Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/7 oldal   Bejegyzések száma: 62 
Hogyan térhetek meg?
  2016-07-28 17:22:38, csütörtök
 
 
"Ahogyan a föld királyai és hatalmasai pontosan úgy születnek testileg, mint a legegyszerűbb ember, úgy a legértelmesebb ember is ugyanúgy térhet meg, mint a legegyszerűbb. Ez minden emberre mindenütt vonatkozik, térben és időben egyaránt - nincs kivétel. Jézus nagyon világosan megmondta: 'senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.'" (János 14:6)(Francis Schaeffer)
Jézus azt tanította, hogy csak az léphet be a mennyek országába, aki "újonnan született" (János 3:3). Ez abból áll, hogy szívünkkel hiszünk Jézus Krisztusban mint Urunkban és Megváltónkban. Amikor testileg a világra születtünk, lelkileg halottak voltunk, ezért szükségünk van a lelki születésre. A lelki születésnek két oldala van.
Először is be kell látnunk, hogy erre egyedül nem vagyunk képesek. Bűnösök vagyunk, és segítségre szorulunk. Mit jelent az, hogy bűnös? A bűnös olyan ember, aki elszakadt Istentől, a saját útját választotta, és a saját erejéből nem juthat vissza Istenhez, mert bűnös.
A bűnt egyszerűen úgy jellemezhetjük, mint a saját énközpontú büszkeségünket és önzésünket. Konkrétabban a bűn annak a mércének a megsértése, amelyet a szent Isten állított fel az igazságra vonatkozóan.
Tehát töredelmesen meg kell vallanunk, hogy szükségünk van egy Megváltóra, aki megteszi mindazt, amit Isten kíván. Ezt egyedül Jézus Krisztus tehette meg. Csakis ő élt olyan életet, amely Isten előtt elfogadható volt.
Jézus helyettünk halt meg a bűneinkért a kereszten, mert saját érdemeink alapján sohasem tehetnénk eleget Isten elvárásának. Az első lépés tehát annak felismerése, hogy mindnyájan vétkeztünk, áthágtuk Isten törvényét, és ezért megérdemeltük az ítéletet. A Biblia szerint "a bűn zsoldja a halál" (Róma 6:23).
Ha valaki belátja reménytelen helyzetét, és megérti, hogy Jézus Krisztus felajánlja a megoldást, akkor a következő lépésként el kell fogadnia ezt az ajánlatot, mert "az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban" (Róma 6:23). Amikor valaki befogadja Krisztust mint Megváltóját, elfogadva Isten ajándékát, abban a pillanatban újonnan születik.
Olyan egyszerű ez, hogy még egy gyermek is képes rá, de egyben nehéz is, mert először tudomásul kell vennünk, hogy saját erőnkből nem vagyunk rá képesek. Jézus azt mondta, hogy a mennyországba csak az az ember juthat be, aki kész megalázni magát, mint a gyermek - és Isten csak ekkor fogadja be őt (Máté 18:3).
Te hogy állsz ezzel? Megtetted már ezt a lépést? Újonnan születtél? Ha meg akarod tenni, elmondhatod a következő imádságot: "Úr Jézus, tudom, hogy bűnös vagyok; tudom, hogy a saját erőmből semmire sem megyek. Köszönöm, hogy meghaltál értem. Most ahogy csak tudok, benned bízom mint Megváltómban és Uramban, Jézus nevében. Ámen."
Ha őszintén imádkoztál Istenhez, akkor keresztyén lettél! Arra biztatunk, hogy írj a könyv elején megadott címre, hogy segítséget kapj új életedben.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem a fenti szavak elmondása a döntő. Semmi bűvös erő nincs bennük; egy mondatot mindenki el tud ismételni. Az a döntő, hogy mi van a szívedben, és mi a szándékod, amikor imádkozol, és bizalmadat Krisztusba veted.
Ha még mindig nem vagy benne biztos, hogy mindez mit jelent számodra, olvasd el a "Ha személyesen megismerhetnéd Istent, érdekelne-e" című részt, mely a könyv végén található.

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Milyen reménységet nyújt a világnak a keresztyénség?
  2016-07-28 17:21:37, csütörtök
 
