Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/10 oldal   Bejegyzések száma: 91 
Hárs Ernő: Csillagóra
  2017-09-27 09:38:42, szerda
 
 





Hárs Ernő: Csillagóra



Félignyílt kagyló volt a langyos éj,
a víztükör s a felhős ég a héjak,
s a szűrt holdfény a gyöngyházcsillogás.

Egy parti kocsma korhadt asztaláról,
fűzfák alatt kortyoltuk az italt,
paraszti pincék mézédes borát.

A szem tárgy nélkül kószált, csak a száj
volt híd az álom s valóság között,
hűlt délutánok ízét közvetítve.

Ahogy nőtt a homály, nem volt már férfi, nő
csak meztelen szívek, melyek beszéltek,
a mindenség tornácán révedezve.

Mint akik már ismerték hajdan egymást,
s most sorbafűzve emlékeiket,
eltervezik az új találkozást,

egy másik csillagon, hol ugyanígy
setteng az árnyék, cirógat a szél,
s rémlik távoli időkből egy óra,

melyben az éj gyöngykagylója kinyílt.



Hárs Ernő (Magyaróvár, 1920. szeptember 26. - 2014. június 4.) József Attila- és Déry Tibor-díjas magyar költő, műfordító.





 
 
0 komment , kategória:  Versek 3  
Hárs Ernő: Őszi madrigál
  2017-09-27 09:30:08, szerda
 
 





Hárs Ernő: Őszi madrigál



Csak szín, csak illat vagy mindössze emlék -
már nem tudom, valóban mi vagyok -
sugárba vonnak őrült naplementék,
s beharmatoznak józan hajnalok.

Minden virágot magamba temetnék,
mely csak a földből lázként kicsapott:
lugas rózsáját, tópart nefelejcsét,
szigorú nárciszt, léha pipacsot.

S két kézzel szórnám hervadt szálaim
az éjszakába, hadd találjanak
romhalmazuk taposva vissza hozzám

a régi árnyak, kiknek vállain
csontig való kifosztottságomat
a szirmok néma nyelvén elzokognám.







 
 
0 komment , kategória:  Ősz  
10 természetes gyógymód a bőrkinövések hatékony eltávolításá
  2017-09-27 09:19:02, szerda
 
 





10 természetes gyógymód a bőrkinövések hatékony eltávolítására


Számos betegség "kirajzolódik" a bőrünk felületére. Vagyis, ha bizonyos bőrelváltozásokat észlelünk, érdemes odafigyelni ezekre. Persze ezek a jelek nem helyettesítik az orvosi diagnózist, de mutatják, hogy valami nem működik jól a szervezetünkben. Legyünk figyelmesek!






Mindannyian már találkoztunk kisebb bőrkinövésekkel, úgynevezett csüngő anyajegyekkel. Másképp fibrómának is nevezik őket, és a jóindulatú daganatok csoportjába sorolhatóak. Látszólag ártalmatlanok, és az elején esztétikailag sem zavaróak.

Leginkább a hónaljon, nyakon, hajlatokban, mell alatt jelentkezhet. Igazából nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozza létrejöttüket, azonban vannak bizonyos tényezők, mint például a túlsúly vagy akár a cukorbetegség. Ezeket általában orvosilag elszokták távolítani. Mutatunk néhány ennél természetesebb kezelési módszert.


1. Oregánó olaj

Az egyik leghatékonyabb természetes antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatással rendelkező szer. Ajánlott anyajegyek, csüngő anyajegyek, bőrelváltozások kezelésére. Keverjünk el néhány csepp oregánó olajat néhány csepp kókusz olajjal, és naponta háromszor jól dörzsöljük be a problémás felületet. A kezelés eltarthat egy darabig, de eredményes. Láthatjuk, amint lilás feketésre változik a kinövés, majd egyszerűen leesik.


2. Teafaolaj

Ez egy olyan ősi kínai gyógymód, melyet már évszázadok óta használnak, hiszen erős gombaölő, antibakteriális és fertőtlenítő tulajdonságokkal rendelkezik. Vizezzünk be egy kisebb vattadarabot, majd csepegtessünk rá egy kevés teafa olajat, és masszírozzuk bele a bőrbe. Naponta háromszor ismételjük meg a kezelést, míg eltűnik a szemölcs, csüngő anyajegy.


