Belépés
jupiter21.blog.xfree.hu
" Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. " Paulo Coelho "Né... Keller Istvánné
1946.04.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Erisz istennő
  2011-05-26 07:16:19, csütörtök
 
  Erisz a viszály és veszekedés gonosz istennője a görög mitológiában. Folyton áskálódott, és legszívesebben viszályt keltett emberek és istenek között. Arész egyik legjobb barátja és kísérője volt, aki a hadisten kérésére szinte bárhol háborúig tudta fokozni a haragot és viszálykodást. Megjelenése baljóslatú és aljas volt.

A viszály magvát mindig egy aranyalmával vetette el, amely oly fényes volt, mint Héliosz szekerét húzó lovak sörénye. Ha barátok közé gurította be aranyalmáját, akkor bármilyen jó barátságnak azonnal véget vetett. Ha pedig ellenségek közé tette le aranyalmáját, akkor ott elkerülhetetlen volt a vérontás, a háború. Az ő aranyalmája indította el a trójai háború kibontakozását is, amikor az Olümposzra begurította azt, amelyre az volt írva, hogy a legszebbnek. Ezen az olümposzi istennők összevesztek, és a viszály még a földre is legyűrűzött. Mindez azután történt, hogy Eriszt nem hívták meg Péleusz és Thétisz esküvőjére. Azonban Eriszt nem mindig gonosz szándék vezérelte, ugyanis ő támasztotta az egészséges versengést is a gazdaságban. Római megfelelője Discordia.




Erisz-a veszekedés istennője
 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Aszklépiosz a gyógyítás istene
  2011-05-26 07:11:54, csütörtök
 
  Aszklépiosz (latinosan: Aesculapius, régiesen: Eszkuláp) a gyógyítás istene a görög-római mitológiában.

Apollón és Korónisz nimfa gyermeke. Kezdetben csak halandó volt, ám Zeusz az istenek közé emelte, így lett ő a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene. Négy gyermeke volt, akik szintén az orvoslásban értek el nagy eredményeket. Makháón a sebészet mestere, Podaleiriosz a belső bajok ismerője, Panakeia a gyógyszerkészítés értője és Hügieia a közegészségügy patrónája volt.

Az igen népszerű istenségnek igen jellemző attribútuma volt az az orvosi pálca, amelyre egy kígyó tekeredett fel. Ez a pálca ma is a gyógyszertárak cégérében látható. A kígyóknak nagy szerepük volt Aszklépiosz gyógyításában is. A kígyó egyébként jelképezte a vedlésével az újraéledő testet. Szent állata a kígyó mellett a kakas volt, amelyet gyakran áldoztak neki.

Anyja, a thesszáliai hercegnő, Korónisz szerelme nem volt kitartó Apollón irányába, és a félrelépésről Apollónt tájékoztatta egy varjú. A feldühödött isten megkérte testvérét, Artemiszt, hogy ölje meg Koróniszt. A hercegnő már a halotti máglyán feküdt és Apollón haragjának tüzében égett, amikor az isten megsajnálta gyermekét, hirtelen kivette anyja méhéből meg nem született fiát, és a kentaur Khirón gondjaira bízta a kicsit. Khirón megtanította a gyermek Aszklépioszt a gyógyítás művészetére. Az ifjú szert tett a sebészet, a gyógyhatású készítmények tudományára, megtanult bájitalokat keverni és varázslatokat is tanult. Athéné megajándékozta a jótékony Aszklépioszt egy itallal, amely Gorgó véréből készült. Ennek az italnak kétféle hatása volt aszerint, hogy Gorgó melyik oldalából vették a vért. Ugyanis ha azt a jobb oldalából vették az italnak természetfeletti, csodás hatása volt, de a bal oldalából kiszívott vér mérgező, halálos ital volt. Ezekkel az ajándékokkal Aszklépiosz messze meghaladta halandó társainak orvosi tudományát. Olyannyira sikerült tökélyre fejlesztenie tudományát, hogy magát Zeuszt is lefőzte, hiszen Aszklépiosz fel tudta támasztani a halottakat.

Egy alkalommal Artemisz megkérte unokaöccsét, hogy támassza fel Hippolüthoszt, mert neki oly kedves volt. A vonakodó istenség először próbált feltámasztani embert, és miután sikerült neki magára vonta Zeusz haragját, mert szerinte ez a sors és a világegyetem rendjének megváltoztatása volt, amit senki, még ő sem tehet meg. Így egy villámsújtással megölte Aszklépioszt és Hippolüthoszt is, ám megsajnálta a jóságos és gyógyító Aszklépioszt, és felemelte az Olümposzra, az istenek közé. Aszklépiosz azóta sántított.