  Olyan korban élünk, amikor az emberek félnek a jövőtől. Mindig voltak köztünk pesszimisták, de most a legtöbb ember reménytelenül tekint a jövőbe. Az atomfegyverek elterjedésével a félelem elárasztotta bolygónkat.
Az alábbi kijelentések is ezt a lelkületet igazolják:
"Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem az éhhalál, nem a mikrobák, nem a rák, hanem maga az ember jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiségre nézve."
"Az igazi probléma az emberek szívében és gondolkozásában van. Nem fizikai, hanem etikai probléma ez. Könnyebb megfosztani eredeti természetétől a plutóniumot, mint az ember gonosz lelkét."
"Ma már az emberiség életben maradása is utópista álom."
"A világ mára túl veszélyessé vált mindenhez, ami kevesebb, mint utópia."
A reménytelenség és az élet értelmetlenségének problémája nemcsak a mi nemzedékünket foglalkoztatja. Az elmúlt századokban is sokan kifejezték ezt a gondolatot azok közül, akik ugyanolyan ürességet éreztek, mint a mai modern világ. Az emberiség nagy részének ez az élet minden, és a síron túl nincs remény - de ez a gondolat egyáltalán nem új.
Vessünk csak egy pillantást arra, amit a régiek mondtak a halálról: "Ha az ember meghal, nincs feltámadás." (Aiszkhülosz) "Csak azoknak van remény, akik élnek, de akik meghaltak, azoknak nincs reménységük." (Theokritosz) "Ha rövid fényünk lealkonyul, örök éjszaka vesz körül, amelyben aludnunk kell." (Catullus)
Ezzel a pesszimizmussal szemben Jézus Krisztus igazi reménységet kínál. Lehetővé teszi, hogy az emberek helyrehozzák kapcsolatukat Istennel és egymással. A keresztyénség tehát teljes életet kínál azoknak, akik befogadják Jézust: "én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek" (János 10:10).
A bővelkedő élet pedig sohasem ér véget. Mienk lehet az örök élet reménysége, melyet Isten Jézus Krisztusban ígért meg. Jézus mondta: "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha." (János 11:25-26)
A változó világban van egy változhatatlan Isten, akinek szava örökre megmarad. "Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad" (Ézsaiás 40:8), és ő maga sohasem változik: "Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz" (Zsidók 13:8).
Ralph Barton, az Egyesült Államok egyik legügyesebb karikaturistája öngyilkossága előtt ezt a szöveget tűzte a párnájára: "Kevés problémám, sok barátom és számos nagy sikerem volt; egyik feleség jött a másik után, egyik ház a másik után, láttam a világ nagy országait, de már elegem van abból, hogy mindig ki kell találnom valamit, amivel kitölthetem a nap huszonnégy óráját."
Shakespeare a következőket jegyezte meg az életről: "Egy őrült meséje, tele hanggal és haraggal, ami nem jelent semmit."
Milyen más ez, mint amit Pál apostol írt a halálára várva: "Mert én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését." (2Timóteus 4:6-8)

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Mi teszi hitelessé a keresztyének megtérését?
  2016-07-28 17:20:39, csütörtök
 
  Mi teszi hitelessé a keresztyének megtérését? Nem lehet-e pszichológiai magyarázatot adni rá?



Ha egy hívő bizonyságot tesz, szinte mindig akad valaki, aki tiltakozik az ellen, hogy ezt bizonyítékul használják fel a keresztyénség igazának alátámasztására. Azzal érvelnek, hogy úgy látszik, mindenkinek van valamilyen megtérési élménye vagy vallásos bizonyságtétele.
A mormonok a szívükben égő tűzről beszélnek, a keleti vallások hívei az általuk tapasztalt békességről és nyugalomról, mások elmondják, hogy új örömöt vagy boldogságot kaptak.
Miért igazi a keresztyén megtérés, és miért hamis a többi? Nem az a magyarázat rá, hogy a válaszokat betáplálják az emberekbe, vagy hogy az egész valamiféle önhipnózis?
Igaz, hogy ma sokan tesznek bizonyságot vallásos élményekről, és azt állítják, hogy a végső valóságot találták meg. Első pillantásra a keresztyén bizonyságtétele is úgy hangzik, mint a többi, mert a keresztyének is azt állítják, hogy megtapasztalták az igazságot. A nem hívőnek vagy a közömbös szemlélőnek a szubjektív élmény puszta elmondásánál többre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja ítélni, kinek van igaza. A különbség az, hogy a keresztyének rendelkeznek ezzel a többlettel.
A keresztyén megtérés Jézus Krisztus személyéhez kapcsolódik. A tényekben gyökeredzik, nem a vágyálmokban. Jézus bebizonyította, hogy joggal nevezhetjük őt Isten egyetlen Fiának. Felszólította az embereket, hogy vessék őbelé hitüket, hogy megismerhessék Istent és az élet értelmét.
Jézus azt mondta: "én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek" (János 10:10). Ha valaki Jézus Krisztusba veti a hitét, személyes kapcsolatba kerül a mindenható Istennel, s ennek következtében megváltozik az élete.
A keresztyén megtérés nem önmagunk fejlesztése, és nem is a kultúra hozza magával. Sokan jutnak hitre Krisztusban barátaik és családjuk ellenére is. A keresztyén megtérés végső soron Istentől és Istennek az ember életében végzett munkájától függ. Ennek kell végbemennie. A megtérés élménye erre a tényre épül, nem pedig magára az emberre.
Amellett, hogy a keresztyén megtérés objektív tényre, Krisztus feltámadására épül, a keresztyének élményének egyetemességét is figyelembe kell vennünk. Jézus korától napjainkig a legkülönbözőbb származású, kultúrájú és gondolkozású emberek fogadták be Jézus Krisztus személyét.
Előfordult, hogy a világ leggonoszabb embereiből a legnagyobb szentek lettek, miután befogadták Jézus Krisztust. Ezt figyelembe kell vennünk. Egymástól oly mértékben különböző emberek tértek meg, hogy nem intézhetjük el az egészet azzal, hogy ezeket az embereket szuggerálták.
Tegyük fel például, hogy valaki azzal jön hozzád, hogy megtalálta az élet értelmét, a végső valóságot. Elmondja, hogy élete nagy változáson ment át.
Megkérdezed tőle, hogy mi az oka ennek a nagy változásnak. Azt feleli: "Mióta görögdinnyehéjat hordok a fejemen, megváltozott az életem."
A barátainál is érdeklődsz, és ők is azt mondják, hogy ez az ember tényleg más lett attól a naptól fogva, hogy a dinnyehéj a fejére került. Ekkor megpróbálod kideríteni, hogy csak ennek az egy embernek volt ilyen élménye, vagy mások is tapasztalták ugyanezt. Tehát olyan embereket kezdesz keresni, akiknek görögdinnyehéj van a fejükön.
Mindenütt kutatni kezdesz, de nem találsz senkit, akinek hasonló élménye lett volna. Ebből arra következtetsz, hogy ez az ember maga hozta létre az élményét, tehát nem a végső valóságot találta meg.
A keresztyének tapasztalata egyetemes, és bár ettől még nem feltétlenül igaz, mindenesetre érdemes foglalkozni vele. Az teszi igazzá, hogy Jézus Krisztus istenségének mindent elsöprő bizonyítékára épül.