3. Pitypang leve

Ez a módszer teljesen ingyen van, mindössze annyit kell tenni, hogy letépünk egy pitypang szárat, majd a belőle kijövő fehér lével bekenjük az anyajegyet, szemölcsöt, ekcémát. Naponta háromszor ismételjük meg a kezelést, míg a bőrkinövés leesik.


4. Citromlé

A savas lé behatol a bőr legmélyebb rétegéig, így rendszeres alkalmazás után, hatására leesik a bőrkinövés. Két-három hétig naponta háromszor használjunk citromleves bedörzsölést.


5. Almaecet

Hatékony szemölcsök, anyajegyek, pattanások, bőrkinövések kezelésére, azonban ajánlott hígítva alkalmazni. Mossuk, és töröljük jól meg a problémás felületet, majd kenjük be almaecetes keverékkel naponta háromszor. Lehet, hogy egy kicsit csípni fog, de jelzi, hogy dolgozik az ecet.


6. Ananászlé

Ez a legfinomabb bőrkezelő. Szintén savas tulajdonságának köszönheti jótékony hatását. Addig kenegessük vele a bőrkinövést, míg leesik az.


7. Fokhagyma

A legerősebb antibakteriális és gombaölő természetes szer. Pépesítsünk alaposan egy kisebb gerezd fokhagymát, majd kenjük rá a bőrfelüleltre. Kössük le, és hagyjuk úgy egy éjszakára. Pár nap alkalmazás után láthatjuk az eredményt.


8. Ricinusolaj

Már ősanyaáink is ismerték, és használták. Közvetlenül a bőrre tegyünk pár cseppet belőle, és dörzsöljük be vele napi 3-5 alkalommal. De keverhetjük a ricinusoaljat szódabikarbónával is, majd azt így keletkezett pépet tegyük az anyajegyre.


9. Hagyma leve

Szeleteljünk fel egy hagymát, tegyük egy tányérba, sózzuk le, és hagyjuk egy-két napig állni. Nyomkodjuk ki a levét, majd ezzel kenjük be a problémás területet. Kössük le, és hagyju egy éjszakán át állni.


10. Banánhéj

Fogjunk egy darab banánhéjat és tegyük a fehér részével a bőr felé fordítva az anyajegyre, szemölcsre, majd kössük le, és hagyjuk állni.



 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében  
Pintér Tibor : A csend
  2017-09-27 09:12:45, szerda
 
 





Pintér Tibor : A csend



A csend ott érik meg, a kucorgó

zsigerekben.

Nád között szél jár,

tán rozsomák motoz

odakünn.

Kévénk eloldva várakozunk.

Várjuk Őt.

A csendben felszeletelőt.







 
 
0 komment , kategória:  A csend  
Heltai Jenő: Ősz
  2017-09-26 07:11:38, kedd
 
 





Heltai Jenő: Ősz



Szürke ég, őszies...
Ősz, ősz ne siess!
Ne kergesd el a nyarat,
a meleg fényt, sugarat.

Süss ki még, nyári nap,
simogasd az arcomat,
melengesd a szívemet,
míg az ősz eltemet.

Vidíts még vadvirág,
míg enyém a vad világ.
Tudom én, érzem én,
nem sokáig lesz enyém.

Szürke ég, szürke vég,
be jó volna élni még!
Nem lehet, nem lehet,
sötét árny integet.

Sötét árny, néma váz
bűvöl és babonáz.
Kérdezem, nem felel,
integet csak, menni kell.

Fogy a fény, fogy a nyár,
hideg szél fujdogál,
hideg szél, őszies...
Ősz, ősz ne siess!










Rába György : Profán ima



Két kezem összetenni
s ha foganatja semmi
csak tovább zsivajogni
folytatni ezt a talmi
létet élére rakni
mondván ennyi az annyi







 
 
0 komment , kategória:  Ősz  
A kilincs
  2017-09-26 06:57:54, kedd
 
 





