|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2016-07-02 15:13:48, szombat
|
| |
| |
Marton Veronika
Sumerológia - magyar előidők, őstörténet - ékírás
Nimród, a hunok és a magyarok őse, avagy nincs új a nap alatt (1. rész)
Minden nemzet létének alapja az eredetéig visszanyúló, vallásos kegyelettel őrzött és ápolt nemzeti öntudat. A hagyományok lekicsinylése és az intézményesen sugallt primitív gyökértelenség a nemzet pusztulásához vezet. Ennek egyik szomorú megnyilvánulása, hogy a hivatalosított történetírás a magyar krónikákat a mesék világába sorolja, a krónikaírók fantáziájának tudja be, hiszen nem egyezik nagyjából a kiegyezés óta tanított akadémista ismeretekkel.
A latin nyelvű magyar krónikák és az ókori írások meglepő módon azt sugallják, hogy a magyarság nagyon-nagyon régi nép. A régiséget igazolja a Képes Krónika leszármazási táblája, Álmos és Árpád őseinek felsorolása. Népünk eredete a szkítákon, a pártusokon és a sumirokon keresztül a Vízözönig nyúlik vissza, s az ősapák sorában van Nimród, Noé leszármazottja.
Link
Nimród (mészkő dombormű, királyi palota, Kr. e. 2800-2600 körül, Tello, Mezopotámia)
A krónikás Kézai szerint Nimród, a vízözöni bárkaépítő Noé dédunokája ,,volt a hunok, a magyarok ősapja", aki ,,a nyelvek összezavarodása után Havilah[1] földjére költözött, amit most Perzsiának neveznek, és itt két fiat nemzett Enéh nevű feleségének, az egyiket Hunornak, a másikat pedig Magornak nevezték..." Hasonlóképp vélekedik a magyarok eredetéről a török szultán sztambuli könyvtárából regényes módon Magyarországra került török nyelvű krónika, a Tarihi Üngürüsz (A magyarok története). Egyúttal utal a magyarság pártus kapcsolataira: Megnevezi a Nimródfiaknak, Hunornak és Magornak, a magyarok és a hunok ősének perzsiai lakhelyét, Adzsem tartományt, amely valójában azonos az ókori Parthava és Ária tartománnyal, a pártusok őshazájával. A sors iróniája, hogy a magyarság sokkal inkább árjább, mit más, magát árjának tartó nép.
A fentiekkel ellentétben a bécsi Képes-, és nyomában Thuróczy-krónika nem Kusfia Nimródot, hanem Jáfetot, Noé harmadik fiát tartja a magyarok és a hunok ősének.
E két különböző vélemény nem okvetlenül jelenti a magyarok eredetét illetően a krónikaírók bizonytalanságát, hiszen még a rendelkezésükre állhatott a pontos ismereteket tartalmazó ősgeszta, hanem azt, hogy erősen csúsztattak. Bizonyára jó okuk volt, hogy a magyarság ősapjának Jáfetot tartsák.
A miértre Nimród származása adja meg a választ.
Link
A Biblia földje (Genezis 10)
Az Ószövetség első öt könyvét, a Pentateuchust, a zsidók Tóráját a keresztény és a zsidó hagyomány Mózes könyveiként említi, mivel őt tartották a szerzőnek. Az I. könyv a világ teremtését, a Vízözönt, vagyis Noé történetét írja le: Noé az özönvíz előtt 500 esztendős korában nemzé Sémet, Khámot és Jáfetet. A három fiú leszármazottjait a Szent Biblia aprólékosan, név szerint említi. A III-IV fejezettől, azaz Sém leszármazottja, Jákob felbukkanásától kezdődően a zsidók történetétéről szól, de előtte sokat elárul Khám (és Jáfet) családjáról is.
Noéfia Khámnak négy fia volt: Kus, Mizraim, Put és Kánaán. Kus visszatérvén Etiópiából[2] Shinear (Sumer) földjén telepedett le. Mizraim volt az egyiptomiak ősapja, Put az indiaiakhoz kötődött, Kánaán utódai Kánaánt[3], a Földközi-tenger termékeny keleti partvidékét népesítették be.
Link
T az O-ban - A világ felosztása Noé fiai közt (részlet az Etimologias c. karoling kéziratból, Kr.u.7.sz., Isidoro de Sevilla, Királyi Könyvtár, Brüsszel, kiadta: Günther Zainer, Augsburg, 1472.)
Kusnak öt nagyobb fia, Széba, Havilah, Szabthah, Rahmah, Szabtékah után minden bizonnyal másik anyától hatodikként született Nimród, a Kárpát-medencei magyarság ősapja.
Link
Nimród mai rézlemez portréja (Dee Finney, greatdreams.com)
E nevek nem egyéneket, hanem népősöket, népeket jelölnek. Kivételként Nimródot szokták említeni, mondván a neve személynév, nem népet jelöl. Első látásra valóban úgy tűnik, mégis Nimród, ha nem is a saját nevén, de a hunok és a magyarok ősapja volt. A krónikáink ebbéli megállapítását a mai, hivatalosított történelemtudomány a mesék birodalmába száműzte.
Khámfia Kánaán népe és földje fontos szerepet tölt be a Bibliában: Midőn az Úr (vagyis az asszír király) kihozván az izraelitákat Egyiptomból odaígérte nekik Kánaán földjét: ,,Le is szállok, hogy megszabadítsam őt [a népet] az Egyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khiveusok és Jebuzeusok lakóhelyére"[4].
Csakhogy a tejjel-mézzel folyó Kánaán teljes terjedelmében lakott volt. A Biblia szerint e népes, gazdag, jóltermő föld, a mai nevén Palesztina már az ókorban is szabad préda volt. Józsué könyve részletesen leírja a hódító háború menetét[5], melynek során minden jólépített és népes kánaáni város (Jerichó, Ugarit, Szidon, Ebla, Biblos, Lachis, Hazor, Megiddó és Jeruzsálem) a zsidó foglalásnak esett áldozatul. (A Kr. e. 2. évezredben javarészt már zsidók lakták, s az egyiptomiak csatároztak érte.)
Link
Egyiptomi katonai szolgálatban állhatott (?) jellegzetes kanaánita arcvonású férfi sírja (Kr.e. 1200 körül /?/, Észak-Izrael, Jesreel-síkság; Jüdische Allgemeine, 2016. jún. 11.)
Mind a korabeli kánaániták mind a földfoglaló izraeliták, továbbá az utódnépeik a mai napig tartó véres harcok árán sem tudtak/tudnak megegyezni, melyikük-másikuk az ,,ígéret földjének" jogos tulajdonosa.
Egy nép földjét meg lehet szerezni
katonai foglalással. Ezt tette Józsué Jerikóval, bár a kürtök szava (valójában a városfalakat ledöntő több erős földrengés) segített neki; ezt tették a XX. században az oroszok velünk, illetve a középeurópai népekkel.)
vallási térítéssel. Ezt történt a X. századi Pannóniában: Géza, hogy nyugati mintára a német-római császár és a pápa által elismert uralkodó legyen, beengedte a gyepűk mögé, a magyarok földjére az idegen papokat és a fegyveres kalandor lovagokat.
csellel, csalárdsággal, belopakodással, segélykéréssel. A Kr.e. III-II. évezredben a szemita-amorita nomád törzsek több hullámban vándoroltak Mezopotámiába, és foglalták el a sumirok földjét.
