|
 2/11 oldal 
|
Bejegyzések száma: 102
|
|
|
|
|
|
2011-04-24 13:16:38, vasárnap
|
| |
| |
Hárman voltunk testvérek, egy öcsém volt, s még él a bátyám.Két év volt közöttünk. A Hecskén, ahol laktunk, nyáron focipályát alakítottunk ki, Buksi kutyánkat beállítottuk az egyik kapuba kapufogónak. Ő volt a legjobb játékos, minden labdát kivédett.Én ugyanúgy fociztam, mint a fiúk, de kedenc időtöltésem mégis a babázás volt, illetve divattervezés. Kivittem a fűbe egy plédet, a babákat és anyagokat, szabtam, varrtam állandóan. Engem minden érdekelt, nemcsak az éneklés. Be-bejártam a szomszédokhoz beszélgetni, s ha valakinek szomorú volt az arca, addig nem tágítottam, míg el nem mondta a gondját, s meg tudtam vigasztalni.
Az ünnepek általában énekléssel teltek el, legalábbis a Mikulás és a Karácsony. Nagyon szerettem az egyházi énekeket is, mindig jelentkeztem, s kaptam szép angyalos bélyegeket az imakönyvembe.
Húsvét előtt általában meggyóntam bűneimet, majd elmentünk vasárnap a templomba. Féltem nagyon a Jézus szobortól a római egyházban, mert vörös festékkel befestették ilyenkor, de én azt hittem, hogy igazából vérzik.
Húsvét másodnapján testvéreim apával locsolkodni mentek, én nem értettem, miért kell engem meglocsolni, nálam teljes egyenjogúság volt. Tulpa, Csabai, Szegedi néniékhez én is mentem a testvéreimmel, bátyám szégyenkezése ellenére elkértem a kölnijüket, melyet a nyuszi hozott az ablakba csokicsibével, báránnyal, csokinyuszival együtt, meg tojáscukorral. Nem értettem, miért nem kaptam én is kölnit, fel voltam háborodva azon, hogy a testvéreim mehettek locsolkodni, gyűjthettek tojásokat és pénzt is. Én is meglocsoltam a szomszédokat. Teljes egyenjogúságot éreztem, nem vettem észre, hogy valamiben is különböznék testvéreimtől, a nemek okozta különbséget akkor még nem ismertem, később is nehezen fogtam fel, még akkor is, mikor már férjnél voltam. Nálam az emberség számított egyedül szinte születésem óta, nem a nemek. Az ilyen embernek nagyon nehéz megtalálni igaz barátait, bár a valódi emberekre felnéz, csak őket tudja csodálni. Talán soha nem mentem volna férjhez, hacsak nem valamelyik osztálytársamhoz, akik ugyanúgy voltak az emberséggel, mint én. Nekünk megadatott, hogy megismerjük a nagybetűs embereket, velük éltünk, volt kiről példát vennünk, jóval később jött a szörnyülködés a primitív emberek láttán.
Bízom abban, hogy az emberség nem hal ki a világból, s valóban lesz kiben gyönyörködni az elkövetkező generációknak is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-24 17:43:22, hétfő
|
| |
| |
Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented magát a világot!" Márquez, Gabriel.
A sírás fojtogat, ahányszor ezzel az idézettel találkozom. Mindig gyereknek érzem magam ilyenkor, akit a saját anyja bánt, megaláz minden pillanatban. Talán ennek köszönhető, hogy nem tanultam meg nem-et mondani, mindig belül őrlöm magam, miután egy-egy beszélgetés valakivel lezajlik, hogy ismét nem tudtam nem-et mondani, de veszélyes helyzetekbe is kerültem emiatt különösen 1986-tól, de a férjhez menésem is ennek volt köszönhető. Popper Péter mennyire ismerte a gyerekkori megszégyenítéseket és ezek következményeit. A szexuális lexikonjában az egész vas-függönyös népcsoport nemi perverzióit megírta, köztük vannak természetesen a Sátán homoszexuális, perverz, fajtalankodó népei.
Elgondolkozom azon, hogyha az Antikrisztus elevenítette fel egykor a Jézus hitet, a fekete Annások hozták létre a báb-Krisztusokat, akik ismét királyköszöntőre gyűltek össze Miskolcon, a fekete karmikusok városában, ki ellen hozta létre a Sátán boszorkányokból, fertelmesekből álló csapatát? Miként emelkedik a Sátán népe születésem óta minden elmebetegével a játékosoknak megszületetettekkel együtt? Még a gitár virtoúz is emiatt van kigúnyolva, ők a túlélők, akik emberek megáldozásával maradtak meg a lelküket eladó árnyékszülöttek, elmeosztályok mellett.
