Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Online		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Szeptember
  2014-09-02 14:30:06, kedd
 
 







SZEPTEMBER


Szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt, a "septem" jelentése ugyanis "hét", s ezt a nevet megtartotta akkor is, amikor már a kilencedik hónappá vált.

A meteorológusok Őszelőként tartják számon, a régi székely-magyar naptárban Földany havának nevezik és a krónikák szerint egykor a Tigris/Almaszüret hava elnevezést is használták a szeptemberre. Halkan jegyzem meg: az almaszüretet még értem, ám hogy jön ide a tigris? A hónap régi magyar, katolitikus neve Szent Mihály hava, ami szintén érthező, hiszen 29-e Mihály neve napja, amelyhez annyi népi megfigyelés is kapcsolódik:

"Mihálykor az északi s keleti szél sok havat és kemény telet igér."

A fentebb felsorolt elnevezések mellett vagy inkább azok ellenére/?/ sokunknak a szeptember a "Becsöngetések hava", vagyis egyértelműen az iskolakezdést jelenti, még akkor is, ha már réges-rég nem járunk iskolába. Gondolom, ugyanígy viszonyulnak ehhez a hónaphoz azok a szülők/nagyszülők, akik hozzám hasonlóan talán már bele sem férnének az iskolaőadba, ám gyermekük, unokájuk valamilyen oktatási intézmény tanulója. mivel már "nosztalgiázó korba" léptem. egyre többször jutnak eszembe az általános iskolás évek, amikor kék iskolaköpenyben, iskolatáskával a hátunkon mi is nap mint nap vonultunk az iskolába. Alsó tagozatosként hajtottuk volna az éveket, hogy "nagylányok és nagyfiúk", vagyis felsősök legyünk, aztán meg a középiskolát vártuk.

Az iskolánk ma is áll, amikor hazautazom szülöfalumba, mindig elmegyek előtte - de sajnos csak elmúltak azok az idők, amikor második otthonom volt, pedig most már nem előre, hanem visszafelé forgatnám az idő kerekét.







Anderkó Péter: SZEPTEMBER


Hűvös az éj, hideg a szél,
halványabb a napsugár.
Ki tudja már a sok gólya,
a sok fecske merre jár?

Elhervadtak a virágok,
sárgulnak a levelek,
A szőlősben szüretelnek
a szorgalmas emberek.

Körtét, almát, szilvát, diót
szedeget a sok gyerek.
Előbújnak a szekrényből
sálak és pulóverek.

Kora reggel már dér fedi
odakinn a földeket,
Elbúcsúzik a fényes nyár,
siratja erdő s berek.







Dsida Jenő: SZEPTEMBER


Pirosodik a vadszőlő-levél.
Most megint régi leveleket olvasok.
Délután hideget fúnak a völgyre
a halaványkék havasok.
A hunytszemű, kisanyás békességet
most újra meglelem,
a békét, melyet úgy megédesít
krizantém-illatával a végső sejtelem.

Ha most jönnél, kezem csak így maradna,
ahogyan itt a térdemen henyél.
S azt mondanám:
Pirosodik a vadszőlő-levél.







Fecske Csaba: SZEPTEMBER


az erkélyen a muskátli még virít
ő nem tudhatja amit én igen hogy
ősz van boldogan viseli szirmait
mint bálozó lányok a szép ruhákat
a nap lassacskán mint a szappan elfogy
főpróbája ez már a pusztulásnak

madarak tartják az eget szárnyukon
a korlátra könyökölve bámulom
az utcát életünk zajos színterét
a Bükk borongó erdőit messze kék
talán most utoljára az őszi hegy
a rozsdás lombokat vad szél rázza meg

a meg-megroppanó ágak közt rigó
keresgél szorgalmasan férget magot
aprópénzként gurulnak el a napok
utánuk kapok annyi élní való
lenne de kezemből minden kifolyik
a veszteséget számolni vagyok itt

a madarak hangjukkal vermet ásnak
a csöndbe tőrt vetnek az elmúlásnak
a gazdátlan muskátli még virít
mint első bálozó a szép ruháit
viseli boldogon selymes szirmait
hűtlen szerető a remény csak ámít.







Fekete István: SZEPTEMBER


Őszi hálót szőnek már a pókok,
vizek tükrén vándor csillagok,
bokrok árnyán üresek a fészkek,
mint erdő szélén nyári, kis lakok.

