|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2019-05-19 17:31:45, vasárnap
|
| |
| |
Kornéliusznak és háza népének megkeresztelkedése után Simon Péter beszámolt az első pogányok megtéréséről, majd Pál és Barnabás úti élményei is azt igazolták, hogy az evangélium világossága kilépett az ószövetségi nép köréből, és minden ember számára elérhetővé vált az üdvösség lehetősége.
Nem volt ez véletlen. Minden az Úristen üdvözítő rendje szerint történt. Istennek emberré lett Fia ugyanis nemcsak a zsidók Messiása, hanem minden ember Megváltója. A tanítványok hamar megértették, hogy küldetésük mindenkihez szól.
A nagy ázsiai népekhez még nem jutott el az örök élet jó híre. Kína és India lakossága - ez összesen több mint 2,5 milliárd embert jelent - ma lényegében még pogány. De a kétezer éve létező keresztény kultúrában minden egymást követő nemzedéknek és megkopott hitű embereknek ma is hallaniuk kell, hogy Isten végtelen szeretete boldogítja és üdvözíteni akarja az emberiséget. Józan ésszel erre kell törekedni. A világ fejlődésének is ez lehet jövőt ígérő forrása. Sőt, ez, a szeretetre épülő élet az, ami az Izajástól, Jézustól és a Jelenések könyvéből ismert új ég és új föld ígéretének megvalósulása.
A szeretetet az alapkövetelménye a Krisztus hirdette életútnak. Ez Jézus végrendelete és a kereszténység alapja. Ez az isten- és az emberszeretet útja, a mulandó életekből kibontakozó örökkévalóság.
Tudjuk, hogy a főparancs első része az Isten iránti szeretet. Ez annyit jelent, elfogadom, hogy a Jóisten a világ Ura és a mi mennyei Atyánk, s belátom, hogy jól fölfogott érdekünk az ő akaratát keresni, és tőlünk telhetően neki tetszően élni, a kedvében járni.
Az emberszeretet hasonló ehhez. Azt jelenti, hogy Isten akarata szerint mindannyian jót gondolunk, mondunk és teszünk minden embernek.
Csak kiegészítésül mondom, amit úgyis mindenki tud: mindebben messze vagyunk még a hitelességtől. Bár valljuk a szeretet törvényének igazságát, gyakorlásában újra és újra elbukunk. Ez azonban addig nem végzetes, amíg Isten - Krisztus keresztje által igazolt - irgalmát kérjük, és mindig megpróbáljuk kijavítani a hibáinkat.
Minden vallás az ember istenkereséséről tanúskodik. Szerencsések, akik a Jézus Krisztusban emberré lett Isten által megmutatott örökséget elnyerték és birtokolják. Ők azok, akik minden ember között leginkább kötelesek a szeretet tanúságtételére, gondolkozásukban, szavaikban és életvitelükben egyaránt.
(Nem fölösleges azon elmélkedni, hogy miközben a kétezer esztendő során és napjainkban is szívesen emlegetik a keresztény bűnöket, addig szembetűnő, hogy ma is csak az bizonyul jónak, ami a krisztusi ösvénnyel megegyezik.)
Idén is ünnepeljük hát a megtestesülés és a megváltás titkait, s esendő emberlétünk ellenére maradjunk meg Jézus Krisztus követőinek.
Május van. Az előttünk éltek és már üdvözültek között az elsőt, Jézus Édesanyját, a mi égi Anyánkat kérjük, hogy oltalmazzon bennünket a józan ésszel és az Isten adta hittel elfogadott igaz élet útján. Isten elküldött Lelke által vezeti nemzedékről nemzedékre megújuló népe esendő tagjait az örökélet útján. Minket is.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-05-19 17:30:09, vasárnap
|
| |
| |
OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből
Pál és Barnabás beszámol arról, hogy milyen nagy dolgokat cselekedett velük az Úr.
Abban az időben Pál és Barnabás (útra kelt Derbébe. Ebben a városban is hirdették az evangéliumot, sok tanítványt szereztek, majd) visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és Antiochiába. Erőt öntöttek a tanítványok lelkébe, bátorították őket, hogy tartsanak ki a hitben, mert ,,sok szorongattatás közepette kell bejutnunk az Isten országába". Az egyházak élére kézrátétellel elöljárókat rendeltek, és imádkozva, böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket, akiben hittek.
