|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 18:16:54, szombat
|
| |
| |
"Óriási biztonság a hívő számára, ha ragaszkodik Isten Igéjének igazságához, ha engedelmeskedik az igazságnak, és ha láthatóvá teszi az igazságot a következetes tisztességben és tisztaságban való élet által."
- William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 18:02:07, szombat
|
| |
| |
"Nem elegendő ragaszkodnunk az igazsághoz. Az igazságnak is ragaszkodnia kell hozzánk. Ellenőrzése alatt kell tartania az életünket. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy mindennap időt kell szánnunk a bibliaolvasásra, és engedelmeskednünk kell az Igének. Nem elegendő azoknak az igeszakaszoknak engedelmeskednünk, amelyek nekünk megfelelnek. Minden nekünk szóló parancsnak engedelmeskednünk kell. Talán a legtöbb kudarc a keresztyén hadviselésben a Biblia mellőzéséből fakad. Igaz, hogy 'vagy ez a könyv fog visszatartani a bűntől, vagy a bűn fog visszatartani ettől a könyvtől.'"
- William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 17:46:11, szombat
|
| |
| |
"Elszántan ragaszkodnunk kell az igazsághoz, a Szentírás szó szerinti és teljes ihletettségéhez. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az Ige hiba nélkül való, ahogy eredetileg megíratott. Sosem szabad hagynunk, hogy a kétség árnya átsuhanjon a gondolatunkon ezzel a ténnyel kapcsolatban - a Biblia Isten élő Igéje. Sosem szabad hagynunk, hogy az elménk ítélkezzen a Biblia felett, hanem sokkal inkább hagyjuk, hogy a Biblia ítélkezzen az elménk felett."
- William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 16:53:22, szombat
|
| |
| |
A lufis ember
Bárhová ment, a férfi mindenüvé színes lufikat vitt magával. Élvezte, ahogy a feje fölött szállnak. És könnyű volt tartani a zsinórokat a kezével, vagy a csuklójára kötni őket, és így színes lufijait magával vihette, akárhová is ment. A munkatársai már megszokták, hogy mindig így látják. Nem is bánták; kicsit feldobta az irodát. Még éjszaka is ott függtek a feje fölött, miközben aludt.
Egy nap elment a vidámparkba, és nagyon jól érezte magát. A vidámparkban beolvadhatott a játékok, fények és zaj forgatagába. Ó, az emberek megpróbálták néha megvásárolni a lufijait, mert azt hitték, árus, de ő persze egyet sem akart eladni.
Az egyik bódénál kitöltött egy sorsjegyet, amivel hajóutat lehetett nyerni egy óceánjáróra. Persze nem tervezte, hogy nyerni fog, de mit árthat, ha megpróbálja? Két héttel később azonban táviratot kapott: nyert! Pompás szórakozásban lesz része, és a világ legjobb szakácsa készíti az ételeit. Hogy izgatott lett-e? Az nem kifejezés! Azonnal elkezdett pakolni. Napokkal az indulás előtt már készen állt az útra.
A nagy nap reggelén taxit hívott, és kérte a sofőrt, hogy nagyon lassan hajtson a kikötőbe. Azért kellett lassan menni, mert az összes lufi nem fért be a taxiba, és néhányat ki kellett lógatnia az ablakon. A kikötőben fogta a poggyászát, felment a hajóra, és ott fogadták azok az emberek, akik megtervezték az utazást. Valaki még a bőröndjeit is levitte a kabinjába, hogy ő a fedélzeten maradhasson, és élvezze a nyüzsgést. A hajó tömve volt. Sokan csak azért jöttek a fedélzetre, hogy elköszönjenek barátaiktól. Konfetti, dudák, szerpentinszalagok - és rengeteg lufi. Azonnal otthon érezte magát.
A látogatók végül elmentek, és megkezdődött az utazás. Remek volt! Üdítő élmény volt egy óceánjárón utazni. Meg is éhezett. Valaki azt mondta neki, hogy a vacsoráig már csak egy órát kell várni - micsoda megkönnyebbülés!
