|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 20:36:59, hétfő
|
| |
| |
"Nem sokan vannak, akik annyira bíznak Krisztusban, hogy sem szemük, sem kezük, sem életük nem olyan drága, mint a Krisztussal való paradicsomi közösség."
- John Piper - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 20:31:22, hétfő
|
| |
| |
"Jézus megmutatja nekünk a mennybe vivő utat, akár tetszik nekünk az, akár nem."
- John Piper - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 20:30:22, hétfő
|
| |
| |
"Ne azon csodálkozz, hogy bűnös emberek elpusztulnak, hanem azon, hogy te még nem pusztultál el."
- John Piper - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 20:28:48, hétfő
|
| |
| |
"Minden e világot fenyegető csapás, bármilyen szörnyűséges legyen is, nem a legnagyobb tragédia. Sokkal nagyobb veszély leselkedik ránk, ha nem menekülünk meg a pokolból megtérés és hit által. Szokása szerint Jézus erről a hihetetlenül fontos igazságról mintegy érzelemmentesen beszélt olyanoknak, akik nem attól féltek, amitől kellett volna."
- John Piper - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 20:27:56, hétfő
|
| |
| |
"Bizonyos tények annyira félelmetesek, hogy nem világos meghatározásért, hanem botrányos ábrázolásért kiáltanak."
- John Piper - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 20:20:12, hétfő
|
| |
| |
Félkör
Az élet csak félkör a földön
s nem mindegy az, hogy hogyan töltöm.
Mentem felfelé egyik ágán,
jó, hogy nem betegen s nem árván.
Daloltam, táncos volt a lábam
az ifjúság friss hajlatában.
Így értem, tűzben, vízben járva
a férfikor magaslatára.
Belőlem öt új csillag támadt,
(pályájukon ragyogva szállnak).
Zúgott a kor, de virult kertem,
magasan jártam: napközelben!
Most a lehajló ívet járom
s élem második ifjúságom
hatvanon túl, - eljutva már a
félkör szemközti oldalára.
De fönt, vagy lent, vérben vagy porban
neveltem, alkottam, daloltam.
Hiszem, a jövő nem gyalázhat,
mert utam nem volt üresjárat.
Régen, ifjan, duzzadt a mellem,
vágyam . . . Most? . . . Több a jövedelmem.
Szívembe még, ebben a korban
bő illat, méz, verőfény csobban.
S elidőznék itt. Nem kívánom
vissza az első ifjúságom,
de hajh, a legalsóbb fokon már
majd a második gyerekkor vár,
s ha elhanyatlik gyenge testem,
a föld hűs bölcsőjébe fekszem,
de onnan már az örökélet
nyílegyenes útjára térek.
Bódás János
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 20:07:27, hétfő
|
| |
| |
Sámuel, az öreg bíró
(1Sámuel 12. rész)
Öreg bíró. Leteszi tisztét.
Hallja a nép néhány szavát még.
- Lelkem terheli-e elnyomás,
csalás, veszteglő ajándék?
Nem hangzik vád, a csönd felel rá.
- Hatalmat többé nem kívánok.
Hogy Isten útján járjatok majd:
a segítségre készen állok.
Uralkodjék az új király itt,
bölcs értelemmel, erős kézzel.
Engem meg attól Isten óvjon,
hogy felhagyjak - a könyörgéssel.
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 20:01:49, hétfő
|
| |
| |
A gyermek Sámuel
(1Sámuel 3,1-10.)
Éjszaka van.
Sötétség leple mindent betemet.
Csend, némaság . . .
- És szólítja egy Hang a nevemet.
- Éli, atyám,
itt vagyok, mert hívtál, szavad várom!
- Nem hívtalak,
Zaklat tán kúsza, furcsa álom?
Éjszaka van . . .
Sötétség leple mindent betemet.
De újra szól
a Hang, és kimondja a nevemet.
Szemem csupán
vén, szendergő, bűnös főpapot lát . . .
- Nagyobb e Hang!
Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád!
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 18:34:54, hétfő
|
| |
| |
A presbiter gyermekei
Pál elvárja egy vezetőtől, hogy szülőként is tegye próbára magát, mikor gyermekeit neveli és gondot visel rájuk (1Tim 3,4-6). A "nevelés" felügyeletet, irányítást és a családot érintő dolgok megtervezését jelenti. A"gondviselés" (5. v.) arra a fajta vezetésre utal, amely mindenkinek szolgál, felkarolja a gyengéket és az elhagyottakat, továbbá, amely magát helyezi az utolsó helyre.
