|
 2/34 oldal 
|
Bejegyzések száma: 332
|
|
|
|
|
|
2021-02-14 20:46:55, vasárnap
|
| |
| |
Videó Link
Házaspárok gyertyát helyeztek az oltár elé
...... .........
*
Február immár hagyományosan a Házasság Hete programsorozat ideje is hazánkban. Néhány nap amikor kicsivel többet foglalkoznak a médiumok a házassággal, és amikor talán maguk a házasfelek is így tesznek. Egyházmegyénkben Szombathelyen és Zalaegerszegen is gondoltak a házaspárokra. Gyakran mondjátok ki egymásnak: szeretlek! Ez a házasság megerősítésének egyik módja, mondta Székely János megyéspüspök február 14-én a Házasság Hete program szombathelyi záróeseményén a Székesegyházban. A megjelentek megújították az esküvőn tett fogadalmukat, és gyertyát helyeztek el a főoltárnál.
A házasság egy semmi máshoz nem hasonlítható, néha embert próbáló életközösség. Enélkül az emberi társadalom széthullik, emelte ki szentbeszédében Székely János. A megyéspüspök hozzátette: a házasság által tud létezni az emberiség és általa tudjuk továbbadni a szeretetet. Az idei mottó: Bírjuk a gyűrődést, jól kifejezi, hogy a házasság embert próbáló dolog. De megtanítja az embereket odaajándékozni magukat a másik félnek. A szeretet különös könyörtelenséggel vezeti a házaspárokat az általuk megkezdet úton, ahol rádöbbennek, hogy semmi más nem fogja őket összetartani csak a szeretet és Isten kegyelme, idézte egy könyv gondolatait Székely János. Folytatta: a szeretetnek a titokzatos célja egy világméretű forradalom, amelynek tisztítótüzén keresztül lassan minden szeretetté válik.
A házaspárok egyik legfontosabb dolga, hogy a gyakran kimondják egymásnak: szeretlek. Akkor is ha ehhez nincs kedvük, ha nehéz az életük. A házasságba bele kell tenni a szíveteket, mindent oda kell adni. Udvarolni egy életen át, ezt tanácsolta a férjeknek Székely János, míg a feleségeket ara kérte, hogy őrizzék meg kedvességüket, jóságukat.
A szentbeszédet követően megújították az esküvőn tett fogadalmukat a házaspárok, majd mécseseket helyeztek el a főoltárnál, hálából életük közös kalandjáért. A szentmise végén következett a Házas-Társas Játék eredményhirdetése. Minden eddiginél többen közel 250-en vettek részt a játékban. Köszönet a szervezőknek a programokért és a lebonyolításért. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-08 21:49:00, hétfő
|
| |
| |
Bendivel Boldog Batthyány László és Ödön nyomában
Az ember szeret nyugalomban, biztonságban élni. Ilyenkor általában nem tesz fel feleslegesnek tűnő kérdéseket, hanem megállapítja, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van. Amikor azonban megérinti a fájdalom, a baj, a gyász - azonnal felkiált: Miért van a kereszt? Miért kell szenvednünk? Az ember szeretné megfejteni a szenvedés titkát, választ akar kapni kérdéseire.
Az emberek többsége nem látja értelmét a szenvedésnek. Ha nem tud választ adni a Miért kell szenvednünk? kérdésre, inkább megpróbálja kikerülni azt. Próbál csak a mának élni, a ,,Carpe diem! (Ragadd meg a napot!)" jelszavával. Ha pedig valaki a szenvedésről kezdene neki beszélni, inkább elmenekül, másfele fordítja a tekintetét.
Péter apostol is megbotránkozik, amiért Jézus szenvedéséről, haláláról, feltámadásáról kezd el neki beszélni. Péter csak a dicsőséges Messiást látja Jézusban, s ezzel nem fér össze a szenvedésről szóló beszéd. A kereszt botránya az, ami tiltakozásra készteti az apostolt.
,,Zsidóknak botrány, a görögöknek esztelenség" - írja Szent Pál apostol a korintusiaknak a keresztről, mert az elfogadhatatlan volt mindenki számára.
