|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2012-11-30 02:04:32, péntek
|
|
|
Tóth Árpád
Szeretnék átölelni...
Szeretnék átölelni ma egy embert,
ki olyan árva s vágyak özvegye,
mint jómagam, s kit a tavasz szíven vert,
s kondor haján kopog az ősz jege.
Kinek ha volt is piros betűs napja,
tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
vén bánatok fia és újak apja,
csöndes tűnődés lankadt léptű papja,
örülni lassú, és csüggedni gyors;
kit nemessé emelt a föld porából
sok ritka szenvedés, de nem kevély
kitűnni a törpék sekély sorából,
és címere egy hervadt falevél.
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
ha szívvel dobták, halkan énekelt.
|
|
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
2012-11-22 00:11:45, csütörtök
|
|
|
Tóth Árpád
Derűt dalolnék...
Derűt dalolnék, édesem, tenéked,
Mely, mint az alkony enyhe fénye, reszket,
És édes lánggal, mely gyújt s mégsem éget,
A fák közt még kis, zöld napokat rezget,
Derűt, mely úgy lebeg le könnyű szárnyon,
Szép, tarkarajzú szárnyon, mint a lepke,
Opál szinekkel lengve még az árnyon,
Amely a lankadt lombokat belepte...
|
|
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
2012-11-20 22:35:39, kedd
|
|
|
Tóth Árpád
Hívogató
Én szép ifjúságom
Sárgul hervadozva,
Ülök már a sutban
Lomhán darvadozva -
Ilyen vagyok én már,
Fanyar, csöndes, fáradt,
Így szeress, ha kellek,
Nem járok utánad!
*
Mint a kerekerdő
Májusi virággal,
Tele volt a szívem
Tréfás ifjúsággal;
Mint a kerekerdő
Novemberi gőzzel,
Tele már a szívem
Keseredő ősszel.
Zord egy kerekerdő!
Csupa sár és felleg!
Kivirul még? Mindegy!
Így szeress, ha kellek.
Ordas bánatommal,
Dércsípte kedvemmel,
Nagy hallgatásokkal,
Őszi szerelemmel!
Békítő vég-kortynak
Keresem a kútját,
E bolond világnak
Szent kifele-útját:
Ha van ajkad méltó,
Ily csókkal itass meg,
Ha van karod áldott,
Az útat mutasd meg!
d
|
|
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
2012-11-18 01:21:13, vasárnap
|
|
|
Tóth Árpád:
Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.
Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?
Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
|
|
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
2012-11-08 16:45:49, csütörtök
|
|
|
Tóth Árpád
Be szép az ég...
Be szép az ég bíborló baldachinja,
S be jó alant heverni szemlehunyva,
A csend szól, mintha hegedühang hullna,
Hegedül a csend, hűs arany a húrja,
Hallgatja a szív, elalszik a búja,
Álmodik a szív, s az álmot nem unja.
Mindent megun a szív, szerelmet is,
Pénzt is, kacajt is, hűvös kertet is,
A bú bakján ül, mint egy bús kocsis,
És hova hajtson, nem tudja, a hűs
Estén, és elbóbiskol néha s kis
Álmok ringatják...
w
Link Chopin - Nocturne |
|
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
2012-10-05 22:12:27, péntek
|
|
|
Tóth Árpád
Őszi kérdés
Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?
És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve,
Hogy reszket agg feje, az ezüstösfehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már Szeptember, a nagy szénásszekér?
S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
Merőn bámulva vissza az elvakúlt időkbe,
És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!
S eszméltél-e fel árván az éji hidegen,
Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen
Eb, lábadhoz simúlt s bús kezeidet nyalta?
|
|
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2018. Július
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | |
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
30 | 31 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
1 db bejegyzés |
e év: |
5 db bejegyzés |
Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 22
- e Hét: 202
- e Hónap: 816
- e Év: 7463
|
|
|