|
2016-01-23 13:26:10, szombat
|
| |
| |
A magyar népmesék nemcsak ősi titkokat rejtenek, hanem népünk régiségének a népmesék tündérködébe rejtezett bizonyítékai is. Szerencsére az Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok nemhogy nem törődtek, de nem is értették népmeséink titkait. Nem értették, mit jelent az üveghegy, mit a hetedhétország és az óperenciás tenger", ezért őrződhetett meg.
Szenteste, midőn kigyúlnak fények, szívbéli imádsággal forduljunk a magyarok Istenéhez, áldja meg hazánkat, adjon bátor szívet, erős lelket minden magyarnak, nyugodalmat a jótevőnknek, megbékélést az ellenségünknek, élőknek és holtaknak.
Az éjféli misére menet a csendes fuvallatban régmúlt idők asszonyának halk imája hallik, aki születendő gyermekéért áldozatot helyezett az égi úrnő oltárára. Az évezredek viharát átvészelt áldozati csésze felirata intő jelként szól a magyarokhoz, kövessék példáját, és a megmaradás érdekében sok kis magyar világrajöveteléért fohászkodjanak.
Link
Alabástrom áldozati csésze (Nippur, Inanna templom, 10,5 cm, Kr.e. 2600-2500 [sic?], Metropolitan Museum of Art, New York)
A gyermeket váró előkelő asszony alabástrom csészéje/tálkája az amerikai Joint expedició 1960-61 évi nippuri ásatásakor került elő a sumir Inanna istenasszonynak szentelt templom romjai alól. Nippur, EN.LIL isten szent városa, sumirul EN.LILki vagy NI.IB.RUki a sumirok vallási központja volt. A romjai a mai Bagdadtól 180 km-re délkeletre fekszenek. Már a Kr. e. 5. évezredben lakott település templomát, az E-KUR-at, vagyis a ,,hegyházat" a sumir teremtő istennek, EN.LIL-nek szentelték.
Link
Enlil isten nippuri temploma, az E.KUR a romjai (1903 évi. nippuri ásatás képe, Pennsylvania Museum, Nippur Gallery)
Az ,,én-lélek" jelentésű EN.LIL név a magyar anyanyelvűek számára minden változtatás nélkül érthető. A külföldi szakirodalom levegőistennek nevezi. Képet, szobrot nem készítettek róla. Az vallották, nincs rá szükség, hiszen ő a láthatatlan, a mindenben és mindenkiben jelenlevő lélek-isten. Érdekes módon EN.LIL isten haragját a semita hódítók is félték; a tiszteleti helyét még akkor is megtartották, amikor országuk hivatalos istene a babiloni Marduk, vagy az asszír Assur lett, s az istenek rangsorában dEN.LIL lecsúszott a második helyre. Az igazsághoz hozzátartozik, midőn Kr. e. 2000 táján sorra elestek a sumir városok, a III. UR-i dinasztia utolsó uralkodója, IBI.SIN háta mögött a nippuri papság kiegyezett a sivatagból betörő barbár és kegyetlen semita hódítókkal, és a sorsára hagyta sumir népét.
Link
dInanna mint BA.BA istennő (mészkő, 16,2x20x4,7 cm, Girsu, Kr. e. 2150-2000, Louvre, Paris)
EN.LIL isten teremtménye IN.NA.AN.NA (Inanna), az ég úrnője, az ég leánya. Minden sumir városban volt tiszteleti helye, temploma. A sumirok hite szerint ő volt az élet adója, védője, a termékenység, a növények és állatok szaporodásának, a várandós- és a gyermekágyas asszonyok, az újszülött csecsemők óvó védő istenasszonya. Az áldott állapotban levő asszonyok BA.BA néven foglalták imáikba, és egészséges magzatért, könnyű szülésért imádkoztak, a gyermektelenek gyermekáldásért fohászkodtak hozzá. Ő volt a nagy ,,bába". Mind a feladatköre, mind a neve pontosan megegyezik a magzatot világra segítő magyar bábáéval.
