Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
Az emberi természet
  2022-11-05 20:30:14, szombat
 
 





AZ EMBERI TERMÉSZET


A modern társadalomban élő ember egyre jobban érdeklődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire. Ma már sok tudományág foglalkozik az emberi viselkedéssel- sokféleképpen. Valamiféle szintézisre van szükség, amelyhez az egyes részterületek információi hozzákapcsolhatók.







Robert Greene AZ EMBERI TERMÉSZET ÖRVÉNYEI

Robert Greene sokat tanulmányozta és mesterévé vált az emberi viselkedésnek, amit több millió olvasóval oszt meg a könyveiben is. Ebben a könyvében az egyik legfontosabb tényezőről ír: megérteni az emberek motivációját, hogy mi hajtja őket még akkor is, ha éppen nincsenek is tudatában.

Az életünk múlik a kapcsolatainkon. Ha tudjuk, hogy az emberek mit miért tesznek, az az egyik legfontosabb erőforrás, aminek birtokában lehetünk. Greene történelmi példákon keresztül mutatja meg, hogyan gyakorolhatunk önkontrollt és kapcsolhatjuk át az érzelmeinket, hogyan lehetünk empatikusak és hogyan láthatunk be az emberek maszkjai mögé.

Link



Az emberi természet - SlidePlayer

Link



Edward Bach: Az emberi természet nem változik, 2020-ban ugyanolyan mint az elmúlt század elején...

Link








Minden emberi ismeret közül a leghasznosabb és a legkevésbé teljes az emberről szóló ismeret.

( J. J. Rousseau )







Az emberi természetet illetően két fontosabb elmélet körvonalazódott: - a politikai elméletek az ember társas mivoltát, egy kormányzati rendszerhez való tartozását tekintik legfontosabb jellemzőjének. - a metafizikai elméletek szerint az emberi természet megkülönböztető jegye a gondolkodás, a világra irányuló reflektálás képessége.







Az ember társas mivolta, világra irányuló gondolkodása, az isteni felé való törekvése, az azonosságról (önmagáról) és másságról (más emberről) való elmélkedése együtt alkotják az emberi lény megkülönböztető vonását: az emberi egziztenciát.







Arisztotelész teleológikus (cél-irányos) magyarázatot ad: az emberi természet társadalmi természet, mivel valamennyi-ünkben fellelhető a közösség-alkotás ösztöne, s csakis államban teljesedhet ki az emberi létezés.

,,... Az állam egy természetes intézmény, és az ember természete szerint társas lény, míg az,aki nem képes társas egyesülésre, nem része az államnak, akárcsak Isten vagy egy állat,ahogy Homérosz kigúnyolta..."

( Arisztotelész - Kr.e )







Jean-Jacques Rousseau francia filozófus szerint az emberi természet igazi állapota az ősemberi, primitív természet volt, amikor a társadalmi lét még nem ferdítette el: egyetlen célja a túlélés volt.

,,Kérdezem , melyik élet válik hamarább elviselhetetlenné, a civilizált vagy a természetes? Alig látunk embert magunk körül, aki ne panaszkodna sorsára, sőt többen el is dobják maguktól az életet, ha mód- jukban áll, az isteni és emberi törvények együttesen is alig bírnak lenni ezen a felforduláson."

( Jean-Jacques Rousseau )







Szent Ágoston szerint az Isten képmásaként megvalósuló emberi természetnek két legfontosabb jellemzője az önismeret és az (ön)szeretet. ,,Olyan lény vagyok, amely ismer és akar, én tudom, hogy vagyok és akarok, én akarok lenni megismerni. Ebben a háromban az élet elválaszthatatlan egységes élet, egységes lélek, egységes lényeg, s noha e három dolog elválaszthatatlan, mégis nagyon különböznek."

( Szent Ágoston )







Blaise Pascal francia gondolkodó szerint az ember képes felfogni gondolkodásának határait, és a külső világgal való viszonyában határozza meg önmagát. ,,Mert végre mi is az ember a természetben? Semmi a végtelenséghez, minden a semmihez viszonyítva, közép a semmi és a minden között."

( Blaise Pascal )







 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Régiónként óriási a különbség az elektromos autók árában
  2021-09-11 21:45:15, szombat
 
 







RÉGIÓNKÉNT ÓRIÁSI A KÜLÖNBSÉG AZ ELEKTROMOS AUTÓK ÁRÁBAN


A legújabb jelentésében érdekes adatokat tett közzé az elektromos járművek (EV) piacának alakulásáról Kínában, az Egyesült Államokban és Európában. Összefoglalójuh az elmút 10 év árképzését vizsgálja.

Az elektromos autók elterjedését nem csupán az infrastruktúra, de az autók magas ára is akadályozza. Erre sajnos a jelek szerint az sincs befolyással, hogy több európai országban támogatják a környezettudatos autók vásárlását, mert a gyártók nem parkodnak árversenyt indítani, annak ellenére sem, hogy egy elektromos autóba kevesebb alkatrész és egyre olcsóbb akkumulátor szükséges.

Míg Kinában - a világ legnagyobb elektromos járművek piacán - az EV-k ára 2011 óta jelentősen, csaknem felére /47 %-al/ csökkent, addig az amerikai és európai piacokon ugyanebben az időszakban az ár 38 %-al, ill. 28 %-al emelkedett.