Szentélyei gyógyforrások, gyógyító barlangok köré épültek, ahol Aszklépiosz papjai, az aszklépidák gyógyítottak. A gyógymódot inkubációnak nevezték, amely abból állt, hogy a beteg a barlangban aludt, ahol gyakran rajta kívül nem mérges kígyók is voltak. Az éjszaka folyamán a beteg Aszklépiosz istennel álmodott, és másnap a papok megfejtették az álmot, és gyógykészítményt adtak a betegnek valamint tanácsokat, hogy fürödjön gyógyforrásokban, vagy menjen el a gümnaszionba. Gyakran mondják, hogy maga Hippokratész is Aszklépiosz leszármazottja volt. Legnevezetesebb szentélye Epidauroszban volt.

Feleségétől Épiónétól született gyermekei: Makhaón, és Podaleiriosz híres orvosok, Hügieia az egészség istennője, Iaszó a gyógyítás istennője, Panakeia a növényi eredetű gyógyszerek istennője, valamint Ianiszkosz és Iatrosz gyógyító istenek.

Rómában Aesculapius néven tisztelték az i. e. 293-ban bekövetkező járvány leküzdése után.



 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Artemisz istennő
  2011-05-26 07:09:23, csütörtök
 
  Artemisz (a rómaiaknál Diana) Zeusz és Létó gyeremeke, Apollón ikertestvére a görög mitológiában. Neve a görög (egészséges) szóból eredhet. Artemisz a Hold és a vadászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket. A vadállatok úrnője is.

Artemisz születése

A legendák szerint egy egész nappal testvére előtt született. A Héra bosszúja elől menekülő Létó Ortügián adott neki életet, és csak Artemisz segítségével tudott átjutni a Héra hatásköre alól mentes Délosz szigetére. Artemisz segített anyjának világra hozni Apollónt, így első isteni feladata lett a gyermekszülés védelmezése. Ezen kívül ő lett a vadászat, a vadon, a vadállatok, a termékenység és a Hold szűz istennője. Szent állata a szarvastehén volt.
Szenvedélyes vadász volt, akit rövid szoknyában ábrázoltak vállán azzal a tegezzel, amelyben Héphaisztosz és a Küklópszok készítette nyilak és az íja volt. Ezekkel mindig célba talált Artemisz. Ezenkívül, mint a Hold istennője homlokán egy félholdat is viselt. Leggyakrabban a távoli hegyi erdőket járta nimfákkal a sarkában, akik közül csak a szűzeket tűrte meg maga körül. Ezekben az erdőkben vadászott leggyakrabban oroszlánra, párducra, szarvastehénre és szarvasbikára. Ennek ellenére ő volt gondozójuk, aki segítette, védte őket és utódlásukat biztosította. A szülő nők is gyakran hívták segítségül, és ő volt a dolgozó nők védelmezője is, igaz a munkát vállaló nőket nyilával megölte, amikor azok szültek. Úgy mint testvére ő is rendelkezett gyógyerővel, de nyilai ugyanúgy rettenetes járványokat is lövelltek ki, úgy mint veszettséget, leprát és köszvényt.

A szűz istennő

Artemisz látva az istenek bánatát és küzdelmét a szerelem miatt három évesen úgy döntött megkéri Zeuszt, hogy örök szűziességet ajándékozzon neki. Az istennő igen kemény büntetést rótt ki arra, aki tisztaságát akár csak egy kicsit is veszélyeztette. Így történt egyszer, hogy egy vadász, akinek a neve Aktaión volt, megpillantotta Artemiszt és nimfáit, ahogyan egy eldugott medencében meztelenül fürdöttek. A csodás látványtól Aktaión teljesen megfeledkezett magáról és mereven bámulta az istennőt. Artemisz észrevette a leskelődőt és szarvassá változtatta, majd dühében ráuszította Aktaión saját kutyáit, akik széttépték szarvasnak hitt gazdájukat.

Orión

Artemisz szépsége megérintette Oriónt is, egy óriást, aki kutyájával, Szíriusszal elrabolta Artemiszt és meg akarta őt erőszakolni. Az egyik legenda szerint az istennő ekkor lenyilazta az óriást és kutyáját, akik így kerültek az éjszakai égboltra, mások szerint skorpióvá változott és halálra marta az óriást, ezért került fel a mennyboltra a Skorpió képe is.

Kallisztó

Történt egyszer, hogy Zeusz szemet vetett Artemisz egyik nimfájára, Kallisztóra, akit úgy csábított el, hogy Artemisznak álcázva magát megkörnyékezte a nimfát. Miután megszületett tőle Arkasz Artemisz iszonyatos dühében Kallisztót medvévé változtatta, majd levadászta. Az ő emlékét őrzi az éjszakai égbolton a Nagy Medve csillagképe, azaz a Göncölszekér.