A lányok, asszonyok Imába foglalt kérésük meghallgatásáért, beteljesüléséért áldozati ételeket és italokat is vittek a templomba INANNA istennő, BA.BA oltárára.
A babiloniak, az asszírok és más semita népek, ki tudja miért, harcias tulajdonságokkal ruházták fel a sumirok szelíd, segítőkész, békés istenasszonyát, és ,,Istar" néven a harc és a háború istennőjeként tisztelték, s azt tartották róla, hogy ő a ,,nagy prostituált".
Link
Istar, asszír-babiloni istennő, a "nagy prostituált" (óbabiloni agyag dombormű, 37x49,5 cm, Kr. e. 1800, British Museum)
Az Inanna istennőnek ajánlott alabástrom csészét hivatalosan Kr.e. 2600-2500-ból, a III. UR-i dinasztia korából valónak tartják. A jól olvasandó és értelmezhető felirat nem ékjelekkel, hanem tisztán vonalas jelekkel íródott. Az említett III. UR-i dinasztia korában már ékjeleket és nem vonalas jeleket használtak. Elvétve, ha előfordult egy-egy mutatóba . A Kr.e. 3200-2700-ig tartó archaikus sumir kor vonalas jeleit felváltotta az agyagba nyomott, kőbe vésett ékírás, bár az ékjelek még nem voltak oly kiforrottak, mint az asszír dinasztiák korában.[4]
A csészén levő tökéletesen formált vonalas jelek kiforrott íráskészségről tanúskodnak, ezért a készítés idejét a semita befolyás nélküli sumir korra, kb. Kr. e. 3000 tájára lehet tenni.
Link
Akár ő is lehetett volna az áldozati csésze tulajdonosa (alabástrom szobor, Kr. e. 3900/2400, British Museum)
Ez időpontot alátámasztja, hogy az Iraki Nemzeti Múzeumban akkor még meglevő archaikus sumir agyagtáblák, kő- és alabástromtárgyak feliratainak ,,Régi uruki szövegek jellistája" c. kiadvány; a felhasználásával sikerült a csésze jeleit megfejteni.
Link
Falburkolathoz használt ékiratos agyagtű - A III. UR-i dinasztia kora (16x4,5x6,9 cm, Tello, Kr. e. 2500/2100, Walters Museum of Art, Baltimore)
Számos régészeti lelet kormeghatározásánál feltűnő jelenség, hogy a külföldi, angol, német, francia, vagyis az indoeurópai szakemberek a sumir tárgyi emlékek korát nagy előszeretettel tolják a babiloni-asszír idők felé, sugallva, hogy a készítés idején már számottevő semita kultúrhatással lehet számolni.
E tálkán semmi efféle hatás nemigen fedezhető fel. Egyetlen ékjel sincs rajta. A csésze két oldalsó széle nem kerekded, hanem szögletesre formált, hogy könnyebben lehessen inni belőle. A képen nem látszik jól, de csésze felső része a sumir csészékre jellemzően nem köralakú, hanem ,,oválisra" lapított lehet.
Link
SU.BAD, sumir királyné ovális aranycsészéjének felül- és alulnézete (UR, Irak, Kr. e. 2550-2450 ?) A királyné ,,szabad" jelentésű nevét azóta PU.A.BI-ra módosították!
A jelek alábbi angol fordítása némileg eltér az eredetitől. A jobb oldalról olvasandó felirat 5 oszlopos. Mindegyik külön-külön értelmezhető szószerkezet. Az angol fordítás a 3-4 oszlopot összevonja. A fordító számozása szerint az ékiratos szöveg 4 oszlopos. Ez eléggé félrevezető megoldás.
A csésze angol nyelvű felirata: For Inanna, Aka-Enlil the chief merchant, son of Heti, dedicated [this bowl].
