Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
Lukács 20. fejezete
  2008-01-30 03:46:32, szerda
 
  Lukács Evangyélioma 20. rész

1. És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
2. És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
3. Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
4. A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
5. Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
6. Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta volt.
7. Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.
8. És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
9. És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
10. És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
11. És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el.
12. És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
13. Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.
14. De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
15. És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
16. Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az!
17. Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
18. Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
19. És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
20. Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
21. Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
22. Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
23. Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
24. Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
25. Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
26. És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
27. Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
28. Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.
29. Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
30. A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
31. Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
32. Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
33. A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
34. És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak:
35. De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak:
36. Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
37. Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
38. Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
39. Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
40. És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
41. Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?
42. Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobbkezem felől,
43. Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
44. Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
45. És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:
46. Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
47. Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek. 		 
 
0 komment , kategória:  Lukács /Új szövetség  
Lukács evangeliuma 18.
  2008-01-28 11:25:12, hétfő
 
  Lukács Evangyélioma 18. rész

1. Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;
2. Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.
3. Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.
4. Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;
5. Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.
6. Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!
7. Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?
8. Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?
9. Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
10. Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
11. A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
12. Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
13. A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
14. Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
15. Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.
16. De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.
17. Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.
18. És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?
19. Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.
20. A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.
21. Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.
22. Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.
23. Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.
24. És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!
25. Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
26. A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?
27. Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
28. És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
29. Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
30. A ki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.
31. És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.
32. Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;
33. És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.
34. Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.
35. Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.
36. És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?
37. Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.
38. És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
39. A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
40. És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,
41. Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.
42. És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.
43. És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.		  
 
0 komment , kategória:  Lukács /Új szövetség  
Lukács evangéliuma 17.fejezet-
  2008-01-27 11:34:13, vasárnap
 
  ből

Lukács 17:3-4 "Őrizzétek meg magatokat: ha
pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld
meg őt; és ha megtér, bocsáss meg neki.
4. És ha egy napon hétszer vétkezik ellened,
és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván:
Megbántam; megbocsáss néki.

--------------------------------------------------------------------------------- --------------------------------

Isten országának eljövetele

Lukács 17: 20a-21 versek
"...Az Isten országa nem szemmel láthatólag
jő el.
21. Sem azt nem mondják: Ímé itt,
vagy; Ímé amott van; mert ímé az Isten
országa ti bennetek van."		  
 
0 komment , kategória:  Lukács /Új szövetség  
Károli Gáspár fordítása alapjá
  2008-01-27 00:16:48, vasárnap
 
  Lukács Evangyélioma 15. rész

1. Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt.
2. És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
3. Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:
4. Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
5. És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.
6. És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.
7. Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.
8. Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
9. És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
10. Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.
11. Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
12. És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
13. Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
14. Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
15. Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
16. És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
17. Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
18. Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
19. És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20. És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
21. És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
22. Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
23. És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
24. Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
25. Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
26. És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
27. Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
28. Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
29. Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
30. Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
31. Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
32. Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott. 		 
 
0 komment , kategória:  Lukács /Új szövetség  
Lukács 7. fejezet
  2008-01-10 11:15:48, csütörtök
 
 
37. És ímé a városban egy asszony a ki bűnös vala, mikor megtudta, hogy ő a farizeus házában leült enni, hoza egy alabástrom szelencze drága kenetet.
38. És megállván hátul az ő lábainál sírva, könnyeivel kezdé öntözni az ő lábait, és fejének hajával törlé meg, és csókolgatá az ő lábait, és megkené drága kenettel.
39. Mikor pedig ezt látta a farizeus, a ki őt meghívta, monda magában: Ez, ha próféta volna, tudná ki és miféle asszony az, a ki őt illeti: hogy bűnös.
40. És felelvén Jézus, monda néki: Simon, van valami mondani valóm néked. És az monda: Mester, mondjad.
41. Egy hitelezőnek két adósa vala: az egyik adós vala ötszáz pénzzel, a másik pedig ötvennel.
42. És mikor nem volt nékik miből megadni, mind a kettőnek elengedé. E kettő közül azért, mondd meg, melyik szereti őt jobban?
43. Felelvén pedig Simon, monda: Azt gondolom, hogy az, a kinek többet engedett el. És Jézus monda néki: Igazán ítéltél.
44. És az asszonyhoz fordulván, monda Simonnak: Látod-é ez asszonyt? Bejövék a te házadba, az én lábaimnak vizet nem adál: ez pedig könnyeivel öntözé az én lábaimat, és fejének hajával törlé meg.
45. Engem meg nem csókolál: ez pedig az időtől fogva, hogy bejöttem, nem szünt meg az én lábaimat csókolgatni.
46. Olajjal az én fejemet meg nem kented: ez pedig drága kenettel kené meg az én lábaimat.
47. Minekokáért mondom néked: Néki sok bűne bocsáttatott meg; mert igen szeretett; a kinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.
48. És monda annak: Megbocsáttattak néked a te bűneid.
49. És a kik együtt ülének vele az asztalnál, kezdék magukban mondani: Ki ez, hogy a bűnöket is megbocsátja?
50. Monda pedig az asszonynak: A te hited megtartott téged. Eredj el békességgel!



