Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/44 oldal   Bejegyzések száma: 437 
Gyurkovics Tibor: Egry József emlékére
  2021-01-10 14:48:06, vasárnap
 
  Nem bírja a tér a világot,
kitérne, kitörne belőle,
a lányok s a ferde halászok
elszállnak a híg levegőbe,
oly friss ez a reggeli pára,
keveregnek és kavarognak
a színek a tomaji tájba
nagy képei a Balatonnak.

Úgy ég a vidék vörös üstben
s a víz is lángol alatta,
az asztag is ég keserűen,
az ég ég s ég a veranda,
lebegve lobognak a székek,
a házak, a fák, a vitorla
s elönti a mértani képet
kibugyogva a nap teli torka,
ropogva törik meg a nádszál,
úgy égeti őket a festő,
égő madarak raja száll, száll,
s zuhog le a kékszínű eső...

Egyenes tehenek menetelnek
pirosló körvonalakban
s tetején a sárga vizeknek
puha színek mennyköve csattan,
fölolvad a gyertya a tóban,
ahogy viaszát belemártja
a vízbe s az égre kilobban
a bősz alakok lobogása.

A két kamasz Betlehemére
is zúdul az ibolya áram,
a nők is eltűnnek elégve
s végül csak a táj, csak a táj van!
S a tóban a görbe, magányos
halász, aki küzd a keszeggel
az a tihanyi, halszagú János

Jézust gyötrődve keresztel.
Húzódik a ránc meg az árok
a bánatos grimaszú arcra:
a mester oly szépeket lát, hogy
vergődik, irtózik az arca,
mert tudván tudja a tájat,
ahol nyugovása sosem lesz,
szemében eltörnek az ágak
s kialszik arcában a reflex.

Forrás: szózat:org.

 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Fodor András: A vízre néző Egry József emlékére
  2021-01-10 14:28:00, vasárnap
 
  Selymes, gyöngyház-színü tó
tapad a partok sarlójába.
Inog, remeg a víz szinén
a tükröződő hegyek árnya.
Az égig ér a tisztaság,
s az ég a csendnek boltozatja.
Az illat könnyű páraként
lebeg a szürkülő magasba.

És ő csak ül, a vízre néz,
a tó ringatja ráncos arcát,
de átható tekintetét
a víz redői sem takarják;
és zöld tükrében látja ő
a háttal elfödött világot,
hallja a föld neszét, amint
a nádasok közt átszivárog.

Akár a nyugalom köve,
a Badacsony úgy áll a parton,
szőlői közt bujkál az alkony,
s a lejtők forró útjain,
a fák lomját ezüstbe mártva,
a házak, pincék résein
folyik a fény, az égi láva.

És látja, ott a hegy mögött
a zöld öböl átlép a rétbe,
hegyek bocsátják hajlatuk
táruló, sima szőnyegére;
vonat kigyóz a síkon át,
szalad az út fehér szalagja,
s az Aranykagyló-völgy felett
a messzi víz hunyorog a napba.

Barázdált arca vízre néz,
de szeme egyre érzi, látja,
ahogy körötte tündököl,
csodákat ír a fény, a pára.
És tudja: nincs szilárd világ,
a föld, a hegy se mozdulatlan,
valami lelkes lendület
feszeng a sok nehéz anyagban.

Nem értik őt az emberek,
de ő az embert is megérti.
A kaptatón zihálva még
helyettük áll meg látni, nézni,
hogy milyen szép az őszi táj,
a szinek érett tarkasága,
a sárga fák, a barna nád,
a tóviz ónos csillogása.

Botjára támaszkodva áll
a kapunál. Utólszor látom.
Köhög, az arca csupa kín,
de pilláján a dac világol.
És szúr az éles-szürke szem,
a csontos kéz biztatva markol:
-- ,,Lehet, hogy elmegyek, de ti
nem tértek el az én utamról!" -

Elment. A nyári tó színén
Gazdátlan ingnak most a fények.
De az az éles szürke szem
még vízre néz, még napba réved,
előtte újra tündököl
a teljes égbolt tisztasága,
s kitárul földön és vízen
az ember elveszett világa.

