|
2019-04-11 09:03:09, csütörtök
|
| |
| |
ÉRZELMI INTELLIGENCIA
Valószínűleg mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a tudás, amit egykor az iskolapadban ülve magunkba szívtunk az a nagybetűs életben szinte semmit sem ér. Hogyan találhatnád meg a helyedet az életben vagy a saját bőrödben, ha nem tanítottak meg a magad vagy mások érzelmeit felismerni és kezelni?
Az érzelmi intelligencia fogalma először a nyolcvanas években jelent meg és viszonylag új dolognak számít a pszichológiában és a kutatók leírása szerint meghatározza, hogy az egyén miképp és hogyan kezeli az érzelmeit magában és a környezetében.
Meghatározza a konfliktus helyzetek kialakulását és azok kezelését. Dr. Daniel Goleman pszihológus szerint az alábbi öt dologból tevődik össze a EQ. (emotional intelligence)
Az érzelmi intelligencia összetevői:
Öntudat: felismerni a saját érzéseink. A saját határaink ismerete: ismerni azokat a tényezőket, amik kibillentenek a belső egyensúlyból és tudni mikor kell segítséget kérni.
Önkontroll: tisztában lenni az érzelmek saját magunk vagy másokra gyakorolt romboló hatásával.
Motiváció: a belső motiváció, amit a jutalom követ. Dr. Goleman szerint ebben az esetben a belső jó érzés, mint jutalom jelenik meg. Mint pl. amikor azt mondjuk "megcsináltam! Sikerült! Érzelmi visszacsatolások, ami az egyén harmóniáját emeli.
Együttérzés: az első hárommal ellentétben ez most a környezetre vonatkozik. Az empatikus képesség fejlesztése, hogy a környezetben megjelenő érzelmeket leolvasva és értelmezve reagáljon az egyén.
Szociális készség: ez kapcsolódik az empatikus képességhez azzal a különbséggel, hogy az egyén meghatározza a helyét az adott környezetben. Ehhez fel kell ismernie a saját érzelmeit és mások érzelmein keresztül kommunikálni. Ilyen pl. a munkahely vagy család.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése azonban sokszor tévútra vihet. Kódolt érzelmeink és gondolataink éppolyan illúziórikus, mint felnézve az égre megszámolni a csillagokat. A mindennapi valóságunkban az érzelmeinken keresztül kommunikálunk. A csoporttudatosságon keresztül az ún. konfliktus mentes övezet alakul ki. Vagyis hasonszőrű emberek hasonszőrű emberekkel időznek. Ám még ebben a környezetben is ádáz harcok indulnak a tudatalattiban megbúvó érzelmek és gondolatok hatására. Talán, ha akkor ott az iskolában vagy még korábban a családban megtanították volna e tudományt nekünk, akkor most kevesebb konfrontáció lenne az életünkben.
Az öntudatosság fejlesztésére sok mód van. Mégis az egyik legegyszerűbb, ha naplót vezetsz magadnak az érzelmeidről és a történésekről. A második szintén hatásos módszer, ha visszajelzéseket kérsz másoktól magadra vonatkozóan. itt érdemes megjegyezni, hogy nem vitatkozás céljából kéred, hanem arra vagy kíváncsi, hogy mások miképp látnak téged. Harmadjára a meditációt javaslom. A belső csend megtapasztalásakor teret adsz az érzelmeidnek, melyek letisztulva lecsendesednek. Már 20perc meditáció képes megteremteni a belső harmóniát.
Az önkontroll fejlesztése egy roppant hosszú folyamat, hiszen itt szükséges megtapasztalnod az érzelmeid skáláját és azok kiváltó okait. Az okok felismerése az, ami elvezet ahhoz, hogy képessé váljál kezelni a benned zajló folyamatokat. Ám sokszor elég egy egyszerű "beavatkozás", mint pl egy futás vagy edzés ahhoz, hogy a depresszióból kilépjél.
A belső motiváció talán az egyik legfontosabb dolog ahhoz, hogy az egészséges életerő mindennap jelen legyen. A rövid és hosszútávú célok felállítása hozzájárul ahhoz, hogy a belső érzelmi egyensúly kilengésektől mentes legyen. A motiváció egyenlő a fejlődéssel.
Az együttérzés titka a hallgatásban van. Amikor beszélsz akkor magadra figyelsz és magadat akarod megértetni. Az empatikus ember másokra figyel és átveszi azok érzelmi rezgését. Ha szeretnéd kifejleszteni magadban ezt a képességet, akkor tanulj meg hallgatni másokat. Talán érdemes itt megjegyezni, hogy tudni és érteni az két különböző dolog. Az együttérzést nem tudni kell, hanem megérteni. A megértés az elfogadást jelent vagyis átérezni, együttérezni.
A szociális készség, mint az élet tánca. Ez a tudás fogja meghatározni a jellemed és képességed, hogy milyen kapcsolatokat ápolsz másokkal. (Családi, munkahelyi, baráti stb.) Ennek fejlesztése csak a konfliktusokon keresztül lehetséges. Az érzelmek viharában érdemes megfigyelni az érzelmeket és ha kell akkor elvonulni, amíg azok lecsendesednek. Ezután már "hideg" fejjel könnyebb átbeszélni egy-egy nézeteltérést, amire mindkét fél megoldást keres. Fontos, hogy minden fél azonosan lássa a probléma gyökerét.
A szociális készség azonban nem mindig szól a konfliktusokról. Gyakran új ismeretségek, bemutatkozások, baráti összejövetelek formájában jelenik meg az életünkben. A könnyedség vagy feszélyezettség éppúgy megjelenhet ilyenkor, hiszen mindenkinek máshol lesz az ún. komfortzóna.
Az érzelmi intelligencia a verbális és nem verbális kommunikáció egyidejű fejlesztésével a leghatásosabb. A tiszta és érthető kommunikációval minden nézeteltérés és konfliktus hamarabb megoldást talál. Ehhez azonban szükség van egy minimális intelligenciára, hogy picit tovább lássunk a saját orrunk hegyénél.
Tóth Erzsébet - Zsóka |
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
Offline
