|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
|
|
2011-09-02 20:48:49, péntek
|
| |
| |
A színeket az ember álmodja meg magának,
ezért hatásuk épp olyan változékony, mint a pillanatoké.
A festő a világ elé tárja a pillanatok minden álmát.
A színek -- akár a hangok és dallamok, a szavak és rímek --
a hangulatok változandóságát követik:
egyszer szépek a léleknek, máskor nem.
"Szeress meg minket koromfeketének,
hófehérnek bárki megszeret."
Gogol (Naplók, Üzenetek) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-02 20:32:15, péntek
|
| |
| |
Szeretnék valami szépet küldeni Neked,
ami nyugalmassá, önfeledten boldoggá teszi éjszakádat,
majd az ébredő hajnalt és a kelő napot.
Ez a szó jutott eszembe:
Szeretet,
mely csöndesen, lágyan és selymesen hullámzik --
mint az Isteni Rend pillére, amelyik két lábon áll.
Magához csupán annyit vesz mindenből,
amennyit maga is adott.
Ad és ad újra, meg újra,
hogy a Rend és a Harmónia békére találjon benne.
Athéna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-01 18:52:41, csütörtök
|
| |
| |
Szó-hang-kép-tett-gondolat -- melyik a legboldogabb?
A gondolataink a legboldogabbak, vagyis életünk boldog pillanataiban örömmel gondolunk az emberi szavakra, hangokra, képekre, cselkedetekre -- a többiekkel összekapcsolódó életünkre.
Gondolataid által te vagy boldogságod kis földi szigete -- mivel minden összekapcsolódik mindennel: te vagy a többiek boldogságának forrása is.
Boldogság
- Tudod, mi a boldogság? Egyáltalán, boldogok az emberek azon a helyen, ahol a születésünk után élni fogunk? - kérdezte az aggódó kisember barátságos társától.
- Hát, nem sokat tudok róla, talán csak annyit, amennyit ebben a pillanatban tudnom kell...
- És az mi?
- A boldogság feladat. Azt hallottam, mindenki erre vágyik a földön, csak senki nem tudja, hol keresse. Sokan járnak a nyomában, mégsem érik utol, mivel sehol sem találják...
- Szóval, az egy játék... kergetőznek, bújócskáznak, igaz? És a boldogság akkor nyer, ha soha nem bukkannak rá...
- Ó, nem egészen... Akik már jártak ott, azt mesélik: a boldogság létező valami... Csakhogy középen van, pontosan a szeretet és barátság szívének középpontjában, arra pedig nem vezet kijelölt út, úgyhogy neked kell rátalálnod.
Angelisz Irini: Minden, ami emberi
Üzenet:
,,A boldogság virág, és te vagy a virág életének éltetője."
Kalimonasz |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-08-31 23:26:50, szerda
|
| |
| |
Athéna: A JÓ
Mit jelent számomra a JÓ helyes kifejeződése?
Barátságos kedvességet. Hogy egyre kevesebb ember meneküljön a az emberek elől.
Figyelmet, annak, aki kéri. Hogy egyre kevesebb ember sodródjon az érdektelenség hullámhegyei- és völgyei között.
Türelmet és nyugalmat. Türelmet minden ember iránt (mily szép feladat!), és belső háborítatlanságot, hogy mindvégig megőrizhessük mások iránti türelmünket.
Részvétet és együttérzést. Ott, ahol szükség van rá. Hogy legyen szívünk meghallgatni mások sorsát. Tudva: minden megtörténhet velünk is, és meg is történik... Ma vele, holnap veled...
Feltétlenséget és várakozást. Feltétlenséget a barátaink iránt, és várakozást mások iránt, akik éppen másképp gondolkodnak (még).
Megértést és bátorítást. Hallgassunk meg másokat is, mert az jó: erőt ad, és tisztánlátást, pontosabban erőt a tisztánlátáshoz. Kritikák és előítéletek helyett bátorítsuk a bajbajutottakat. Ha kell szóval... de sokszor elég egy mosoly, egy szemvillanás, egy érintés...
Használjuk a kezünket. Ne csak munkára és kikapcsolódásra, hanem segítségnyújtásra. Ez a kéz legnagyobb feladata: felsegít, megérint, simogat, átölel...
Ártatlan vidámságot. Az életet két oldalról lehet nézni: belső derűvel és szenvedéssel.
Tudást... ó, igen, sokfajta tudást, melyet az életben kell megszereznünk:
Szabad-e szólnom, vagy hallgatnom kell? Ó, nem a hűvös és barátságtalan közönyösöket dicsérem, ha azt mondom: hallgatnom kell, hiszen tudom, hogy meg kell őriznem mások lelki békéjét.
