|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2014-04-30 17:59:28, szerda
|
| |
| |
Idén lesz tíz éve, hogy hosszú zarándoklat végállomásaként, 2004. április 18-án, az isteni irgalmasság vasárnapján a vilniusi óváros Domonkos utcájában található egykori Szentháromság-templom főoltárán végső otthonra lelt az irgalmas Jézus kegyképe.
De hogyan is került a kép a litván fővárosba, és miként vált a város az isteni irgalmasság kegyelmi helyszínévé?
Vilnius (lengyelül Wilno) a XIV. század végétől perszonálunióban kormányzott, majd pedig a közös köztársaságként felálló Lengyelország-Litvánia egyik legjelentősebb városa volt. Itt működött az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregáció egyik rendháza (napjainkban tart a múzeummá alakítása), ahol Szent Fausztina nővér (lengyelül: Faustyna M. Kowalska) élt 1929-ben rövid ideig, majd pedig 1934-1936 között. A városhoz életének és az isteni irgalmasság történetének három jelentős, kegyelemteljes vonatkozása kapcsolódik.
Itt találkozott későbbi lelkivezetőjével, Michal Sopocko atyával, aki meghatározó jelentőségű lett élete folyamán. Sopocko atya - akinek boldoggá avatása napjainkban is zajlik - a Báthory István által alapított Vilniusi Egyetem (mely ekkor a fejedelem nevét viselte) teológiai karának profeszszora és a szeminárium tanára volt. A keresztény közösség az egyetemi campushoz közeli Szentháromság-templomban hallgathatta városszerte híres prédikációit és templomi konferenciabeszédeit (ma emlékét a helyszínen tábla őrzi). Szent Fausztina naplójában így ír lelkiatyjáról: ,,Jézus jósága azonban határtalan, látható segítséget ígért nekem itt a földön, s rövid időn belül meg is kaptam őt Vilniusban. Sopocko atyában ismertem fel Isten e segítségét. Mielőtt Vilniusba jöttem, egy benső látomás által már ismertem őt. Láttam őt egy napon a kápolnánkban az oltár és a gyóntatószék között, s egy hang szólalt meg lelkemben: Íme, a látható segítség számodra a földön. Ő segít majd neked, hogy teljesítsd akaratomat a földön" (Napló 53.).
Fausztina a polocki rendházban történt látomása nyomán, melyben Jézus kérte őt, hogy egy festményt készítsen (Napló 47.), 1934. január 2-án Vilniusban felkereste Eugeniusz Kazimirowski festőt, és megbízta az irgalmas Jézust ábrázoló kép elkészítésével. A munka fél évig tartott, melynek folyamán Fausztina nővér lelkiatyja segítségével és a látomásaiban megjelenő Jézus-kép leírásával irányította a festőt. Szent Fausztina az elkészült képet megpillantva nagyon elszomorodott, mivel nem volt olyan szép, mint a látomásaiban látott Jézus-kép. Imája nyomán látomásban kapott megnyugtató választ, naplójában erről így ír: ,,Midőn a képet festő művésznél voltam, és láttam, hogy Jézus képe nem olyan szép, mint amilyen ő a valóságban, ez nagyon elszomorított, de bánatomat elrejtettem a szívembe. [...] Otthon azonnal bementem a kápolnába, és keserves sírásra fakadtam. Azt mondtam az Úrnak: 'Ki tud téged olyan szépre lefesteni, mint amilyen vagy?' Erre ezeket a szavakat hallottam: 'Nem a színek és az ecsetvonások szépségében van ennek a képnek a nagysága, hanem az én kegyelmemben'" (Napló 313.). Ezt követően élete folyamán többször is a festő által a kegyképen megjelenített Jézust látta megjelenni látomásaiban.
1935. április 28-án nagy öröm érte Fausztinát: az elkészült képet - Jézus kérésének megfelelően - a húsvét ünnepét követő első vasárnapon három napra kihelyezték tiszteletre az Óváros festői szépségű Ostra Brama- (Hajnalkapu-) zarándokkápolnájának ablakába. Az isteni irgalmasság első ünnepét nagy számú hívő közösség ünnepelte meg. Szent Fausztina erről így írt: ,,Különös, de minden úgy következett be, ahogy az Úr kívánta. A hívők seregének első nyilvános tiszteletadása a kép előtt a húsvét utáni első vasárnap történt. Három napig volt a kép a nyilvánosság részére kiállítva. Nyilvános helyen, az Ostra Bramában volt kihelyezve az ablakba, így távolról is lehetett látni. Ez alatt a három nap alatt a világ megváltásának jubileumát, az Úr szenvedésének 1900. évfordulóját, illetve annak lezárását ünnepelték Ostra Bramában. Most látom csak, hogy a megváltás és az Úr által kívánt irgalmasság műve összekapcsolódik" (Napló 89).