A hódítás akkor a legeredményesebb, ha e három módszer ötvöződik: Korunkban a közel-keleti népségek a pénzvilág urai és az európai vezetők tudtával, támogatásával nyíltan érkeznek, sokan mások titokban lopakodnak. S ha Nyugat-Európa telítődik, bizonnyal tülekednek hozzánk is. Nemzeti hadseregünk volt, nincs, hogy megvédjen bennünket. A több évtizedes agymosás és a sok szekta által megnyirbált hitünk nem ad lelki erőt az ellenálláshoz.
Kánaán termékeny földje sűrűn lakott volt. Vajon, hogyan lehet szabaddá tenni azt a földet, amit az Úrral odaígértettek a zsidóságnak? Népet miként lehet elűzni, eltávolítani a szülőföldjéről, hogy ne lógjon ki a lóláb, ne önkényességnek, hanem jogos foglalásnak tűnjék?
A leghatásosabb az átok. Egyházi átokkal, Isten átkával kell sújtani a kiszemeltet!
Nép vagy személy megátkozása minden időben azt jelentette, hogy a megátkozottat minden következmény nélkül, büntetlenül ki lehet semmizni, meg lehet ölni, el lehet űzni lakhelyéről, földjéről. (A II. vh. után a németek és a magyarok felvidéki elűzését szalonképessé tevő un. benesi dekrétum is efféle modern, ma is érvényben levő átok![6])
Link
Egyiptomi fogságban levő kanaaniták és hettiták (Hiteles kananita ábrázolások a kanaáni-egyiptomi háborúk idejéből maradtak fenn, Kr.e. 1400, sír-dombormű Théba, bible-history.com)
A sumirok agyagtáblára írt szövegeit mind a babiloniak, mind az asszírok, sőt a káldeusok is megőrizték, könyv-, illetve levéltáraikban tárolták. Kr. e. 500 táján, a zsidók II. babiloni fogsága idején a zsidó írástudók e levéltárak anyagából hozták össze a saját szent irataikat, szerkesztették meg a keresztények nagy becsben tartott Ószövetségét. Így sikerült ideológiailag alátámasztani, mi jogon illette meg a korabeli izraelitákat a Földközi-tenger keleti partvidéke, a termékeny Kánaán. Nem tettek mást, mint Kánaánon keresztül a népet Isten átkával, atyai átokkal illették. Az elméletüket alátámasztó bibliai történetet szinte készen találták, csak kissé át kellett mázolni, a neveket felcserélni, kissé összezavarni..., s máris megvolt az istenátok indoka:
,,Noé szőlőt ültete..., ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén. Khám..., Kanaánnak az apja meglátá az ő atyjának meztelenségét, és hírül adá künnlevő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván... háttal menve takarák be atyjok meztelenségét..."[7] A bibliai régiségben a gyermeknek atyja meztelenségét látni főbenjáró bűn volt. Ez rendben is van. Csakhogy Noé nem Khámot, aki kitárulkozva látta őt, hanem annak kisebbik fiát Kanaánt átkozta meg: ,,...felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az ő kissebbik fia cselekedett vala: Monda: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt."[8] Így nem Khám, a bűn elkövetőjének, hanem Kánaán utódjait tette Sém leszármazottjainak szolgáivá.
Link
A lerészegedett Noé és a fiai (könyv-illusztráció, Világkrónika, 1463, Österreichische Nationalbibliothek, Wien, austriaforum.org)
A Biblia figyelmen kívül hagyja, hogy Noé ,,kissebbik fia" megnevezés valójában Khámra, s nem Kánaánra vonatkozott. Így esett, hogy Noé Khám helyett Kánaánt, az unokáját átkozta meg, pedig a szöveg szerint, midőn Khám ,,meglátá az ő atyjának a mezítelenségét", jelen sem volt. A bibliaírók átsiklottak Khám bűnössége felett, s a fiára, Kánaánra testálták.[9]
A névcsere oka az lehetett, hogy az Ószövetség zsidó összeállítóinak valami indokot kellett találnia, hogy a népük megszállhassa, bitorolhassa Kánaánt, az ígéret földjét. Noé átkának Kánaánra kellett szállnia, hogy szalonképessé tegyék az szemiták földfoglalását. E finom csúsztatás erkölcsileg alapozta meg a Kánaán elleni izraelita agressziót. Kánaán népe szorgalmas, békés, a földje jó, termékeny, "tejjel mézzel folyó", amelyet a nehéz sivatagi körülmények között élő, könnyebb megélhetésért ácsingózó nép irigyelt; s arról álmodozott, hogy egyszer az övé lesz, és lőn.
(Véletlen, avagy nem, ki tudja, de a Kr. u. 1046-ban Vata megátkozását tartalmazó Imákban Pannónia, azaz Magyarország is tej-méz folyó Kánaánnak említtetik. Mintha az Imák megrendelője, I. András király érezte volna, mi sors várhat a magyarságra, ha nem eszmél.) (10.a)
Bizonyára már az ókorban feltűnt a Khám-Kánaán névkeveredés, mert Noé fiairól szóló másik történetben Kánaán már nem Khám fia, hanem Noé másodszülöttje; s így valóban a kisebbik fiút illette az átok.
Akár így, akár úgy, Kánaán megátkoztatott, s az átok az utódokra is átszármazott.
Egyiptom, Mezopotámia és a Közép (itt: Földközi)-tenger határolta nagy és igen termékeny földre ,,széledének [el] a Kananeusok nemzetségei"[10]. Kánaán fiai, Czidon, Khét, Jebuzeus, Emorreus, Girgazeus, Khivveus, Harkeus, Szineus, Arvadeus, Czemareus, Hamatheus városait, várait az Úr utasítására[11] valóban elfoglalta, bekebelezte a sémi nép, a a kanaanita népet kiirtotta, a földet birtokba vette. A lakóit az izraeliták asszír segédlettel, az asszír király jóváhagyásával, erőszakkal, kegyetlenséggel, csalással és árulással űzték el... (Mózes IV. könyve leírja az izraeliták hadi készületeit; továbbá azt, miként vették el a kánaaniták országát, s tették őket földönfutóvá!)
Link
Kanaanita törzsek Józsué hódítása előtt (believersmagazine.com)
Kánaán megátkozásának volt egy másik oka is: Ha Noé Khámot átkozta volna meg, akkor az átok nemcsak rá, hanem a még meg sem született unokáját, Kusfia Nimródra is szállt volna. Khámon, Kuson keresztül Nimródot, az Úr kegyeltjét átok nem érhette hiszen ,,hatalmas vadász vala az Úr előtt".
A krónikaíró szerzetesek a magyarság lehetséges őseként említik ugyan Nimródot, de sietve hozzáteszik, hogy inkább Jafet két fia, Gomer vagy Magóg, vagyis Góg és Magóg valamelyike a magyarság őse. Észrevehették, hogy Nimród, a ,,hatalmas vadász az Úr előtt" elátkozott család tagja, s ez nemigen vetne jó fényt a magyarságra, ezért változtathatták meg a történetét, és Gomert és Magógot, Jáfet fiait tették meg a hunok és a magyarok ősapjának.
Hazánkat, a Kárpátok övezte földet a középkorban ,,tejjel mézzel folyó Pannóniá"-nak hívták. Minden van itt, ami szem-szájnak ingere: gazdag a földje, könnyen védhető a határa, kellemes az éghajlata, népe törvénytisztelő és szorgalmas. Vajon utoléri a kánaániták sorsa?
