Regisztráció  Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
"Az én újságom 1956-ról" Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
In memoriam Pintér Gizella 1937-1956
  2018-02-10 03:55:36, szombat
 
  Pintér Gizella ( Iván, 1937 - Mosonmagyaróvár,1956) elsőéves gazdász hallgató Mosonmagyaróváron 1956-ban. Az 1956. október 26-ai sortűz hősi halottja. A Képtáramban egy kedves, középiskolai osztálytársam férje által fotózott és elküldött, Iván község könyvében megjelent emlékező írás olvasható.

Elérhető Képtáram, Pintér Gizella 1937-1956 c. mappa.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A hat ipari tanuló sortűz áldozat
  2018-02-09 04:19:02, péntek
 
  Hunyadi 50 - Mosonmagyaróvár- Emlékfoszlányok
Iskolai emlékkönyv, 2017

Némethné Tell Andrea: A Hunyadi Iskola áldozatai

Október 26-a gyásznap Mosonmagyaróvár és gyásznap iskolánk életében is. 1956-ban ezen a napon dördült el az a gyilkos sortűz, amely után több mint 100 halott ( pontos számot a mai napig sem tudunk) és 250 sebesült maradt az Ipartelepen lévő határőrlaktanya előtti téren. Férfiak és nők, idősek és fiatalok, köztük iskolánk hat tanulója is ott volt az áldozatok között.

Az 1956. október 23-i budapesti forradalom lángja október 25-én érte el Mosonmagyaróvárt. A Mezőgazdasági Akadémia hallgatói néma tüntetést tartottak a Városi és Járási Pártbizottság előtt, majd miután végig vonultak a Magyar utcán, visszatértek a Vár udvarára, ahol megalakították a Magyar Egyetemisták és Főiskolások egységes Szervezetét, a MEFESZT, a DISZ szervezetet pedig semmisnek nyilvánították.

Október 26-án a tanácsháza előtt a reggeli órákban egyre nagyobb tömeg gyülekezett, városi munkások, lakosok, egyetemisták, középiskolások, általános iskolások, óvodások. Bár a diákok tanáraik felügyeletével vonultak ki a tüntetésre, majd vissza az iskoláikba, többen közülük, gimnazisták és iskolánk szakmunkástanulói a tömeggel együtt haladtak tovább, a felvonulás újabb helyszíneire. A tüntetők, miután leverték a tanácsházán, majd a pártházon lévő vörös csillagot, a járásbíróság épületéhez vonultak, ahol kiszabadították az ott őrzött foglyokat. Ezt követően a tömeg kettévált. Egy részük, velük a középiskolások többsége is, Moson felé, a másik részük a Gyári úton az Ipartelepre, a határőrlaktanya irányába haladt, köztük voltak a Hunyadi iskola szakmunkástanulói is. A timföldgyár és a kötöttárugyár dolgozóinak csatlakozását követően a békés tüntető tömeg a határőrlaktanya elé érve követelte az épületen lévő vörös csillag eltávolítását. A laktanya védelmére Dudás István százados, a laktanya parancsnoka már korábban géppuskás állásokat építtetett ki a kapu mellé, s a katonáknak támadás esetére tűzparancsuk is volt S a parancs el is hangzott. A sortűz váratlanul, figyelmeztetés nélkül zúdult a tömegre, majd egy újabb, immár a menekülők hátába.

A sortűz hat Hunyadis diák fiatal életének is véget vetett. Neveik márványba vésve olvashatók az iskola falán elhelyezett emléktáblán, amely előtt nap, mint nap diákok százai haladnak el, s talán vetnek rá néha egy-egy pillantást. De vajon belegondoltak-e már abba, hogy akiknek a neveit ott olvassák, velük egykorú fiatalok voltak, akik ugyanúgy élték életüket, mint ők, nekik is voltak szüleik, rokonaik, barátaik, szerelmeik, akiknek életében örök űrt és gyászt hagyott haláluk. Tanultak, dolgoztak, szerettek, élvezték az életet, s reméltek egy jobb, szabadabb jövőt. s akikről hosszú évtizedeken keresztül beszélni sem volt szabad. Családtagjaik visszaemlékezései tükrében rajzolódik ki néhányuk alakja, nekünk, akik soha nem ismerhettük meg őket.