A kínai fogyasztók átszámítva már 1,3 millió forintos áron is vásárolhatnak vadonatúj elektromos járművet. Ezzel ellentétben az Egyesült Államokban az átlagos kiskereskedelmi ár továbbra is gyorsabban emelkedik, mint bármely más jelentős globális piacon, és a 2011-es 9,2 millió Ft-ról 12,7 millió Ft-ra emelkedett.

De az átlagos kiskereskedelmi árak ma Euróban a legmagasabbak. Az Egyesült Királyságban 2021 májusában az EV.k átlagosan 52 %-al, Hollandiában pedig 54 %-al voltak drágábbak, mint a belső égésű autók. Németországban az EV-k átlagos kiskereskedelmi árak mintegy 14 millió Ft, szemben a belső égésű járművek 13 millió forintjával.

Eddig a kormányzati ösztönzők alapvető fontosságúak voltak az autóipar számára, hogy ellensúlyozzák a hagyományos autók és az elektromos járművek közötti árkülönbséget. Kína elkötelezettsége a megfizethető árú elektromos autók fejlesztése mellett olyannyira megerősítette a piacot, hogy a kínai kormány jelenleg az ösztönzők fokozatos megszüntetésének folyamatát végzi, míg az európai és amerikai OEM-gyártók továbbra is az ilyen programokra - például adómentességekre és vásárlói támogatásokra - támaszkodnak eladásaik fellendítése érdekében.

Ha az európai és az amerikai gyártók nem találnak utat a megfizethetőbb EV-kínálat létrehozására, akkor fennáll a veszélye, hogy elveszítik hazai piaci előnyüket a kínai versenytársakkal szemben. A kormányzati támogatások és ösztönzők legalábbis rövid távon továbbra is támogatni fogják az elektromos járművek értékesítését, de hogy meddig, az továbbra is kulcsfontosságú kérdés az iparág számára.

A kormányok és gyártók az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépést tettek az EV-piac bővítésében, azonban az iparág továbbra is nyomás alatt áll, mivel alkalmazkodni kell a fenntarthatósági célok követelményeihez és a változó piaci erőkhöz. A hátrányukat a szigorúbb európai biztonsági előírások is fokozzák, mégis érdekes tény, hogy a távol keleti vásárlók mennyivel előnyösebb helyzetben várják az EV-korszakot.


Előzmény: EV & Bors


Merre tart az elektromos autók piaca?

Link



Elektromos kocsit vagy hibrid autót válasszunk?
/"Régiónként óriási a különbség az elektromos autók árában" bejegyzésben felvetettek nélkül!/

Link


Elektromos autó árak és kínálat 2021-ben

Link






 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Világvége: valóra válhat egy 50 éves jóslat
  2021-07-21 21:50:06, szerda
 
 




VILÁGVÉGE: VALÓRA VÁLHAT EGY 50 ÉVES JÓSLAT


A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói 1972-ben készítettek egy számítógépes modellt, amely az emberiség jövőjét vizsgálta. Eredményeik A növekedés határai címmel láttak napvilágot, a modell World3 névvel vált ismertté, megalkotásánál öt változót vettek figyelembe: a népesség alakulását, az ipari fejlődést, a környezetszennyezést, az élelmiszer-termelést és a Föld (nem megújuló) erőforrásainak felhasználását. A World3 megmutatta, hogy

ha minden a korábbi gyakorlat szerint folytatódik, akkor a XXI. században bekövetkezik az emberi társadalom összeomlása.

Nem az emberi faj kerül veszélybe, hanem a populáció és az ipari kapacitás hirtelen és kontrollálhatatlan módon visszaesik, fejlődés helyett stagnálás következik, az emberek jólléte jelentősen csökken - írja az IFLScience. A modellek azt is egyértelművé tették, hogy mindez nem törvényszerű: a prioritások és a társadalmi normák gyökeres megváltoztatásával azonban a globális összeomlás elkerülhető, az életszínvonal stabil maradhat.
Valóban katasztrófa felé haladunk

A jelentés, majd az abból készült kötet rendkívül népszerű volt akkoriban, rengeteg pozitív és negatív szakmai kritikát is kapott, általában utóbbi volt túlsúlyban. A 2000-es években aztán nemcsak egyre többen fedezték fel újra, hanem egyre többen látták igazoltnak a jóslatokat is.

Legutóbb Gaya Herrington, a holland székhelyű nemzetközi tanácsadó cég, a KPMG egyik igazgatója vizsgálta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai miként viszonyulnak a jelentés hogyan illeszkednek a jelentés előrejelzéseihez. Az új adatok felhasználásával négy lehetséges forgatókönyv bontakozott ki, ezekből kettő, ahol ,,minden marad a régiben" nagyon közel áll a valósághoz:

az egyikben a természeti erőforrások kimerülése, a másikban az éghajlatváltozás és/vagy a környezeti pusztítás vezetett a globális összeomláshoz már a XXI. században.
Még mindig nem késő

Azonban ahogy 1972-ben felvázolták, úgy ma is van még remény. Herrington eredményei szerint a társadalmi értékek és prioritások drámai megváltoztatása a XXI. század végére a népesség stabilitását és az életszínvonal fenntartását eredményezheti. A negyedik modell is tartható, ami 50 évvel ezelőtt azt mutatta, megfelelő technológiai fejlődéssel elkerülhetjük a bajt, ám ennek növekvő költségei rányomják bélyegüket az életszínvonalra.