Áthaladva Pizidián Pamfiliába jutottak, majd azután, hogy Pergében hirdették az Isten szavát, lementek Attáliába. Innét Antiochiába hajóztak, ahonnan annak idején elindultak, Isten kegyelmébe ajánlva, hogy teljesítsék azt a feladatot, amelyre elküldték őket.
Mihelyt megérkeztek, összehívták az egyházat, elbeszélték, mi mindent tett az Isten általuk, s hogy a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját.
Ez az Isten igéje. ApCsel 14,21b-27
SZENTLECKE a Jelenések könyvéből
Isten letöröl szemükről minden könnyet.
Én, János, új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúlt, és a tenger sem volt többé.
Akkor láttam, hogy a szent Város, az új Jeruzsálem alászáll az égből, az Istentől. Szép volt, mint a vőlegénynek fölékesített menyasszony.
Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy harsány hang: ,,Nézd, ez az Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt."
Akkor a trónon ülő megszólalt: ,,Íme, újjáalkotok mindent!"
Ez az Isten igéje. Jel 21,1-5a
EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást!
...... .........
Abban az időben amikor az áruló Júdás kiment a teremből, Jézus beszélni kezdett: ,,Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. Ha Isten megdicsőül benne, Isten is megdicsőíti őt saját magában, sőt hamarosan megdicsőíti.
Fiaim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt."
Ezek az evangélium igéi. Jn 13,31-33a.34-35
Imádáság
Urunk, Jézus, te úgy szerettél bennünket, hogy egykor életedet adtad értünk, s úgy szeretsz minket, hogy most is nekünk adod magad. A veled való élet biztosítja számunkra azt a szabadságot, amely megteremti a szeretet légkörét, hogy szabadon szerethessük Istent és embertársainkat. Te szabadon, kényszer és félelem nélkül adtad oda életedet, hogy megismerhessük a te végtelen, határtalan szeretetedet. Taníts minket arra, hogy szabadon és nagylelkűen ajánljuk fel életünket Isten és az emberek szolgálatára! Segíts kegyelmeddel, hogy mindig közelebb kerüljek az Atyához! Légy velem és te vezess életutamon! Vezess a szeretet útján!
Elmélkedés
Szeressétek egymást!
Krisztus által kinyilatkoztatott tanítást János evangélista és természetesen a másik három evangélista is már a Szentlélek megvilágosító kegyelmének fényében értelmezte, illetve amikor megírják műveiket, abban már tükröződik az apostoli igehirdetés során letisztult üzenet.
A mai evangéliumban ezt mondja Jézus: ,,Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást!" Elképzelhetetlen, hogy az Úr mennybemenetele után János ne idézte volna fel magában és ne ismételgette volna minden nap ezt az új törvényt, a szeretet parancsát. E parancsot, amely mintegy végrendeletként hangzott el az utolsó vacsorán Jézus szenvedése és halála előtt. ,,Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást." Elképzelhetetlen, hogy amikor János az összegyűlt Krisztus-követőknek beszélt, akkor ne idézte volna fel minden egyes alkalommal számukra ezt az üzenetet. Bizonyára újra és újra lelkükre kötötte, hogy olyan szeretettel kell egymás felé fordulniuk, amilyen szeretettel az Úr fordult mindenkihez. ,,Arról tudják majd meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." Elképzelhetetlen, hogy János apostol és evangélista ne gondolt volna nap mint nap arra és ne beszélt volna a krisztusi tanítást megismerni szándékozóknak arról, hogy a világ felé tett keresztény tanúságtétel csak akkor lehet hiteles, ha azt olyanok teszik, akik szeretetben, szeretetközösségben élnek egymással.
Tanítványai számára így írja le Jézus a szeretet módját: ,,Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást." E helyen nem csak arra kell gondolnunk, hogy az Úr hogyan szerette tanítványait és azokat, akik hozzá közel álltak. Ő a bűnösökre is szeretettel tekintett, mégpedig a bűnöst jóvá tevő szeretettel, a bűnös emberben a jó iránti vágyat felfedező szeretettel. Gondoljunk csak arra, hogy a mindenki által megvetett vámost, Mátét meghívja Jézus. Meglát benne valamit, amit senki más. De hasonló eset történik a másik vámossal, Zakeussal is. Ő az, aki felmászott a fügefára, mert látni akarta Jézust. Cselekedetét mindenki észrevette, ki is gúnyolták miatta. Kinevették és ujjal mutogattak rá, mert alacsony növésű volt és gyerekes módon fára mászott. Jézus is látta őt, de ő volt az egyetlen, aki meglátta ebben az emberben azt, aki kész megváltoztatni az életét, kész arra, hogy az emberek becsapása helyett a jótékonyságot válassza. És egy harmadik példa: amikor a házasságtörő nőt Jézus elé vitték a farizeusok és az írástudók, akkor mindenki a bűnöst látta benne, aki halált érdemel, akit meg kell kövezni. Egyedül Jézus látta meg benne azt, aki képes megváltoztatni az életét, felhagyni bűnös életével. Lám, így tekint Jézus mindenkire. Szeretettel nézi a bűnösöket, mert tőlük is jót vár.