Kilincs


A kicsi asszony serényen tett-vett a pöttöm szobácskában. Mellén megfeszült a blúz, arca majd kicsattant az egészségtől.
- Jól fekszel, papácska? Ne hozzak bort, pálinkát?
Az öregember ráhagyta. Amióta összeköltöztek, mindenki vele bajlódik. Napjában többször felrázzák a párnáját, megkérdezik, hogy aludt, mit kíván. És nem csak a fia, a menye is. Pedig azelőtt ugyancsak fintorgott. No persze, városi jány, emellett csicsés, fiatal. Sanyi fia negyven, emez huszonöt, szinte gyerek még. Azért kijönnek egymással.
- Egészségedre!
- A tiedre, papácska.
A másik fia szintén jól nősült, és ő mindkettőjüknek vett egy-egy vityillót. Nászajándékba, odakinn a városban. Magának csak úgy, szükségből, közel a Sanyihoz. Pedig a szíve bizony fájt a faluért, ahol idestova hetven éve látta meg a napvilágot. Psssz, már hetven! - áradt el benne a pálinka. Még szerencse, hogy amúgy elég fitt, ahogy mostanában mondanák, noha járni már nemigen tud. Hanem a menyei gondoskodnak róla ám, kivált Erzsók, áldja meg az Isten érte!
- Gyere, koccints vélem, Erzsikém!
- Bort, búzát, békességet!
- Meg egy ónokat - kacsintott az öreg huncutul.
- Hát az egyelőre odébb van. A mai nehéz időkben... Pénz kell ahhoz, mert anélkül...
- Pénz, pénz. És a Sanyika? Rá nem gondolsz? Bezzeg otóra jutott pénz!
- Nézd, a kocsi, hogy úgy mondjam, szükséglet. Mint a rádió, tévé, hozzátartozik az élethez - magyarázta az asszonyka, egyet szusszantott, aztán hozzátette: - De ha, teszem fel, bedobnál egy-két milliót...
- Én... aligha - dőlt hátra a vékony csontú, inas öregember. - Legfeljebb a fődemet. Már ha megvóna, meg a hentesbótomat, meg az istennyilát, amit ebbe a városba temettem.
- Nono, azért maradt néhány lepedőd.
- Züllünk, züllünk? - nyitott rájuk vidáman Sanyi, ölébe kapta Erzsit, és szájon csókolta. - Papa? Mit bámulsz úgy, mint a tökbe esett cinege? Veszekedtetek? - kérdezte a feleségétől, amint este összebújtak a rekamién.
- Nem.
- A jó - húzta magához fiatal, formás feleségét. - Hát még ez - nyúlt az inge alá, hanem a nő kisiklott az öléből. - Hm, bocsánat, és... jó éjszakát!
- Szeretném tudni, minek néztek ti engem. Ápolónőnek, cselédnek, mert akkor akár külön szobában is hálhatunk.
- Micsoda! Nem értem, hiszen az egészet te vállaltad, cicuskám, merthogy olyan öreg és béna szegényke.
- Mondd, te tényleg olyan naiv vagy, vagy csak megjátszod magadat?
- Szóval így állunk! - mormogta sötéten. - Legjobb lesz, ha kerek perec kimondod, mi nyomja a begyedet.
A fiatalasszony szeme diadalmasan csillogott, leoltotta a villanyt, és ráborult a férjére.
- Kérlek, ne haragudj! Te olyan frankó vagy, igazi férfi. A papa... Tulajdonképp semmi bajom vele. Egyszerűen azt akarom, viszonozza valamivel a gondoskodásomat. Nincs egy rongyom, és új tévé meg bútor is kellene. Nem szólva az onokáról - idézte ravaszul az apósát.
- Jó, jó, de honnan, ha egyszer egy büdös vasa sincs?
- Hinta-palinta. Ajánlom, dumáld meg az ősödet, még mielőtt az öcséd ki nem üt a nyeregből.
- Andris? Soha. Egyébként haragszanak egymásra.
- Most, aztán holnap megint puszipajtások, mi meg mehetünk Kukutyinba zabot hegyezni - motozott Sanyi slicce körül, és titokban bevett egy antibébi-tablettát.
