|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
|
|
2019-01-21 06:40:50, hétfő
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
L
Ladányi Lunczer István
Laczkovits Dezső
Letenyei Ferenc
Luttenberger László
Luttenberger Mihály
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-20 08:22:55, vasárnap
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
K
K. Papp József
Kardos András
Kardos Miklós
Karsai Zsolt
Kassai Katalin
Katona Tamás
Kelemen Rezső
Kemény Márton
Kéri József
Kiss András
Kiss Antal
Kiss János
Koloszár Zoltán
Korcz Antalné
Kovács István
Kovács K. Zoltán
Kóródi Károly
Kósa Katalin
Kövy Zsolt
Kreizer Sándor
Kuroli Géza
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-19 04:57:27, szombat
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
J
Jean-Pierre Pedrazzini
Jean-Pierre Pedrazzini 1927-1956
Pédra, a szabadság fotósa
A huszonkilenc éves francia fotóriporter, Jean Pierre Pedrazzini
(becenevén: Pédra) 1956. október 28-án első magyarországi képeit épp nálunk, Mosonmagyaróváron készítette, amikor a város az október 26-ai sortűz áldozatait temette. A Paris Match nevű fényképes hetilap egyik első munkatársa volt már ilyen fiatalon.
A városból egyenest Budapestre utazott munkatársaival, ahol a győztes forradalom pillanatait örökítette meg. Október 30-án azonban a Köztársaság téri tűzharc során, fedezékéből, egy lábon lőtt gyermekhez szaladt segíteni, amikor tucatnyi lövés érte.
A súlyos sebesültet a Péterfy Sándor utcai kórházba szállították, ahol kétszer is megműtötték. Ezt követően még a szovjet bevonulás előtti napon, november 3-án repülőgéppel sikerült Párizsba szállítani. Sajnos azonban az itteni újabb műtét sem segített az állapotán. November 7-én elhunyt.
-"Az élet szép. És én meg fogok halni." Ezek voltak az utolsó szavai. A magyar forradalom francia fotósa posztumusz lett a Francia Becsületrend lovagja. Magyarországon 1990-ben avattak emléktáblát tiszteletére a Köztársaság tér 25. szám alatti épület falán, ahol a végzetes lövéseket kapta. 2003-ban fotóiból, személyes ereklyéiből rendeztek kiállítást a Nemzeti Múzeumban illetve posztumusz 1956-os emlékéremmel tüntették ki, melyet rokonai a Parlamentben vettek át. 2006-ban mellszobrot is állítottak emlékére szintén a Köztársaság téren. Azóta itt minden év október 30-án megemlékeznek a fiatal riporterről, aki egyetlen volt a külföldi tudósítók közül, aki a magyar szabadságharcban vesztette életét.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-18 01:47:14, péntek
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
Í |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-17 06:27:13, csütörtök
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
I
Iro László
Iváncsics János
Iro László 1934-1956
Tüzér Budapesten, aki egységével állt át a felkelők oldalára. A Blaha Lujza téri harcokban október 29-én lőtték sorozatban végig a huszonkét éves fiatal testét. A család emlékei szerint később a rákospalotai temetőben találtak Laci holttestére, hiszen az áldozatokat összegyűjtötték, ahol ideiglenesen helyet kaptak, ott helyezték el a holttesteket. Ezért mindig késve történt, napok, hetek elteltével a temetés. A helyiek visszaemlékezései szerint Lacit egy helybéli katonatársa hozta haza teherautóval, a tüzér egyenruháját is vele hozták. Ebben a katonai egyenruhában ravatalozták fel a házukban, az üveges műhely melletti szobában. Sokan eljöttek a házi ravatalhoz, hogy tiszteletüket tegyék. Az iparosok, családtagjaik, az osztálytársak és a barátok mind elmentek megnézni a nyitott koporsóban, katonaruhában kiterített fiatal katonát. Gyászolt a falu. Síremlékén az alábbi felirat olvasható:
Drága áldozatunk
Szent hazánk oltárán
Halhatatlan lettél
Hős halálod árán
Őrzöd mindörökké
a hazát,a békét
Mi pedig őrizzük
Emléked örökké
Sírja a mosonszentjánosi temetőben található. Élettörténetét L. Burda Zsuzsanna jegyezte le, ami megjelent a Jánossomorjai Füzetekben (2011) is. A település Társaskör Egyesülete minden év november 4-én, a Nemzeti Gyásznapon megemlékezést tart sírjánál.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-16 06:03:27, szerda
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
H
Harmath Lajos
Hatos Dezső
Hornyák Béla
Horváth Gyula
Harmath Lajos 1922 - 2015
A Vitézi Rend tagja, a Mosonmagyaróvári Honvéd Hagyományőrzők Egyesületének alapítója, örökös elnöke, a helyi Hősök Napja ünnepségek felelevenítője, szervezője, rendezője, a mosonmagyaróvári '56-os történelmi hagyományok tisztelője, őrzője, Mosonmagyaróvár Pro Urbe díjasa. Sírja a helyi feketeerdei úti temetőben található. 2019-ben a Hansági Múzeum hagyatékából emlékkiállítást rendezett.