Magyarul: 1Inannának, 2Aka-Enlil kereskedő-főnök, 3Heti fia4 ajánlja [ezt a csészét].
A fordító ugyancsak nagyvonalúan kezeli a neveket. Egyetlen egyet sem fordít le. Pedig igazán hasznos lenne, hiszen az ókortól kezdődően mindmáig, mind a keleti, mind más népeknél az embereknek beszélő nevük volt. E nevek sok mindent elárultak a viselőjükről. Utaltak a szülők azon kívánságára, hogy a gyermekük a nevüknek megfelelően erős, okos, bátor stb. legyen. Utaltak a viselőjük küllemére, belső tulajdonságára; a ha neves, tisztelt vagy éppen gyűlölt személy volt, a neve visszatükrözte. Ugyancsak furcsa lenne, ha II. Béla királyunkat ,,vak" helyett ,,coecus"-nak említetenők, mivel a latin nyelvű forrásokban így szerepelt.
Az alábbiakban a csészén levő vonalas jelekkel írt szöveg oszloponkénti fordítása következik. A visszakeresést megkönnyítendő a jelekhez hozzárendeltetett a megfelelő szótári, illetve az új-asszír ékjel.
Link
A csészén levő vonalas írású felirat jobbról balra, felülről lefelé olvasandó.
Az 1-3. oszlop megfejtése:
Sz. Sumir jel Új-asszír jel Olvasat Magyar jelentés
Link
Megjegyzés:
Az 1. jelcsoport, az istennő neve, vagyis megszólítás.
A 2. jelcsoport jelöletlen birtokviszony. Értelmezése a szövegkörnyezet alapján kétféle lehet:
,,EN.LIL isten teremtménye", akkor INANNA istennőre vonatkozik, s a megszólításhoz tartozna.
,,EN.LIL isten étke, étele, eledele".
Mivel áldozati edénykéről van szó, ez utóbbi a valószínűbb. A görög-római mitológiában is sok szó esik az istenek eledeléről, az ambróziáról (a nálunk manapság kiirtásra ítéltetett gyógynövényről, a parlagfűről). Tehát valószínű, hogy a sumir isteneknek, ha nem is az ambrózia, de lehetett valami, a görögökéhez hasonló kedves ételük.
A 3. jelcsoportban a DAM.KAR az ósumir ker. szövegekben ,,kereskedő"-t jelent (ld. angol fordítás), jelen esetben ez viszont egy fogadalmi csésze felirata. Tehát nem valószínű, hogy ,,kereskedő"-nek fordítandó.
A DAM jelentése: ,,asszony, előkelő nő, úrnő". A KAR jelentése ,,kötelék, lánc", jelentésbeli kapcsolatban van a magyar ,,kar, átkarol", vagyis ,,köteléket, testi kapcsolatot létesít" valakivel. A sumir korban, éppúgy, mint ma, ha valaki köteléket létesít egy asszonnyal, akkor az nem rabságot, hanem házastársi köteléket, vagyis házassági, hitvesi viszonyt jelent.
Minden bizonnyal a sumir szövegek megfejtői e ,,nő" jellel kezdődő kifejezést azért értelmezhették kereskedőnek, mert a vevő és az eladó közt ugyanolyan kötelék jött létre, mint a házastársak között; vagyis a menyasszonyért kötelezettséget kellett vállalni, fizetni kellett érte. Felsejlik ez a magyarban is, hiszen a ,,hajadon leány" nem más, mint ,,eladó lány".
A sumirok a tárgyat és a birtokviszonyt nem jelölték. E szószerkezetben a ,,herceg, előkelő" jelentésű GAL a birtokos, a ,,hitves" jelentésű DAM.KAR pedig a birtok.
A jelcsoport jelentése: ,,hercegi hitves v. előkelőség hitestársa v. hercegné".
