|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
2019-05-20 22:25:39, hétfő
|
|
|
Batári István
1955-ben születtem Budapesten.
A családunkban soha senkinek nem volt kapcsolata a művészetekkel.
Engem minden érdekelt, mindenfélét kipróbáltam.
Furnérlemezből kivágott rajzfilmfigurákat festettem, monotíp nyomatokat készítettem, rajzszakkörökbe jártam.
Már akkor is a portrérajzolás fogott meg a legjobban, de mivel nem volt nagy sikerélményem, abbahagytam.
A rajztanárnőm, Száraz Klári néni szerette volna, ha valamilyen művészi pálya felé orientálódok,
de a szüleim szerint a művészetekből úgysem lehet megélni, inkább: ,,Tanulj valami rendes szakmát!".
Nem tartom magam tehetségesnek, szerintem inkább későn érő, rendkívüli türelemmel rendelkező ember vagyok.
Budapesten a Bolyai János Híradásipari Szakközépiskolában érettségiztem,
de nem igazán dolgoztam a szakmában. 21 évig geofizikai kutatásban dolgoztam észlelőként.
Ahogy jártam az országot, ahol csak lehetett - a helyi művelődési házakban -, ellestem a helyi művészeti értékeket.
Ekkor is próbálkoztam a rajzolással, de sikerélmény hiányában lanyhult az érdeklődésem.
Közben belekóstoltam a fafaragásba, a Tiffanyzásba is.
2012 nyarán beiratkoztam egy jobb agyféltekés rajztanfolyamra Faragó Lilihez.
Ez adta meg azt az önbizalmat, hogy ma már több mint száz portrém van többnyire ismert emberekről.
De nem utasítok vissza teljesen ismeretlen embereket sem,
akik a facebookon keresnek meg és portrét kérnek tőlem.
Ez a tudás nem igazán elégített ki, ezért kerestem és
találtam egy festőművészt, Kaid Nabilt, aki segít a továbblépésben.
2013 szeptemberében úgy éreztem, most jött el az ideje annak,
hogy a színekkel is kapcsolatba kerüljek,
így Nabil segítségével belekezdtem az olajfestés alapjainak elsajátításába is.
Tulajdonképpen az emberábrázolás izgatja a fantáziámat leginkább.
Folyamatosan próbálom képezni magam: könyvekből,
a NETen szerzett információkból, oktatóvideókból. Na meg persze Kaid Nabiltól.
Baatári István: Kaid Nabil
|
|
|
0 komment
, kategória: Batári István |
|
|
|
|
|
2019-05-20 22:02:29, hétfő
|
|
|
A játszótéren egy kicsit minden mindenkié. Az általános büntetőjogi szabályok többségét itt közmegegyezéssel felfüggesztették. A fröccsöntöttműanyag-ipar leginnovatívabb termékére, a nyuszimotorra például ráírják a tulajdonos nevét, de ha nem használja, akkor el lehet vele hajtani. Ha ugyanezt te egy Volkswagennel csinálod a körúton, bevisz a rendőr.
Herczeg Zsolt
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2019-05-18 19:42:20, szombat
|
|
|
A régi ház
Szegényen éltünk, de sosem hittük azt,
hogy az a boldog, aki nálunk sokkal gazdagabb,
mert miénk volt a rét, az erdő, kis patak,
a nyári szélben hajladozó búzaáradat.
S miénk volt a féktelen nagy gyermekszabadság,
mit sosem pótolt volna kincs és gazdagság,
mert hiába a jómódúság, a sok-sok ékes kincs,
ha nincs olyan emlékünk mi a múltból visszaint.
Minden olyan emlék, mi a múltból visszaint,
a legkönnyesebb napon is mosollyal kacsint,
hisz boldogsággal telik meg szívünk és a lelkünk,
mikor a csodás gyermekkoron újra elmerengünk.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
2019-05-18 19:38:18, szombat
|
|
|
Szívünk otthona
Öregedő szívünk egyre jobban vágyja,
hogy utat leljünk még egyszer a gyermekkori házba.
Oda hol tárt karokkal fogadtak, ha olykor-olykor néha,
fájdalmas könnyeink szemeinket marta.
Ahogy az idő halad felettünk, egyre jobban értjük,
milyen is volt szüleinknek néma szenvedésük,
az a kínzó szenvedés mit talán akkor éreztek,
mikor tudatosult őbennük is, hogy öregek lettek.
Mert ki tudatában van annak, hogy megöregedett,
egyre jobban értékeli ezt a röpke életet,
s egyre jobban fájja, hogy minden könny hiába,
már csak az emlék vihet vissza szívünk otthonába.
Kun Magdolna |
|
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
2019. Május
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
31 db bejegyzés |
e év: |
407 db bejegyzés |
Összes: |
9036 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 852
- e Hét: 3023
- e Hónap: 12045
- e Év: 79810
|
|
|