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Összeegyeztethető-e az iszlám a keresztyénséggel?
  2016-07-24 19:54:10, vasárnap
 
  Mint minden világvallás esetében, a biblikus keresztyénség és az iszlám között is óriási különbségek vannak. Gondos vizsgálatukból kiderül, hogy hitelveik összeegyeztethetetlenek egymással.
Mohamed azt állította, hogy Istentől kapott kijelentései tévedhetetlenek, tehát minden más Írás helyességét a Koránon kell lemérni. Csakhogy semmi értelme kimondani, hogy valaki kinyilatkoztatást kapott, ha ezt nem támasztják alá megfelelő bizonyítékok.
A Biblia isteni ihletettségére és történelmi megbízhatóságára perdöntő bizonyítékaink vannak, míg a Korán tévedhetetlenségét semmi sem bizonyítja.
Mohamed azt is kijelentette, hogy Jézust az evangéliumok nem ábrázolják helyesen, viszont Isten kinyilatkoztatta neki a helyes Krisztus képet. A mohamedánok tehát az Újszövetség beszámolója helyett a Koránnak hisznek, ha Jézus életéről van szó. Csakhogy a Koránban kijelentett Jézus nem ugyanaz, mint akit az evangéliumokban találunk. Mind a két beszámoló nem lehet igaz.
A keresztyénség és az iszlám tanításait semmiképpen nem lehet összeegyeztetni. A Korán nyíltan ellentmond a Bibliának Jézus Krisztus személyét illetően. "Jézus Krisztus, Mária fia Isten apostola volt, semmi több." (19. szúra, 92-dik szakasz)
A Korán azt állítja, hogy Jézus csak Izráel népéhez küldött próféta, míg Mohamed a legutolsó és legnagyobb próféta, s küldetése az egész világra szól.
Hasonlítsuk ezt össze azzal, amit a Biblia ír Jézus Krisztusról: "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige." (János 1:1) "Aki engem lát, látja az Atyát." (János 14:9) "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." (Máté 16:16) "Ő Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült." (Zsidók 1:3)
A Korán Krisztus haláláról szólva kijelenti: "Nem ölték meg, és nem is feszítették meg őt, csak úgy látszott." Az Újszövetség azonban nagyon világosan leírja Jézus halálát: "Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya hegynek hívtak, keresztre feszítették őt." (Lukács 23:33) "Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: 'Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!' És ezt mondva meghalt." (Lukács 23:46)
A Biblia tanítása szerint Jézus egy Mária nevű szűztől született: "Az angyal ezt mondta neki: 'Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.'" (Lukács 1:30-31) "Az angyal így válaszolt neki: 'A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.'" (Lukács 1:35)
A Korán viszont azt tanítja, hogy Isten agyagból teremtette Jézust akárcsak Ádámot, és Jézus nem a Mária nevű szűztől született.
Az iszlám cselekedetek által elérhető üdvösséget hirdet: "Akiknél a mérleg serpenyője nehéz lesz, azok megáldatnak. De akiknél a mérleg serpenyője könnyű lesz, azok elvesztik lelküket, és örökre a pokolban fognak lakozni." (13-dik szúra, 102-től 140-ig szakasz) Ha tehát a jó cselekedetek felé billen a mérleg, a mohamedán a paradicsomba jut, de ha nem, a pokolba kerül.
A Biblia azt tanítja, hogy az üdvösséget kegyelemből kapjuk hit által, nem pedig cselekedetek által. "Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Efézus 2:8-9) "Nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket." (Titusz 3:5)
Mohamed beszámolóját elsősorban azért nehéz elfogadni, mert hatszáz évvel az események bekövetkezése után keletkezett, míg az Újszövetség részben a szemtanúk bizonyságtételét tartalmazza, részben pedig a Jézus Krisztus életéről és haláláról első kézből kapott információkat. Jézus nagyon világosan rámutatott a különbségre: "Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött." (János 6:29)

