Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/22 oldal   Bejegyzések száma: 211 
Fosztogató évek...
  2017-10-19 19:36:38, csütörtök
 
 


Kálnoky László:

Fosztogató évek...


Megrázzák ősz szakállukat az évek,
s távoznak; épp csak megpihentek itt,
mint vándor aggastyánok, kik motyójuk
izmos vállaikon tovább viszik.

Alakjuk lassan tűnik el a ködben,
s míg ormótlan csizmájuk lépeget,
észre se vesszük, hogy batyuba kötve
viszik magukkal az emlékeket.

Nem vigyáztunk e tolvaj koldusokra,
nem láttuk, hogy kérges kezük hová nyúl;
fosztogatásuk úgy tűnik szemünkbe,
ahogyan a múlt bennünk haloványul.

Valakit csókoltunk egy nyári éjen,
és emlékünkből ajka íze eltűnt,
s elfeledtük ruháját, haja színét
annak, akit könnyek között temettünk.

Kincsünket mely bank széfje védi meg?
Számára titkos gödröt merre ássunk?
Pusztulóban ásít a távozó
rablók után dúlt, kiürült lakásunk.

Most ment el egy; nyomában hív a semmi.
Ideje volna tán utána menni.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - K*  
Összetartozunk...
  2017-10-19 19:28:22, csütörtök
 
 

Tamás Sári:

Összetartozunk...


Mi immár összetartozunk,
Mint a nap, és a föld, mint
az éj, és a csillagok,
Mint az ölelés, és a csókod.

Hogy is képzelhetném el,
Nélküled az életet, mintha
nem, lenne remény, mintha
nem lenne több lélegzet.

Mert veled élni jó, itt ebben
a földi létben, éljünk hát
együtt, hisz a létünk immár,
egymásnak teremtetett.

El tudnál képzelni mást,
Mert én bizony nem, hisz
te jelented a megnyugvást,
Itt ebben a földi létben.

Immár összetartozunk, mint
a hajnal és a derengés,
Együtt élünk hát, eztán
itt, és a csillagokban.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - T*  
Mit hoz a holnap....
  2017-10-18 22:29:33, szerda
 
 

Székely Erika:

Mit hoz a holnap....


Hogy mit hoz a holnap,
...én nem tudom.
De tudom, hogy valami jót,
hogy valami szépet,
ami szebb, mint volt,
ami eltakarja a tegnapot,
ami új álmokat sző,
ami új reményt ébreszt.

És ha nem volt szép a mai napod,
ha úgy érzed: összeroskadsz,
ne add fel a reményt,
a holnap még újat hozhat!
Nem könnyű az élet,
de a boldogság közel van.

Ha szétnézel egy kicsit,
ha szeretni tudsz,
ha nem magadnak élsz,
észreveszed majd,
hogy a boldogság benned él!







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - S*  
Csillagok között...
  2017-10-18 22:23:03, szerda
 
 

Sylvester Anita:

Csillagok között...


Alkonyon hív a távol
csendben kél aranya
lehunyt szemem fátyolán
borzong az éjszaka

Az éjjel öröme zeng
míg alszik a madár
lüktet a vér zenéjén
a végtelen határ

Jössz felém a ködön át
párában a tested
csilingel kristályhangon
előttem a lelked

Én elindulok feléd
kinyúlnak karjaim
ölelem a levegőt
remények ágain

A fények eljátszanak
álomban az élet
csillagpatkó szikráz
fekszem hold ölében

A szíveden dobbanón
ezüst sajka ringat
reggelre elsiratom
kósza álmaimat








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - S*  
Hát elváltunk mi is...
  2017-10-18 22:13:12, szerda
 
 

Kun Magdolna:

Hát elváltunk mi is...


Hát elváltunk mi is, mint oly sokan még mások,
kik hagyták kihűlni azt a forró parázslángot,
melynek szív-szított tűzcsóvája oly erővel égett,
hogy felszáradt minden könny, mely útja elé tévedt.