 
 
0 komment , kategória:  Lukács /Új szövetség  
Lukács 6. fejezetéből
  2008-01-08 13:26:26, kedd
 
  6:20 Ő pedig felemelvén szemeit az ő tanítványaira, monda:
Boldogok vagytok ti szegények: mert tiétek az Isten országa.
21. Boldogok ti, kik most éheztek: mert megelégíttettek.
Boldogok ti, kik most sírtok: mert nevetni fogtok.
22. Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek,
és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti
neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért.


27. De néktek mondom, kik engem hallgattok:
Szeressétek ellenségeiteket, jót tegyetek azokkal,
a kik titeket gyűlölnek,
28. Áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, és imdákozzatok
azokért, a kik titeket háborgatnak
29. A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is;
és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se.
30. Mindennek pedig, a ki tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a
tiédet, ne kérd vissza.
31. És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek,
ti is akképen cselekedjetek azokkal.


37. Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem
kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik.


41. Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van,
a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem v eszed észre?
42. Avagy mi módon mondhatok a te atyádfiának: Atyámfia, hadd
vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben levő
gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből
és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, a mely a te atyádfia szemében
van.


45. A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember
az ó szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből
szól az ő szája.

--------------------------------------------------------------------------------- ---------------------------


Mózes 4. könyve 23. fejezet, 19-es verse:

Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem
embernek fia, hogy megváltozzék.
Mondd-é ő valamit, hogy meg ne tenné?
Ígér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?

--------------------------------------------------------------------------------- ---------------------------

Pál I. levele Timóteushoz
2. fejezet 5-6-os versek:

Mert egy az Isten, egy a közbenjáró
is Isten és emberek között,
az ember Krisztus Jézus,
6 A ki adta önmagát váltságul
mindenekért, mint tanúbizonyság a
maga idejében.

Pál levele a Filippibeliekhez

6. Semmi felől ne aggódjatok, hanem
imádságotokban és könyörgéstekben
minden alkalommal hálaadással tárjátok fel
kívánságaitokat az Isten előtt.
7. És az Istennek békessége, mely
minden értelmet felül halad, meg
fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a
Krisztus Jézusban.
8. Továbbá Atyámfiai, a mik
csak igazak, a mik csak tisztességesek,
a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták,
a mik csak jó hírűek; ha van valami erény
és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.
9. A miket tanultatok is, el is fogadtatok,
hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat
cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.

13. Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít.

--------------------------------------------------------------------------------- -----------------------------

Pál a Rómabeliekhez

7. fejezet 23-as verse: Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi
ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.

5. fejezet 18-as verse: Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete
által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképpen egynek igazsága által
minden emberre elhatott az életnek megigazulása.

János közönséges I-ső levele 4. fejezet 9-10-es versek:
9. Az által lett nyilvánvalóvá az Isten szeretete bennünk, hogy
az Ő egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk
általa.
10.Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem,
hogy Ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi
bűneinkért.

--------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------

János evangélioma 17 fejezet 3 vers:
Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged,
az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.

--------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------

Zsoltárok könyvéből:

17:17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és
testvérül születik a nyomorúság idejére.

Zsoltárok 25:7 Ifjúságomnak vétkeiről és
bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint
emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram.

Példabeszédek4:13: Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz,
ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.

Példabeszédek: 28:13. A ki elfedezi az ő vétkeit, nem
lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja irgalmasságot nyer.

--------------------------------------------------------------------------------- ---------------------------------

II Mózes6:3 Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem
meg mint mindenható Isten, de az én Jehova
nevemen nem voltam előttük ismeretes.
  
 
0 komment , kategória:  Lukács /Új szövetség  
Jézus Sátán által kísértetik
  2008-01-04 09:28:12, péntek
 
  Lukács evangéliuma 4. fejezete szerint

2. Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.
3. És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.
4. Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
5. Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,
6. És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;
7. Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.
8. Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
9. Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;
10. Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;
11. És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe.
12. Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
13. És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.