Noé átka Kánaánt és a népét nem sújtotta. Nimródot kikerülte az átok, nem volt rovott múltú, méltán említik a magyar krónikák Nemrótként. E név jelentése nem rótt.
Ám Nimródra némi kedvezőtlen fényt vethetett, hogy elátkozott család rokona volt. Így őt is utólérte a sorsa. Bűne a toronyépítés és a nyelvek összezavarodása volt.
A Biblia a történelemelőtti és az ókori közel-keleti népek hagyományait, megmaradt történeteit erősen szűri. Meg sem említi, hogy némely nép Nimródot istenként tisztelte, arról sem szól, mi történt vele a nyelvek összezavarodása után, s voltak-e utódai...? Az sem került bele az Ószövetségbe, miként lett koronás uralkodó.
Még a nyelvek összezavarodása előtt Khám fiai ,,Nembrothot (Nimródot) fejedelmüknek választották"[12]. Kusfia Nimród a Kaukázustól délre, és az afrikai Etiópiában élt toldalékoló nyelven beszélő kusita nép sarja volt. Ismereteink szerint Etiópia Afrikában van, de a régiségben etiópoknak nevezték Medea és Elam hegyeiben, továbbá a Babilóniában lakó kassukat[13] v. kossaiakat, azaz a kusitákat. Berossos szerint a kusita eredetű arábiainak nevezett V. dinasztiának[14], ugyanaz volt a felségterülete, mint Nimródé. A Biblia az ázsiai és az afrikai kusokat nem különbözteti meg, de némely magyar krónika igen.
A kassuk Elam őslakói a kőemlékeken etióp típusúak. Nimród származására is, kinézetére is kusita. A róla készült ábrázolásokon sem tűnik sémitának. A káld-sumir ékiratok s a Biblia szerint élő, történelmi személy, nagy király és hadvezér volt. Az általa alapított városok Mezopotámiában a legrégebbiek. ,,Az ő birodalmának kezdete volt Bábel. Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földjén, a mezopotámiai Sumerben. E földről ment aztán Assíriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kalaht."[15] Talmud szerint ez utóbbi (Kalneh) azonos Nippurral[16], a sumirok vallási központjával.
Link
Nimród fejszobra (Nimrud-hegy, Délkelet Anatólia, Törökország, whc.unesco.org)
A szíriai eredetű, ó-héber sagákat, legendákat tartalmazó Kincsesbarlang leírja, miként lett Nimródnak koronája: ,,Nimród, az óriás hatvankilenc évig uralkodott, birodalmának fővárosa Bábel volt. Valami koronához hasonlót pillantott meg az égen; hívta Sifant, a takácsot, aki hasonlót szőtt neki, és a fejére illesztette. Ezért mondják, hogy a korona leszállt hozzá az égből."[17] A népek hitték, hogy a királyság [jelképe] az égből szállt alá, s Nimródnak égi jelre lett koronája, így lett ő és az utódai, a magyar Árpád-házi királyok szentséges uralkodók.
(Folytatása következik)
[1] Kus fiának Havilathnak a földje (MV)
[2] Általában elfogadott, hogy Sineárból (Sumerból) ment az afrikai Etiópiába, holott fordítva történt.
[3] Szent Biblia, Mózes, I. 10.6.
[4] Szent Biblia, Mózes, II. 3. 8.
[5] Szent Biblia, Józsué könyve,1-12
[6] A Beneš-dekrétumok [1946] a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. [Bár a nemzetközi jog elveivel ellenkezett] a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.(Új Szó, 2012. febr.3.)
[7] Szent Biblia, Móz. I. 9. 20-23.
[8] Szent Biblia, Móz. I. 9. 25.
[9] Szent biblia, Mózes I.9. 17.
[10] Szent Biblia, Mózes I.10. 15.
[11] Szent Biblia, Kivonulás, 23.20.
[12] Riessler, Paul: Altjüdisches Schrifttum außerhalb der Bibel, 742. p.
[13] Delitzsch, Friedrich: Wo lag das Paradies, Hinrichs'sche Buchhandlung, Leipzig, 1881. 127. p.
[14] Friedrich, Delitzsch: Die Sprache der Kossäer, Leipzig, 1884. 49. p.
[15] Szent Biblia, Bibliatársulat, Bp. [?] Mózes I. könyve, 10. rész, 10-11.
[16] Delitzsch i. m. Wo lag das Paradies, 225. p.
[17] Riessler i. m. 971. p.
A cikk forrása: Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyarság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-11 17:45:16, szombat
|
| |
| |
A magyarok ,,égi" bejövetele? Megdöbbentő felhőket fotóztak Kárpátalján!
Ukrajna - Lovasok seregét mintázó felhőképet fotóztak le a minap Kárpátalján, Huszt közelében.
A megdöbbentő képződményt egy autós rögzítette kamerájával a Husztról nyugatra vezető országúton. A fekete felleg észak felől bukott át a Huszti Kapu-nak is nevezett völgyet északról karéjozó hegygerinc fölött.
A fellegek lovasok seregét rajzolták az égre, ahhoz foghatóan, ahogy a honfoglaló magyarok özönét szokták ábrázolni a festményeken. A mindössze percekig tartó képződménynek többen is tanúi voltak, így joggal hihető hogy a mellékelt fényképek nem valamely számítógépes fotószerkesztő program termékei - írja az UA-Reporter.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyarság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-30 16:19:22, hétfő
|
| |
| |
Ősapánk Nimród
Dr. Pócs Alfréd László összefoglaló írása
Aki az ősök keresésében el akar jutni a gyökerekhez, annak előbb-utóbb el kell jutni az ősi
krónikáink alapján Nimródnak lejegyzett ősapánkig. S ha már tudjuk, hogy kit keresünk, akkor szeretnénk tudni, hogy ki volt, hogy élt, hogy nézett ki, és mi az a követni való jó, amit ránk hagyott hun-magyarokra. Ha az ószövetségi Bibliát nézem, akkor az özönvíz eseményéig kell visszamennünk, Noéig. Noénak három fia volt. Kám, Jáfet és Sém, mi a Kám ágon vagyunk, akinek négy fia volt (Kus a legidősebb, Put, Micrajim, Kánaán a legfiatalabb) Kám és Kus is pátriárkák voltak, hiszen ez volt a pátriarkák kora. Kusnak (Kusiták,Kaldeusok,szkíták ősapjának) a fia volt Nimród, kinek gyermeke Hunor és Magor. Az ókori történeti írók szerint, pl.: Hesziodosz (Homérosz kortársa) Theognómia művében óriástermetű Titánokról mesél, kik az Istenekkel harcoltak, ezeknek a vezére egyes források szerint Nimród volt, ekkor még csak Istenek és félistenek éltek a földön, az emberiség még nem jelent meg. Az Ószövetség is beszél Ádám megteremtése előtt etióp földi kusokról, akik itt éltek a földön. Ha az időben próbálom elhelyezni a történéseket és
Epiphanius egyházatya kronológiáját nézem, az emberiség története 6 ezer éves, ekkor történt
Ádám teremtése, amit barbárok korának hív, az Ószövetség ez pátriárkák korának mondja. Ez, az özönvízig tartott, majd Noé családfájával egy új korszak indul meg, és ezt szkíta kornak nevezzük. Ez tart Nimród, az első földi koronás király idejéig, amikor a Bábel tornyát megépítik. Az Ószövetség Nimródot nagy vadásznak tartja, aki kedves az Úr előtt, de nem írja, hogy a Bábel tornyát ő építette. Leírja, hogy Noé három ága szembe kerül egymással, a Kus ág Nimróddal az élen háborúzik a Jáfet ággal, a semiták zsoldba álnak mellettük, így legyőzik Jáfetéket, s így válik az első földi királlyá. Koronás király lesz, mert egy szír legenda szerint az égen meglát egy csodálatos koronát, amit elkészíttet magának, mint királyi jelképet. A magyar krónikák: Thuróczy János Attilát Nimród unokájának említi, illetve írja, hogy a hunok és a magyarok először Perzsiában tartózkodnak.