Ezek után a kegykép hoszszú zarándokútra indult: először a reneszánsz Szent Mihály-templomhoz tartozó női ferences kolostor folyosóján volt látható, később pedig Romuald Jalbrzykowski érsek jóváhagyásával megszentelték, és áthelyezték a rendházból a templomba. (1942-ben Adolf Hyla a kép mintájára és a látomásokban leírtak alapján, megfestette a krakkói kolostor számára az ún. krakkói irgalmas Jézus képét.) Miután 1945-ben Litvániát a szovjet csapatok elfoglalták, politikai döntés nyomán a templomot kifosztották és bezáratták. A vilniusi keresztények a kegyképet közel negyven évig egy padláson, feltekert állapotban rejtegették. 1986-ben a megrongálódott képet titokban restaurálták, majd azt követően a rokokó Szentlélek-templom egyik mellékoltárára helyezték ki. II. János Pál pápa 1993-as litvániai zarándoklatának fontos mozzanata volt a kegykép előtti hódolat és szentmise bemutatása (emlékét tábla őrzi). A Szentatya csodaként értelmezte a kép megmaradását.
2001-ben Juozas Bakckis vilniusi érsek az egyházmegyébe hívta és letelepítette az isteni irgalmasság nővéreit, és rájuk bízta a 2004-ben elkészült egykori Szentháromság- templomot (ahol Sopocko atya működött, és Fausztina nővér is többször megfordult), valamint a benne végső otthonra lelt kegyképet. A templom a felszentelését követően az isteni irgalmasság szentélye lett, ahol egész napos szentségimádás mellett végzik az isteni irgalmasság liturgikus cselekményeit.
A kegykép ebben a megszentelt térben fogadja a világ számos pontjáról idesereglett zarándokokat, és a jézusi ígéret szerint nyújtja Isten kifogyhatatlan kegyelmét: ,,Megígérem, hogy a lélek, aki ezt a képet tisztelni fogja, nem vész el. Megígérem azt is, hogy már itt a földön győzedelmeskedni fog ellenségei felett, főként pedig halála óráján. Magam fogom védeni, mint saját dicsőségemet"(Napló 48).
Forrás: Kuzmányi István/Magyar Kurír 2014. április 26. szombat 08:05
Link
Szent Fausztina nővér |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-02 16:20:34, szerda
|
| |
| |
Égjen e gyertya a REMETÉÉRT.
Mindenkihez volt egy kedves szava, sokan szerettük, nyugodjék békében.
GYERTYÁT GYÚJTHATUNK ÉRTE :
Link
és
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-02 18:35:49, szombat
|
| |
| |
A legszebb emlék a szeretet melyet mások szívében hagyunk magunk után
Szél Sándor, azaz Paszkál testvér, az ország egyetlen hivatásos remetéje volt.
Tegnap este kaptam a kaptam a hírt Róla:
László 2011-07-01 08:09:31
Szél Sándor (Fallóskút) életének 69. évében, több mint negyvenévi egyházi szolgálat és türelemmel viselt súlyos betegség után elhunyt. A galgahévízi temetőben kísértük utolsó útjára 2011. július 1-jén.
Czeizel Ilona 2011-07-02 09:56:43
Kedves László !
Csak remélem, hogy valahogy eljut Önhöz ez az üzenet.
Hálásak vagyunk az értesítésért. Köszönöm , köszönjük hogy így megadta azt a lehetőséget hogy legalább otthon gyújthattuk a Remetéért gyertyát.
Mindig szívesen és szeretettel gondolunk Rá, ha a Mátrában jártunk felkerestük Őt.
Jó lenne ha Fallóskúton egy kis emlékhely készülne Szél Sándor, Paszkál testvér emlékére, mert nagyon sokan szerették őt.
Köszönettel : Czeizel Ilona és családja
Fülöp Gábor 2011-07-02 13:42:30
Megrendülve olvastuk a halála hírét.
Egyszerűsége és szeretete színfoltja volt a kápolnának.
Mindenkit jó szóval és szívesen fogadott. Árpi atyának egy hű és odaadó segítője volt. Fallóskút így az egyik imagét elveszítette. Az emlékhely készítése jó ötlet és biztos sokan csatlakoznának a kezdeményezéséhez.
Hiányozni fog.Nyugodjon békében.
Képek a Remetéről :
és a Fallóskúti kegyhelyről:
A remete
Szél Sándor (Paszkál) 1942. július 25-én született Galgahévízen. Kora gyermekkorában súlyos betegségen esett át, és szülei imádságukban megígérték, ha életben marad és jobban lesz Istennek adják. Mivel egyik közeli rokonuk szalvátorrendi apácaként Máriabesnyőn élt, ők is odajártak rendszeresen búcsúba. Nagyszüleitől ettől az időtől kezdve tanulta a templomi énekeket. Már 1950-ben vezette a búcsús hívek énekét. Tizenhat éves korában Máriabesnyőre került a kapucinusokhoz segítőként, onnan járt Budapestre dolgozni. Itt kapta egész életére szóló Mária-élményeit és a Boldogságos Szűzanya iránti mélységes szeretetét és tiszteletét. Három és fél év után baleset következtében megsérült a tüdeje beteg lett és leszázalékolták.
