|
2/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 183
|
|
|
|
2019-08-21 07:31:50, szerda
|
|
|
[kep]http://s13.images.www.tvn.hu/2019/08/21/07/40/www.tvn.hu_2259cd05694508f8f47 6e40a253d7c88.gif[/kep
]Már átölel
Most már csöndesebben gondolok rád,
már nem zokogva térdepel a bánat
és már nem a halál felé bont vitorlát
minden gondolat,
hogy megpihenjen nálad.
Nem felejtek, csak már nem fulladok,
él bennem minden mosoly, minden hang,
már szelíden szomorúak a hajnalok
és a jajt'... megőrzi egy csendharang.
Már csöndesebben gondolok rád,
már csitítgatni képes minden emlék
és úgy suttog, úgy ölel át,
mintha újra az öledben lennék.
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2019-07-31 14:01:14, szerda
|
|
|
" Tegnap a munkámból és a munkahelyből adódóan egy olyan dolgot láttam, amit már nagyon régen, vagy talán soha. Ahol dolgozom ott van egy temető, egy szép, kicsi, tiszta vidéki temető. Ebbe a temetőbe jár egy idős házaspár minden héten látom őket kéz a kézben, hihetetlen szeretetben vagy inkább szerelemben - itt azért megjegyezném, hogy a néni és a bácsi is túl vannak a kilencvenes éveiken is - szóval azt látom amikor jönnek hogy nagyon szeretik egymást. Megtudtam hogy a gyermekeiket már eltemették, és az ő sírjukhoz járnak. Tegnap is vettek virágot és elindultak a sírhoz ami nincs messze a bejárattól úgyhogy látom őket amíg ott vannak.
A bácsi leült a padra a néni vizet cserélt a vázában és beletette a virágokat. Aztán leült a bácsi mellé, és talán imádkoztak, kéz a kézben. Ültek és megcsókolták egymást. Szó szerint ahogy a szerelmesek a ligetben. Csodálatos látvány volt, hogy még ennyi idő elteltével is így tudták egymást szeretni. Ahogy néztem őket eleredtek a könnyeim, és az eső is! Hatalmas zivatar volt, hömpölygött a víz az úton. Mindenki próbált menedéket keresni, de a bácsi és a néni csak ültek a padon, és a néni ölelte a bácsit. Szerettem volna odamenni és megölelni őket, de a néni felállt és elindult felém. Akkor tudtam, hogy baj van. A bácsi ott az esőben a padon a gyermekei sírjánál elbúcsúzott ettől a földi élettől. A néni odajött és megkért, hogy telefonáljak a mentőknek. Egy könnycsepp sem volt az arcán, csak fájdalom, én úgy sírtam, mintha nem is egy idegen ember halt volna meg. És a néni azt mondta: ne sírjon kedves maga még olyan fiatal... ez az élet rendje... születünk és meghalunk. "
Fazekas Gabriella
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2019-05-20 08:27:09, hétfő
|
|
|
Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad.
Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj.
Müller Péter
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2018-10-30 08:34:53, kedd
|
|
|
Temetőben
Köröttem csend - és temető.
Csak néha suttog valami,
csak néha lehet hallani:
ez ő, ez ő, ez ő! -
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temető.
Én hajtott fővel ballagok,
s a néma árnyak szembe jönnek,
s a sírkeresztek rámköszönnek,
és mind az igazi Nagyok -
Én, a halottak ismerőse,
révedő szemmel ballagok.
Utánam huhog a Jövő,
a Múlt, Jelen, a sok kereszt,
s az árnyak kara zúgni kezd:
ez ő, ez ő, ez ő! -
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temető. |
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2018-10-30 08:28:05, kedd
|
|
|
Szívemben csak....
Szívemben csak egy remény van
Hogy egyszer haza térsz majd
El enged téged a mennyország
Hogy ismét szolhass én hozzám
És én is el mondhassam te néked
Nélküled a nap sem süt nekem
Nem érzem a szíved melegét
Ezért oly sokat sírok minden éjjel én
Szívemben csak egy remény van
Hogy ismét láthassam a te arcodat
Ahogy boldogan reám mosolyogsz
És szólsz nézd újra itt vagyok
Én el mondanám te néked
Szeretlek míg csak élek
Azt is el mondanám te néked
Várj reám a mennyben mert majd én is felmegyek
Szívemben csak egy remény van
Hogy az angyalok haza hoznak majd
Még ha csak egy kis időre is
Boldoggá tegyék az én szivem is
Meg adnák én mindent azért a percért
Csak ismét ölelhesselek én
Ezért mondok imát minden éjjel
S reménykedem hogy ma a kérésem teljesülhet.
...Karai Gábor.. |
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 183
|
|
|
|
2018. Július
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
149 db bejegyzés |
e év: |
3500 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2732
- e Hét: 8389
- e Hónap: 48001
- e Év: 276938
|
|
|