Forrás: Szózat_org.
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Takáts Gyula: Egry Józsefről, az emberről
  2021-01-10 14:23:04, vasárnap
 
  A háború előtt találkoztam vele először. Süllőzés közben, szép tavaszban, amikor Badacsony alatt rezeg a víz, és nyárfarügy szagú minden. Aztán a háborús évek után a vitorlás időkben találkoztunk sokat, amikor még nem jártak a Balatonon hajók, csak vitorlások, ,,széllel bélelt" emberek. Aztán, hogy Kaposvár ,,örökbefogadott" mint írót, és én Fonyódon laktam, attól az időtől kezdve szinte hetente találkoztunk hosszú időkön át. Nem a festészet, de a művészetek és a horgászat fűzött össze minket, s minthogy róla írok, a legnehezebb az lesz, mint kapcsoljam ki e sorokból a személyemet, hisz mégiscsak az élményeimet, a szavaiból, a tetteiből a lényéről bennem kialakult képet akarom itt leírni.
Kezdetben amolyan ősemberi, legfeljebb a halász-vadász kultúra nívóján mozgó szókincsen és gondolatkörben folyt eszmecserénk halfogó szerszámokról, csalikról, horgászravaszságról, fittyet hányva minden társadalmi szokásnak. Hosszú vitáink voltak arról, vajon a gilisztára vagy a kishalra kap-e jobban a süllő. A gyakorlat döntötte el. Badacsonyban eredményesebb a giliszta, amelyre Egry esküdött. Művészetről sokáig alig esett szó. A lakásán sem voltam. Ott találkoztunk a parton, és hiányzott, ha nem találtam szokott helyén, a köveken. Összeszoktunk, mert magam sem vagyok bőbeszédű, meg aztán akkor már ő igen unta a gilisztaszedést, és én kitűnő somogyi, nagybereki bőrgilisztákat hoztam, s közösen használtuk őket. Egyszer aztán elkísértem a házukig, mert felajánlotta, hogy a nyeleket ne szereljem le, hanem hagyjam náluk. A kapuban akkor megkértem, hogy mutassa meg a képeit.
Szeme kitágult. Szorítóba került. Tudvalevőleg nem szívesen mutogatta a képeit. Unta, mint később elmesélte, a sok beszédet, a gátlás nélkül osztogatott tanácsokat vagy az esetleges otromba gúnyt, mert abban is volt része. Aztán apránként azt is megtudtam, hogy azt sem szerette, ha rajongói, mert kis számmal azok is voltak akkor már, dicsérik. Aztán festők körében észrevettem, nem szerette, ha nagyon peckesen ülnek előtte a pályatársai. Tudta, mit csinált, és amit alkotott, arra egyre mélyebb badacsonyi magányában is némán rátarti volt. Beszélgetés közben festőkről véleményt nem nagyon mondott, legfeljebb legyintett. Nagy szeretettel emlegette mindig Ferenczy Károlyt, Lyka Károlyt, Keresztury Dezsőt, Borsos Miklóst és Pátzay Pált, aki az ügyeit őszinte barátsággal intézte Budapesten, a hivatalos fórumok előtt.
Egész tartózkodó lényében volt valami önmagára is sújtó plebejusi nehézkesség. Heves indulat, konokság és nehéz évek gyötrelmei szabdalták át az arcát, s mert a szegénységből indult, és mindig tiszta ember maradt, a gonoszság, igazságtalanság és butaság, emberi kicsinyesség láttán vagy hallatán egyszerre komorult el az arca, lobbant föl zsörtölődő természete, lett sárgás és szürke a szeme, hogy aztán zöld derűre, kékre változzék, vagy kitáguljon, mint a macska pupillája. A vagyont megvetette. A hatalmat és a nagy jólétet lelki züllesztőnek tartotta.
Érzéseit nemigen fékezte. Kitört, ha nem is szóval minden esetben, legalább fegyelmezetlen grimaszaival. De nemcsak zsörtölni, ítélkezni, hanem derűs humorral böllenkedni is tudott.
(Aki böllenkedős fajta, az szereti a másikat piszkálni. Jobbára inkább szeretetből, élvezetből, mint gonoszságból, mert aki böllenkedik, az nem rossz, csak benne van a kisördög, nem hagyja nyugodni. Akkor érzi jól magát, ha a másik idegein zongorázhat. De az is előfordul, hogy addig böllenkedik, amíg a másik megunja, és móresre tanítja. Akkor meg már többnyire késő, a böllenkedős pórul jár.)
Ilyenkor élvezte a szerepét a játékban. Jókat nevetett azzal a szarkasztikus kifejezéssel, amely végül is nem a derű, de a keserű gúny vonásait tolta az arcára, mint egy maszkot. Ez a keserűség egész arcát összeszabdalta, és méla komolysággal ott ült mindig az arcán. A derű szinte csak pillanatokra bukkant ki sok színben játszó szeméből. Oka bőven volt, hogy ilyen legyen. Keserűsége gyermekkori-élményeiben gyökeredzett. Apjáról és édesanyjáról különbözőképpen beszélt. Apjáról azt írják, hogy földmíves volt. Én úgy emlékszem, hogy Egry kézművesnek, kis falusi vargának mondta. Amolyan kötekedő, önfejű, ,,ki, ha ő nem" típusú embernek, aki az igazához vagy vélt igazához hepciásan ragaszkodik. Világosan kifejtette, hogy apjával se lakni, se élni nem lehetett, vagy csak igen nagy áldozatok árán. Édesanyjáról azért nyilatkozott mindig nagy szeretettel, de szófukar rövidséggel, nehogy az elérzékenyülés megrendíthesse. Ezért lett édesanyja a badacsonyi szőlőhegyi házban szinte olyan, mint egy néma házi tücsök. Csupa alkalmazkodás, rettenet és csupa szerénység. a megindító szeretet sugallta remek portréja, az Édesanyám című kép mindennél ékesebben beszél mesterének mély, de a világ előtt rejtegetett érzésvilágáról. Az Egry-képek emberi és érzelmi világának, lelki vonásainak kutatásánál a kiindulópont az Édesanyám lehet!