Most nyilván azt kérded, miért nem a saját lelki békémet akarom megőrizni?
Mert a kettő ugyanaz.
Képzelj el egy embert, akit szóval megbántottál - szenved tőle.
Mi történik veled, ha ő szenved? Ugye egy kicsit kibillent téged is lelki egyensúlyodból?
Tudni kell hallgatni, hogy ne bántsunk meg senkit - még akaratlanul sem...
Tudni kell a dolgokat kívül hagyni... Milyen dolgokat? A látszólag bántó és sértő helyzeteket, melyekben úgy tűnik, mintha vesztesek volnánk... Amit kívül hagyunk, ott is marad, nem háborítják belső nyugalmunkat, s ezáltal másokét sem.
Nehéz?
Meglehet, egy élet munkája áll mögötte, ha elérjük.
Szabad-e megtennünk valamit, vagy inkább ne tegyük meg? Egy kis időt kell szánnunk gondolkodásra... Inkább ne tegyük meg, ha ezzel valakit megbántanánk...
Szabad-e a távollévőkről véleményt nyilvánítanunk és bántó kritikával illetnünk őket? Belső Irányítónk azt sugallja: bizony, ezt nem szabad. Senki sem több a másik embernél, csupán MÁS... MÁSHOL JÁR...
Tudni, hogy ellenkezik-e ,,ezzel" a JÓ-val a becstelenség? A hűtlenség? Az álarc és képmutatás? A harag? A sértés és sértődékenység? A kérlelhetetlenség és hajlíthatatlanság? A hálátlanság? A féktelenség? A gőg? A hatalmaskodás? A kéretlen szókimondás? A tolvajlás? A más tollakkal ékeskedés? A bántás... bántás és bántás?... (és még ezerféle rossz)...
Az emberek nem annyira attól szenvednek, hogy nem kaptak meg ,,valami jót", hanem inkább attól, hogy rosszat kaptak. Ilyenkor persze szépnek tűnik fel a meg nem kapott jó (kedvesség, barátság, szeretet), szinte makulátlan tökéletességnek látszik, hiszen - mivel nem lehetett részük benne - fölékesítették. Feltették az égen egy csillagra, és onnan nem veszik le többé, mondván, elérhetetlen.
Rendben is van ez így. Az emberi életet a vágy hajtja, és viszi előbbre az egymásba kapaszkodó lépcsőkön.
Legyen ez a JÓ vágya.
És igazán JÓ az lehet csupán, ami nemcsak nekem, hanem a többieknek is JÓ.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 12:07:12, kedd
|
| |
| |
Köszönöm Athénának, hogy megosztotta velünk érzéseit, gondolatait.
Köszönöm, Istenem, hogy szerethetek...
Szeretem a fénylő Napot, erőt adó melegével; szeretem sápadt testvérét, a Holdat, mert útját kíséri az éjszakai vándoroknak; szeretem a pislákoló csillagokat, amint édes hunyorgással egymásra és ránk mosolyognak.
Szeretem a fákat, füveket, virágokat, ők az élet hírnökei erdőkön, völgyeken, hegyoldalakon, amint újra meg újra szárba szökkennek, levelüket bontják, és mézillatukkal elbódítanak.
Szeretem a nappalt és az éjszakát, tudván, egyik sem vigadhat a másik nélkül, szeretem jöttét a tavasznak és múlását a nyárnak, az esős őszi napok kopogását és a téli zúzmara csillagrajzolatát ablakomon.
Szeretem, mert szeretem, Isten fényküldötteit a földön - az embereket, és szeretem Isten valamennyi teremtményét, akiket ajándékként szánt az ember derülésére.
Szeretem a mosolyt, éppígy a bánatot, mert multával édes az élet, és szeretem a felhők játékos vonulását, hisz nélkülük hogyan merülhetnék el a világ szemlélésében, amikor épp az a dolgom, hogy egy felhőpárnán tovaszálljak a földi bajok felett.
Szeretem a kéket, szeretem a fehéret, a pirosat, zöldet, feketét, sárgát, és szeretem, hogy minden színnek, minden illatnak, minden hangnak varázserőt tulajdonítanak az emberek - és a lélek békés zenéje bájos földi dallammá szelídül, milliónyi hittel, ezernyi pompával. Színek, illatok, képek, dalok és szavak hirdetik, hogy élni jó.