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Melyek az iszlám hitelvei?
  2016-07-24 19:53:07, vasárnap
 
  Míg a zsidók az Ószövetségben hisznek, a keresztyének pedig az Ó- és Újszövetségben, addig a mohamedánok a Koránt tartják Isten szavának. A Korán, mely Allah Mohamednek adott állítólagos kinyilatkoztatásait tartalmazza, száztizennégy fejezetből vagy szúrából áll. A Koránt Mohamed követői írták nem sokkal prófétájuk halála után.
A mohamedánok szerint a Korán Isten utolsó szava a világhoz. Azt hirdeti, hogy mind az Ószövetség, mind az Újszövetség Istentől ihletett, csak a keresztyének és a zsidók megváltoztatták. Ahol a Korán és a Biblia ellentmond egymásnak, ott a Biblia téved, és a Koránnak van igaza - a Korán a végső tekintély (33.szúra, 40. szakasz).
Az iszlám alaptanítása, melyet az iszlám hitvallásának neveznek, hat alapvető hittételből áll, amelyek lépten-nyomon felbukkannak a Koránban. Az iszlám leggyakrabban hangoztatott hittétele az, hogy "Allahon kívül nincs Isten", és a hithű mohamedánok naponta elmondják ezt. Isten egysége a mohamedán hit egyik alaptétele.
A mohamedánoknak van egy másik közkedvelt hittételük is: hisznek az angyalokban mint Allah hírnökeiben. Az iszlám ezen tanítása nem sokban különbözik a Biblia tanításától.
A mohamedánok abban is hisznek, hogy Allah kijelentette magát az Írásokban, beleértve az Ószövetséget, az evangéliumokat (ezeket nem tartják pontosnak), a Koránt és a Koránban nem szereplő hagyományt, melynek neve Hadith. Ezek közül a mohamedánok csak a Koránban bíznak meg teljesen.
Az iszlám szilárdan hisz a prófétákban is, akik közül Mohamed volt a legnagyobb, hiszen őt Allah az egész világhoz küldte. Jézust olyan prófétának tartják, akit Allah csak a zsidókhoz küldött.
Az iszlám nagy súlyt fektet az ítélet napjára. Allah minden embert megítél cselekedetei szerint. A mohamedánok a paradicsomba kerülnek (bár egyeseknek előbb meg kell tisztulniuk bűneiktől), a nem mohamedánok pedig az örök tűzbe.
A hat alapvető hittétel mellett a mohamedánoknak öt oszlopuk vagy szabályuk is van, melyek hitükből következnek. Ezek a következők:

1. Az a hittétel vagy hitvallás, hogy "Allahon kívül nincs Isten, és Mohamed Allah prófétája".
2. A napi ötszöri szertartásos imádkozás Mekka felé fordulva.
3. Adakozás - jövedelmük negyvened részét a rászorulóknak kell adniuk.
4. A ramadán megtartása, amikor is napkeltétől napnyugtáig böjtölnek.
5. A mekkai zarándoklat, melyet életében egyszer minden mohamedánnak el kell végeznie.
6. Van egy nem hivatalos hatodik oszlopuk is, mégpedig a szent háború. Ezt használják az iszlám terjesztésére.

Végül megjegyezzük, hogy a mohamedánok abszolút istenségnek tekintik Istent, akinek akarata törvény. Istent nem lehet személyesen megismerni, ezért az iszlám célja nem Allah megismerése, hanem az engedelmesség.