A család Zalaújlakról való fölvándorlásáról - mert a szó szoros értelmében gyalog történt -, az árok szélén töltött éjszakákról megrázó szavakat ejtett Egry József. Komor képet festett pesti proletár lakásukról és későbbi lakásairól is. Fiatal korában esztendőkön át egész éjszakákat üldögélt pénz nélkül kávéházakban vagy ligeti padokon, mert a lakásán annyi volt a poloska, hogy egy percre sem tudta volna lehajtani a fejét. Legfeljebb nappal, villanyfény mellett. Elsősorban a piszok tudata bántotta, űzte el hazulról ezt az igen pedánsan öltöző és természetétől fogva igen tiszta embert. A tisztaság nemcsak külsejére, de ízlésére is igen jellemző volt. Egyszerűen és könnyen szeretett öltözni. Szerette a pasztellszínű, könnyű szöveteket, a jól szabott egyszerű férfidivatot. Nemcsak magán, de más ruhájában is elgyönyörködött. Könnyű csontú és légies lénye nem bírta a nehéz, plump ruhákat, a duplatalpú cipőket, az ordító színeket. Ha útnak indult, maga barkácsolta sima, somfa fütykösre támaszkodott, még a felesége, Juliska is ilyennel járt templomba. A szalmakalapot és a vászonsapkát is kedvelte, és a könnyű, keskeny cipőket. Gyakran mutogatta, hogy épen megőrzött régi cipőit már nem tudja felhúzni, úgy szétment a lába a badacsonyi köveken.
Rossz tüdeje ellenére nagyon szeretett a természetben járkálni, rendszeresen látogatta a badacsonyi csepőtés, (cserjés, harasztos, gazos susnyás) bokros erdőt. Amikor lehullott a lomb, végigjárta, kutatta a somos erdőrészeket. Kiválogatta a sétabotnak való husángokat, és göcsös, bogos somtöveket, gyökereket keresett. Alkalomadtán kifűrészelgette, kipiszkálta őket a sziklák közül. Otthon aztán ezektől készítette szép fényes, szépiaszínű botjait és szobrait. Olyan eljárással - trágyalé és pörkölés, zsírozás -, akárcsak a zalai és somogyi pásztorok. A gyökér és a görcsök természet alakította formáit pár késvágással fejlesztette tovább - így emelte ki a természet alkotásaiból az általa meglátott szépséget. Sohasem pihenő természete állandóan barkácsolásra ihlette. Összeszedte a hegy lyukacsos bazalttufa bombáit, és nagy szorgalommal hamutartókat vagy primitív, darabos kisplasztikákat kalapált vagy pattintgatott belőlük. Jó lenne ezeket is összegyűjteni és megőrizni a badacsonyi emlékkiállítás helyiségeiben. Így volt horgászfelszerelésével is. A hozzávaló kellékeket megvette, aztán órákat elpiszmogott, mérgelődött a szerelék összeállításával, mindig a legteljesebb egyszerűségre törekedve.
Mint zalai, falusi származék jól beleélte magát a balatoni életbe, amelybe a felesége révén cseppent. Pauler Juliskával a Hableány vendéglőben berendezett hadikórházban ismerkedett meg az első világháború idején. Juliska jóval idősebb volt nála. Egry kertelés nélkül elmondta, hogy házasságra sohasem gondolt; a házasságot a buzgón katolikus Juliska és a festő barátai sürgették.
-A leintés Juliska gyerekes, vidám és egyáltalán nem sértődött kuncogásába fulladt. Ez a főkötős, a főkötője alól kis frufrukat előfésülő kövér és kedélyes asszony a szeretet odaadó bölcsességével harminc éven át mindent elnézett a férjének. Legfeljebb társadalmi és modorbeli kérdésekről vitázva csattant fel hol az egyik, hol a másik. Sokszor úgy éreztem, Juliskának kellenek is ezek a napi villámlások. Hogy Juliska miért? - Csakis lelki indítékai lehettek: a szeretet és a szerelem. Hisz egy ezredes jómódú felesége volt. Egry viszont? Azt hiszem, nem szükséges részleteznem akkori ,,közlegényi" állapotát és helyzetét. Az is örök titok marad, hogyan tudta Juliska vakbuzgó katolicizmusával összeegyeztetni a válást. Mindenesetre ritka bátor és forradalmi tett volt részéről otthagyni a rangot, és egy beteg festő mellé állni. Egry a maga módján, állandóan leintős stílusban zsémbelt a feleségével, akit pedig szeretett és tisztelt. Egry sok kérdésben hallgatott a feleségére, mert abban biztos lehetett, hogy mindent megtesz művészi fejlődése érdekében. Megélhetésükre ment rá a szép keszthelyi ház, a