|
 2/67 oldal 
|
Bejegyzések száma: 666
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 17:23:07, péntek
|
| |
| |
Fekete jelen-még feketébb jövő!
Posted on 2015/07/31 Szerző: Admin
Ezért vagyunk a feketemunkások országa
1036 vállalkozásnál ellenőrizte a munkavállalók jogviszonyát az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya - 84 százalékuknál jogsértést találtak.
A június 22. és július 10. között lefolytatott ellenőrzések több mint felét az építőiparban és a kereskedelemben végezték, de kiemelt terület volt a vendéglátás, a vagyonvédelem, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság is.
A cégek 84 százaléka volt sáros, a munkavállalók 64 százalékát érintően tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést.
Még mindig virágzik a feketefoglalkoztatás
A leggyakrabban a munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt kellett intézkednie a hatóságnak. A bejelentés hiányát a vizsgálatban érintett 4500 munkavállaló 30 százalékánál tárták fel, az összes intézkedés 42 százaléka a feketefoglalkoztatás jogkövetkezménye volt.
Az építőiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben és a mezőgazdasági munkáltatók körében volt a legrosszabb a helyzet.
A munkaidő-nyilvántartást sem vezetik rendesen
Továbbra is jellemző volt, hogy nem, vagy szabálytalanul vezetik a munkaidő-nyilvántartást: ez főként a kereskedelem és a vendéglátás, valamint a feldolgozóipar területén volt jellemző. A munkaidőre vonatkozó szabályokat is ezekben a szektorokban szegték meg a leggyakrabban.
A Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály adatai szerint a szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt 101 munkaügyi bírság kiszabása várható.
(privatbankar)
Bal-Rad komm: Első ránézésre a galád munkaadók a bűnösök mindenért. Pedig talán nem is. Bűnös az állam. Amely olyan-a világon páratlan-bér és járulékterhekkel nyom minden vállalkozást, hogy a körben forgolódók (munkavállalók-munkaadók) könnyen egyetértésre jutnak: a szabálytalankodásaik a túlélést jelentik. A saját túlélésüket-a mohó állam javára! A saját-átmeneti-túlélésüket!
A feketefoglalkoztatás-munkavállalás, a minimálbéres+zsebbefizetős rendszer csak az egyik napról a másikra való túlélést segíti elő, de a holnapután katasztrófáját alapozza.
Mindez egy hallatlanul mohó állam roppantul pénzéhes rendszerét, és ezen rendszer haszonélvezőinek az anyagi telhetetlenségét hivatott kiszolgálni.
Ráadásul a rendszer maga kényszeríti ki a szabálytalankodást is, amely során a munkaadó mindenét, a munkavállaló legfeljebb utolsó havi fizetését veszítheti el!
https://balrad.wordpress.com/2015/07/31/fekete-jelen-meg-feketebb-jovo/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 17:11:08, péntek
|
| |
| |
A részeget igazoltatják a rendőrök:
- Neve? - Kis Herceg.
- Egészen biztos benne?
- Persze. A rókám itt van a sarkon! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 10:21:43, péntek
|
| |
| |
,,Kész volt minden, csak a cigányok széthordták" - lepusztult és életveszélyes a tavaly felújított játszótér a Huszár-telepen
Hírszerkesztő
2015. július 31
A fenti mondat a nyíregyházi polgármesteri hivatalban hangzott el egy évvel ezelőtt a Huszár-telepen épített játszótér és park állapotával kapcsolatban.
A valóság azonban egészen mást mutat: az 500 milliós telep-rehabilitáció egyik legfontosabb látványelemét mintha eleve a gyors enyészetnek szánták volna. A ,,park" kipusztult, de a balesetveszélyes játszótér részben túlélte az átadás utáni első évet: földből kiálló csavarok, leszakadóban levő hinták, hegyesen meredező betonacélok között játszanak a telepi gyerekek - írja az átlátszó.
,,Ott kész volt minden, csak a cigányok széthordták" - így néz ki a tavaly felújított játszótér
Nyíregyházán from atlatszo.hu on Vimeo.
A nyíregyházi Huszár-telep neve az elmúlt években gyakran felbukkant az országos médiumokban: a telepen található cigányiskolát az önkormányzat 2007-ben bezárta, és a diákokat szétosztotta a város többi iskolájába. 2011-ben a görögkatolikus egyház az önkormányzat támogatásával újraindította az iskolát, ahová értelemszerűen továbbra is csak a telepi roma gyerekek járnak.
Az ügyből ,,antiszegergációs" per lett, melynek során Balog Zoltán miniszter is tanúskodott - természetesen az egyházi iskolában megvalósított ,,szeretetteljes különtanulás" mellett. De az EMMI nemcsak ezzel tette le a maga voksát: a telep rehabilitációjára a kormány határozataalapján 2012-ben az Észak-Alföldi Operatív Program keretében 489 millió forintos ,,kiemelt"projekt indult, a ,,Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja"- néven.
Csak ebben a programban fejenként 323 ezer forintot költöttek a telepen élők ,,reintegrációjára" - önmagában is kérdés, hogy a projekt dokumentumaiban is szegregátumként azonosított cigánytelep kicsinosítása miképp szolgálja az itt élők társadalmi integrációját, hiszen a városban élő romák és nem romák területi elkülönülése ettől még értelemszerűen nem szűnik meg.
A 489 milliós nagyprojekt mellett több kisebb összegű támogatás is jutott a Huszár-telepre: például 30 millió az egyházi tanodának. A nyíregyházi telep-program a kormány felzárkóztatás politikájának kirakatprojektje lett, Balog miniszter például személyesen gardírozta 2013-ban a telepen - és a szegregált iskolában - vizitáló Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövetet.
A két éve tartó projektet az első kapavágástól követtük, és dokumentáltuk a történéseket. A projektet még az MSZP-s vezette önkormányzat készítette elő, de a pályázatot már a 2010-es választás utáni új, fideszes városvezetés adta be, majd nyert 460 millió forintot a Huszár-telep ,,területi és társadalmi reintegrációjára".
A projekt egyik alapvető célja volt, hogy a funkció nélküli, lepusztult közterek helyére közösségi tereket, így játszótereket és sportpályát építsenek.
Terv és megvalósítás
A város hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban keresett kivitelezőt a 100 millió forint becsült értékű munkára - a nyertes Közmű Generál Kft. ajánlata forintra megegyezett a kiírás becsült értékével.
A Közmű Generál a városvezetés által egyébként is erősen preferált cég: 2014 januárja óta 1,9 milliárd forintnyi közbeszerzéses megbízást nyert el helyben a társaság. A Huszár-telepi projektre elnyert 100 millióért egyebek mellett a következőket vállalta:
,,Aszfaltos játszótér kialakítása festett játékokkal, kreatív mászófallal; salakos sportpálya kialakítása labdafogó hálóval; kerítéssel körbevett hintázóhely eséscsillapító homokkal és aszfaltos streetball pálya [valamint] 4463 m² felújított zöldfelület kialakítása."