Szeretem az életet, hiszen Te - bárki is vagy - az életem része lettél; szeretem, ha csönget a postás, mert levelet hozott tőled, akit szeretek; és szeretem, ha kattan a számítógép, jelezvén, írtál, és rám gondoltál, mint annyiszor Rád én.
Szeretem a gondolat nyelvét, mely összeköt a lelkek fenséges birodalmával. És szeretem Őt és Őket, akik bátorítanak, erőt öntenek belém, ha van hitem, és támogatnak az úton. Szeretem, ha szép napokat adnak, és szeretem, ha türelemre intenek, szeretem szelíd mosolyukat, és dorgálásukat is szeretem.
Szeretem Istent és az Ő összes teremtményét, az Égen és földön tevékenykedő lelkeket. Tudván, benne és általa mindenkit és mindent újra szerethetek.
Szeretem fenséges igazságát, szeretem világokat mozgató jóságát, örök és tiszta fényét, melyből adakozott nekünk.
Szeretem minden ajándékát - a jót, a rosszat, a jutalmat és a büntetést -, köztük is a legnagyobbat: a kifogyhatatlan életet, mely által újra meg újra szerethetjük Őt és egymást - Őt szeretve mindenkit, és egymást szeretve Őt.
Szeretek hinni, bízni és szeretni - és tudni, hogy az Istentől kapott élet alkotás; szeretek nevetni és belül derülni - tudva, hogy a mosolyt parányi földi létünk legnagyobb ajándékának szánta Ő, biztatva bennünket: éljetek, és derüljetek!
Köszönöm, Istenem, az életet, hogy megosztottad velünk Mindenedet...
Köszönöm, Istenem, hogy szerethetek...
Forrás: Lélek-Világ Fórum
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-15 19:03:43, szerda
|
| |
| |
Athéna:
Egyszer, nem is olyan régen egy nagyon kedves,
szívemhez közel álló barátom megkérdezte:
,,mit tartok a tisztességről?"
A tiszesség nem más, mint az ember kifejeződése, ahol most áll.
A Tisztesség maga az ember.
Számomra a tisztesség ezt jelenti: JÓ.
Nagy emberek különböző szóval illették ezt a JÓT
- Seneca azt mondta róla: erény, Marcus Aurelius véleménynek nevezi,
Ady szerelmes életnek, Kassák tisztaságnak,
Tatiosz Szeretetnek, Szapphó boldogságnak, Ficino szerelemnek,
Angelisz világlátásnak... Tolsztoj megbocsátásnak és lelki önmérsékletnek...
Goethe szépségként, Rimbaud fekete fájdalomként emlegeti...
Blake hitt a vonzások és taszítások, jó és a rossz körforgásában.
Azt írta: nincs több jó a Paradicsomban, mint amennyi a pokolban.
(A pokolban megtisztulunk a megértés által - felmerül a jó képzetének,
majd megvalósításának lehetősége.
A Paradicsom maga a tökéletes JÓ, élvezzük is azt, ám elképzeléseinket,
fogadalmainkat a földi világban, emberként tudjuk megélni csupán
- az emberek között.
A pokolba a gonosz tettek juttatnak,
a Paradicsomot a jóság megélése miatt hagyjuk el, s térünk a földre.)
Mi az a JÓ, ami a tisztességet jelenti?
A nagy emberek is másként emlegették a tiszetsséget:
erényt, szépséget, szerelmet, szeretetet, boldogságot, lelki önmérsékletet ... l
áttak benne - bár ugyanazt értették alatta:
VALAMIT, AMI JÓ...
Tehát mi is ez a JÓ számomra?
A gondolkodás.
Tartalma végtelen, miként az élet.
Nincs kezdete, így vége sem lehet.
Önmagából indul, és önmagához érkezik.
Iránya mindig az, amit az élet éppen kíván tőle.
Ez a JÓ együtt hullámzik az élettengerrel.
Mégis mit jelent számomra ez a JÓ?
Becsületet. Becsületesnek lenni JÓ.
A hideg téli januárban megkérdeztem tőletek:
,,Mi az, amit egyedül az ember adhat saját magának,
és senki nem veheti el tőle?"
-- Ő a Becsület.
A JÓ -- az élet tartalma.
Általa fejezzük ki önmagunkat egy adott pillanatban.
Mivel változnak a pillanatok (az emberek, a helyzetek)
-- ez a JÓ együtt változik a körülményekkel.
De mindig a saját kifejeződésünk marad:
hol állunk most azon a bizonyos 9-es lépcsősoron....
Ez a JÓ a tisztesség forrása.