badacsonyi szőlő meg a présház és Juliska készpénze, mert Egry szabadságvágya fékezhetetlen volt. Egyetlen percig sem bírta a kötöttséget. - Inkább egyenek a poloskák, mint egy hétre egy hivatal - mondta nemegyszer. Ha kötöttségekről vagy aktákról volt szó, máris összeborzadt. Kerekre csucsorította száját, köréje futottak a ráncai, arca elkomorult, és összehúzta magát. Csak a szeme villogott acélosan, szúrósan. Az önadminisztráció művészeire viszont, akik a húsos fazék körül gőzölték hajlékonyra lelküket és műveiket, általában csak legyintett. Sokszor szívből, fényes derűvel nevetett a helyzetükön, sőt olykor még a káröröm ördöge is belébújt, ha mosolyra ingerlőt hallott valakiről, akinek utálta a szerepét.
Sokszor úgy hatott, mintha ellensége lenne a tanultságnak. Pedig nem így állt a helyzet. Nem az iskolázottságnak, hanem a hozzá kötődő szabályoknak és előírásoknak, a műveltséget adó út kötelező szolgálati szabályzatának volt az ellensége. Művelt embernek mindenekelőtt a művészt tekintette, a tanult ember pedig sok esetben csak ,,műveletlen alak" volt a szemében, aki még nem jutott el az élet és a műveltség igazi értelméhez, a művészethez és széphez.
Világos, hogy így gondolta, hiszen Juliska előtt többször is kijelentette a Pauler családról: ,,Micsoda család?... Legalább ilyen műveletlen társaságban ne kerültem volna magával" (Szóról szóra így!) a négy, legfeljebb hat elemis, de ösztönösen tájékozódó művész nyilatkozata és véleménye volt ez Pauler Tivadarról, a jogtudós többszörös miniszterről, Pauler Gyuláról, a történelemtudósról és sógoráról, Pauler Ákosról, a filozófia és logika jeles tanáráról.
Benne volt ebben a kijelentésben az, hogy Egry soha nem bocsátotta meg nekik, amit feleségével tettek, a badacsonyi botrányt és a családból való kiközösítését, a válás akadályozását és házasságkötésük mindenáron való akadályozását. Pedig a Pauler család később - amikor Egry már ismertebb művésznek számított - kereste volna a társaságukat, de hiába.
Amikor 1933-ban meghalt Pauler Ákos, a neves filozófiatanár, végrendeletében húgára egyetlen emléktárgyat sem hagyott. A temetésre hazautazó Juliska lesújtó véleményt fogalmazott meg családjáról egy férjének írt levelében: ,,Szinte bámulva hallgatom ezt a sok üres dolgot, aminek oly fontosságot tulajdonítanak, hála Istennek érzem, hogy az elmúlt 15 év, amit Magával töltöttem, gyökeresen megváltoztatott, és alig várom, hogy ennek az üres társaságnak hátat fordítsak." Boldogan tért haza a nagypolgári világból a szőlőhegyre.
Juliska sértődöttség nélkül, szívből nevetett férje kitörésein, és ahogy egyre kuncogva az emberre nézett, mintha csak azt mondta volna: - Hát nem volt érdemes hozzámenni? Hát nem eredeti alak ez a Jóska? Mindent megér, ahogy ez zsörtöl, amiket ez a Jóska kitalál... - És hamarosan Egry arca is felderült, hogy újra kezdhesse: - Csak maga ne beszéljen... Csak maga ne mondana legalább véleményt intelligens emberek között... Mit gondol maga az én barátaimról... - Juliska meg újból csak kuncogott, és beszélt, beszélt megértően, sok humorral, mindenről, kivéve - mert abban nem ismert pardont - a vallás kérdéséről. Egry pedig rázta a fejét, fuldoklott az asztma, az indulat és a sok cigarettafüst fojtogatásától villogtatta kékeszöld szemét - de káromkodni soha életében nem hallottam ezt az indulatos művészt."
Pauler Juliska, mint buzgó katolikus asszony minden bizonnyal nehezen egyeztette össze hitével házasságon kívüli szerelmét, de végül ő kezdeményezte a válást. A katolikus egyház soha nem választotta el őt előző férjétől, így csak polgári esküvőre került sor 1918 nyarán. Egyházi esküvőjükre az elvált férj halála után 1941-ben kerülhetett sor Budapesten. A festő, aki mindig gúnyolódott a vallási ceremóniákon, pontosan tudta, mennyit jelent ez a szertartás Juliskának, így ellenkezés nélkül vezette oltár elé 67 éves feleségét. Ez a fajta feltétlen elfogadás a feleség naplójában is megjelenik. Egy bejegyzésben felpanaszolja, hogy a férje állandóan zsörtölődik valamin, majd hozzáteszi: ,,de hirtelen megvillant ellőttem, milyen volna az életem, ha Jóska nem lenne." Életük végéig magázódtak egymással.
Olyan világban élünk, amikor hajlamosak vagyunk mindenre legyinteni, mindent elengedni, és szinte már semmit nem értékelni igazán. A szegény sorsú, aszketikusan nehéz életutat bejáró Egry már önmagában is ellenpéldája mindennek. Ráadásul autodidakta művészről van szó, aki egy zalai faluban született 1883-ban, a családi mélyszegénység predesztinálta volna a bukásra. Sőt az alkoholista apa, a szuterénlakásokban való nyomorgás, a napszámos munka mind-mind a reménytelenségbe hajszolhatta volna Egryt. De ő mégis gyermekkorától festő akart lenni. Legkedvesebb helye a Nemzeti Múzeum volt, bár sokszor nem engedték be, mert nem volt cipője. Tehetsége mellé nem kevés emberi tartás is kellett.