E példák azt mutatják, hogy aki belekerül Jézus szeretetének vonzáskörébe, abban növekedésnek indul a jóság és az életszentség. Nem a bűnös múlt számít már, hanem az új kegyelmi állapot. De nem csak Jézus tud így nézni, hanem mi is, éppen ezt kéri tőlünk az Úr. Ő soha nem mondott olyat, hogy valaki ne volna méltó az ő szeretetére. Mi hányszor gondolunk ilyet és mentjük fel magunkat a szeretet kötelessége alól ezen a címen! Vegyük komolyan Jézus kérését! Tanuljuk meg tőle a helyes szeretetet!
C. Horváth István Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-05-19 16:45:30, vasárnap
|
| |
| |
Ha sikerül vizuálisan is elképzelnünk a Szentlélek mindegyik ajándékát, talán könnyebben megértjük, hogy melyek ezek az ajándékok és hogyan működnek.
A pünkösdvasárnapi olvasmányok azt mutatják be, hogy mennyire ,,drámai módon" is jött a Szentlélek az apostolokhoz és Máriához. A Szentlélek hozzánk is megérkezik, még ha kevésbé drámai módon is: a Szentlélek keresztség által adott hét ajándéka elengedhetetlen a keresztény élethez.
...... ......
A Szentlélek hét ajándéka:
1. Bölcsesség.- hozzásegít a terem fölöttiek értékeléséhez
2. Értelem. - arra képesít, hogy a hitigazságokat igazi értelmük szerint fogjuk föl.
3. Jó tanács.- az időszerű teendőink között igazít el, hogy a szeretetből kiindulva tevékenykedjünk;
4. Tudomány. - arra, hogy megkülönböztessük a hamis tanítástól;
5. Lelki erősség.- abban segít, hogy az Istenbe vetett bizalom a nehézségek között se vesszen el;
6. Jámborság. - Növeli a hódolatot a mennyei Atya előtt és megőriz a szolgai lelkülettől;
7. Istenfélelem. - erőt ad a bűn kerülésére (STh 2-2,8 kk). - Ikgr. A ~ szentírási előképe a hétágú gyertyatartó.és a bölcsesség házának 7 oszlopa (vö. Péld 9,1). Leggyakrabban 7 galambbal ábrázolták a 11. sz. végétől. Pünkösd-képeken 7 fénysugárként is láthatók. G.F.
II. János Pál pápa elmélkedései a Szentlélek ajándékairól
A Szentlélek első és legnagyobb ajándéka a bölcsesség, amely a Magasságból kapott fény: különleges részvétel Isten misztikus és fennséges ismeretében.
Ebből a magasabb szintű bölcsességből egy újfajta, szeretettel átitatott megismerés fakad, amelynek segítségével a lélek közelebb kerül az isteni dolgokhoz.
- A bölcs tudás emellett megadja nekünk azt a különleges képességet, hogy az emberi dolgokat Isten fényességében, az ő mércéjével mérjük. Ez az ajándék megvilágosítja a keresztény embert, aki így beleláthat a világ dolgaiba. A teremtés valódi értékeit senki más nem képes úgy felismerni, mint az, aki Isten szemével néz a világra.
- Az értelem, vagyis az intellektus szó a latin ,,intus legere" kifejezésből ered, ami azt jelenti, beleolvasni valamibe, vagyis valaminek a lényegébe hatolni, teljes mélységében megérteni.