Iphigeneia és Niobé

Artemisz igen érzékeny volt a neki szentelt helyek és állatok megsértésére. Így történt, hogy miután Agamemnón Artemisz ligetében levadászott egy szarvastehenet, hajóival Trója ostromára menvén megállt a szél, és a hajók semerre nem mozdultak. Egy látnok, Kalkhasz ekkor azt mondta Agamemnónnak, hogy az istennő haragja csak úgy törhető meg, ha feláldozzák neki egyetlen leányát, Iphigeneiát. Agamemnón hosszas tépelődés után beleegyezett az áldozatba. De végül Artemisz megszánta a máglyára küldött hercegnőt, és a lángok közül az utolsó pillanatban kimentette őt, majd papnőjévé tette.
Történt egyszer, hogy Apollón olyan hírekkel érkezett Artemiszhez, miszerint Niobé, egy halandó gúnyolta Létót, hogy csak két gyermeket szült, míg neki tizenkét gyermeke volt. Bosszúból Apollón fiait, Artemisz leányait nyilazta le.

Arethusza

Ám nem csak a bosszú és a düh volt jellemző Artemiszre, hiszen sokszor megsegítette az embereket, így például az Alpheiosz folyamisten szerelme elől menekülő Arethuszát is, akit folyóvá változtatott.

Az ókori Hellászban Artemiszt sokfelé tisztelték, és amikor a leányok elérték a pubertás kort, akkor Artemisznek ajánlották őket, mint szűzeket. Amikor majd házasságra adták a fejüket, aminek egyébként Artemisz nem volt ellenében, akkor egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz gyermekéletük holmijait, így a babákat, játékokat és egy hajfürtjüket. A vadászistennő tiszteletére Braurónban és Spártában is tartottak nagy ünnepeket, de legjelentősebb tisztelete a kis-ázsiai Epheszoszban alakult ki, ahol felépítették az Artemisziont, amely olyan pompás lett, hogy az ókori világ hét csodájának egyikeként tartják számon.
Egy ókori trák istenség, Bendisz kultusza kapcsolódott össze a vadászat istennőjének görög kultuszával.
Rómában Diana néven tisztelték.



 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Arész a háború istene
  2011-05-26 07:05:55, csütörtök
 
  Arész (római Mars) a görög és római mitológiában a háború istene, Zeusz és Héra gyermeke. Pallasz Athénével ellentétben nem bölcsen vezetett és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője.

Arész nem tartozott a jóságos istenek közé, hiszen vérengző és féktelen volt. Amint meghallotta, hogy a földön két sereg ront egymásnak, feltette harci sisakját és felpattant harci szekerére, amelyet két tüzet okádó fekete ló húzott. Kardja félelmetes suhintása kiszámíthatatlan volt, hogy melyik sereget ritkítja, hiszen Arész belerohant a csata sűrűjébe, és nem érdekelte semmi, amíg vér folyt. A harcosok vesztét éppúgy élvezte, mint bátorságukat. Ugyanakkor gyűlölte a rendet és békét, hiszen ezek akadályozták a háború kitörését, ezért támogatott mindenkit aki meg akarta törni a rendet.

A harcokban kiszámíthatatlan volt, hol az egyik felet támogatta hol a másikat. A harcokba elkiísérték fiai: Deimosz, a rettenet és Phobosz az iszonyat megtestesítői. Harci kocsija előtt Erisz, a viszály és Enüó, a harctéri öldöklés istennői futnak. Mivel vak dühvel csapott bele minden harcba, gyakran alulmaradt főleg Athénéval szemben. Az a szégyen is megesett vele, hogy halandóval szemben maradt alul: a trójai síkon az argosziak vezére, Diomédész megsebesítette a hadak istenét, igaz Athéné segített neki. Árész fájdalmában akkorát üvöltött, mintha ha tízezren ordítottak volna egyszerre és minden dícsőség nélkül jajveszékelve iszkolt el a helyszínről. Egyszer Héraklész is legyőzte. Talán legnagyobb szégyene az volt, mikor a két gigász ifjú, Ótosz és Ephilatész bezárta Árészt egy rézhordóba és 13 hónapig maradt ott, mikor Hermész szabadította meg börtönéből. Míg leláncolva raboskodott a hordóban a földön béke és rend honolt.

Magas és helyes férfiú volt, bár -katona módjára- kissé faragatlan. A szépség istennője, Aphrodité sem tudott neki ellenállni és 5 gyermeket szült neki:

* Deimosz
* Phobosz
* Erósz
* Anterósz
* Harmónia

További gyermekei:

* dölyfösségéről ismert Küknosz, akit Heraklész ölt meg egy párbaj során
* Oinomaosz, Harpiné nimfától született fia, Pisza királya
* Pentheszileia, Ortréra nimfától született leánya, az amazónok királynője

A római mondavilágban Mars gyermekeinek tulajdonítják Romulust és Remust.

Rómában ezzel ellentétben a legnagyobb istenek közé sorolták, közvetlen Jupiter (Zeusz) után állt.