1964-ben Mátraverebély-Szentkútra került sekrestyésként. Kb. három év múltán megnősült, de házassága nem sikerült és elvált. Ezért el kellett hagynia az oly nagyon szeretett szentkúti búcsújáróhelyet, mert az akkori plébános szerint elvált ember nem lehet sekrestyés.
Ezt követően a szervita templomba került Budapestre szintén mint sekrestyés mert az ott lévő szerzetes testvér megbetegedett, itt két évet szolgált.
Innen Sárszentmiklósra került sekrestyésnek ahol 15 évet töltött el. A helyi plébános külföldre távozása után egy zarándoklat alkalmával ismerkedett meg Kacsik Árpád atyával és kérte meg, hogy szolgálhasson a fallóskúti zarándokhelyen. 1991 augusztus 1-óta él itt és nagyon boldog, hogy az Úr Jézus szent testével lehet egy fedél alatt.
A ferences harmadrendbe 1956-ban lépett be Jászberényben, a szerzetesi ruhát egy év próbaidő után Máriabesnyőn Réz József Marián atya kezéből vehette át. 1991-ben Máriabesnyőn Nagy Tamás atyától újra átvehette a számára oly szeretett szerzetesi ruhát amiben nem a külső megjelenést, hanem a lelki tartalmat tartja fontosnak.
Viszi a maga életének keresztjét, sokszor imádkozott, főleg azokért akik Őt akarva-akaratlanul bántják, nem ismerve életének nagyon nehéz pillanatait és úgy gondolják, joguk van a tények alapos ismerete nélkül ítélkezni felette.
Életének legszebb pillanatait az adja amikor a kiránduló gyermekekkel együtt meg-húzhatják a kápolna kis harangját, ezzel is hírül adhatják, hogy az elmúlt több mint 50 nehéz év után, mint több és több zarándok jön a Szűzanya ezen kedves hajlékához.
Szél Sándor (Paszkál) 2011-ben elhunyt.
Forrás:fallóskuti kápolna.hu
olajos jozsef 2012-09-18 16:29:34
A 90-es évek elején ismertem meg Paszkált,az éneke magával ragadott,egy jó embert,egy igaz barátot ismertem meg benne,öszinte tiszta szivü volt,Külön élmény volt a vele,környezetében töltött idö,legkedvesebb emlékem amikor egy éjszakai virasztás alkalmával eljátszottuk a kánai mennyegzöt,üres lesz,az erdö,a kápolna nélküle, nyugodjon békében,
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-10 15:27:11, péntek
|
| |
| |
A pünkösdszombati fogadalmi búcsú története több mint négy évszázadra vezethető vissza. Kezdetben csak Gyergyó, Csík és Kászon népe számára volt, majd a székely székek katolikusai és most már felekezetre való tekintet nélkül, a világ magyarságának lelki központja a csíksomlyói kegyhely.
Csíksomlyón a Boldogságos Szűz Mária tisztelete egyidős a ferencesek 1440-es években történő letelepedésével. Az első gótikus templom védőszentjéül Sarlós Boldogasszonyt választották. Már az első évtizedekben elkezdődött a templom patrónusa ünnepén a búcsújárás. Aztán szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is Csíksomlyón gyűlt össze a környék népe. Ezt 1444-ben IV. Jenő pápa is megemlíti az új templom építésekor írt levelében.
Csiksomlyói zarándokhely a hegyen: Hármashalomoltár
A gótikus templom az 1510-es években a hársfából készített, 2,27 méter magas, napba öltözött Asszonyt megjelenítő, Segítő Mária szoborral gazdagodott.
1567-ben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem az új hit elfogadásra akarta kényszeríteni a székelyeket, a gyergyóalfalvi István pap ellenállásra buzdította Gyergyó, Csík és Kászon népét. Míg a férfiak a Nagyerdőn hitük védelméért szálltak csatába, addig a lányok, asszonyok Csíksomlyón könyörögtek a Szűzanyához.
A győzelem után Csíksomlyón volt a közös hálaadás. Akkor fogadalmat tettek és hitük megmaradásáért azóta is minden év Pünkösd szombatján eljönnek a székelyek a közös hálaadásra.
Az évszázadok során a Szűzanya közbenjárására számos imameghallgatás és csoda is történt itt. Kegyhellyé vált Csíksomlyó. A búcsújárásnak még a sötét diktatúra sem tudott gátat vetni. Az 1989-es rendszerváltás után már távolabbi térségekből is jöttek zarándokok. A sok zarándok fogadására szűkös lett a 200 éves kisbazilika előtti tér. Így az ünnepi búcsúsmiséket, most már többszázezer zarándok részvételével, a két Somlyóhegy közötti nyeregben, a Makovecz Imre tervei alapján 1996-ban épített Hármashalomoltárnál tartják.