A 4-5. oszlop megfejtése:
Link
Megjegyzés:
A 4. jelcsoport a DUMU.TI(L).HE szószerkezet az angol szövegben ,,Heti fia"-ként lett lefordítva. A Bizonyára azért, mert a DU, DUMU-val kezdődő kifejezést általában ,,vkinek a gyermeke" szerkezettel fordítják. Csakhogy e szövegben áldozati ajándékról van szó, tehát a felajánló az istennőtől vár valamit. Erre utal az 5. jelcsoport ,,ért, érte" jelentésű A jele. Így mindenképpen meg kell nevezni, mi volt, v. miért történt a felajánlás.
A csészén levő szöveg szószerinti jelentése:
Link
Mai magyarsággal:
INANNA istennő! EN.LIL isten eledelé(t), (én) a hercegi hitves, a világrajövő gyermekemért ajánlom.
Az áldott állapotban levő, magzatukat féltő mai édesanyák, ha nem is áldoznak, de születendő gyermekük épségéért, egészségért éppúgy fohászkodnak az Istenanyához, miként a sumir asszony tette, aki ,,istenek eledelével" teli alabástrom áldozati csészét ajánlott Inanna istennőnek, az isteni Bábának.
Link
Ambrosia artemisiifolia, az istenek eledele (nhm.ac.uk)
[1] metmuseum.org
[2] Hilprecht, Hermann: V. Explorations in Bible Lands during the 19th Century. Philadelphia: A. J. Holman, 1903.
[3] Schmökel, Hartmut: Ur, Assur und Babylon, Europaeischer, Buchklub, Stuttgart, 1955. 66-67. p.
[4] Kb. Kr.e. 3400-2500 közti időszak a sumir kor. A semita akkád kor kb. 2500/2400 körül kb. 3 emberöltőig tartott, utána következett a III. Ur-i dinasztia kora. A babiloniak kb. 2000 táján, az asszírok Kr. e. 1700 táján hozták létre a birodalmukat. In: Enzyklopädie der Archäologie, Weltbild Verlag, Augsburg, 1990. 320-322. pp.
[5] pinterest.com
[6] Zeichenliste der archaischen Texte aus Uruk - Ausgrabungen der deutschen Forschungsgemeinschaft in Uruk-Warka, Gebr. Mann Verlag, Berlin, 1987.
[7] Megköszönném, ha az Amerikában élő valamelyik kedves olvasó, ha teheti, megtekintené a mózeumban (Metropolitan Museum of Art, New-York, Room 193, Level VIIIB), valóban így van-e? Metropolitan Museum of Art, New-York, Room 193, Level VIIIB
[8] penn.museum
[9] ipernitiy.com
A magyar népmesék nemcsak ősi titkokat rejtenek, hanem népünk régiségének a népmesék tündérködébe rejtezett bizonyítékai is. Szerencsére az Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok nemhogy nem törődtek, de nem is értették népmeséink titkait. Nem értették, mit jelent az üveghegy, mit a hetedhétország és az óperenciás tenger", ezért őrződhetett meg.
Link
Részlet a Feszty körképről
Népünk történetének ismeretében némelyekre fény derült, némelyek még őrzik, vagy legalábbis nehezebben tárják fel a titkukat. A csácsogó mesék ,,Hol volt, hol nem volt..." bevezetőjét követő meseelem, az üveghegy, a hetedhétország, az Óperencia a magyarság Kárpát-medencébe való visszatérési útvonalának egy-egy állomása.
Üveghegy
Az ókori észak-babiloni Szippar-ra, a Napvárosra (ma: Tell Abu-Habbah), de a Európa legmagasabb hóval, jéggel borított csúcsára, a kaukázusi Elbruszra is utalhat utal a magyar népmesék ,,üveghegye".
Link
Tiszteletadás a Napisten jelképe és Nabu-apla-iddina asszír király előtt az É-babbarra templomban(Samas-tábla, agyag, 29,2x17,8 cm., Kr.e. 888-855, British Museum)
Szippar, a vízözönt túlélt öt város egyike volt. Az É-babbarra, az un. ,,fehér ház", templom volt a város védistene, a sumir UTU, majd a szemita-babiloni Samas napisten tiszteleti helye. Rejtélyes eltűnése után, tizenkét éves korától harminckét éves koráig Jézus Krisztus e város csillagvizsgálójában tanult.
