|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 34
|
|
|
|
|
|
2018-07-28 22:56:24, szombat
|
| |
| |
Nyár
Az alkonyat szellőuszálya lebben,
A nyárfa lombja halkan megremeg,
Zöldpázsitos, árnyékrejtő ligetben
Már nyári dalt zúgnak a csermelyek.
Akácvirágtól illatos az utca,
S a réteken virágtenger fogad,
Virágporát az alkonyatra fújta
A zöldbe-omló fenyves boltozat.
A rét felett, szelíd lejtésű lankán
Búzavirág és vadpipacs terem,
Tücsök nevet a fürjek pity-palattyán,
Sötét színű szomszéd vetéseken.
Az erdő felett magasan sas kereng,
Harkály kopog egy erdőszéli fán,
A mogorva tölgy némán el-elmereng
Egy mélybe-omló vadpatak szaván.
Nagymessziről harangot hord a szellő,
A tó felett zöld pára-árny lebeg,
A horizont halványlilába tetsző
S rózsákat szórnak rá a fellegek.
Mily szép a nyár hűs-illatos varázsa
Haragoszöld lombsátorok alatt,
Mikor az erdőn fákra és virágra
Halkan leszáll a rózsás alkonyat.
( Wass Albert ) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-28 19:09:57, szombat
|
| |
| |
Wass Albert - ŐSZI SZERELEM
Hol sápad már az ősz varázsa,
ma furcsa nászt ül két madár:
belekering a hervadásba
rikoltozó, vad Héja-pár.
Egymásnak mennek, összevágnak,
keringő csókjuk: csillanás,
de jaj, az őszi szerenádnak
csapongó csókján nincs varázs.
Szerelmi nász ez? Hej, ki tudja:
talán csak őszi búcsúzó.
Mindegy. Nálunk az őszi útra
szerelmes szó a búcsúszó.
Száműzött lelkek őszi vágya,
szerelmi vágya, szertelen...
Lomb-hullatásos őszi nászra,
szerelmes párom, jer velem.
Álljunk a dér-virágos dombon,
tavaszra váró, furcsa pár,
amíg a szőke horizonton
felhőbe vész két bús madár.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-28 19:03:01, szombat
|
| |
| |
Szeressétek az iskolát!
Akit az élet messze késztet,
s ezernnyi csábos titkot ád,
szeresse ezt a régi fészket?
a régi iskolát.
Ha már az őszből messze szárnyal,
ne jöjjön, hogyha visszatér,
magyartalan, nagy ősi váddal
a régi, régi vér.
Mert ahol magyar még a lélek,
és szittya ajkon kél a szó,
ott hervadásról nem mesélhet
a bús tavasz-faló.
S akinek március az álma,
nagyot mer és nagyot akar,
az méltó lesz az iskolára:
mert ember és magyar!
Fecskék, akik most messze szálltok,
ne menjetek: hisz a halál,
romantikus, bús őszi átok,
úgyis majd megtalál...
Mikor az élet messze késztet,
s ezernyi csábos titkot ád,
szeressük ezt a régi fészket:
a régi iskolát!
Wass Albert
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 18:57:14, péntek
|
| |
| |
Wass Albert: Megnémultam...
Megnémultam... elszakadt a húr,
Nem szólal lantom többé senkinek.
A tölgy-rengeteg hulló sátorában
A természettel együtt temetek...
Lelkem szikláin meghalt az echó,
Elhallgattak a harsogó habok,
Lombok között már nem susog a szellő
s a zord hegyekről eltűnt a titok...
Hiába küldi sírva vagy nevetve
Halk csobogását egy messzi patak,
Többé nem láttok könnyet a szememben,
A kék havasról több dal nem fakad...
Megnémultam... elszakadt a húr
Nem szólal lantom többé senkinek
Hanem ott bent, lelkem sziklái közt
Halkan zúgnak tovább a vadvizek... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-25 17:10:14, szerda
|
| |
| |
Wass Albert: Csak csendesen
Testvér, csak lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.
Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg.
Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
ott megint a lelkünkbe talál.
Gyere velem...
csak szótlanul, csak csendesen,
csak csendesen...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-25 15:19:13, szerda
|
| |
| |
Wass Albert: Látható az Isten
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-23 14:34:36, hétfő
|
| |
| |
Igazgyöngyök
Egyszer régen, mikor még nem volt bánat,
S a kék vizekben tündökölt a hold,
Tündér leány állott a tenger partján,
S a hab lágyan, szerelmesen dalolt...
De egy este... messze észak felől
Orkán hadával érkezett a tél,
A tündér sírt és fényes könnyeit
Zúgó tengerbe hullatta a szél...
Aztán elment... a tenger várta, várta,
És fodros habja többé nem dalolt.
Ködös, borongós, néma éjszakákon
Sötét vizén nem tündökölt a hold...
S a mélybe hallott tündér könnyekből
Lettek a fényes igazgyöngy szemek...
A gyöngyhalász néha megtalálja
A mélybe rejtett tündér-könnyeket...
Én is ilyen gyöngyhalász vagyok,
És verseim az igazgyöngyszemek...
Egyszer lelkembe zokogott egy tündér
S azóta néha gyöngyszemet lelek...
/Wass Albert/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-22 17:38:15, vasárnap
|
| |
| |
Wass Albert:
Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-21 19:14:09, szombat
|
| |
| |
Wass Albert:Vizek felett
Ó Istenem, de könnyű volna
az élet-terhek hordozása,
ha tudnám azt, hogy minden könnyem
Valakinek a mosolygása.
Ha tudnám azt, hogy minden álmom,
amit az élet szétzilál,
Valakinek valóra vál',
és lelkem minden barázdája,
amit a sors naphosszat árkol:
neki lenne a boldogsága.
Ha tudnám azt, hogy amíg bírom,
minden ütést érette adnak.
Lélekölő fekete éjek
az Ő álmain virrasztgatnak,
minden derékba tört reményem,
őrlése száz malomkeréknek:
minden, amit csak reám mérnek:
simogatás egy Sorstestvérnek.
Mint tenger-őr elnéznék messze,
csalnám a vihart magam ellen,
vigyáznék: az Ő vitorlája
mindig fehéren lengedezzen,
s ahova akar, oda menjen.
Ó Istenem, de szép is volna:
így őrködni valakiért
vizek felett az őrtoronyba'.
Aztán széthullott... ezer kis vadvirágra,
S a földre hullva többé nem ragyog...
A tölgyfaerdők pázsit szőnyegén
Keresik azt a sápadt csillagot...
Verseim piciny csillagvirágok,
S én egy olyan hulló csillag vagyok,
Ezer darabra tépve lelkemet
Keresem azt a testvér csillagot...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-15 17:39:58, vasárnap
|
| |
| |
Sóhaj
Én Istenem, az idő hogy szalad!
Ma még vagyunk, holnap már nem leszünk,
múlt és emlék: minden elmarad.
Nyomunkat rendre belepi
rőt lombjával az őszi szél.
S hogy kik voltunk:
maholnap az sem tudja,
aki rólunk beszél.
Zölden remeg a nyírfa lombja,
a bajor erdőn szellő támad.
Lőpor-szagú ködök lepik
a jövendőt és a hazámat.
Fehér itt is a nyírfa kérge,
pillangó jár a gyöngyvirághoz.
S mégis: minden virágharanggal,
illattal, színnel, fénnyel, hanggal
a régi erdő húz magához.
Bajor erdőkön vándorok haladnak.
A bánathoz már egynek sincs szava.
De sóhajaik ég felé röpülnek,
kendőnyi kis fehér felhőkké gyűlnek
s jó szél szárnyán elszállnak haza.
(Bajorerdő, 1946) Wass Albert |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 34
|
|
|
|
2019. Január
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
| 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | |
| 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | |
| 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | |
| 28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
188 db bejegyzés |
| e év: |
188 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1397
- e Hét: 3068
- e Hónap: 13421
- e Év: 72674
|
|
|
Offline