A csaknem fél évszázados jóslatok tehát meglepően pontosak voltak, sőt megvalósulni látszanak: a világ még mindig nem a stabilitás felé halad.


10 Világvége lehetőség, ami az emberiséget fenyegeti

Link








 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Hosszú időn át volt jégmentes Grönland
  2021-04-14 22:45:17, szerda
 
 







HOSSZÚ IDŐN ÁT VOLT JÉGMENTES GRÖNLAND
2021-04-13 16:40


Erre utal egy most először megvizsgált fontos minta, amely a jövőre nézve is segítséget jelent.

Nemzetközi kutatócsoport jelentette be a napokban, hogy most első alkalommal vettek tüzetesebben szemügyre egy évtizedekkel ezelőtt kinyert komoly grönlandi jégmintát, az eredmények pedig igencsak meglepték őket, mivel ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a terület hosszabb időn keresztül volt teljesen jégmentes. Az adatokból jobb betekintést kapunk a ránk váró jövőbe is.

A most közzétett részletes anyagban arról olvashatunk, hogy a szóban forgó mintát eredetileg egy, az amerikai fegyveres erőkhöz köthető csapat nyerte ki, még 1966-ban, mégpedig Grönland északnyugati részén, mintegy 120 km-re a partvonaltól. A Camp Century néven ismert mintát most először vizsgálták meg részletesen, ennek alján pedig szinte tökéletesen megőrzött leveleket és gallyakat találtak, amelyek nyilván egy olyan időszakból származnak, amelyben Grönland nagy részén teljesen jégmentes körülmények uralkodtak. Ez az időszak igencsak hosszú lehetett, akár több millió évről beszélhetünk, ami komoly meglepetést jelent, egyben pedig némi segítséget is, hiszen jobban megérthetjük, hogy mi vár ránk a klímaváltozás részeként.

A csapat tagjai annak idején csaknem 1,5 km-es mélységbe fúrtak le, hogy a mintegy 3 méteres jégcsövet kinyerjék és eltárolják. A kutatókat az is meglepte, hogy a megkövesedett maradványok ilyen jó állapotban maradtak ránk, hiszen a vastag jégtakaró általában mindent elpusztít, viszont ezen törékeny növények valahogy mégis átvészelték a jég nyomulását, a mintából pedig valóban kitűnő állapotban kerültek elő. A csoport tagjai kiemelik, hogy a részletes adatok kinyerésével egyben azt is megtudjuk, hogy a grönlandi jégtakaró a klímaváltozás következményeként milyen ütemben olvad majd el, a folyamat nagyjából mennyi időt vesz igénybe, bár az előttünk álló időszakban ez várhatóan gyorsabb lesz, mint annak idején, amikor az emberiségnek semmi köze nem volt a jégmentes állapotok előidézéséhez.

Ez utóbbi tényező azért fontos részlet, mert Grönland elegendő vizet tartalmaz a globális tengerszint nagyjából 6 méteres megemelkedéséhez, ez pedig a kutatók elmondása szerint nem a következő 20 generáció számára lesz majd probléma, hanem

50 éven belül okoz majd fejfájást nekünk.


Link

https://sg.hu/cikkek/tudomany/144808/hosszu-idon-at-volt-jegmentes-gronland







 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Áprilisban már zöld utat kaphat Novavax készítménye
  2021-03-20 20:45:39, szombat
 
 







MAGYAR KUTATÓ VILÁGRASZÓLÓ SIKEREI

Áprilisban már zöld utat kaphat Novavax készítménye

Bári Eszter fejlesztette ki az amerikai vakcinát








Országunk tudósai sokat tettek a járvány megfékezéséért, ugyanis több koronavirus elleni vakcina is magyar szakemberek nevéhez fűződik. A már használatban lévő Pfizer és BioNTenhn oltóanyag mellett, a hamarosan piacra kerülő Novavax valcína is egy magyar nő, Bári Eszter nevéhez fűződik.

Nemzetünk több felfedezést is adott már a nagyvilágnak és ez most a koronavirus-járvány idején sincs másképp. Karikó Katalin, a BioNTech cég alelnöke úttörőszerepet játszott az mRNS technológia alkalmazásában, emellett a nevéhez fűtődik a világon elsőként engedélyezett új generációs koronavirus elleni vakcina kifejlesztése.

Dr Bári Eszter, a Semmelweis Egyetem egykori hallgatója a nagy bizakodásra okot adó, amerikai Novavax vakcina kutatásirányítójaként érdemelt ki elismerést. Az Ausztráliában élő és dolgozó Dr Bári Esztert a Bors a Novarax vakcináról kérdezte:


Mit tartalmaz a vakcina?

A Novavax vakcina egy alegységvakcina és a vírus fehérje burkának egyik tüskefehérjéjét tartalmazza egy immunválaszt fokozó adalékanyaggal (M-Matrix adjuváns) együtt, ami szintén a Novavax által fejlesztett termék. A vizsgálat során kétszeri beadást követő immunválaszt vizsgáltuk, feltételezem, így kerül engedélyezésre is. A vakcinát elegendő hűtőben +2 és +8 fok között tartani. A fehérjetüske a vírus szerves tartozéka és így direkt módon alakul ki a védelem.

A vakcina eltér a többi vakcinától az előállítás viszonylagos egyszerűsége miatt is.

A gyártása más létesítményeket igényel, mint az mRNS vakcináké és így pozitív elbírálás esetén a többlettermelés nem vesz el erőforrásokat más vakcinák gyártásától. Az eddigi adatok nagyon biztatóak, 89,3 %-ban mutatott hatékonyságot.