Szőlőhegyen rizling meg a saszla
cukrot szűrnek a napsugárból,
hasadt már a diók szagos héja,
jegenyenyár csúcsán öreg varjú szól.

Levegőben seregélyek járnak,
harkály rikkant, lepke tántorog,
kinyílik a zsúpos présházajtó,
s régi mámort lehel vén garádtorok.

Völgybe ér a délutáni árnyék,
hűvös az est, harmatos a rét,
köd lebeg a patak fényes selymén,
teljes csillagporral tündöklik az ég.

Aztán elvesznek majd mind az utak...
Nem marad más, csak a csend és álom,
mohos tetőkön ásít a kémény,
s halott levél kereng a pókfonálon.







Fésűs Éva: SZEPTEMBERI SZOMORÚSÁG


Valaki titkon oltja a fényt.
Valaki búsan jár a mezőkön,
lankad a mályva, halkul az ének,
valaki oltja a fényt.

Valaki titkon szívja a bort.
Szökik a szesz e pincevilágból,
apad a szívünk, csöpp csodahordó,
valaki szívja a bort.

Valaki titkon törli a színt.
Sárgul a lomb és sápad az arcunk,
ráncosodik már körte az ágon,
valaki törli a színt.

Valaki titkon lopja a dalt.
Vízben a békák mind berekedtek,
hallgat a mély kút, némul a visszhang,
valaki lopja a dalt.

S valami nagyon fáj, ami nincs.
Valaki titkon jár a mezőkön,
érzem a létét, és a szívemben
valami fáj, ami nincs.







Garai Gábor: SZEPTEMBER


Régóta érzem én: az évek
ilyentájt indulnak velem,
mikor megérkeznek a tépett
fák s levetkőznek nesztelen.

A nyár csodával volt adósom.
S vakul az ég lencséje már,
nem süti át a hit s a hő sem.
Tűnődöm: se csoda, se nyár.-

Marad az esély, a valódi,
a tettel megteremthető,
amiben meg tudok fogódzni,
mi fölmagzik majd s újra nő.

És megédesedik tevékeny
gyöngeségem, gyümölcs a fán:
int maga-megváltó reményem,
mint nyúlánk, szőke-fürtű lány:

dér angyala int, hogy kövessem:
fény s pára ő kivűl-belül.
Hív, halálnál hűségesebben:
végképp elérhetetlenül.







G. Ferenczy Hanna: SZEPTEMBER


Oly idegen a rét -
mereng a sombokor.
A gyöngyházszürke ég
gondterhes és komor.

A köd mint lomha pók
nagy hálókat terel.
Vergődve sír a táj
a szél ha rálehel.

A színes nyári kép
elhajtott lap csupán.
- Egészen elfedi
e szürke délután.







Kányádi Sándor: JÖN AZ ŐSZ


Jön immár az ismerős
Szél lábú deres ősz.
Sepreget, kotorász,
Meg-megáll, lombot ráz.

Lombot ráz, diót ver,
Krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
S harapja, kurtítja a hosszú napokat.







Kányádi Sándor: VALAMI KÉSZÜL


Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,


bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.







Koncz Zsuzsa: SZEPTEMBER


Szeptember! Ez a bolond nyár tova szállt
Kicsi volt a nagy szünidő, mégsem bánom!
Fejem se fő!
Szeretlek szeptember
Ez a zsibongás kell már
Zengenek a víg folyósok
és szól a csengő
Jöhet nyelvtan, népballadák
történelem, számtan
Háromszázat alszunk és már nyár van!
Szeptember! Jaj az idő úgy tovaszállt
Kicsi volt a nagy szünidő, mégsem bánom!
Fejem se fő!
Szeretlek szeptember
Ez a zsibongás kell már
Zengenek a víg folyósok!
Milyen volt a nyár...

Jöhet nyelvtan, népballadák
történelem, számtan
Háromszázat alszunk és már nyár van!
Szeptember! Jaj az idő úgy tovaszállt
Kicsi volt a nagy szünidő, mégsem bánom!
Fejem se fő!
Szeretlek szeptember
Ez a zsibongás kell már
Zengenek a víg folyósok!
Milyen volt a nyár...
és az első csók, ha az első csók...







Kosztolányi Dezső: SZEPTEMBER ELEJÉN


A hosszú, néma, mozdulatlan ősz
aranyköpenybe fekszik nyári, dús
játékai közt, megvert Dárius,
és nem reméli már, hogy újra győz.