Meszlényi István (1941-1956) műszerésznek tanult. Szerette a történelmet és a földrajzot, de igen jó kézügyességgel rendelkezett, szívesen rajzolt, kiváló karikatúrákat készített.

Őri László (1940-1956) szintén műszerésznek készült. Kedvenc tantárgyai közé tartozott az irodalom, tagja volt az iskolai irodalmi színpadnak. Emellett sokat sportolt, mégpedig bokszolt.

Wilhelm Mihály (1938-1956) villanyszerelő szeretett volna lenni. Tornázott, számos versenyen is részt vett az iskola színeiben. Tagja volt a Kühne zenekarnak is, rézfúvósként erősítette a gárdát, ha szükség volt rá, más zenekarokban is játszott.

Paár Jenő (1939-1956) villanyszerelő és Tolnay László (1939-1956) lakatos szerszámkészítő tanulókról sajnos csak fényképeiket nézve képzelhetjük el, hogy társaikhoz hasonlóan, családjukat szerető, tisztelettudó, szakmájukat odaadással tanuló fiatalemberek lehettek, s akik előtt szép jövő állhatott volna.

Kardos Miklós (1940-1956) lakatos szerszámkészítő tanuló szintén szerette az irodalmat és a sportot, de a logikai játékok is a kedvencei közé tartoztak. Még a tüntetésen is zsebében tartotta tologatós számjátékát, amelyet ma a hansági Múzeumban is meg lehet tekinteni. A Hunyadis áldozatok közül az ő neve talán a leismertebb. A holttestét ugyanis, látva a kórháznál gyülekező felháborodott embereket, a teherautót vezető kiskatona visszavitte a laktanyába. Délután, miután a sorkatonák megadták magukat, a laktanyába behatoló tömeg megtalálta a holttestet szénakazalba rejtve. Ez az esemény vezetett ahhoz, hogy a feldühödött tömeg a saját kezébe vette a sortűzért felelősnek tartott ÁVH-s tisztek feletti igazságszolgáltatást.

Ők hatan iskolánk hősei. Ők azok, akikről minden évben megemlékezünk iskolai ünnepségeinken, amelyre meghívjuk a még élő hozzátartozóikat és megkoszorúzzuk emléktáblájukat. Példaként állítjuk őket iskolánk diákjai elé, remélve, hogy a mai kor gyermekei e mártírok sorsán keresztül átérzik 1956 eszmeiségét, értékelik és élni tudnak azzal a szabadsággal, amelynek kivívásához az ő áldozatuk is hozzájárult.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
1956 nehéz napjairól
  2018-02-08 06:07:31, csütörtök
 