Hol szeretnék gyártani?

A klinikai vizsgálathoz szükséges mennyiséget az USA-ból kaptuk és jelenleg hat helyen folyik a gyártás. Tudomásom szerint Lengyelországgal született megállapodás, tervben van egy indiai létesítmény létrehozása, valamint Anglia is képes lesz előállítani 60 millió dózist. Ausztrália is tudja helyben gyártani, azonban jelenleg az AstraZeneca oltóanyag készül azokban a létesítményekben, amelyek erre képesek.

Ausztrália 2021 év végéig 40 millió dózisra kapott ígéretet és a cég globálisan évi 2 milliárd dózist lesz képes szállítani, ha kiépül a hét országra kiterjedő gyártósor.


Milyen országok vizsgálják?

Az USA-ban és Ausztráliában még folyik az I. és II. fázis, az Egyesült Királyságban pedig 15 000 alany bevonásával fut a III. fázis, valamint a III. fázis legelején tart a vizsgálat az USA-ban és Mexikóban. Mindeközben párhuzamosan fut még egy vizsgálat, amiben HIV pozitív fertőzöttek oltása után kialakuló immunválaszt figyelik.


Mikortól lehet oltani vele?

Az engedélyeztetési folyamathoz az adattovábbítás Brit Engedélyező Hatóságnál (MHRA) elkezdődött, a hónap végéig vérható, hogy a teljes dokumentáció beadásra kerül.

Más vakcinák engedélyezéséhez szükséges időtartam alapján becslések szerint 2021, áprilisában várható, hogy zöld utat kap a készítmény.

Az Egyesült Királyságban remények szerint megadott engedélyeket követően, a Brit Nemzetközösség többi államában (Ausztrália, Új-Zéland, Kanada) gyorsított engedélyezési eljárást követően a várakozások szerint 2021. május-júniusban elkezdődhetnek az oltások. Az USA-ban az FDA a feltételezések szerint nem fogja hamar pozitívan elbírálni az engedélyezési kérelmet, mert még nincs helyi, USA-ból származó III. fázisbeli adat (az ott és Mexikóban jelenleg futó III. fázis mostanában fejezi be az alanyok bevonását/, ami a Amerikai Engedélyező Hatóságot mindig fokozott óvatosságra inti.


Milyen jó tanácsot tudna adni nekünk magyaroknak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban?

A jelenlegi járványban a szakmai hátteret adó Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi És Surveillance Osztály osztályvezető főorvosa Dr Molnár Zsuzsanna volt a mentorom rezidensként és nagytudású, lellkiismeretes szakemberként ismertem meg akinek a szaktudása megkérdőjelezhetetlen és a Központ által meghatározott, és az Országos Tisztifőorvos által kommunikált irányelvek betartására bíztatok mindenkit.

"Egy járványhelyzetben a lakosság egésze egy hajóban ül és csak együtt, összehangoltan és közösen eljárva sikerül megfékezni a járványt. Ilyen helyzetben nincs olyan, hogy csak a csónak egyik fele süllyed."

Távolról érzékelem, hogy nem egységes az oltásba vetett bizalom. Dr. Molnár Zsuzsanna volt az, aki a pentavalens vakcina bevezetésekor az oltási rendet frissítette, ha a gyermekek oltását rá mertük bízni, most sincs ok a kételkedésre.


Dr. Bári Eszter: 89,3%-ban mutatott hatékonyságot a Novavax - áprilisban zöld utat kaphat az újabb magyar vonatkozású vakcina

Link



Újabb koronavírus elleni vakcina érkezett célegyenesbe

Link



Dr. Bári Eszter szerint egy járványhelyzetben a lakosság egésze egy hajóban ül és csak együtt, összehangoltan és közösen eljárva sikerül megfékezni a járványt © Dr. Bári Eszter





 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Mi magyarok, ezt adtuk a világnak! Nem csoda, ha tartanak tő
  2020-11-07 19:30:09, szombat
 
 







MI, MAGYAROK, EZT ADTUK A VILÁGNAK!
NEM CSODA, HA TARTANAK TŐLÜNK!


A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit MAGYAR feltalálóknak köszönhet az emberiség.

Kezdetnek fogott egy golyóstollat (*Bíró László, 1931*), felírta, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (*Szilárd Leó 1929*), utána zajtalanul gyúló foszforos gyufával (*Irinyi János 1836*) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (*Gábor Dénes, 1947*), majd beszedett egy C-vitamint (*Szentgyörgyi 1931*).

Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a vezetékes telefonjáról (*Puskás Tivadar 1878*). Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a komputerén (*Neumann János 1944*), elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (*Kemény János 1964*), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (*Simonyi Károly 1974*). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet, de ezt még egy 3D-s szemüveggel (*Rátai Dániel 2010*) sem tudta megoldani. A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (*Goldmark Károly 1948*), és bekapcsolta a tv-t is (*Mihály Dénes, 1919*). Látva, hogy éppen New Yorkot mutatják be, megörült, hogy színes tv-je van (*Goldmark Károly, 1948*). Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Centrál Park (*Asbóth Sándor* ö készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a hold autón (*PávlicsFerenc kb. 1960*), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik kockát (*Rubik Ernő 1976).*

Már semmi nem kötötte le, így elindult sétálni, és mivel a közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett. Ezért magához vette automata fényképezőgépét (*Mihályi József 1938*), dilemmázott kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (*Dallos József 1928*) vagy lágy anyagú kontaktlencséjét (*Gyorffy István 1959*) használja-e?

Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (*Galamb József 1908*,) aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (*Ansits Ferenc 1983*), és megnézett magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebességváltója volt (*Bíró László 1932*). Még felmerült egy VW bogár is a speciális dizájnja miatt (*Barényi Béla, 1925*). Ez annyira tetszett neki, hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (*Csonka János 1893*).

De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (*Jedlik Ányos 1861*), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (*Asbóth Oszkár1928*).

Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer díjas (*Pulitzer József 1917*) újságíró barátjának, akivel egy múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait (*Losonczi Áron, 2001*) - magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem sikerült befejezni.

Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta, régimódi lévén, még kriptontöltésű lámpáját (*Bródy Imre 1930*), megivott egy pohár szódát (*Jedlik Ányos 1940*), és mivel megfájdult a feje, keresett egy gyógyszert is, meg is találta a legutóbb Bécsben vásárolt Kalmopyrint (*Richter Gedeon 1912*).

Az egész nap fáradozásait kipihenendő visszatért a bakelit lemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait világszerte elterjesztő (*Kodály Zoltán 1929*) Psalmus Hungaricust.








Híres Magyarok - American Hungarian Museum /Amerikai Magyar Múzeum/

Link



Magyar Feltalálók & Tudósok- American Hungarian Museum

Link



Híres magyar tudósok, feltalálók

Link



Híres eleink

Link









 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Miről beszél a csillagos ég?
  2019-07-24 22:00:00, szerda
 
 




MIRŐL BESZÉL A CSILLAGOS ÉG?





























































































 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Eldőlt, lesz-e idén fehér karácsony – Íme az előrejelz
  2018-12-15 16:30:09, szombat
 
 










ELDŐLT, LESZ-E IDÉN FEHÉR KARÁCSONY - ÍME AZ ELŐREJELZÉS!


Kíváncsi vagy fehér karácsonyunk lesz-e? Ugye te is szeretnéd, ha mesésen szép, fehér hótakaróba borulna a táj? Milyen meghitt lenne, ha az ablakból kinézve ez várna ránk...

Advent ideje jórészt a vásárlásról szól, de azért ez az időszak valójában a karácsonyi felkészülés, a várakozás, az ünnepnapok megtervezésének ideje. És ilyenkor gondolunk a legtöbbet arra, vajon fehér karácsonyunk lesz-e, ki lehet-e majd menni a gyerekkel hóembert építeni, fehér lepel borul-e a környékre szebbé, téve az ünnepet.

A hosszútávú időjárási előrejelzések persze, már ősztől foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de ahogy közeledik a karácsony, egyre pontosabbá válnak az előrejelzések, és így, két héttel az ünnep előtt már jó eséllyel meg tudják mondani, vajon lesz-e havazás azokon a napokon.

A legfrissebb előrejelzések most azt mutatják, van esély a hóra, mégpedig 25-én. Azért a két hét még elég távoli, de a köpönyeg.hu 12 napos előrejelzése például havas esőt jelez 25-re. Természetesen nem kizárt, hogy ez még változik, de reméljük, inkább hóra, mint esőre.


A Köpönyeg.hu előrejelzése karácsonyig, december 14-én





Az Időkép szintén havas esőt mond arra a napra:


Az Időkép előrejelzése karácsonyig, december 14-én





Szóval egyelőre több esélyes a dolog, de nagyon úgy tűnik, az ország nagyobb részén inkább latyak lesz. Talán a magasabban fekvő területek lakói élvezhetik majd a friss, ropogós havat.














 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
  2018-02-11 23:00:44, vasárnap
 
 







A ZSENIÁLIS MAGYAR, AKI MÉGSEM KAPTA MEG A NOBEL-DÍJAT


Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.



Igazi idióta volt a matematikatanárom

Az 1898. február 11-én a Bajza u. 28. szám alatt jómódú középosztálybeli polgári család sarjaként megszületett világhírű magyar tudóst eredetileg Spitz Leó néven anyakönyvezték. Apja, Spitz Lajos tehetséges és sikeres mérnök volt. A család 1900 októberében vette fel a Szilárd nevet. Találékony elméje már kiskorában megnyilvánult: amikor testvére Béla fertőző betegséget kapott, és elkülönítették, távírókészüléket eszkábált össze, hogy tartani tudják egymással a kapcsolatot.







1908 és 1916 között a VI. kerületi Reáliskola tanulója volt. Iskoláival nem volt túl nagy szerencséje, saját bevallása szerint matematikatanára "igazi idióta volt". Felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen kezdte meg,

ám nem sokkal később, 1917-ben besorozták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe tüzérnek, ahonnan tisztképző iskolára vezényelték.


Szilárd Leó 18 éves korában





Sorozatos influenzája mentette meg a frontszolgálattól, sőt valószínűleg az életét is ennek köszönheti, mert az egysége, ahonnan betegsége miatt leszerelték szinte teljesen megsemmisült a harcokban.


Albert Eistein tanítványa, barátja és feltalálótársa

Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság, a kommün leverése után kialakult antiszemita hangulat miatt a berlini egyetemre ment,

ahol többek között Einstein, Schrödinger és Max von Laue tanítványa volt.