A projekt műszaki ellenőre a TLT GROUP Kft. lett - ez a cég a 2010-es választás után került képbe Nyíregyházán. A 2009-ben még csak 12 millió forint nettó árbevételt termelő, jelenleg egyszemélyes kft 2014-ben már 240 millió forintos árbevételt ér el. A műszaki ellenőr lényegében a beruházó képviselője a projektben: neki kell kikényszerítenie a szerződésben rögzített minőségű és mennyiségű teljesítést a kivitelezőből, illetve jeleznie kell, ha ez nem történt meg.
Az általunk látott építési és egyéb dokumentumok alapján úgy tűnik, a TLT GROUP nem talált komolyabb kifogásolnivalót a játszótérépítéssel és a többi feladat teljesítésével kapcsolatban.
A Huszár-telepen 2013 októberében kezdték meg a beruházást, a projekt előrehaladási jelentések (PEJ) alapján december végére 50 százalékos készültségnél jártak. A játszótér és a ,,parkosítás" 2014 márciusában elkészült - ezt onnét lehet tudni, hogy a telepiek márciusban egy nap azt látták, hogy a játszótéren felszerelnek két hintát meg egy libikókát, majd lefényképezik, leszerelik és elszállítják az eszközöket.
Legközelebb szeptemberben kerültek elő a játszószerek: szeptember 2-án a polgármester ünnepélyesen átadta a teljes Huszár-telepi projekt megvalósult elemeit, amit a telepi (szegregált) óvoda gyerekei ,,verssel és tánccal köszöntek meg". Ekkor egy hintát egy libikókát szereltek vissza, novemberben még egy hintát - nem sokkal később aztán az egészet újra leszerelték.
A laikus számára is nyilvánvaló volt, hogy a felszerelt hinta nem közterületi játszótérre szánt játék - ezt kérdésünkre megerősítette egy szakértő is, aki nem sokkal az átadás után megnézte a játszóteret. Beazonosította a gyártót is, és valóban, az eszköz mintegy 30 ezer forintért számos forrásból beszerezhető - igaz, a termékleírásból egyértelműen kiderül, hogy ezeket az eszközöket nem lehet közterületen használni.
Ezek után megpróbáltuk kikérni az önkormányzattól az eszközök tanúsítványát, de nem jártunk sikerrel. (Magukon az eszközöken sem található semmiféle tanúsítvány.) 2015 júniusában aztán váratlanul újra felbukkantak a Huszár-telepi kísértethinták, de néhány hét alatt olyan mértékben amortizálódtak, hogy a használatuk egyértelmű balesetveszéllyel járt. Bejelentésünkre aztán a vagyonkezelő kiküldött egy szerelőt, aki egyszerűen levágta a hintákat.
A játszótéren felszerelt mérleghintára 303 ezer forintot szánt a projekt költségvetése - a felszerelt eszköz kiskereskedelmi forgalomban is kapható, nagyjából 100 ezer forintért.
A sportpályán felszerelt kerítések és labdafogó hálók kivitelezésének minősége - ahogy a felvételeken is látszik - kritikán aluli: az élek vágnak, a vasbetonhálóból készült ,,labdaháló" végződései nincsenek eldolgozva, a kapuk rögzítő csavarjai 5 centire kiállnak a földből, nemhogy uniós szabványoknak nem felelnek meg, de kifejezetten balesetveszélyesek.
A parkosítás sem hozott sokkal jobb eredményt: az elültetett növényeket nem gondozták, noha a projektben szerepelt az öntözővízvételi helyek kialakítása is - ez a gyakorlatban egy-egy szerelvény nélküli csővégként valósult meg. De ha ez nem lenne elég, találtunk olyan ,,kiállást", azaz vízvételi helyet, amely nem volt rákötve a hálózatra: lényegében egy darab cső, amit kézzel ki lehetett húzni a földből.
A parkosítás egészére jellemző volt a faültetés módja: a kétméteres fákat 20 centis gödörbe ültették el - nem csoda, hogy mindegyik kipusztult.
Egyelőre bűncselekmény hiányában
Ebben az időszakban a nyíregyházi életveszélyes játszótértől 10 kilométerre, Kótajban, 5 millió forint állami támogatással és 4 millió forintos önerővel szintén játszóteret építettek. A finanszírozó közreműködő szervezet az építkezés alatt többször ellenőrizte a beruházást.
Egy ilyen ellenőrzés során kiderül, hogy a térkőburkolat színkódja a valóságban egy számmal eltért a műszaki leírástól - ténylegesen egy árnyalttal világosabb volt a lerakott térkő, mint a tervekben szereplő. A kedvezményezetett figyelmeztették, korrigálni kellett a dokumentumokat - ennek megtörténtéig nem fizették ki a támogatást.
A kótaji jegyző elmondta, hogy a játszótéren elhelyezett eszközök dokumentumai játékonként vaskos dossziékat töltenek meg, és az átadás előtt külön mérési és megfelelőségi tanúsítványt kellett készíttetni.
2015. július 15-én kelt határozatában a NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának Kiemelt Ügyek Osztálya megszüntette a Huszár-telepi park- és játszótérépítés ügyében tett feljelentés nyomán indult nyomozást. Bűncselekmény ugyanis a határozat szerint nem történt.
A helyiek szerint egy gyerek már megsérült a ,,játszótéren" - a játszótérbe beépített veszélyforrások alapján valóságos csoda, hogy csak egy. Mivel az ügyben semmilyen eljárás nem indult, és a közeljövőben választás sem lesz, továbbra is csak a szerencsén múlik, nem lesz-e súlyosabb következménye az úgy hagyott játszótéren a százmilliós telep-rehabilitációnak.
Móricz Csaba
http://civilhetes.net/belfold/kesz-volt-minden-csak-a-ciganyok-szethordtak-lepusz tult-es-eletveszelyes-a-tavaly-felujitott-jatszoter-a-huszar-telepen |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 10:15:18, péntek
|
| |
| |
,,A másik lábunkat is kirúgják alólunk" - Orbánék lenulláznák a Corvinus sikerkarát
hirdetés
Az írás a Népszabadság 2015. 07. 31. számában jelent meg.