  
 
0 komment , kategória:  Lukács /Új szövetség  
Lukács szerint
  2008-01-03 10:29:41, csütörtök
 
  Lukács Evangyélioma 3. rész

1. Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Ponczius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás,
2. Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában,
3. És méne a Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálván a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára;
4. A mint meg van írva Ésaiás próféta beszédeinek könyvében, ki ezt mondja: Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek az ő ösvényeit.
5. Minden völgy betöltetik, minden hegy és halom megalacsonyíttatik; és az egyenetlenek egyenesekké, és a göröngyös útak símákká lesznek;
6. És meglátja minden test az Istennek szabadítását.
7. Monda azért a sokaságnak, a mely kiméne hozzá, hogy általa megkereszteltessék: Viperák fajzati, kicsoda intett meg titeket, hogy a bekövetkező harag elől meneküljetek?
8. Teremjetek azért megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! mert mondom néktek, hogy az Isten ezekből a kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.
9. Immár pedig a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik.
10. És megkérdé őt a sokaság, mondván: Mit cselekedjünk tehát?
11. Ő pedig felelvén, monda nékik: A kinek két köntöse van, egyiket adja annak, a kinek nincs; és a kinek van eledele, hasonlókép cselekedjék.
12. És eljövének a vámszedők is, hogy megkeresztelkedjenek, és mondának néki: Mester, mit cselekedjünk?
13. Ő pedig monda nékik: Semmi többet ne követeljetek, mint a mi előtökbe rendeltetett.
14. És megkérdék őt a vitézek is, mondván: Hát mi mit cselekedjünk? És monda nékik: Senkit se háborítsatok, se ne patvarkodjatok; és elégedjetek meg zsoldotokkal.
15. Mikor pedig a nép várt és szívökben mind azon gondolkoztak János felől, hogy vajjon nem ő-é a Krisztus;
16. Felele János mindeneknek, mondván: Én ugyan keresztellek titeket vízzel; de eljő, a ki nálamnál erősebb, a kinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét megoldjam: az majd keresztel titeket Szent Lélekkel és tűzzel:
17. Kinek szórólapátja kezében van, és megtisztítja szérűjét; és a gabonát az ő csűrébe takarja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.
18. És még sok egyebekre is intvén őket, hirdeté az evangyéliomot a népnek.
19. Mikor pedig Heródes, a negyedes fejedelem, megfeddetett ő tőle Heródiásért, az ő testvérének, Filepnek feleségéért és mindama gonoszságokért, a miket Heródes cselekedett,
20. Ez még azzal tetézte mindezeket, hogy Jánost tömlöczbe vetteté.
21. Lőn pedig, hogy mikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkereszteltetett, és imádkozott, megnyilatkozék az ég,
22. És leszálla ő reá a Szent Lélek testi ábrázatban mint egy galamb, és szózat lőn mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm!
23. Maga Jézus pedig mintegy harmincz esztendős volt, mikor tanítani kezdett, ki, a mint állítják vala, a József fia vala, ez pedig a Hélié,
24. Ez Mattáté, ez Lévié, ez Melkié, ez Jannáé, ez Józsefé,
25. Ez Matthatiásé, ez Ámosé, ez Naumé, ez Eslié, ez Naggaié,
26. Ez Maáté, ez Matthatiásé, ez Sémeié, ez Józsefé, ez Júdáé,
27. Ez Joannáé, ez Rhésáé, ez Zorobábelé, ez Saláthielé, ez Nérié,
28. Ez Melkié, ez Addié, ez Hosámé, ez Elmodámé, ez Éré,
29. Ez Jóséé, ez Eliézeré, ez Jórimé, ez Mattáté, ez Lévié,
30. Ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jónáné, ez Eliákimé,
31. Ez Méleáé, ez Maináné, ez Mattátáé, ez Nátáné, ez Dávidé,
32. Ez Jesséé, ez Obedé, ez Boázé, ez Sálmoné, ez Naássoné,
33. Ez Aminádábé, ez Arámé, ez Esroné, ez Fáresé, ez Júdáé.
34. Ez Jákóbé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Nákhoré,
35. Ez Sárukhé, ez Ragávé, ez Fáleké, ez Eberé, ez Saláé,
36. Ez Kajnáné, ez Arfaksádé, ez Semé, ez Noéé, ez Lámekhé,
37. Ez Mathuséláé, ez Énókhé, ez Járedé, ez Mahalaléelé, ez Kajnáné,
38. Ez Énósé, ez Sethé, ez Ádámé, ez pedig az Istené. 		 
 
0 komment , kategória:  Lukács /Új szövetség  
     2/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 71 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 752
  • e Hét: 2166
  • e Hónap: 3779
  • e Év: 42269
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.