|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2018-02-06 07:12:08, kedd
|
| |
| |
PROFILKÉPEM ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ SZÖVEG
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=80017&kid=269014&sort=
Ez a kép 2007-ben készült rólam és barátaimról, akikkel előadtunk egy Böszödöm c. paródiát (népszínművet) melyben én voltam az ügyész, aki elítéli az őszödi beszéde miatt elhíresült "böszmét", aki kíméletlenül és főleg büntetlenül rárontott a vétlen, békés 1956-ra emlékezőkre 2006. október 23-án.
http://furaila.xfree.hu/80017
*
Korábban mindig is volt profilképem.. de 2017 decemberében töröltem az összeset és 500 jegyzetemet is. Tettem ezt azért, mert már többször letiltott a Facebook elég hosszú időkre. Előző oldalaimról, pedig végleg kitiltott. Nekem ez a harmadik facés fiókom 2011 óta.
Ezért és még sok minden más miatt önfelszámolásra kényszerültem. Arra gondoltam végső kétségbeesésemben, ha teljesen fölszámolom önmagam, kitörlök és eltörlök mindent, amivel nyomot hagytam magam után, majd kikerülhetek a célkeresztből. Nem így történt. Az élet ment tovább a napi mókuskerék körforgásával, továbbra is CÉLKERESZTBEN...
*
Az történt ugyanis, hogy már 1956 augusztusában láttam azokat a röpcédulákat, amelyek a terjesztéséért később - a forradalom leverését követően - tizenéves pesti srácokat ítéltek 4-től 10 évig terjedő börtönre!
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=273088&aid=146399&htr=1
*
Sajnos, pont ott ,,nyaraltam rokonoméknál", akik portájára - már 1956 AUGUSZTUSÁBAN - bálákba csomagolva, repülőgépről hullottak a röpcédulák. Az egyik bála kiszakadt a földet-éréskor és szétszóródtak a kis papírcédulák. Egyet sikerült elkapni és elolvasni! Igaz, nem sokat értettem belőle, mert addig teljesen ismeretlen szavak (,, sztrájk") voltak benne. Ez azonban elegendő volt ahhoz, hogy egész életemet CÉLKERESZTBEN, állandó titkos szolgálati megfigyelésben, és negatív megkülönböztetésben éljem le.
*
Kár, hogy csak 1999-ben, Hegedüs András halálát követően tudtam meg, hogy rokonom, B. Imre felesége: Hegedüs Etelka, féltestvére volt az akkori miniszterelnöknek, Hegedüs Andrásnak.
http://szaracen.blogspot.hu/2013/06/miniszterelnok.html (Hegedüs Andrásról)
*
Azonban, még 1999-ben sem ismertem föl az összefüggést az életen át tartó hátrányos megkülönböztetésem és eme tény között!
Esküszöm, hogy csak az utóbbi hat évben jöttem rá azokra a tragikus összefüggésekre, amelyek miatt tíz éves koromtól CÉLKERESZTBEN éltem le - és élek, talán halálomig - az életemet!
*
Az igazság HEGEDÜS ANDRÁS-ról, hogy ő volt 1955-56-ban a Magyar Népköztársaság MINISZTERELNÖKE, aki "1956. október 24-én, a nép és kormányának követelésére kénytelen volt átadni a hatalmat Nagy Imrének."
"Október 28-án ő írta alá antedatálva a szovjet hadsereg segítségül hívásáról szóló kérelmet. Október 28-án elvesztette KV és PB tagságát, majd október 29-én a Szovjetunióba menekítették"
https://hu.wikipedia.org/wiki/Heged%C3%BCs_Andr%C3%A1s _(politikus)
*
HEGEDÜS ANDRÁS akkori miniszterelnök és BATA ISTVÁN honvédelmi miniszter http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=276520&kid=832045&sort=
nem csak ezekért a röpcédulákért és a szovjetek újabb csapatainak behívásáért felelős, hanem az 1956. október 25-i KOSSUTH TÉRI SORTŰZÉRT IS!