Szalai Anna
Népszabadság
Matolcsy György bázisegyeteme lesz a Corvinus, miközben a Budai Campust átadnák a gödöllői Szent István Egyetemnek, amely ennek fejében elengedné a jó pénzügyi mutatókkal bíró, ismét önállósodó állatorvos-tudományi kart. Ez azonban a budai karok dékánjai szerint sem a strukturális, sem a pénzügyi gondokra nem nyújt gyógyírt. Az érintett dékánok még bíznak az észérvek erejében, de készek a tiltakozók mellé állni.
hirdetés
Bár a Népszabadság információi szerint már megszületett a kormánydöntés a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusának beolvasztásáról a Szent István Egyetembe, az érintett három kar a múlt héten azt a házi feladatot kapta az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy dolgozzák ki a gödöllői képzőhellyel való szakmai együttműködés lehetséges formáit.
A kari vezetők szerint a ,,Corvinus" márkanév elvesztése komoly károkat okozna
A Tájépítészeti, az Élelmiszer-tudományi és a Kertészettudományi Kar közös munkabizottságot hozott létre, hogy a két hét múlva esedékes határidőre kidolgozzák a kabinet által szorgalmazott közép-magyarországi agrártudományi centrum kialakítását célzó szakmai koncepciójukat.
Kiindulópontként azt jelölték meg, hogy a Budai Campus a Corvinus része marad.
A figyelmükbe ajánlott két másik változatot, miszerint a budai karok beolvadnának a gödöllői egyetembe vagy fordítva, nem is tárgyalta az egyetem szenátusa. Elvégre a campus és az egyetem együttműködésére korábban már két eredménytelen kísérlet is volt
- magyarázza Hegyesné dr. Vecseri Beáta, az Élelmiszer-tudományi Kar dékánja.
Az összeolvasztás fő okaként az agrárképzések nehéz pénzügyi helyzetét szokás megnevezni. Az elmúlt években valóban megszűnt három finanszírozási forma - a gyakorlati képzési, illetve a szakképzési támogatás, valamint az innovációs járulék -, amelyek az államtól származó bevételek 25-30 százalékát tették ki. ,,Ám ezen nem segít a beolvasztás. Sőt, a másik lábunkat is kirúgják alólunk. Mi ugyanis nem ültünk eddig ölbe tett kézzel az államra várva, inkább a nemzetközi piacon kerestünk bevételi forrásokat. Közel tízéves erőfeszítésünk éppen most fordul termőre" - állítja Szilágyi Kinga, a Tájépítészeti Kar dékánja, mondván, a budai karok egyre több külföldi hallgatót vonzanak, és több angol nyelvű képzésük is indításra vár.
Ezt a helyzeti előnyt nullázná le az átnevezés, amely a márkanévvé vált ,,Corvinus" elvesztésével járna.
Hegedűs Attila, a Kertészettudományi Kar dékánja azt is furcsának találja, hogy Palkovics László felsőoktatási államtitkár épp a Corvinust hozza fel példaként a sikertelen integrációra, holott a karok különösebb vita nélkül működnek együtt. Ezzel szemben a Szent István Egyetemből a létrehozása után alig egy évvel kivált a gyöngyösi főiskola, majd a Budai Campus. Most pedig az Állatorvos-tudományi Kar lépne ki.
A két képzőhely munkájának minőségét a jelentkezők pontszáma közötti különbség is jól jelzi. A Corvinus budai karaira évek óta az agrárterület legmagasabb pontszámaival lehet bekerülni. Az Élelmiszer-tudományi Kar felvételi pontátlaga az idén 406 volt. Az egyetem immár ötödször nyerte el a Superbrands címet. A campust nem érinti a jelentkezők számának megcsappanása, sőt növelni is tudták a hallgatói létszámot.
A dékánok a hallgatók becsapásának tartják, ha más egyetem diplomáját kapnák meg tanulmányaik végén, mint ahová jelentkeztek. A diplomák munkaerő-piaci értéke között köztudottan jelentős különbség van.
A Népszabadság kérdésére azt sem titkolták, hogy hajlandóak az integráció ellen fellépő tiltakozók mellé állni, de még bíznak az észérvek erejében. Bíznak abban, hogy a minisztérium elfogadja az összeolvadás ellen szóló érveiket, és támogatja a együttműködési elképzeléseiket különálló szervezeti egységként.
Matolcsy betette a lábát a Corvinusra
A Corvinuson belül további átszervezések is várhatók. Ezek közé tartozik, hogy Matolcsy György MNB-elnök Kecskemét helyett a Corvinuson indítja majd el a jegybanki képzését. A tanszék már idén szeptembertől működik, de egyelőre csak annyi tudható róla, hogy a közgazdaság-tudományi karon belül alakul meg. A vezetőjét később nevezik ki. Ezen felül külön geopolitikai intézetet is felállítanak. A megállapodást július 20-án írták alá. Az alku részeként az egyetem megtarthatja önállóságát, így elmúlt a Budapesti Műszaki Egyetembe történő beolvasztás veszélye. (Sz. A. A.)
hirdetés
Az átszervezés szerintük sem a felsőoktatási struktúrában kétségtelenül meglévő torzulásokra, sem az agrárképzés alulfinanszírozottságának problémájára nem ad választ. Példaként a Budai Campus épületeit hozzák fel, amelyeknek állapota akkor kezdett romlani, amikor a Szent István Egyetem létrehozása után a pénzügyi nehézségek miatt nem jutott forrás a karbantartásukra. Majd a gödöllői központ a Budai Campus értékesítésében látta a megoldást a finanszírozási gondokra. Ez volt egyébként a budai karok kiválásának közvetlen kiváltó oka.
Az Emmi a Népszabadság kérdésére válaszolva tagadta, hogy megszületett volna a döntés a Corvinus karainak áthelyezéséről. Az ,,intézményi átalakításokkal kapcsolatos döntés augusztus végén várható".
Újra önálló egyeteme lehet az állatorvosi lónak - A tervek szerint lényegesen átalakítanák a felsőoktatási struktúrát
Jó érzékkel közvetlenül az idei felvételi pontok meghatározása után a magyar felsőoktatás szerkezetének lényeges átalakítását jelentette be tegnap Palkovics László. A járműiparból érkezett, felsőoktatásért felelős államtitkár a Corvinus átszervezésén túl összeolvasztaná a kecskeméti és a szolnoki főiskolát. Az elképzelést hasonló érvekkel támasztotta alá, mint a gyöngyösi Károly
Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola összevonását. Mint utalt rá, a gyöngyösi intézmény létszáma jelentősen csökkent, az összevonás célja pedig egy erős egyetem létrehozása volna a Szent István Egyetem jászberényi pedagógiai karának bevonásával.