  Mosonmagyaróvár - Hunyadi 50 - Emlékfoszlányok
Iskolai emlékkönyv, 2017

Fűzfa János, nyugalmazott igazgató: 1956 nehéz napjairól

1956-ban tanár voltam. Sok olyan tény volt, amit még most sem fogadnak el ...
A forradalomról én nem tudtam különösebbet, nem volt tv, rádiót nem hallgattam. Október 26-án rendesen tanítottunk, az igazgató hallgatta a rádiót, nagyon ideges volt. Reggel mondta, zűrök vannak Pesten, szakszervezeti bizottsági titkárként azt tanácsoltam, tanítsunk. Egyszer csak döngették az ajtót a tüntetők, jöttek a gimnazisták, egyetemisták és munkások. Vonultak az utcán. Az igazgató sorakozót hívott össze és hazaküldte a diákokat. Mindenki hazament, csak egy virgonc gyerek ment a nagyanyjához a Sulzer-malomhoz, ledobta a táskát, kért ételt, és szabályosan elszökött a nagyanyjától, ő is meghalt. Ügyes, helyes, műszerésztanuló volt Őri Lacika. A virgoncságával fizetett rá, minden eseménynél első volt.
Csoportosan nem akartunk kimenni az utcára, néztük, mi fog történni. Sajnos ilyenkor mindig a hangadók mennek elöl, a többi megy velük, mögöttük. Leverték a csillagot a Fekete Sas fölött és a pártbizottságnál. A busz a Volán iroda mellett állt, a postánál, felugrott valaki a tetejére, és elszavalta a ,, Talpra magyart", és mondta, nyissuk ki a börtön kapuit. Tényleg kinyitották a börtönt, és kijöttek a fogvatartottak. A Sulzer-malomnál egyenesen ment tovább a tömeg, néztem, gyerek az iskolából nem volt. A levéli útnál akkor még nem volt lámpa, a Gyári úton haladt tovább a tömeg.
akkoriban három laktanya volt: egy határőrlaktanya, egy sorkatonáknak való levéli úti laktanya és a Tritol-laktanya. A levéli úti parancsnok összehívta a katonákat és parancsba adta, hogy tűnjenek el és hat órakor parancskihirdetésre legyenek ott.
A katonák szállingóztak, ki amerre akart. Jött két-három legény, a tömegből kiugrott 2-3 ember, az egyik elkezdte ütlegelni a katonákat. Pont azon mentünk Kiss Palival. A sapkájukon rajta volt a csillag, ezért meg akarták lincselni őket. Ráparancsoltam a hősködő civilekre, mutattam a hadnagykönyvemet, és rájuk szóltam. Megismertek, hogy tanár vagyok, de kijelentettem szolgálatba lépek. Erre habzó szájjal elmentek a civilek, otthagyták a katonákat. Nekik azt mondtam, hogy vegyék le a csillagot a kalapjukról, tegyék zsebre és majd 6 óra előtt rakják vissza.
A civilek üvöltötték, menjünk az ÁVO-s laktanyához. Az borzasztó volt, hiába üvöltöttem, ne menjenek. Megállítottam az embereket, hogy ne menjenek ki, de a hirtelen-emberek nem hallgattak rám. A tömeg ment tovább, találkoztak a timföldgyáriakkal, kint meg várták őket a katonák a laktanyánál. Palival megegyeztünk, visszamegyünk az iskolához. A kórház előtt, a nyomda mellett mentünk, és fegyverropogást hallottunk. Sortűz volt a laktanyánál. Pár perc után teherautó hozta a sebesülteket. Leszállították őket, az első a szomszédunk fia volt, egyik karja roncs volt, lógott rajta a hús, ő volt Szente Géza.
Én nem tudom, mi történt kint, nem voltam ott. Voltak tanulók is: A MOFÉM tanműhelyből, gyakorlati oktatáson voltak: Kardos Miki aranyos gyerek volt. Őt biztatták, verd le a csillagot a kapun, és ő felmászott ... és lelőtték ... Ismerem a terepet, mert a háború után az rendőrlaktanya volt. Mi javítottuk, akkor még fiatalember voltam. A villanyt én csináltam.
Eltelt az idő, másnap reggel nagyon szomorú voltam, kimentem a temetőbe: a két Rácz-lány szinte meztelenül ott feküdt, barátom lányai.
Hét iskolás diák volt tudomásom szerint, Kardosra, Wilhelmre, Őrire emlékszem, őket tanítottam. Minden a gyakorlatról mentek ki, tudtunk nélkül. A gimnáziumból viszont szervezetten mentek ki, ezért a gimnázium igazgatóját ki is rúgták, az ő helyébe ment Hatt János, ott volt igazgató negyven évig.
Azt nem tudom, hogy a gimnazisták közül lett-e áldozat. Nehezen viseltem el az egészet, hisz a szomszédomat is meglincselték. A városban is híre ment a sortűznek, de én ezzel nem foglalkoztam, csak bosszantott, hogy kimentek és hiába szóltam.
Voltak tanulók, akik biciklivel elmentek, disszidáltak, átmentek gyalog a határon. Két egyetemista is jött éjjel hozzám, hogy Monek Gyula javasolta, keressenek meg. Vacsoráztattam őket, lerajzoltam, merre menjenek. Nagyszüleim a határ mellett laktak, addig tudtam az utat, utána nem.
Sok év telt el azóta, a sortűz emlékére Németh Alajos tanárunk állított kopjafákat, díjmentesen, gyönyörűen elkészítette. Tanulóinkkal vitték oda azt a nagy követ, a Lalinak köszönhető, hogy ez az emlékhely létrejött.

