Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/6 oldal   Bejegyzések száma: 59 
Sík Sándor : A Vág ritmusai
  2019-07-14 10:56:21, vasárnap
 
 





Sík Sándor : A Vág ritmusai

Virradat a Vágon


Még áll a szürkület.
Még alszanak a néma magasok.
Álomban álmodók fölött
Egyedül álmodom ébren.

Csupa álom mindenfelől.
Csak a szürkületi szél
Dudorász víg dallamokat
S a hűs folyó leheli halkan
Kelendő hajnalok próféta himnuszát.

De lassan, messze, fenn,
Fényleni kezd az ormok levegője.
A magasság ragyog!
A magasság ragyog!

És egyre föllebb száll a nap,
És egyre jobban nő a fény,
És egyre szebb és fénnyel ragyogóbb
A magasok világa.
És egyre lejjebb száll az árnyék,
Zöld fenyvesek lejtőin végig,
Csak lefelé, csak lefelé.

Kiszáll a tüzes napkirály
A sugaraszomjas kék levegőégbe,
Föl a hegyek fölé.
Reggeli fényben fürdik a világ,
Issza minden az ifjú sugarat,
Minden napfénybe öltözik.
Csak lenn a völgyfenéken,
A félrebúvó hegyzugokban,
Ott húzódik meg a futó sötétség.
Oda, a nyirkos, párás ködvilágba,
Odafut minden, ami fél a fénytől,
Minden, ami sötét,
Ott lapul meg a denevértanyán.

És érzem, hogy ennek így kell lennie:
Hogy ami fény, annak fényleni kell,
És ami fél a fénytől,
Annak rejtőzni félre-zugtanyákon.
Én, én a fény szerelmese vagyok!

Üdvözlégy, fölkelő fény!
Üdvözlégy, fényes fiatal világ!


 
 
0 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sík Sándor : Tekintet nélkül
  2019-05-20 09:44:35, hétfő
 
 





Sík Sándor : Tekintet nélkül


Tekintet nélkül arra, hogy
Másoknak tetszik
Vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy
Látják-e vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy lesz-e
Sikere vagy nem,
Tedd a jót!
Tégy minden jót, amit
Megtehetsz,
Ott, ahol vagy,
Úgy, ahogy teheted,
Akkorát, amekkorát tehetsz,
De mindig, szüntelen ez legyen
A programod!


 
 
1 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sík Sándor - Este az ablakban
  2019-05-03 09:54:46, péntek
 
 





Sík Sándor - Este az ablakban


Valahol messze szól a zongora.
Bús régi nóta lágyan száll tova.

És mint az álom, mint a sejtelem:
Egy régi érzés meglep hirtelen.

A lelkemen minthogyha átsuhanna
A rétek lelke, az erdők sugalma.

Ah, szárnyra kelt az erdő, rét, halom,
S besurrant hozzám a tárt ablakon.

Valamit suttog bús akácfalomb.
Távoli dallam halkan egyre zsong.


 
 
1 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sík Sándor : Őszi kertben
  2018-10-11 09:52:31, csütörtök
 
 





Sík Sándor : Őszi kertben



Őszi kertben
Őszi lombok zúgdogálnak.
Őszi kedvem
Sóhajai, furcsa felhők,
Őszi égen úszdogálnak.
Mondd, Uram, mit akarsz tőlem?

Sárga bundás sebes mókus
Fölszalad a görcsös ágon.
Merre szaladt el az én világom?
Úgy elment, itt se volt a nyár,
Hogy reszket a lomb közt a napsugár!
Mézes, napos, egynapos ősz.
Mit zörmöl a tél, amit megelőz?
Uram, mit tartogatsz?

Verik a diófát, zörög a dió.
Egy kérdés zörög a számon:
Van-e még, van-e még, gyümölcs a fámon,
Ajkakat édesíteni jó?
Zizzen a sárga levél:
Jelenti magát a tél.
Mondjátok, mondjátok, rőt levelek,
Van-e még bennem egy gyújtatnyi meleg,
Egy lábasnyi levest megfőzni tüzemnél?
- Uram, ha üzennél!
Mire tartogatsz?