Hatos Dezső -2016
Harmath Lajos után a Mosonmagyaróvári Honvéd Hagyományőrzők Egyesületének elnöke volt, de sajnos csak rövid ideig. Az '56-os hagyományok tisztelője, ápolója.
Hornyák Béla 1920-1956
Sortűz áldozat. Vízvezetékszerelő a Vasipari KTSZ-ben. Sírja a mosoni temetőben található. 1956. október 28-án Hornyák Bélát a később kivégzett Gulyás Lajos református lelkész temette. Személyes dokumentumai, eredeti fejfája a Hansági Múzeum '56-os kiállítótermében láthatók.
Horváth Gyula 1935 - 1956
Sortűz áldozat. 1956-ban végzős hallgató a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. Sírja a szanyi temetőben található. Síremlékén az alábbi felirat olvasható:
Életem legszebb hajnalán,
mint diákot tört le a halál
Imádkozzon értem
Ki síromnál megáll
Rendszerváltás után posztumusz agrármérnöki diplomát kapott.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-15 00:17:32, kedd
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke-
GY
Gyenes György
Gyepes István
Gyécsek István
Gyenes György 1928-1956
1956-ban a mosonmagyaróvári zöld ávós laktanya határőr főhadnagya. Az október 26-ai sortüzet követő népharag áldozata. 1958-1989 között utca volt róla elnevezve a városban. Sírja Cibakházán található.
Gyepes István 1922-2000
Az 1957-es győri Földes-per bírája. Elsőfokú büntetőeljárásban halálra ítélte Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Gulyás Lajos, Weintráger László, Cziffrik Lajos és Zsigmond Imre vádlottakat.
Gyécsek István 1921-1956
Sortűz áldozat. Ahogy Ferenci Lajos, úgy Gyécsek István is az erdészetnél dolgozott 1956-ban. Ő fogatos volt. Együtt csatlakoztak a tömeghez. Gyécsek Istvánt fejlövés érte. Sírja a mosoni temetőben található. A mai Kisalföldi Erdőgazdaság 2016-ban újraavatott emlékhelyet állított emlékére a Kálnoki híd utáni erdősávban a lőtér előtt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 01:33:14, hétfő
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
G
Galambos Józsefné Szakály Magdolna
Gulyás Lajos
Göncz Árpád
Galambos Józsefné Szakály Magdolna 1940-2015
Sortűz sérült. Súlyos sebesülését élete végéig szenvedte. A Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület alapító tagja. Aktívan részt vett a Dudás István hőr. laktanya parancsnok és társai elleni perben és az azt megelőző feljelentésekben is. Szerepel Erdélyi János Sortűz után c. filmjében. Sírja a magyaróvári temetőben található.
Gulyás Lajos 1918-1957
1956-ban Levél község református lelkésze. A mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortüzet követően a városba érkezik a további vérontások megakadályozása érdekében. A forradalom megtorlása során hamis vádakkal perbe fogják és kivégzik. A sopronkőhidai rabtemetőből való exhumálás után 1991-ben temetik végső nyughelyre. Síremléke Levélen található. Sírján az alábbi Tőle való idézet olvasható: " ... az a fontos, hogy mindenki tegye meg, amit megtehet..." Sírja, a Nemzeti Sírkert része. Emlékét őrzi Kisújfalu, Gellér, Deáki, Pápa,Balatonszepezd, Mosonmagyaróvár, Levél.