Némi meglepetésre ismét visszaállítanák a jobboldali kormányok által folyamatosan preferált, támogatott - most azonban az államtitkár által rosszul sikerült integrációként emlegetett - Nyugat-magyarországi Egyetemből (NYME) kilépő szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolát. Az NYME győri karaként működő s elsősorban a tanítóképzéséről ismert Apáczai kar viszont szervezetileg is átkerül saját városába, a kisalföldi megyeszékhelyen működő Széchenyi István Egyetemhez az ,,Egy város, egy egyetem" szlogen jegyében. Ezt a jelmondatot a győriek találták ki, országosan nyilván tarthatatlan, ám az Apáczai győri integrációja esetében logikusnak látszik.
A soproni Nyugat-magyarországi Egyetem sem veszik el az oktatás számára, a jelek szerint az erdőmérnöki kar, a közgazdaság-tudományi kar és a Simonyi Károly műszaki, faanyag-tudományi és művészeti kar nagy része is ott marad.
Az Indexnek adott interjúban Palkovics egyébként elismerte: kétségtelenül a Corvinuson folyik ma Magyarországon a legszínvonalasabb közgazdászképzés. Az is felmerült, hogy a Közgáz Székesfehérváron is kihelyezett képzést indít.
Végleges döntés augusztus végére várható.
http://nol.hu/belfold/becsapos-beolvasztas-1554687 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 10:09:34, péntek
|
| |
| |
Siralmasak a lakásépítési adatok, maradunk az évszázados mélypontnál
Posted on 2015/07/31 Szerző: Admin
Alig háromezer új lakás épült az idei első félévben, ami hat százalékos csökkenés 2014 első feléhez képest.
Az idei első félévben 3083 új lakás épült, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 5581 volt, 39 százalékkal több a 2014. január-júniusinál - közölte a KSH. Ha ez a trend folytatódik, ismét közelíthetünk a 2013-as negatív rekordhoz.
Az év első félévében az előző év azonos időszakához képest az épített lakások száma országosan 6, Budapesten 15 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban 25 százalékkal nőtt.
A kiadott 5581 új lakásépítési engedély 39 százalékkal haladja meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten 88 százalékkal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban.
A természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 57, a vállalkozások által építetteké országosan 42, Budapesten 75 százalék.
Saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45 százaléka épült.
Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54 százalékra, a többszintes, többlakásos épületeké 41-ről 35 százalékra csökkent, viszont több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 9 százalékra nőtt.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 négyzetméter volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
(vg.o)
Bal-Rad komm: Egész Európa minket bámul és csodál!-legalábbis a qrmányzati vetítés szerint. Ami szerint Magyarország jobban teljesít!
Csak találgathatunk, hogy akkor mire fel ezek a nem túl hízelgő adatok!
https://balrad.wordpress.com/2015/07/31/siralmasak-a-lakasepitesi-adatok-maradunk -az-evszazados-melypontnal/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 10:07:16, péntek
|
| |
| |
Kezelhetetlen a menekültáradat: az emberek aggódnak, erősödik a szélsőjobb
Káncz Csaba, 2015. július 31., 08:18
Privátbankár
A Németországot elárasztó menedékkérők megrázzák a tartományok pénzügyi kereteit és erősen tesztelik a lakosság szolidaritásának határait. A német eurószkeptikus párt radikalizálódik, a vezetést egy olyan szászországi hölgy vette át, aki a drezdai iszlám-ellenes mozgalommal együttműködésre törekszik.
Felkészülni, vigyáz, kész, start! Jöjjön el a Privátbankár.hu Pályázat - Start 2015 konferenciára, ahol mindent megtudhat a most startoló pályázatokról!
Ott lesznek, akik osztják, ott lesznek, akik írják és ott lesznek a nyertesek is!
Legyen ott Ön is!
Menekülttábor Németországban. Forrás: EPA
Menekülttábor Németországban. Forrás: EPA
A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.
Mindez nem marad ellenhatás nélkül a társadalom bizonyos köreiben. A német belügyminisztérium legutóbbi kimutatása szerint az év első fél évben 202 alkalommal ért támadás menedékkérőket befogadó otthonokat, állomásokat. Ez majdnem 20 százalékkal több, mint a tavaly egész évben regisztrált 170 eset. Az idén a január-júniusi időszakban feljegyzett 202 ügy közül 173-ban az elkövetők szélsőjobboldali beállítottságú emberek voltak.
Hirdetés
Tartományok teljesítőképességük határán
A menekültügyi rendszert és a menedékkérőket elszállásoló tartományokat erősen megterheli a hullám, sok embert már csak sátrakban, konténerekben, tornatermekben tudnak elhelyezni, és a tartományi kormányok a pénzügyi támogatás növelését sürgetik a szövetségi kormánynál. A 16 német tartománynak együttvéve legkevesebb 5 milliárd euróra lesz szüksége az idén a menekültügyi ellátórendszer fenntartására, ami azt jelenti, hogy a költségek bőven megduplázódnak a tavalyi 2,2 milliárdhoz képest.
A német sajtó a lakosság szolidaritásának lehetséges határáról cikkezik, amely szerint “amíg egy kiszolgált nadrágról vagy régi gyerekbicikliről van szó, mindenki szívesen lemond javakról", de más a helyzet, ha csökken a családi ház értéke, mert a szomszédban menekültszállást alakítanak ki. A lapok szerint a lakosság nagy részére a “korlátozott jószívűség" jellemző, ami azt jelenti, hogy az áldozatvállalás nem mehet a jólét rovására.
Példának okáért a baden-württembergi Heidelbergben egy rendezvényen több száz feldühödött helyi lakos kifütyülte Bilkay Öney tartományi integrációs minisztert, és végül Winfried Kretschmann miniszterelnöknek kellett a városba utaznia, hogy megnyugtassa a lakosságot. A feszültséget egy korábban az amerikai hadsereg által használt területen kialakított menekültszállás okozza, amelyet 500 fő befogadására terveztek, de már 2600 menedékkérő lakik benne. Kretschmann több rendőrt és szociális munkást ígért. A helyiek nagy lármára, szemetelésre panaszkodnak, és beszámoltak szexuális zaklatásról is.
A radikalizálódó német eurószkeptikus mozgalom
Sok centrista német politikus aggódik amiatt, hogy ez a feszültség a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet. Valóban, egy Drezda melletti sátortábor felállítása új felhajtóerőt adott az iszlám-kritikus Pegida mozgalomnak.
Ez a mozgalom pedig hetekkel ezelőtt sikerrel betette a lábát a két éve megalapított Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt vezetésébe is. Az a szászországi Frauke Petry lett ugyanis július elején az AfD elnöke, aki a párt elnökjelölő kongresszusán bejelentette, hogy nem szabad megijedni attól, ha valaki jobboldali pártként aposztrofálja őket, és jelezte, hajlandó párbeszédre a Pegidával.