Valószínűleg thrák eredetű isten, aki a mükénei korban került be a görög istenek sorába. Görögországban inkább Athénét tisztelték, még a militarizmusáról híres Spártában is legfeljebb kutyakölyköket áldoztak neki. Összesen egy-két temploma volt egyész Hellász területén; Athénban volt temploma az agórán, az argoliszi és a halikarnasszoszi templomok említhetők még meg. Neki szentelték az Areioszpagosz dombot, ahol a legfelső bíróság székelt.



 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Apollón isten
  2011-05-26 07:01:07, csütörtök
 
  Apollón a görög mitológiában Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére. A rend, a ragyogó Nap, a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, az íjászat és a gyarmatosítás istene. Ő a csordák és nyájak őrzője is. Gyakori jelzője a Phoibosz azaz ragyogó, fénylő. A pestis istene is, és gyakran tisztelték benne a patkányok és a sáskák pusztítóját. Gyakran a halál isteneként is feltűnik, hiszen tegezéből olyan nyilakat lőtt ki, amelyek pestist és dögvészt hoztak a vidékre. Mégis ő a gyógyítás istene is, aki megtisztította a bűnös lelkeket, ha arra érdemesnek találta az illetőt.

A legenda szerint Apollón csak tavasztól őszig tartózkodott az Olümposzon, a tél beálltával hattyúk vontatta szekerén a hüperboreaszok földjére vonult vissza, ahol örök tavasz van. Szent állatai közé tartozik a hattyú emellett a farkas és a delfin is. Neki szentelt növények a pálma, az olajág és a babér. Általában nyíllal és íjjal ábrázolják, mint szépséges ifjú, hajában babérkoszorúval, amely miatt a legenda szerint nem őszült meg soha, és a babér is örökzöld maradt. A líra és a háromlábú jósszék is hozzátartozott Apollón megjelenéséhez.

Az egyik legsokoldalúbb isten megszületése azonban igen bonyolult úton történt. Mint Zeusz és Létó gyermeke Hérát, Zeusz hitvesét rendkívüli irigység öntötte el, amint megtudta, hogy Létó terhes lett. Bosszúból Héra arra kényszerítette Létót, hogy keresse meg azt a helyet a földön, ahol az ő hatalma nem éri utol a szülés alatt. Az istenek királynője minden szárazföldi és vízi területre kiterjesztette hatalmát. Így Létó elhatározta, hogy Délosz szigetére megy, amely akkoriban nem állt szilárd alapzaton, és gyakran ellepte a víz. Egy lebegő sziget volt, amely nem tartozott sem a szárazföldhöz, sem a tengerhez. Héra bosszúja itt nem érhette utol Létót, és így megszülhette ikreit. Amikor Apollón született a szigetet hattyúraj vette körül, lefedve azt, hogy Héra ne lássa, ezért szentelték neki a hattyúkat. Apollón Déloszt később négy oszlopra helyezte, így a sziget véglegesen stabil lett. Itt állították fel egyik, de korántsem legfontosabb szentélyét.

A múzsák vezetőjének egyik legelső cselekedete volt, hogy megölte a Püthont, amely Püthó városánál élt, és a környék falvait is rettegésben tartotta. A nagy kígyó rendszeresen tönkretette a gabonamezőket és beszennyezte a vidék folyóit és patakjait. Ő őrizte a kasztáliai forrás melletti búvóhelyéről a Szibülla jóshelyét.

Az ifjú istenség nyilaival megölte Püthónt, aki Gaia gyermeke volt, így bűnhődnie kellett tettéért. Kilenc évet kellett lehúznia Admétosz istállójában, mint gulyás. Amikor ezt a büntetést elvégezte, delfin alakjában tért vissza Krétáról Püthóba, és papokat hozott magával. Ezért Püthót átkeresztelték Delphire vagy Delphoira, ahol Apollón egy papnőjét fantasztikus jóstehetséggel áldotta meg, őt Püthiának hívják. Ő lélegezte be a szentély padlóján elterpeszkedő hasadékból feltörő, hallucinációt okozó gőzt, és babérleveleket rágcsálva mormolta el a jövőt. Egy pap állott mindig az átkeresztelt Szibüll mellett, és ő fordította az érthetetlen mormogást. A kétértelmű jóslatokat egy Apollón adományozta háromlábú jósszéken ülve adta meg Püthia.

Mint a legszebb férfi istenség, Apollón igen sok szerelmi szálat kötött mind istenekkel, mind halandókkal. Első nagy szerelme Daphné nimfa lett, aki azonban elutasította szerelmét. Eredetileg Erósz isten büntette meg Apollónt a reménytelen szerelemmel, mivel Apollón kigúnyolta a szerelmet hozó nyilakat kilövő Erósz tudományát az íjászatban, és ráadásul Erószt idegesítette Apollón éneke is. Daphné Ladón folyamisten leánya volt, akit Apollón állandóan üldözött szerelmével. Ez elől Daphné a hegyekbe menekült, ám az epekedő istenség még oda is követte. Bánatában Daphné megkérte Péneusz folyamistent, hogy segítsen rajta. Az istenség úgy oldotta meg a hercegnő baját, hogy amikor Apollón megközelítette Daphnét, és meg akarta őt ölelni, ahogy kitárta karjait, Daphné babérfává változott. Ezért vált a babér Apollón szent növényévé, és miatta hordott babérkoszorút hajában.