Másnap mindketten jókedvűen ébredtek.
- Jó volt? - ropogtatta meg csontjait a szőke asztalos.
- Mi? Ja, én mondtam, hogy frankó vagy.
Egyedül az öreg kötötte az ebet a karóhoz, magyarán: egy fillért sem adott a menyének.
- Na nem, ilyen nincs! Ha nem ad, megkeressük mi, az áldóját! Cserébe az ápolásért, úgyhogy még csak lelkiismeret-furdalásunk sem lehet miatta - kutatta át a lakást az asszonyka a padlástól a pincéig.
- De cicuskám, ez nagyon nem szép dolog!
- Á, mit! Ne félj, nem veszem el tőle, csak megkeresem, hogy az orra alá dughassam. Lássuk, akkor is azt mondja: nekem aztán egy büdös vasam sincs!
Hasztalan: se pénzt, se betétkönyvet nem találtak, pedig a végén még Sanyi is csatlakozott az asszonyhoz.
- Kerestek valamit? - tűnt fel az öregnek a nagy kutakodás, keresés.
- Csak takarítunk - válaszolta Erzsi asszony mérgesen, és este, a házasságuk óta először, külön ágyban aludtak. - Csípje meg a kakas, tartsa meg a zsozsóját! - változtatott taktikát ekkor dühösen. - Írassa ránk a házát, azzal kvittek vagyunk. Elvégre mi ápoljuk, nem Andris sógor úr, aki eddig egy szalmaszálat sem tett keresztbe. Csak jön, körülnéz, és tíz perc múlva lelécel, nehogy be kelljen hoznia véletlenül az apád serblijét. Na nem, kányec filmá. Valamit valamiért, különben...
Nem folytatta, az asztalos is hallgatott. Nagyon jól tudta, mi következne ezután. Másfelől a dologban tényleg van igazság: valamit valamiért. Akinek rózsa kell, vállalja a tövist is. Neki kellett, hát megkapta a legüdébb rózsát, amit csak megálmodhatott magának, és amiért most fizetnie kell, különben rá se néz többé az asszonyka. Előadta hát a dolgot az apjának, és ugyancsak megkönnyebbült, amikor a jó öreg meg sem sértődött az ötletért.
- Rád íratom, hogyne, nyugodt lehetsz, Sanyikám, csak azt az egyet áruld el nekem, minek ez a nagy sietség!
- Nekem nem sürgős, csak hát az Erzsike...
- Az más, arra aludjunk egy napocskát! - dörmögte az apóka.
Ám az egyből kettő, majd hetek lettek lassanként.
- Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Ápold te meg az Andriska ősödet ezentúl! - esküdött bosszút a menyecske, és a szót tett követte, vagyis be sem nyitott többé a papához.
A férfi hümmögött, ezt is lenyelte azzal a titkos reménnyel, hogy legalább béke lesz közöttük. Hanem az asszonya továbbra is füstölgött.
- Esküszöm, nem bírom. Megőrjít ez a húgy- és gyógyszerszag. Tiszta kórház lett a házunkból. És ahogy rádiózik, tévézik...! Tudom, hogy rosszul hall a vén harcos, de a végén még én is megsüketülök miatta.
Így került ,,a vén harcos" a nyári konyhába, vele a tévé meg a rádió. Ősz volt, november. A vén diófa értetlenül kukucskált be a füstös kis lyukba. Az öreg napokig apatikusan hevert egy kiszuperált priccsfélén. Már nem érdekelte sem a tévé, sem a rádió, inkább a kályha duruzsolását hallgatta napestig.
- Remélem, nem haragszol - ébredt fel a lelkiismeret többször is a fiúban. - Csak szólj, ha valami bánt vagy nem tetszik.
- Semmi sem bánt, nagyon jól megvagyok én itt is, köszönöm - nyugtatta meg a mozgáskorlátozott emberke, csupán a szeme csillogott gyanúsan.