Forrás: dunatv
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-26 18:45:54, szombat
|
| |
| |
Medzsugorje, Bosznia-Hercegovina
Medzsugorje egyike a világ leghíresebb zarándokhelyeinek, köszönhetően a Szűz Máriához köthető jelenéseknek, illetve a neki tulajdonított csodálatos gyógyulásoknak. A hely energiái a csupán kirándulni vágyó turistákból is különleges érzeteket váltanak ki.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-22 20:20:48, szerda
|
| |
| |
A Mátra, mint szakrális hely
Húsvétkor zarándokok százai keresik fel Fallóskutat, a csodatévő forrásáról, a hasznosi látó asszonyról, no meg a kápolnát gondozó remetéről híres Mária-kegyhelyet.
Az 1913-as születésű Csépe Klára visszahúzódó természetű, komoly kislány volt. Szentfazéknak csúfolták a társai, mert állítólag még libalegeltetés közben is az imakönyvét bújta. Tizenhat évesen hozzáadták egy Sánta László nevű gazdához. Klára három gyereket szült, vezette a háztartást, hajnaltól napestig dolgozott a földeken.
A legenda szerint 1947. július 2-án aratás közben látomása volt: rózsaszín ruhában, világoskék palástban megjelent neki a Szűzanya. Egy forrást mutatott neki. Ez a víz gyógyító erejű, ha hittel, szeretettel, imával közelítenek felé, mondta. Nem hitt Klárának az ura, jól el is tángálta, hogy micsoda bolondságokat álmodik, aztán csak beadta a derekát, és segített a neki a forrás felkutatásában.
Az asszony csak ment, ment, keresztül az erdőn, a bozótoson, és végül Hasznostól 13 kilométernyire egy mogyoróbokrokkal tűzdelt mezőn megállt. Férje rövid keresgélés után az ágak között kicsiny forrásra bukkant.
Látomások
Klárának attól fogva sok látomása volt. Nemcsak Szűz Mária látogatta meg sűrűn, hanem a szentek, sőt olykor maga a hosszú szakállú - ilyennek látta Klára - ősz Úristen is. A helybeliek eleinte nemigen hittek Klárának, de az asszony (állítása szerint Szűz Mária sugallta) jóslatai rendre beteljesedtek, ezért egyre többen hittek a forrás csodatévő erejében.
Az első zarándoklaton, amelyen Klára vitte a búcsúskeresztet, háromszázan vettek részt. Az 1949-es Nagyboldogasszony-napon már háromezren voltak.
A fallóskúti gyógyulásoknak híre ment az országban.
Az egri érsek azonban 1947-es pásztorlevelében ezt írta: ,,a Hasznos község közelében talált forrás csodái a mesék világába tartoznak". A papoknak megtiltotta, hogy zarándoklatokat vezessenek oda. Ennek ellenére egyre többen jöttek, sokan több száz kilométer távolságból, sőt külföldről is. 1948 őszén a hasznosiak összefogásából megépült a kápolna.
Elektrosokkal a hit ellen
1949 nyarán a jegyző határozata alapján Klárát a gyöngyösi elmegyógyintézetbe utalták. A bíróság úgy ítélte, felelősségre kell vonni az asszonyt, ha továbbra is reakciós eszméket hirdet. A pszichiáterek nem jutottak egyezségre a diagnózist illetően. Volt, aki azt állította, Klára ön- és közveszélyes skizofréniás. Paranoiás, állapította meg egy másik orvos. Pszichopata, mondta egy harmadik. 1949 és 1954 között négyszer részesült pszichiátriai kezelésben, de még elektrosokkal sem tudták rávenni, hogy tagadja meg ,,rendszerellenes" látomásait.
Csépe Klára 1985-ben halt meg. Két évvel később a katolikus egyház hivatalos zarándokhelynek ismerte el Fallóskútat.
CSODÁS GYÓGYULÁSOK
Egy pesti orvos vak felesége visszanyerte a látását.
Egy férfi 1947-ben rettenetes fájdalmakkal esett ágynak. Felesége vitt neki a kórházba egy üveg fallóskúti vizet. A gyógyszerek nem segítettek, ezért néhány nap múlva elkezdte iszogatni a forrásvizet, és sokat imádkozott. Nemcsak a fájdalmai múltak el, hanem a krónikus székrekedése is.
1950-ben egy 13 éves paralízises kislány csodák csodájára saját lábán tette meg Hasznostól Fallóskútig a 13 kilométernyi hegyi utat.
Egy egri asszony 1979-ben súlyos ízületi gyulladást kapott. Megmosta lábát a forrás vizében, és nemsokára már kerékpározni is tudott.
Egy tüdőrákos asszony elzarándokolt Fallóskútra. A kápolnában megjelent neki a Szűzanya, egyik kezét a mellére tette, másikat a hátára, és rámosolygott. Az asszony állítólag meggyógyult.
