|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 19:36:04, vasárnap
|
| |
| |
"Nincs semmilyen cselekedetünk, amelyre nézve igaznak bizonyulhatnánk. Nem vagyunk képesek Isten világosságában élni. A Krisztus élete által felállított mércéhez képest nyomorult bűnösök vagyunk. Isten ítélete következésképpen igazságos."
- Sinclair B. Ferguson - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 19:33:51, vasárnap
|
| |
| |
"A bűn Istennel való közösségünket is megmérgezte. Az ember bűnös. Nemcsak saját emberi nyomorúságát kell a bűn következtében elszenvednie, hanem Isten ítéletét is."
- Sinclair B. Ferguson - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 19:25:13, vasárnap
|
| |
| |
"Ádámot Isten először a saját képmására teremtette oly módon, hogy Isten igazságosságát tükrözze. Ám ezt a képmást a bűn kitörölte, úgyhogy Krisztusban kellett helyreállíttatnia. Az isteni képmás regenerációja, amint a 2Korinthus 3,18 is mondja, nem más, mint az Isten-képmás reformációja (újbóli megformálása) bennünk. Isten kegyelme azonban sokkal gazdagabb és hatalmasabb ebben a második teremtésben, mint az elsőben... Ádám elvesztette a képmást, amelyet eredetileg Istentől kapott, ezért szükségszerű azt Krisztusban visszaállítani a számunkra. Következésképpen ez azt tanítja, hogy az újjászületés az, hogy Isten a hibáinktól visszavezet ahhoz a célhoz, amelynek elérésére eredetileg hivattattunk."
- Kálvin János - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 19:22:41, vasárnap
|
| |
| |
"Az elbukott ember mindazt a jót, amit Istentől kapott ahhoz, hogy szabad és örömteljesen engedelmes életet élhessen, Teremtője ellen fordítja. Minden egyes leheletével vétkezik. Ám a bűn nagysága egyúttal a megváltás szükségességének a mérője is. Isten megváltó tervében pedig a legcsodálatosabb az, hogy ő maga százszorta jobban vágyik arra, hogy helyreállítsa, ami elveszett. Ehhez azonban a régi teremtésnek el kell tűnnie, és egy újnak kell a helyébe lépnie; ami Ádámban elveszett, Krisztusban kell helyreállíttatnia, amennyiben lehet egyáltalán reményünk arra, hogy újból részesüljünk Isten dicsőségéből.
- Sinclair B. Ferguson - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 18:57:50, vasárnap
|
| |
| |
Hű Jézusom keresztje...
Hű Jézusom kezébe leteszem életem,
Ő áldozta fel önmagát érettem!
Mit szenvedtél Jézusom a kereszt alatt,
Míg a nép nézte: a bűn hogyan arat!
Nyugodt lélekkel várom, Uram, parancsodat,
Mily dicsőség nekem, ha egyengeted utamat!
Te vagy életem vezére, új hazám felé vezetsz,
Oly gyarló, bűnös voltam, és Te mégis szeretsz!
Ha botladozva járok, Te megfogod kezem,
Nem kényszerítesz, de én követlek szüntelen!
Megyek előre az úton, Hozzád visz hálám,
Magasból vet fényt, hű Jézusom keresztje rám!
Kovács Hajnal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 17:00:59, vasárnap
|
| |
| |
Úgy, ahogy Illés...
Úgy, ahogy Illés...
Vesszük a sarut.
Vár a kiégett
pusztán át az út.
Van, aki áldjon,
célba segítsen.
Testvérem, ne félj!
Velünk az Isten.
Megyünk, amerre
szava vezérel.
Megitat minket
patak vízével.
Suhannak már a
fekete szárnyak;
Isten hollói
sebesen szállnak.
Megyünk... s a szívünk
nem kérdez mit sem.
Testvérem, ne félj!
Velünk az Isten.
És ha kiszárad
Isten patakja,
keze az utat
majd megmutatja.
Ha nagy az ínség,
ha barát nincsen,
minden ínségnél
nagyobb az Isten.
Még a halál is
javunkra válik,
ha hívek leszünk
mind a halálig.
És ahogy Illés,
tüzes szekéren
hazaérkezünk...
Ne félj, testvérem.
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 16:54:22, vasárnap
|
| |
| |
Ismét keres
Ismét keres,
mikor ajkunk körül
eltévednek a nevetések,
szánkban a szó,
bensőnkben az öröm.
Mikor magunknak is
idegenül lengünk az űrben,
mint fán levél
hullás előtti pillanatban...
Ott ránk talál
ismét és végérvényesen.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 16:32:14, vasárnap
|
| |
| |
"Örülök, hogy látlak"
Örülsz-e ha látod
ünneplő arcom,
kedvem, vidámságom,
hűségem, ajándékom.
Örülsz-e ha látod,
új ruhát viselek:
a megelégedést,
a hála és köszönet
köntösét.