Kieg.: Fűzfa János ( 1930-2017) egykori igazgató vallomását életéről és iskolájáról lejegyezte Keresztes Csaba, gondolatait írásos formába öntötte Csicsai Ferenc.Fűzfa János, tanár 1954, igazgató 1966-1995 volt a Hunyadi Iskolában.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hunyadi 50
  2018-02-07 03:56:32, szerda
 
  2017-ben végre megjelent a mosonmagyaróvári Hunyadi Iskola emlékkönyve is! Maguk szintén csodálkozva állapították meg, hogy eddig nem volt iskolai évkönyvük. Én, aki helyi iskolatörténeti kiadványokat, könyveket, egyebeket is gyűjtök és állítok magam is elő illetve kiállítást is rendezek belőlük, (Kult Utca, szabadtéri utcatárlat) pontosan tudtam és már anno jeleztem is nekik, hogy adósak ezzel az utókornak, de aztán úgy látszik megvárták az ötvenet. Mindenesetre nagyon kitettek magukért, mind a könyv méretében, mind külső megjelenésében. Ahogy tartalmilag is. Számtalan igazgatói, tanári, tanulói visszaemlékezést lehet benne olvasni. '56-tal kapcsolatosan egy igen érdekes és figyelemreméltó írást közöl Fűzfa János volt igazgató, illetve, a hat ipari tanuló sortűz áldozatról készített egy összeállítást Némethné Tell Andrea tanár.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ma reggeli olvasnivaló
  2018-02-06 07:01:14, kedd
 
  Volt, amikor Afrika fogadta be a magyar menekülteket
index.hu 2018.02.04.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
596 embert ért el
  2018-02-05 06:23:02, hétfő
 
  Ezt olvastam tegnap estefele az In memoriam Mosonmagyaróvár 1956 nevű facebook oldalamra feltett Gulyás Lajos 100. születésnapja alkalmából írt jegyzetem és képmontázsom alatt. Ha ez az 596 ember el is olvasta és meg is nézte a képet, akkor érdemes volt a jegyzeten és a montázson is dolgozni.Gulyás Lajos emléke 596 embert ért el.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Február 4. - 100 éve született Gulyás Lajos '56-os mártír
  2018-02-04 05:23:46, vasárnap
 
  1918. február 4-én született Gulyás Lajos református lelkész, '56-os mártír,
akit 1957. december 31-én társaival együtt kivégeztek. 39 éves volt.
Mártír sorsát 1989-ig titkolták, elhallgatták.

Születésének 100. évfordulóján köztéri, közterületi emléke már több helyen megtalálható. Nem egyszer közzétettem már, hisz mindegyik helyen voltam, vagy az ottaniak,megkeresésemre küldtek fotókat az emlékhelyükről.

Ma Szlovákia:

Kisújfalu: emlékszoba, emléktábla, kopjafa

Gellér: emléktábla egy emlékoszlopon

Deáki: emléktábla a templomban

Magyarország

Pápa: dombormű iskolájában

Balatonszepezd: emlékmű, utcanév

Levél : síremléke, dombormű, emléktábla, emlékszoba, emlékmű, emlékpark

Mosonmagyaróvár: utcanév, emléktábla, középiskolai kollégium neve

Győr : kopjafa

Emlékezzünk rá közösen és őrizzük tovább együtt a hazáért, a szabadságért áldozott rövid életének emlékét!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Február 4. - 100 éve született Gulyás Lajos '56-os mártír
  2018-02-04 05:22:24, vasárnap
 
  1918. február 4-én született Gulyás Lajos református lelkész, '56-os mártír,
akit 1957. december 31-én társaival együtt kivégeztek. 39 éves volt.
Emlékét, sírját 1989-ig titkolták, elhallgatták.

Születésének 100. évfordulóján köztéri, közterületi emléke már több helyen megtalálható. Nem egyszer közzétettem már, hisz mindegyik helyen voltam, vagy az ottaniak,megkeresésemre küldtek fotókat az emlékhelyükről.