Amikor megszólalt a csengő, elindult a kettes fedélzeten található ebédlő felé. Az étel csábító illata betöltötte a levegőt. Volt azonban egy próbléma. Aki a hajót tervezte, nem hagyott elég helyet arra, hogy a folyosón egy lufikat tartó ember elférjen. Akkor elfért volna, ha párat elenged a lufikból, de erre nem tudta rászánni magát. Korábban látott a felső fedélzeten kekszet és sajtot, úgyhogy visszament, és inkább abból evett. Finom volt. Lehet, hogy nem olyan jó, mint a főszakács menüje, de azért elég jó. Emellett megtarthatta a lufijait. Aznap este gyönyörű volt a naplemente, és arra csábította, hogy a fedélzeten sétáljon. De azért hamar lehűlt a levegő. A tengeri levegőtől nemcsak megéhezett, el is fáradt. Megkérdezte a legénység egyik tagját, merre van a kabinja. Végigkísérték egy széles folyosón, és kinyitották a kabinajtót előtte.
Csodaszép volt. A hajó egyik legelőkelőbb szobáját kapta. Látta, hogy a szoba berendezése is a lehető legjobb. És az ágy hívogatóan terpeszkedett a szoba közepén. Sajnos azonban a kabin ajtaja úgy lett tervezve, hogy lufijaival együtt csak úgy fért volna be, ha néhány kidurran közülük. Megpróbálta, de nem ment.
Visszatérve a fedélzetre, talált néhány takarót, és egy nyugágyat. A lufikat csuklója és a szék karfája köré kötötte, és megpróbált aludni. Másnap reggel még mindig fáradt volt. Egész nap sajtot és kekszet evett, és aznap éjjel megint a fedélzeten aludt.
A következő reggelen dombornyomásos meghívót kapott a hajó kapitányától. A kapitány meghívta, hogy üljön az ő asztalához, és élvezze a világhírű szakács által remekelt étkeket. Külön a lufis ember számára készíti őket. A férfi egész nap figyelte, ahogy a legénység előkészíti az esti bankettet. Este nyolckor megszólalt a csengő, és az utasok elindultak az ebédlőbe. A férfi figyelte őket. Nemsokára hallotta a halk beszélgetést, az evőeszközök zaját, az üvegpoharak csörrenését. Az étel illata csábítóbb volt, mint valaha.
Egy ideig ott állt a folyosó bejáratánál. Végül a hajó végébe ment. Innen is hallotta a vacsora zajait. Benyúlt a zsebébe, és megtapogatta a meghívót. Tudta, hogy külön helyet tartanak fenn neki a kapitány asztalánál. Aztán felnézett a lufijaira. Nehéz volt megtenni, de lassan - nagyon, nagyon lassan (mert évek óta nem nyitotta ki a kezét) - egyesével kiegyenesítette az ujjait. A lufik egyenként elszálltak.
Ahogy nézte, a szél elkapta őket, és elfújta a látóhatárról. A férfi megfordult, és végigment a folyosón. Aznap este a kapitány vendégeként élete legfinomabb vacsoráját fogyasztotta el, és a legjobb társaságot élvezte.
Alkalmazás: Te is ragaszkodsz egy marék lufihoz, és ezért nem tudsz közelebb kerülni Jézushoz? Hogy hívják a lufijaidat? Barátok? Rossz szokások? Szex? Tárgyak? A büszkeséged? A népszerűséged? Talán itt az ideje, hogy elengedd azokat a lufikat, hogy élvezhesd a Jézussal való kapcsolatot, ami már a tiéd. ,,Tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt" (Zsid 12,1).
[Megjegyzés: Hatásos lehet, ha megengedjük a fiataloknak, hogy felfújjanak és elengedjenek lufikat. Ezek jelképezik azokat a dolgokat, amiket hajlandóak elengedni, hogy szorosabb kapcsolatba kerülhessenek Jézussal.]
Wayne Rice |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 15:33:54, szombat
|
| |
| |
Alexamenosz
"Mert a keresztről való beszéd bolondság azoknak, akik elvesznek; de nekünk, akik megtartatunk, Istennek ereje" ( 1Kor 1,18).