Egyik nap, miért, miért nem, senki sem vitt neki reggelit. Kisétkű lévén, fütyölt az egészre. Csak nem fog egy früstökért jelenetet rendezni! Tizenkettőkor azonban csak megkondult a harang a hasában anélkül, hogy bárki benyitott volna hozzája. Nocsak: se früstök, se ebéd! Itt valami nagyon nem stimmel! Türelmetlenül fülelt kifelé, de senkit sem látott-hallott az udvaron. A menyem! - villant át az agyán egyszerre. Ki lehetne más, a Krisztusát! Ki akarja éheztetni, az hétszentség! Eltelt egy óra, kettő. Semmi változás. Talán elmentek valahova - találgatta magában. Mondjuk Andrishoz, disznótorba, vagy a jó ég tudja.
Estefelé megdördült az ég, úgy látszik, vihar lesz. És sem Sanyi, sem Erzsi nem kopogott a konyhába. Holott most már tényleg nagyon éhes volt, hiszen tegnap óta nem evett. Hogy lehetnek ezek olyan, hogy is mondják itt a városban? Sza... szadisták, igen, így mondják! Főként Sanyika, akiből ő csinált asztalost. A fődjét is miatta meg Andris miatt adta el. Pedig milyen jó főd vót az, zsíros, fekete, hogy aztán később, csak úgy, ráadásként utolsó fillérét is kikunyerálják a zsebéből. Most aztán se pénz, se főd, erre mit tesznek? Félredobják, mint egy lyukas fazekat - jelent meg egy könnycsepp a szeme sarkában. Nem törölte le, hadd csorogjon! Jaj, fiam, ezt sem hittem volna terólad! - nyilallt szívébe a fájdalom. De vajon csakugyan szándékosan hagyják őt éhezni? - fogta el a kétely hirtelen. Lehet, hogy éppen velük történt valami baleset, például karamboloztak, vagy... Vagy el sem mentek sehova, csak rosszul lettek valamitől. Épp a múltkor látta a tévében, hogyan lett rosszul egy egész család valami ismeretlen vírustól. Talán ez történt velük is, és most ott fekszenek betegen, tehetetlenül a szobában.
- Sanyika! Erzsike!
Nem hallották. Egy okkal több, hogy... Úristen, mit tegyen? Hogy segíthetne ő ilyen bénán Sanyikán, Erzsikén? Pedig segítenie kell, ha a fene, fenét eszik is - tette le lábát a padlóra - a két keze még remekül szuperált -, és igyekezett felülni. Így la, nem olyan nehéz ez! Még egy mennydörgés, villámlott egyet, aztán sötét lett: elvették az áramot. Az öreg gépiesen hajolt az éjjeliszekrényhez, ahol a petróleumlámpát őrizte pont az ilyen áramszünetre számítva. Meggyújtotta a lámpát, és vissza akarta tenni a lámpaüveget, amikor újabb égzengés hasított a konyha csendjébe. Erre úgy megrémült, hogy ijedtében lelökte a lámpát a padlóra. A szőnyeg rögtön lángra gyúlt, utána a priccs meg minden, ami csak lángra gyúlhatott.
- Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében és Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában... - rebegte a hiszekegyet fennhangon, és kikerekedett szemmel meredt a lángokba.
Eddig csak filmekben látott effélét, esetleg álmában, esetleg most is álmodik - csípett a karjába. Hú, ez fájt! Ez bizony valóság, és ha nem segítenek azonnal, már csak a hamvait kaparhatják össze a szomszédok.
- Segítség! Ég a ház, emberek!
Segélykiáltásai köhögésbe fulladtak. Ziháló tüdővel hentergett le a priccséről. Ha eléri a kilincset, száz gyertyát gyújt Szent Antalért. Lassan, égő fáklyaként kúszott az ajtóhoz. Uram, testemet, lelkemet kezedbe ajánlom. Még egy méter, már csak fél méter! Itt vagyok! - nyújtotta ki kezét a magasba.
De a kilincset már nem tudta lenyomni.