Hát elváltunk mi is, szótlan, csendesen,
nem vádolva egymást, mint ki idegen,
mert tudtuk, együtt megélt éveinket nem másíthatja
meg nem történt búcsúzásunk fájó sikolya.

Hát induljunk most két irányba, ahogy tették mások,
hisz néhanap úgyis lesznek nagy találkozások,
ott mélyen benn legbelül, hol az emlék megpihen,
s ahol a szív is némán haldoklik sós könnyeiben.







 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Vágy...
  2017-10-18 21:40:56, szerda
 
 


Kálmán Ilona:

Vágy...


Csak egy kis boldogságra vágyik a lélek
szeretne elégni a szeretet tüzében
az édes élmények tengerébe úszva
rossz emlékeitől,bánatától elbúcsúzva.

Csak egy kis boldogsága vágyik a szív
ki már rengeteg csalódást kibírt
viszonzott tiszta őszinte szenvedélyt óhajt
gyengéd öleléssel ,sok forró csókkal

Csak egy kis boldogsága vágyik a szív s a lélek
s arra lehetőleg oly hamar ne érjen véget
mert néha úgy kell a boldogság ,mint egy falat kenyér
a fájdalom a tehetetlenség szigetén.!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - K*  
Szép gondolatok...
  2017-10-18 21:36:32, szerda
 
 


"Lelkünk olykor néhány órára feloldódik a szépségben. Ezek az órák, amikor valóban élünk."


Richard Jefferies







 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Hullnak a lombok...
  2017-10-18 21:32:43, szerda
 
 


Szergej Jeszenyin:

Hullnak a lombok...


Hullnak a lombok, hullnak özönnel.
Távoli-tompán
jajgat a szél.
Senki se tölt be örömmel,
ó, ma velem szeliden ki beszél?

Elnehezült a tekintet.
Nézem a holdat az ég tetején.
Most a kakasszó messzirül intett,
csend sürüjén, puha ősz elején.

E kék, korahajnali óra,
sűrű hullócsillagot ont.
Valamit kívánni, ha volna,
jó volna - de mit, te bolond?

Mire vágyjam, árva leroskadó,
keserülve a sorsomat?
Talán egy szemrevaló
lányt lássak az ablak alatt?

Buzakék szeme csak nekem intene,
egyedül nekem és
soha másnak -
járása, szelíd szava, kelleme
nyugodalmat adna a vágynak.

A hold özönében, az éjben
ne sírjam az énekemet,
dícsérjem a végzetemet,
másnak fiatal delejében
sose bánjam: erőm odalett.






 
 
0 komment , kategória:  Szergej Jeszenyin   
Régi emlék...
  2017-10-18 21:27:22, szerda
 
 


Dsida Jenő:

Régi emlék...


Régi emlék szebb minden napsütésnél
A halk esőjű, őszi bánat...
...úgy voltál szép te is,
Ha szemed könnybe lábadt...

És úgy vagy most a legszebb:
A múltba tűnve távol, -
Köztünk lebeg egy ismeretlen,
Nagy, sűrű fátyol...

Megbékült emlék, régi dal
Elhervadt koszorú...
Csak az lehet ilyen szép
Ami nagyon, de nagyon szomorú.






 
 
0 komment , kategória:  Dsida Jenő   
Megbántani nem akarlak...
  2017-10-18 21:21:40, szerda
 
 

Kun Magdolna:

Megbántani nem akarlak...


Megbántani nem akarlak,
hát megálljt intek minden hangnak,
melynek mélyről jövő panasz-szava,
szíved falán áthatolna.

Megbántani nem akarlak,
hát csendbe fojtom fájdalmamat,
hogy meg ne érezd, meg ne tudjad,
hallgatásom sírig sorvaszt.

Mert minden rejtett bánatszóban,
számolatlan tengerkönny van.
Könny, amely egy hervadt napon,
gátat tör a túloldalon.







 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     2/22 oldal   Bejegyzések száma: 211 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 211 db bejegyzés
e év: 2190 db bejegyzés
Összes: 10644 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 264
  • e Hét: 6546
  • e Hónap: 25789
  • e Év: 339630
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.