Göncz Árpád 1922-2015
Köztársasági elnökként Mosonmagyaróváron 1991. október 26-án beszédet mondott Rieger Tibor Golgota c. ötvenhatos emlékművének avatásán.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-13 05:56:38, vasárnap
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
F
Fazekas János László
Fábián József
Fehér János
Ferenci Lajos
Ferenczy Erika
Földes Gábor
Fónay Jenő
Fűzfa János
Fazekas János László 1928-2017
Az 56-os Szövetség elnöke. Elnöksége idején ( 2006-2014) szoros kapcsolata volt Mosonmagyaróvárral. Egyrészt a szervezet városban létező képviselete által, akik egyénileg is mind tagjai voltak a Szövetségnek, másrészt a Városi Kollégium ( 2013-tól Gulyás Lajos Kollégium) által, melyet, mint köznevelési intézményt teljes jogú tagjává szavazott meg a Szövetség közgyűlése 2011-ben. Az intézmény és igazgatója ötvenhatos emlékápoló tevékenységét elismerő oklevéllel, emlékplakett adományozásával 2010-ben ismerték el. Az 56-os Szövetség Országos Elnöksége, az 56-os Szövetség alapításának huszadik évfordulója alkalmából Gábor Józsefnét, a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület elnökét, a Szövetség 1999-2010 jubileumi emlékérem kitüntetésében részesítette. Az elismerést 2011. február 16-án, a Szövetség budapesti székházában rendezett ünnepi közgyűlésen Elnök Úrtól vehette át. 2011. június 16-án pedig dr. Székelyhidi László országgyűlési képviselő ( 1990-1994) vehette a Szövetség Kósa Pál emlékplakettjét a mosonmagyaróvári Városháza dísztermében.Az 56-os Szövetség Fazekas János László Elnökön keresztül több alkalommal is anyagi támogatást nyújtott a kollégium különböző 1956-os előadásainak, kiállításainak megrendezéséhez, folyamatosan biztosította a szervezet Híradó c. újságjában való megjelenési lehetőséget. A Szövetség, Elnök Úr hozzájárulásával az évek során több személyt is felterjesztett magas rangú kitüntetésre, akár a Magyar Köztársaság Elnöke (2011, 2014), akár Mosonmagyaróvár Önkormányzata (Pro Urbe 2012) felé is. A Szövetséget alelnökein keresztül képviselte Mosonmagyaróvár Gyásznapján, de neves helyi közéleti személy végső búcsúztatásán is.
Fábián József 1937-1956
Sortűz áldozat. Nőtlen. Kubikusként dolgozott a Timföldgyárban. Síremlékét egyenlőre nem találtam.
Fehér János 1940-2018
Tizenhat éves inaslegény volt 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári sortűz idején.
Részt vett a felvonuláson, kint volt a téren, a sortűzben ő is megsebesült.Sérülésének szilánkjait élete végéig hordozta lábában.Az október 27-ei népharag helyszínén szintén jelen volt, de nem végig, mert onnan egy ismerőse elzavarta.A forradalom megtorlása során egy, a népítéletről készült fotó alapján 1958. november 5-én a munkahelyéről vitték el a tizenhét éves fiút és vádolták meg gyilkosságban való részvétellel.Halálra ítélték, hiába mondta, hogy nem ő van a képen, nem hittek neki.Az ítéletet végül tizenkét év börtönre változtatták.Fehér János nem szabadult egyik amnesztia idején sem. Köztörvényesként bent tartották 1967-ig. Szabadulása után sem nyughatott. Állást nehezen kapott, figyelték, követték,jelentettek róla, neki magának is rendszeresen jelentkeznie kellett, lakhelyét este nem hagyhatta el.A rendszerváltáskor alapítója lett a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesületnek, tagja a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének és az '56-os Szövetségnek is.Számtalan érmet, kitüntetést kapott ezektől a szervezetektől, de 2006-ban a megyétől is, illetve Mosonmagyaróvár Polgármesterétől, Dr. Nagy Istvántól, Polgármesteri Elismerő Oklevelet 2011-ben. 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából Dr. Árvay István polgármester emléklapot adott neki.Fehér Jánost nem rehabilitálták a '90-es években, épp a köztörvényes ítélete miatt. Majd csak a 2000-es években sikerült elérnie ezt.
2006-ban szerepelt egy holland filmben. 2018-ban Simon Zsuzsanna jegyezte le élettörténetét, mely halála után megjelent a szél-járás c. folyóiratban is. Síremléke a magyaróvári temetőben található.