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Hogyan keletkezett az iszlám?
  2016-07-24 19:52:20, vasárnap
 
 
Földünkön körülbelül ötszázmillió mohamedán él, tehát a világ lakosságának mintegy hetedrésze muzulmán. A vallás alapítója Mohamed, aki a mohamedánok szerint minden idők legnagyobb prófétája volt.
Mohamed Kr. u. 570-ben született Mekkában. Ifjúsága viszonylag eseménytelenül telt el, tevehajcsár volt, és felesége birtokát igazgatta. Egy este azonban egy barlangban, mely a Hira-hegyen volt, ahová gyakran járt imádkozni, állítólag egy hang szólt hozzá, és azt mondta neki, hogy "olvass".
Tiltakozott, hogy nem tud olvasni, de a hangtól újra ugyanazt a parancsot kapta. Ekkor egy tekercset látott, melyen díszes lángbetűkkel írt szöveg állt. Bár korábban egyetlen szót sem olvasott, csodálatosképpen elolvasta a tekercset.
Mikor elhagyta a barlangot, attól félt, hogy megőrült, de újra hallotta a hangot. Felnézett, és Gábriel angyalt látta maga előtt emberi alakban, aki így szólt hozzá: "Ó Mohamed! Te Allah hírnöke vagy, én pedig Gábriel vagyok."
A történet szerint még ez sem győzte meg teljesen Mohamedet. Később újabb elhívást kapott, melynek már engedelmeskedett. Isten apostolaként az volt a küldetése, hogy bálványimádó népének tiszta egyistenhitet hirdessen.
Amikor hozzálátott feladatának teljesítéséhez, nagy ellenállásba ütközött: menekülnie kellett, száműzték népe közül. Azt állította, hogy Allahtól új kinyilatkoztatásokat kapott, melyek szerint ő a próféták - Noé, Ábrahám, Mózes és Jézus - utóda. Mohamed végül Allah utolsó hírnökének tekintette magát, akit Allah utoljára küldött a világba mint a prófétát.
Kr. u. 622-ben egy százötven mohamedánból álló csoport hagyta el titokban Mekkát, és indult el Jathrib városába. Mohamed még abban az évben utánuk ment Jathribba. Ez szeptember 20-án, vagyis a mohamedán naptár első napján történt. Mohamed nyolcévi ott tartózkodásának emlékére a várost később Medinának nevezték el.
Mohamed hatvanéves korában hadsereggel vonult Mekka ellen, hogy a várost az iszlám szent városának kiáltsa ki, s végül győzelmet aratott az óriási túlerővel szemben. Két év múlva Allah prófétája meghalt.
Mohamed világos mintát adott követőinek. Allah ellenségeit le kell győzni. Az iszlám gyorsan átterjedt Arábia határain túlra is; hívei Kr. u. 636-ban elfoglalták Jeruzsálemet.
715-re a birodalom a kínai határtól nyugat felé egészen az Atlanti-óceánig terjedt. Az iszlám tehát megkezdte Allah elveinek gyakorlati megvalósítását, és azóta világvallás lett belőle.

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Mik a különbségek...?
  2016-07-24 19:50:52, vasárnap
 
  Mik a különbségek a keresztyénség és a keleti vallások között?



A fejlett technika és hírközlés korában élünk, s a televízió és más hírközlő eszközök segítségével rögtön tudomást szerezhetünk a világ eseményeiről. Ez hozzásegített ahhoz, hogy jobban megismerhetjük más népek gondolkodását és vallásos nézeteit.
A kelet találkozott a nyugattal, és láthatjuk, hogy milyen óriási különbségek vannak a keresztyénség és a keleti vallások között.
A keleti gondolkodás Istene személytelen, míg a Biblia Istene élő személy. Néhány keleti vallás tanítása szerint Isten minden, és minden Isten, ezzel szemben a Biblia azt tanítja, hogy Isten független az általa teremtett világtól.
A keleti gondolkodás egyik alapvető tanítása az, hogy nincs anyagi valóság, minden csak látszat (a hindu Mája fogalom), az anyagi világ káprázat, és a bűn nem más, mint a káprázat ténye felőli tudatlanság.
A Szentírás azt tanítja, hogy a világnak objektív valósága van, és a bűn egyáltalán nem azt jelenti, hogy nincs tudomásunk a világ látszólagosságáról, hanem azt, hogy szándékosan lázadunk a nagyon is valóságos, végtelen Isten ellen.
A kárma törvénye nagyon sok keleti vallást átsző. Az ember a jó kárma vagy a jó cselekedetek útján szabadulhat meg az újjászületés körforgásából, míg a rossz kárma következményeként az előző életénél alacsonyabb rendű életre kell újjászületnie. Az üdvösség a cselekedetekre épül.
A Szentírás azt tanítja, hogy az örök üdvösség szempontjából számításba sem jönnek az emberi cselekedetek. "Nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket." (Titus 3:5) A cselekedetek rendkívül fontos helyet foglalnak el, de csak abban az életben, amely már elfogadta az Istentől kapott üdvösséget. Ez esetben a cselekedeteknek azt a tényt kell hálásan és gyönyörűen kifejezniük, hogy az illető ember szabadulása és üdvössége valóságos (Efezus 2:10).
Ami a lélekvándorlás gondolatát illeti, mely szerint az ember folyton újjászületik mindaddig, amíg el nem éri a nirvánát vagy az örök boldogságot, a Biblia sehol sem mondja, hogy lenne egy második lehetőségünk. A Szentírás azt tanítja, hogy minden ember egyedi lény, nem mindennek a része, és miután ez az egyedülálló teremtmény meghal, Isten előtt számot fog adni tetteiről az ítéletkor (Zsidók 9:27).
A keresztyén világkép teljesen különbözik a keleti vallások világképétől. A keleti gondolkozás szerint a történelem céltalan és értelmetlen; nem más, mint egy végtelen küzdelem. A Biblia egy természetfölötti Istent állít elénk, aki azért a végső célért munkálkodik, hogy felállítsa örök országát.
A nyugati világ a keleti gondolkodást a kábítószerek terjedése révén is jobban megismerte. Amikor a 60-as években az egyetemeken olyan nagy hangsúlyt kapott a sokféle kábítószer, akkor előtérbe került a kelet vallása is, amely nagyon megfelelt azoknak, akik kiutat kerestek. A tudományos világnak ez a növekvő érdeklődése olyan új irodalmat eredményezett, amelyet átszőtt a keleti gondolkozásforma, és ez kezdte átitatni egész kultúránkat. Olyan szerzők váltak népszerűvé, mint például Hesse, Casteneda és Pirsig (Zen and the Art of Motorcycle Maintenance). Transzcendentális meditációval (T. M.) foglalkozó és ehhez hasonló csoportok váltak ismertté és terjedtek el mindenütt.
Sok más különbség is van a keleti vallás eszmevilága és a keresztyénség között, s még a felszínes dolgokat tekintve is nagyon kevés a hasonlóság. Az említett különbségek azonban éppen eléggé bizonyítják, hogy a keresztyénségnek és a keleti vallásoknak semmilyen alapvető hittételben nem lehet közük egymáshoz.