Másik nagy szerelme Küréné nimfa volt, akitől fia is született: Arisztaiosz, aki a jószágok és gyümölcsfák védelmezője lett, valamint a vadászat, a férjezettség és a méhészet istene is. Ő tanította meg az embereket a tej felhasználására, és a hálók és csapdák használatára a vadászatban.

Voltak halandó szerelmei is az istennek, akik közül Hekabé a legismertebb, aki Priamosz trójai király felesége volt. Tőle született Troilosz nevű gyermeke, akivel kapcsolatban Püthia azt jósolta, hogy amíg eléri a húszéves kort, Trója legyőzhetetlen lesz. Ám Akhilleusz lesből rátámadt és megölte az ifjút. Ezért bosszúból a trójai háborúban Apollón vezette Párisz királyfi nyilát Akhilleusz egyetlen sérülékeny pontjába, a sarkába, amitől a hős meg is halt. Apollón Kasszandrába is beleszeretett, aki Hekabé és Priamosz király leánya volt. A hercegnő engedte magát elcsábítani, de cserébe azt kérte Apollóntól, hogy tanítsa meg jósolni. Miután Apollón teljesítette kérését, Kasszandra elutasította az isten szerelmét, így a feldühödött isten elátkozta Kasszandrát azzal, hogy jóslataiban senki sem fog hinni. Aszklépiosz, a gyógyítás istene is Apollón gyermeke volt, akit Korónisz, lapidón hercegnővel nemzett. Mialatt Korónisz terhes volt, szerelmes lett Iszküszbe, Elátosz fiába. Románcukat egy varjú árulta el Apollónnak, aki megkérte testvérét, Artemiszt, hogy végezzen Korónisszal. Miután a vadászat istennője teljesítette bátyja kérését, Apollón az égő halotti máglyán fekvő Korónisz testéből kivette a még meg nem született Aszklépioszt, és őt Khirón gondjaira bízta.

Apollónnak férfi szerelmei is voltak. Az egyik a spártai herceg, Hüakinthosz volt, aki lángra gyújtotta az isten szívét. Ám a hercegbe Zephürosz, a szelek istene is beleszeretett. Egy nap, amikor Apollón és Hüakinthosz diszkoszvetést gyakorolt, Zephürosz irigysége miatt rossz szelet küldött az Apollón által eldobott diszkoszra, és az szétroncsolta Hüakinthosz koponyáját. Apollón hiába rendelkezett rendkívüli gyógyerővel, már nem tudta megmenteni kedvese életét. Héraklész leszármazottjába, Küparisszoszba is beleszeretett. Szerelme zálogául Apollón egy őzet ajándékozott Küparisszosznak, amelyet megszelídített az ajándékozott. Ám egyszer gerelyével véletlenül megsebezte a bozót alatt pihenő őzet, amely meghalt. Bánatában kérte Apollónt, hogy örökké könnyezhessen. Apollón megértette szerelme bánatát, és ciprusfává változtatta, amelynek törzséből könnycseppszerű nedv folyik, és ez a fa lett a bánat jelképe.

Ám az isten élete nem csupán a szerelemből állt, és igen kegyetlen volt, ha felhergelték. Így volt ez akkor is, amikor Thébai királynője, a 12 gyermeknek életet adó Niobé gúnyolta Létót, hogy ő csak két gyermeket tudott szülni. Apollón éktelen haragra gerjedt, és lenyilazta Niobé hat fiát, amikor azok sportoltak. Artemisz pedig ugyanakkor levadászta Niobé hat leányát.

Az egyik legtöbb helyen imádott isten tiszteletére rendezték a négy évente megrendezett püthói játékokat, de Delphoion kívül Milétoszban és Déloszon is nagy tiszteletnek örvendett.



 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Aphrodité istennő
  2011-05-26 06:53:16, csütörtök
 
  Aphrodité (a tenger habjaiból kiemelkedő) a szerelem, a szépség istennője a görög mitológiában. A római mitológiában Venus, az etruszk mitológiában Turan néven tisztelték. Az etruszk mitológiában általában fiatal nőnek ábrázolták, szárnyakkal a hátán; állatai a galamb és a fekete hattyú volt.