Forrás: Kerekes József: Egy zarándokhely kialakulása
Szerző: Kurucz Adrienn |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-22 19:30:34, szerda
|
| |
| |
Szél Sándor, azaz Paszkál testvér, az ország egyetlen hivatásos remetéje
Fallóskút remetéje
Bevallom, egészen másmilyennek képzeltem egy remetét. Először is a 61 éves Szél Sándor Paszkál nem éppen aszkéta karakter. Pirospozsgás, jó kedélyű, nagydarab. A remetelak (kápolna mellett gondnoklakás) sparheltje mellett találom. Hagymát pirít a resztelt májhoz. Azt mondja, a kedvenc étele a boronkullogó. Saját találmány: a hús alá nemcsak vizet tölt, hanem egy kis borocskát is.
Jól főz, úgy negyven évvel ezelőtt szakácsként dolgozott Budapesten, a Nyugati pályaudvar restijében. Húszévesen szörnyű baleset érte. Az egyik vonatnak elromlott a fékje, kisiklott, és a falhoz préselt több embert. Sándor egyik kollégája meghalt, a másik elmegyógyintézetben élte le az életét.
Ő maga is súlyos fej-, tüdő- és gerincsérülést szenvedett. Egy évig volt kórházban, leszázalékolták. Gyermekkora óta mélyen vallásos volt, és a kórházban fogadalmat tett, hogy ha felépül, Istent szolgálja majd. Sekrestyés lett Mátraverebélyen. Időközben megnősült, de a házassága nem sikerült.
A helyi plébános úgy vélte, elvált ember nem harangozhat a templomban. Egy zarándoklat alkalmával ismerte meg Kacsik Árpádot, a mátraszentimrei plébánost, akit megkért, hagy szolgálhasson ezentúl a fallóskúti kegyhelyen. Ez tizenkét évvel ezelőtt történt. Azóta ő Fallóskút remetéje, a kegyhely gondnoka, a kápolna sekrestyése. Harangszóval, köszöntővel fogadja a búcsúsokat, az egyházi ünnepek alkalmával érkező több száz zarándokot.
Hogy viseli a magányt? - kérdezem. A téli hónapokban bizonyára kevesen merészkednek a csúszós, havas hegyi utakra. - Szinte nincs olyan nap - válaszolja -, amikor ne jönne valaki. Idős édesanyám és a testvéreim is meglátogatnak olykor. A plébános úr is gyakran van itt, misét tart a kápolnában, meg van úgy, hogy csak beugrik, beszélgetünk, megiszunk egy pohárka bort, főzök valami finomat.
A fallóskúti remete akkor a legboldogabb, ha jönnek a búcsúsok. Százával ücsörögnek a domboldalon a mise után. Elemózsiát hoznak magukkal, falatoznak, forrásvizet kortyolnak, élvezik a napsütést, a csodás kilátást. Sokan éjszakára is itt maradnak, imádkoznak, virrasztanak.
( Szerző : Kurucz Adrienn)
|
|
| |
|
6 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-22 19:19:48, szerda
|
| |
| |
Fallóskút története
A Mátra-hegység fennsíkjának közepén van Fallóskút, mely régen közigazgatásilag részben a 13 km-re lévő Hasznoshoz, részben Bükkszentimréhez tartozott.
Haszos községben élt Sánta Lászlóné, Klára asszony családjával. 1947. július 2-án Sántáék búzát arattak. Délben Klára asszony férje veszekedése elől a búzába rejtőzve - szokásához híven - elmondta az Úrangyalát. Imádság közben a levegőben megjelent neki a Szűzanya. Este, az aratásból hazatérve, ellátták a jószágot, férje pihenni tért, Sántáné pedig esti imáit végezte. Ima közben ismét megjelent neki a Szűzanya, egy tájat mutatott neki, és így szólt: ,,- Itt van egy forrás! Neked nem szabad elhanyagolni! Meg kell keresni!"
Férjének elmondta látomását, aki nem hitt neki, mégis egy belső indíttatás eredményeként ő javasolta a forrás megkeresését. Erre július 10-én került sor. Elindultak Fallóskútra. Az útirány nem jelentett problémát, mert az asszony lélekben kapott belső irányítást, és odavezetett útja a látomásban jelzett forráshoz. Majd Fallóskúton július 22-én újra megjelent neki a Szentszűz. A jelenés helyére vaskeresztet állítottak fel, melyet egy hatvani asszony ajándékozott Klára asszonynak. A kereszt 47 éven keresztül emlékeztette a zarándokokat Klára asszony látomására.
1994-től a kereszt helyén a Montechiariból hozott, fából faragott Rosa Mystica szobor áll. A keresztet később a tisztásra helyezték.
1948. márciusi jelenéskor a Szűzanya kívánsága: a forráshoz kápolna épüljön, mert ő sok népet kíván ott látni. A kápolna építéséhez engedély kellett, Sántáék Egerbe Czapik Gyula érsek úrhoz mentek. Az Érsek úr ennyit mondott: építsék, ahogy tudják, nem ellenzi, most nehéz a helyzet. A hatósághoz irányította őket. Itt sem jártak több eredménnyel.