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=276520&kid=832047&sort=
HEGEDÜS ANDRÁS 1994. március 16-án tett VALLOMÁST az ÜGYÉSZSÉGEN: ,,a mi ... testületünk létrehozott egy Katonai Bizottságot, ami emlékezetem szerint egészen 28-ig, mint a Párt Katonai Bizottsága szerepelt. Ebben a Katonai Bizottságban volt Apró Antal, Fehér Lajos, Bata (István), Piros (László), Földes László. Mi a Katonai Bizottságot bíztuk meg, hogy megfelelő helyzetben adja ki a tűzparancsot, - tehát mi ez az amorf vezetőség voltunk azok, akik felhatalmaztuk a Katonai Bizottságot, hogy a helyzet értékelésétől függően, az ő megítélése alapján, az ő szakmai tudásuk szerint adják ki a tűzparancsot. Ez meg is történt."
https://issuu.com/.../.../k__ri_edit_-_kik_l__ttek_a_kossuth_/23
*
A FENTIEK ALAPJÁN HEGEDÜS ANDRÁS, BATA ISTVÁN, és az a bizonyos KATONAI BIZOTTSÁG - további tagjai APRÓ ANTAL, FEHÉR LAJOS, PIROS LÁSZLÓ, FÖLDES LÁSZLÓ - bűnösök és bűnrészesek voltak HAZAÁRULÁSBAN és az EMBERIESSÉG ELLENI BŰNTETTBEN...
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=276520&kid=832048&sort=
*
NA ÉS AZTÁN? Kit érdekel?
Mintha 'mi sem történt volna, megkötötték egymással 1990-ben azt a bizonyos, agyonhallgatott PAKTUMOT, melynek értelmében nem eshet ezeknek a hazaáruló tömeggyilkosoknak semmiféle bántódásuk!
Tessék csak beleolvasni ebbe a visszaemlékezésbe, amit külön kiemelnék:
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=832046&aid=276520&htr=1
"... Ezért kötötte meg az ismert paktumot és nem tette lehetővé, hogy a tudatlanság, vagy félismeretek ezt lehetetlenné tegyék."
Az azóta eltelt 28 évben is a "TUDATLANSÁG" és a "FÉLISMERET" alapján mennek az emberek szavazni és NEM választani.
Addig, míg erre a ,,tudatlanságra" és ,,félismeretekre" számítva ELHALLGATJÁK azokat a történelmi tényeket, melyeket meg kellene ismerniük utódainknak, nem lehet SZABAD VÁLASZTÁSI lehetőségről beszélni Magyarországon!
*
INDOKLÁS:
2016-ban megkaptam egy ismerősömtől ifj. HEGEDÜS ANDRÁS email címét. Tőle tudom, hogy ő, mint apja-miniszterelnök fiának, lehetősége van arra, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kutathatja az 1956-os történéseket.
Ezek után nem gondolhatok mást, mint-hogy: hiába volt a nagy felhajtással megünnepelt 60. évforduló, ha még mindig nem jött el az igazmondás ideje 1956-tal kapcsolatban! Hiszen, aki ELHALLGATJA az igazságot - mint pl.: ifj. Hegedüs András, aki békésen kutathatja 1956 történéseit, miközben én titkos szolgálati elszigeteltségben és ellenőrzöttségben tengetem napjaimat, nehogy kifecsegjem, megírjam és terjesszem a NAGY TITKOT!
Ezzel azonban, nem csak nekem ártottak és ártanak, hanem gyanútlan embertársaimnak, szeretteimnek, akiket közvetlen és közvetve érintett és érint a negatív megkülönböztetés, amivel nekem folyamatosan szembesülnöm kellett és kell.
*
Meggyőződésem, hogy ezzel ártottak és ártanak mindannyiunknak! Már-pedig, addig, míg nem lehet ezt az ártó szándékot leleplezni - míg erre csak egyetlen embernek nincs lehetősége egy társadalmi berendezkedésben - addig az NEM DEMOKRÁCIA, hanem az ártó szándékúak diktatúrája!!!
*
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-04 11:37:52, vasárnap
|
| |
| |
I. fejezet, 2. rész: FÖLDREFORM- NUMERUS CLAUSUS- IRODALOM- ÉRDEKESSÉGEK
1929-ben, a Magyarok I. Világkongresszusa évében, kilenc évvel eltávolodva a trianoni traumától, tekintsük át milyenek voltak a társadalmi, kulturális viszonyok 1929. év kis-Magyarországán!