Az AfD a 2014-es EP-választáson 7 százalékot elérve már egyértelmű jelzést adott arra, hogy számolni kell velük nemcsak tartományi, de szövetségi szinten is. De a párt a keményvonalas jobboldali szavazók begyűjtésével főként a keletnémet tartományokban aratott komoly sikereket a tavalyi tartományi választásokon: Szászország 9,7 százalék, Türingia 10,6 százalék, Brandenburg 12,2 százalék.
Káncz Csaba jegyzete
http://privatbankar.hu/makro/kezelhetetlen-a-menekultaradat-az-emberek-aggodnak-e rosodik-a-szelsojobb-284161
  |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 09:46:11, péntek
|
| |
| |
Mindennap elhagyja az országot három orvos és két nővér
A szakemberhiány, a kivárhatatlan várólisták hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyon sok ember egészsége megrendül, mire a megfelelő ellátáshoz hozzájutna. Ez már emberéletekbe kerül - mondja Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter.
*****************************
2015. július 31.
Barát József írása
Emberéletekbe kerül
Csak blöff lehet Orbánék bombasztikus terve
Az európai országok közül Magyarországon halnak meg legtöbben tüdő- és vastagbélrákban. Az utóbbi évben az adatok még romlottak is, miközben megduplázódtak azok az összegek, amelyeket az OEP a daganatos betegségek gyógyítására költ. A magyar egészségügy megdöbbentő ellentmondásairól is kérdeztük Kökény Mihály volt egészségügyi minisztert, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának volt elnökét, aki 2010-ben - nem teljesen önszántából - búcsút mondott mandátumának. Azóta az Egészségügyi Világszervezet szakértője, véleményét Brazíliától Görögországig számos országban kikérik, tanít a Graduate Institute of International Studies elnevezésű rangos svájci intézményben és Debrecenben, a Népegészségügyi Karon.
- Kevés volt politikusnak sikerül jól az átzsilipelés a civil életbe. Mit csinálnak rosszul azok, akik képtelenek váltani?
- Sokan elfelejtik, hogy a politikai pálya nem a nyugdíjig tart. Ezen a hullámvasúton nincs biztonsági öv: ki lehet zuhanni, vagy kiszállítják az embert a választók. Nálunk pedig a volt képviselőket nem halmozzák el állásajánlatokkal. Számomra akkor is fontosak maradtak a szakmai kapcsolatok, amikor aktív politikus voltam. Pályámat a Semmelweis egyetem oktatójaként kezdtem, és a felsőoktatással mindvégig megőriztem a kapcsolatot. Ez a politikában is segített: szellemi hátteret adott a döntések előkészítéséhez.
Fotók: Riskó Gáspár
- Lehet, hogy a szakpolitikust az különbözteti meg a jelző nélküli politikustól, hogy ért valamihez?
- Az egész magyar politikai elitre jellemző a szakmai alázat hiánya. A döntések előkészítéséhez ismeretekre, adatokra van szükség, és nem párthűségre. Sajnos, sokak számára a legfontosabb ismeret az, hogy vajon a nagyfőnök milyen döntésnek örülne. Jellemző egyébként, hogy angolul két szó van arra, amit nálunk politizálásként emlegetnek. A ,,politics" a hatalom megszerzéséhez és megtartásához szükséges tevékenység. A közérdekű döntések világa a ,,policy", amelynek megalkotása itthon általában háttérbe szorul.
- Ön tehát kint is van, bent is van. Mit lát, amikor Genfből néz a magyar egészségügyre? Egy olyan ország egészségügyére, ahol az OECD halandósági adatokból és az egészségben eltöltött évek számából képezett mutatója a legrosszabb a szervezet tagjai között. Még Szlovákia is háromszor annyi pontot érdemelt ki, mint Magyarország.
A pénzhiány az egész rendszer hatékonyságát rombolja, és paradox módon még a költségeket is növeli.
- Olyan országot látok, ahol az általános európai trenddel szemben nem javul, hanem romlik az egészségügy állapota. Jól működő rendszerekben tudják, hogy az egészségvédelem olyan befektetés, amely a gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges erőforrásról gondoskodik. Van összkormányzati felelősség, és csökkentik az egyenlőtlenségeket. Az Európai Unió más országaiban felismerték, hogy a népesség elöregedése és a folyamatos technológiai fejlődés miatt manapság egyre többet kell költeni az egészségügyre, de ez megtérül. Magyarország kivétel, itt állandósult a forráskivonás. Az Eurostat friss adatai szerint az EU-országok költségvetésükből átlagosan 14,8 százalékot költenek egészségügyre, nálunk ez az arány tíz százalék alá csökkent. Csak két olyan ország van Európában, amely nálunk is kevesebbet költ: Görögország és Ciprus. Románia például a ráfordítás arányaiban már jelentősen megelőz minket.
- Van-e az egészségügyünket jellemző szindrómában kifejezetten magyar tünet?
- Az egészségügyi dolgozók elvándorlása sehol másutt nem olyan drámai, mint nálunk. Tűrhetetlen, hogy évente nagyjából ezer magyar orvos vállal munkát külföldön.
- Mennyiből is?
- Amikor az unió tagjai lettünk, akkor harmincnyolcezer aktív orvos volt Magyarországon. Most huszonhat-huszonnyolcezer körül járunk, egyes szakmák teljesen kiürültek. És évről évre többen hagyják el Magyarországot, mint ahányan az egyetemeken végeznek. Új jelenség, hogy felgyorsult a szakdolgozók kivándorlása is. Mindennap elhagyja az országot három orvos és két nővér.
- Hol járnak a magyar orvosfizetések nemzetközi összehasonlításban?
- Egyértelmű, hogy a visegrádi országokban, tehát a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Szlovákiában is jobban megbecsülik az orvosokat, mint nálunk. Az ezer euró alatti bruttó orvosi jövedelem rajtunk kívül Bulgária és Macedónia szintje.
- Magyarország európai sereghajtó a rákos halálozások terén, a szív- és érrendszeri betegségekben, miközben igen sokat költünk gyógyszerre, nagyon magas az orvos-beteg találkozások száma, és bár folyamatos a források kivonása az egészségügyből, gyakran nem is a legolcsóbb megoldásokat alkalmazzuk. Mi zajlik itt?
- Kapkodó, alaposan végig nem gondolt döntések sorjáznak, így a hiány és a pazarlás együtt jár. A folyamatoknak nincsen egyértelmű rendjük, a betegirányítás nem működik rendesen. Fontos hátráltató tényező, hogy a háziorvosok nem érdekeltek abban, hogy letéteményesei legyenek a betegek gondozásának. Bár vannak dicséretes modellkísérletek, az átlagos háziorvos akkor sem vállalja, hogy maga jusson el a diagnózisig, amikor tehetné. Inkább különböző vizsgálatokra küldi a beteget, aki csak hosszú várakozási listák végén kerül sorra: gyakran addig is lényegesen romlik az állapota, amíg a kivizsgálás tart. A pénzhiány az egész rendszer hatékonyságát rombolja, és paradox módon még a költségeket is növeli.