1948. augusztus 15-i jelenéskor a Szentszűz így szólt Klára asszonyhoz: ,,- Kezdjétek meg a kápolna építését szeptember elején, ne aggódjatok, mint fog felépülni. A hit, remény és szeretet felépíti." ,,Kősziklára épül, veszély nem fenyegeti." Az emberek adakozásának köszönhetően 1948. december 8-án adták át rendeltetésének a kápolnát. A kápolna csak 40 év múlva, 1987-ben, Klára asszony halála után került az Egri Egyházmegye tulajdonába.
Ez idő alatt Fallóskút maszek búcsújáróhely volt, de mindig volt egy-egy névtelen gondozója a kápolnának. Még 1948. őszén a Szűzanya kérte szobrának életnagyságú elkészítését. A szobor hamar elkészült, és nagy tömeg kíséretében 1948. december 8-án szállították ki Fallóskútra, a kész kápolnában állították fel. 1994-ben egy pesti roma család jóvoltából díszes korona került a Szűzanya fejére, amelyet elloptak.
1949. elején egyik jelenés alkalmával a Szűzanya tudtára adta Sántánénak: egySzentháromság szobrot is kell készíttetnie. A Szentháromság szobrot egy hatvani szobrász készítette el. A kápolnába szállítás után odament egy pap, aki a kápolnát és a szobrot megáldotta.
A forrásra visszatérve: a forrás eredete a régi kápolna lépcsői alatt volt. Itt a vizet nem tudták megfogni. A Szűzanya kívánságára 4 m-re a forrástól szívókutat állítottak fel, és víztárolókat építettek.
A kápolnában hosszú ideig szentmise megtartása nem volt engedélyezve. 1962. szeptember 3-i bejegyzéssel olvashatjuk Sántáné naplójában: ,,Az Úr Jézus megjelent, azt mondta, hogy a Mátrában épüljön templom." Ezt a kérést nem tudta megvalósítani. Férje fekvőbeteg volt. A kápolna telekkönyvileg rendezetlen tulajdonjogi helyzete is sok gondot okozott neki. Nagy örömmel töltötte el a Szűzanya 1973. január 23-i közlése: a helyet az egyházmegye fogja átvenni. Már említettem, 1987-ben ez meg is történt. 1988-ban a régi kápolna elé új tornyot építettek. Elkészült az új kápolna is, melyet 1990. szeptember 22-én szentelt fel Seregély István érsek úr az Erdők Királynője tiszteletére.
A Béke Királynője templom alapkövét 2002. szeptember 22-én áldotta meg az Érsek úr - az Erdők Királynője ünnepén - és 2006. június 3-án került sor a templom felszentelésére.
Fallóskúton történtek imameghallgatások, a forrás vizének sokan tulajdonítják gyógyulásukat. 1992-re elkészült a Szabadtéri Keresztút, Rácz Gábor iparművész alkotása. 1995. tavaszán elkezdődött egy díszkút és beton víztároló építése, amely el is készült. A díszkút tetejére carrarai márványból faragott Mária szobor került, Szabó István szobrász alkotása.
Fallóskút, mint kegyhely és zarándokhely a Szűzanya útmutatásait követő és hitében megingathatatlan Klára asszonynak köszönhető. Az első jelenések után férje ostorcsapásokkal, veréssel akarta meggyőzni feleségét a jelenések valótlanságáról, majd ő lett az asszony segítőtársa.
A zarándokok özönlöttek Fallóskútra, ezt a hatóság rossz szemmel nézte. Az asszonyt, elmeállapotára hivatkozva a gyöngyösi kórház elmeosztályára vitték megfigyelésre 1949. július 15-től december 30-ig. Itt szülte meg harmadik gyermekét; a szülés után hazaengedték őket. 1952. szeptember 17-én újra ,,beutalták" a gyöngyösi kórházba, hasadásos elmezavar diagnózissal.
Tanácsi utasításra Gyöngyösről a gyulai közkórház elmeosztályára szállították. Itt brutális bánásmódban volt része. Naplójából idézek: ,,Mikor megkérdezték tőlem, Isten van-e, és én azt feleltem, hogy igen van, akkor mindig áram alá vittek. Ez így volt három hónapig majdnem minden nap." Látogatáskor a főorvos közölte édesanyjával: a lánya nem elmebeteg, hanem mélyhitű.
Gyuláról Pestre szállították szállították a Lipótmezőre. 1954. április 5-én végleg hazaengedték. A kórházban közölték vele, mindez azért volt, mert fellendítette a vallást. 1972-ben és 1976-ban Rómába utazott, hogy a Szentatya jóváhagyását kieszközölje a jelenésekre. Küzdelmekkel, megaláztatásokkal, szenvedéssel teli élet után 1985. december 9-én halt meg. A hasznosi temetőben temették el. Élete végéig harcolt Fallóskútért.