Határozatlan lettem M.I. Halak táncosnő helyett, amikor éppen a vallások által létrehozott meséken haladtak végig, köztük a Mici Mackós könyvön is, a benne lévő Új Mici Mackós Kovácsokkal együtt.
Mi köze van Ausztriának hozzájuk, hogy biztos kézzel nyúlt az elme teretményeihez és termelte ki őket?
Én soha nem jelentettem senkinek sem a világot, engem soha senki nem szeretett, aki igen, az meghalt rövidesen, mert a róka halál csuklyás népének sorsát hajtják végre többek között születésem óta megmentve a csuklyás népét a jövőnek a többi bábbal együtt.
Gyerekeim a Rákóczi tér anyái miatt nem szeretnek és tisztelnek. Éppen a napokban mondta az egyik Rákóczi téri karmikus szülött, aki helyett anyám fogait kiszedték annak idején, s az orvosok azt mondták, a gyerekek vitték el a fogait - igen a pók népének gyerekei -, hogy ő barátnője volt a lányának. Ekkor eszembe jutott nemrég meghalt nőgyógyásza a városnak, szintén Halak szülött volt, aki már megkérdezte a páciensétől azt is, hogy van. Pszichológusként is rendelt, párszor elvittem hozzá a nagyobbik lányomat, mert ellenálló lett velem szemben egyrészt az apja hatására másrészt azóta, amióta strummás iszonyatot kaptam a nyakamba és a fejembe és viselkedésemet időnként nem tudtam kontrollálni. Mint kiderült, az Időjelek testenyészeti árnyékvilágának csapásait kaptam meg, s valamennyi elmeosztályi cigányét, melyeket közös nagy áldozásban emelnek kelet népével együtt az okkultisták a Pszichografológia könyv tanúsága szerint születésem óta. A meghalt nógyógyász mondta, legyünk barátnők.
S. Ilona simontornyi elmeosztályának emelése ismételten 1986-os rontásuk megismétlésével 1997-ben következett be, egyúttal a cigányság helyetti megáldozásunkat ismételte az egészségügy elmeosztály orvosokkal az élen. Ki tud szembeszállni velük, hiszen ők vannak már minden fontosabb pozícióban? A nagyobbik lányom szeme összeszűkült 1986-ban, úgy nézett ki, mint S. Ilona lánya, akinek az lett volna a karmája, hogy a lánya beviteti az elmeosztályra. A börtön keresztül húzta az emberi életeket, szabályszerűen megszüntette őket, s közvetíti a médiából tetteit.
Házi bácsit a hegyközi romák végezték ki, miután elköltöztünk tőle, ekkortól a hegyközi cigányságot iskolázták, emelték, végig emberek áldozásával. A Pszichografológiai okkultisták könyvét, mely a Nagy-Pánnak tulajdonított, nagybetűkkel kellene hirdetni az egész világon.
Én nem lehettem egyszemélyben a világa senkinek, s már ilyen sors és deformációk, rontások után elképzelhetetlen, hogy valaha is bekövetkezik.
Most is műtétem volt. A méhembe a szomszéd Rákóczi téri miatt 1995-ben kaptam a kórházban valami iszonyatot, ami szabályszerűen bomlasztja, sorvasztja a méhemet, mert én tehettem róla, hogy a pók népével házasodott. Egy cigánynő helyett klimaxoltatott az egészségügy, valamint azért, hogy meg ne szüljem az emberi, ének tudással rendelkező gyermekem egy normális férfitól. 37 éves voltam,amikor kislánynak nevezve Panni sorsát kezdték el egyik írásom alapján, aki találkozik a rókával, farkassal, varjúval, majd folytatták az összes cserepemmel mindazon egyház bábkirályaival, akiket megmentettek nagy feszületüktől Ébredő játszótér címen és a természeti népekkel. Legtöbb jele fekete kereszten vörös rózsa.
Nem tehetek mást, csak sírásra görbült szájjal nem veszek tudomást erről az idézetről és elkönyvelem, hogy én nem jelentem a világot senkinek és soha nem is jelentettem. Engem csak bántani lehet, megsérteni, megalázni, kínozni, engem azért születtettek meg, hogy szenvedjek az egész világ helyett. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-15 22:23:58, vasárnap
|
| |
| |
Nem voltam soha depressziós, ahhoz halálos, karmikus lélekkel kellett volna megszületnem. Én örömre képesnek jöttem világra, az ének boldogságával, s az ilyen ember a bölcsek szerint életrevaló.