Kézai Simon ugyan a Jáfet ágról származtatja Nimródot, akit Menrótnak említ, az Árpád Ház királyi ősének tekint, ki Eviláth földjéről eredeztethető. Felesége Eneh, aki megszüli Hunort és Magort. Más felesége is volt, aki gyermekeket szült, de ahogy írja ezek visszamentek Perzsíába, és nyelvük később is csak annyiban különbözött egymástól, mint a szász a türingiaitól. Eviláth földje egy részt Perzsia területe (a mai Irán), illetve a sumérek földje Mezopotámia területe együtt. Egyes források szerint még nagyobb, bele tartozik Baktria, az indiai Etiópia, az indoszkíták területe is. Ez a forrás minden féleképpen kapcsolatot mutat a sumér népcsoporttal, illetve szabír, elamita népcsoporttal is.
A Tarihi Üngürüsz a legrégebbi, leghitelesebb krónikánk, Nemródról beszél, aki Adzsemben született, majd ennek királya lett. Felesége Ankisza, (valószínűleg sumér név an-ég, ki-föld, együtt föld és ég szülöttét jelenti) aki szülte Hunort és Magort. Adzsem elsősorban az Óperzsa állam, amely abban az időben még nem perzsák által lakott volt, hanem elsősorban szabírok-szubar-afarti elgörögösítve artai népek által, akiket I. Dáriusz feliratán Huma Varga Szakáknak hívta (Hun Avarok).
A Képes Krónika írja, Kus fia Nimród, de a Jáfeth-Tana-Nimród vonal is szerepel benne.
Összegezve krónikáinkat nekünk a Noé-Kám-Kus-Nimród vonalat kell hitelesnek elfogadni,
hiszen az Ószövetség és az arab-perzsa-bizánci források is ezt jegyezték le. Pl.: Bíborban
született Konsztantinosz a magyarokat turkoknak mondja, de elmeséli azt is, amit a mai
történetíróink nem szoktak elmesélni, hogy régen mikor nagy támadás érte a magyarokat, egy
része nyugatnak, másik rész e keletnek indul, a Perzsa vidéken letelepülők a mai napig turkoknak (turániaknak) hívattatnak, azaz magyaroknak. Régi nevükön Subartoi-asfaloi-nak neveztetnek. Subartoi-szabír, artai = Óelami etnikum, később pedig az ország neve: Artai. A Talmud Nimród idejében Kaldeában (Mezopotámia, Sumér birodalom) két népcsoport jelez, a turkok, és a nazarok (azar = fény, tűz, ezek voltak a tűzimádók) népét. A turkokat hajdanán massagétának is hívták.
A nemrég Széchenyi díjat kapott finnugristák vezére Róna Tas András most turkológusként
kapta ezt a díjat, ajánlom neki, mint turkológus, foglalkozzon a magyar sumér eredet kérdésével, hiszen az ókori források ezt már pontosan leírták.
Nimród apja, Kus, a kusiták, káldeusok atyja, a görögök Okkus vagy Ukkus nevet is használják, mely kusita nyelven nagy Kust jelent, ez maradhatott meg Máté Imre könyvében a Yotengrit-ben mint Ukkó. Használták Nibu-Kus illetve Nib-Subur nevet is. Az örmény történetírók kusitákat kusánokat (indiai kusiták), balki kusitákat (baktriaiak) együtt említik szkíta, szaka, parthus, massagéta hunokkal. A perzsák Nimród népét a kusitákat, szakáknak, és pártusoknak is hívták. Kusita = kuthabeli = kutita (titánmaradékok) ebből keletkezik a szkíta elnevezés a görögöknél, hogy egy szigma jelet tesznek, majd egy magánhangzó módosul: kutha, skutha, skyta, ami a Kus-Nimród örökség bizonyítéka. Berosszosz ókori király listája, az Óperzsa birodalomban területén (Perzsák előtti királyok, sőt történelem ill. özönvíz előttiek) EveKUSsal kezdődik, a második pedig Komas BÉLUS, ami visszaigazolja a nimródi eredetet. Nimrud földi neve gyakran Bél, Bélus, a bibliában Bál, Baal-ként szerepel. Nimród és a Nemrót azonossága könnyen igazolható, hiszen az ókori keleti népek többsége nem jelölte a magánhangzót pl. a héber sem, mert nem volt jelentés módosító hatása, s az azonos helyen képzett zöngés és zöngétlen mássalhangzók a beszédben fölcserélődhetnek pl. t=d.
Nimródot az ókori források egyenlőnek tartják Dioniszusszal illetve Bakhusz-sal is. BacCHUS vagy másként Bárkus (jelentése: Kusnak a fia) néven említik, illetve tudjuk róla, párducok között nő fel, párduc húzza a kocsiját, párducokkal ábrázolják. Mindkettőjüket párduckacagánnyal a vállukon láthatjuk gyakran, hiszen Nimród egy valódi történelmi szereplő, és egy példakép egyben, aki minden nép előtt egy magasztos személyként áll, akivel próbálnak azonosulni, más királyok és népek is. A párducbőr kacagány viselése is azt jelenti, hogy eggyé válni, felidézni, követni akarják őt. Ezekről a történelmi személyekről (Bakhusz, Dioniszusz, Nimrúd), de elsősorban Nimródról úgy írnak, - a nemzetek tanítómestere, az egész emberiség jótevője, városalapító, országalapító, földművelés és szőlőművelés elterjesztője, és ami nagyon fontos a megistenített ősök tiszteletére tanít.
A Planetárium Babilonikum feljegyzése szerint Nimród egyenlő az Orion csillagképpel.
Atributuma a párduc. Szokták párducfejű sassal (sumérok madara a sas) mi turulnak mondjuk.
Ugyan így párduccal ábrázolták Kust, és a korábban említett Düonüszuszt és Bakhust is. A héber Nimródot egyenesen a párduc fiának nevezi. Ez az egyházi művészetben tovább él a magyaroknál, Fettich Nándor kiváló régészünk írja, Ócsán a templom déli hajójában (a fény teljessége) Jézus a zárókőn párduc képében jelenik meg, méghozzá vörös színben (nap). De így van ez Domonkosfán, Zalaháshágyon, Pécsen, de Kettlachban is. Fehérváron egy püspöki temetkezési sírból egy ezüstcsésze került elő, mely oldalán egy gyönyörű szép ötvös munkában megvalósul a csoda, az egyik legszebb ravennai típusú Agnus dei (Isten báránya) ábrázolás keretén belül a Pantera dei (Isten párduca) is megjelenítésre kerül, mégpedig úgy, hogy a ,,bárány" párducfejű (a hasonló ragadozók közül csak neki hosszúkás a füle egyedül) illetve párduc farka van. A törzsrész hosszúszőrű bárányt ábrázol. A párduc jobb mancsa hátrahajlik és egy Krisztus keresztes zászlót tart. Az egyházban (tudatosan vagy nem tudatosan) illetve a nép körében tovább él a káldeusi-kusita Nimród hagyomány.