Forrás : Sántháné Rudolf Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-04 09:57:54, péntek
|
| |
| |
Szent Hildegárd
Bingeni Hildegárdként ismerik, mivel élete jelentős részét a bingeni kolostorban töltötte. Bingen Mainz alatt, a Rajna erős jobbkanyarjában fekszik, ahol a folyó északnyugatnak fordul. Hildegárd 1098-ban született, egy Rajna-vidéki nemesi családban. Családja a gyenge fizikumú, gyenge egészségű lányt korán a disibodenbergi kolostorba adta, ahol felnevelkedett. Amilyen gyenge volt fizikailag, olyan erős szellem lakozott benne, rendkívüli aktivitását 81 éves korában bekövetkezett haláláig megőrizte. 38 éves korában apácatársai - akarata ellenére - apátnőjükké kiáltották ki, és igazi aktivitása ekkor kezdődött.
Előbb Bingen mellett, majd Eibingenben építtetett új kolostort, és sokat utazott. Korának egyházi és világi személyiségeivel gyakran levelezett, a hozzá fordulóknak látnoki erejű tanácsokat adott, amelyek beváltak. Látnoki képességei már gyermekkorában jelentkeztek. Mint mondja, látomásai nem a jövőre vonatkoznak, hanem a jelen jobb megértésére. Közemberektől a leghatalmasabbakig fordultak hozzá tanácsért, III. Konrád császárt és Barbarossa Frigyest is beleértve. Ő pedig nem kedveskedett senkinek, rosszallásait egyenesen fogalmazta meg.
Csak mellesleg jegyzem meg, hogy egy német olajvállalat nemrég közzétett egy naív rajzot arról, hogyan jósolta meg Szent Hildegárd a kőolaj és a földgáz hasznosítását és annak hasznát.
Tehetsége a nyelvek területén is kitűnt. Segítség nélkül tanult meg latinul. Misztikus írásait latinul írta, különös költőiségű, látomásokkal telített verseit, amelyek a mai költészetben is megállnák helyüket, latinul és németül. Egyik versét Babits fordította magyarra.
A nyelvészek és az eszperantisták védőszentjüknek tekintik, mert - isteni sugallatra - mesterséges nyelvet talált ki, amit ignota lingua-nak, ismeretlen nyelvnek hívnak, és ennek a nyelvnek nemcsak a leírása maradt fenn, hanem a nyelv szavait verseibe szervesen be is építette.
Állítólag a zenéhez is értett. Daljátékát apácák játszották örömmel.
Én mindezeken túl elsősorban tudósnak tartom. Magába szívta korának ismereteit, és azokat továbbfejlesztette. Elfogulatlanul, dogmák nélkül vizsgálta a természetet. Elsősorban gyógyítani akart, de ehhez először a természetet akarta megismerni. Az első német természettudósnak, az első német orvosnak is nevezik. Orvosi ismereteit a Füvek Könyvében és a Fák Könyvében írta le.
Önzetlenül és alázattal gyógyított, nem pénzért, és tudását megosztotta másokkal is. Nézzük, mit írt a diófáról!
"A diófa meleg és keserűség van benne, és mielőtt gyümölcsöt hozna, ez a keserűség a törzsében és a leveleiben található, és ez a keserűség meleget ad és ez hozza a diókat. És amikor a magok növekedni kezdenek, csökken a keserűség, és édesség keletkezik a helyén. Amikor azonban az édesség a magokban növekszik, akkor van az édesség a legmagasabb szinten, és így keveredik az édesség és annak legmagasabb foka, és hívják elő a magot, és akkor a keserűség és a melegség a törzsben maradnak és kívül diókat növelnek. Azonban a növekedésés a gyümölcsérés után a gyümölcstermő fák levelei gyógyításra többé nem alkalmasak, mert nedvük a gyümölcsökbe költözik.
A diófa levelinek első felpattanásától addig, amíg gyümölcsei növekednek, vagyis amíg a diók még éretlenek, és nem lehet őket megenni, vedd a fa leveleit, amikor még frissek, és préseld a nedvüket arra a helyre, ahol az embert férgek gyötrik, vagy ahol nyüvék vagy más férgek benne növekednek, és tedd ezt gyakran, és a férgek megdöglenek. Ha azonban a férgek a gyomrodban születnek, végy diófalevelet és barackfalevelet egyenlő mennyiségben, mielőtt ezek gyümölcsöt érlelnek, porítsd őket egy felforrósított kövön, és edd ezt a port tojással, levessel, vagy egy kevéssé megpirított liszttel, és a férgek a gyomrodban megdöglenek.