- Az OECD egyik tanulmánya szerint pluszkiadások nélkül is segítene, ha a rendelkezésre álló pénz egy részét a kórházi ellátás helyett arra költenénk, hogy a háziorvosi szolgálatot javítsuk, növeljük az egynapos műtétek arányát. Miért erőlteti a kormányzat egy újabb kórház építését?
- Mert szereti a tűzijátékokat. Nincs más logikus magyarázat. Ez minden szakmai racionalitást nélkülöző döntés, tisztán politikai gumicsont. Tegyük hozzá: ha a város határában egy korszerűen felszerelt modern kórházat akarnak felépíteni zöldmezős beruházással, az minimum 30-40 milliárd forintba kerül. Ebből a pénzből fel lehetne újítani és korszerű műszerekkel lehetne ellátni az összes rossz állapotú budapesti kórházat. Ehelyett csak terméketlen vita folyik. Én egyébként kétségbe vonom, hogy egyáltalán fel akarják építeni azt a kórházat. Szerintem csak vitatkozni akarnak, az időt akarják húzni.
A szakemberhiány, a kivárhatatlan várólisták hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyon sok ember egészsége megrendül, mire a megfelelő ellátáshoz hozzájutna. Ez már emberéletekbe kerül.
- Cinikusan persze azt is mondhatnánk, hogy ez a néhány milliárd úgysem segítene a magyar egészségügyön.
- Segítene, ha találnának mellé még egy-két tucat milliárdot. Például ha csak azzal a tíz százalékkal vágnák meg a közmédia finanszírozását, a stadionépítéseket, a vízilabda-világbajnokság költségeit, amely úgyis eltűnik készen-közön. De mondok mást: győzelmi jelentésként előadják, hogy egy százalékkal csökkentik a személyi jövedelemadót. Amit csak az érez meg, akinek van havi 800 ezer forint adóköteles jövedelme. Az adócsökkentés 120 milliárdja az egészségügyben sokkal jobban hasznosulna, ennyi ismételt plusszal négy éven át nagyjából bekerülhetnénk az Európai Unió középmezőnyébe.
- Veszélyként szokták említeni, hogy megkettőződik a magyar egészségügy, lesz egy jól működő fizetős része a gazdagoknak és egy ingyenes a szegényeknek. Ám az ingyenesség már ma is erősen feltételes, hiszen a szokatlanul magas magyar gyógyszerkiadásoknak az uniós átlagnál nagyobb részét fizetik a betegek.
- Sőt! Már listavezetők vagyunk az egészségügyi magánkiadásokban! Ma minden az egészségügyre kiadott száz forintból harmincnyolc-harminckilenc forintot magánzsebből fizetünk.
- Jogos-e, amit egyes magánszereplők szeretnének: hogy az általuk elvégzett munkáért ők is megkapják a biztosítótól a rájuk eső részt?
- Persze. Nagyon nehezen érthető, hogy a hivatalos egészségpolitika miért tartja még a mostani válságos körülmények között is ördögtől valónak a magánszektort, amikor az forrásokat von be, enyhíti a közintézmények terheit. Csak egy magyarázat lehet: a jelenlegi kormányzat egyik fő legitimációs bázisa az a bizonyos, szociálisnak csúfolt népszavazás. A voksolás látszólag a háromszáz forintos vizitdíjról szólt, de valójában a magánbiztosítók létrehozása ellen irányult. Bármennyire leromlott közben az egészségügy, a magánintézmények működése tabutéma maradt, míg a már csak papíron ingyenes egészségügy szent tehén: a kormányzás egyik ideológiai pillére.
- Tehát ön szerint a magáncégeknek is járna az eljárások hivatalos díjszabás szerinti ára az OEP-től.
- Természetesen. A finanszírozás minden jól működő egészségügyi rendszerben szektorsemleges, és a magyar állampolgároknak az lenne az érdekük, hogy nálunk is az legyen. Miközben ultrahangvizsgálatokra például hosszú sor van, érthetetlen, hogy a társadalombiztosítás magánszolgáltatóval csak kivételesen köt szerződést. Sőt: én annak is a híve lennék, hogy ha valaki a saját pénzéből elvégeztet egy drága vizsgálatot, például kolonoszkópiát, akkor azt írhassa le a járulékából vagy az adójából. Ez teljesen jogos lenne, hiszen gyakran egy rákos megbetegedés költségeitől óvja meg így a költségvetést. A legnagyobb baj, hogy ilyesmiről nálunk manapság még épeszű vitát sem lehet folytatni.
- Egy vitacikkében azt írta: ,,a magyar egészségügynek pénzre, a szereplők együttműködésére épülő, kiszámítható felzárkóztatási programra, méltányos bérekre van szüksége. Mielőtt még késő lenne." Miért mi történik, amikor késő lesz? Mintha számos jel azt mutatná, hogy máris késő van.
- Amikor egy hatvan-nyolcvan ágyas sebészeti osztályon egyetlen nővér ügyel éjszaka a frissen műtött betegekre, akkor már nagyon nehéz betegbiztonságról beszélni. Az itthon maradottak megfeszített munkával, lelkiismeretesen próbálnak helytállni azok helyett is, akik elmentek. De ennek fizikai határai vannak. Tudunk egy különlegesen drámai, még nem elemzett tényről: a KSH közelmúltban nyilvánosságra hozott adata szerint az idei első negyedévben Magyarországon a halálozások száma tizenöt százalékkal nőtt 2014 hasonló időszakával összehasonlítva. Ez túl sok.
- Erről hivatalos forrásból azt olvastam, hogy az influenzajárványok idején sajnos egyébként is nagyon sok idős, beteg ember szokott elmenni - ebből nem szabad mélyreható következtetést levonni.
- Ilyen nagyságrend soha korábban nem volt, még a mostaninál súlyosabb influenzajárvány idején sem. Mielőtt valaki kioktatja a nagyközönséget, hogy milyen következtetéseket szabad levonni, és milyeneket nem - előbb nagyon alaposan meg kellene vizsgálni, hogy mi ennek a magyarázata. Sajnos más adatsorok is bizonyítják: az ellátáshoz való hozzáférés nehézségei, a szakemberhiány, a kivárhatatlan várólisták hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyon sok ember egészsége megrendül, mire a megfelelő ellátáshoz hozzájutna. Ez már emberéletekbe kerül.
http://m.168ora.hu/itthon/egeszsegugy-kokeny-mihaly-oep-szakerto-daganatos-megbet egedes-137669.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 09:38:04, péntek
|
| |
| |
Orbanisztáni demagógia
Serfőző Béla 2015. július 30., csütörtök 15:03
Orbanisztánban permanensen folytatódik a néphülyítő kormánypropaganda. A Nemzetinek csúfolt konzultáció cunami, a plakátok, plakát hátán és a több tíz milliárdos költségvetésű egyre szaporodó ,,közszolgálatinak"csúfolt tévécsatornák és médiák gomba módra szaporodnak.