A második öbölháború idején az amerikai repülők az Szippar közelében gyenge rádióakív sugárzást észleltek. Bizonyára tudták, a közelben egyetlen atomerőmű-létesítmény sincs, csak romok, romok. Ám a műszer jelzett; s szétbombázták a természeti csodának számító területet. Minden rend felforgatója, a közel-keleti nemzetállamok sárbatiprója, a hivatalosított amerikai vezetés a szippari romok közt rejlő üvegszerű anyaggal borított emelkedő lapos tetejét bombáztatta szét.
Irak békeidejében a szakemberek bizonyára megvizsgálták a mintegy 100 m2- es különleges üvegszerű burkolatot, de mi volt, mi hozhatta létre, nem tudni. Egyesek szerint vulkanikus üveg, mások szerint valamilyen ókori (vagy előző világkorból való) légi járművek le- és felszállásakor keletkezett hő által üvegesre olvadt kvarchomok lehetett.
A vulkanikus üveget, az obszidiánt el lehet vetni, hiszen a Tigris és az Eufrátesz közén kialudt vulkánnak nincs nyoma, annak ellenére, hogy az ásatásokon kb.9000 éves obszidián kések, nyílhegyek kerültek elő. Ezek a Mezopotámiát északról övező hegyekből, Anatóliából, a Kaukázusból, esetleg a Kárpát-medencei Tokaj-Eperjes vidékéről stb. származtak.
Link
Űrhajó-leszállási útvonal (a városnevek javítva vannak)[4]
Mesébe illő vélekedés, hogy réges-régi korok légi járművei olvasztották meg a homokos talajt. Ez feltételezést alátámasztja, hogy Szippar városának vonalas, ill. ékiratos neve valami hatalmas, olajosan fénylő kővel borított területet, földet jelent.
Link
Szippar vonalas- és ékírásos nevének megfejtése
Összeolvasva: fénylő kő, a hatalmas földterület.Első olvasatra úgy tűnik, mintha a ,,hatalmas" melléknév a földterület minőségjelzője lenne, pedig valójában a ,,kő" hátravetett jelzője. A magyarban e jelzős szerkezet gyakorta előfordul: (Ott a) nagy alma, a piros.
Az fenti szöveg mai magyarsággal: hatalmas fénylő kőföld.
A ,,földterület"-nek fordított KI olvasatú ékjelet nem termőföld, hanem valamilyen körülhatárolt rész, terület, ország értelemben használják. Szócsoport meghatározóként utal arra, hogy az előtte levő ékjel valamilyen területet, várost, települést jelent.
A Szippar ékjeleinek jelentéséből következik, e városban ragyogó kővel borított terület volt, amely mindmáig, vagyis amíg szét nem bombázták megmaradt. Pontos rendeltetése, eredete ismeretlen. Eredeti rendeltetése már az ókorban homályba veszett, elfelejtődött, de különleges volta miatt az ott élők tiszteleti helye lett, köré építették házaikat, köré telepedtek. Így alakult ki Szippar városa.
Link
Elbrusz, a Kaukázus legmagasabb csúcsa (5672 m)
Népmeséink másik üveghegye a Kaukázus lehetett. Örök jég borította csúcsai távolból olyan benyomást keltette, mintha üvegből lettek volna. A babiloni-asszír terjeszkedés elől menekülő sumir-utódok a hófödte Kaukázuson átkelve jutottak Dentumoger-ba, a Don-tövi Magyarországba. Majd a szintén toldalékoló nyelvű népcsoportokhoz a hunokhoz, az avarokhoz, vagyis a magyarok elődeihez csatlakozva jutottak el a Kárpát-medencébe.