Örülsz-e ha láthatsz engem,
s ha mélyebbre tekintenél,
örülnél-e annak,
ha lelkem tükrében
meglátnád magad?
Örülsz-e ha tudod:
nem vagyok egyedül,
te vagy velem,
ez ad sokszor erőt, bátorságot
és neked köszönhetek
sok meghallgatott imádságot.
"Semmi felől ne aggódjatok, hanem
imádságotokban minden alkalommal
hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat Isten előtt" Fil 4,6
Anna Mária Seidel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 16:01:44, vasárnap
|
| |
| |
A forrás őrzője
Ezt a történetet a néhai Pete Marshallnak, az Egyesült Államok Szenátusa volt káplánjának tulajdonítják.
Volt egyszer egy idős ember, aki magasan egy osztrák falu fölött, az Alpok keleti lejtőjén élt. Sok évvel azelőtt azzal bízta meg a falutanács, hogy tisztogassa meg a hulladéktól a hegyek hasadékaiban található kis tavacskákat, mert azok táplálták a falun átfolyó gyönyörű kis patakot.
Ő hűségesen, csendes rendszerességgel járta a hegyeket, kiszedte a leveleket és ágakat, és kikotorta a hordalékot, ami különben eltömítette vagy beszennyezte volna a friss forrásvizet. Idővel a falu népszerű lett a turisták körében. Kecses hattyúk úszkáltak a patak kristálytiszta vizén; piknikezők telepedtek le a partjára; és a látvány a helyi boltok és kávézók ablakaiból gyönyörűségesen festői volt.
Évek teltek el. Egyik este a falutanács összeült féléves megbeszélésére. Ahogy áttekintették a költségvetést, észrevettek egy kis összeget, ami a "forrás őrzőjének" volt a járandósága. A falu pénztárosa megkérdezte: "Ki az a "forrás őrzője"? Miért van évről évre mindig a fizetési listán? Soha senki nem látja. Találkoztatok már ezzel az emberrel? Amennyire tudjuk, csak elveszi a pénzünket, és semmi jót nem tesz érte. Az én véleményem szerint erre az emberre nincs már szükségünk."
Mindenki egyetértett a pénztárossal, és a tanács egyöntetűen úgy döntött, hogy elbocsátják az öreget.
Hetekig nem sok minden változott. A falu végezte dolgát, mint mindig. Ősszel, azonban a fák hullatni kezdték leveleiket. Apró gallyak töredeztek le, és hullottak bele a patakot tápláló tavacskákba, lassítva a csillogó víz folyását. Egyik délután valaki észrevett egy kis sárgás-barnás elszíneződést a vízben. Pár nappal később a víz sokkal sötétebb lett. Egy-két hét múlva pedig már nyálkás réteg borította a víztükör egyes részeit a partok mentén, és hamarosan bűzös szag kezdett terjengeni. A hattyúk elhagyták a falut, a turisták szintén. A falucska költségvetése súlyos helyzetbe került. Meg persze a falu egészsége is, mert sokan megbetegedtek az elfogyasztott víztől.
Sürgősségi ülést tartott a falutanács. Sok tanácskozás után rájöttek téves döntésükre, és visszavették "a forrás öreg őrzőjét". És néhány héttel később a szép kis patak újból feléledt. A hattyúk és a turisták fokozatosan visszatértek, és újra élet és jólét költözött a kis alpesi faluba.
Alkalmazás: Amit a "forrás őrzője" jelentett a falu számára, azt jelentjük mi keresztyének, a világ számára. Jézus "sónak" nevezett minket, ami azt jelenti, hogy mi vagyunk a "tartósítói" annak, ami csak jó és igaz a világban. Ahogy az öreg a hegyekben, mi is szolgálatra vagyunk elhívva - és arra, hogy hűségesek legyünk. Lehet, hogy nem értékelik nagyra és nem ismerik el erőfeszítéseinket, de hatalmunkban áll megváltoztatni a világot. Ezt várja tőlünk Jézus. Azért helyezett ide minket, hogy szolgáljunk, és nagyon is valóságos értelemben az egész világ jólléte múlik rajtunk. Valóban változást munkálhatunk!
A "forrás őrzőjének" olyan munkája volt, ami a falutanács szemében elég jelentéktelennek tűnt. Amikor azonban nem volt a helyén, az egész falu szenvedett. Ugyanígy mi is mindnyájan fontosak vagyunk a gyülekezetnek, ami Krisztus teste: "Nem mondhatja a szem a kéznek: "Nincs rád szükségem!", vagy a fej a lábaknak: "Nincs rátok szükségem! Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó részei nagyon is szükségesek, és amelyeket a test tisztességtelen részeinek tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek" (1Kor 12,21-23).
Wayne Rice
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2017. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
603 db bejegyzés |
| e év: |
7303 db bejegyzés |
| Összes: |
35930 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2137
- e Hét: 4509
- e Hónap: 33821
- e Év: 221623
|
|
|
Offline
