Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Szabadság-ösztön
  2015-05-18 05:53:47, hétfő
 
  Húsz éve halt meg az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, a nagy lázadó: Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. - Budapest, 1995. május 19.)

Az 1956-os forradalommal való szimpatizálása miatt éveket töltött a Duna-delta fogolytáboraiban, verseivel, hitével erőt adva társainak. ( Felsőfokú tanulmányait nem fejezhette be, mert az 1956-os magyar forradalom melletti kiállásáért 1957-ben letartóztatták. A vád: állam és közrend elleni izgatás. Hat év börtönbüntetés után - három év zárka Szamosújvárott, további három év kényszermunka a Duna-deltában - 1963 februárjában amnesztiával szabadult Salciáról. )

A 70-es évek végén Magyarországra menekült íróról készített emlékfilmet
Páskándiné Sebők Anna,Szabadság - Ösztön címmel.

A Hír TV - Vetítő - Erdélyi János válogatásai című műsorának keretén belül vasárnap (17-én) késő este volt szerencsém végignézni az emlékfilmet:
A tévécsatorna még kétszer vetíti:
2015. május 20., szerda, 14.05
2015. május 23., szombat, 22.05

Emlékezzünk mi is Páskándi Gézára!
Aki teheti nézze meg a filmet!

Kieg.: Páskándi Géza ötvenhatos elismerései: 1991 - 1956-os Emlékérem, 1993 - Nagy Imre emlékplakett

In.: Petőfi Irodalmi Múzeum, pim.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nagy Gáspár emlékére
  2015-05-17 06:11:38, vasárnap
 
  A májusi születésű ( 1949. május 4.) Nagy Gáspár költőre (is) emlékezzünk egy 1983-as versével.

Öröknyár: elmúltam 9 éves
a sír
NIncs sehol
a sír a gyilkosok
a test se I T T
NIncs sehol
a test se O T T
a csont a gyilkosok
NIncs sehol
a csont
(p. s.)

egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI!


Megj.:
1.Nagy Gáspárt az 1956-os forradalom és függetlenség eszméjének ébrentartásáért 1993-ban Nagy Imre Emlékplakettel tüntették ki.
2.Ez a vers Nagy Gáspár ...nem szabad feledNI...! (Versek - 1956 láthatatlan emlékművének talapzatára) című verseskötetében is megtalálható. (2002)
3.2006-ban pedig a Püski Kiadó jelentette meg 1956 fénylő arcai (Versek Kiss Iván rajzaival) című Nagy Gáspár verseskötetét.
4.Végül, Nagy Gáspár nevét, emlékét egy weboldal, nagygaspar.hu, egy alapítvány és egy irodalmi és művészeti díj is őrzi.





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kegyelmet nem kérek
  2015-05-16 01:20:21, szombat
 
  Az interneten található OSA Archívum weboldalán belül a Digitális Állambiztonsági Archívum anyagai közül letölthető a Nagy Imre - per tárgyalási jegyzőkönyve is.
1958. június 15-én (vasárnap) az ítélet kihirdetése után I. r. Nagy Imre vádlott elnöki kérdésre:

,, A halálos ítéletet a magam részéről igazságtalannak tartom, elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom az, hogy a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály felment a súlyos vád alól. Úgy érzem eljön majd az az idő, amikor igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben.
Kegyelmet nem kérek."

Megj.: Ha a google keresőbe beírjuk, hogy a Nagy Imre per jegyzőkönyve, az első találat az OSA archívum lesz. Könnyű megtalálni a dokumentumokat. Érdemes elmenteni őket.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Budapest Főváros Hegyvidéki Önkormányzata is pályáztat
  2015-05-15 05:09:12, péntek
 
  az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megünneplésére, egy 1956-os szobor elkészítésére és emlékhely kialakítására

Az alábbi linkről letölthető a teljes kiírás:

http://www.hegyvidek.hu/onkormanyzat/onkormanyzat-altal-meghirdetett/xii-keruleti -1956-os
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
http://1956.ujbuda.hu/
  2015-05-14 03:04:04, csütörtök
 
  Újbuda Önkormányzata - Az 1956-os forradalom és szabadságharc XI. kerületi emlékművének megtervezéséhez pályázatot írt ki. A pályázati dokumentáció letölthető a http://1956.ujbuda.hu/ weboldalról. A kiírás preambulumát idemásolom. Érdemes elolvasni:
I. PREAMBULUM

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata emlékművet kíván állítani a Móricz Zsigmond körtéren az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc XI. kerületi eseményeinek 60. évfordulójára, melynek előkészítéséül nyílt pályázatot ír ki az emlékmű megtervezésére.
Újbuda Önkormányzata az alábbiakban leírtakkal kívánja segíteni a pályázókat az alkotó gondolkodásban. A kiíró nem kívánja meghatározni, milyen műfajú, léptékű, üzenetű művek szülessenek. A jelen preambulummal azokat a kereteket vázoljuk föl, melyek segítségül szolgálhatnak egy, az '56-os forradalom és szabadságharc eszmeiségét hűen kifejező, ám a 21. századi elvárásoknak megfelelő, a fiatalabb generációkkal (is) párbeszédbe lépő Emlékmű elkészítéséhez.

A következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
1. Az Emlékműnek kapcsolódnia kell a XI. kerületben történt eseményekhez, és azok legfőbb helyszínéhez, a Móricz Zsigmond körtérhez. Ehhez segítséget nyújt a pályázat 5. sz. melléklete, mely dr. Horváth Miklós DSc hadtörténész, egyetemi tanár tanulmánya az 1956-os kerületi eseményekre fókuszálva.
2. Az Emlékműnek kapcsolódnia és integrálódnia kell a helyéül kijelölt térhez és térbe, mely a tágabb értelemben vett Móricz Zsigmond körtér. Ennek helyszínrajzát a pályázat melléklete tartalmazza. A bejelölt helyszínrajzi területen belül az emlékmű bárhol állhat, a helyszín kiválasztása tervezői döntés. A mellékletek sora kiegészül továbbá a Gomba alaprajzával, hiszen az épülethez (is) kapcsolódhat az Emlékmű, ez azonban nem feltétel.
3. Az Emlékművel szemben nem elvárás sem a monumentalitás, sem a heroizáló jelleg. Szempont azonban az, hogy Emlékmű gondolkodásra késztesse közönségét, képes legyen "párbeszédbe lépni" az arra járókkal, miközben a tervezésnek figyelembe kell vennie a körtér jelentős áthaladó gyalogos forgalmát és közlekedését is, azaz a Körtér mindennapjait.
4. Az Emlékmű reflektálhat arra, hogy a XI. kerületben is egyszerű, hétköznapi emberek fogtak össze az autoriter hatalom elnyomásával szemben.
5. A kerületben a legnagyobb harcok a Körtéren és annak környékén folytak. Az ezen a helyen tevékenykedő felkelők létszáma 200-300 fő között ingadozott, de a civil fegyveresek tevékenységét az egyik Budapestre felrendelt magyar alakulatban szolgáló katonák is támogatták. A csoportok fegyverzete elsősorban gyalogsági fegyverekből állt. Lőszer- és fegyverraktárként a Körtér közepén álló épületet, a "Gombát" használták. Egy géppuskás csoport - parancsnoka: Albert Aladár - települt a Körtéren lévő Népbüfé tetejére, egy-egy alcsoport volt a Móricz Zsigmond körtér 9-10. és a 16. számú házakban. Ennek a részlegnek a parancsnoka Mikes József volt. Volt továbbá egy csoport a Bartók Béla út sarkán lévő bankfiókban. Ez a csoport Vida József irányítása alatt egy szovjet harckocsit felgyújtott, és a menekülő szovjet katonákra tüzet nyitott. Egyes források szerint Peer László vezetésével a Móricz Zsigmond körtér 7. szám alatt is több fegyveres tevékenykedett. Október 24-én a tatai Dózsa Tiszti Iskola Budapestre rendelt növendékei a Lakihegyi rádióadóhoz tartva, a Móricz Zsigmond körtéren, a felkelőkkel harcba keveredtek. Október 25-én több ezer tüntető gyülekezett a Bartók Béla úti Zalka Máté laktanya előtt. A tisztek először rábeszéléssel, majd riasztólövésekkel akadályozták meg a kapu betörését. A tömeg csak az esti órákban oszlott szét. Október 26-án a Kertészeti Főiskolán a kerületi rendőrkapitányság támogatásával nemzetőr alegység alakult. A nemzetőrök a Főiskola épületeit védték, és a Vöröskereszt szállítmányait biztosították. Október 27-én a Híradó ezred egyik alegysége elfoglalta a Szabadság hidat, és ellenőrzése alá vonta a Móricz Zsigmond körteret is. A csoportok vezetői közül Oláh Jenő, Finta Ottó, Mály Imre és Kiss Amadé neve vált ismertté, illetve a források parancsnokokat, egy matrózt és egy katonatisztet is megemlítenek. Az egymástól függetlenül tevékenykedő csoportok harcát november 4-én Oláh Jenő a Körtér 10. szám alatt lévő csoport parancsnoka igyekezett összehangolni. A november 5-ről 6-ra virradó éjszakáig folytatott harcokban a szovjet parancsnokság által megküldött hivatalos jelentés szerint ebben a körzetben 140 szovjet katona halt meg, vagy sebesült meg. November 6-án reggel a szovjet csapatok a Körtéren és a környékén folyó ellenállást felszámolták, a csoportokat szétverték.
6. Forradalomról és szabadságharcról egyként beszélhetünk, ez 1956 alapvető dichotómiája.
7. Ebből következően az Emlékmű szellemisége kifejezheti azt, hogy a forradalom a jövő felé irányult, eszméje tovább élt és a mai korunkra, nemzedékekre, évtizedekre kihatott. Ugyanakkor ismertek a körtéri harcokban elhunyt áldozatok adatai is, az emlékmű nekik is emléket kíván állítani.
8. A tervezett helyszín közelében már több, az 56-os eseményekhez kapcsolódó emléktábla található, valamint a Szent Imre szobor, mely az egykori sérülései miatt az 56-os megemlékezések helyszínévé vált:
- A Móricz Zsigmond körtéren a Kisfaludi Stróbl Zsigmond által alkotott, 1930-ban felállított Szent Imre szobor hagyományos helyszíne minden évben a megemlékezéseknek, mivel a szobor tanúja volt az egykori eseményeknek, és nagyon sokáig magán viselte a golyónyomokat, valamint az 56-ban szerzett egyéb kisebb sérüléseket.
- A körtér 3. számú házon található az 56-os körtéri harcok hőseinek domborműves emléktáblája, amelyet Czinder Antal készített 2001-ben az MDF megrendelésére.
- Schwéger Tamás, az egyik 56-os körtéri csoport vezetője 2006-ban kapott emléktáblát egykori bajtársa, Lamos József kezdeményezésére, a Bartók Béla út 76. számú házon, ahol annakidején lakott. Ennek a csoportnak a még életben lévő tagjai, akik a Villányi úti ÁVH-s autógarázsba, majd a Váli utcai iskola épületébe vették be magukat a harcok idején, máig minden évben eljönnek még külföldről is a közös emlékezésre.
- Az Október huszonharmadika utca utcajelző emléktáblája 1992-ben került a Kőrösy utca sarkához.
- A Szent Imre Kórház udvarán 1991. óta emlékeztet tábla az 56-os harcokban szolgálatot teljesítő orvosokra és ápolókra.
- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budafoki út 4. számú bejáratánál 1989-ben állította fel az MDF az 1956-os műegyetemista forradalmárok domborműves emléktábláját, melyet Klicsu Lajos tervezett.
- Szintén a Gellért tér közelében (Műegyetem rkp. 3.) 2006-ban avatták fel Csíkszentmihályi Róbert Műegyetemi 56-os emlékművét.