Ma Szlovákia:

Kisújfalu: emlékszoba, emléktábla, kopjafa

Gellér: emléktábla egy emlékoszlopon

Deáki: emléktábla a templomban

Magyarország

Pápa: dombormű iskolájában

Balatonszepezd: emlékmű, utcanév

Levél : síremléke, dombormű, emléktábla, emlékszoba, emlékmű, emlékpark

Mosonmagyaróvár: utcanév, emléktábla, középiskolai kollégium neve

Győr : kopjafa
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gulyás Lajos 100
  2018-02-03 02:41:06, szombat
 
  ,, Életre született ő is, nem mártíromságra"

Simon Zsuzsanna

A száz éve született Gulyás Lajos református lelkész, '56-os mártír emlékezete Mosonmagyaróváron

Gulyás Lajos (Kisújfalu,Szlovákia1918. február 4.-Győr,1957. december 31.) 1948-1956 között látta el Levél és néhány környékbeli település református lelkészi teendőit. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mosonmagyaróvári eseményeit megtorló koncepciós perben hat társával együtt halálra ítélték, kivégezték és holttestét ,,Arccal a földbe taposva,Sopronkőhida hideg szívébe." - ásták el, hol,,Bogáncs gazlott sírján, s kökény.Holdtalan, naptalan évek fölötte."De ártatlansága, ha harminckét évet is kellett kibírni hozzá, a felszínre tört és azóta ,, Minden szó, mely emlékezik rá melegebbé teszi a földet."

Írásomban Mosonmagyaróvár emlékmegőrző tevékenységéből válogatok 2007-től napjainkig.

Gulyás Lajos mosonmagyaróvári emlékének megörökítésére először 2007-ben került sor, amikor a helyi képviselőtestület 12 igen, 7 nem, 2 tartózkodás mellett döntött egy utca átnevezéséről, az ártatlan, '56-os mártír sorsú lelkész tiszteletére. Ezt követően 2008. január 11-én avatták emléktábláját a most már róla elnevezett utcában. Azóta minden év október 26-án, az 1956-os sortűz napján, a Gyásznapon a református egyház mond megemlékezést ott. 2013-ban a helyi középiskolai kollégium működésének hetedik évétől '56-os hagyományőrző tevékenysége elismeréseként, mind a hozzátartozók, mind a fenntartó egyetértésével Gulyás Lajos nevét vehette fel. 2015-ben a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület a Gyásztéren az '56-os mártírok emlékére állított kopjafát, melyen Gulyás Lajos neve is szerepel. 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója évében a kollégium előadást szervezett névadója tiszteletére, melyet Erdős Kristóf a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos kutatója tartott az intézményben, a református egyház Gulyás Lajos Emléknapot rendezett, a helyi múzeum pedig ötvenhatos konferenciája keretében emlékezett meg róla. E cikk szerzője a facebook - on létrehozott emlékoldalával ( Gulyás Lajos 1918-1957 - Ötvenhatos mártír), a www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu című honlapon elérhető tanulmányával (Simon Zsuzsanna válogatása Gulyás Lajos (1918-1957) református lelkész,'56-os mártír mosonmagyaróvári és levéli emlékezetéből) és 2017-ben a kollégium megemlékezése keretében az emléktáblájánal mondott beszédével adózott emléke előtt. 2018-ban az intézmény, névadója születésének 100. évfordulója alkalmából levéli emlékhelyeit keresi majd fel.

(Az írásban idézett versrészletek Böröndi Lajos: Gulyás Lajos című verséből valók.)

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nyílt levél New Yorkból
  2018-02-02 08:09:25, péntek
 