- A Szentlélek fénye, miközben tökéletesíti az isteni dolgok megértését, egyre világosabbá és mélyrehatóbbá teszi tekintetünket, amellyel az emberi dolgokat szemléljük. Neki köszönhetően jobban látjuk a teremtett világba beleírt isteni jeleket. Felfedezzük, hogy az események mögött, amelyek átszövik az emberi történelmet, nem csupán földi indítékok állnak. És végül eljutunk addig, hogy úgy gondolkodunk a jelenünkről és a jövőnkről, mint a próféták: ezek az idők jelei, ezek Isten jelei!
- A tudomány segítségével az ember felfedezi a teremtés teológiai értelmét, és a dolgokban Isten, vagyis az igazság, a szépség és a végtelen szeretet, bár valós és igaz, mégis korlátozott megnyilvánulását látja.
A tudomány által megvilágosodott ember megérti azt a végtelen távolságot, amely a teremtett dolgokat elválasztja Teremtőjüktől; felismeri korlátozottságukat, és a bennük rejlő veszélyt, ha bűnös módon, rosszra használják őket. Az ember szomorúan döbben rá gyarlóságára. Ezután sokkal nagyobb lendülettel és bizalommal fordul afelé, aki egyedül képes oltani gyötrő szomját a végtelen után. A ma embere a válság számos jelével és az igazi értékek körüli általános bizonytalansággal szembesülve óriási szükségét érzi annak, amit a lelkiismeret helyreállításának szoktak nevezni. Szükségét érezzük annak, hogy semlegesítsünk azokat a romboló hatásokat, amelyek rátelepszenek a szenvedélyek dúlta emberi lélekre, s helyükre egészséges, pozitív gondolatokat ültessünk.
Az erkölcsi megújulásra való törekvésben az Egyháznak élen kell járnia.
- A jó tanács ajándéka úgy működik az ember lelkiismeretében, mint egy friss szellő: megsúgja neki, mi szabad, mi illő, mi a leginkább érdemes a lélek számára. Így lesz a lelkiismeret az az ép szem, amelyről az evangélium beszél (Mt 6,22).
Korunkban oly sokan magasztalják a testi erőt, hogy akár az erőszak legszélsőségesebb megnyilvánulásait is elfogadják. Valójában az ember saját gyengeségét tapasztalja meg minden nap, különösen a lelkiek és az erkölcs terén, amikor enged belső szenvedélyeinek, környezete nyomásának.
- Lelki erősségAzért, hogy ezeknek a hatásoknak ellen tudjunk állni, szükségünk van az erősség erényére, amely a négy sarkalatos erény egyike. Az erősség annak az erénye, aki nem köt kompromisszumot kötelessége teljesítésében.
Ennek az erénynek kevés hely jut abban a társadalomban, amelyben az engedmények és az egyezkedések gyakorlata, a visszaélés és a keménység uralja a gazdasági, társadalmi és politikai kapcsolatokat. A félénkség és az agresszivitás az erősség hiányának két formája, amelyekkel gyakran találkozunk az emberek magatartásában, és szomorúan tapasztaljuk, hogy aki gyönge és alázatos a hatalmasokkal szemben, arcátlan és hatalmaskodó a védtelenekkel.
Az erősség erkölcsi erényének ma talán nagyobb szüksége van a Szentlélek támogatására, mint eddig bármikor.
- A jámborság ajándékával a Szentlélek a testvérek iránti szeretet képességét újítja meg a hívőben, szívét Krisztus Szívének szelídségében részesíti.
A jámborság ajándéka kioltja a szívben a feszültség és a megosztottság izzó tűzfészkeit: a keserűséget, a haragot, a türelmetlenséget; s helyettük a megértés, a türelem, a megbocsátás érzéseit táplálja. Ebben az ajándékban gyökerezik az az új emberi közösség, amely a szeretet kultúráján alapul.
- A Szentírás azt mondja: ,,a bölcsesség kezdete az Úr félelme" (Zs 111[110],10; Péld 1,7). De miféle félelemről van itt szó? Bizonyára nem az ,,Istentől való félelemről", amely arra késztet, hogy meneküljünk gondolatától, emlékétől, mint olyasvalakitől, akinek személye felzaklat és nyugtalanít.
A Lélek ajándékozta félelem valódi jelentése nem a gyáva félelem.
A hívő ember ,,bűnbánó lélekkel" és ,,töredelmes szívvel" (vö. Zs 51[50],19) áll Isten elé, jól tudva, hogy ,,félve-remegve" kell munkálnia üdvösségét (Fil 2,12). Ez azonban nem irracionális félelmet, hanem felelősségérzetet és a törvényhez való hűséget jelent.