Nekünk pedig büszkén kell hangoztatnunk a Kus - szkíta -hun- avar- magyar folytonosságot, mint igaz magyar történelmünket.
Párducbőr kacagány a nimródi származás jelenlét a szkíta fajú népek testvériségét is jelenti.
A párducos Árpád, a honvisszavételkor is ezt képviselte. Megmaradt ez a pásztorok
viseletében is, akik hátibőr formájában (farkas vagy juhbőr) az állatot megnyúzták, majd lábait alul-felül összekötötték, mint háti díszt viselték, illetve a kacagányviselet tovább élése
Nimróddal azonosították a nagy hőst, Herkulest is. A görögöknek is volt egy valószínűleg átvett hősi mondájuk, mely egyben a szkíta ősiség történetét is elmondja, és ennek volt egy eredeti változata a sumér Herkules. Ékjelének sumér olvasata Iz du bár, melynek akkád olvasata (szemita nép, más hangértékeket használ, így torzul az eredeti jelentés) Gis gil mas amiből lett később Gilgames. Iz du bar apja Samas , a Napisten ennek van egy Kusu olvasata is. Birodalomalapító: központja Sineár(=sumer) és Akkad, Babilon, Erek és Nippur.
Nimród birodalma is Sineár földje Bábel, Erek, Akkád és Kálnéh. Tehát igazolhatóan egy
személyről van szó. Ezt a hőst a föniciaiak és a pelazgok Makar vagy Magar névvel illetik (Magyar Adorján). Mátyás király palotájában Budán, volt egy Herkules szobor, mely a nemzet ősapját Nimródot és a Herkules erejű Attilát jelképezte.
Nimród idejében a szkíta korban egy nyelv volt a világon, ha ő az ősapánk gondolhatjuk, hogy milyen nyelven beszélhettek akkortájt. Majd kezdi építeni Bábel tornyát, mely a leírások szerint 70 mérföld magas, 7 széles feljárat és 7 széles lejárat vezet hozzá.
Monumentalitásához talán a festő Brueghel képe közelít leginkább. Az építés oka, hogy közelebb kerüljön Istenhez, hiszen a sumérok ezért építik dombra a templomaikat. Jézus is ezért imádkozik az olajfák hegyén. A zsidó Flavius szerint az Istentelenség vezette. A torony összeomlása után Baktriába veszi útját Balk városában alapítja meg, a mágus vallásának alapjait itt rakja le. Ma is tudjuk, hogy az özönvíz előtt anyajogú társadalmak léteztek, Istenanya szobrokkal, Istenanya tisztelettel, ezek a társadalmak a földi síkban gondolkoztak, a természettel együtt éltek békés életet, természet közeli vallást gyakoroltak. Nimród megjelenésével, aki föltekint az égre, egy vertikális kapcsolatot valósít meg a kozmikus világgal, és megvalósítja azt, amit Hermész Triszmegisztosz hirdet ,,ahogy fenn úgy lenn", közelebb hozza Istent az emberekhez, az embereket az Istenhez, és egy kozmológikus
Balk az akkori idők Vatikánja, itt íródik a Zend Avesta, ragozó nyelven. Mágus tudós papok működési helye. Ezek a vallási alapok teremtik meg a későbbi Mazdaizmust, majd reformálást követően, a Zarathusztra tűz vallást.
Ezek az ősszkíta vallási alapokon nyugszanak, melyet a magyarság közvetlenül hoz magával. Alapja az egy Isten hit, Hiszek az egy teremtő Istenben és tisztelem a természet erőit, hiszem, azok is a teremtő Isten alkotásai, és a teremtő Isten törvényeit képviselik, a teremtett égi és földi világunk szépségein keresztül jutok el Istenhez.
Nimród a nemzetek tanítómestere, az egész emberiség jótevője, városalapító, országalapító,
földművelés és szőlőművelés elterjesztője, és ami nagyon fontos a megistenített ősök
A sumér agyagtáblák alapján, az egyik legkiválóbb sumerológus Rawlison megtalálta Nimród történetét és történelmi személyét, az apja Ámon Kos, két fia van, Sin Magur az egyik, gondoljuk el, a Kárpátokban csak én négy Magura csúcsot ismerek. Őt nevezik Nergálnak is mint istenség, ő is bevonult az isteni Pantheonba. Az asszírok által kitelepített(ie.732) zsidó népesség helyére Izrael területére kusita kuthabelieket hoznak Babilónia földjéről, és leírják, hogy ők Nergált tisztelik. Úr várost alapítja. Ábrázolása: szárnyas oroszlán. Az oroszlánt is tiszteljük, hiszen a Szent Koronán kettő, a Jogaron három, a paláston négy van belőle. Az esztergomi 14 falra festett oroszlán is ennek a megidézése lehet, hiszen itt a 14 országnagy és a király tartott élt-halál kérdésekben ítélkezést, mert királyaink, papi vezetők, hadurak, és törvényhozók voltak egy személyben. Az oroszlán, mint hatalmi szimbólum és Krisztust megidéző lény az egyházi művészetben is tovább él, pl.: a tarnaszentmáriai templom, mely ugyanilyen ítélkező hely lehetett, két oroszlánnal és templomon körbefutó ülő párkánnyal. A másik fia Ninip, más néven Ninus (a törökök úgy tartották, hogy a Szent Koronánk egészen Ninustól ered) harmadik néven Tura. Ninust a semita asszírok teljesen kisajátították, mint nemzetőst, Ninive alapítót emlegették, Asszíra neve sokáig Atura volt. Ábrázolása szárnyas bika.
A magyar népben Nimród emléke meséinkben is tükröződik, a mindig jóságos világkirály, aki magyarul szól hozzánk. Hogy hogyan nézhetett ki nehéz pontosan megítélni, ugyan maradtak ábrázolások, de csak a későbbi korokból. Ami biztos termete dalia óriás volt, mint Szent László lovagkirályunk. Gyönyörű szakálla is volt, mint a későbbi szkítáknak, de mondhatnám Jézus Urunkat is kinek haj és szakáll viselete is jellemző fajtánkra, talán a Szent László hermára hasonlított leginkább.
A mai Moszul jelenleg az IÁ (= magát Iszlám Államnak nevező, hivatalosan senki által el nem ismert terrorszervezet /a szerk./) birtokában van, óriási pusztításnak van kitéve nap-mint nap. Az itt lévő hatalmas Nimród hagyatékot tűzzel-vassal pusztítják, természetesen nem saját kútfőből, hanem a pénzt adó gazdák utasítására.
De nekünk igazán nem is az anyagi javakban kell keresnünk őt, hanem a lelkünkben kell tudni felidézni, megigézni, mélyen a tudatalattinkból, hogy megérthessük, elfogadhassuk, hogy követni tudjuk őt, hogy harcolni tudjunk érte. Az apja Kus, etiópiai származású, barna bőrű, szikár ember volt, anyjáról nem sokat tudunk, valószínűleg szkíta fajú, fehér bőrű, szőke hajú, kék szemű nő volt. Ilyen kinézetű embereket találnak a belső ázsiai kurgánokban, lefagyva vagy kiszáradva, viselettel együtt és ezt írják a fehér hunokról, szakákról, gétákról stb is. Baktriá területén is és az indoszkíták vidékén is (az Indus folyása mentén) - amit kis Etiópiának neveznek -, leírnak szőke kék szemű ősöket.