*
FÖLDREFORM
Az 1920-as években a nagybirtokos arisztokrácia társadalmi elkülönülése volt a jellemző. Ezen a szükséges földreform sem változtatott. Ugyanis, földreformmal (földosztással) kezdődött a mai baloldaliak által évtizedek óta csontig lejáratott Horthy-korszak... A földreform azzal a szándékkal valósult meg, hogy ,,a magyar földbirtok megoszlását helyesebbé tegye".
- A nincstelenek 600 négyszögöl házhelyet és legfeljebb 3 hold földet kaphattak, vagy a törpeparcelláikat 3 holdra egészíthették ki.
- Az addigi birtokosok meglevő földjeiket legfeljebb 15 holdra pótolhatták ki.
- Földdel nem rendelkező közalkalmazottak, gazdatisztek legfeljebb 1 holdat kaphattak.
A reform végrehajtására létrehozták az Országos Földbirtokrendező Bíróságot.
- Földalapot képeztek megvásárlási ár ellenében. (Összesen 1,3 millió kat.hold.) Ebből különféle célokra (vitézi szék, közlegelők, mintagazdaságok, stb.)
- 190 ezer kat. holdat zároltak.
- 155 ezer holdat kishaszonbérletbe adtak, és
- végül 928491 kat. hold került szétosztásra.
- 425 ezer család jutott földhöz, átlagosan 1,5 kat.holdhoz.
A földreform az egész ország földterületének 8,5 %-át érintette.
*
Jelentős tömegek kaptak kevés földet. Azonban, a társadalomban létező gazdasági és szociális feszültségeket továbbra sem szüntette meg.
Magyarországon 372 hercegi, grófi, őrgrófi, és bárói címet viselő férfi és nő tulajdonában volt 1000 katasztrális holdat meghaladó földterület, vagyis: nagybirtok. Pl. Festetics György herceg 69423 holdas, ill. Esterházy Pál herceg 223287 holdas uradalommal rendelkezett.
Az arisztokrácia elfogadta a bethleni konszolidáció által teremtett rendet, de nem lelkesedett érte.
*
Néhány elszánt Habsburg-ház legitimitását visszakövetelő ifjú kivételével - elfogadták ideiglenes államfőnek Horthy Miklóst.
*
Még, ha a köznemesi sorból kikerült kormányzó nem is léphetett be a keszthelyi Festetics-kastély címeres kapuján, és a főrangú hölgyek lenézően csak úgy emlegették: ,,Der Matrose" (,,az a matróz").
Ez a konzervativizmus nemcsak a szociális kérdésekről fordította el a figyelmüket, de el is választotta őket a ,,jobboldali" és ,,baloldali" radikalizmustól.
*
*
NUMERUS CLAUSUS
Muszáj részletezni ezt a történelmi korszakot a numerus clausus szempontjából is, mert a mai napig emiatt nevezik Horthyt fasisztának!
A Nemzetgyűlés elfogadja az 1920:XXV. tc.-t, ami ,,numerus clausus" néven maradt meg a köztudatban.
Ennek lényege:
,,A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozása."
Ezzel a tc-el korlátozták a BEIRATKOZÁS szabadságát.
- 1 §-ában alapvető kritériumnak a nemzethűségi és erkölcsi megbízhatóságot állította.
- A második szempont a ,,kiképezhetőség biztosításának" a lehetősége volt. (ti. mennyi hallgatót képesek fogadni az egyetemek.)
Az izraelita vallású állampolgárok jogegyenlőségét a nemzetgyűlési vita során beiktatott módosítás, a törvény 3. §. 3. bekezdése sértette meg: ,,Arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj, vagy nemzetiség országos arányszámát."
Az 1928:XIV. tc. az ominózus bekezdést hatályon kívül helyezte.
A numerus clausus mérlege az 1920/21-es tanévben: összes főiskolai hallgató 17048 fő, míg a zsidó hallgató 1770 fő volt.