Érdekes, hogy az apostol nem egyszerűen csak azt kéri a vezetőktől: legyenek engedelmes gyermekeik. A gyermekeknek "teljes tisztességgel", méltósággal kell engedelmeskedniük. Vagyis a szülőknek kiabálás, fenyegetőzés és erőszak nélkül kell elérniük az engedelmességet, a gyermekeknek pedig tisztelettel, vonakodás, morgás és szemforgatás nélkül kell megadniuk azt.
A tinédzserek szülei most bizonyára azt gondolják, hogy ez valami olyan, mint hócsatát rendezni a Szaharában. Pedig megkaphatjuk a tiszteletteljes engedelmességet, ha jó kapcsolatban vagyunk a gyermekeinkkel. Az egészen kicsi gyermekek szükségből rendelik alá magukat szüleiknek. Ha egy húsz hónapos gyereknek azt mondjuk, hogy "Gyerünk az ágyba!", ő elkezd üvölteni. Nem kell mást tennünk, csak felkapni a gyerkőcöt, betenni a rácsos ágyba, lekapcsolni a villanyt, és becsukni az ajtót. Ahogy azonban a gyerekek nőnek, egyre függetlenebbé válnak.
A nemtörődöm szülők nagyobbacska gyerekei még alárendelik magukat a szülői akaratnak, hiszen tudatában vannak, hogy szükségük van a szülőkre, és félnek a büntetéstől. Ha teljesen nyilvánvaló, hogy a szülőket a szeretet mozgatja, amikor kialakítják és meghatározzák a családi törvényeket, illetve házimunkákat, az ilyen korú gyerekek akár önként is engedelmeskednek. Ellenben előfordulhat - és ez különösen a serdülőkorra jellemző -, hogy az alázatos, tisztelettudó lelkület ellenére lázadnak.
Mao Ce-tungnak igaza volt, amikor ezt mondta: "Azé a hatalom, akié a fegyver" (kiemelés tőlem). Vagyis az ember, ha fegyvert fognak rá, engedelmeskedik. Mi történik azonban, ha a fegyver - a fenyegető büntetés - eltűnik? Aki kényszer alatt engedelmeskedett, az első adandó alkalommal fellázad. Ezzel szemben, ha a vezetők azt gyakorolják, amit én "bensőséges hatalomgyakorlásnak" hívok, az emberek önként követik őket. Vagyis a tizenévesek (és a felnőttek is) tisztelettel engedelmeskednek, ha elismerik a vezető pozícióját, és az engedelmességhez való jogát. Akkor van jogunk kormányozni, ha Isten vagy emberek állítottak minket a helyünkre, és ha ezt a státuszt a többi ember javára használjuk.
A gyermekek, akárhány évesek, sokkal inkább engednek majd önként, ha tudják, hogy szüleik szeretettel, igazságosan és az ő javukat szem előtt tartva vezetik őket. Herb Kelleher, a rendkívül sikeres és jól jövedelmező Southwest Légitársaság alapítója és vezérigazgatója, azzal nyerte el alkalmazottai legendás hírű hűségét, hogy a földi személyzettel együtt rakta ki-be a csomagokat, és a légiutas-kísérőkkel együtt szolgálta fel az italokat. Mai korunkban a cégek dolgozóinak tetszik, ha a vezérigazgató irodája éppen csak valamivel fényűzőbb, mint az övék. Azt szeretik, ha mindenki tehet valamit a közösségért, mindenki felemelheti a hangját, mindenkinek van beleszólási joga még akkor is, ha valami módon mégis csak a főnöké a végső szó.
Ehhez hasonlóan az egyházi vezetők hatékonysága javarészt a részükről tapasztalt gondoskodástól, nem pedig megszerzett hatalmuktól függ. Az egyház és a család annyira hasonló egységek, hogy ha az utóbbit nem tudja valaki vezetni, akkor az előbbivel sem fog boldogulni. Mindkettő fentről jövő irányítást kíván valamint alázatos lelkületű szolgálatot, még a vezetők részéről is. A jó vezetők nem veszik félvállról vezetői pozíciójukat, de nem is használják azt fel önös érdekeik érvényesítéséhez.
Vannak férjek és apák, akik szinte megfojtják feleségüket és gyermekeiket istentelen uralkodni vágyásukkal. Mások önként lemondanak a vezetői szerepről. Lehet, hogy a dominancia a nagyobb vétek, viszont a lemondás a gyakoribb. Túlságosan sok férfi van, aki túl lusta, túl fáradt és túl sok mindennel foglalkozik ahhoz, hogy vezessen. Minden, amit a férjekről mondtam, ugyanúgy vonatkozik a vezetőkre is.