Még egyszer/Összefoglalásként: Nimródról úgy írnak az ókori források, hogy egyszerre volt a nemzetek tanítómestere, az egész emberiség jótevője, városalapító, országalapító, földművelés és szőlőművelés elterjesztője, és ami nagyon fontos a megistenített ősök
Euhemerosz Krisztus előtt IV. századi történetíró azt mondja, hogy a mitológia mögött mindig valóságos személy, nemzeti ős, hős áll. Megtörténik a történelmi tett, majd hősök és velük mítoszok keletkeznek. Mágus táltos papok féltve őrzik történetét. Lassan félisten lesz belőle, majd Istentől küldötté válik.
Viszont, ha az utókor gondatlanul ápolja múltját, hagyja más népek által kisajátítani saját
történetét, súlyos erkölcsi romlásba borul az az ország. Ez zajlik ma Magyarországon is. Ne
hagyjuk, hogy így legyen, mert rajtunk is múlik.
Pócs Alfréd László |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyarság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-29 16:47:42, csütörtök
|
| |
| |
Link
Négy évvel ezelőtt hallottam először Badiny Jós Ferenc professzor úr előadásában az ordoszi hun arany koronaékszerről, amelyet a Krisztus előtti első évezredből származtatnak.
A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint Kr.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek.
A korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható.
A múlt évben az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül, tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat ajánlani, amit érdemes felkeresni. Egyből az ordoszi Hun Korona jutott az eszembe a hahooti múzeumból. A múzeumban kiállított korona csak másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik. Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot. Ezeken a fényképeken az igazi ősi Hun Koronát láthatják.
Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta - hun - avar - magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik?
Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában. A koronaékszer hivatalosan az Kr.e.V.-III. szd-ból való. Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek megítélt, törzsi szerveződésben. A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl.: Kr.e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot. Attila hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II. -IV. szd.-ban, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számára is természetes államforma volt 1946-ig.
Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak, pedig koronája volt.
A korona szó felismerhető gyöke a "kor", ugyanaz, mint a korong szavunk gyöke, ami nem más, mint a "kör" ősszó. A korona szó másik része az "ona", a hun - magyar "ana", "anya". Arvisúra Anahíta volt a magyarok főistenasszonya. A korona, "köranya" a Napra és a Világegyetem egészére is utal. A szkíta-hun-magyar mágikus világképben a legfelső valóság az Egy, és a belőle megnyilvánuló Világegyetem nemcsak élő, de női természetű is. A Természet Anya maga az Egy Isten, a Boldogasszony, aki az Élő Világegyetem emberi alakban.
A kerecsen sólyom kék csőre és a Hun Koronán lévő turul közötti azonosság nyilvánvaló. Az Egyisten hitű érdek nélküli szeretet szellemmadara a király tudatát összekapcsolta a Teremtővel, beavatta a teremtői tervben való szerepébe, feladatába. A körpánton ábrázolt sárkány ősjelentése: "sár"= tüzes, izzó, kány" = kán, tehát tűzúr vagy tűzkirály. A kos égi származásunkat, a hunok a Kos világhónapban lévő központi szerepét, a kosok emberiséget egyesítő feladatát is jelképezi. A párduc, a Panthera Dei, Isten párduca, Nimród ősapánk totem jelképe, valójában népünk Káldeus - Kusita eredetére is utal. A párduc pettyes bundája az istenek és lelkek csillagpettyes hazáját is idézte. A misztikusoknál a párduc az életlehelet, a Szentlélek megfelelője. Nimród égi király az oroszlán atya, az ősatya, a nemzet magvát őrző férfi őserő, de rejtett kettősségében női tulajdonságokat is hordoz: az égi királynőt, a maga boldogasszonyi minőségével, aki a mitikus időben, mint nappárduc jött le az égből az ő népéhez. A hun szó jelentése = Egy, Első. A hun királyi koronát viselő személy a Teremtővel való egység szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgált. Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is. A hun-magyar folyamatosság értelemszerű.
Dr. Bíró Dénes |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyarság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-20 13:21:20, vasárnap
|
| |
| |
Őstörténetünk titkai a Tárihi Üngürüszben
Írta: Csurka Dóra
Százhúsz évig hevert az Akadémia polcain a magyar ősgeszta kézirata, amelyet Vámbéry Ármin fedezett fel az Isztambuli bazárban. A magyarok őstörténetének talán legfontosabb forrását a 19. század közepén az isztambuli bazárban találta meg Vámbéry Ármin, de az Akadémia az 1980-as évekig titkosította a rendkívüli kódexet.
Link
A honfoglalás a Képes Krónikából
A magyar régmúltról szóló, egyik felbecsülhetetlen értékű krónikánk, a "Tárihi Üngürüsz" az ősmondáktól a mohácsi vészig mutatja be Magyarország történetét. Több neves kutató úgy véli, hogy ez az eredeti ősgeszta.
A magyarság évezredeken átívelő emlékezését, szellemi küzdelmének állomásait is visszatükrözi egy jól megfogható rendszerben, számos jelentéssíkon keresztül a Tárihi Üngürüsz, amelynek részletei még középkori krónikáinkban sem olvashatók. Más nemzetek itt, Európában - franciák, angolok, németek - igencsak megbecsülik középkori vagy még korábbi időkre visszavezető írott forrásaikat, féltve őrzik, ápolják hagyományaikat. Régészeti ásatásaikat krónikáik és mondáik útmutatásai alapján végzik, majd jelentős összegekért mutogatják külföldieknek a feltárt leleteket. Mítoszaikból irodalmi művek születnek, dicsőítő filmek készülnek, amelyek aztán világszerte ismertségre és rajongótáborra tesznek szert. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a mítoszok ezer szállal a mi ősmúltunkban gyökereznek, abból sarjadnak... Mi pedig mit teszünk? Mostohán bánunk ősi szellemi örökségünkkel, hagyjuk azt átírni, meghamisítani, idegenek kezén elkallódni, kigúnyolni.
Egy kézirat viszontagságai
Mutatja ezt az ősgeszta sorsa is. A páratlan kézirat évszázadokon át "bujdosott", fél évezredig porosodott a magyar királyi könyvtár titkos részlegében, majd a magyar koronázóváros, Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása után Isztambulba került, a szultáni irattárba. Neves Kelet-kutatónk, Vámbéry Ármin egy példányára rátalált az isztambuli bazár forgatagában, megvásárolta a kódexet, hazahozta és 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ma is az intézmény zárt részlegén vagy pincéjében heverne - ma jelzete Török F. 57. sz. - ha a hetvenes évek elején nem akadnak olyan kiváló magyarok, mint Mindszenty hercegprímás titkára, dr. Zakar András, a felvidéki Geönczeöl Gyula, dr. Sárkány Kálmán, Kolozsvári Grandpierre Endre, illetve Blaskovics József professzor, akik az Aczél-éra idején a pereskedést, letartóztatást, zaklatást, szellemi perifériá?ra szorítást is felvállalva önzetlenül mindent megtettek azért, hogy a kézirat az 1980-as évek elejére kikerüljön a tudatosan köré vert szellemi karanténból és közkinccsé válhasson.