Köröskörül bíbor gyümölcse ég,
s nem várja, hogy a kedvét töltse még,
a csönd, a szél, a fázó-zöldes ég,
fülébe súg, elég volt már, elég,
s ő bólogat, mert tudja-tudja rég,
hogy ez az élet, a kezdet s a vég.

Nekem se fáj, hogy mindent, ami szép,
el kell veszítenem. A bölcsesség
nehéz aranymezébe öltözöm,
s minden szavam mosolygás és közöny.







Kökény Éva: SZEPTEMBER


Ez a nyár jókedvem nyara volt!
Szívemhez szelíden, zene hangján szólt,
ajkamra tündér-szavakat varázsolt -
lelkemet élmény járta át.
Most szeptember sző árnyat körém.

Még melenget a nap, sugarát ontja -
de vidító virágaim szirmát
süvítő szél úrfi mind lefújja,
nyár szépségeit sorra letarolja.
Már szeptember sző árnyat körém.

Nem lesz madárdal, eltűnnek
a szivárvány-szárnyú pillangók,
nélkülük szomorúbb lesz a világ -
csak a sóvárgás, a felsőbb vágy marad!
Bár szeptember sző árnyat körém.

Most szédülten, szorongva, szelíden kérdem
e szőlőszüretelő, évszakváltó hónapot,
szépséges nyaram, virágözön, madárdal
és pillangók helyett nekem mit adsz?
Szeptember! Számomra mit tartogatsz?







Louis Mercier: SZEPTEMBERI CSEND


Szeptember. A nap fényes, tiszta halvány.
Az ősz csak nyári bús emlékezet.
A holt levél békésen csüng a gallyán.

Az ég mint nagy kristálypohár rezeg.
A földnek áldott arca dús erőbe
leheli a teljes, mély életet.

Lenn a folyón látszik az őszi tőke.
Kacéran nézdeli magát a domb,
gazdag szőlőlevéllel telenőve.

Egy kisváros tarkítja a vadont:
vakítva ég az izzó kőtetőzet,
álmos baromfiak bús zaja dong.

Lélek se jár. Ez ideje az ősznek,
künn a mezőn a titkos munka forr,
a szorgalmas sugarak kergetőznek,

s nyomukba édesen csorog a bor.

/Ford.: Kosztolányi Dezső/










Móra Ferenc: A CINEGE CIPŐJE


Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.

Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!"
- egyre csak azt hajtja.










Petőfi Sándor: SZEPTEMBER VÉGÉN

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!







Szabados István: ELUTAZIK A NYÁR


Felvette már köpenyét a nyár,
elutazik nem jön vissza már.
Néha-néha még, visszainteget,
felhő borítja majd a kék eget.

Lemegy a nap, a kék hegyen túl,
sír az erdő, harmat cseppje hull.
Vágyódik a természet a nap után,
nem marad más csak emlék csupán.

Sárgul a levél, alant az avarba hull,
a sok énekes madár, lassan elcsitul.
Az ősz után, újra eljön majd a tél,
de az új tavasz, száz csodát ígér.







Takáts Gyula: SZÜRETI VERS


Szüretelnek, énekelnek,
Láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
Musttal teli kiskancsó.
Sose láttam szebbet!
Akkora fürt, alig bírom,
Egy fürtből lesz akó borom.
Dió, rigó, mogyoró,
Csak úgy nevet a kancsó.
Az sem látott ilyet.
Az öregnek aszú bor jár,
A gyereknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj, d jó!
Igyunk erre egyet!!!







Ténagy Sándor: NYÁRVÉG


Pára gyűl a
domb mögött,
esőfelhő
lődörög,
szürkül
az ég
kékje;
pödörödik a levél,
bokor mögül fürge szél
ugrik
ki a
rétre.
Jaj be kár,
jaj be kár,
búcsúzkodik már a nyár,
egy fűszál
tetején
sír egy katicabogár.







Tóth Árpád: SZEPTEMBERI SZONETT


Szeptember szép szultánja, Ősz, pompás, buja zsarnok,
Már vár a hódoló táj; a zöld és elviselt
Kaftánú bús tuja mind furcsa dervised,
Mind mélyen hajladoz, s halkan imázva mormog.

Sárga selyemben várnak a szép, hervatag ormok,
Rabnők, kiket elgyötresz, s kik engedelmesek;
S te jössz, puhán s pompázón, s gyűrűfényes kezed
Aranyos reflexétől a tiprott fű is csillog.