*
- 77 blog oldalon:
1. Gondolj úgy a Bölcsességre, mint a kenetre.
A bölcsesség ajándéka: ,,szeretni azt, ami jó". Avagy, bölcs dolog megismerni az Istent nem csak az elménkkel, hanem a szívünkkel is.
Más szóval: a bölcsesség nem abból származik, ha Istent csupán úgy ismerjük, mint egy diák, hanem úgy kell közelednünk felé, mint egy családtag. Erre azért vagyunk képesek, mert valóban a családja vagyunk.
Amikor felkentek leszünk a keresztségben és bérmálásban - a Szentlélek pecsétjével - egy olyan családba nyerünk bebocsátást, ahol Isten a mi Atyánk, Jézus Krisztus a testvérünk, és a Szentlélek pedig a szeretet-kötelékünk a szentekkel.
Ahogy belépünk a családba, az Atya felkeni mind szívünket (a keresztelendő gyermek mellkasát) és elménket (a bérmálkozó homlokát)- az igaz bölcsesség szép jeleként.
2. Gondolj úgy az Értelemre, mint a tűznyelvekre
Sokan tapasztalták már Szentírás olvasása közben, mintha egy szó hirtelen leugrott volna az oldalról. Talán eddig észre sem vetted az adott részt az Evangéliumban, de most hirtelen új értelmet kapott az egész.
Ezt elképzelheted úgy, mint egy fénylő villanykörtét valaki felett, vagy esetleg úgy, ahogyan az olvasmányban is megjelenik: ,,Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre" (ApCsel 2:3)
Ez az az éleslátás, amit a Szentlélek ezen ajándéka, az Értelem ad - nemcsak a Szentíráshoz, hanem egész életünkhöz.
3. Gondolj a Jó tanácsra úgy, mint ahogyan Péterre Pünkösd reggelén
A Jó tanács az az ajándék, amely lehetővé teszi, hogy világosan lássuk Isten akaratát.
A pünkösdi olvasmányban látjuk, hogy a sok, különböző nyelvű hallgató is képes volt megérteni a galileai apostolokat. Húsvétvasárnap már hallottuk az üzenetet, amire ők is felfigyeltek: Szent Péter bátran, határozottan, valódi vonzerővel beszél Jézusról.
Nem ítéli el, sértegeti, vagy nézi le az embereket gyengeségük miatt; hívja és felkéri őket a nagyságra. Mindenkit saját nyelvén. A Szentlélek ,,Jó tanács" ajándéka teszi számunkra nyilvánvalóvá Isten akaratát, és törli el a nyelvi korlátokat.
4. Gondolj a Lelki erősségre, mint az erős szélre
A Lelki erősség bátorságot jelent. A Szentlélek nem csupán erőt ad nekünk; az Istenbe vetett bizalomból fakadó bátorság ajándékát kapjuk.
A mai olvasmányban a Szentlélek eljövetelét írják le: ,,Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek." (ApCsel 2:2)
A Szentlélek erőteljes hajtóereje a léleknek; egy szél mögötted, amely bizalmat és biztonságot ad az út végéhez, tudván, hogy minden erőfeszítésedet egy láthatatlan erő hajtja előre.
5. Gondolj a Tudományra úgy, mint a galambra.
A Szentlelket gyakran ábrázolják galamb formájában, és ennek nagyon konkrét jelentése van a Szentírásban. A Noé bárkájában a galamb volt a madár, amely először elindult a vizek felett, és talált reményt hozó szárazföldet.
A Szentlélek ,,Tudomány" ajándéka is hasonlóképpen működik számunkra - ő hozza el az Isteni nézőpontot az általunk szerzett információkról.
Jézus azt mondja: ,,Hanem, amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek." (Jn 16:13)
6. Gondolj a Jámborságra úgy, mint az élő vízre.
Az elbátortalanodás nagy veszélyt jelent a szent élethez vezető úton. Könnyen lehet, hogy Krisztus hívását megérezve saját életünkön végigtekintve rögtön feladjuk.
Az evangélium pünkösd vigíliáján azt a történetet beszéli el, amikor Jézus felállt és kiáltott:
,,Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyon mindenki, aki hisz bennem. Amint az Írás mondja: élővíz folyói fakadnak majd belőle" Ezt a Lélekről mondta" (Jn. 7:37-39) - tette hozzá János.
A Lélek ajándéka, a Jámborság, úgy frissíti és újítja meg lelki életünket, mint a víz testünket.