Rómában, a világ fővárosában a római császár palotái ott pompáztak a Palatinuson. Volt ott egy különleges palotaépület is, ahol a császár testőrsége (praetoriánusok) lakott, és a császár gyermekeinek tanárait képezték. Az egyik ilyen tanárjelöltet Alexamenosznak hívták. Ez Kr.u. 150 és 200 között történt. Az egész Római Birodalomban hirdették az evangéliumot. Alexamenosz is hallott a megváltás megmentő üzenetéről, és szívébe és életébe fogadta az Üdvözítő és Király Jézus Krisztust. Társai gúnyolták és nevették. Hogyan imádhat Alexamenosz olyan Istent, akit mint valami bűnözőt a keresztre feszítettek? Számukra elfogadhatatlan volt, hogy egy ilyen Istenben higgyenek. Alexamenosz azonban a Megfeszítettről szóló üzenet hallgatása és elhívése révén szívében mélységes békességre lelt, és életének valódi beteljesedésére. Barátai idétlen szamárságnak tartották, hogy Alexamenosz egy megfeszített Istenben hisz. Ezért egy éles tárggyal keresztet karcoltak annak a szobának a falába, ahol Alexamenosz lakott és imádkozott. Annak az embernek, aki karcolatukon a kereszten függött, szamárfeje volt. Ezzel akarták kigúnyolni Alexamenosz barátjukat, és nyilvánvalóvá tenni, hogy valójában idétlen szamárságnak esett áldozatul, amikor olyan Istent imád, aki nem tudta önmagát megmenteni, hanem keresztre feszítették. Hogyan tudja hát egy ilyen gyönge Isten megmenteni az imádóit, amikor őt magát is keresztre szegezték. Melléje odarajzolták Alexamenoszt, aki ezt a szamáristent imádta, és görög nyelven aláírták: "Alexamenosz az Istenét imádja!" Így árasztották el hívő társukat gúnnyal és megvetéssel, és káromolták Isten szeretetét az Ő Fiában, Jézus Krisztusban.
A Római Világbirodalom régen elbukott, Alexamenosz minden kortársa már régen halott. Káromló beszédjük és tetteik porrá és hamuvá lettek. Alexamenosz neve azonban örökre be van írva az élet könyvébe minden megváltottal együtt. Az örökkévalóságban köszönetet mondhat az Üdvözítőnek a Golgotán elvégzett hatalmas megváltói művéért, amelynek révén ő is megmenekült.
Így maradt ez mind a mai napig: A hitetlenek számára a keresztről szóló beszéd bolondság és botránkozás (1Kor 1,18-24), a hívők számára azonban Isten hatalmas és dicsőséges ereje, amely képes őket örökre megszabadítani bűneiktől, a haláltól és a kárhozattól. Az önigazult emberek ezt nem akarják belátni, sem nem akarják magukat bűnösnek elismerni, sem nem akarnak megtérni a megfeszített Krisztushoz. Ezért van olyan sok névleges keresztyén a világban, kevesen fogadják el a kereszt megváltó erejét.
Joachim Langhammer
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 09:44:46, szombat
|
| |
| |
Szerezz, amennyit tudsz
Szerezzünk, amennyit csak lehet, de ne úgy, hogy közben az embertársunkat megkárosítjuk. Mert ezt nem tehetjük, ha úgy szeretjük felebarátunkat mint magunkat (Mk 12,31). Nem szabad mások birtokának jövedelmét, sőt telkeit és házait szerencsejátékon magunkhoz venni, sem túl nagy számlák kiállításával (például orvosi segítségért, jogi tanácsadásért stb.) vagy tiltott uzsorakamattal. A zálogosítás is tilos. De az is ellentmond a testvéri szeretetnek, ha áruinkat a piaci árnál alacsonyabban adjuk, hogy ezzel tönkretegyünk másokat, és saját hasznunkat növeljük. Még inkább nem illik felebarátunk dolgozóit átcsábítani magunkhoz és alkalmazni őket, ha neki is szüksége van rájuk. Senki sem ragadhatja magához felebarátja vagyonát anélkül, hogy ne vásárolna magának ítéletet a pokolban!
John Wesley |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 09:33:47, szombat
|
| |
| |
Hálás szív
Búcsúzni készül a nyár.