Mert tehetsége már az 1900-as években kitűnt: festők mellett inaskodott, járt a Mintarajziskolába, majd Korcsek János arcképfestő beavatta a festészet rejtelmeibe. ,,Boldog voltam, hogy képek közé kerültem. Közvetlenül fénykép után készült portrék, krétarajzok, freskók közé. Gyönyörködtem a szépen kidolgozott munkákban, aranyrámákban, szép, feszített vásznakban, rajzpapírokban. Élveztem kimondhatatlanul a festék, olaj és a lakk szagát. Boldogan hallgattam a festők társalgását, vitáit. Boldog voltam, ha megbíztak valamivel. Festéket csináltam, ecsetet mostam, vásznat feszítettem" - vallotta önéletrajzában.
A kis zalai napszámos művész zsenit hamarosan felfedezte Lyka Károly művészettörténész. Így juthatott el Párizsba, a Julian Akadémiára, ahol a kor neves mesterei tanították.
Ám a festők városa Egrynek nem hozott művészi felszabadulást. A cipőjén lyuk tátongott, szinte éhezett. Hazatérte után a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly növendéke lett, s leginkább a szegény sorsú, de mégis munkájukat végző embereket festette. 1912-től egy esztendeig Belgiumban alkothatott, közeli kapcsolatba kerülve a tengeri kikötők világával. Festményein megmaradt a szegényember-ábrázolás, és fel-feltűntek a bibliai motívumok.
S jött az első világégés, segédszolgálatosnak rendelték be Nagykanizsára. Súlyos tüdőgyulladás miatt hamarosan a badacsonyi Vöröskereszt kórházba került. Beköszöntött a két nagy szerelem: az asszony és a Balaton.
Az asszony, Pauler Juliska - Pauler Ákos neves filozófus húga - elvált ezredes férjétől, Egry leszerelt, és Juliska keszthelyi házába költöztek, nyaranta a badacsonytomaji présház adott menedéket számukra. Egry képei, stílusa, színei megváltoztak: a piktor ,,hazatalált". Innentől kezdve mindent tudni akart a Balatonról, de leginkább a nap és a fény változásairól, árnyalatairól. Egry József megteremtette azt az unikális balatoni festészetet, amelyhez idővel bibliai témák társultak: Keresztelő Szent János, Szent Kristóf alakja tűnt fel a tavi képeken..
A vizuális megjelenítés mellett érdemes naplójegyzeteit, esszéit is tanulmányozni. Írásai hasonlóan tömörek és többrétegűek, mint festményei. Hitvallását nemcsak ecsettel örökítette meg, hanem szikáran szép gondolataival is: ,,A művészet a lélek ünnepe. Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, ha festek. Ünnepi ruhám világos, tiszta, derűs. Ha magamra öltöm, általa nagyszerű kapcsolatba kerülök az örök és egyedül való élettel. Aki pedig az élettel, a nagybetűs élettel kapcsolatba kerül, nem tehet másként, minthogy ujjong és mámoros, mert megadatott neki az a csoda, hogy élhet, hogy láthatja a reggelt, a párást Balatont, hogy láthatja az őszt és a tavaszt. És nézze, hogy milyen nagy és végtelen az élet jósága - még szivárványt is láthat az ember."
Ugye milyen egyszerű? - kérdezhetnénk. Holott, dehogy volt egyszerű. Az ifjúkori nyomor nem múlt el nyom nélkül, Egry tüdőbaja súlyosbodott, s anyagilag sem tudtak megerősödni Juliskával. Olykor a szintén Badacsonyban élő és alkotó Tatay Sándor segített nekik tűzifához jutni. A harmincas évek végére megváltak keszthelyi és badacsonyi házuktól is. Egry hol a Tátrában, hol Szicíliában keresett gyógyulást. A negyvenes évek elejére sorra következtek az európai kiállítások, kicsit megerősödtek anyagilag, 1939-ben műteremház építésébe kezdtek Badacsonyban. De a csapások továbbra sem kímélték: 1944-ben Budapesten bérelt műterme hetven képével semmisült meg. 1945 után számos kitüntetést kapott, ám mindez személyiségén nem változtatott. Egyre nagyobb teret kaphatott volna, 1949-ben képeivel nyílt meg a keszthelyi Balatoni Múzeum.
1951. június 19-én hunyt el, utolsó festményét félbehagyta. Ezen egy csónakban ülő emberalak evez, úgy, mintha kilépne a képből. Talán ez sem véletlen... Ahogy az sem, hogy felesége, akit a családja a rangon aluli kapcsolat miatt kitagadott, és a környezete nem értett a festőhöz fűződő szerelme miatt, mindvégig kitartott mellette. Egry Józsefet 1951 nyarán alig tíz ember kísérte utolsó útjára Badacsonyban. Síremlékének domborművét - Vízrenéző címmel - később Borsos Miklós szobrászművész készítette el badacsonyi bazaltból.