A keresztények is csak fokozatosan értik meg a kereszt jelentőségét - a feltámadás után a kereszt a dicsőségbe való felemelkedés jelévé válik. Isten Fia elmerül a szenvedés legmélyebb bugyrában s ezáltal megszenteli a szenvedést. A szenvedésnek, a megaláztatásnak tehát megvan a helye Isten tervében - a kereszt az Isten dicsőségébe való fölemelkedés jelévé válik. A szenvedés ezek szerint az Istennel való találkozás helyévé lehet, mert az ég és a föld, Isten és az ember éppen a kereszt által kapcsolódnak össze. Jézus szenvedése és halála értünk vállalt engesztelő áldozat volt tehát. Ebből az áldozatból valamennyien részesülünk, és különböző módon bele is kapcsolódunk.
Ezek a gondolatok ötlöttek eszembe, amikor a minap váratlanul érkezett hír: Bendi (Bendegúz), fiatal barátunk az Örökkévalóságba költözött...
Sokat és sokan imádkoztunk Bendiért, a pannonhalmi diákért, aki tüdőtranszplantációra várva nehéz hónapokat élt át szenvedésben, de a reményt és a hitet megőrizte s felkészülten indult haza az Atyai Házba.
Szekér Ádám, fiatal focista barátom, az NB2-es Ajka kitűnő játékosa ajánlotta figyelmembe barátját s kérte érte az imákat, amit továbbítottam felhívásomban: Imádkozzunk Bendegúzért, a pannonhalmi diákért s támogassuk lehetőségeink szerint! Sokan imádkoztak az imacsoportokban s ajánlották fel segítségüket. Egy másik focista, a DAC egyik legjobbja, Schäfer Andriska is azonnal jelentkezett és örömmel jelentette be, hogy a magyar válogatott tagjai is támogatni fogják Bendi kezelését. Sok jó ember egyesült az imában és a segítségnyújtásban, s mindannyian reménykedtünk, hogy a Rossz Jóra fordul. Mégis, épp Boldog Batthyány-Strattmann László ünnepén, mialatt a körmendi online szentmisén imádkoztunk érte, Bendi az örök életet választotta. Ami emberi szemmel nézve a legnagyobb Rossz, a halál, annak kapuján át kellett lépnie. A Rossz, ha hittel akarunk felülkerekedni rajta, mégis Jóra fordulhat. Ahhoz, hogy Bendit megismerhessem, egy rossz dolognak kellett megtörténnie: Ádámot, Bendi említett focista barátját megütötték egy focimeccsen. Ártatlanul kapta azt az ütést, láttam a televízióban, pedig azt a meccset nem is terveztem megnézni... De Valakinek más terve volt s onnantól az érvényesült... Kapcsolatba léptem az ártatlanul megütött focistával s biztattam, ne adja fel a Jóért való küzdelmet, imádkoztam érte s később a hit dolgairól is beszélgettünk. Ő vezetett el lélekben Bendihez, akit soha nem láttam személyesen, de a világhálón kapcsolatba léptünk s imádkoztunk Érte. Schäfer Andris, a válogatott kiválósága is épp akkor olvasta el a sok-sok neki küldött üzenetből az enyémet, amikor Bendinek szüksége volt rá s azonnal cselekedett. Nem volt mindez hiábavaló! Bendi, sajnos, nem gyógyult meg, de hittel és reménnyel léphetett az Úr elé s utat mutat számunkra, miként küzdjünk meg hittel a földi megpróbáltatásokkal.
Bendi barátunk Boldog Batthyány László nyomában járt születésétől földi élete végéig: Körmenden született, Boldog László tevékenységének egyik legfontosabb helyszínén s élete utolsó szentmiséjét is Körmendről hallgatta január 22-én, Boldog László ünnepén, majd azt követően tért meg az Égi Hazába.
Köszönjük az érte mondott imákat, Ő már az Örökkévalóságból imádkozik értünk, az Úr akarata szerint, amit megnyugvással fogadott. Boldog Batthyány László is elveszítette kedves fiát, Ödönt, aki csak mintegy 20 éves volt -hasonló korú mint Bendi-, s a Herceg-Doktor azt mondta akkor: Azért adunk hálát most, hogy Ödön eddig velünk volt és szerethettük! Adjunk hálát mi is Bendiért, ismerve vagy ismeretlenül, mert mindig a Jóra törekedett és hősiesen viselve a keresztjét, elnyerte a Legnagyobb Jót jutalmául! S adjunk hálát a két fiatal focistáért, Ádámért és Andrisért is, akik felimerték a Jót és meg is valósították azt tetteikkel, példát adva a fiataloknak!