Doktori disszertációját ,,A fenomenológiai termodinamika kiterjesztése a fluktuációkra" címen kitüntetéssel védte meg 1922-ben.


Szilárd Leó diákigazolványa a berlini évek idejéből





1927-től egyetemi magántanár lett, habilitáló dolgozatát ,,Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására" címmel írta meg, értekezését - amelyet az információelmélet és a kibernetika korát megelőző előfutárának tekintenek -, Einstein és Laue is igen nagyra értékelte. A 20. századi elméleti fizika legnagyobb alakjával, Albert Einsteinnel, akivel még Berlinben, az egyetemista évei alatt barátkozott össze, több közös találmányt is jegyeztek.


Berlini egyetemi évei alatt ismerkedett meg és kötött barátságot Albert Einsteinnel





Ezekből az egyik a különösen érdekes forgóalkatrész nélküli hűtőszekrény volt. A hűtőfolyadékot áramoltató mágneses szivattyújuk elvét ma is alkalmazzák atomerőművekben. Németországot Hitler 1933. január 30-án történt hatalomátvétele után, az utolsó pillanatban hagyta el.


Hitler 1933. január 30-án történt hatalomra jutása után sok kiváló tudós, köztük Szilárd Leó is kénytelen volt elhagyni Németországot





Rövid bécsi tartózkodás után 1933 márciusában Angliában telepedett le.


Megérezte a lopakodva közeledő véres kataklizmát

Londonba érkezve hallott először a világhírű Nobel-díjas magfizikus, Ernest Rutherford következő szavairól: "Aki az atomenergia ipari méretű felszabadításáról beszél, az holdkóros."

Ez felkeltette Szilárd érdeklődését, és azonnal a téma tanulmányozásába fogott.

Visszaemlékezése szerint 1934-ben, séta közben, egy éppen színt váltó közlekedési lámpa láttán ötlött fel benne a láncreakció gondolata: ha találna egy elemet, amely a neutron hatására szétesik, és két neutront bocsát ki, akkor ebből az elemből elég sokat felhalmozva, láncszerű magreakciót lehetne előidézni.

Ernest Rutherford, Nobel-díjas brit atomfizikus





Be is nyújtotta szabadalmát, de titokban tartotta, és katonai jelentősége miatt az Admiralitásra ruházta. Angliában rendkívül aktív szakmai életet élt, Hans Bethe, a csillagok energiatermelésének fizikáját leíró Nobel-díjas magfizikus így emlékezett meg Szilárd Leóról:
Hans Bethe német-amerikai magfizikus


Hans Bethe német-amerikai magfizikus





,,Szilárd mindenütt feltűnt, ahol tudományos viták zajlottak, sokunknak úgy tűnt, hogy egyszerre akár több helyen is képes különös részecskék módjára materializálódni, majd újra eltűnni, hogy másutt, egészen váratlan helyen és időben újra felbukkanjon." Korát megelőző gondolkodó volt, aki felvetette az elektronmikroszkóp, a lineáris gyorsító és a ciklotron ötletét is, de ezeket nem publikálta, s így a dicsőség másoké lett.


Szilárd Leó 1938-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol 1943-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot





1938 szeptemberében, a müncheni egyezmény idején egy előadáson vett részt az Egyesült Államokban,

és megérezve a közelgő kataklizmát, ott is maradt.

Néhány hónappal később értesült arról, hogy német tudósoknak sikerült az uránt neutronokkal bombázva végrehajtaniuk az első atomrombolást, azaz az általa megjósolt láncreakciót.


Szilárd megfogalmazta, Einstein pedig aláírta

Szilárd és magyar emigráns tudóstársai, Wigner Jenő, illetve Teller Ede azonnal levelet fogalmaztak Franklin D. Roosevelt elnöknek, a dokumentumot a világtekintélynek számító Albert Einstein írta alá. A tudósok arra figyelmeztették az elnököt, hogy a nácik immár megépíthetik az atombombát, és ezt megelőzendően sürgették, hogy az Egyesült Államok is kezdje el az ilyen irányú kísérleteket.


Einstein és Szilárd megírják Roosevelt elnöknek címzett levelüket





A levél hatására Roosevelt 1939 októberében bizottságot hívott össze a dokumentumban tett felvetés alapos megvizsgálására.

Az 1939. október 21-re összehívott úgynevezett Uranium Committee (,,Uránbizottság") első találkozóján Szilárd, Teller és Wigner, valamint Fred Loomis Mohler, Alexander Sachs, továbbá Richard Brooke Roberts vettek részt.


Két másik világhírű magyar, Teller Ede (a képen balra) és Wigner Jenő Nobel-díjas magfizikus





Megkérdezték tőlük, konkrétan milyen kutatásokat kellene végezni az atombomba előállításához. A tudósok közölték, hogy első lépésként 4 tonna grafitra és 50 tonna urán-oxidra volt szükségük, mert ezt akarták felhasználni az elnyelődés mértékének megmérésére.


Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök





Végül is ez, a történelembe csak Einstein-Szilárd levélként bevonult dokumentum vezetett el lépésről lépésre az 1942-ben elindított Manhattan-tervhez, az atombomba kifejlesztéséhez.


Hitler kémjének nevezte a korlátolt ostoba tábornok

Szilárd nehezen viselte a katonai vezetés paranoiás titkolózását, mivel még a tudóstársaikkal sem beszélhettek munkájukról.