Forrás:és kiegészítés Link
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Egry József festő Balatonról
  2021-01-10 14:12:42, vasárnap
 
  Az élet színben - formában - hangban él, a tájnak hangja a csend." - Egry József
- Egry József: Csendes és csodálatos panoráma az Egry kilátóból. Az 1908-ban emelt kilátó voltaképp egy egyszerű kőplatform, amire fel lehet állni, vagy le lehet ülni. A Badacsony déli peremére épített kilátó Egry József, a Balaton festője után kapta nevét, aki 1941-től 1951-ben bekövetkezett haláláig élt Badacsonytomajon. Badacsonyban közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon 1973-ban, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján megnyílt a hajdani műteremlakásban és a hozzá épített galériás, kétszintes kiállító teremben az Egry József Emlékmúzeum.
Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb mestere, huszadik századi művészetünk egyik legeredetibb hangú, drámai erejű képviselője, egyetlen irányzathoz sem tartozó alkotója. Leginkább a fényfestők "nagy magányosaival" tart szellemi rokonságot.
Napszámos-paraszti családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé.
1910-től volt kiállító művész.
Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, ami után a badacsonyi hadikórházba került. Ott ismerte meg későbbi feleségét Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban.
Takáts Gyula író (akiről már nagyon sok szót ejtettünk) így írt Egry Józsefről az emberről nagyon szépen. (Számomra mindig nagyon fontos, hogy az alkotóknál (akár író, költő, akár festő vagy szobrász az illető) a művek mögött lévő embert is megismerjem, megértsem és így általában meg is szeressem. És ez sikerülni is szokott! Így van ez Egry József esetében is.)
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Reménység Esték: Dicsőítés a Balaton partjáról 09.14
  2020-09-14 21:58:40, hétfő
 