Napsugarat s árnyékot,
kicsiny szellőt s nagy záport
számon venni mind nem lehet,
de bár annyit:
Mindenért köszönet.
Közelednek az őszi napok.
Levelet hoznak s harmatot.
Gyümölcs, gabona roskadozik éretten,
több mint elég: rengeteg...
Hála Istennek! - mindenért:
Változnak a napok
s az évszakok, éjjelek s nappalok.
Mi is változunk: születünk,
Élünk sírunk és nevetünk,
majd lehet, elmegyünk...
De Isten marad mindig ugyanaz!
S amit Ő mond, mind igaz!
szeret, áld, vezet, s lehet,
még tél előtt, megméri életed!
Bőségben volt kenyered is,
szegted-e a szegénynek is?
Örültél sok áldás felett,
Osztásra nyílt-e szád és kezed?
Van-e hálás szív,
mely dobban egyet érted is?
Anna Mária Seidel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 08:41:35, szombat
|
| |
| |
Jézus szeretete
megvédtél
védelmeztél
önmagad áldoztad
kezeid kalapácsütések szivacssüppedését sikítják
bőröd szögek tűpárnájának adtad
milyen volt meghalni
a tömérdek kegyetlenségbe öltöztetett
holnapokért
holnaputánokért
Ítéleted időtlen ívekben iszonyúságot itt felejtve inog
gyermekeket láttál
hazataláló botorkáló ártatlan fiakat
megérte
megértem
szereteteddel lettél bajnok
támadtak de te feltámadtál
öltek de te öleltél
Tornay András |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 08:37:08, szombat
|
| |
| |
Várlak, Uram
Várlak, URAM, már nem mint Gyermeket,
de mint hatalmas Megváltót, AKI
minden hívást képes meghallani,
Ki értünk jön, és még ma itt lehet.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-22 08:34:07, szombat
|
| |
| |
,,És Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának a vére megtisztít minket minden bűntől." (1János 1:7).
A bűnös éles ellentétben áll Isten szentségével. Semmi sem igyekszik úgy egyenesen Istent támadni meg, és áll olyan nyilvánvalóan ellenségesen Istennel szemben, mint a bűn. A bűn rosszabb, mint az ördög.
Aki nem tudja, mit vitt volna végbe a bűn a világban, ha Krisztus közbe nem lép, az Krisztus szeretetének a nagyságát sem tudja felmérni. Aki nem tudja, hova sodorta volna őt, személy szerint, a bűn, ha Krisztus attól meg nem szabadítja, szintén keveset ért meg Krisztus szeretetéből.
Sok bűn mocskol be bennünket, de nem vesszük észre. Ezért nem tudjuk megismerni Krisztus szeretetét sem, mely ezektől a bűnöktől megszabadít. Dávid azt mondja: ,,Ki veheti észre a tévedéseket?" (Zsolt 19:13). És ezért ki értheti meg a szeretetet, mely azoktól megszabadít?
Aki Krisztus szeretetét tökéletesen meg akarja érteni, az tökéletesen meg fogja ismerni Isten haragját is, mely úgy lángol a bűnösök ellen bűneik miatt, mint a pokol. De nincs olyan ember, aki ezt a haragot teljesen megismerhetné. Mózes azt kérdi: ,,Ki tudhatja a te haragodnak erejét?" (Zsolt 90:11). Ezért Krisztus szeretetét sem tudja senki teljesen megismerni.
A bűn ravaszul belopózik a szívbe, és összevegyül azzal, ami abban van. De Krisztus szeretete erősebb, mint a bűn. Meg tud attól szabadítani. Ha a természeti életben valakinek sebe van, és nem veszi észre, hogy a seb veszélyes, akkor elutasítja a gyógyító orvosságokat, melyek meggyógyíthatják. Így van a lelki életben is. Csak ha meglátjuk a bűn veszélyes voltát, akkor keresünk gyógyulást az Ő szárnyai alatt.
John Bunyan |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2017. április
| | |
|
|
| ma: |
8 db bejegyzés |
| e hónap: |
539 db bejegyzés |
| e év: |
7303 db bejegyzés |
| Összes: |
35918 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4472
- e Hét: 13184
- e Hónap: 25059
- e Év: 212861
|
|
|
Offline