A gyermekek akkor reagálnak a szülői tekintélyre tisztelettudó engedelmességgel, ha a szülők személyes példamutatással vezetik őket, ha megindokolják, mit miért mondanak, és ha nem pusztán csak a szabályokra, hanem a találékonyságukra is hagyatkoznak. Ez a felnőttekre nézve még fokozottabb mértékben igaz. Egy főnök természetesen öltözködhet kevésbé hivalkodóan, beállhat röplabdázni és járhat kórházba látogatni csak azért, hogy az egyenlőség látszatát keltse. Mindezt azonban lehet belső indíttatásból is tenni, és ennek bizonyára meg lesz a hatása. A keresztyének általában Jézust tekintik példának, aki nemcsak a közös piknik kedvéért vetette le felső ruháit. Ő azért vetkőzött neki, hogy megmossa a tanítványok lábát, annak ellenére, hogy munkálkodásuk nem volt igazán eredményes. Sőt, az ellen sem emelte fel a hangját, hogy a rómaiak a keresztre feszítésekor tovább vetkőztessék, pedig abból semmiféle személyes haszna nem származott. Keresztre feszítésével újrafogalmazta a vezetői szerepkört; a beleérző képességnek és az engedelmességnek pedig eddig még ismeretlen, új dimenzióit mutatta meg és állította örök mércéül.
Családom néhány évvel ezelőtt tanúja lehetett egy ilyen krisztusi, újrafogalmazott vezetési forma szép példájának. Abby nevű leányom középiskolai tanulmányainak rögtön a kezdetén csatlakozott az iskola mezei hosszútávfutó-csapatához. A csapat erős volt, és ő nem akart mást, mint emberek között lenni és tartani az erőnlétét. Ám ahogyan előre haladtak az idényben, mindenkit meglepett, hogy Abby az elsősök, majd a főiskolások junior versenyein is rendre az élen végzett. A futószezon utolsó viadalán teljesítménye messze felülmúlta néhány tapasztalt főiskolai futó idejét. Mivel közeledtek a területi és állami bajnokságok, a főiskolás futók megkérték az edzőket, hogy hívjanak össze egy csapatmegbeszélést, amelyre Abbyt is várták. Az egyik végzős odafordult az edzőkhöz:
- Mindannyian láttuk, milyen jól teljesített Abby az elmúlt időszakban. Úgy gondoljuk, megérdemli, hogy részt vegyen a területi főiskolai bajnokságon.
Kis szünetet tartott, először Abbyre nézett, majd az edzőjére, mély lélegzetet vett, végül kibökte:
- Én átengedem neki a helyemet.
A csapat érdekeit szem előtt tartva, ez a lány lemondott az utolsó két főiskolai versenyről, amelyen még futhatott volna. Az edzők nagy előszeretettel beszélnek a végzősök vezető szerepéről, arról, hogy a vezetéshez bátran fel kell lépni. Nos, ebben az esetben a "lelépés" jelentette a vezetést. Azon töprengek, hol tarthatnánk ma, ha a keresztyén vezetők annyira bíznának Isten szeretetében, és annyira biztosak lennének a Krisztusban elnyert személyiségük felől, hogy át tudnák adni a helyüket, másokat maguk elé engedve? Amikor az emberek tudják, hogy vezetőjük hajlandó ilyen lépésekre, sokkal könnyebben követik őt. A lelki tekintély jobban függ az odafigyeléstől, mint a hatalomgyakorlástól.
Keresztelő Jánoshoz hasonlóan az igazi vezetők tudják, mikor kell háttérbe vonulniuk: "Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem" (Jn 3,30). Vagy ahogyan a szép régi énekben olvassuk:
"Nyughatatlan akaratra, add, hogy soha ne vágyódjak,
Mely titkokat megismerni, nagy dolgokat tenni óhajt ...
Ahhoz kérek erőt csupán, hogy másokra figyelhessek ...
Megelégszem kicsi hellyel, hogyha téged dicsérhetlek."
ANNA WARING:
"ATYÁM, TUDOM, EGÉSZ ÉLETEMBEN..."
("FATHER, I KNOW THAT ALL MY LIFE")
Dan Doriani |
|
| |
|
0 komment
, kategória: A férfi, akit Isten formál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-11 18:05:11, hétfő
|
| |
| |
Rut
(Rut 1,16-17; 4,13-22.)
Moáb leánya, nem Izráelé.
De titkos vonzást érez a szívében.
Fiatal özvegy. Mégsem arra vágyik,
hogy népéhez ismét visszatérjen.
Jahve vonja már s választott népe.
Ígéret földjén őt áldott frigy várja.
Véréből sarjad - harmadik utódként -
Zsoltáros Dávid, Izráel királya.
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2018. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
530 db bejegyzés |
| e év: |
6903 db bejegyzés |
| Összes: |
35930 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2359
- e Hét: 4731
- e Hónap: 34043
- e Év: 221845
|
|
|
Offline