Az imának van ereje, ha hittel végezzük. Boldog Batthyány László sokat és buzgón imádkozott, épültek valamennyien összeszedettségén. Semmiféle zavaró körülmény nem zökkenthette ki összeszedettségéből. Ő mesélte a következőt: Egyszer Szombathelyre ment családjával. Az autónak valami baja esett, a közelben nem volt senki. Imádkozott, kérte Ödön fia közbenjárását.
Erre megjelent egy ismeretlen fiatalember, párat csavart az autón és az autó rendben volt. A fiatalember pedig, amilyen váratlanul jött, éppoly váratlanul tűnt el. Azt mondotta, azt hiszi, ez a fiatalember Ödön fia volt...
Az ifjú Batthyány Ödön ezt a verset írta néhány héttel halála előtt, kifejezve reményét az örök életben:
,,Hová sietsz te lengő szellő
Messze tova, puszták felett?
Fáradt vagyok, magas sziklákon
Jó lesz nekem, ott megpihenek. Hová repülsz te dalos madár?
Erdők lombjának rejtekébe:
Fáradt vagyok, a ringó ágak
Úgy csalogatnak pihenésre!
És te én lelkem hová, hová?
Magasan szálló felhők fölé:
Oda visz engem, mert fáradt vagyok
Az Örök Szeretet övéi közé!"
Ödön és Bendi, két Jóra törekvő fiatal Testvérünk, az Égből segítsetek bennünket földi zarándokutunkon! Küldjetek nekünk segítségül a Jó megvalósításához és a Szeretet Országának építéséhez sok Ádámot és Andrist, hogy egykor mi is elérhessünk hozzátok, az Örök Szeretet Honába! Boldog Batthyány-Strattmann László, hitben és szeretetben példaképünk, könyörögj érettünk!
/Karaffa János/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-07 20:01:30, vasárnap
|
| |
| |
Mindannyian testvérek mottóval széles körű összefogás indult Afrika megsegítésére: a kezdeményezés szervezői szeretnék felnyitni az iskolás korosztály szemét a távoli kontinensen élők súlyos gondjaira. A szudáni származású Szent Bakhita Jozefina emléknapján, február 8-án kezdődő programról az ötletgazdát, Székely János püspököt kérdeztük.
- Afrika iránti elkötelezettsége a Dél-Szudánnak nyújtott karitász-segélyakció, az afrikai menekültek befogadása révén már korábban ismertté vált. Honnan a kapcsolata Afrikával?
- Amikor három éven át Rómában tanultam, megismertem az olasz Egyház egyik gyönyörű kezdeményezését. Missziós területekre, főleg Afrikába vittek fiatalokat. A kiutazást egy éven át tartó felkészítés előzte meg, melynek során a jelentkezők Afrikáról és a misszióról tanultak. Megkapták a szükséges oltásokat, majd nyáron néhány hónapot egy-egy afrikai országban töltöttek, missziós állomásokon. Én is kedvet éreztem ehhez a szolgálathoz, és részt vettem a felkészítésen. A csoportom Bissau-Guineába került. Döbbenetes élmény volt számomra, amit megéltünk az ott tartózkodásunk alatt. Szívszorító az afrikai országok helyzete, óriási szükség van a segítségre, szakemberekre, akik bölcsen tudnak javítani a politikai, gazdasági, egészségügyi állapotokon. Talán első hallásra meglepő, hogy nemcsak élelmet, hanem embert is kell küldeni Afrikába, ahol súlyos gondot jelent, hogy nagy a népszaporulat. De jó szakemberekben, felelősen gondolkodó vezetőkben nagy a hiány, ez is az afrikai nyomor egyik oka. Főként a keresztény emberek hiányoznak a felelős pozíciókból.
- Miből állt az önkéntes tevékenység, amit az olasz fiatalok csoportjával végzett?