Minden további információ megtalálható a jelzett weboldalon illetve lehet írni 1956@ujbuda.hu e-mail címre is.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Itt a jubileumi érem is !
  2015-05-13 05:44:44, szerda
 
  Végre megérkezett a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. ötvenhatos emlékérme, melyet a forradalom kitörésének 60. évfordulójára készített.Nagyon örülök, mert így a korábban megkapott Nagy Imre emlékérmükkel együtt tudom bemutatni mindkettőt a június 9-ei ötvenhatos kiállításomon a Huszár Gál Városi Könyvtárban. Ebből a szempontból egy percig sem érdekel, hogy hol van még 2016, a hatvanadik évforduló.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Fehér könyvek III.kötete
  2015-05-11 05:28:45, hétfő
 
  A Fehér könyvek III.kötete letölthető a http://sala.uw.hu/EEMOE3.p cím alatt.
Tartalma:
Bevezetés
A vidéki ,,forradalmi bizottságok"
Külföldi ügynökök aknamunkája
A nyugati magyar emigráció szerepe
Az áruló Király Béla szerepe
A Corvin közi ,,felkelők"
Epizódok az ellenforradalomból
Fegyveres akciók Budapesten október 23-ról 24-re virradó éjszaka
Mi történt a Parlament előtt 1956. október 25-én?
Vértanúink
Függelék
Kimutatás az ellenforradalom fogságában levő személyek számáról
Az október 23-i és az azt követő eseményekkel kapcsolatos sérülések és halálozások

Megj.: Ebben a kötetben szerepel a mosonmagyaróvári sortüzet követő népharag három áldozata is. ( Gyenes György, Stefkó József és Vági József határőrtisztek.)