Évszázados hagyománya van az ősgeszta elhallgattatásának, és ennek oka tartalmában keresendő. Magyar nyelven íródott, valószínűleg már a X. században lefordították latinra, és elhelyezték a királyi könyvtár titkos részlegében. Buda eleste után két évvel I. Szulejmán Székesfehérvárt prédálta, és a Korán előírásához tartva magát elrendelte a "hitetlenek" iratainak megsemmisítését. A királyi könyvtár jelentős része a tűz martaléka lett, de a krónika megmenekült Mahmúd Terdzsümánnak (1510-1575), a szultán bécsi születésű tolmácsának, tudósának köszönhetően, aki a latin nyelvű kéziratot lefordította ótörökre.
316 esztendőre ismét nyoma veszett, míg Vámbéry törökországi útjáról hazahozta és az Akadémiának adta a 210 lapos, ún. szülüsz írástípussal írt kódexet. Egy évvel később, 1861-ben Budenz József egyéni és politikai motivációtól fűtötten letiltotta, zároltatta a művet. 110 évvel később megint felbukkant, nem kis bosszúságára a kommunista hatalomnak.
"1971 nyarán dr. Zakar András bizalmasan közölte velem, hogy tudomására jutott egy feldolgozatlan, ősi irat holléte. Csak azt nem tudta, hogy az Akadémiánál, illetve az Isztambulban őrzött kézirat azonos-e. Az Akadémia bennfentesei Isztambulban elintézték, hogy ottani barátaik zárolják az anyagot" - olvashatjuk az amerikai kiadást (1988) keresztülvivő Geönczeöl Gyula visszaemlékezésében.
Az Akadémián nem tudták eldönteni - mivel az ótörök kéziratot nem voltak képesek megfejteni -, hogy a pesti és az isztambuli forrás egyezik-e.Ugyanakkor rettegtek tőle, hogy egy ilyen ősi és fontos történeti dokumentum a magyar nép kezébe kerülhet.
Link
Zakar nem akarta - érthető, a Mindszenty-per vádlottjaként már hét évet sínylődött a rendszer börtönében -, hogy neve az MTA-n felbukkanjon, hátráltatva ezzel az ügyet, így felkérte ismerősét, dr. Sárkány Kálmánt, kérjen filmmásolatot az Akadémia Keleti Gyűjteményében elfekvő kéziratról. Szerencsés módon a terv sikerült, Sárkány megkapta a kópiát, amely rövid időn belül szakavatott kézbe került. Nevezetesen Blaskovics Józsefhez, a prágai Károly Egyetem nemzetközi hírű turkológus professzorához. Blaskovics a rendkívül nehéz szöveget gyönyörű magyar nyelvbe illesztette, amely párosulva a török nép színes, keleties kifejező világával eredeti környezetben tudta megszólaltatni a mű ősi regéit, történeteit.
"Amikor Pesten kiderült, hogy kezünkben a szöveg, a Magyar Nemzet cikke nyomán, kitört az idegesség az Akadémián. Azonban Illyés Gyula mellénk állott, s vele az Írószövetség tekintélye, és az írók javarésze is. Hiába fenyegette az Akadémia levélben dr. Blaskovicsot, dr. Sárkányt, a filmet nem adtuk vissza, ellenben másolatokat készítettünk róla (...) Józsi bácsi (Prágában - a szerző) a támadások következtében időnként el volt keseredve, de szerencsére elkészült a kézirat teljes magyar fordítása. Közben kiérkeztem Clevelandba és a Szittyakürtben egy rövid közleményben tudattam, hogy a teljes kézirat nálam van" - ismét az események részesét, Geönczeölt idézzük.
Erre válaszként a párt utasítására a Magvető korlátozott példányszámban, de nem a fordító Blaskovics hitelességének megfelelően, torzításokkal 1982-ben megjelentette a Tárihi Üngürüszt, a Magyarok Története címmel. 1982 tavaszán az 500 példányban kinyomtatott mű a könyvnapon órák leforgása alatt kelt el... 1986-ban Léván a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség adta ki, majd két évvel később 1988-ban Geönczeöl Gyula szerkesztésében is megjelent Cleveland Ohioban a II. NAGY SZITTYA TÖRTÉNELMI VILÁGKONGRESSZUS alkalmával. Ma már a Püski Kiadó jóvoltából és az interneten is elérhető szélesebb körben, ugyanakkor a mű részletes kritikai és nyelvtudományi feldolgozása mind a mai napig nem készült el.
Mi történt a honfoglalás előtt?
Mi volt az ősgeszta évezredes elhallgatásának oka? Mi a jelentősége? Mélyrétegekben mutatja be a magyarság történetét, új lehetőséget nyitva a magyar identitás megőrzésének szempontjából kulcsfontosságú eredetkutatás előtt. (Például a krónika azon részlete, amely szerint a honfoglaló magyarok olyan népeket találtak Pannóniában, amelyek saját nyelvüket beszélték, ösztönözte László Gyulát kettőshonfoglalás-elméletének kidolgozására.) Megtudhatjuk belőle, mi volt régi fővárosunk neve, kik voltak a királyaink, mikor, kik ellen harcoltak és háborúskodtak, mennyi ideig uralkodtak, s hogyan töltötték mindennapjaikat. Vannak kutatók, akik mélyrehatóbb összefüggéseket tárnak fel a geszta alapján, és például többszöri honvisszafoglalásokról beszélnek.
Lássunk most egy-két figyelemre méltó részletet a Tárihi Üngürüszből: Hunort és Magort Nemródtól (Nimródtól) és feleségétől, Ankiszától származtatja: "A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak." (Egyes kutatók úgy vélik, és én is egyetértek ezzel a nézettel, hogy Hunor, illetve az Üngürüsz-Hüngürüsz elnevezés itt a népet fedi, míg Magor neve a magyar vallásra utal.)
A magyarok (hunok) jelenlétét a Kárpát-medencében évszázadokkal korábbra teszi a krónika, mint az ma ismert és elfogadott. A nemzedékekkel Attila előtt Pannóniába költöző hun néprész azonos nyelvű népet talált a térségben: "Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön (azaz Hunor népének a nyelvén) beszélnek az ottani népek. (...) Hunor népe békés megegyezéssel annak az országnak a királyához ment, alattvalójává vált és az ország különféle helyein letelepedett."
A geszta azt állítja, a székelyek egyértelműen hunok, és Erdélyben éltek: Attila halála után testvérháború tört ki az örökségért, a hun birodalom birtoklásáért. "Mivelhogy Kaba (Csaba) vereséget szenvedett és elmenekült, Pannonija tartománya a Nimcse-pártiaké lett. Vincse Laos megérkezése okozta Kaba vereségét, ezért őt találták méltónak a trónra, és a trónra ültették. De a trón és a korona Aladorinuszt (Aladár) illette volna, ezért őt (kárpótlásul) Erdel (Erdély) tartománya bánjává nevezték ki. Abban időben az ő népét Szikulinak hívták."
Árpád Csabán keresztül Attila leszármazottja. Csaba visszaköltözik a hunok eredeti országába, Szidijja (Szittya) tartományába, leszármazottai ott élnek. "Kaba nemzetségéből abban a tartományban volt hét bégzáde, akiket abban az időben kapudánoknak (kapitányoknak) neveztek. Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes leszármazottja volt, Árpádnak hívták."