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Alapjában véve nem ugyanazt tanítja minden vallás?
  2016-07-24 19:49:53, vasárnap
 
  Sokan nem értik, miért csinálunk akkora reklámot Jézus Krisztusnak meg a keresztyénségnek, mivel szerintük alapjában véve minden vallás egyforma. Véleményük szerint az összes vallás ugyanarról beszél, csak más formában.
Egyszer valaki a következő példát mondta el: "Vegyünk tíz embert, kössük be a szemüket, és vezessük oda őket egy elefánthoz. Engedjük, hogy mindegyikük megérintse az elefánt különböző részeit - a farkát, az ormányát stb. -, de ne mondjuk meg nekik, hogy mihez értek hozzá.
Utána vezessük vissza őket a helyükre, vegyük le a szemükről a kendőt, és kérjük meg őket, hogy mondják el, mit érintettek meg." Az illető azután megkérdezte: "Ugyanazt fogják elmondani ezek az emberek?" Természetesen nem.
Ekkor az illető a következő észrevételt tette: bár a tíz ember ugyanazt az elefántot érintette meg, véleményük nem egyezett, mert különböző részeit érintették, vagy ha tetszik, különböző szemszögből szerezték tapasztalataikat. Majd ezt a következtetést vonta le:
"Nem ugyanez vonatkozik a vallásra is? A különböző vallási csoportosulások - a keresztyének, a muzulmánok, a mormonok, a buddhisták stb. - nem ugyanazt az Istent tapasztalják, noha különbözőképpen magyarázzák meg? Nem lehet, hogy mindegyiknek igaza van, csak mindegyik másra helyezi a hangsúlyt?"
Ez a hasonlat azért sántít, mert az elefántot Istennel azonosítja. Azt állítjuk, hogy ezek az emberek mind ugyanazzal az Istennel találkoznak, holott ez nem így van. A keresztyénség és az iszlám nem lehet igaz egyszerre, mint ahogy a mormonizmus és a buddhizmus, illetve a Christian Science ("keresztyén tudomány") és a római katolikus vallás sem.
Az összes vallás nem lehet egyszerre igaz, mert sok tanításuk szöges ellentétben áll egymással. Elképzelhető, hogy mindegyik téved, de egyszerre mindegyiknek nem lehet igaza, mert az egyik állításai kizárják a másikét.
Ami az üdvösséget és Jézus Krisztus személyét illeti, őt csak a történelmi keresztyénség ismeri el mint az emberré lett örök Istent, aki meghalt a világ bűneiért, és a harmadik napon feltámadt. Csak akkor van üdvösségünk, ha hitünket ebbe a Jézusba vetjük.
A mohamedán vallás Jézusa nem volt Isten fia, és nem halt meg a világ bűneiért, s a mormonizmus és a Christian Science Jézusa sem ugyanaz a Jézus, akiről a Biblia beszél.
Ezekben a vallásokban az üdvösség nem kegyelemből és hit által érhető el, hanem cselekedetek által. Megfigyelhetjük, hogy különböző vallásos eszmékkel van dolgunk, s ezek egymással összeegyeztethetetlenek.
Sok vallás a felszínen esetleg egyformának látszik, minél közelebb kerülünk azonban központi tanításaikhoz, annál jobban látjuk a különbségeket. Semmiképpen sem mondhatjuk tehát, hogy alapjában véve minden vallás egyforma.
A keresztyének Istene nem ugyanaz az Isten, akit a mormonok, a mohamedánok vagy a Christian Science hívei imádnak. Ha a Biblia Istene az egyetlen igaz Isten, akkor a többi isten nem létezik, és nem szabad imádni.