A mítosz szerint akkor született, amikor Kronosz kardjával kasztrálta apját, Uranoszt. Ettől a tenger habot vert és hullámzott, és a habokból kagylóhéjon kelt ki Aphrodité, akinek szépsége elvakította az Olümposzt. Az istennő neve is születésére utal, hiszen az ,,aphrosz" szó görögül habot jelent. Ciprus szigetén Petra tou Roumiou-nál lépett partra, amit Aphrodité sziklájának neveztek el. A legenda szerint, mikor kilépett a partra, amerre járt, lába nyomán csodás növények és fák keltek ki a földből. Ezeket az Aphrodité növényeinek nevezett gyümölcsöket, virágokat és illatszereket (kékvirágú lótusz, mirtusz, gránátalma, menta stb.) különösen alkalmasnak tartják a szerelmi vágy fokozására (afrodiziákumok)
A szépséges hölgy Zeusznak sok fejtörést okozott, ugyanis a főisten félt, hogy Aphrodité kegyeiért véres csatákat vívnak majd az olümposziak, így a béke érdekében Héphaisztosznak, a kovácsistennek ajánlotta fel Aphroditét, aki feleségül is vette a szépséget. Az Olümposz legrútabb, de legkiegyensúlyozottabb istene a nagy szerencse után pazar ékszerekkel árasztotta el feleségét, így például kapott egy övet, amelyet igen finom kovácsmunkával készített hitvesének aranyból, és megszórta egy kis bűbájjal is. Amikor ezt az övet viselte Aphrodité, senki nem tudott neki ellenállni. Ám Aphrodité vére forrt, és szerette a vigadalmakat és a fülledt erotikát, így hamarosan eltávolodott örökké kormos férjétől. Az olümposziak közül őt szerették a legtöbben, és ő is szeretett a legtöbbet. Az istenek közül legjelentősebb szerelme Arész volt, akitől Erósz és Anterósz is született. A halandók közül Adóniszt és Ankhiszészt szerette, ez utóbbitól született Aineiasz (Aeneas). Az Erisz által az istenek közé gurított, ,,A legszebbnek" feliratú aranyalmát is végül ő nyerte meg Párisztól, miután Héra és Athéné mellett ő a legszebb halandó asszony szerelmét, Helénáét ajánlotta fel neki. Ezzel robbant ki a trójai háború.
Tisztelete és jelleme [szerkesztés]

Rendkívül szeszélyes és bohó istennő hírében állt, akinek több szent állata is volt: tisztasága miatt a galamb, kecsessége miatt a hattyú, termékenysége miatt a nyúl, de a delfin és a veréb is ide tartozik. Kedvelt növényei voltak az Adónisz véréből általa teremtett rózsák, a mirtusz, a gránátalma és a citromfa. Nagy ünnepeket, az Aphrodisziászokat tartották tiszteletére az ókori Hellász különböző pontjaiban. A buja, erotikus ünnepek alkalmával főleg Athénban és Korinthoszban a nagy lakomák során Aphrodité papnői vagy kísérői erotikus táncot lejtettek, ami hivalkodó jellege miatt gyakran egy-egy néző elcsábításában teljesedett be. Őket azonban nem tekintették prostituáltaknak, mivel a szeretkezést egy ilyen papnővel egyfajta áldozatnak tekintették Aphrodité felé. Az istennőt egyébként a Hórák és a Khariszok kísérték.





Vénusz születése (Sandro Botticelli képe, 1485 körül)




Aphrodité
 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Aiolosz
  2011-05-26 06:46:23, csütörtök
 
  Aiolosz Héra kegyelméből lett a négy égtáj szeleinek ura a görög mitológiában. Neve görögül gyorsan változó-t jelent.

Hippotész király fia volt, és a legenda szerint a Lipari-szigetek egyikén lakott fényes palotában. A különböző szeleket egy barlangban őrizte és a többi olümposzi istenség kérésére engedte el őket, aszerint, hogy az isten egy kis szellőt vagy szélvihart akart küldeni a földre. Egy napon kikötött szigetén a bolyongó Odüsszeusz is, akit Aiolosz barátságosan fogadott, és elutazásakor ajándékozott a hajózó hősnek egy zsákot, amelybe be voltak zárva az ártó szelek. Így Odüsszeuszt az Ithaka felé fújó szelek vezették, ám meglátva otthona partjait a hosszú úttól kifáradt Odüsszeusz elaludt. Az egyik kíváncsi hajós kinyitotta a zsákot, amiből a kikelő rossz szelek messzire elsodorták a hajót.



 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Görög istenek
  2011-05-26 06:38:12, csütörtök
 
  Akhelóosz

Akhelóosz, görög mitológiai alak, folyamisten, aki képes volt alakját tetszése szerint változtatni. Amikor Déianeira kezéért megverekedett Héraklésszel, óriásból hatalmas kígyóvá, majd bikává változott, de a hős mindhárom alakjában legyőzte. A bika egyik szarvát, amely a harc során letört, a Néreidák megtöltötték a föld legpompásabb terményeivel, s ez lett a híres bőségszaru (hasonlót regéltek Amaltheia szarváról is). Akhelóosz leányai voltak a szirének, és többségükben a nimfák. Egy másik hagyomány szerint Akhelóosz Poszeidón vagy Hermész fia volt, és egy nyíl találta el, amikor egy folyón gázolt át, a folyót később róla nevezték el. Akhelóosz és Héraklész viadalát az ókorban kéttucatnyi vázakép, az újkorban Jan Brueghel, Jacob Jordaens, Guido Reni és Rembrandt ábrázolták.