Ennek a kommunikációs gőzhengernek egy célja van. Nem a választópolgárok véleményének kikérése, hanem annak orwelli manipulálása. 1.2 millió a többség a Fidesz nyelvén.reformok1
Orbán Viktor Tusványoson, a kormányszóvivő lelkesen hirdeti, hogy a 15 %-os részt vételi arányú nemzeti konzultáció ,,elsöprő" siker. 85 százalék nem vett részt a konzultáción. Ez nagy siker. Ha hihetünk a közvélemény kutatóknak, a Fidesznek 1.6 millió szavazója van. Még annyian sem küldték vissza a kérdőíveket.
Ha Orbanisztán konzultál velünk, akkor elég a tizenöt százalék is. Mert az üléspont határozza meg az álláspontot. Most Viktor magas lovon ül.reformok2
A napokban plakátháború kezdődött a ,,Reformok Működnek" címen. A legjobb az, amelyen egy fiatal hölgy mosolyog a választókra, azzal a felirattal: ,,Nem akarunk illegális bevándorlókat! A magyar reformok működnek!" Mi köze a bevándorlásnak és a menekülteknek a magyar reformoknak csúfolt megszorításokhoz?
Nem ők nyúlták le a közvagyont az elmúlt évben, nem ők juttatják kormányoktól függetlenül a baráti vállalkozóknak az EU-s támogatásokat. Nem ők szőkítettek olajat, nem ők generálták a Postabank ügyét. Nem ők csinálták a Kulcsár ügyet, amelyben 12 éve nincs ítélet. De a reformok működnek.
http://patacsipilvax.hu/?p=55176 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 09:36:10, péntek
|
| |
| |
Miért nem adják ki ? Ha ártatlan ! ! !
Hernádi Zsolt idén sem nyaralhat külföldön
Kovács András2015.07.31. 05:58
Annak ellenére, hogy a horvát alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader korábbi miniszterelnök elleni ítéletet, Hernádi Zsolt ellen folytatódik a büntetőeljárás. Abban reménykednek, hogy az alkotmánybíróság döntése miatt a Mol-vezér elleni eljárás során új szempontok merülnek föl.
Hatályon kívül helyezte a horvát alkotmánybíróság az Ivo Sanader ügyében hozott ítéletet. A volt horvát kormányfőt még 2012-ben jogerősen nyolc és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy Sanader számára nem biztosították a méltányos eljáráshoz szükséges - törvény által előírt - feltételeket és jogi védelmet. Az ügyet visszautalták a zágrábi megyei bírósághoz.
Ivo Sanadernek továbbra is börtönben kell maradnia
Forrás: AFP/Hrvoje Polan
A legfontosabb
A döntésnek vélhetően hatása lesz a Hernádi Zsolt ellen folyó büntetőeljárásra is. A Mol vezetője ellen éppen a Sanader ellen indított vesztegetési vádak miatt indult eljárás. Persze a horvát alkotmánybíróság döntése nem jelenti azt, hogy megszűnik a büntetőeljárás és a nemzetközi kőrözés Hernádi Zsolt ellen. A Mol-vezér továbbra sem hagyhatja el az országot, így idén is belföldön kell nyaralnia.
Forrásaink a horvát alkotmánybíróság ítéletének azon szeletét tartják a legfontosabbnak, amelyben a Sanader elleni bizonyítási eljárást gyakorlatilag értékelhetetlennek nevezték. A bíróság azt is kimondta, hogy a bizonyítékok összegyűjtése és értékelése során alapvető hibákat vétettek az illetékes szervek.
Hernádi Zsolt továbbra sem utazhat külföldre
Fotó: Bielik István - Origo
Nem érdekelte őket a magyar ügyészség
Mint ismeretes, az egyik vádpont szerint Sanader a Moltól tízmillió euró kenőpénzt fogadott el azért, hogy a magyar olajipari társaság az INA legnagyobb, de még 50 százalék alatti tulajdonosaként átvegye a második legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező horvát államtól az energiacég irányítási jogait. A Mol számos alkalommal határozottan visszautasította a Sanader-perben rásütött vádakat.
A horvát kormány ugyanis a Sanader elleni ítéletre hivatkozva szeretné semmissé nyilváníttatni az irányításszerzést. A hivatkozott eljárási hibák viszont akár a Hernádi elleni vádakat is megdönthetik. Hazai panaszok szerint a horvát ügyészség és bíróság ezt a korrupcióvádat egyedül egy kétes hitelességű személy nyilatkozatára alapozta, az így kirajzolódó képbe nem illő - például a magyar ügyészség által felkutatott - tényeket pedig egyszerűen nem vette figyelembe.
A magyar bíróság nem találta bűnösnek Hernádit
Fotó: Origo
Szeptemberben akár újra is indulhat
A döntés elsősorban nem is Hernádi Zsolt büntetőjogi helyzetére hat, hanem a Mol pozícióját javítja a horvát állammal szemben az amerikai és svájci választott bíróságok előtt zajló, anyagi természetű pereiben - vélik forrásaink. Szerintük szeptemberben kezdődhet el az új eljárás Sanader-ügyében, de még ez is csúszhat. A választott bíróságok előtt lévő ügyekben 2016 nyarán lehet majd ítélet.
Az alkotmánybíróság döntése után a horvát ügyészség előtt három út kínálkozik. Felülvizsgálják az eddigi vádjaikat, és azok alapján nyújtanak be új vádiratot. Második lehetőség, hogy folytatják a nyomozást, és egy új vádirattal állnak elő. A harmadik lehetőség, hogy minden marad az eddigi mederben, és még egyszer megpróbálják a meglévő bizonyítékaikkal elítéltetni Sanadert.
Ivo Josipovic korábbi köztársasági elnök számára nagyon fontos volt a Sanader-ügy
Forrás: AFP/Hrvoje Polan
A szocialisták elfelejtenék
Forrásaink arról is beszéltek, hogy a Sanader elleni eljárás alapvetően egy párton belüli leszámolás volt. Az eljárás egyik fő szószólója Ivo Josipovic korábbi köztársasági elnök volt, aki tavaly decemberben veszítette el a posztját. A legfelsőbb ügyészség korábbi vezetője sem ül már a posztján. Éppen emiatt abban bíznak, hogy az új eljárás már teljesen más mederben fog folyni, mivel a Sanader elleni eljárás kezdeményezői mostanra háttérbe szorultak.