- Kutak ásásába vontak be minket, Afrika egyik legnagyobb problémája ugyanis az, hogy nincs elegendő tiszta ivóvíz és öntözővíz. Mezőgazdasági telepeken is dolgoztunk, bár a mi munkánk itt nem sokat ért. Az afrikai gyerekek már hét-nyolc évesen sokkal gyorsabban kapáltak, mint mi, európai fiatalok, akik nem szoktunk hozzá az ilyen munkához. Húszan-harmincan voltunk a csoportban. A missziót két olasz atya vezette, hetven falut láttak el, rengeteg feladatot végeztek el nap mint nap a legnagyobb nyugalommal. Létrehoztak kis mezőgazdasági telepeket, iskolákat építettek. Egyszerű épületeket kell elképzelni. Az iskola csupán egyetlen helyiség volt, ahol harminc négyzetméteren hatvan-hetven gyerek tanult délelőtt és délután is. A tanítójuk semmiféle felszerelést nem használt. A szervezők megpróbálták megmutatni a csoportunk tagjainak, hogyan élnek Afrikában az emberek. A program fő célja ugyanis nem az volt, hogy a fiatalok a fizikai munkájukkal segítsenek a helyi viszonyok jobbításában, hanem az, hogy lássák Afrikát, és nagyon mély tapasztalatot szerezzenek az ottani viszonyokról.
Ennek az élménynek a hatására a legtöbb fiatal egész életén át missziós elkötelezettségű ember maradt, és módot talált arra, hogy valamiképpen segítsen az ott élőknek.
Olaszországban sok csoport évről évre gyűjtést szervez, testvér kapcsolatot ápol egy-egy plébániával, egyházmegyével. Az egykori önkéntesek hidakat építettek Afrika felé.
- Mi mindennel foglalkoztak abban az évben, amikor a kiutazásra készültek?
- A felkészítés önmagában is fontos és értékes része volt a programnak. Missziós atyák meséltek az élményeikről, és sokféle szempontból igyekeztek megismertetni velünk az országot, ahová készültünk. Megkaptuk a szükséges oltásokat is, ami nem kis kihívást jelentett, néhányan emiatt abba is hagyták a programot. Az utazási költséget mi magunk álltuk. Az olasz rend, amely a felkészítést végezte, nagyon figyelt arra, hogy ne ingyenes nyaralásnak, ne egy jó lehetőségnek tekintsük ezt az utat, hanem valóban missziónak. Azt akarták, hogy érezzük: mi azért megyünk oda, hogy segítsünk az ott élőknek. A kiutazásunk után a szállást és az étkezést már a rend szervezte meg számunkra, a helyi körülményeknek megfelelő, nagyon egyszerű módon.
- Ezeknek az élményeknek a hatására született meg Önben az elhatározás, hogy összefogást szervez Afrika megsegítésére?
- Igen. Évek óta munkált már bennem a gondolat, hogy itthon is bele kellene vágni egy hasonló program megszervezésébe. Ez a szándék összetalálkozott az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola volt igazgatója, Mészáros János elképzelésével, és az idei évre megszületett az elhatározás. Hosszú távú programot szeretnénk, sok tervünk van.
A kezdeményezés Szent Bakhita Jozefina emléknapján indult útjára.
Ez a tragikus gyermekkort megélt szudáni szent még kislány volt, amikor elrabolták. Rabszolgaként tartották, sokszor véresre verték. Száznegyven olyan sebhely volt a testén, ami soha nem gyógyult meg. Elképesztő kínokat élt át, mígnem egy jó lelkű olasz diplomata megvásárolta, és emberhez méltó életet biztosított számára. A fiatal lány megismerte a kereszténységet és szerzetesnővér lett. Az ő emléknapjához kötöttük a program beharangozását és elindítását.
- Mivel kezdődik a program?
- Szeretnénk megismertetni Afrikát az egyházi iskolák diákjaival. Egy teljes napon át Kongóval foglalkozunk majd az oktatási intézményekben, azzal az országgal, ahol az afrikai világháborúként emlegetett második kongói háborúban mintegy ötmillió ember vesztette életét. Gyerekek sokasága maradt árván. Közülük fogadtak be nyolcvanat a Communitas Agnus Dei katolikus közösséghez tartozó nővérek. Szegénységben, végtelenül egyszerűen élnek. Az épületben, ahol a fiúk és a lányok laknak, nincsenek falak, csak egyszerű függönyökkel választják el egymástól a hálóhelyiségeket. A legtöbb gyereknek ágya sincs, csak letesznek valamit a földre, úgy alszanak. Három-négy hetente esznek húst, a cipőt csak az ünnepekre veszik fel, nehogy elkopjon. Nagy kérdés, hogy ha felnőnek, lesz-e, aki melléjük áll, hogy munkájuk és lakhatásuk legyen. Ennek az árvaháznak szeretnénk segíteni.