Alpheiosz

Alpheiosz, görög mitológiai alak, folyóisten, Ókeanosz és Téthüsz fia. Eredetileg vadász volt, s ifjúkorában szerelmes lett Arethusza nimfába. Üldözni kezdte, s amikor a leány a Peloponnészoszról a Szürakuszai melletti Ortügia szigetére menekült, ahol forrássá vált, Arethusza egy folyam alakját vette fel, s átúszott a tenger alatt, hogy egyesülhessen szerelmével. A mondát Ovidius és Pauszaniasz Periégétész dolgozta fel, s alighanem az a tény ihlette, hogy az Alpheiosz folyó több helyütt is a föld alá bújik. A monda más változatai arról is tudósítanak, hogy Alpheiosz még vadász korában szerelmes lett Artemiszbe, és egyszer megleste, amikor az a folyóban társaival együtt fürdött, ám Artemisz sárral kente be az arcát, így Alpheiosz nem ismerte fel.

Amphitrité

Amphitrité volt a tengerek királynője a görög mitológiában. Neve azt jelenti, hogy ő a harmadik, aki körbeöleli a tengert.
A mondavilágban Ókeanosz és Téthüsz leányaként, vagy Néreusz és Dórisz gyermekeként említik. Amikor Poszeidón, a tengerek istene feleségül kérte, Amphitrité ellenkezett, és elkeseredésében belevetette magát az Atlanti-óceánba. Ám egy delfin megmentette, és elvitte őt Poszeidónhoz, aki feleségül vette. Hálából Poszeidón a csillagképek közé helyezte el a delfint. Fiuk is született, akit Tritonnak neveztek el, és félig ember, félig hal sellőistenség lett. Amphitritét gyakran ábrázolták együtt férjével, vagy egy tengeri teremtmény által húzott szekéren, vagy egyszerűen csak ezen lény hátán lovagolva. Templomában gyakran áldoztak homárollókat.

Ananké

Ananké neve megfellebezhetetlen szükségszerűséget, sorsot, kikerülhetetlen végzetet jelent. Ő a végzet és az elkerülhetetlen sors istennője a görög mitológiában. A Moirák és Adraszteia anyja. Ez utóbbi a jutalmazás és a büntetés elosztója volt. Ananké két térde között orsó pörög, amelynek tengelye a világ tengelye, s a Moirák időnként segítenek pörgetni az orsót. A római mitológiában Necessitasként (,,szükség") volt ismert.

Anterósz

Anterósz a görög mitológiában Erósz, a szerelem istenének öccse. Neve viszontszerelmet jelent. Mivel Erószt gyötörte a magány játszótársként kapta Anterószt Aphroditétól, aki Arésszal nemzette. Anterósz volt az az isten, aki megbüntette azt, aki megvetette a szerelmet vagy nem viszonozta a kapott szeretetet, szerelmet.


 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Démétér Földanya
  2011-05-26 06:31:53, csütörtök
 
 



Démétér (annyi mint "Földanya") a görög mitológiában a földművelés és a termékenység istennője. Az ő segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte meg a gyümölcsöket és ő készítette fel a kalászokat az aratásra. Démétér tanította meg az emberiségnek a földművelés művészetét, ő adta az ekét az embereknek és ő mutatta meg a vetés, illetve veteményezés tudományát is az emberiségnek. Ezzel megvetette az emberek letelepedését is, és ezáltal a letelepült emberi társadalmak istennőjeként is tisztelték. Kronosz és Rheia leánya volt, Zeusz testvére, akitől legkedvesebb gyermeke, Perszephoné született.

Démétért általában komoly nőként ábrázolták hosszú tógában. Jobbjában tartotta termést hozó botját, amellyel olykor végigsuhintott a termőföldek felett. Baljában gyümölcskosarat vagy búzakalászokat tartott. Gyakran ábrázolták sarlóval a kezében. Fejét fonott kukoricacsőkoszorú, vagy kalászkoszorú díszítette. Néha fáklyát tartva is megjelenítették utalva Perszephoné keresésére. Szent állata volt a kígyó és a disznó is. Rómában Ceres néven tisztelték.

Annak ellenére, hogy Démétérnek törvényes férje sohasem volt, mégis az ő papjai vezették be az ifjú házasokat a házasélet rejtelmeibe. A legendák még egy gyermekéről szólnak. Egyszer egy háromszor felszántott földön szeretkezett egy titánnal. Ennek eredményeként született meg Plutosz, a gazdagság és bőség istene.