Ki gőggel és egykedvűn, de fénylőn s mégis áldva
Ölsz meg mindeneket, hervadás padisáhja,
Köszöntelek e szirtről, leghívebb dervised.

Hatalmas úrkezed ereszd vállamra keggyel,
S ha térdre tör hűs súlya, szólj halkan: most eredj el,
S átkos, dús ajándékul az őszi bút vigyed.







VAS ISTVÁN: SZEPTEMBER


Szeptember van, napról-napra fogy a fény,
Gyullad már az alkonyat a tó vizén.
Kék tükrére kétnapos eső után
Kettős ívet épített a szivárvány,
S vetül a tó halkabb hullámaiba
Az a fenti narancsbarna, zöld-lila.
Sötétedő út kanyarog idefenn,
Terászozott szőllők rakott köveken.
Ez az út, a kőfalak, a lenti hab -
Frascatiban sem lehetne latinabb.
De a kihűlt láva-táj, a láng, a méz
Távolabbi, régibb tájakat idéz,
S a hajdani csonka tűzhányó hegyek
S ez az édesség, mely tűzből született ,
A korán kelő hold és a piros ég
Valamely görög szigetre illenék,
A nem csodálnám, ha a forduló után
Szembejönne fehér lepelben egy leány
Amforával a fején. - És már kilép,
De nem fehér peplonban: napszítta kék
Térdigérő karton, rózsaszín kötő,
S nem amforát, csak vizesvödröt vivő.
Keskeny ajkának szemérmes mosolya -
Rómáért, Hellasért sem adnám oda.
Jó, hogy nem Hellasban éltem, jó, hogy most
Itt látom szemét, az enyhén mongolost.
A mélyúton jöhetett: a lösz-agyag
Kecses, kerek lábikráján ott ragadt.
A szőllőkben férfiak és asszonyok,
Útrakelnek teli kádak, puttonyok,
Levetik a tőkék érett terhüket,
Szeptember van, megkezdődött a szüret.







Zelk Zoltán: VARJÚNÓTA


Elmúlt a nyár,
Kár érte, kár.
Sárgul a táj,
Kár érte, kár.

Repülni kél
nagyszárnyú szél,
messzire száll
e csúf madár.

A hegy mögül
felhő röpül-
meg-megered,
már csepereg.

Ősz eső,
fát verdeső,-
fázik a táj,
kár érte, kár.





. . .







"Azt hiszem, egyedül a falevelek ismerik a szép halál titkát."

( Robert Franklin Leslie: A medvék - és én )







Búcsúzik a nyár

Link

Ez a videó már nem érhető el - Sajnálom!
Helyette az alábbi Link:

Link


Szeptember volt...

Link


Koncz Zsuzsa: Szeptember

Link


Koncz Zsuzsa: Elszállt a nyár

Link


Kern András & Hernádi Judit - Szép ez a szeptember

Link


Sinkovits Imre - Szeptember végén

Link


















  
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Dél-Baranya, Horvátország
  2014-09-01 15:30:41, hétfő
 
 




DÉL-BARANYA, HORVÁTORSZÁG - Nagy Nyárvégi Kirándulás


Az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete augusztus 25 - 28 között szervezte idei második, több napos kirándulását. Nagy Nyárvégi Kirándulásunk programjában egy 4 napos kirándulás szerepelt, úti célunk ezúttal Magyarország legdélibb része, a Duna-Dráva Nemzeti Park és az Ormánság volt Horvátországi szomszédolással.

