|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2015-12-17 05:33:43, csütörtök
|
|
|
Tegnap Dunakilitin kezdtem, kész a faluújság, holnap kell elhozni a nyomdából, aztán egy kisebéd itthon, előtte telefonok, az iroda rendezgetése. Ebéd után karnisvásárlás a fiatalokkal, majd Tamással Győr: szél-járás. Szép lett a lap, a fotók sem olyan szürkék. Kis beszélgetés Radek Józsival. Tamással. Majd Halászi mézes csomagokért, végül idehaza. Az Életképek a tv3-as csatornán. Meglepően jó nyelvileg ez a sorozat, pedig már nyolc éves. S nem ölik benne egymást. (Csak nyelvileg.) És még magyarul is beszélnek a színészek.
Eszembe jutott a Galán gyerekről (ő a kis nőcsábász benne) Rimaszombat, ahol szerintem őt pontoztuk le B. Ágival vagy bő tíz éve az országos szavalóversenyen. Nem is hívnak azóta.
Most is érzek valami édeskéset benne, de ehhez a szerephez jó Ő. Kár, hogy nem hallottam róla semmit. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2015-12-15 06:42:18, kedd
|
|
|
Sokszor kérdezték már tőlem is, hogy hogyan születik a vers. Azt válaszoltam, hogy nem tudom. Pedig tudom. Kétféle módon. Az egyik tudatos komponálás, a másik az áramlás. Az előtolakvó zene lejegyzégi kísérlete. Aztán napokig formálása, lecsiszolása, átírása.
Két napja egy karácsinyi vers féle hullámzik bennem. Ide másolom, azzal a megjegyzéssel, hogy egyáltalán nincsen kész, ez az első lejegyzése valaminek, amiből lehet, hogy semmi nem lesz. Most még összevissza sorok és hangulat az egész:
Valami van belül amitől nem
Hagy nyugodni karácsony
Szomjúság vágy hogy a béke
Végül majd ránktaláljon
Fehér hó vágyunk essen már
Essen már essen
Hulljon ránk a puha álom
Öleljen isteni fekhely
Jászol vagy valami féle
Bárány bégessen felettünk
Azt álmodjuk hogy élünk s
Ismét gyermekké lettünk
Isten van bennünk egy anyagból
Lennénk teremtő és teremtett
Hull a hó hidegül a hajnal
Fölsír a kisded
|
|
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2015-12-14 21:26:08, hétfő
|
|
|
Most, hogy lassan vége az évnek, kicsit elfáradtam.
Ilyenkor verseket kell olvasni, akár sajátot is. Meg lemenni a pincébe átnézni a felhalmozódott iratokat, könyveket.
Miféle rendkényszer van bennem? Év végén mindig tisztán akarom látni a - múltat.
Ha ma kellene egy mondatot írni 2015 falára, akkor ezt írnám: A kijózanodás éve. Ez a világ és az én kapcsolatomat jellemző cím. Ha a magánéletet jellemző címet keresnék, akkor ilyesmit írnék le: A belső béke.
Reggeli elmélkedés ez persze csak, háromnegyed hét, de még sötét van. Lehet ennél sötétebb mondat?
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2015-12-13 14:33:47, vasárnap
|
|
|
Olvasva a hétvégi lapokat jutott eszembe a múltkori néhány hevenyészett és igazságtalan mondat, amit Juhász Ferenc halála kapcsán írtam.
A hetvenes évek elejéig tudtam követni, s valóban hatalmas versek születtek. A szarvassá változott fiú ... talán a meghatározó. Aztán elrettentett az eposzok búrjánzása, s nem tudtam követni.
Az Új Írásnak adtam verset a nyolcvanas években, Bihari javasolt is közlére, de csak nem jelentem meg, ezt neki tulajdonítottam, hallottam, hogy milyen öntörvényű szerkesztő volt. Kétszer láttam, egyszer Györött a Radnóti napokon, ahol Radnótiról szóló verseket olvastunk fel többen, előttem ő. Nem minden szorongás nélkül álltam ki a pulpitusra.
S egyszer a Báder csárdában Bicskénél, akkor nem volt erőm odalépni hozzá és köszönni.
A Magyar Nemzet búcsúztatója jó, kicsit föltépte az emlékeket, a diákkori szembesüléseket az irodalomról.
S nemrég Nagy László naplóját olvastam újra, s benne néhány megjegyzés J.F-ről. A szerkesztőről.
Nagy Lászlót nagyon szeretem, így az őt ért sértést magaménak is éreztem.
Amíg lesz magyar irodalom, Juhász Ferenc is lesz. De én továbbra sem szeretem a legnagyobb szót az irodalmi művek, szerzők mellett. Hosszú névsort írhatnék fel korunk falára.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2015-12-10 11:55:19, csütörtök
|
|
|
Nem unalmas az élet. Nagyon nyűhös volt eleinte az utazás, mármint az oda-vissza Pest. Megszoktam. Nem éálvezem, de nem zavar. Lehet olvasni közben, dolgozni, beszéklgetni, csodálkozni Isten nagy veteményeskertjén. A valóság sokkal érdekesebb mint az elképzelés róla. S az elmúlt évtizedekben bizonyos fokig elzártam magamat tőle.
MA reggel autóval jöttünk Pistával, aztán sokféle teendő idebent. De megyek is haza, hisz holnap Monor, a kis csapattal további összekovácsolódásra. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2015-12-03 20:47:51, csütörtök
|
|
|
Szinte állandóan a gép előtt ülök. Szél-járás, Mosonvármegye Dunakiliti Krónika. És a saját dolgok is.
Hétfő Pest, Kedd Pest, Keszthely, Felcsút. Itt focimeccs. Életemben először láttam élőben meccset.
Most itthon. Kert, versek, szerkesztés.
Meghalt Juhász Ferenc. Az egyik adón a huszadik század legnagyobb költőjének nevezték. Ez így hülyeség. A hatvanas években volt csúcson. József Attila sírjánál című verse a pálya csúcsa. Aztán a hetvenes évek elburjánzó vadon-költészete már az öntörvényűség. De nem csúcs.
Aczél György barátja volt, bizonyos fokig védett, bármit megtehető ember. AZ Új Írást is öntörvényűen szerkesztette.
Nyugodjék békében. Ha lesz utókor, és tudja helyén kezelni a dolgokat, középszerűnek fogja nevezni. De nálunk a középszer a kiváló kategória. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2015. December
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
16 db bejegyzés |
e év: |
188 db bejegyzés |
Összes: |
3561 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 92
- e Hét: 6849
- e Hónap: 8856
- e Év: 53829
|
|
|