Történt egyszer, hogy Hadész, az alvilág istene elrabolta és feleségül vette Démétér legkedvesebb leányát, Perszephonét. A földművelés istennője útra kelt, hogy megtalálja elveszett gyermekét, és közben sorsára hagyta a termőföldeket. A gyümölcsfák nem hoztak gyümölcsöt és a gabona sem nőtt ki a földből. Az emberek éheztek, és ezt látva Zeusz leküldte Hermészt az alvilágba, hogy hozza fel onnan Perszephonét. Azonban mielőtt a leány elhagyhatta volna az alvilágot, férje, Hádész egy gránátalmát adott neki, ugyanis aki az alvilág ételeiből eszik, az mindörökre ott kell, hogy maradjon. Perszephoné beleharapott az almába, de Zeusz nem engedte meg Hádésznak, hogy így visszatartsa a leányt, de mivel Perszephoné mégis evett az alvilág gyümölcseiből, így csak az év harmadát kellett Hádész birodalmában töltenie. Amikor Perszephoné feljön az alvilágból, Démétér örül, és ilyenkor virágba borul a természet és dús kalászok lengenek a földeken, a gyümölcsfák pedig érett gyümölcsöket hoznak. Amikor Perszephoné elhagyja anyját, Démétér elhervasztja a természet növényeit. Így alakult ki a négy évszak. Amikor a leány fent van tavasz van és nyár, amikor elhagyja anyját, őszre fordul, majd tél lesz.

Démétér egy Doszó nevű nő alakjában kereste elveszett leányát a földön, és így került Keleosz, eleusziszi király udvarába. A király megkérte, hogy nevelje két fiát, Démophónt és Triptolemoszt. Keleosz igen jól bánt az istennővel, pedig nem tudta, hogy valójában kit rejt Doszó alakja. Ezért hálából úgy döntött Démétér, hogy Démophónt halhatatlanná teszi, Triptolemoszt pedig megtanítja a földművelésre. Ám amikor Démophónból ki akarta égetni a halandóságot, benyitott Metaneira, a királynő, és így a tűzből ki kellett venni a gyermeket, így nem vált halhatatlanná. Ezzel leleplezte magát Démétér Eleusziszban. A Theszmophoriát azóta megtartották Eleusziszban és Athénban is az istennő tiszteletére, azt az ő ünnepének szentelve.

 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Görög istenek
  2011-05-26 06:16:00, csütörtök
 
  Eileithüia Zeusz és Héra leánya, aki a gyermekeket óvta a görög mitológiában.

A szülési fájdalom istennője volt. Egyes források szerint a hüperboreászok földjéről származik, aki Déloszra jött, hogy segítsen Létónak világra hozni Apollónt és Artemiszt. Más mítoszok arról szólnak, hogy Eileithüia Krétán született egy barlangban. Két kezében fáklyát tartva ábrázolták, hiszen ő vezette a fényre a sötétbe tévedt gyermekeket.

Erebosz

Erebosz a görög mitológiában az ősi sötétség, Khaosz gyermeke, aki szintén az ősi sötétség megtestesítője volt. A legendák szerint Erebosz együtt született Nüxszel, az éjszakával. Gyermekei közé tartozik Aithér, a mennyboltot megtestesítő istenség, Heméra, a nappal istennője és egyes források Kharónt, az alvilág révészét is gyermekei közé sorolják.

Később Erebosz, mint az ősi sötétség lekerült az alvilágba. A Tartarosz fölötti túlvilági részt nevezték az idő múlásával Erebosznak. Ide is bűnös lelkek jutottak le, de a tisztító tűzben volt lehetőségük, hogy akár az elíziumi mezőkre kerüljenek. A mítosz szerint Erebosz és Nüx gyermeke volt Erósz is.

Eurosz a keleti szél istene

Eurosz Éósz és Asztraiosz gyermeke, a keleti szél istene a görög mitológiában. A másik három égtáj szeleinek testvére. Mint ahogyan bátyjainak, neki is volt szárny a hátán. Eurosz volt az a szél, aki meleget és esőt hozott keletről, ezért gyakran egy felhő volt az attribútuma, amelyből eső hullott alá. Rómában Vulturnus volt a megfelelője.

Diké az igazságosság istennője

Diké az igazságosság istennője a görög mitológiában, Zeusz és Themisz lánya, a második generációs hórák egyike. Testvérei Eiréné és Eunomié. Mellékneve: Asztraia vagyis csillagszűz. A rómaiaknál Iustitia volt a megfelelője.

Halandónak született, az aranykorban még emberek között élt, próbált rendet tartani, és ha jogtiprást észlelt, jelentette Zeusznak. A bronzkor kezdetén elhagyta a Földet és csillagképpé (Szűz) lett.



 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2015.10 2015. November 2015.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 266 db bejegyzés
Összes: 26968 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 378
  • e Hét: 1400
  • e Hónap: 6928
  • e Év: 54840
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.