  Reménység Esték: Dicsőítés a Balaton partjáról

Nagy örömmel adunk hírt róla, hogy a Reménység Este szeptember 14-én újra élő ONLINE dicsőítéssel jelentkezik! Egy csodálatos helyen, a balatonboglári Gömbkilátóban fogunk közösen imádkozni és dicsőíteni Istenünket. Várunk téged is, kapcsolódj be az élő közvetítésbe Facebook vagy YouTube oldalunkon! Énekelj velünk és gyönyörködj a balatoni naplementében hétfő este 18:30-ól! Dicsőítők: Pintér Béla, Hanna, Caramel, Hellinger András és Heléna. Igei gondolatok: László Viktor, Floch Gábor.

Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Őszi színekben pompázó fák a Tagore sétányon
  2020-08-26 10:13:48, szerda
 
  Csodálatos Balaton oldalon Link  
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Kirándulás Füreden a Tagore sétányon 2020.08.24
  2020-08-26 10:10:52, szerda
 
  Saját fotózás
...... ............



...... ............



...... ............



...... ............



...... ............



...... ............



...... ............



...... ............



...... ............



...... ............



...... ............


 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Kirándulás a Füreden 2020.08.24
  2020-08-26 10:08:14, szerda
 
  Saját fotózás
Balaton délutáni napsütésben
...... ............



...... ............


Hajó szeli a Balaton vízét
...... ............


Kisfaludy hajó
...... ............


Délelött borús időben
...... ............



...... ............



...... ............


Tópartján fotóztam
...... ............



...... ............



...... ............



...... ............

 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Mindenki a Balatonra menekült a meleg elől
  2020-08-03 08:25:01, hétfő
 
  Tombol a kánikula, a tó partján megteltek a strandok. Amerre a szem ellát, mindenhol hatalmas gumimatracok, vidáman lubickoló emberek a parton. Csak a víz mellett lehet kibírni, de ott nagyon!
A likeBalaton újságírói augusztus első szombatján elindultak, hogy körbefotózzák a Balaton-partot. Nézzük, hogy mit láttak és milyen fotókat készítettek a fürdőhelyeken!
Szombaton délben alig lehetett helyet találni Siófok hatalmas szabad strandján, az Aranyparton. Családok ezrei érkeztek a városba, hogy a Balaton partján élvezzék ki a hétvégi szabadságot. Előkerültek a plédek, gumimatracok, kempingszékek, felfújható fánkok és krokodilok, voltak, akik egy hűs fa alatt kényelmes kis szabadtéri szalont alakítottak ki maguknak. Nem is csoda, hiszen csak itt lehet elviselni azt 32 fokos forróságot, ami augusztus első hétvégéjére adatott.
A víz tükörsima, jól lehet vízi síelni, SUP-on evezni, matracon ringatózni. A Balaton Siófok partjainál 27 fokos és kristálytiszta. Az UV-sugárzás extrém erős tartományban alakul, ezért bőrünk védelmére fokozott figyelmet érdemes fordítani.
...... ........

.

- Balatonalmádiban, a Wesselényi strandon már délelőtt érdemes volt helyet foglalni, hiszen ott is rövid idő alatt szintre telt ház lett.

- Az összes parti büfében nagy volt a sürgés-forgás, halat és hamburgert rendeltek a strandolók

- Keszthelyen, a kutyás strandra is rengetegen érkeztek, a négylábúak is élvezték a Balaton kellemes vizét. A családok számára nagy boldogság, hogy kis kedvenceiket is maguk mellett tudhatják a fürdőhelyen. Persze ők is csak olyanok, mint a gyerekek: van, aki beleveti magát a vízbe, de van aki csak félénken ácsorog.
A Balaton környékén ezen kívül Balatonföldváron és a Fonyódon találhatsz kutyás strandokat.
...... ......



Forrás: /likebalaton.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
Győrfi Pál csak úgy belógott egy szállodába a Balatonnál
  2020-08-03 08:18:20, hétfő
 
  A mentőszolgálat szóvivője fiatalon nagyon bevállalós volt, így elég meredek balatoni kalandokról is mesélhet a fiainak. Manapság is sok mindenre kapható, ha a gyerekeiről van szó, de már példás családapa, aki legjobban a szigligeti nyaralást várja.
Győrfi Pál, már mindenkit arra biztat, hogy ne maradjon otthon. A mentőszolgálat szóvivője, aki a pandémia idején a biztonságos bezárkózást reklámozta, már csak a biztonságra hívja fel a figyelmet. Kifejezetten ajánlja, hogy mindenki, aki csak teheti, töltse lazítással, pihenéssel a következő heteket.
A tavasz hónapjai, testileg, lelkileg nehéz időszakot jelentettek - mondta Győrfi Pál. - A bezártság, az egyedüllét, a közösség hiánya és a betegségtől való félelem nemcsak hazánkban viselte meg az embereket. Magyarországon nagyon jól sikerült megfékezni a járványt, hála annak is, hogy az emberek fegyelmezetten betartották a biztonságra vonatkozó kéréseket és a korlátozásokat. Az egészségügyi vészhelyzet elmúlt, óvatosságra viszont továbbra is szükség van. Ha kell, mert zárt helyre, nagyobb tömegbe megyünk, viseljünk maszkot. Kerüljük a zsúfolt helyeket, az idegenektől tartsuk meg a másfél méteres távolságot. Ügyeljünk erre a nyaralás alatt, akkor is, amikor fürdőzünk! Emellett alaposan és gyakran mossunk kezet - most ezzel tehetjük legtöbbet azért, hogy biztonságban lehessünk.
Ön hol pihen ezen a nyáron?
A feleségem családjának van egy nyaralója a Balatonnál. Évek óta ez az egyik csúcspontja a nyárnak. Mivel nagy a család és mindenhol sok a gyerek, szépen beosztjuk egymás között, hogy ki mikor veheti birtokba a szigligeti házat.