Úgy vélte, hogy ez a beteges titkolózás lassítja a kutatómunkát,

közbenjárására ezt a fajta értelmetlen tiltást aztán fel is oldották. A Manhattan-tervben Szilárd és az olasz Enrico Fermi a láncreakció szabályozását kapta feladatul, és 1942-ben Chicagóban megépítették a világ első működőképes atomreaktorát.


Norman Hilberry és Szilárd Leó az első működőképes atomreaktor épülete előtt Chicagóban





Ezt a szabadalmukat később az Egyesült Államok jelképes áron, 1 dollárért vette meg.

Szilárd Leó pontosan tudta, milyen nagyszerű ám egyben szörnyű eszközt adott az emberiség kezébe.

Aggályait 1945 júniusában Harry Truman elnöknek címzett memorandumban fejtette ki: "A bomba bevetése Japán ellen hatásos lehet, de semmivel sem igazolható" - írta többek között.


Enrico Fermi, aki Szilárddal együtt az első működő atomreaktor konstruktőre volt





A dokumentum azonban soha nem került Truman elnök asztalára,

és Szilárd 1945. augusztus 6-a, a hirosimai atomtámadás után végleg elfordult a nukleáris fizikától. Ez a döntése csak részben volt önkéntes: a Manhattan-tervért felelős Leslie Groves dandártábornok, aki mélységes ellenérzéseket táplált a nyughatatlan és általa idegen ügynöknek tartott magyar tudós iránt, elérte kizárását a munkából.


Robert Oppenheimer (a képen középen civil ruhában és kalapban) a Manhattan-terv katonai parancsnoka, Leslie Groves dandártábornok társaságában az első sikeresen felrobbantott amerikai kísérleti atombomba, a Trinity keltette kráterben





Groves egyenesen azt javasolta a Roosevelt adminisztráció hadügyminiszterének, Henry Stimsonnak, hogy internáltassa Szilárdot, mint ,,veszélyes ellenséget".


Egy jelentés Szilárd Leó titkos megfigyeléséről





Stimson elutasította Groves dandártábornok képtelen javaslatát,

aki ezután az FBI-nál kilincselt Szilárd lejáratására,

sajátos logikával azt állítva a zsidó származású magyar tudósról, hogy ,,Hitler kémje." Szilárd Leót Groves intrikái miatt sok zaklatás érte, ezért csömörlött meg végleg az atomfizikától.


Ha még egy háború lesz, soha többé nem fogok borotválkozni

Szilárd ezután a molekuláris biológiával kezdett el behatóan foglalkozni, a memóriát és az öregedést tanulmányozta, őt tekintik a biofizika egyik atyjának. A Pugwash-mozgalom élén állva küzdött az atomenergia békés célú felhasználásáért, és még Moszkvába is többször ellátogatott.


A Nagaszakira 1945. augusztus 9-én ledobott atombomba gombafelhője. Szilárd Leó élesen elítélte az atomfegyver bevetését





1959 októbere és 1961 októbere között tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió első emberével, Nyikita Szergejevics Hruscsovval,

az SZKP első titkárával, akinél a berlini válság idején (amikor egyetlen éjszaka alatt felépítették a várost kettéválasztó falat) magánkihallgatáson járt. Szilárd megtudta, hogy Hruscsov nagyon szereti a borotvákat, ezért egy borotvát vitt neki ajándékba.


Szilárd Leónak köszönhető a forró drót létrehozása a Fehér Ház és a Kreml között





Hruscsov elragadtatással szemlélte az ajándékot, ekkor Szilárd a következőket mondta neki:

De van egy kis probléma: a tartalékpengék. Megígérhetem, hogy amíg nem lesz háború, ellátjuk önt tartalékpengékkel."

Hruscsov mosolyogva így válaszolt: ,,Ha még egy háború lesz, soha többé nem fogok borotválkozni." Szilárd javaslatot tett egy ,,Moszkva-Washington forródrót" felállítására, amely megkönnyítené vészhelyzetben is a kommunikációt a szuperhatalmak vezetői között.


Hruscsov és Eisenhower





Az ő kezdeményezésére valósult meg 1962-ben a Fehér Ház és a Kreml közötti közvetlen kapcsolat, a híres ,,forródrót."

Ebben az évben az atomenergia békés felhasználásáért folytatott munkásságáért elnyerte a Washingtoni Tudományos Akadémia ,,Atommal a békéért" (Atoms for Peace Award) díját.


Saját magát kezelte ki a rákból

A sokoldalú magyar tudós írónak is kiváló volt, a szakmunkák mellett társadalmi kérdésekkel foglalkozó értekezések, szatirikus munkák és sci-fi novellák is kikerültek a tollából. Irodalmi, szépírói munkásságáért 1961-ben a Humán Irodalomtudományok tiszteletbeli doktorává avatták a Brandeis Egyetemen.


Szilárd Leó biofizikusként és irodalmárként is kiválónak bizonyult





1953-ban rákot diagnosztizáltak nála, és orvosai lemondtak a tudós életéről.

Ő azonban egy saját elképzelései szerint kidolgozott sugárterápiának vetette alá magát. Asszisztense ezt írta erről a nehéz időszakról: "Rettenetes látványt nyújtott. Bőre teljesen elszürkült, rendkívül lefogyott, arcáról szinte fürtökben lógott a bőr. Úgy látszott, hogy mégis kezelőorvosainak volt igazuk."