Petrozsényi Nagy Pál, h, 02/01/2016
 
 
0 komment , kategória:  Idősek napjára  
Levél gyermekeimnek
  2017-09-26 06:36:22, kedd
 
 





Levél gyermekeimnek


Drága szeretteim, véreim!

Kívánom, hogy levelem a legjobb egészségben találjon bennetek. Régen beszéltünk, nem várhatok tovább, mert olyan esemény előtt állok, ami benneteket is érint. Tudom, nagyon sokat dolgoztok, hogy haladjatok egyről a kettőre, imádkozom is értetek rengeteget, hogy bírjátok ezt a nagy iramot. Szegénykéim, gondolom mennyire fájt a szívetek, hogy nem lehettetek ott apátok halálos ágyánál. Láttam a szemetekben a szomorúságot a hagyatéki tárgyaláson. Jó lett volna kicsit együtt lenni, de nektek menni kellett, várt benneteket a munka és a gyerekek. Átgondoltam a kéréseteket, és lemondok a haszonélvezeti jogomról, hogy hamarabb pénzhez jussatok. A ház eladása után a nekem járó pénzből csak keveset tartok meg, ha nem elég a nyugdíjam a gondozási ház havi költségére pótolni tudjam. A gyerekek fényképeit megkaptam, mekkorák nőttek az utolsó kép óta. Azt hittem egyszer magamhoz ölelhetem őket, fülükbe dúdolva szép magyar éneket, úgy mint nektek tettem valamikor, de aztán eszembe jutott, hogy talán meg sem értenék, hiszen ti sem beszéltek előttük magyarul, hogy ne zavarjátok össze őket. Szegény apátok, de sokszor elmondta, egyetemista korotokban, milyen jó nektek, hogy beszéltek idegen nyelvet, titeket már nem lehet eladni sehol. Örülök, hogy már nem kell 12 órát, tányérokat mosogatni, meg takarítógépen araszolnotok, bekerültetek a konyhába kisegítőnek. Ezt biztos jobban meg is fizetik. Emma volt nálam, biciklivel erre hozza a kislányát óvodába. A fia már iskolás, oda jár, ahol az apja tanít. Azt mondta telket vettek, építkezni kezdenek, már megkapták a családi kedvezményt, valami ,,csok" -ról beszélt. Jövőre tervezik a harmadik babát. A jelenlegi kis lakásuk árát is befektetik, csak egy autót vesznek, mert ilyen nagycsaládnak elengedhetetlen. Emma azt mondja, elégedettek, a családi adókedvezmény okán, teljes fizetést kapnak, igaz nem sok, de jól beosztva megélnek belőle. Nem bánta meg, hogy itthon maradt. Sokat segíthet a beteg anyjának. Ő intézte el nekem az otthont, miután Lilike a házi gondozó kétszer a padlón talált elterülve. Az intézmény pontos címet még nem tudom megírni, de amint beköltözök, értesítelek benneteket. Gyermekeim azért néha hívjatok fel, ha sokba is kerül, majd, ha hazajöttök egyszer, adok egy pénzt a költségekre. Ölellek benneteket szeretettel: Édesanyátok

(L.Sné Gizella 2016. május 25)
 
 
0 komment , kategória:  Idősek napjára  
Egy mai tanmese
  2017-09-25 06:55:38, hétfő
 
 






Tanuljatok jót tenni

Egy mai tanmese



Ugyanazon az úton járt haza, évtizedek óta. Amikor a szomszéd telken építkezni kezdtek, mély gödör zárta el útját. A megszokott úton haladva nem vette észre, beleesett. Jól megütötte magát. Kimászni nem tudott. Kiabálni kezdett segítségért.
Az arra jövő pszichológus készségesen ajánlotta fel a segítségét, megvizsgálta a gödör kiterjedését, mélységét, összehasonlította azt más ilyen élethelyzetekkel és a férfi személyiségével. Kifejtette ezek összefüggését, egymásra hatását, majd ezek figyelembevételét ajánlva elköszönt.
Hamarosan megállt egy pszichoterapeuta is a gödör szélén. Leguggolt, hogy közelebb legyen klienséhez, érdekes kérdéseket tett fel a férfi múltjára vonatkozóan, majd a korábbi gödörbeeséses tapasztalatait és az onnan való kikászálódás lehetőségeit illetően. Mivel az áldozat még sohasem volt ilyen helyzetben, hozott neki egy ásót, és ajánlotta, ásson mélyebbre, ott majd rálel a megoldás gyökereire. Aztán, munkájával elégedetten, folytatta útját.
Bibliaórára menet megállt a kiáltozás hallatára egy lelkész is. Meghallgatta a szomorú történetet, majd megkísérelte biblikus összefüggésbe állítani, és hitbeni tanítást nyújtani. Elmondta a 130. zsoltárt: "A mélységből kiáltok hozzád, Uram...", majd áldást kívánva elsietett a bibliaórára.
Az arra járó szociális munkás azonnal beugrott az áldozat mellé a gödörbe, hogy tisztázza vele, melyik biztosítónál jelentheti majd be kártérítési igényét, és utána fekvőtámaszokat végeztetett a férfival, hogy az majd képessé váljék önerejéből kimászni a mélységből.
Szerencsére arra sétált egy pszichiáter orvos is. Röviden diagnosztizálta a kórképet, majd táskájából néhány tablettát vett elő, melyeket a bajba kerültnek - a dózis pontos megjelölésével és a lehetséges mellékhatásokról való felvilágosítással - vigyázva ledobott.
Már későre járt, amikor az edzésről hazafelé tartó kisfiú rácsodálkozott a gödörbe kerültre.
- Tessék mondani, elhozzam a létránkat? - kérdezte.
Elhozta. Kimászott.