7. Gondolj az Istenfélelemre, mint egy felhő-oszlopra
Az Ószövetség különböző pontjain - a Vörös-tengeren, a Sínai hegyen és másutt - az Isten jelenlétét egy felhő-oszlop jelezte a választott népnek.
De ez nem egy sötét felhő: ez a fény felhője. Ez a mindenható Isten bámulatos misztériumának jele.
Istenre ugyanolyan tisztelettel és döbbent áhítattal kell néznünk, mint ahogyan az izraeliták szemlélték a felhőoszlopot. Az Istenfélelem teszi ezt lehetővé.
*
- Katolikus ma oldalon Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-05-19 16:30:47, vasárnap
|
| |
| |
A döbbenet szállta meg az európai keresztény világot, amikor látta, miként válik a párizsi Notre Dame a tűz martalékává, mert egy olyan katedrális égett le, amelyet az is ismert, aki soha nem volt ott, nem látta személyesen... de tudta, hogy Párizsban van. A mai világban ennek a katedrálisnak a pusztulása jel, és figyelmeztetés!
A Notre Dame immár nem az Isten háza, hanem Európa hitének elhagyásának jelképe. Hit nélkül pedig, a Notre Dame mindössze az, amivé vált. Aki ma búslakodik, gyűjtésre szólít, az tévúton jár. Hiszen ez a katedrális nem először vált a lángok martalékává, s nem először kellene újjáépíteni. S talán nem is utoljára, hiszen amikor építették, akkor a franciák még igaz katolikusok voltak, akik számos szentet adtak az Anya szentegyháznak. Majd jött 1789, s maguk a franciák tették rommá a híres katedrálist. Állami tulajdonba vették a köztársaság nevében, s később újraépítették az eredeti tervek szerint. De nem hittel, és a hitért, hanem látványosságként, ugyanazon szellemiségben, amelyben lerombolták.
Miért kellene a világnak összeadni e templom újjáépítésének költségeit, amikor maga a francia elnök vett el 2,5 millió €-t a felújításra szánt összegből... miért kellene gyűjteni, amikor a francia állam a francia adófizetők pénzét az új-franciákra költi... akik ebbe a katedrálisba és sok más templomba csak rombolni mennek, s örvendezve adták tudtul egymásnak, hogy sikerült... Macron pedig bejelentette, hogy a mai Franciaország képéhez alakítják a Notre Dame külsejét a tatarozás során, és erre már megvannak a tervek is. Tehát semmi nem lesz már ugyanaz...
Mi magyarok is belendültünk... Gyűjtenek a nagyvárosok, s adni szándékozik a kormány is e hatalmas újraépítésre. És ez az emberi ostobaság, a magyar ostobaság magasiskolája. Egy lelki romhalmazban álló romhalmazt támogatunk, hogy újra célponttá és újra turisztikai látványossággá válhassék a párizsi Notre Dame. Pedig nekünk, magyaroknak néhány dolgot nem volna szabad elfelejtenünk. Például a Párizs melletti békeszerződéseket, amelyek a keresztény Magyarországot szabdalták szét, a keresztény magyar emberek millióit keserítették, kínozták és ölték halomra.
Nekünk, magyaroknak másra kellene gyűjtenünk. Nekünk a magyarságot kell támogatnunk. Mire gyűjtünk tehát? Egy francia idegenforgalmi látványosságra, amely ma csupán annyit jelent a világnak, mint az Eiffel-torony. Nem vagyunk inkább felelősek gyermekeink jövőjéért, a magyarság Kárpát-medencei megmaradásáért, a magyar keresztény jövő biztosításáért, mint egy francia épület újjáépítésért, amelyre a Vatikáni Bank még egy centet sem ajánlott fel?
Milyen alapon nevezzük az európai kereszténység jelképének a Notre Dame katedrálist, egy hitetlen ország közepén, ahonnan magyarságunk csak kínt és fájdalmat kapott az elmúlt évszázadokban?
A mi dolgunk, a saját Nemzetünk felvirágoztatása, rendbe tétele, a magyar nép boldogabb, szebb jövője, a többi Macron, a párizsi érsek és a pápa dolga, meg azoké, akik a világot ebbe a hitetlen és erkölcstelen örvénybe sodorták!!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2019. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
404 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5007
- e Hét: 10808
- e Hónap: 43962
- e Év: 277709
|
|
|
Offline