Utunk első állomása Báta, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci erdő mellett a Duna árterének peremén szelíd dombok ölelésében megbújó falu, a Sárköz legdélibb települése már a kelták által is lakott hely volt, érintette a római hadiút is. Báta lakói mindig híven ápolták hagyományaikat, néptánc-csoportjai / Bátai ,,Sárköz" Néptánc együttes/ szinte az egész országot bejárták. Először a Fekete Gólya Háza múzeumot néztük meg, ami egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a Gemenci erdő nővény és állatvilágával, különös tekintettel a fokozottan védett fekete gólyák szokásaival, életével. Ezután egy vízügyi létesítményt, a bátai szivattyútelepet tekintettük meg, ahol megismerkedhettünk a Sárköz ár- és belvízmentesítésének történetével, a Sió és a Sárvíz szabályozásával és az elmult évszázadok és az utóbbi évtizedek vízépítő munkáival. A községben élt és alkotott Czencz János festőművész a róla elnevezett Emlékmúzeumban a festőművész életművét áttekintő kiállításon 26 nagyméretű képet tekinthettünk meg. Ugyanitt a Népművészeti szobában pedig a festő lánya Huszákné Czencz Marietta tojásfestési tudományait és sárközi tojásait csodálhattuk meg. A gasztronómia keretében pedig megizlelhettük Huszák Feri bácsi volt dunai hajóskapitány szabadmerítésű bajai tipusú nagyon finom halászlevét, ami metélt tésztás és több féle halból készült, finom helyi borral kiegészítve. A délutáni órákban jó hangulatban érkeztünk szálláshelyünkre, a Villányi-hegység lábánál található mediterrán klímájú városkába, Harkányba érkezve elfoglaltuk a nagyon színvonalas és kényelmes szállásunkat.

Dél-Magyarország e Dráva-menti vidéke történelmi értékekben, néprajzi és kulturális hagyományokban, természeti szépségekben igen gazdag. (A Villányi borvidék és az első Borút méltán ismert Európa.szerte.) Az idelátogatókat elbűvölik a hangulatos falvak, középkori várak, festői templomok. Az érintetlen táj és a Duna-Dráva Nemzeti Park védett természeti értékei kellemes kikapcsolódást és pihenést nyújtanak vendégeink számára, és egy felejthetetlen élménnyé varázsolják az itt eltöltött időt.

Az ország távolabbi tájairól az ideérkezőknek a táj szépsége, és az itt fellelhető építészeti, kulturális örökség mellett érdekes lehet a határok közelsége. Horvátország közeli kirándulóhelyei, látnivalói, ugyanolyan elérhető közelségbe kerülnek, mint hazánk nevezetességei. Érdemes tehát egy hosszabb itteni pihenés alatt kicsit körülnézni az országhatárok túloldalán is, de a határ innenső oldalán, a szintén számos értékes helyszínt, és élményt nyújtó - közeli helyeken is.

Kirándulásunk 2. napján Horvátországban jártunk, Kelet-Szlavónia legnagyobb városában. Megtekintettük Eszék új város központját, majd néhány órás Dráva parti séta után az óvárost tekintettük meg. Eszék - az egykori magyar Dráva parti város, ma Horvátország része - szebb napokat élt meg, de így is gyönyörű óriási parkjaival és zöldterületeivel. Városnézésünk során megtekintjük a város szimbólumaként ismert Szent Péter és Pál katedrálist, majd a Hild József tervezte Vármegyeháza klasszicista épületét. Minden várost feldob a vízpart, Eszék Dráva partja is nagyon hangulatos, sétánk során erről magunk is meggyőződhettünk, de ami igazán gyönyörű az az óváros volt. Az óvárosban természetesen nagyon erősek a Monarchia nyomai. Sajnos a Délszláv háborúé is... A gyönyörű ódon falakon még mindig meglátszanak a lövések nyomai, sőt ez a város életére is nagy hatással volt. Érdemes mindenkinek ellátogatnia ide és megcsodálnia ezt a gyönyörű horvát-magyar várost! Délután Djakovó püspöki székhely, kedves sétálóutcájával ejtett ámulatba valamennyiünket. Sajnos a Vukovári programunk időhiány miatt elmaradt. Idegenvezetőnk tájékoztatása szerint Vukovárt szinte a földdel tették egyenlővé, talán jobb is, ha nem láthattuk.

A harmadik napon az Ormánság legszebb faragott kazettás templomait néztük meg a Dráva kiöntéses, mocsaras területére épült két kis ormánsági falut, Kóróst és Kovácshidát. Az Ormánság szélén fekvő pici faluk különlegessége a fakazettás mennyezetű késő barokk stílusú református templomaik. Ezt követően hajókiránduláson vettünk részt hazánk legvadregényesebb és legtisztább vizű folyóján, a Dráva folyón. A "SZIRÉN" 45-fős sétahajó fedélzetéről tekinthettük meg az érintetlen Dráva-vidéket, a madár és állatvilágát. Sajnos a hajókirándulást végig kisérte az eső, de a Dráva part szépsége kárpótolt bennünket. A hajósok pedig nagyon kedvesek voltak. Du. felkerestük a villányi borvidéket, Villánykövesdet a Tenkes hegyen, ahol igen nagy hagyományai vannak a borászatnak, szinte nincs olyan ember a településen, aki legalább hobbiszinten, ne foglalkozna borkészítéssel.