Ez az arány 1929-ben - a Magyarok I. Világkongresszusának évében, vagyis az 1928/29-es tanévben az össz. főiskolai hallgató 16322 fő, míg a zsidó hallgatóké 1378 fő volt. Százalékban ez mindössze 2 %-os létszámcsökkenést okozott a zsidóság köreiből kikerülő továbbtanulóknál.
(Hol van ez a negatív diszkrimináció az aczéli hármas ,,T"-hez (Tilt, Tűr, Támogat) képest!? Amit egyébként még 1990-et követően is tovább alkalmaztak a szocialista rendszer ellenségének kikiáltottakkal szemben!?)
Ha lassan is, de megindult egyfajta polgárosodási folyamat...
*
*
IRODALOM
1920 a művelődés- és irányzattörténeti szempontból határvonalat jelentett.
A Nyugat hőskorát követő 1920-as évek - a Nyugat második nemzedékének - irodalmát és művészetét már az egyéni- és társadalmi felelősségvállalás útkeresése jellemezte.
*
Például, József Attila tiltakozása a trianoni békediktátum ellen a Nem, nem soha! című versével. (Ami sorra kimaradt az 1945 után megjelenő összesenjeiből.)
https://www.youtube.com/watch?v=Qposl6NveOY
*
Miközben, a kormányzat- (Klebersberg Kuno oktatási- és kultuszpolitikájával) az egyházi szervezetek is kidolgozták a maguk programját a falu átalakítására, a polgárosodás elősegítésére - a parasztság iránti érdeklődés növekedésében különös szerep jutott az irodalomnak.
Színre lépett a paraszt költők és írók népes tábora...
Az irodalomban és a közgondolkodásban is megjelenik az urbánus (városi) és plebejus (népi) irányzat.
A plebejusok (népiesek) úgy érezték, hogy ők képviselik a nemzeti eszmét, a magyar történelmi hagyományokat.
Az urbánusok (városiak) úgy vélték, a modern korproblémák és művészi törekvések, az európai értékek megfogalmazása és érvényesítése rájuk vár.
*
*
ÉRDEKESSÉGEK 1929-ben
Febr. 7-én a Párizsban rendezett szépségversenyen egy magyar lány: Simon Bözske győz.
Febr. 11-én -33 C fokot mérnek Pásztón.
Március 8-án az első mozgóképes televíziós közvetítés a Berlin-witzlebeni rádióállomáson. Mihály Dénes mérnök már 1919-ben készített képátvivőt, amit 1928-ban mutatott be először.
Május 4-én életbe lép az összefüggő szőlőterületek hegyközségekbe tömörüléséről szóló törvény.
Május 13-20 megrendezik az első könyvhetet Magyarországon, és megjelenik József Attila Nincsen apám se anyám című kötete, benne a Tiszta szívvel című verse. (Ami miatt Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznia, magához hívatta és két tanú előtt kijelentette, hogy míg ő megvan, soha nem lehet középiskolai tanár, mert ,,az olyan emberre - úgymond - ki ilyen verseket ír" ... ,,nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését".)
Július 18. Hatályba lép a Nemzeti Közművelődési Alap létesítéséről szóló tc.
Augusztus 3-9 Budapesten rendezik XXI. Eszperantó Világkongresszust.
Október 12. A kormány pertörlést rendel el az 1919 óta emigrációban élő szoc.dem. politikusok ügyében.
Október 24. Kirobban New York-i tőzsdekrach; kezdetét veszi a világgazdasági válság.
Az év folyamán 208 kisebbségi panaszt bírált el a Népszövetség. ,,A Népszövetség a versailles-i békediktátum szerves részét alkotta.".
*
Sajnos, a magyarok 1929-ben megtartott I. Világkongresszusáról nem találtam semmilyen adatot. Viszont, találtam egy könyvet, melynek
,,Magyarok világkongresszusainak tárgyalásai" a címe és megrendelhető: 18.000,- Ft-ért, itt:
https://www.antikvarium.hu/konyv/harsanyi-zsolt-suranyi-miklos-a-magyarok-vilagko ngresszusanak-targyalasai-548830
*
(Folytatás következik)
*
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-01 00:33:18, csütörtök
|
| |
| |
1. rész: A magyarok I. világkongresszusa: 1929-ben, és előzményei
Az I. Világháború- a Tanácsköztársaság- a Trianonban hozott ,,békediktátum" okozta nemzettragédia után került az ország élére Horthy Miklós kormányzó. Gigászi feladat várt rá: lélekben megerősíteni a megcsonkított magyar nemzetet! Ő nagyon is jól tudta, hogy a LELKIERŐ GARANTÁLTAN MEGTART, nemzetté kovácsolhat egy népet.