 
 
0 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sik Sándor : Szonett
  2018-09-28 18:19:42, péntek
 
 





Sik Sándor : Szonett



Feküdt az erdő őszült avarán.
Egy fáradt rózsa haldokolt kezében.
És jött az álom rózsaszín ködében,
Fátyolos arccal, jött a kék leány.

"Ez a Boldogság!" - kacagott szegény,
S levonta fátylát. Kezei remegtek,
S csalódva mondta: "Most ismertelek meg.
Ismerlek, ó lány: Te vagy a Remény."

És hozzá hajlott a kéklő kísértet
És megcsókolta. S ő mindent megértett,
És sírva mondta: "Ó Emlékezet!"

Remegő fák közt árva szél didergett.
Az alkony könnye az avarra pergett.
És minden fázó fűszál könnyezett.



 
 
0 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sík Sándor : Kettős szivárvány
  2018-09-15 10:15:34, szombat
 
 





Sík Sándor : Kettős szivárvány



Elült a zápor, elnyugodott a szél,
Felhő-barlangok tömbjei omlanak,
S a hegy dicsőült homlokáról
Felkel a nap biboros korongja.

Jöjj, nézz a napba, nézd: csupa láng, csupa
Szépségig-érett végig-elég öröm,
Pedig már fonja szemfedőjét
A konok ég könyörtelen ujja.

De ő nem bánja; mit neki éjszaka,
Mit a halál is! Él, amíg él, ragyog
S szépsége édes aranyával
Önti el a keserű világot.

Nézd, nézd a felhők mámoros ünnepét,
A szépség színes templomi zászlait
Hogy lengetik, hogy bontogatják
Tornyosodó meseváraikból.

Nézd a szivárványt: kétfonatú öve
Kétszer karolja át a kitárt eget!
Nézd, és öleld, öleld, halálig,
Ezt a szegény gyönyörű világot!


 
 
1 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sík Sándor : Hegyek
  2018-09-08 08:59:37, szombat
 
 





Sík Sándor : Hegyek

I.Kék hegyek



Mese-tüzében alkonyi sugárnak
Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak.

Lelkedbe lopják arcuk hűvösét,
És zsongva hív a kéklő messzeség.

Szívedre hullnak, mint az enyhe harmat,
Hívó, mosolygó messze halk hatalmak.

És lelkedet kitárod csendesen
És elindulsz a kék ösvényeken.

Nézel, komolyan, hittel mosolyogva
A fátylasarcú esti hegyfokokra.

És mégy és mégy. Ki tudja, merre mégy?
Ki tudja, meddig zeng a messzeség?

Minő titkoktól terhesül a távol?
A hegyek arcán hétszeres a fátyol.

De megállanod soha nem lehet,
Mert rádleheltek egyszer a hegyek.



 
 
0 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sík Sándor : Egy karéj fekete kenyeret
  2018-08-20 08:52:30, hétfő
 
 





Sík Sándor : Egy karéj fekete kenyeret



Egy karéj fekete kenyeret
Szelnék elétek emberek.
Valamit adnék,
Valami meleget mutatnék:
Egy ember föltakart szivét.
Embernek ember: Úgy veszed a versem,
Ahogy született, suta-nyersen:
A szívemből most bújt ki éppen,
Azon puhán és melegében,
Mint ért tojásból vaksi kis csibék.

Embernek ember. Mit tegyek? -:
Húrosan született a lelkem,
És nem lehet nem énekelnem,
S már nem tudok más éneket.

Egykor kiálltam házam kapujába
S a lobogó látásokat,
Amiket láttam az égboltra írtan
És szürke szívem hamujába,
Világ elé ujjongtam, sírtam,
És ittam boldogan a testvérhangokat:
Velem örültek, sírtak ezerek:
Szép, drága, testvér, választott sereg!
De hol a többi testvér milliom?
Az én versem nem gyémántbillikom,
De forrásvízzel csorduló tenyér.
Nem úri ínyeket csiklandni jöttem:
A szó, amit szólni születtem,
Mindenki-falatja, fekete kenyér.