Hetedhétország
Az ókori Hettita Birodalomra utal a ,,hetedhétország" meseelem. Mezopotámiából nézve azon túl volt a régi haza, a Kárpát- medence. Az őskorban a sumirok egyik alkotó-népessége, a Djemdet Nasr nép innen vándorolt el a Balkánon és Anatólián át a Tigris és az Eufrátesz vidékére. Néhány ezer év alatt ragyogó városokat, városállamokat hoztak létre. Mígnem az utódaik a harcias semita-asszírok támadásai miatt (ld. fent) feladták hazájukat, és életüket mentvén nem a Balkán, hanem az északi hegyek felé menekültek. Sok viszontagságon, és több letelepedési kísérlet után a ,,Hetedhétország", a Hettita Birodalom szomszédságában, a méd hegyeken át a Kaukázuson túlra vándoroltak.
Link
A Hettita Birodalom tartományai
A mai történetírás a hettitákat az indoeurópai népek ősének, nyelvi elődjének tartja. Nem veszi figyelembe, hogy két Hettita Birodalom létezett. Kr. e. 3000 táján a mai Törökország területének lakói a se nem szemita, se nem indoeurópai, hanem a toldalékoló nyelvű hattik voltak. A Kaukázus felől, minden különösebb harc nélkül csatakoztak hozzájuk az ismeretlen nyelvű hurrik. (Oly ,,rokonsági" kapcsolat lehetett szkítafajú hurri és a hatti nép közt, mint a Kárpát-medencébe érkezett magyarok és avarok közt.)
Link
Mancsa alatt a legrégibb hurrita szövegű kőtáblát tartó bronz oroszlán (Urkes/Tell Mozan, É-K Szíria, Kr. e. 21. Louvre, Paris)
Mivel a ,,hettita" szó ,,hét táj v. hét ország" jelentéséből következik, hogy nemcsak az említett kettő, hanem még legalább öt egymással rokon törzs szövetsége hozhatta létre az első jól szervezett államalakulatukat, Hettita Ó-birodalmat.
A Kr. e. XVI. századra az I. Hettita Birodalom megszűnt. Eltelt vagy százötven év. S a hivatalosított történetírás bizonytalanságát tükröző meghatározás, az un. ,,átmeneti időszak" után a Hettita Ó-Birodalom romjain az új hódítók, az indoeurópai népek megalkották a II. Hettita Birodalmat.
Mindez pedig történt a Kr. e. 14-13. században.
Nem tartozik szorosan a cikk témájához, de okulásul megjegyezném, hogy a 150 évnyi, un. átmeneti időszakot úgy kell elképzelni, mint a rómaiak távozása és a hunok érkezése közt Erdélyt: Kr. u. 270/271-ben Aurelianus császár parancsára rómaiak kivonultak Dáciából (Erdélyből), a romanizált lakosságot meg kényszerrel áttelepítették a szomszédos Moesiába. A hunok 4-5. századi megjelenéséig Dácia gyakorlatilag lakatlan volt. Néhány betévedt barbár germán törzs, gepida, gót stb. nyomát lehetett csak kimutatni. Az, hogy ezidőben Dácia/Erdélyben kb. 2 millió lehetett a román lakosság száma egyszerűen képtelenség, nem igaz.
Dácia királya és a közel-keleti Pártus birodalom uralkodója szövetséges volt. Decebal dák király a halála évében a távoli Párthia nagykirályát, II. Pakorosz katonai támogatását, szövetségét kérte a rómaiak elleni harchoz. Az Eufrátesztől Baktriáig elterülő Pártus Birodalom és Erdély közti meglehetős távolság késleltette a pártus segítséget. 106-ban Decebal meghalt. Dácia/Erdély római provincia lett. A mai hivatalosított történetírás szemérmesen elhallgatja a rómaiak előtt az Erdélyt uraló dákok faji hovatartozását.