A SZERETET pedig a kifejeződése...
Aki boldogan kíván élni, az egybefonja a JÓT a Szeretettel...
Vagyis a helyes gondolkodást annak helyes kifejeződésével...
Köszönöm, hogy megoszthattam veletek... |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-14 18:07:56, kedd
|
| |
| |
Athéna:
Megkérdeztem:
,,Mi az, amit egyedül te adhatsz magadnak, és senki el nem veheti tőled?"
Körüljártuk a témát, mindenről szó esett,
ami szép, és valóban megbecsülendő.
Ámde a ,,becsület" nem hangzott el.
Később, hónapok múltán felmerült ,,a tisztesség" kérdése.
Úgy gondolom: a tisztesség kívülről látható, a becsület nem.
Mert a becsület -- mindig mi magunk vagyunk, ott legbelül...
Amikor a becsületről mondunk véleményt, magunkat tárjuk a világ elé.
A becsület -- egy magunkról álmodott kép.
Hitvallás.
Ezért mindannyiunknak olyan a becsülete,
amilyenek mi magunk vagyunk.
Szép, mert Ő a életünk hitvallása,
mint Szókratésznek az ő daimnonja,
mint Tolsztojnak az ő lelkiismerete,
mint Kassáknak az ő tisztasága,
mint Tatiosznak az ő szeretete
mint Erasmusnak az ő balgasága.
A tisztességet tanítják -- a becsületet nem.
Légy rendes ember! -- halljuk a szüleinktől és a tanítóinktól.
Légy hű önmagadhoz! -- szól a lélek, és kéri, hogy emlékezz
a fogadalmadra és a jószándékú elhatározásásaidra.
Gondolkozz, mielőtt bármit mondanál --
halljuk szüleinktől és tanítóinktól.
Gondolkozz, mielőtt bárkit elítélnél, és megbántanál --
szól a lélek... ott belül.
Mert senki se több, vagy kevesebb a másiknál. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-14 15:52:19, kedd
|
| |
| |
Athéna a tisztességtelen emberről:
Theophrasztosz úgy nevezi a tisztességtelen embert: megátalkodott...
Mindig gátlástalan, hamisan esküdik, közönséges és erkölcstelen,
közben mindenre kapható.
Színjózanul is álarcot ölt, miközben eljárja a kordaxot (tánc) a komédia mutatványosai között.
A mutatányosok bódéit ő járja körbe, miközben mindenkitől beszedi a bronzgarast,
és harcba száll azokkal, akik szabad jegyük birtokában ingyen kívánják élvezni a látványosságot. Kiváló korcsmáros, bordélyháztulajdonos, vámszedő válik belőle,
egyáltalán semmi megvetésre méltó foglalatosságtól nem riad vissza...
Kockajátékossá is szívesen lesz, miközben anyját is elárulja, csalfa, állhatatlan,
még csalfaságában sem állhatatos.
Jönnek-mennek mellette az emberek, míg ő körbe-körbe forog.
Hogy tolvajlástól idegenkedik-e?
Ó, nem, úgy gondolja, minden az övé, amit kezével megszerezhet --
ebben próbára is teszi nagyságát.
Mi még a megátalkodott?
Egy ünnepen bocsátja közszemlére mindazt, amit mások alkottak --
sajátjaként, el is híve azt.
Ó, igen, ő nem tud arról, hogy a tüzet Prométheusz már az emberek közé vitte,
lobogó fáklyával kezében rohanja körül a földet, kiabálva:
enyém a föld, enyém a tűz.
(Theophrasztosz: Jellemrajzok, 6., ford. Vágó Gy. Zsuszsanna) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 15:51:19, hétfő
|
| |
| |
Athéna:
Szó-hang-kép-tett-gondolat -- melyik a legboldogabb?
A gondolataink a legboldogabbak, vagyis életünk boldog pillanataiban örömmel gondolunk az emberi szavakra, hangokra, képekre, cselkedetekre -- a többiekkel összekapcsolódó életünkre.
Gondolataid által te vagy boldogságod kis földi szigete -- mivel minden összekapcsolódik mindennel: te vagy a többiek boldogságának forrása is.
A boldogság virág, és te vagy a virág életének éltetője."