Ezek szerint a Balaton biztonságos.
Igen, a Balaton is biztonságos, és úgy látom, hogy a belföldi nyaralás biztonságos. Ha szabad mentősként is megszólalnom, akkor elmondom, hogy a nyári hónapokban az Országos Mentőszolgálat mindig külön figyel a Balatonnál. Plusz kocsikkal, megerősített szolgálatokkal figyelünk a nyaralók biztonságára. A külföldi, akár a környező országokból is hallunk most ijesztő híreket. Mi is lemondtunk a tengerpartról idén, és azt hiszem most mindenkinek az a jobb döntés, ha inkább itthon nyaral.
Mit jelent az Ön számára, hogy nyaral?
Belföldön semmiképpen nem azt, hogy nem dolgozom. Ha valami kiemelkedő esemény történik, bizony a szigligeti nyaraló kertjében is készül velem interjú. Annyi kulisszatitkot elárulhatok, hogy ilyenkor néha csak a felsőruházatom egyenruhás, amúgy strandhoz vagyok öltözve. Ha jó az idő, legszívesebben egész nap egy szál fürdőnadrágban vagyok. Számomra az a feltöltődés, hogy szorító időpontok nélkül, önfeledten kikapcsolódhatok a családdal.
Azért a mostani tavasz felfokozott történései után ezt elég nehéz elképzelni. Készült önről vers és neveztek el tortát, hogy a rengeteg internetes mémről ne is beszéljünk. Lépten-nyomon megállítják?
- Igen és érdekes, mert főleg a gyerekek körében lettem nagyon népszerű. Ők eddig nem igazán foglalkoztak velem. A híradók azért mindig a legnézettebb tévés műsorok, ennyi idő után pedig megszokja az ember, hogy ez ad egy komoly ismertséget. Amit a járványhelyzet videófilmjei hoztak, az viszont kétségtelenül meglepett még engem is. Rendszeresen megállítanak, fotózkodnak velem, de ha semmi ilyen nincs, akkor is rám mosolyognak, vagy szólnak hozzám pár jó szót, kérdeznek valamit. Úgy gondolom, hogy ez azért csak átmeneti állapot, ami a rendkívüli helyzetnek szólt, és idővel elmúlik.

Hogyan telik egy ideális nap Szigligeten?
Nagyrészt a strandon, sok közös játékkal. Lángossal. Az elmúlt években szombatonként volt egy külön kedvenc elfoglaltságunk. A stranddal szemben a Nádas étteremben, amatőr sakkpartik voltak a vendéglő tulajdonosának szervezésében. Ádám fiam egyre jobban sakkozik, úgyhogy neki ez szuper program, aki nyer, palacsintát kap, mi pedig a többi gyerekkel segítünk neki elfogyasztani a nyereményt. Remélem, idén is így lesz.
Van más felfedezés, kedvenc célpont a környéken, amit más gyerekes családoknak is bátran ajánlana?
Igen, a Festetics Múzeum történelmi modellvasút kiállítása Keszthelyen, az egy egészen fantasztikus szórakozás. Amúgy meg a fagyizók, nagyon szeretjük a jó fagylaltot. Gyenesdiáson a Bringatanyán, Szigligeten pedig a Vár Kávézó fagyizójában vagyunk szinte törzsvendégek.
A Balaton minden életkorban más élményeket tartogat. Az ön számára, melyik korszak a legkedvesebb, melyik volt a legizgalmasabb?
A legkedvesebb most, a gyerekekkel. A legtöbb izgalmas, felejthetetlen élmény pedig nyilván a fiatal koromból származik. Akkor főleg Siófok és Szántód voltak a célpontok. A nyolcvanas évek közepén volt egy zenekarunk is a gimnáziumi osztálytársaimmal, Madártej volt a neve. Egy nyáron elindultunk, volt pár fellépés is, úgyhogy lényegében körbe vonatoztuk a Balatont. Menetjegyet, jobb esetben, csak a fele csapat tudott venni és okosan beosztottuk, az esti szállást pedig úgy oldottuk meg, hogy belopóztunk nagyobb szállodákba és ott a tévés szobában, társalgóban szépen titokban álomra hajtottuk a fejünket. Az persze egy egész másik Balaton volt még, de tény, hogy minden korszakból van meghatározó élményem a tóról. Nem is tudom volt-e olyan nyár azóta, amikor legalább egyszer ne utaztam volna oda.
Forrás: likebalaton.hu
 
 
0 komment , kategória:  Balatonról  
     2/44 oldal   Bejegyzések száma: 437 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 436 db bejegyzés
e év: 3932 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 683
  • e Hét: 6374
  • e Hónap: 27057
  • e Év: 229970
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.