Nem bírom az egészségügyi szégyent hordozni, a fájdalmakat elviselni magamon, nézni az iszonyatosan eldeformált testemet, lábaimat, nagyra dagadt hasamat, gyomromat, nyakamat, arcomat, mindenütt,ahol megrontásra kerültem japán nőként gésás filmek ismétlése közben hintás Zoltán Erika helyett, hiszen ő hozta ide a japán hintás kislányt Bródyékkal.
Nem akarok találgatni, bizonyítani, elegem van abból, hogy egyáltalán közöm lehet a karmikus börtön egészségügyéhez. Már a tüdőkórházak után, melyeket zenei csapásként üzemeltettek régebben is egyből ázsiai influenzát rendeztek be. Iszonyatos, hogy a bűnözők, bűnelkövetők egyáltalán vádolhatnak bármivel is embereket, meghurcolhatják, megszégyeníthetik, elvehetik mindenét, nyomorba dönthetik, kifoszthatják. Elhízásnak diagnosztizálták kövér hunként a megrajzolt nagy hasat, melyet kiadtak könyvekben, de mindegyik árnyékvilág játékos helyett engem és az összes emberi maradványt áldoztak meg.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-06 15:07:52, péntek
|
| |
| |
Ma délután megkaptam postán a mese CD-met. Nagyon boldoggá tett küldője, mert négy évvel ezelőtti hangomat hallom vissza, amikor még tudtam énekelni. Most már nem tudok semmit sem nyújtani unokáimnak sem, pedig minden napomat ünnepivé tettem énekemmel.
Amennyire rosszul indult a reggel, telve bizonytalansággal, hiszen senkivel sem tudok megosztozni problémáimon, gondjaimon, olyan jól sikerült a délután.
10,-Ft-om hiányzott a boltban, hogy vásárolni tudjak, s ma kaptam az egyik szolgáltatótól vissza kétezerhétszáz forintot. Bár mindig így lenne, ha hiányom lenne valamiben, mindig történne valami! De ehhez a pénzhez sem nyúlhatok hozzá, mert egy havi közös költséggel tavaly novemberben elmaradtam, azt ki kell fizetnem.
Ráadásul nyertem egy napozógyékényt és hűtőtáskával, együtt jött minden, egyszerre jött a futárszolgálatos a postással. A szép hűtőtáskámat elkérte volt férjem egyszer és teljesen tönkretette, azóta nem vettem, hiszen betegségem miatt nem járok sehova. Régebben kijártam egyedül napozni az erdőbe, vittem a hűtőtáskát és a strandgyékényt. Egyszer a déli hőségben nagyon csúnyán leégtem, másnap még ülni sem tudtam a munkahelyen. Már akkor veszélyes lett a déli napsugár.
Szedtem sóskát a lányom telkén tegnapelőtt, remélem, még meg lehet tisztítani. Az lesz a vasárnapi ebéd, van még egy kis burgonyám itthon hozzá. Itt minden megromlik. A hagymákat ki kellett dobálnom, annyira meleg van a lakásban. Itt nincs spájz, mint a kiliáni téglalakásban, meg hűvös pince.
Most beszélgetni lenne kedvem valakivel, bárkivel, csak fecserésszek egy kicsit, de lehetőleg olyan témában, ami kielégít, örömöt nyújt. Mennyire kevés ember van, akivel szívből el lehet beszélgetni! Legalábbis én csak azóta ismerek ilyeneket, amióta a net világában bóklászom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-19 20:07:18, hétfő
|
| |
| |
Valahol Európában - A zene az kellLink
Lehet egy dal, vagy ritmus, vagy zaj, egy árva hang, egy jel.
a zene az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel!
Mert a jó, a rossz csak szó, olyan ami sokszor változó,
de egy ismerős hang, az megmarad, máris érzed, hogy védve vagy,
a dal egy biztos hely!
A zene az kell, mert körülölel, és nem veszünk majd el.
Ha van elég szív, az sokat segít, bár úgysem adjuk fel.
Köztünk minden ember más, különös és sokfajta szokás.
De hogy éjjel mindenki álmodik, nagy bajt nem csinál hajnalig,
ebben egyformák!