Európa történelmében védőszerepet játszó, elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar nemzet (lásd az 1456-os nándorfehérvári diadalt az oszmán-muszlim seregek fölött) 1920. június 4-e óta - elvesztette össznépi képviseletét.
A hétfelé szaggatott és harmadában hozzá ellenségesen viszonyuló, idegen uralom alá kényszerített magyarság össznépi képviseletét kilenc évvel később, 1929-ben, a Magyarok I. Világkongresszusa révén nyeri vissza.
*
ELŐZMÉNYEK
Az I. világháború kitörésekor a Monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a HADKÖTELEZETTSÉGET! Ezzel szemben a magyar törvények 1912-ben 18-50 év közötti férfiak számára írt elő hadkötelezettséget.
1916 január 21-én 50 évről 55 évre emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt.
EZ AZÉRT FONTOS, MERT AKI NEM TELJESÍTETTE A BEHÍVÓ PARANCSOT, STATÁRIÁLISAN (AZONNAL) ELÍTÉLHETTÉK ÉS KIVÉGEZHETTÉK!
Vagyis, a KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG-elve alapján hozott trianoni döntés eleve már ezért is teljességgel igazságtalan volt!
*
A történelmi Magyarország területéről kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban Ebből, több-mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.
Talán, menjünk vissza az 1917 októberéig, amikor Magyarország területéről közel 1 millió ember, közöttük 500-600 ezer magyar nemzetiségű esett orosz hadifogságba. Az ország 18-40 év közötti, fegyverfogásra alkalmas korosztályainak több-mint harmada fogolyként élte át az orosz forradalmat és polgárháborút.
A hadifoglyok legnagyobb részét Szibériában és Turkesztániában, több tízezer főt befogadó táborokban őrizték. Közülük néhányban, így Omszkban, Tomszkban és Szamarkandban, a magyarok aránya elérte a 30-50 %-ot!
1916-tól mind nagyobb számban alkalmazták a foglyokat az iparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban.
A táborokban 1917-ben szocialista csoportokat alakítottak, elsősorban azok az értelmiségiek, akik részt vettek a hazai munkás- és polgári radikális mozgalmakban, tartalékos tisztként a harctérre, majd fogságba kerültek.
Ezek a csoportok kapcsolatokat építettek ki a bolsevik szervezetekkel.
Az 1917. októberi forradalomban kb. 40 városban több ezer magyar hadifogoly vett részt. A hatalomátvétel után, amikor a hadifoglyok visszanyerték személyes szabadságukat, ún. internacionalista katonai alakulatokat szerveztek, amelyeket a Vörös Hadsereg kötelékében minden fronton bevetettek.
A magyarok aránya az internacionalista alakulatokban felülmúlta bármely más nemzetét. Összlétszámuk 100 ezer főre tehető, ebből kb. 30 ezren elestek.
Új fegyveres erők 1918-ban
A frontról hazaözönlött és leszerelt katonák száma 1918 decemberéig elérte az 1,2 milliót.
November 9-én a hadsereg újraszervezése nagy erőkkel kezdődött el. November 13-án rendelet jelent meg a nemzetőrség, a polgárőrség és a hadsereg létesítéséről.
A hadsereg alapját az 5 legfiatalabb korosztály visszatartása, illetve behívása képezte volna. Az ütőképes haderő gyors megszervezése illúzió maradt.
Oka: pénzszűke, az ország peremvidékeinek leválása, illetve megszállása; a háborús fáradtság, a pacifista (mindenfajta háborút, fegyveres harcot ellenző) tömeghangulat; belső feszültségek a minisztérium és a Pogány József vezette katonatanácsok, a hadsereg és a nemzetőrségek között; a nyílt lázadásokig vezető zsoldos-kérdés.