Róluk egyébként már több blogbejegyzésemben is írtam:
Határozatok közterületek elnevezéséről 1958-2007
2013.12.22.
A zöld ávós határőrtisztek emlékezete
2014.07.17.
A meggyilkolt határőrtisztek emlékműve 1958-1990
2014. 09.11.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Fehér könyvek negyedik kötete
  2015-05-10 06:13:14, vasárnap
 
  Szombaton a piacon kedves könyvárusomtól ajándékba kaptam s igen köszönöm neki, egy meglehetősen lepusztult állapotban lévő könyvet, mely nem volt más, mint a Fehér könyvekként elhíresült Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben című sorozat negyedik kötete.

A Wikipédia ezt írja a sorozatról:
,, Az 1956-os forradalom után 1957-ben jelent meg fehér borítóval az ,,Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben" címmel egy négykötetes, kommunista propagandasorozat, melyet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának Tájékoztatási Hivatala jelentetett meg. Szerzői igazolni akarták, hogy 1956. október-novemberben ellenforradalom zajlott Magyarországon. A ,,Fehér könyvek" kiadásáról szóló MSZMP-határozat nem maradt fenn. A névtelenül közreadott a vidéki eseményeket is bemutató fehér könyvek tették teljessé.
A fehér borítójú kötetek több beszámolót közöltek, fényképeket és sok írásos dokumentumot, nyugati lapkivonatokat, adatokat az ellenforradalmi események okozta veszteségekről, károkról. Szerepeltek bennük az ,,ellenforradalom"-ban megölt kommunista áldozatok fényképei és életrajzi adatai.
A sajtóban kampányszerűen jelentek meg cikkek az ,,ellenforradalom" rémtetteiről. 1957 február 19-én megalakult a munkásőrség, elkezdődött a megtorlás. ,,

Az interneten (online rendelés) egyébként többnyire még elérhetők a könyvek, de a harmadik kötet például le is tölthető.

Én most a kapott negyedik kötet tartalomjegyzékét másolom ide:

Nyugati Imperialista hatalmak szerepe a magyarországi ellenforradalom kirobbantásában
Amerikai körök előkészületei
Nyugati fegyverek az ellenforradalmárok kezében
Magyar emigránsok szerepe az ellenforradalmi felkelésben

Milyen ,,szabadságharc" volt Magyarországon 1956 októberében?
Október 23-án
Az októberi ellenforradalom pártjai
Az első kapitalisták és a földbirtokosok jelentkezése
Közönséges bűnözők az ellenforradalom szolgálatában
Antiszemita jelenségek és zsidóellenes atrocitások a magyarországi ellenforradalom idején

Nagy Imre szerepéről
Munkástanácsok Magyarországon az 1956 őszi ellenforradalom alatt
Kiszökött magyarok tanúskodása
A konszolidáció

Megj.: A Képtáramban Fehér Könyvek címmel készítettem egy fotóalbumot is, benne a neten talált IV. kötetre vonatkozó képekkel.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Chochol Károly fotóművész az Aranymetszésben
  2015-05-09 15:55:29, szombat
 
  Az Aranymetszés, egy kulturális magazinműsor szerda esténként a Duna TV-ben. Én ma kora délután a Duna World-on a május 6-ai adás ismétlését véletlenül csíptem el.
Igen felkeltette a figyelmemet Chochol Károly, Előhívott emlékeim című fotókiállításának az ajánlója a Budapest Galériából. Fel is jegyeztem a kisnoteszembe, hogy ne feledjek utána járni.

A galéria weboldalán ( budapestgaleria.hu) az alábbiakat lehet olvasni a művészről:

Chochol Károly több mint hatvan éve fotózza Budapestet néha lírai, gyakran ironikus, máskor tárgyilagos megörökítői szemlélettel. Ha valakihez hasonlítani kellene jellemző képi világát, a francia Robert Doisneau juthatna eszünkbe róla. Ám Chochol nemcsak a zsáner műfajában érzi otthon magát. Díjakat nyert portréival, a szakmán kívül is fölfigyeltek rá mint tájfotósra, de ennél sokkal többet és több félét rejteget az archívumában. Örök újítóként, mindig aktív művészként mennyiségileg is imponáló képanyagot halmozott föl. Az elmúlt évtizedekben azonban mindig fontosabb volt az alkotás maga, no, meg a szakmai közéletben vállalt megannyi segítő szerep, mint az életmű szegmenseinek rendszeres megmutatása.
Az idén, a kerek, a nyolcvanadik születésnap jó ösztönzést adott a már nagyon is aktuális visszatekintéshez. Így aztán a Budapest Galéria falain zömmel még soha sem publikált műveket mutat a közönségnek. Chochol Károly az ismerői, tisztelői számára is meglepetéseket tartogat.
Még az ötvenes évek elején szó szerint rövid nadrágos gimnazistaként lépett a magyar fotóművészet színpadára. Azoktól a nagy öregektől tanult, akik már a háború előtti időkben nemzetközi hírnevet szereztek maguknak. A legendás Angelo mester, Haller F. G., Vadas Ernő és más mesterek bátorították a tehetséges ifjú fotográfust.
Chochol pedig egy életre elkötelezte magát a fényképezéssel. Neki tényleg szenvedélye a képkészítés a mai napig.
Életművének mostani metszete - amelyet tárlattal is, reprezentatív albummal is megmutat - nemcsak az egyéni szemléletű fotóművész alkotói önkifejeződése, hanem a magyar fotográfia és bizonyos vonatkozásban történelmünk elmúlt hat és fél évtizedének is gondolatébresztő lenyomata.

Sajnos azonban, bármennyire is jó lenne megnézni a kiállítást, az már csak május 10-ig, vagyis holnapig látogatható.
Igazából nem értem, hogy miért egy május 6-ai adásban ajánlják a nézőknek, mikor már április 18-a óta látható?
Ahogy azt sem értem, hogy a műsor facebook oldalát miért nem frissítik? (Utolsó bejegyzés március 9.)
S végül a műsorvezető valami weboldalt is említett, na azt aztán végképp nem találtam meg.

Mindettől függetlenül köszönöm a műsornak, hogy megismertette velem Chochol Károly nevét. Az interneten az alábbi weboldalon http://chocholkaroly.blogspot.hu/p/eletrajz.html lehet tovább tájékozódni a művészről és az 1956-2006 / 56 kép címmel egy korábbi kiállításáról is.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
„A hír szent, a vélemény szabad"
  2015-05-08 07:17:11, péntek
 
  Újságok 1956-ból

Az alábbiakban - nyilván nem a teljesség igényével - felsorolom az 1956-os forradalom és szabadságharc idején megjelenő legismertebb illetve számomra a legérdekesebb újságokat:

Hazánk
A Demokratikus Néppárt Lapja ( napilap)
Feliratai:
Istennel a Hazáért és a szabadságért!
Ne bántsd a magyart! Zrínyi
Egy népnél sem vagyunk alábbvalók. Zrínyi

A győri Hazánk
Független Politikai Napilap
1956. november 4 - december 9. között jelent meg.

Igazság
A Magyar Forradalmi Ifjúság és Honvédek Lapja majd A Forradalmi Magyar Ifjúság Lapja

Kis Újság
A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai napilapja
1956. november 1- jén jelent meg az első száma. Ez egy újraindult lap volt, mely aztán 1956. december 30-án jelent meg utoljára.

Magyar Függetlenség
A Magyar Nemzeti Bizottmány Lapja

Magyar Ifjúság
Az Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsának Lapja

Magyar Nemzet
A Hazafias Népfront Lapja, majd Független Politikai Napilap

Magyar Honvéd
A Magyar Honvédség és Nemzetőrség lapja
-Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar!-

Magyar Szabadság
Független Demokratikus Lap (napilap)

Magyar Világ
Független politikai napilap
1956. november 1-jén jelent meg az I. évfolyam 1. száma

Népakarat
A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Lapja
(napilap)

Néphadsereg
A Honvédelmi Minisztérium központi lapja

Népszava
A magyar szakszervezetek központi lapja majd A magyar szabad szakszervezetek lapja

Népszabadság
I.évfolyam 1.szám: 1956. november 2.
A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja

Szabad Ifjúság
Korábban a DISZ központi vezetőségének lapja - Világ proletárjai egyesüljetek! -
Majd a Forradalmi Magyar Ifjúság Lapja

Szabad Magyar Rádió
A Rádió Forradalmi Munkástanácsának lapja

Sport és Képes Sport

Szabad Nép
A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Lapja - Világ proletárjai egyesüljetek! - ( A felirat novemberben már olvasható a lapon)

Szabad Szó
A Nemzeti Parasztpárt központi lapja

Új Magyarország
A Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) Napilapja

Valóság
Független Magyar Napilap

Az idézet Pulitzer József szállóigévé lett mondata, ahogy ez is tőle van:
"A sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálat! "










 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2015.04 2015. Május 2015.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 373 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 28
  • e Hét: 110
  • e Hónap: 2974
  • e Év: 20794
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.