Úgy tudjuk, hogy a közelgő parlamenti választás nem befolyásolja majd a további ügymenetet. Ennek az oka, hogy a voksolás kimenetele teljesen megjósolhatatlan, mivel a jobb- és baloldal támogatottsága között elenyésző a különbség. Érdekes módon az ügy megoldását inkább a szocialisták szorgalmazzák. Zoran Milanovic baloldali miniszterelnök mindig azt hangoztatta, hogy semmi köze nincsen az egész ügyhöz, és jó lenne már azon túl lenni.
A diákokat is megbuktatnák
Horvátországban az alkotmánybíróság döntése után nagyrészt a horvát igazságszolgáltatást bírálták. Az Index.hr horvát hírportál újságírója azt a kérdést tette fel, hogy vajon alkalmatlanok vagy korruptak-e a horvát bíróságok. A cikkíró részletesen elemezte az alkotmánybíróság döntésének pontjait, majd megállapította: Sanader pereiben olyan eljárási hibák történtek, amelyek miatt a jogi egyetemen megbuktatnák a diákokat.
Zoran Milanovic horvát miniszterelnöknek elege van az ügyből
Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard
A zágrábi Nova TV hétfő esti híradójában Sanader ügyvédje, Jadranka Slokovic ismertette az alkotmánybíróság döntését, amely amellett, hogy hatályon kívül helyezte a perben született ítéletet, visszautalta az ügyet a zágrábi megyei bírósághoz.
Az ügyvéd reményét fejezte ki, hogy a feltárt eljárási hibák tükrében már más fogja tárgyalni a volt horvát kormányfő ügyét, és nem az a bíró, Ivan Turudic, aki első fokon elítélte Sanadert. Turudic a Vecernji List című zágrábi napilap keddi számában erre úgy reagált:
,,Nincs semmilyen ok arra, hogy ne megint én ítélkezzem Sanader perében."
http://www.origo.hu/gazdasag/20150729-buntetoeljaras-hernadi-zsolt-nyaralas-mol-h orvatorszag.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-31 09:33:23, péntek
|
| |
| |
Mária Magdolna Szoke:
JÁRVÁNYVESZÉLY
A magyarországi liberális sajtó kretén cikkecskéket eregetett el délután arról, hogy a hasmenéses, kórházba szállított menekültek nem adnak okot pánikra. Igaz, nem tudni , mi bajuk, de legalább azokat, akik a szopornyicásokkal együtt voltak , azokat visszaengedték a jó magyar pályaudvarokra.
Nos, mivel úgy látom ezen az égövön nem sokat tud a közvélemény a trópusi nyavalyákról, az erre vonatkozó karantén-intézkedésekről, és ezek elmulasztásának súlyosságáról, röviden pár szóban.
Ha ma, egy magyar ember Afrikába akar utazni, az utazás előtt minimum 4 védőoltást kell kapjon. Pedig általában nem azokba a gettókba megy, ahonnan a menekültek jöttek. Kérdés, ha a magyar egészsége érdekében az oltás kötelező, vajon az ideutazott négereket BEOLTOTTA VALAKI, MIELŐTT IDEUTAZTAK VOLNA? A VÁLASZT MIND TUDJUK: NEM, NEM OLTOTTÁK BE ŐKET. Betartották a kötelező karantén előírásokat? NEM, nem tartották be. Fokozottan fertőzésveszélyes helyzetből landoltak az afrikai menekültek a budapesti pályaudvarra? IGEN, bizonyítottan abból. Tehát ha én most elutaznék Afrikába, vagy bárhova trópusra, akkor az alábbi védőoltásokat kellene megkapjam, 21 illetve 12 nappal utazás előtt:
Sárgaláz
Hepatitis A
Hastífusz
Diftéria
Hepatitis B
Kolera
Járványos agyhártyagyulladás
Himlő
És persze ami ellen nincs oltás, az AIDS, az igazi kongói vérzéses láz (ebola) és a nemrég kitenyésztett műebola, made in USA, ami ellen biztos van, de ez senkit nem érint. Ja és ne feledjük a bőrbetegségeket, amit egy afrikai kültelki néger lazán hordoz, de fehér vagy sárga bőrű ember ha elkapja jól megszívja.
A gyarmati időkben, most nem a jelenlegi cionista-gyarmatra célzok, szóval anno akinek ezek nem voltak meg s egy olyan országból jött ahol a pár hónappal ezelőtti ebola-járványbuli dúlt, akkor 40 !!! napig karanténba volt. Addig nem érintkezhetett a lakossággal semmilyen módon.
Egyáltalán bármilyen egészségügyi intézkedés van az EU-ba erre vonatkozólag?
Az érvényben levő járványügyi törvények szerint a partra sodródott embercsempészhajókat azonnal karantén alá kéne venni és akik rajta voltak vesztegzár alá, se ki se be 40 napig, magát a hajót megsemmisíteni. Valami nagyon nem kóser itt. Pár hete Afrika több államában az ebolajárvány miatt még nemzetközi zárlat volt, elfelejtettük járványügyi uraságok?
Vagy azt a forgatókönyvet készen kapta az EU? Az egész EU elfelejtette a törvényeket? Annyi sztárriporter lebzsel a magyar sajtóban jobbról-balról, tessenek már bemenni a kurva tisztiorvosi főmuftihoz és a fentieket megkérdezni tőle? Itt ugyanis súlyos járványügyi mulasztások történtek, történnek.
A kedd este kórházba vitt , majd "egészségesnek" !? minősített menekülteket, ugyan minek alapján minősítették egészségesnek, ha azt sem tudják, benn tartott társaiknak mi a baja, hiszen a trópusi bajok lappangási ideje 2-3 órától 3 hét is lehet, s a karanténtörvények szerint nem lett volna szabad őket elengedni.
Megfigyelés alatt kellett volna tartani mind az 56 személyt! Kinek a felelősségére engedték ki őket? De ha elengedték, beadták nekik a szükséges antibiotikumos kezelést, a kolerára például Doxicillint szokás adni, preventiv módon is, na ezeket tessenek megkérdezni! És tessenek megkérdezni a tisztiorvosi illetékest, látott már például kolerás betegeket testközelből? Nem szép látvány az kérem, véreset fosnak és olyat hánynak mint a dögszagú tejbegríz és kibaszottul fertőznek! Én ugyanis már láttam ilyet.
És nem szeretném, ha a nemzetközi vonattal behurcolnának ide nekünk is valami kolerát, vérhast, akármit. Megáll az ész és egyhelyben topog... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/67 oldal
|
Bejegyzések száma: 666
|
|
|
|
2015. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
666 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 664
- e Hét: 6416
- e Hónap: 10161
- e Év: 163657
|
|
|
Offline