Saját magát kúrálta ki a rákból





Szilárd azonban felgyógyult, és még tíz évet élt.

Amikor 1964. május 30-án szívrohamban elhunyt, a boncolás a rákbetegségnek még a nyomát sem mutatta ki szervezetében. Hamvainak egy részét végakaratának megfelelően léggömbön szélnek eresztették, egy részük Amerikában, egy részük pedig a Kerepesi úti temetőben nyugszik.


Többszörösen is megérdemelte volna a Nobel-díjat

A Nobel-díjat, noha többszörösen is rászolgált volna, nem kapta meg. Rokonszenves és szellemes ember volt, amikor egyszer arról faggatták: minek tulajdonítja, hogy a múlt század természettudományi fejlődésében egy ilyen kis nemzet fiai ilyen kiemelkedő szerepet játszottak,

a kérdést azzal ütötte el: a magyarok más égitestről származó, különösen fejlett civilizációból érkeztek a Földre.


Szilárd Leó élete végéig magyar érzelmű tudós maradt.





Nem volt "igazi" tudós, nem bújta folyton a könyveit, szívesen járt társaságba, szerette az életet.

Világszemléletére jellemző, hogy kávéját szaharinnal itta, de a tetejére mindig egész halom tejszínhabot halmozott. Egyszer azt mondta: "Gyermekkoromban két dolog érdekelt: a fizika és a politika. Valószínűleg politikai tájékozottságomnak köszönhetem, hogy életben maradtam, s a fizikának, hogy érdekes az életem." Szilárd Leó, hazánk egyik legkiemelkedőbb tudósának emlékét többek között egy róla elnevezett kráter viseli a Holdon .


Link








Szilárd Leó sírja - Budapest Kerepesi temető






 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Amikről máshol nem beszélnek
  2018-02-07 19:00:18, szerda
 
 







AMIKRŐL MÁSHOL NEM BESZÉLNEK


Baj van: elkezdett lassulni a Föld forgása, méghozzá nem kis mértékben!


A nagy időjárási rendszerek és a légköri szelek elegendő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy akár ezredmásodpercekkel befolyásolják a forgás sebességét évszakonként.

Több olyan aggasztó hatás látott napvilágot, mely képes a Föld forgását alig néhány száz, vagy ezer év alatt drasztikus mértékig lelassítani.

A Föld forgásáról már többször írtunk. Ez befolyásolja nem csak az éjszakákat és a nappalokat, hanem azt, hogy miként alakulnak az évszakok, és milyen meleg van a bolygón.

Az összes áramlatért, a felhőrendszerekért, és az óceánok vizének keveredéséért is felelős, gyakorlatilag mindennel összefügg.

Ha bármilyen okból lassulni kezdene, vagy leállna a forgás, az egészen biztos, hogy nagyon súlyos, és igen látványos hatásokat idézne elő a bolygón, melyet mi emberek tapasztalnánk meg legelőször.

Új tanulmányok eredményei szerint a Föld forgásának módosulása sokkal hamarabb végbemehet, mint azt korábban gondolták. Méghozzá olyan tényezők révén, melyek drasztikusan ráhathatnak erre az egész jelenségre.

A Föld forgása egyébként folyamatosan lassult az elmúlt évmilliók alatt, mióta kialakult a bolygó.

Hogy ez a lassulás mennyire volt számottevő azt nem tudni, nem rendelkezünk erre vonatkozóan pontos adatokkal, de egyes becslések szerint az ősi földön, 2-3 milliárd évvel ezelőtt még csak 10-11 órás nappalok léteztek.

Azóta viszont a gyorsulás üteme egyre nagyobb mértékben nő. Az atomóráknál június 30 és december 31 között közel egy másodpercet (0,9 sec) szoktak hozzáadni a földi időhöz, ami elsőre nem tűnik soknak, de ha kivetítjük a jövőre, az igen tetemes mennyiséget ad ki.

Rengeteg minden befolyásolhatja a Föld forgását. A napszakok alakulása, a szelek, a bolygón dúló tájfunok, de még a földrengések is.

Nemrégiben azt is kiszámolták, hogy hogy a Japánra lesújtó kilences erősségű földrengés 1,8 milliomod másodperccel tolta ki a naptári év hosszát. Ez persze megint nem tűnik nagy értéknek, de ne feledjük, sok, naponta tucatnyi hasonló jelenség van szerte a világban, és ezek hatásai összeadódnak.

Nemrégiben egy átfogó kutatás keretében kiszámolták, a régi modellek, leírások és feljegyzések alapján, mennyit változott a Földünk forgási sebessége az elmúlt évszázadokban.

Arra jutottak, hogy a Föld forgása azóta jelentősen, több másodpercet is lassult, így előre vetítve arra jutottak, hogy az elkövetkező 100-200 évben elképzelhető, hogy még drasztikusabb lassulás várható.

Persze ettől még nem kell azonnal 25-26 órás nappalok miatt aggódnunk, bár vannak akik ennek örülnének, de a Föld életkorához mérten viszonylag rövid idő alatt el fog jönni az a pont, amikor már jóval több órából fog állni egy nap, mint jelenleg.


Amennyiben érdekesnek találtad az itt közzétett információkat, kérjük terjeszd a cikket, juttasd el másokhoz is. Köszönjük!


Link













 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
     2/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 9 db bejegyzés
e év: 253 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1322
  • e Hét: 9559
  • e Hónap: 36182
  • e Év: 173554
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.