Itt van, aki csak néz, és van aki beszél,
és van aki segít, hogyha kimerültél.
mert mindenki erős, és életrevaló,
de van aki csak árva, és sose volt jó!
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!
Itt mindenki tudós, mert mindenki figyel,
és van, aki majd játszik, és sose nő fel.
de van aki majd ír, és lesz, aki zenél,
és van aki majd bátran és okosan él.
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, s a dal csak így lesz szép!
Itt van, aki csak néz, és van aki beszél,
és van aki segít, hogyha kimerültél.
mert mindenki erős, és életrevaló,
de van aki csak árva, és sose volt jó!
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!
A zene az kell, mert nem adjuk fel,
egy ritmus vagy jel, csak ne vesszünk most el, a zene az kell, mert körülölel,
ha van elég szív, a dal az csak így lesz szép! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-07-02 21:46:05, péntek
|
| |
| |
Köszönöm, hogy megszülettem, de nem vagyok hálás a családért, mely már kihalatás alatt állt, sem anyám ideges érintéseinek, nevetségessé tételemnek, melyért egész gyerekkoromban szégyellnem kellett magam.
Köszönöm a külsőmet, énekhangomat, szép időmértékes beszédemet, melyet annyian észrevettek korábban. Megismerték a hangomat, akik egyszer is hallották, soha többé nem felejtették el.
Hálás vagyok a pár jóságos embernek, akikkel életem többet jelentett, mint az öregeknek, akikhez három éves koromban beszélgetni jártam, mert tőlük tanultam a tiszteletet, a szeretetet.
Köszönöm egykori munkatársaim tiszteletét, akik észrevették, fontosak nekem és anélkül nem tudok élni, hogy ne érezném, szükség van rám.
Köszönöm apai nagymamámat, mert tudom, mit jelent a gondoskodó, féltő szeretet, s nagynénémnek, milyen érzés fontosnak lenni valakinek.
Köszönöm pár orvosnak, hogy észrevették, nem vagyok idevaló ebbe a városba, s hogy előre tudták, itt tönkre fogok menni. Megsúgom, ennek a folyamata hamarabb elkezdődött, hiszen Miskolc az újhelyi hunnia börtönnel már születésem óta ártott családomnak.
Köszönöm a tiszta érzést, melyben szabadon éltem egészen tönkretevésemig. Ilyen az ember, soha nem vét senki ellen, aggódik és tiszteli az embereket. Igazi szabadságot éreztem, a boldogságot csak énekhangom szárnyalta túl, mellyel kifejeztem hálámat a világ felé.
Köszönöm az anyaság érzését, melyet pár évig élvezhettem csupán, de ez a rövid idő egész életre szóló felejthetetlen élménnyel ajándékozott meg engem. Hamar véget értek a szép évek, azóta a gonoszokat becsülik meg gyerekeik, nekem nem szabad volt tovább iszonyatos férj mellett is kastélyban élnem, távol mindentől, amit bűnnek neveznek mások, távol minden rossztól, annak ellenére, hogy a rosszal már születésemkor szembenéztem. Ő volt a szülészorvos, s láthatatlan világ, mely a családomat körbevette. Később ezek a láthatatlan lények megszülettek, beléptek a láthatóba, szembesítettek négy évvel ezelőtt párral, kikkel közös sorsot kell viselnem.
Köszönöm az élményeket, melyeket kiskoromban az operettek, filmslágerek megtanulása jelentett külföldi slágerekkel együtt. Soha nem felejtettem el őket, sem a fellépéseimet.
Köszönöm a kirándulásokat, a balatoni nyaralásokat, melyet megengedtek nekünk 1967-ig. Innen tudom, hogy rólunk magunk gondoskodtunk, semmiféle segítségünk nem volt sem földön, sem égen.
Sajnos nem ismerhettem meg a nagybetűs szerelmet, melyre születtem, csak elméletben és már soha a harmónikus külsőm és énekhangom, egészségem elvesztése miatt már nem is fogom megismerni. A szerelem két tökéletes ember szívének eggyé válását jelenti, akik kölcsönösen csodálják egymást, gyönyörködnek a másik ember minden mozdulatában, hangjában, munkájában, rajongva imádják egymást.
Köszönöm volt osztálytársaimnak a kölcsönös tiszteletet, melyben pár évig élhettem és soha nem aláztak meg akkor sem, amikor a családom szétszúzásra került, s nem volt ruhám, iskolai szerek, sem érzelmi háttér mögöttem.
Köszönöm minden embernek, aki gondol rám, jót kíván nekem, szeretettel gondol rám.