- Hogyan esett a választásuk erre az intézményre?
- Az árvaház kiválasztásában döntő szerepe volt egy magyar orvosnak, Hardi Richárdnak, aki szemorvosként hosszú idő óta Kongóban dolgozik. Óriási szolgálatot végez. A magyar állam segítségével felújították az általa létrehozott szemklinikát, ma egész Afrikában ez az egyik legjobban felszerelt, legmodernebb eszközökkel ellátott kórház. A klinika a rend által fenntartott árvaház közelében van, a doktor úr így ismeri a nővéreket. Ő ajánlotta támogatásra ezeket a gyerekeket.
- Kik kapcsolódtak már a Szombathelyi Egyházmegye által elindított kezdeményezéshez?
- Varga László püspök úr elvitte a program hírét a Kaposvári Egyházmegyébe, és igyekszik segíteni, hogy minél többen csatlakozzanak. A Boldogasszony Iskolanővérek adnak helyet a megnyitónak, és több szerzetesrend iskolái is kapcsolódtak már az összefogáshoz: a bencések, a szaléziak, a jezsuiták. Folyamatosan jelentkeznek további intézmények is, legutóbb például a kőszegi domonkos nővérek és a zalaegerszegi Notre Dame-nővérek iskolája. A program nyitott, és szeretnénk országosan elterjeszteni. Arra hívjuk az egyházi iskolákat, hogy szenteljenek egy napot Afrikának, a missziónak, illetve rendezzenek gyűjtést egy-egy kiválasztott intézmény javára.
Tervezzük, hogy megszólítjuk a családokat is, és megkérjük őket, hogy ötezer forint összegű adománnyal fogadjanak örökbe egy-egy árvaházi gyermeket.
Össze is kötnénk a családot a támogatott afrikai gyerekkel, hogy lassanként személyes szálak is szövődjenek.
- Ki lesz a program gazdája, és hogyan fejlődik majd tovább a kezdeményezés?
- A programba belépő szerzetesrendek és a Szombathelyi, valamint a Kaposvári Egyházmegye a fő szervező. Néhány munkatársat megbíztunk az összefogás szervezésével. Jövőre az Afrika-napot témahétté szeretnénk bővíteni: az iskolákban tanórákon foglalkoznánk a kontinens történelmével, gazdaságával, kultúrájával. Így szeretnénk nyitogatni a gyerekek szemét és szívét e felé a világ felé.
- A távlati céljuk, hogy magyar önkéntesek is missziós munkát végezzenek Afrikában.
- Igen, hosszabb távon ezt is szeretnénk elérni. Az olaszországi tapasztalataim alapján úgy látom, nagyon jó lenne, ha 17 és 30 év közötti magyar fiatalok is kiutazhatnának Afrikába, és iskolákban, kórházakban, építkezéseken dolgoznának, mezőgazdasági programokban vennének részt. Céljaink között szerepel az is, hogy afrikai fiatalokat fogadjunk Magyarországon, akik tanulni jönnének, vagy a nyári időszakban töltenének el itt hosszabb időt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai kara felajánlotta, hogy szívesen szervezne egy-két hónapos robotika-informatika tábort műszaki érdeklődésű afrikai fiataloknak.
- Az olaszországi szervezésű missziós utazása során volt alkalma tapasztalatot szerezni arról is, milyen hatással vannak az afrikai emberekre az európai civilizáció ,,vívmányai"?
- Nagyon messzire vezet ez a kérdés. Ahogy az egyszerű afrikai ember meglátja a tévét, megismeri az internet világát, és a digitális eszközökön keresztül bepillant az amerikai és az európai életformába, az addigi felhőtlen boldogsága egy szempillantás alatt szertefoszlik.
