Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/6 oldal   Bejegyzések száma: 55 
Mit lehet enni nagypénteken?
  2023-04-07 10:42:29, péntek
 
  Húsvét - Mit lehet enni nagypénteken? - Összefoglaló a húsvéti hagyományokról


A húsvét, a keresztény közösségek egyik legfontosabb mozgó ünnepe, ami annyit jelent, hogy a kezdete és a vége minden évben más napra esik. A mindenkori húsvét időpontja a nap-éj egyenlőség időpontjától és a Holdtól függ. Húsvétvasárnapja a tavaszi nap-éj egyenlőséget - azaz március 20-át - követő első holdtölte utáni első vasárnap. A húsvét időpontja ezért évről évre változik és így március 22. és április 25. közé bármikorra eshet.

Húsvétvasárnap előtti péntek, pedig nagypéntek, melynek időpontja így szintén minden évben változik.

Nagypénteken tilos húst enni

Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. Nagypéntek a gyász napja. Ezen a napon a legszigorúbb a böjt.

Az étkezés ezen a napon legyen egyszerű és szegényes. Ezen a napon csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni. A hal azonban kiesik a tilalom alól.
Az ilyenkor szokásos étrend az ecetes-hagymás hal, a rántott leves, rántott hal valamilyen húsmentes leves (burgonyaleves, zöldségleves esetleg bableves csipetkével) húsmentes tészta pl. krumplis tészta, túrós tészta, mákos tészta, túrós palacsinta, esetleg valamilyen tojásos (pl. tojásos nokedli), tejes étel (pl. rizsfelfújt).

Húsmentes fogás még például a rántott sajt rizzsel, a spenót (a spenótot elkészíthetjük tésztával vagy gnocchival, esetleg nokedlivel is), a császármorzsa, a krémlevesek (mint például brokkoli-, karfiol-, vagy fokhagymakrém leves).

Nagypénteken nemcsak Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg, hanem az a nagypénteki tisztálkodásnak, a rituális fürdésnek is az ideje.

A húsvét előtti nagypénteket, nagyszombat követi. Nagyszombat pedig a húsvéti örömünnep kezdete.


Húsvétvasárnap

Krisztus feltámadásának ünnepe. Ekkor ér véget a böjt. Vasárnap reggel kerülhetnek az asztalra a hagyományos húsvéti ételeket, a sonka, a kalács és a tojás.


Húsvéthétfő

Húsvéthétfő a locsolkodás napja, az egészséget és a termékenységet jelképezi. Régen gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vízzel öntötték le őket. A két világháború között vált szokássá, az ún. ,,szagos" vízzel, rózsavízzel való locsolkodás.


Pünkösd

Pünkösd szintén mozgó dátumú, mint húsvét napja, leginkább azért is, mert a húsvét időpontjától számított 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep. Ekkor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.



  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Nagypénteki szokások, tilalmak
  2023-04-07 10:32:59, péntek
 
 



Nagypénteki szokások, tilalmak

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.


Nagypéntekhez számos szokás,hiedelem, tilalom kapcsolódik:

Nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. A böjti tilalom nem terjedt ki azonban a pálinkaivásra. Ezen időszakra is több hiedelem esik. Nagypénteken nem sütnek kenyeret, sőt a tüzet sem gyújtják be, mert a kenyér kővé válik. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, a nagypénteket pedig különösen, mert a keresztény egyházban ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Többnyire tiltották az állattartással kapcsolatos munkákat, mert úgy tartják, hogy akkor megbetegednének, vagy nem lesznek szerencsések. Voltak azonban olyan állattartással kapcsolatos műveletek, melyeknek éppen nagypéntek volt a hagyományos ideje, például a farkalásnak és herélésnek, a jószágok bélyegzésének a századforduló körül Hajdúböszörményben, Debrecenben, Nádudvaron, Balmazújvárosban. Máshol ilyenkor hajtották ki ünnepélyesen a disznócsordát. A földművelésben ugyancsak jellemző a tiltás, de annak ellenkezője is.