Károlyi 1919 februárjában aktív ellenállás szükségességét hirdeti. Az akkori hadügyminiszter, Böhm Vilmos, és államtitkára Stromfeld Aurél a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben szervezett munkásságra kívánt támaszkodni a hadsereg megújításában.
A Magyar Nemzeti Tanács mellett 1918 okt. 23-án megalakult a diáktanács.
A forradalom éjszakáján Csernák Imre vezette Katonatanács fegyveres akcióival kész tényeket teremtett. A győzelem után a kormány megállapodott a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival.
A katonatanácsban választott bizalmiak képviselték az egyes zászlóaljak tisztikarát, illetve legénységét.
A katonatanács részt kívánt venni az ország politikájának alakításában.
A kormány és a munkás- ill. katonatanácsok viszonyát nov. 4-i rendeletben szabályozták: ,,a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei,. De nem intézkedési jogával felruházott kormányzó hatóságok".
1919. március 21-én a Magyarországi Szocialista Párt megvalósítja a proletárdiktatúrát. Létrehozza hadseregét és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal.
Kommunista ,,Lenin fiúk"
1919. május 2-án a Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről!
Május 3-4re 44 ezer ember áll be a Vörös Hadsereg soraiba és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek tartalék munkásszázadokba.
A forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-i rendeltével a karhatalmi és közbiztonsági feladatok ellátására létrehozta a Vörös Őrséget. Kifejezetten politikai célokra.
A leghírhedtebb közülük egy Cserny József nevű kalandor kb. 200 főnyi egysége volt, az un. ,,Lenin fiúk". Fekete bőrruhában(!) állig felfegyverkezve, aknavetőkkel és gyalogsági ágyúkkal tanyáztak a Teréz körút és az Oktogon sarkánál lévő, volt Batthyány-palotában.
A különítmény tagjai mintegy tucatnyi, közönséges gyilkosságot követtek el Cserny kifejezett utasítására vagy minden parancs nélkül.
Az ellenforradalminak nevezett szervezkedések felderítése a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának feladata volt. A részleg tevékenységét Korvin Ottó irányította.
A vidéki fegyveres felkelések leverésére és megtorlására Szamuely Tibor újságíró, népbiztos kapott teljhatalmat a Forradalmi kormányzótanácstól. Könyörtelen és hidegvérű elszántsággal, ,,a cél szentesíti az eszközt" meggyőződésével tett eleget a megbízatásának.
Különvonatával, amelyet ,,halálvonat"-nak neveztek, megjelent az ellenforradalmi lázadások színhelyén, ott a rendelkezésére álló karhatalommal ,,rendet" teremtett, majd rögtönítélő eljárással egy személyben törvényt ült az elfogottak felett.
A halálos ítéleteket a helyszínen nyomban végrehajtatta.
A forradalmi törvényszékek, valamint a rögtönítélő bíróságok ítéletei alapján 153 személyt végeztek ki, közülük 119 vádlottat politikai, 6-ot katonai, 28-at közönséges bűncselekmény miatt.
*
A Tanácsköztársaság bukását követően a Nemzeti Hadsereghez tartozó Prónay-, Otenburg-, és Madary fővezérek vezette osztagok az 1919. aug. 19-én kiadott rendeletek alapján gyorsított bűnvádi eljárással ítélkeztek a vörös terror végrehajtói fölött.
1920. ápr. 11-én a Vérmezőn a Nemzeti Hadsereg felesküszik Horthy kormányzóra.
1920. jun. 4. A trianoni békediktátum alapján, Magyarországot a kollektív bűnösség elve alapján büntették. Elveszíti területének és azok lakóinak több, mint kétharmadát!
Pedig, mint a fenti adatok is bizonyítják, nem a nép kezdeményezte a háborút és a kötelező hadrafoghatóság miatt teljesíteni kellett a behívó parancsot.
Éppen ezért, vissza kell utasítani a kollektív bűnösség elvén alapuló vádat!
Még akkor is, ha a ,,vörös veszedelemtől" való félelem szülte!
*
(Folyt. köv.)
*
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2018. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
13 db bejegyzés |
| e év: |
178 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 873
- e Hét: 1710
- e Hónap: 10314
- e Év: 46255
|
|
|
Offline