Hirtelen rádöbben, milyen óriási a vagyoni különbség, és úgy érzi, ő is szeretne jobb életet élni. A nyugati kultúra veszélyes és káros jelenségei könnyen behatolnak a sebezhető és gyenge törzsi kultúrába, főleg a városokban. Amikor egy afrikai fiatal a városba kerül, és kilép a maga családi és törzsi kötelékeiből, gyakran a kábítószer, a céltalanság, a prostitúció áldozatává válik. Jó lenne, ha Afrika meg tudna őrizni valamit a régi értékeiből. A családot tisztelő, a gyereknek örülni tudó mentalitásból, a vallásos, békés, derűs életvitelből. Azt szeretném, ha ez a program is megerősítést adna az afrikaiaknak. Miközben segítünk a nehézségeik megoldásában, azt is fontos tudatosítanunk bennük, hogy mennyi értékük van, és hogy a nyugati kultúra csillogásához kritikával kell hozzáállniuk.
Trauttwein Éva/Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-05 14:48:54, péntek
|
| |
| |
Valószínűleg megtalálták az alapító Jáki Nagy Márton sírját és földi maradványait a Szent György-templomban, ez a szenzációs bejelentés hangzott el ma Jákon, a műemléki templomban tartott sajtótájékoztatón.
Az épületben hosszabb ideje tartó régészeti munka egyik legnagyobb felfedezése az elmúlt időszakban, hogy a déli toronyban, a valószínűleg az alapítót is ábrázoló falfreskók alatt, megtalálhatták Jáki Nagy Márton sírját és csontjait, mondta Papp Ildikó régész a sajtótájékoztatón. Egy súlyos kőlapokkal fedett sírhelyet tártak fel a régészek, amely belül vakolt, koponyafülkés, láb felé többszörösen szűkülő téglasír, amelyben egy férfi csontjait találták. A szakemberek a leletek értékelése alapján jelenleg úgy gondolják, hogy a templom alapítójának a maradványai kerültek elő. Ráadásul a további feltárás során e sír alól egy újabb került elő, amelyben ezúttal egy női csontvázat találtak, arany ékszerekkel. Szakemberek feltételezése szerint a Ják nemzetség tagja lehetett az itt eltemetett nő.
2021-ben folytatódik a templom restaurálása, megindul a Szent Jakab-kápolna helyreállítása. A látogatóközpont terveinek véglegesítése után megkezdődik a templomdomb nyugati részének megújulása is, mondta Sarkadi Márton, a projekt szakmai koordinátora. Pl. a tavalyi évben végzett munka folytatásaként a templomdombot északnyugat felől övező támfal vasbeton szerkezetére téglaburkolat kerül, mellvédjében urnatemető létesül. Sor kerül az ún. Folnay-kapu téglafalainak újravakolására és a kapuépítmény bádogfedésének megújítására. Folytatódik a templombelső régészeti feltárása, és a szakemberek befejezik az északi mellékapszis falainak és kupolájának konzerválását, retusálását is, mondta Sarkadi Márton.
A templom őrzi őseink hitét, akik itt imádkoztak bajban vagy idejöttek hálát adni, mondta Székely János megyéspüspök. A felújítás, a kialakítandó látogatóközpont célja, hogy azt a hitet, mentalitást ami emögött az épület mögött ott van megmutassa az ideérkezőknek. Azt a hitet és mentalitást ami 7-800 évvel ezelőtt az őseink szívében ott volt, ami Európát felépítette és amely szétporladása miatt Európa is szétesőben volt. Ezt a szellemi kincset szeretnénk megmutatni: hogyan imádkoztak, mi lehetett a szívükben, mit gondoltak világról akkor az emberek. Így mindazok, akik ide ellátogatnak, meríthetnek a hely szentségéből, titkából, mondta Székely János.
A jáki Szent György-templom mindenekelőtt szakrális értéke az hívő keresztény közösségnek, mondta V. Németh Zsolt, országgyűlési képviselő. Ugyanakkor turisztikai értéke is kiemelkedő, és a mostani kutatásoknak köszönhetően számos értékes lelet illetve új információk is napvilágot láttak. A felújítás emblematikus jelentőségű akkor, amikor Nyugat-Európában templomokat gyújtanak fel, alakítanak át más funkcióra. Ellentétben ezzel hazánkban kis templomokat, és nagy műemléki templomokat újítunk meg, jelezve azt, hogy most már az ország gyarapodott annyit, hogy ilyen jelentőségű beruházásokat ne csak elkezdeni lehessen, hanem be is fejezni. V. Németh Zsolt kiemelte: a munka révén a település és a hasonló műemlékek jövőjét is újragondolhatjuk.