Az utolsó nap a Siklósi térséget kerestük fel. Máriagyüd, majd a siklósi vár következett. Siklós mindig egy darabja a magyar történelemnek. A máriagyűdi kegytemplom pedig Magyarország egyik legkedveltebb zarándokhelye. Nagy élmény volt. Láttuk a Dzsámit és meglepetés programként a szerb templomot is. Végül a Tenkes hegyen az Akasztófa dűlőbe a Joó pincébe mentünk, ahol igen szivélyes fogadtatásban volt részünk.

A Duna Dráva Nemzeti Park és környéke olyan lehetőségeket kínált tájvédelmi körzeteinek, valamint számos további természeti és kulturális értékének a megismerésére, amihez több nap szükségeltetik, amihez egy ilyen kirándulás természetesen nem elegendő, azonban sikerült mégis megtalálnunk a számunkra legmegfelelőbbeket, olyan programok, látnivalók részesei lehettünk, amelyek emlékezetessé tették az itt eltöltött időt. Lehetőségünk nyilt megismerni a Duna-Dráva Nemzeti Park egyes egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit. Ujabb felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértünk vissza megszokott mindennapjainkhoz. Csak ajánlani tudjuk Mindenkinek.

Kirándulásunk jó folytatása volt a már hagyományos nyárvégi kirándulásainknak és mindenki nagyon jól érezte magát. Köszönjük Gyöngy Mártonnak, egyesületünk szervezőjének, mert az egész programot Tőle kaptuk, bár ő most ezen sajnos nem tudott részt venni.







Nagy Nyárvégi Kirándulás

Link







BÁTA





Báta, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci erdő mellett a Duna árterének peremén szelíd dombok ölelésében megbújó falu /zsáktelepülés/, a Sárköz legdélibb települése már a kelták által is lakott hely volt, érintette a római hadiút is. Báta lakói mindig híven ápolták hagyományaikat, néptánc-csoportjai / Bátai ,,Sárköz" Néptánc együttes/ szinte az egész országot bejárták.
A községben élt és alkotott Czencz János festőművész a róla elnevezett Emlékmúzeumban a festőművész életművét áttekintő kiállításon 26 nagyméretű kép tekinthető meg. Ugyanitt a Népművészeti szobában pedig a festő lánya, Huszákné Czencz Marietta tojásfestési tudományai és sárközi tojásai csodálhatók meg. Huszákné Czencz Marietta 50 éve készít hímes tojásokat.
A Fekete Gólya Ház egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével.
Tájház Fazekasház: Sárköz a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja. A kiállítási tárgyak száma jelenleg mintegy 1800 db. A tárgyak nagy részét ellenszolgáltatás nélkül a falu lakói ajándékozták a közgyűjteménynek. A tájház állandó kiállítása a Duna szabályozása után meggazdagodott - sárközben élő - katolikus földműves lakosság életmódjának, gazdálkodásának, népi kultúrájának tárgyi emlékeit mutatja be valamint a kézműves műhelyében lehetőség van a hagyományos kismesterségek elsajátítására is és ugyanitt látható a himestojás kiállítás is.A tájház jelentős gyűjteményi anyagából kiemelendők a Sárközben csak a bátai katolikusok körében ismert és alkalmazott csipke varrás a pöndőkötés és a viaszos tojásírás tárgyi emlékei. 2005-ben elnyerte az Év tájháza címet
A tojásfestés hagyománya igen népszerű hazánkban, és bár a motívumok és a színek használata tájegységenként változó, kivétel nélkül csodálatos népművészeti alkotások születnek. Bátán, Sárköz legdélebbi csücskén hosszú évek óta őrzik azokat az ősi mintákat, melyek rendre a tojásra kerülnek, díszességük és kidolgozottságuk egyedülálló.
A Tájházban 2002-ben nyílt meg a módos paraszt család életmódját bemutató állandó kiállítás, három évvel később pedig az állandó hímes tojás kiállítás.
A régi tájház épületében 2004-től látható a halászok életmódját bemutató állandó kiállítás.
A tájház állandó kiállításon mutatja be a Duna szabályozását követő időszakban kialakult paraszti portát, életmódot, népviseletet, népművészetet. A tájház leggazdagabb anyaga a textilgyűjtemény:

Videó

Hímestojás-Fesztivál Báta

Link


Képgaléria










































HARKÁNY

Harkány az ország LEGDÉLIBB pontja. A déli határ menti, Tenkes hegy lábánál fekvő kisváros, kellemes mediterrán klímájával, híres gyógyvizével, Gyógyfürdőjével, Gyógykórházával, színvonalas szállodáival és vendéglátóhelyeivel örvendezteti meg az itt élőket, és várja a pihenni, fürdeni, vagy gyógyulni vágyókat. Harkány 13,5 hektáros ősparkjában a több százéves fák és a Zsolnay-féle eozinos szökőkutak között található a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, ami Közép-Európa egyik leghíresebb fürdőhelye.





Videó

Harkány

Link

Harkány és környéke

Link

Dráva Thermal Hotel Harkány

Link


Képgaléria

































ESZÉK








Eszék - az egykori magyar város, ma Horvátország része - szebb napokat élt meg, de így is gyönyörű! Eszék a Dráva partján terül el, Dráva partja is nagyon hangulatos, de ami igazán gyönyörű az az óváros. Az óvárosban természetesen nagyon erősek a Monarchia nyomai. Sajnos a Délszláv háborúé is... A gyönyörű ódon falakon még mindig meglátszanak a lövések nyomai, sőt ez a város életére is nagy hatással volt.
Eszék a Dráva fontos folyami átkelőhelye volt évszázadokig. A nagy forgalmú, rendezett város ma jelentős kulturális és sportélettel rendelkezik. Kelet-Szlavónia legnagyobb városa. A városnak a XX. század kezdetén még soknemzetiségű lakossága volt (horvátok, magyarok, szerbek, németek, zsidók) emellett kereskedelmi és közlekedési csomópontként szerepelt Szlavónia, Baranya és Bácska között. Lakóinak száma közel 120.000 fő.


Videó

Eszék

Link

Eszék Vukovár

Link

Képgaléria
























































































































DAKOVO





Videó

Orgelspiel in der Kathedrale von Dakovo

Link


Képgaléria




























































KÓRÓS és KOVÁCSHIDA





A Dráva kiöntéses, mocsaras területére épült két kis ormánsági fogyó falu alig 150-150 fő lakossal. Az Ormánság szélén fekvő pici faluk különlegessége a fakazettás mennyezetű késő barokk stílusú református templomaik.

Videó

Link

Képgaléria




























HAJÓKIRÁNDULÁS A DRÁVÁN





A "SZIRÉN" 45-fos sétahajó fedélzetéről tekinthető meg az érintetlen Dráva-vidék, a madár és állatvilág

Videó

Hajókirándulás a Dráván a Szirén kishajóval

Link

Képgaléria




































TENKES HEGY - VILLÁNYKÖVESD





Villánykövesd nevezetessége a turisták kedvenc helye, a festők és fotósok gyakori témája a háromszintes pincefalu. A védett, műemlék pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlék együttese. Azt mutatja, hogy a múltban milyen jelentős szőlőtermesztés és borkészítés folyt a vidéken.

Videó

VILLÁNY és környéke

Link

Képgaléria


















SIKLÓS és MÁRIAGYÜD





Siklós Magyarország legdélibb városa, Máriagyűd tartozik hozzá. Mindig is egy darabja a magyar történelemnek. A máriagyűdi kegytemplom pedig Magyarország egyik legkedveltebb zarándokhelye. Nagy élmény mindig.

Videó

Harkány, Siklós, Villány bemutatkozó film

Link

Képgaléria






























































































































Jobb klikk esetén bármely fenti kép KÉPERNYŐ MÉRETBEN, NAGYSÁGBAN is megtekinthető!!!


Képgaléria /összes kép/

A képtár az első képre kattintva indul, utána egyesével váltható, vagy a jobb felső részben a Vetítés jellel automatikus! A bejelentkezéshez regisztráció szükséges, mivel ennek hiányában a Szolgáltató megtagadhatja a hozzáférést.

Link
















KÖSZÖNÖM, HOGY MEGLÁTOGATTÁL ÉS VÉGIG NÉZTED! MEGTISZTÍTOM ÉRTE A MONITOROD!!!

Link




  
 
0 komment , kategória:  OMNYE  
     2/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2014.08 2014. Szeptember 2014.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 308 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3044
  • e Hét: 10966
  • e Hónap: 33454
  • e Év: 211329
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.