1992-ben azt írták: több tiszteletre van szükségem. Nem tudhatták, mint ahogyan én sem, hogy ez csak rosszabb lesz, s hogy mi történt velem a nyolcvanas években visszavonhatatlanul, sőt már hamarabb is. Az orosz természetgyógyász szerint az volt a baj, hogy túl szép voltam.
- Aki nálam szebb és okosabb, az festi magát - mondta Szabó, a volt üzemvezető, amikor anyám varrni űzött a zsidók ruházati szövetkezetébe, s már festettem magamat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-06-23 23:19:01, szerda
|
| |
| |
Mióta megtanultam beszélni, hallgattam, tűrtem némán, amikor megsértették finom és érzékeny szívemet, mely összerezdült minden csúfra, még a látványára is.
Végig hallgattam házasságom alatt, nem tudtam, nem tanulhattam meg kiabálni, veszekedni, soha nem panaszkodtam senkinek, szégyenemben magamba roskadtam azért, hogy engem megbántottak azok, akik a legközelebb álltak hozzám. Ők soha nem szégyellték magukat mások szívének összetörése miatt, talán örömöt is okozott nekik, hogy kioltották szemeimből az örömérzetet, a boldogságot.
Ha valaki megkérdezte, hogy vagyok, legyen orvos, csak annyit feleltem:
- Köszönöm, jól.
Most hatalmas lelkiismeretfurdalással élek, szívem összerezzen minden egyes betű leütésére, amikor vélt igazamat írom. Az igazság otthona csak szürreális világban, mesékben lehet, csak szimbolikákba lehet elrejteni őket úgy, hogy csak kevesen érthessék meg. Csakhogy én nem szeretem a titkos igazságokat, a szimbolikákat, a kétértelmű szavakat.
Soha senkit nem sértettem meg régen, ha véletlenül megtettem, addig nem tudtam nyugodni, míg jóvá nem tettem. Ezt kevesen értették meg, még azok közül is, akiknek bevallottam, hogy véletlenül ártottam nekik valamivel. Észre sem vették. Nem tudtam akkor, hogy vannak másféle emberek, kevésbé érzékenyek, akik fel sem vesznek rossz pillantásokat, gúnyos mosolygásokat, durva szavakat, nem ér el hozzájuk, nem hatolnak a szavak a szívükbe. Mennyire szerencsések!
Mivel születésem óta félnem kellett, a félelem belém ivódott, mindig ügyeltem arra, nehogy rosszat tegyek másoknak. Primitív embereket is óvtam attól, nehogy sérelem érje őket, mert magamhoz viszonyítottam őket, csak magamból tudtam kiindulni.
Most nagyon rossz érzéseim vannak. Nincs jövőm, csak iszonyatos karmikus börtön elme teherrel kiszögezett múltam. A jövőm a halálé, vagy ki tudja, milyen megalázásoké.
Fáj, hogy leírom, mik történtek velem, s hogy rákényszerülök ezt nevekkel is tenni, bizonyítani akarok olyat, amit még soha senki sem tett meg. Fáj, hogy meg kellett ismernem azokat, akik helyett én szenvedtem és a családom tönkrement. Mi az, hogy helyett? Hogyan is lehet mások életét, karmikus sorsát elhordatni, hogyan dönthettek életem tönkretevéséről, a harmónia, a tisztaság elvételéről hivatásommal, jólétemmel együtt?
Fájnak a szavak, hiszen ez nem az én világom,alig tudom kihámozni én is mindazt az okot és összefüggést, mely életem nyomorba, brutalitásba döntéséhez vezetett.
Már a bölcsességeken rég túl vagyok, mint a mondáson, hogy hallgatni arany. Én már úgy születtem, hogy ezekkel tisztában voltam, éreztem mit szabad és mit nem. Nekem fizikai segítségre lenne szükségem, olyan nagyon erős lényére, aki sakár a halotti világgal is le tud számolni, démonokat űzni, patológiát, misztikus és fekete mágusi csapásokat kiszedni, levenni testemről, s rendezi nyomorba döntött anyagi helyzetemet. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/11 oldal
|
Bejegyzések száma: 102
|
|
|
|
2017. December
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | |
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
7 db bejegyzés |
| e év: |
253 db bejegyzés |
| Összes: |
7243 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1222)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (141)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1636)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
| |
- Ma: 23
- e Hét: 181
- e Hónap: 2540
- e Év: 54806
|
|
|
Offline