Az alábbi képen a pártus uralkodó profilból, a dák meg szemből látszik, mégis felfedezhető köztük a hasonló faji jelleg, különösen az egyenes orr. A Kárpát-medencei magyarok között is sok a hasonló arcélű ember.
Link
II. Pakoros, pártus nagykirály Kr. u. 89-128-ig uralkodott (aranyérme) és Decebal fejszobra (márvány, British Museum)
A pártusok mindig megsegítették és katonailag támogatták a rokonnépeiket. Közéjük tartoztak Hérodotosz erdélyi agathürszoszainak utódai, az erdélyi dákok, vagyis a dahák, akik soha nem voltak a románok elődei. A románok a magyar Árpádházi királyok idején kezdtek beszivárogni Erdélybe. Első okleveles említésük 1210-ből való
Óperenciás tenger
,,Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kurtafarkú malac túr..." -kezdődik sok-sok magyar népmese. Az Óperencia, a leggyakoribb meseelem eredete a magyar vezérek korába nyúlik vissza, amikor az avar/ magyar gyepük még az Enns folyó mentén sorakoztak.
A kifejezést általában az ,,ob der→ober+Enns" összetételének fogják fel. Szószerinti jelentése: az Enns folyón túl, az Ennsen túli terület.
955-ben az Enns Dunába való befolyásától kb.265 km-re az Lech-mezőn I. Ottó szász herceg vezette német csapatok gyalázatosan tőrbecsalták Bulcsúnak és Lélnek három német herceg megsegítésére érkezett hadát. Általános vélemény, hogy Botond seregének és Taksony csapatának harcosain kívül az orruktól, fülüktől, nyelvüktől megfosztott 7 életben hagyott gyászvitéz hozta haza hírét az Ober-Ennsnek, az Óperenciának.
Csakhogy nem valószínű, hogy a X. században, a Lech mezei gyászos események után a népünk az Enns feletti területek nevét, a gyűlölt ellenség nyelvén, elhallott, erősen németes formában illesztették volna a meséibe.
Link
Enns folyóról készült légifelvétel (2011, Stájerország, Ausztria)
Az Ober-Enns nem a Felső-Enns, hanem az Avar-Enns vidékét, nyugati avar határterületet jelenti. Az ,,ober" kifejezés az avarok tót ,,obri-obar-ober" népnevének, magyaros formája. A magyar vezérek korában a tót népnevet a mai szlovének elődeire értették; egy részüket az avar kagánok határőrnépként telepítették északra. Ők voltak az 1920-ig tótnak nevezett mai szlovákok elődei.
,,Az avarok földjük nyugati határa mentén kihasználva a természeti adottságokat, hegyeket, dombokat, erdőket, óriási földsáncokat, torlaszokat, ledöntött fákból nagy gyepűgátakat építettek. A németség és a magyarok közti régi avar gyepűvidék, a Bécsi medencével együtt (Ostmark) a magyarok felvonulási területe lett. Magyar lakosság nem telepíttetett ide; csak a gyepűk állandó magyar helyőrsége őrizte a határvidéket."
Magyarország belsejétől az avar gyepűvidék ugyancsak messze, az ,,óperenciás tengeren is túl" volt. ,,Tenger" alatt nem valamelyik nagyobb osztrák tó pl. a Wörtersee vagy a Mondsee, hanem a nagy-nagy távolság, az Enns-menti avar gyepükhöz és a túlnan túli tájakra való tengernyi lovaglás értendő. A ,,tenger" szó a magyarban ,,átvitt értelemben mint melléknév jelent valami sokat, nagy számút, nagy terjedelműt jelent":,,...tenger virág nyílik tarkán körülötte..."
A magyar nép ősi tudása a népmesék védőszárnyai alá rejtőzve maradt meg. Ehhez hasonlóan mentődött meg a következő részben sorra kerülő, a vízözön előtti időket idéző valóban meseszerű népmesei elem a ,,három vagy egy nap egy esztendő".
A cikk forrása: Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
Offline