Ferenci Lajos 1905-1956
1956-ban a mosonmagyaróvári erdészeti kirendeltséget vezette a mosoni Korona Szállóban. Október 26-án irodája ablakán kopogtak be a mezőgépgyári munkások, kérve, hogy az erdészettől is jöjjenek a felvonulásra. Így csatlakozott ő is a menethez. A hat gyerekes családapa egyik fiával találkozott is a laktanya előtti téren. Szerencsére a gyereket nem, viszont Ferenci Lajost a sortűzben haslövés érte és hősi halált halt. Sírja a mosoni temetőben található. A mai Kisalföldi Erdőgazdaság 2016-ban újraavatott emlékhelyet állított emlékére a Kálnoki híd utáni erdősávban a lőtér előtt.
Ferenczy Erika Alice 1938-2018
Író, kritikus, történész, forgatókönyvíró. 1989-től a Történelmi Igazságtétel Bizottság mellett működő Oral History Archívum, majd a Történelmi Tényfeltáró Bizottság számára készített életútinterjúkat. 1996-tól a fiával, Kinyó Ferenczy Tamással közös Art Opus stúdióban az 1950-es évek világát és az 1956-os forradalmat bemutató dokumentumfilmek forgatókönyvírója, riportere volt.
2006-ban a Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség kitüntetését vehette át 1956 szellemi örökségének ápolásáért és a magyarságnak tett szolgálatáért. Legutolsó nagy munkája a Látlelet egy kórházról - Tétényi 1956 c. film forgatókönyve volt, melyben Magyar Katalin mosonmagyaróvári ötvenhatos hős diáklánynak is emléket állít.
Földes Gábor 1923-1958
1956-ban a győri színház főrendezője. Tevékeny szereplője a város forradalmi eseményeinek. A mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortüzet követően Szigethy Attila ( győri nemzeti tanács elnöke) megbízásából a városba érkezik a további vérontások megakadályozása érdekében. A megtorlás során hamis vádakkal perbe fogják és kivégzik. A sopronkőhidai rabtemetőből való exhumálás után végső nyughelyre Budapesten, a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájába helyezik 1991-ben. Sírja Nemzeti Sírkert része. Emlékét Győrben emléktábla és utcanév őrzi.
Fónay Jenő 1926-2017
A POFOSZ elnökeként 1999. október 26-án a Mezőgazdasági Akadémia aulájában mondott kegyeleti megemlékező beszédet.
Fűzfa János 1930-2017
Tanár 1954, igazgató 1966-1995 volt a Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Iskolában.
Mosonmagyaróvár - Hunyadi 50 - Emlékfoszlányok
Iskolai emlékkönyv, 2017
Fűzfa János, nyugalmazott igazgató: 1956 nehéz napjairól
1956-ban tanár voltam. Sok olyan tény volt, amit még most sem fogadnak el ...
A forradalomról én nem tudtam különösebbet, nem volt tv, rádiót nem hallgattam. Október 26-án rendesen tanítottunk, az igazgató hallgatta a rádiót, nagyon ideges volt. Reggel mondta, zűrök vannak Pesten, szakszervezeti bizottsági titkárként azt tanácsoltam, tanítsunk. Egyszer csak döngették az ajtót a tüntetők, jöttek a gimnazisták, egyetemisták és munkások. Vonultak az utcán. Az igazgató sorakozót hívott össze és hazaküldte a diákokat. Mindenki hazament, csak egy virgonc gyerek ment a nagyanyjához a Sulzer-malomhoz, ledobta a táskát, kért ételt, és szabályosan elszökött a nagyanyjától, ő is meghalt. Ügyes, helyes, műszerésztanuló volt Őri Lacika. A virgoncságával fizetett rá, minden eseménynél első volt.
Csoportosan nem akartunk kimenni az utcára, néztük, mi fog történni. Sajnos ilyenkor mindig a hangadók mennek elöl, a többi megy velük, mögöttük. Leverték a csillagot a Fekete Sas fölött és a pártbizottságnál. A busz a Volán iroda mellett állt, a postánál, felugrott valaki a tetejére, és elszavalta a ,, Talpra magyart", és mondta, nyissuk ki a börtön kapuit. Tényleg kinyitották a börtönt, és kijöttek a fogvatartottak. A Sulzer-malomnál egyenesen ment tovább a tömeg, néztem, gyerek az iskolából nem volt. A levéli útnál akkor még nem volt lámpa, a Gyári úton haladt tovább a tömeg.
akkoriban három laktanya volt: egy határőrlaktanya, egy sorkatonáknak való levéli úti laktanya és a Tritol-laktanya. A levéli úti parancsnok összehívta a katonákat és parancsba adta, hogy tűnjenek el és hat órakor parancskihirdetésre legyenek ott.