Történelmi jelentőségű beruházás a mostani, mondta Tóth Ernő polgármester. A munkálatok meghatározzák a település múltját, jelenét és a jövőjét, mondta a település vezetője. A régészeti feltárások igazolták, hogy a templom a jáki ősök csontjaira épült. Olyan sok információt tudunk meg a templom múltjáról, amelyet korábban nem is gondoltunk.
Jelenleg felújítás alatt van a templom,
Nagyobb kép Link
...... ........... ........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-03 13:04:39, szerda
|
| |
| |
A mai napon - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén - nemcsak Krisztusért adunk hálát, hanem a szerzetesekért is, akiket szíven talált az Isten - mondta szentbeszédében Székely János megyéspüspök. És hálát adunk, hogy erre a hívásra igent mondtak és ma is igent mondanak. Egy hiteles Istennek szentelt élet, egy hiteles szerzetesi közösség olyan mint egy ég felé nyíló ablak, amelyen keresztül beáramlik Isten fényessége, tette hozzá a megyéspüspök. A szerzetes Isten különleges, meghívó szeretetének nagylelkű ajándéka. De miért hív egyeseket Isten erre a teljes önátadásra? Nem valamit akar, hanem minket akar. Ahogy Ábrahámot is kiválasztotta barátjául, még azelőtt, hogy ő bármit is tett volna. Isten Atya, Fiú, Szentlélek örök szeretete és Isten a szeretet titkába hív egyeseket, egészen radikálisan, odaadva életüket kövessék őt, hogy életük Krisztusban ellegyen rejtve az Istenben, mondta Székely János. Az evangéliumban, az agg Simeon példáját kiemelve hangsúlyozta: amikor Simeon karjába foghatta a kisded Jézust, újjászületett, megtelt erővel, megfiatalodott. Prófétai szavakat mondott a kisdedről és anyjáról. Krisztus azért jön, hogy megfiatalítson minket. A szerzetes legkülönlegesebb küldetése, hogy magához ölelje Krisztust, a fénye átjárja őt és ezt tudja másoknak is sugározni, hogy általa kitavaszodjon a világ, mondta Székely János
Videó . Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-01-30 08:52:38, szombat
|
| |
| |
Videó Link
2021. január 29-én tartották idei első szentmiséjüket a Szombathelyi Egyházmegye cursillistái. A szertartás egyben emlékezés is volt a 30 éve (1991. január 7-10. között) megtartott első szombathelyi női cursillora.
Az elvetett mustármag - így jellemezte szentbeszédében a cursillo kezdeteit Székely János megyéspüspök.
Visszautalva az evangéliumra hangsúlyozta: Isten szavában titokzatos erő van, magától terem. Aki nyitott szívvel befogadja ezt a titokzatos magot abban ez szárba szökken és termést hoz. Isten szava nem betű, hanem lélek és élet. Saját szívét tette bele a szavaiba. Isten szava olyan mint a mustármag, amely felnőve hatalmas fává terebélyesedik. Ilyen a cursillo is: mustármagját 1947-ben vetették el Eduardo Bonin lelkében. Vallásos családban nőtt fel, Látta, hogy sok az Istentől eltávolodott ember. Azon gondolkodott, hogyan lehetne ezt megváltoztatni. Rájött, hogy a barátság, a szeretet az amin keresztül átlehet adni az evangéliumot. És ugyanilyen fontos volt számára, hogy ez az üzenet ne csak a templomba járó emberekhez szóljon, hanem az eltávolodottakhoz. Isten szeret Téged, ezt a legjobb hírt akarja a cursillo átadni az embereknek. És a lehető legjobb módon: a barátság, a szeretet, az őszinteség útján, hiteles tanúságtételekkel. A mozgalomból számos eredmény is fakadt: papi és szerzetesi hivatások, számos lelkiségi kezdeményezés. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-01-23 10:25:32, szombat
|
| |
| |
Ünnepi püspöki szentmise és a Boldog Batthyány László-díj átadása
...... ........
Nagyobb kép Link
...... ........... ........