És akiben a lepra elkezd növekedni, az préselje ki a levelek nedvét és adja öreg zsírhoz, és így készítsen kenőcsöt, és akkor amikor a lepra még fiatal benne, kenje magát tűz mellett, és tegye ezt gyakran, és kétség kívül meg fog gyógyulni, kivéve ha az Úr nem akarja. És akit köszvény kínoz, az vegye a földet, ami e fa gyökereinél található, mielőtt a fa gyümölcsöt érlel. És forrósítsa fel ezt a földet tűzben, mintha kő lenne és így készítsen izzasztófürdőt, és amikor ebben a fürdőben ül, locsolgassa az így felforrósított földet, hogy ettől melege legyen és verítékezzen, és így fürödjön. És a köszvény, ami tagjait kifacsarja és ki akarja törni, kihajttatik, és törött tagjai is meggyógyulnak így, ha gyakran teszi ezt, amennyiben a köszvény még csak elkezdte őt kínozni. És akiben sok a nyálka, vegye azt, amit a dió kiizzad, ha megvágják az ágait, mindegy hogy az gomba avagy más tajték-e, és főzze mértékkel vízben édesköménnyel és egy kevés zsázsával, és szűrje át kendőn, és igya azon melegében, és ez kihajtja belőle a nyálkát, és megtisztítja őt.
És akinek ótvar van a fején, vegye a dió külső burkát, vagyis a héját, és préselje ki a nedvet belőle a sebes helyek felett, vagyis az ótvarok felett, és ha a nedv keserűsége miatt ezek a helyek megduzzadnak, azonnal kenje be faolajjal, és ez enyhíti a keserűséget. És tegye ezt gyakran, és az ótvar meggyógyul.
Azonban aki sok diót eszik, akár frisset, akár öreget, könnyen lesz lázas, mégis az egészségesek ezt kiállják, de a betegek károkat szenvedhetnek tőle. A diókból kipréselt olaj meleg, és zsírossá teszi annak a húsát, aki belőle eszik, és vidámmá is teszi; de kivész belőle a nyálka, és az ember mellét váladékkal, vagyis nyálkával tölti meg. Mégis a betegek csakúgy, mint az egészségesek kiállják és elviselik ezt az étket; de a beteg mellet némileg kehessé teszi."
Eddig az idézet, a helyesírást igyekeztem az eredeti szöveg módján tartani.
Üdítően egyéni, eredeti gondolatok, mástól ilyeneket nem olvastam, minden elismerésem a szent hölgyé! Gyógyítsuk magunkat dióval, a gyógyulás nem lehet kétséges, ha Isten másként nem akarja!
Szent Hildegárd minden tudása és zsenialitása mellett is megmaradt a legszerényebb apácának. Önmagáról csak így nyilatkozott: "egy nyomorult nőszemély", "törékeny ember, akiben semmi állandóság nincs, hamu a hamuból és por a porból".
Alázattal, segítséggel fordult mindenki felé. És ez a szent hölgy az egyház szemében mégsem válhatott szentté. Egy évvel halála előtt kolostorába fogadott egy, a mainzi érsek által kiközösített ifjú lovagot, aki a kolostorban halt meg, és Hildegárd ott temettette el, az érsek minden haragja és hatalma ellenére.
Így aztán ez a legszentebb hölgy hivatalosan mégsem lehetett szent. Pedig a diófáról is milyen jókat írt!
Lásd lejjebb : 2012 mégis szent lett ! 
Forrás: Terebess.hu
KIEGÉSZÍTÉS :
Hildegard von Bingent (1089-1179) nem a megszokott formában avatta szentté XVI. Benedek - olvasható a L'Osservatore Romano május 12-i cikkében. A szent eddig a német nyelvű területekre és a bencés rendre korlátozódó tiszteletét terjesztette ki a pápa az egész Egyházra. E hivatalos lépésnek köszönhetően emléknapja bekerül a liturgikus naptárba, mely formálisan a szenttéavatásnak felel meg - emeli ki a vatikáni napilap.
XVI. Benedek május 10-én délelőtt kihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusát, melynek során Bingeni Szent Hildegard tiszteletét kiterjesztette az egész Egyházra. A XII. században élt bencés apácát halála után a renden belül szentként tisztelték, ám hivatalosan soha nem történt meg kanonizációja.
Hildegard 1098-ban született Bermersheimben, és 90 éves korában halt meg Rupertsbergben. E nagy szent az egyháztörténelem viharos korszakában élt - fogalmazott XVI. Benedek pápa. 2010-ben, az egyik általános kihallgatáson tartott katekézisében is kifejezte Hildegard von Bingen személye iránti tisztelét.
A bencés rend 1916-ban vette fel Bingeni Szent Hildegard ünnepét a naptárába, szeptember 17-ére. A Szentatya döntése alapján Bingeni Szent Hildegard tisztelete ezentúl az egész Egyházra vonatkozik.
Forrás :Magyar Kurír |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2018. December
| | |
|
|
| ma: |
14 db bejegyzés |
| e hónap: |
161 db bejegyzés |
| e év: |
1532 db bejegyzés |
| Összes: |
49316 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1710
- e Hét: 3693
- e Hónap: 17442
- e Év: 222143
|
|
|
Online