A katonák szállingóztak, ki amerre akart. Jött két-három legény, a tömegből kiugrott 2-3 ember, az egyik elkezdte ütlegelni a katonákat. Pont azon mentünk Kiss Palival. A sapkájukon rajta volt a csillag, ezért meg akarták lincselni őket. Ráparancsoltam a hősködő civilekre, mutattam a hadnagykönyvemet, és rájuk szóltam. Megismertek, hogy tanár vagyok, de kijelentettem szolgálatba lépek. Erre habzó szájjal elmentek a civilek, otthagyták a katonákat. Nekik azt mondtam, hogy vegyék le a csillagot a kalapjukról, tegyék zsebre és majd 6 óra előtt rakják vissza.
A civilek üvöltötték, menjünk az ÁVO-s laktanyához. Az borzasztó volt, hiába üvöltöttem, ne menjenek. Megállítottam az embereket, hogy ne menjenek ki, de a hirtelen-emberek nem hallgattak rám. A tömeg ment tovább, találkoztak a timföldgyáriakkal, kint meg várták őket a katonák a laktanyánál. Palival megegyeztünk, visszamegyünk az iskolához. A kórház előtt, a nyomda mellett mentünk, és fegyverropogást hallottunk. Sortűz volt a laktanyánál. Pár perc után teherautó hozta a sebesülteket. Leszállították őket, az első a szomszédunk fia volt, egyik karja roncs volt, lógott rajta a hús, ő volt Szente Géza.
Én nem tudom, mi történt kint, nem voltam ott. Voltak tanulók is: A MOFÉM tanműhelyből, gyakorlati oktatáson voltak: Kardos Miki aranyos gyerek volt. Őt biztatták, verd le a csillagot a kapun, és ő felmászott ... és lelőtték ... Ismerem a terepet, mert a háború után az rendőrlaktanya volt. Mi javítottuk, akkor még fiatalember voltam. A villanyt én csináltam.
Eltelt az idő, másnap reggel nagyon szomorú voltam, kimentem a temetőbe: a két Rácz-lány szinte meztelenül ott feküdt, barátom lányai.
Hét iskolás diák volt tudomásom szerint, Kardosra, Wilhelmre, Őrire emlékszem, őket tanítottam. Minden a gyakorlatról mentek ki, tudtunk nélkül. A gimnáziumból viszont szervezetten mentek ki, ezért a gimnázium igazgatóját ki is rúgták, az ő helyébe ment Hatt János, ott volt igazgató negyven évig.
Azt nem tudom, hogy a gimnazisták közül lett-e áldozat. Nehezen viseltem el az egészet, hisz a szomszédomat is meglincselték. A városban is híre ment a sortűznek, de én ezzel nem foglalkoztam, csak bosszantott, hogy kimentek és hiába szóltam.
Voltak tanulók, akik biciklivel elmentek, disszidáltak, átmentek gyalog a határon. Két egyetemista is jött éjjel hozzám, hogy Monek Gyula javasolta, keressenek meg. Vacsoráztattam őket, lerajzoltam, merre menjenek. Nagyszüleim a határ mellett laktak, addig tudtam az utat, utána nem.
Sok év telt el azóta, a sortűz emlékére Németh Alajos tanárunk állított kopjafákat, díjmentesen, gyönyörűen elkészítette. Tanulóinkkal vitték oda azt a nagy követ, a Lalinak köszönhető, hogy ez az emlékhely létrejött.
Fűzfa János egykori igazgató vallomását életéről és iskolájáról lejegyezte Keresztes Csaba, gondolatait írásos formába öntötte Csicsai Ferenc.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-12 03:20:59, szombat
|
| |
| |
'56-os életrajzi lexikon - Mosonmagyaróvár és környéke -
É
Énekes Ferenc
Énekes Ferenc 1931-2006
1956-ban III. éves gazdászhallgató volt az Akadémián. A helyi MEFESZ egyik vezetője lett. A megtorlás során az Akadémiáról eltávolították, államvizsgát csak egy évvel később tehetett. Síremléke a magyaróvári temetőben található. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
2019. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
31 db bejegyzés |
| e év: |
352 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 114
- e Hét: 3260
- e Hónap: 3722
- e Év: 25775
|
|
|
Offline