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Mi a véleményed...?
  2016-07-24 19:48:51, vasárnap
 
  Mi a véleményed a keresztyénséggel szemben álló nézetekről, például az agnoszticizmusról, az ateizmusról és a humanizmusról?



Sokan vannak, akik a keresztyénséget elvetik, viszont más nézeteket elfogadnak. Legtöbbjük azt vallja, hogy nincs Isten, hiába hirdeti a Biblia, és ha mégis lenne, nem lehet megismerni. Az alaposabb vizsgálat azonban rámutat e nézetek tarthatatlanságára.
Az agnosztikusok általában nem tudják, hogy van-e Isten. Még nem döntötték el, mit kezdjenek Istennel. Mindenben kételkednek. Közülük egyesek elég komolyan keresik Istent, és ennek csak örülnünk kell.
A Biblia azt ígéri, hogy ha valaki meg akarja tudni az igazat Istenről, akkor meg fogja tudni. "Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok." (János 7:17)
Sajnos, a legtöbb agnosztikus nem nagyon erőlteti meg magát, hogy megtudja, van-e Isten. Nem tartják annyira fontosnak a kérdést, pedig ez az élet legfontosabb kérdése. Mivel az agnosztikusok nem tudják biztosan, hogy van-e Isten, ennek arra kellene késztetnie őket, hogy megvizsgálják a keresztyénség állításait. Az agnoszticizmus tehát nem ad okot a keresztyénség elvetésére - épp ellenkezőleg: arra ad okot, hogy megvizsgáljuk a keresztyén hitet.
Az ateisták azt állítják, hogy nincs Isten. Álláspontjukat azonban nem tudják megfelelően indokolni. Ahhoz, hogy ilyen kijelentést tehessünk, és annak hitele is legyen, ismernünk kellene az egész világegyetemet a maga teljességében, és minden ismerettel rendelkeznünk kellene. Aki viszont ilyen képességekkel rendelkezik, arra ráillik Isten definíciója, vagyis ő maga az Isten.
Láthatjuk tehát, hogy ha az ateista nem mindentudó, akkor nem állíthatja határozottan, hogy nincs Isten. Így csak azt mondhatja ki, hogy Isten létét illetően bizonytalan, ez a nézet pedig nem más, mint az agnoszticizmus, melyet az imént megvizsgáltunk, és megállapítottuk, hogy hiányos. Tehát az ateistáknak az az álláspontja, hogy nincs Isten, nem állja ki az alaposabb vizsgálat próbáját.
A humanisták azt vallják, hogy az ember meg fogja oldani az összes problémáját. Hitvallásuk, mely szerint "mindennek mértéke az ember", nem ad konkrét megoldást a kiutat keresőknek. Korunkban a humanizmus meglehetősen népszerű.
A humanizmus eszméje kétszeresen hibás. Először is, az ember, aki saját maga mércéje, Isten nélkül nem tudja felállítani az igazság és az értékek valódi mércéjét. Ha az egyik ember is a saját értékrendjét tartja helyesnek, meg a másik is, akkor ki dönt közöttük?
Ki tudna dönteni a nácik és a zsidó faj között a II. világháborúban? Mindkét félnek megvolt a maga értékrendje, de melyiknek volt igaza? A többségnek? A kedvesebbnek? A gorombábbnak?
Egy emberek fölött álló mérce és tekintély - tehát Isten - nélkül nincs kihez fordulnunk; az egész élet a többség vagy egy hatalmon levő diktátor értékrendjére épül. Nem tudunk semmilyen biztos igazsághoz fordulni; minden csak nézőpont kérdése.
Másodszor, a humanizmus hisz abban, hogy az ember "napról napra mindenben egyre jobb lesz". Miután azonban századunkban az emberiség már két világháborút élt át, és az atomháború réme fenyeget, az optimista humanizmus bukása nem kétséges.
A humanizmus tehát nem ad reményt, csak kétségbeesést. Nem oldja meg a problémákat, inkább újabbakat teremt. Ha becsületesen megvizsgáljuk, rájövünk, hogy a válaszokat nem magunkban, hanem rajtunk kívül kell keresnünk.
A felsorolt világnézetek alapos vizsgálata tehát azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem ássák alá a keresztyénséget - épp ellenkezőleg: megerősítik. A filozófiai rendszerek és az egyéb vallások ugyanis az igazságot és az élet értelmét keresik, de nem találják. A Biblia - mint szilárd alap - nélkül semmiképp sem állapíthatjuk meg, hogy megtaláltuk-e az igazságot. Egyedül a Szentírás mutatja meg az embernek az igazságot és a reményt.