Nagypénteken festették a tojásokat is. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

Az asszonyok ilyenkor szorgalmasan takarítanak, meszelnek, hogy húsvétra tisztaság és rend legyen, mert később, ha a kinti munkák elindulnak, már nem lesz idejük erre. A húsvéti nagytakarítás a mai napig gyakorolt szokás.

A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, melynek nagyszombat volt az ideje. Reggel, mikor először szólaltak meg a harangok, a gazdasszony kiabált, miközben söpörte a ház falát: ,,Kígyók, békák távozzatok!" Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagy zajt is csaptak. Gyerekjátékként is fennmaradt a nagyszombati féregűzés. Haranggal, csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat.

A víz különösen jelentős volt ezen a napon, tisztító erővel bírt. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak is. A Tiszára járó szegedi lányok a mosdás után a füzek alatt fésülködtek, hogy a hajuk éppen olyan hosszú legyen, mint a fűzfa ága vagy a Tisza hossza. Azért tettek így, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Meg aki a folyó aranyos vizében megmosakszik, az fürge lesz a munkában. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé ismert volt, szintén egészségvarázsló célzattal.

Időjárással kapcsolatos jóslások is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, de ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz.		  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Juhász Gyula: Húsvétra
  2023-03-26 10:41:14, vasárnap
 
 




Juhász Gyula: Húsvétra



Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vér verte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvéti áldás
  2022-04-18 09:57:01, hétfő
 
 




Húsvéti áldás


Adjon az Úr szent napján
mindenből eleget,
legyen a háznál békesség,
egészség és szeretet.

Házad népét ne illesse
senki bántó szóval,
lásson el az Úr titeket
minden földi jóval.

Adjon az Úr szent napján
elégedettséget,
egészség legyen a háznál
állandó vendéged.

Boldogságodnak vége
soha ne legyen,
egész életben áldott légy,
ne csak e szent ünnepen!

Köszöntelek téged s kedves családod,
Békességet, áldást és sok locsolót kívánok!		  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Miért s mióta locsolkodunk húsvétkor?
  2022-04-18 09:36:59, hétfő
 
 




Miért s mióta locsolkodunk húsvétkor?


A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep.
A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: ,,A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat."
Apor Péter a 18. században dokumentálta a húsvéti locsolkodást.
,,Az egész ország területén ismert. A Dunántúlon csak szórványadatok jelzik meglétét... A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. ...A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére..."
A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is, ami egy igen ősi szokás.
,,Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakhoz menni és abban megmártózni vagy megmosakodni. Aki ezen a napon a folyóvízben mosdott, arról úgy hitték, hogy egész évben szép és egészséges lesz. Aki a pataknál járt, annak vizet kellett hazavinni, hogy a ház apraja-nagyja is megmosakodhassék. Sokszor ezzel a vízzel még a házat is meglocsolták. Sőt, a lovakat is megúsztatták egyes helyeken, hogy azok is egészségesek legyenek egész évben." - olvashatjuk Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás című könyvében.
Valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk.
Húsvét kedden viszont a lányok locsolták a legényeket.
Pozsony Ferenc néprajzkutató szerint már a XVI. században is locsolkodtak. "A legtöbb székelyföldi faluban a második világháborúig, sőt helyenként az 1962-es erőszakos kollektivizálásig kútból merített vízzel locsolkodtak a fiatalok. Lényeges volt, hogy frissen merített vízzel locsolkodtak. ... A 20. század közepéig a házak kapuit nem zárták, a legények bátran beléphettek. A ház előtt köszöntővel hívták fel a figyelmet az érkezésre, majd kihívták a leányt az udvarra és kútból merített vízzel alaposan meglocsolták."
Az Ipoly mentén húsvét vasárnap este a legények csapatokban jártak, s tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel szalonnás tojásrántottát készítettek és együtt elfogyasztották. A tojáshéjakat a legnépszerűtlenebb lány ablaka alá szórták, hát ez nem valami szép... Ezután elindultak csapatban locsolni.
Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások című könyvében olvashatjuk: ,,Húsvétkor az öntözésnek is volt egy sorrendje. A fiúk legelőször édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg, azután meglocsolták a keresztanyákat, nagyszülőket, szomszéd lányokat és végül, de nem utolsó sorban a szeretőjüket."
A házaknál sonkával, kocsonyával, kaláccsal, borral kínálták a locsolókat, a locsolás jutalma volt még a piros vagy hímes tojás, de pénz nem.
A húsvéti tojás legfőként a feltámadt Krisztus jelképe, mely a keresztszülők ajándéka volt a keresztgyermeknek.
Erdélyben egyes helyeken a ház ormára helyezett feldíszített zöldág és nyitott ajtó a jel, hogy szabad locsolni.
Nem a köszöntő volt a szokás lényege, hanem az öntözködés.
A húsvéti locsolás említett módjai a két világháború között megszűntek, helyüket átvette a kölnivel való locsolás és a locsolóversike mondása.
A húsvéti tojásokkal a gyerekek aztán játszottak. A legismertebb tojásjáték lényege, hogy két szemben álló játékos összekoccantja a tojásokat, akié sértetlen marad, elnyeri a másiktól a törött tojást. Volt, hogy pénzzel igyekeznek betörni a tojást. Akinek sikerül, azé a tojás, akinek nem, elveszíti a tojást is, a pénzét is.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon

Fotók: Hollókő		  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Áldott úsvéti Ünnepeket!
  2022-04-16 09:21:34, szombat
 
 




Drága Barátaim, ismerőseim!

Tiszta szívemből
kívánok Nektek
békés, boldog
Húsvéti ünnepeket!
Jézus szeretete
világítson bennetek,
így nyer beutalót
Országába Lelketek.

Testvéri szeretettel: Lila		  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Reviczky Gyula – Húsvét
  2021-04-04 10:46:53, vasárnap
 
 




Reviczky Gyula - Húsvét


Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső,
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő,
Gondoljon feltámadására,
Mely örök leszen ...
Feltámadt az isten-ember
Győzelmesen.


  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Áldott Húsvétot
  2021-04-04 10:41:58, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Varga János Veniam: Ajándék
  2021-04-03 12:35:52, szombat
 
 




Egy vers arról, hogy mit tett értünk Jézus, Isten fia!
A verset kísérő kép különleges és páratlan a maga nemében, ugyanis egyetlen és egyedi felvétel, amely a magára hagyott, szinte már elfelejtett esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna belső nézetét fedi fel!


Ajándék

Megváltotta bűneinket
Az irgalom nevében,
Ennél nagyobb ajándékot
Adni nem tud senki sem!
Magára vett minden vétket,
Mit az ember elkövet,
Elviselte mire képes
Az öldöklő gyűlölet!
Végigjárta azt az utat,
Amit neki szánt az Úr,
Vállalta a feladatot,
S méltónak bizonyult!
Beváltotta ígéretét,
Azt, amiért született,
Hirdette az igaz igét,
Győzött a halál felett!
Bemutatta mire képes
Az, ki bízik Istenben,
Kiállta a lehetetlent,
Üdvözült a kereszten!
Megváltotta bűneinket
A szeretet nevében,
Ennél nagyobb ajándékot
Adni nem tud senki sem!

Veniam

A vers forrása: http://www.veniam.hu/vers397		  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Jakus Évi: "Korona"
  2021-04-03 12:29:09, szombat
 
 




,,KORONA"

- Jakus Évi verse -

Na most kulcsold össze a két kezed!!!
Ha máskor tán nem is teszed.
Nyíljon ajkad imára!
S kérj áldást e világra!
Most tedd össze a két kezed!
Ha már Másét nem érintheted.
De segíts, higgy és imádkozz!
S ezt most add hozzá a világhoz!
Most forraszd össze két kezed!
Ha más nincs, amit megtehetsz.
Hisz egy ima sincsen hiába, mert gyógyulást hozhat a világra.
Hát most kulcsold össze a két kezed!
S értékeld át az életet!
Hisz az imádat Isten és sok Ember várja.
S tán megérted, hogy mit jelentett KRISZTUS KORONÁJA!


 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
     2/6 oldal   Bejegyzések száma: 55 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 92 db bejegyzés
e év: 1459 db bejegyzés
Összes: 12990 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 928
  • e Hét: 6393
  • e Hónap: 13866
  • e Év: 131112
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.