  Mosonmagyaróvár 1956 forradalomban megöltek története és
megtorlásban elitélt bebörtönzöttek száma egészében feldolgozatlan
.Elaprozodott kiváló és értéktelen irások ölelik fel a témát
mind a mai napig .A hatvanadik évforduló lehetőségét város
vezetője elkotyavetélte .Tudományos igényük hiányzott A részvételük
nem volt több mint pofavizit. Népi mondás szerint nesze
semmi fogd meg jól .Ki alakult a krónik egymást szerepeltető
kaszinója .A rendezvényeket az 56-os egyesületre hagyták .Ezt
követő évfordulón a viselkedés és nivó nem változott . A város
millióival müködö non profit FLESCH KÖZPONT 56-tal
kapcsolatban nem vett részt tematikus
városi rendezvényben Nem volt ez a feladata ,nem törődött vele
.Közfeladatok ellátására város vezetőjétől igény nem volt .Igy
a kihalással fogyatkozott magára hagyott szervezet szerényen
kinlódótt az emléktáblák hagyományos koszoruzásával . Hamarjában néhány
sulytalan önkormányzati képviselő 56-os egyesület tagként szónokólt
. Valóban -egy -egy iskolai osztály bámészkodó lézengő diákjai
jelentették a tömeget . Az iskolák összes tanulói nem vettek
részt a megemlékezésekben. Rendezvényeken ha megjelenünk az oda
illő őltőzetünkkel fejezzük ki az esemény jelentőségét amit az
illendőség megkiván .. A város vezetője még mindig a
Kádár-korszak 56 ellenes bódulatban szédeleg . Nehezére volt a
Nemzeti Ünnep . Pedig már fejlődnie kellene .Fogadjon fel
beszéd irót . De ha a fényképész gépirónővel beszéli meg minden
marad a régiben . 56-ról beszélve azért nem történik semmi mert
történész kell .Ebben igaza van és ez most nincs és nem is
volt. és minek A városnak müvészettörténésze van , az 1956 nem
müvészeti probléma.56 érdeklődésén kivül van, ezért itt nem tud
elfogadhatóan szakmailag bekapcsolódni. A kapott állami milliók
felhasználása talány . A tömeggyilkolás terén kormány
küldöttjeinek értékes nagyvonalu .beszédei voltak méltó és
dicsérendő a nemzeti ünnephez..
Protokol szerint a kormány unnepségén a város vezetőjének megjelenése
kötelező volt A mosonmagyaróvari 56 történetével kapcsolatban az
áldozatok három csoportjáról beszélhetünk Mindegyik tragikus
megrázó történet .Az egyik utcai harcban életét vesztett hősről
Budapesten tovább tanuló mosonmagyaróvári 16 éves diáklányról.
Sebesült srác mentése közben orosz harckocsi tüze és gyilkoló
pufajkás sorozata ölte meg . Ma Budpesten a Zeneakadémiánál a
gyilkolása helyén és korházban dombormüves tábla emlékeztet rá .A
város szülöttjéről Mosonmagyarováron sem utca ,sem iskola nem
lett elnevezve .A harcban megőlt Magyar Katalin szabadságharcosról
A Bólyai iskola belső udvarán szintve elrejtve egy tábla örzi
szent nevét .Ott nem zavar senkit .sem Pedig ha Frigyes
főhercegnek a Magyar utcán , akkor neki is dukálna egy bronzszobor
az iskolája előtt .A város századokkal ezelőtt a királynők városa
volt most Magyar Katalin városa legyen. Elvégre Mosonmagyaróvári
volt. A harcokban elesett 16 éves leányt szülei háromszor
temették el .Budapesten , Óváron .Édesapját a forradalom után
munkájából elküldték, a család Györbe költözött és. Katalint ott
ujra temették . Akik hazavárták és szerették ,akik életükben
hiányolták és siratták keserü könnyekkel ,. Szüleivel
ma együtt van a győri temetőben .Emlékére megkondultak e a
templomok harangjai egyszer is . Gyujtanak e mécsest sirjánál és
kis pirosfehérzöld zászlóval jelzik e itt egy hős leány nyugszik
Nem tudom, csak azt a Szabadságharcban 1956 November hetedikén
pesti utcán pufajkás fegyverével halálosan eltalálta és ott folyt
a tizenéves Katalin piros vére .Vérző sebeit senki se
kötözte be.Életének az utca kövezetén vége lett. Igy halt meg .A
pesti szomoru gyász hirt és Katalin utolsó mondatait mentős társa
vitte el vérzőszivü szülőknek ,akik fájó szerető bánattal élték
le nélküle szomoru életüket És most nyugszik a csendes győri
temetőben . Azért Mosonmagyaróvártól emléke hallgatásánál többet
érdemelne és a győri sirja is .

Ekker László New York 1 29 2018
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 46 db bejegyzés
Összes: 1876 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 367
  • e Hét: 1942
  • e Hónap: 11882
  • e Év: 29494
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.