Berg, I. K. nyomán


 
 
0 komment , kategória:  Történetek, tanmesék  
Mai napi imám
  2017-09-25 06:39:49, hétfő
 
 





Uram, Istenem, azért jövök ma hozzád, hogy kérjem Szentlelked erősítő, vigasztaló jelenlétét az életemben és keresztény testvéremében. Látod, hogy hány fajta fájdalom, seb, begyógyulásra váró törés, amit magammal cipelek. Olyan jól megtanultam, hogy hogyan leplezzem ezt mások elől. Talán már magam sem hiszek abban, hogy az életem sokfajta nyomorúsága változhatna, gyógyulhatna. Kérlek, hogyha valóban lehetséges a gyógyulás, lehetséges a vigasztalás, add meg nekem,hogy imáimmal tudjak segíteni keresztény testvéremen!
Uram, kérlek, szólj hozzám úgy, ahogy erre egyedül csak te vagy képes, hiszen a Biblia szerint olyan jól ismersz , mint senki más. Tudod a szívem állapotát, látod az éppen most fejemben, szívemben kavargó gondolatokat. Válaszolj nekem, Istenem! Lépj mellém, emelj fel engem!
Köszönöm, hogy várhatom tőled most is, hogy megajándékozol engem minden elképzelésem felül szavaddal, jelenlétednek áldott erejével. Könyörgök, Uram add, hogy ne legyenek ennek akadályai. Jézus Krisztus nevében köszönöm, hogy már meghallgattál engem.

Ámen









A megbocsátás


A megbocsátáshoz nagy szeretetre van szükség; ahhoz pedig, hogy felejteni tudjunk, nagy alázatra. A megbocsátás csak akkor teljes, ha felejteni is tudunk. Amíg nem tudunk valamit egészen elfelejteni, nem bocsátottuk meg teljesen. Ez az, amivel fájdalmat okozunk egymásnak: előhozzuk az is, ami elmúlt, és újra meg újra felemlegetjük - ami azt jelenti, hogy nem felejtettük el.
Hogy felejteni tudjunk, alázatra van szükség. Ezért nagyon fontos, hogy alázatot tanuljunk. Ez az egyik gyönyörű dolog, amit Jézus kér tőlünk: "Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű." A szelídséget mondja először: szelídséget egymás felé, a testvéreink felé, és alázatot Isten felé. A szelídség - vagy szeretet, együttérzés, ahogy tetszik - és az alázat teszi teljessé a megbocsátást. Mert mielőtt megbocsátunk valakinek, fel kell ismernünk, hogy magunk is megbocsátásra szorulunk. És itt jön a szív alázata. A megbocsátásban van leginkább jelen a béke.






 
 
0 komment , kategória:  Hit  
Galgóczy Erzsébet Ki vagyok? Mi vagyok?
  2017-09-24 17:05:49, vasárnap
 
 





Galgóczy Erzsébet Ki vagyok? Mi vagyok?



A nagy mindenségnek egy kis atomja,
S Te mégis meglátsz engem a porba?
Mi vagyok?.....

Egy gyenge kis hang a szent kórusodban,
S Te mégis hallassz engem onnan?
Mi vagyok?....

Kis rezgése a Te hatalmas erődnek.
S Te hívsz engem ?...
Segítőnek?.....
Mi vagyok?.....

Egy lankadt, hervadó kis szirom, szenvedő lélek.
S Te feltűzöl engem, mint ékszert?
Jézuskám!.....

Mondd, mi vagyok Néked?.....
Kicsi eszközöd.
Szenvedés, könny és vér,
Ki mindent elfeledve, mindig csak Téged néz.






 
 
0 komment , kategória:  Galgóczy Erzsébet  
     2/10 oldal   Bejegyzések száma: 91 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 91 db bejegyzés
e év: 1086 db bejegyzés
Összes: 13015 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1910
  • e Hét: 4827
  • e Hónap: 22210
  • e Év: 139456
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.