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
Nem tartalmaz a Biblia...?
  2016-07-24 19:44:13, vasárnap
 
  Nem tartalmaz a Biblia a tudománynak ellentmondó kijelentéseket?


A nem hívők gyakran azt mondják, hogy a tudomány régen bebizonyította, hogy a Biblia idejétmúlt könyv. Szerintük az újabb felfedezések nevetségessé tették a Biblia világképét. Ez az állítás több téves feltevést foglal magában, és figyelmen kívül hagyja a Biblia nézőpontját.
A Biblia nem tudományos tankönyv. Nem az a célja, hogy különböző szakkifejezések segítségével elmagyarázza a természeti világ fizikai összetevőit, hanem az, hogy bemutassa Isten célját és az emberhez való viszonyát, valamint a lelki dolgokat. Tehát a Szentírás egyáltalán nem tudósok számára írt kézikönyv.
A Biblia a természettel kapcsolatos dolgokról nem tudományosan ír, nem is tudománytalanul, hanem olyan kifejezéseket használ, amelyek nem tartoznak a szaknyelvhez, és gyakran általánosak, úgyhogy még az egyszerű olvasó is követni tudja a gondolatmenetet. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Biblia kijelentései nem helytállóak; csak annyit jelent, hogy a Szentírást a laikus megfigyelő nézőpontjából és nyelvén írták az átlagos olvasók számára.
Bár a Biblia olyan időszakban keletkezett, amikor nagyon sok furcsa világkép élt a köztudatban, a teremtésről, a természetről és Istenről alkotott felfogása egyedülálló. A babiloniaknak a világ teremtéséről vallott kezdetleges, politeista elképzelései szöges ellentétben állnak a Mózes első könyvében található nagyszerű leírással (figyeljük meg a hasonlóságokat és a szembeszökő különbségeket is, melyek a bibliai teremtéstörténet magasabbrendűségét bizonyítják).
Az ókori népek körében az uralkodó nézet a többistenhit volt, amely szöges ellentétben áll a Biblia egyistenhitével, melyre az ókorban nem volt több példa. A Bibliát nem lehet egyszerűen környezetének termékeként felfogni.
A Bibliának a tudományt érintő kijelentései nincsenek egy szinten korának más irodalmi műveivel. A Szentírás nem tartalmaz irreális tanokat a tudományról és a természet világáról, pedig még a tanult görög filozófusoknak is voltak nevetséges elképzeléseik a fényről, a teremtésről és a csillagászatról.
A Védák, vagyis a hindu Szentírás azt tanítja, hogy "a Hold körülbelül 240000 km-rel magasabban van, mint a Nap, és saját fényét sugározza ki; a Föld lapos és háromszög alakú; a földrengéseket pedig az okozza, hogy a Földet tartó elefántok megrázzák magukat!"
Ptolemaiosz volt az, aki úgy gondolta, hogy a Föld lapos. Az ilyesféle kijelentések olvasásakor csak nevetünk, de a Bibliában nincsenek ehhez hasonló képtelenségek.
A tudomány és a Biblia nem érvénytelenítik egymást. Egyszerűen csak más szemszögből nézik a világot, de végső soron nem mondanak ellent egymásnak.
Miért ne hinnénk el, hogy ha ugyanaz az Isten teremtette a természet rendjét, aki a Bibliában szól az emberekhez, és ha van hatalma rá, akkor létének ezt a két bizonyítékát arra akarja fölhasználni, hogy ügyét erősítse, nem pedig arra, hogy nevetségessé tegye és megfossza hitelétől?
Érdekes, hogy a modern tudomány eredete is a Szentírás igazságára épül. Newtont és társait az a tény indította bizonyos természeti törvények kutatására, hogy létezik egy Isten, aki rendezett világegyetemet teremtett és tervezett, s ők magyarázatot akartak találni erre a rendre. A tudománynak tehát ahelyett, hogy kikezdené a Biblia tekintélyének alapját, a saját gyökereit kell benne megtalálnia.

Josh McDowell és Don Stewart
 
 
0 komment , kategória:  Hitvédelem  
     2/7 oldal   Bejegyzések száma: 62 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 865 db bejegyzés
e év: 6903 db bejegyzés
Összes: 35816 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 337
  • e Hét: 4843
  • e Hónap: 66512
  • e Év: 185604
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.