A magyarok kazár alattvalóként indulnak Pannóniába. Kiköltözésük oka: a visszatérő Kaba népe megsokasodott és túl nagy szerepet kapott Szidijjában, ez pedig ellentétet szült a népen belül.
"Azután Szidijja uralkodója dívánt (tanácsot) tartott, s ezen Árpádot tették meg az összegyűlt hat kapudán és a vitéz hadsereg fővezérének. Azután Szidijja uralkodójától engedélyt kaptak, és egy nap boldog órájában, Atilusz (Attila) király halála után háromszáz év elmúltával, Iszá őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától elbúcsúztak, s onnan a csapatonként elindultak."
Kétféle nép verseng egymással
Történelemkönyveink ma úgy tanítanak a múltunkról, mintha nem lenne olyan őstörténetünk, amelyre méltán büszkék lehetnénk. Mintha primitív nomád hordáktól származnánk, másokat leigázó, megsarcoló, kegyetlenségünkről és istentagadásunkról híres nép lennénk, amelynek állandóan szégyenkeznie kellene. A Nyugat saját önös érdekből évezredek óta ezt a képet vetíti ránk.
A tárihi Üngürüsz II. fóliáján ez olvasható: "a Hunok népéből 10 ezer ember gyűlt össze és a rendkívüli teremtményekből is 280 ezer férfi gyülekezett össze..."
"Vagyis ezen a >csodálatos hadseregen< belül volt egy mag: vezető, kultúrahordozó réteg, melynek volt egy meghatározó ideológiája, szelleme, programja..." - állítja Geönczeöl.
Kozsdi Tamás kutató azt feltételezi, hogy ez a tízezer "rendkívüli teremtmény" lehetett az a Priszkosz rétor - bizánci követként járt Atilla udvarában - által is említett királyi szkíta, aki a hunok legnemesebb fajtájához tartozott. S hogy miért voltak rendkívüliek? Mert örökösei voltak, birtokosai valaminek, az ősi tudásnak, mágikus képességeknek, amellyel világbirodalmat lehetett irányítani...
Nem vitás, óriási különbségek vannak a magyar őstörténetre vonatkozóan a hivatalos és az ún. alternatív álláspont között, amely a hagyományokat valóságként és nem mesékként, lekicsinylően kezeli. Az elmúlt évtizedekben indult virágzásnak az őstörténet-kutatás, eredményei rendkívüli, dicső eseményekről, több ezer éves gyökerekről számolnak be, s ebben a folyamatban nem kis szerepe volt az ősgeszta felfedezésének is.
MESSZI MAGYAROKRÓL.
1235-ben útra kélt Julianus barát, hogy 800 esztendő után felkeresse a Magna Hungáriában maradt magyar testvéreit. Útja sikerrel járt. Értette nyelvüket és élvezte vendéglátásukat és szeretetüket. Közel egy hónap után, sajnos indulnia kellett, mert rossz híreket hozott a pusztai szél: Mongol-tatár seregek fogják megtámadni Európát.
1237-ben ismét vissza kívánt térni, de Moszkva után lesújtó hírt kapott: a mongolok a magyarokat meghódították és egy részük a segédnépükké vált. Batu kán levelével tért haza, amelyben teljes megadásra szólította fel IV. Béla magyar királyt.
Julianus barát feljegyzései hosszú hányattatás után a vatikáni levéltár őrzésébe került. Cseles Márton jezsuita szerzetes talált rá 1695-ben.
Rubruk szerzetes 1243-ban ír a mongol kán udvaráról, ahol elmondja, hogy a tatárok között a legjelesebb vitézek magyarul beszélnek és magyarnak vallják magukat. Richardus testvér naplója elmondja, hogy a mongol hadakba a magyarok azért is állottak, mert ellenségüknek érezték a katolikus hitet és vallást.
1340-ben Illés (Elias Hungarus) járt a tatárok által birtokba vett keleti-magyaroknál, majd Gergely - 1346-ban - (Georgius Hungaros) még távolabbi helyeken is járt. Mathias Escandel Kína belsejében az ujgurokhoz is eljutott itt is érte a halál 1399-ben. Kakas István és társa az 1520-as években mély belső-orosz területekre utazván, szintén magyaroknak mondó népekről adott számot.
Turkoy Sámuel az orosz cár szolgálatában találkozott az "ősmagyarokkal." Jaksics Gergely 1804-ben találkozott magyarul beszélő magyarokkal a Kaukázusban. Írhatnám még Johann Gruber, Besse János (1765-1842), Orlay János (1770-1826) utazók nevét, akik megtalálták rokonainkat. Kőrösi Csoma Sándor kalandos útját, már nem is mondom, aki Kelet-Turkesztánban lelte meg a magyarok őseit.
A fenti jeles férfiak az idő távlatából üzennek nekünk, rólunk, értünk: a magyart és nyelvét- elpusztítani nem lehet!
Hogyan is fogalmazta meg az egykori püspök? Valahogyan így: "Mi Isten kezéből vettük a magyarságot, mint eleve elrendelést, sorsot, tehát kiváltságot, elveszíthetetlen minőséget és végeláthatatlan feladatokat."
2013. június hó 13.
Magyarország - Mária országa 1916-ban érkezett ez a képeslap Palesztína fővárosából, Jeruzsálemből
A magyar királyi cím talán értelmezésre szorulhat. Idézet dr. Tóth Zoltán József jogtörténésztől (Pázmány Péter Katolikus Egyetem):
Link
"1217-ben érkezik II. András keresztes hadjárata a Szent földre, de nem háborúzik, hanem erődrendszereket épít magyar pénzből. Európától elismerten felveheti Jeruzsálem királya címét. Ettől kezdve 1918-ig Jeruzsálem királya a mindenkori magyar király."
Mivel 1916-ot írunk, és ekkor még volt királyunk - ő egyben Jeruzsálem királya is volt. S ha ma lenne királyunk, akkor ő is Jeruzsálem királya is volna, és Jeruzsálem ismét a Szent Korona oltalma alatt állna, ahogy Magyarország is.
Idézet dr. Tóth Zoltán József jogtörténésztől:
"A Szent Korona Magyarországon a szuverén, övé a hatalom forrása, övé a hatalom.
Azért övé a hatalom, mert Ő az égi közvetítő. A katolikus liturgikus ábrázolásban nyilvánvaló és engedélyezett, hogy a Szűzanyát 3-féle koronával lehet ábrázolni hivatalosan:
1, egy szimbólikus koronával - nem egy valódi korona
2, pápai tiarával - kiment a divatból
3, egyetlen egy valós koronával - ez a Szent Korona
Gyakorlatilag ezért is nevezik Mária országának, Szent István felajánlásával csupán megerősítette ezt az állapotot. A Magyar Szent Korona szentségi jellegénél fogva egy személyt jelenít meg, ezért a magyar közjog sem tekinti tárgynak: Az
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyarság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-19 17:20:19, szombat
|
| |
| |
Link
Köszönet mindazoknak akik védték, védik határainkat.
Ha így gondolod kérlek oszd meg a képet . |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyarság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2019. Március
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | |
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
15 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 93
- e Hét: 1941
- e Hónap: 12955
- e Év: 119099
|
|
|
Offline