De ki ügyel a dalra,
Aki a kor zakatát hallja?
És ének és ige mire jó,
Ha meg nem hallja a millió,
És nem lesz tőle különb a világ?
Mire itt, jámbor, a te muzsikád?

Szirtfokon állok,
Fölöttem mozdulatlan ideálok,
Átnapsugárzók századokon,
Mellettem egy marék rokon, -
És messze lenn
Eszeveszett atléta gyanánt
Rohan a világ új fények iránt.
És nincs a futásban értelem.

Mégis, mégis: amíg a lelkem jajdul,
A szívem, a szívem utánuk sajdul.
Mégis, mégis: szép ez az őrült vágta
Az ismeretlen, égő pusztaságba.
Mégis: húz, húz közéjük valami:
Akarok utánuk kiáltani.
De boldog Isten, mit mondjak nekik?
Az igét, igémet kinevetik!
És mégis, enyém is ez az iramat!
Akarom, akarom: halljanak!
A szó lángnyelve kizúg belőlem,
Elperzseli az ajakamat.

Hát egyet mondok: magamat.
Nem mondok igent, nem mondok nemet:
Öletekbe dobom a szívemet.
Nincs benne semmi, csak szeretet,
Egyszerű, csendes, szürke szeretet.

Embernek ember szel itt kenyeret.
Kis szürke morzsák, kenyérszín szavak,
Csak menjetek,
Ne kérdezzetek, csak feleljetek!
Ne nézzétek, kit, csak öleljetek!
Ki tudja, szív még hány akad,
Aki megrezzen a testvéri szóra,
S egy félénk visszhang benne fölfakad,
És ráébred az örökkévalóra.


 
 
0 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sík Sándor : Nyári zsongás
  2018-07-18 07:53:27, szerda
 
 





Sík Sándor : Nyári zsongás



Zsong a nyári rengeteg,
Zeng a napsugár.
Sárga búza megremeg,
Sarlajára vár.
Napraforgó napba néz,
Lepke mondja: rózsaméz,
Búza mondja: nyár.

Rád szakadt a nyár, szivem,
Forrón, gazdagon.
Búzafürtös földeken
Érik asztagom.
Bókol már a telt kalász,
Közeleg az aratás:
Delet ért napom.

Csorduló nyaram delén
Fönn a hegyfokon,
Szerteszét merengek én
Völgyön, partokon.
Mostan mindent értek én,
Most ez élő földtekén
Minden fű rokon.

Lelkem, élő lant-ideg,
Most be jó neked!
Minden, minden a tied:
Földek és egek!
Zsongd az ég-föld-szív zenét,
Emberét és Istenét:
Zsongd ki mélyedet.



 
 
0 komment , kategória:  Sík Sándor  
Sík Sándor : Apró lelkecskék
  2018-06-23 07:26:09, szombat
 
 





Sík Sándor : Apró lelkecskék



És a Küllő jár. Komolyabb kalásznak
Váltja mély csendjét fiatal vetésem.
Gyermekkönnyű főm olajok titkától
Hajlani látom.

Sas fehér útját magasok haván át
Féktelen dallal, gyerekes gyönyörrel,
Ember-súly nélkül ki kacagva jártam,
Szárny-nekibontva:

Most öreg klastrom folyosói hűsén
A jövendőnek fiatal reményét,
Óvatos kézzel eleven virágú
Sarjakat oltok.

Élesztem lángját tüzemen tüzellő
Apró lelkecskék puha szép szemének,
Apró szívecskék erein tapintom
Titkaid, élet.






 
 
0 komment , kategória:  Sík Sándor  
     2/6 oldal   Bejegyzések száma: 59 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 85 db bejegyzés
e év: 1086 db bejegyzés
Összes: 12932 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 967
  • e Hét: 4225
  • e Hónap: 26125
  • e Év: 115735
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.