...... ...........
...... ........... ........... ..............
Videó Link
- Facebook oldalon
2021. január 22-én Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra emlékeztek Körmenden. A hercegorvos halálának 90. évfordulóján a Szent Erzsébet-templomban átadták A test és a lélek orvosa - Boldog Batthyány László-díjat. Idén ketten, dr. Horváth Klára kőszegi iskolaorvos és Ráczné Varga Bernadett szakápoló vehették át az elismerést.
Január 22-én Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra emlékezik Egyházunk. A hercegorvosra akire már életében szentként tekintettek az emberek és aki imádságos életével, hivatásának gyakorlásával, családi életének áldozatos és nagyszerű példájával igyekezett valóban Istenhez irányítani a vele kapcsolatba került embereket. Körmend ma is őrzi emlékét, a Szombathelyi Egyházmegyében pedig több helyen is kilencedet imádkoznak égi születésnapját megelőzően. A Szent Erzsébet-templomban hálaadó szentmisével vette kezdetét az ünnepség. Szentbeszédében Székely János megyéspüspök Boldog Batthyány László jellemének három vonását állította példaként a megjelentek elé. Az egyik az orvosi elhivatottsága,, az az energia, amivel a gyógyítói hivatását végezte. A második az örök élet reménye. Most, amikor a járványban megérintett minket a halál szele, fontos lenne arra gondolni, hogy ne csak a magam életét féltsem és várjam a végét, hanem tudjam a hit szemével, az örök élet szemével látni az életet és a halált is. Nem az a fontos, hogy meddig életem, hanem, hogy hogyan éltem és hogyan lépem át az örök élet kapuját. A harmadik a nagy szeretet a szegények, az emberek és a családja felé.
A szentmise végén Székely János megyéspüspök és Kiss László plébános imádkoztak Boldog Batthyány László ereklyéje előtt, majd következett a díjátadó. A 2018-ban alapított A test és a lélek orvosa díjat idén két személynek adományozta Székely János megyéspüspök. Elsőként dr. Horváth Klára vehette át az elismerést. Doktornő Pécsen szerezett diplomát az Orvostudományi Egyetemen. 1966-ban Szombathelyen a tüdőbelgyógyászaton dolgozott, majd 1967-től Kőszegen előbb körzeti orvosként, majd iskolaorvosként teljesítette hivatását. Mindeközben az egyházközségnek is aktív tagja volt. Több évtizedes gyógyító tevékenysége során példát mutatott emberségből, szolidaritásból és önzetlenségből. Segített a véradásban, mozgássérült táborokban, egészségnevelésben és a megelőzésben. Idén első alkalommal A test és a lélek orvosa díjat egy ápoló is megkapta. Ráczné Varga Bernadettnek, a szombathelyi Markusovszky Kórház szakápolójának adományozta a díjat Székely János megyéspüspök. Varga Bernadett a Markusovszky Kórház Intenzív Osztályán dolgozik a nyugdíjazását követően. Hosszú időt töltött el korábban is ezen az osztályon, majd az urológián dolgozott, ahol főnővér is volt. Isten áll az első helyen az életében, ezt követi a lelkiismeretesen elvégzett munka a családja körében és a betegek ágya mellett. Munkáját szolgálatként éli meg, tudását szívesen kamatoztatja nyugdíjasként is. Precízen végzi feladatát, tájékozott a rábízott betegek állapota felől. A legsúlyosabb betegek mellett is odaadással, készségesen, lelkiismeretesen és mindemellett nagy szakmai tudással szolgál. Kiemelt helyet foglal el életében a szentmise, a szentáldozás. Ebből merít olyan erőt a hivatásához, amelyet máshol nem kaphat meg. A rendszeres imádság valóban támaszt jelent számára, ami nélkül az élet keresztjeit ő sem tudná hordozni. Varga Bernadett szakápolóként és hívő emberként egyaránt példát mutat. Tanulhatunk Tőle hitet, emberséget, az élet feltétlen tiszteletét.
...... .........
...... ........
...... ........... ......
...... ........... .........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/34 oldal
|
Bejegyzések száma: 332
|
|
|
|
2019. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
404 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 735
- e Hét: 11797
- e Hónap: 24473
- e Év: 258220
|
|
|
Offline