Kalimonasz |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Athéna versei, gondolatai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
2018. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
187 db bejegyzés |
| e év: |
2277 db bejegyzés |
| Összes: |
32631 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1199)
- Belső kör (5)
- Család (0)
- Munka (0)
- Haverok (0)
- Iskola (0)
- Advent,Karácsony, Újév, Húsvét (1166)
- Áldások, imák, Istenes versek (347)
- Állatok (44)
- Angelisz Irini (80)
- Angyal,Isten vers,videó,idézet (132)
- Angyali üzenet Pusztai Orsitól (892)
- Angyali üzenetek (1041)
- Angyali üzenetek 2 (4)
- Angyalok, angyalos történetek (140)
- Anyák napja (35)
- Anyák napja (167)
- Ara Rauch írásai, versei (20)
- Aranyosi Ervin versei (30)
- Athéna görögországi élményei (2)
- Athéna versei, gondolatai (32)
- Atya, Jézus és Mária üzenetei (20)
- Az Élet Kiskönyve (19)
- Bagi László /Hezekiah versei (20)
- Bálint gazda (5)
- Barátság (272)
- Benmar - Szabó Balázs versei (20)
- Blogtársaktól kaptam 1 (134)
- Blogtársaktól kaptam 2 (41)
- Bodré Anikó versei (8)
- Bölcsességek - gondolatok (69)
- Ch-ás szerzők versei (37)
- Csabai Lajos versei (15)
- Egészség (590)
- Égi jelenségek, érdekességek (3)
- Égi üzenetek (24)
- Egyéb ünnepek, jeles napok (870)
- Ehető virágok és receptek (21)
- Emlékezés (82)
- Ezoterikus (284)
- Fényörvény: üzenetek-tanítások (31)
- Filmek (17)
- Francoise versei (12)
- Fullos szerzők versei, írásai (124)
- Gitka(Szomorúfűz) (11)
- Gyógyító kövek, kristályok (50)
- Haiku, Zen versek (52)
- Hetet (414)
- Heti útravaló - Müller Péter (339)
- Hétvégét (393)
- Hónapok, hónapokról versek (1248)
- Horoszkópok (19)
- Humoros, vicces (21)
- Idézetek (948)
- Írások (310)
- Jó éjszakát! (809)
- Jó reggelt! (7)
- Jókívánság (40)
- Kamarás Klára versei (50)
- Kedvenc énekesek (12)
- Kellemes délutánt! (11)
- Komáromi János (Koma) versei (74)
- Kormányos Sándor versei (15)
- Krancz Béla versei (9)
- Kryon (55)
- Kun Magdolna versei (23)
- Könyvek (38)
- Lengyel Jolán versei (13)
- Másik világ, Hathorok üzenetei (6)
- Meditációk (38)
- Nagy Krisztina, Krancz Béla (27)
- Nemzeti ünnep (161)
- Pps-ek (3)
- Puskás Kolozsvári F. versei (2)
- Receptek - befőzés, mélyhűtés (74)
- Receptek - görög és balkáni (13)
- Receptek - savanyúság eltevése (20)
- Receptek, írások - vegyes (792)
- Receptek-főzelékek, lecsók, (192)
- Receptek-halas (184)
- Receptek-húsmentes ételek (1202)
- Receptek-húsos (1394)
- Receptek-ital,szörp,gyümölcs (129)
- Receptek-levesek (1399)
- Receptek-menük (388)
- Receptek-sütemények-desszertek (1309)
- Receptek-tésztafélék,szendvics (1048)
- Receptek:saláta,hidegtál,egyéb (514)
- Reiki (5)
- Saját készítésű videók (88)
- Seherezádé (152)
- Seneca (32)
- Szapphó (47)
- Szép estét! (154)
- Szép képek (34)
- Szép napot, vasárnapot! (142)
- Szerelem, boldogság (926)
- Szeretet (404)
- Szeretet írások (220)
- Szily Nóra riportjai (121)
- Táltos témák (24)
- Táncok története (24)
- Tanítások-Üzenetek-Írások (195)
- Tatiosz (280)
- Tokaji Márton versei (52)
- Tóth Juli versei (36)
- Tóth Tiborné-Hajnalka versei (3)
- Vegyes receptek (22)
- Vén Muskétás versek, írások (474)
- Vénusz Kódex (12)
- Versek (3006)
- Versek videókon (6)
- Versek, képek reggeltől-estig (121)
- Versek, képek tavasztól-télig (1079)
- Verses képeslapok (779)
- Videók (279)
- Virágok, gyümölcsök, termések (569)
- Virágos versek, idézetek (370)
- Vujity Tvrtko írásai (11)
- Üdvözlés, köszöntés,köszönés (760)
- Zene,-dalszövegek videókkal is (294)
|
|
|
| |
- Ma: 1340
- e Hét: 4212
- e Hónap: 9250
- e Év: 138957
|
|
|
Offline
