|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2019-06-02 21:49:32, vasárnap
|
| |
| |
- Ferenc pápa bocsánatot kért a romáktól a történelmi diszkrimináció miatt.
Itt olvasható Link
- Mandiner oldalon:
Bocsánatot kért a cigány közösségektől Ferenc pápa vasárnap az erdélyi Balázsfalván a történelmi diszkrimináció miatt. Bocsánatot kért egyháza nevében Ferenc pápa amiatt a hátrányos megkülönböztetés miatt, amely a történelem során a roma közösségeket érte, és amely a katolikus egyháztól sem volt idegen. A katolikus egyház feje vasárnap egy görög katolikus roma közösségbe is ellátogatott az erdélyi Balázsfalván. ,,Az egyház nevében bocsánatot kérek az Úrtól és tőletek azokért a pillanatokért, amikor a történelem során hátrányosan megkülönböztettünk, bántalmaztunk, vagy elhibázott módon, Káin, és nem Ábel tekintetével tekintettünk rátok, és nem tudtunk elismerni, nem tudtunk értékelni benneteket a sajátosságaitokban" - mondta a pápa, akinek szavait a Mediafax hírügynökség idézte. (MTI)
- HVG oldalon Link
*
- Erdélyi Magyar újságíró kérdezte Ferenc pápát a repülőgépen
Itt olvasható Link
- Magyar kurír oldalon Link
- Vatikáni oldalon Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-02 21:08:33, vasárnap
|
| |
| |
Magyarul is énekelhetjük az isteni irgalmasság rózsafüzérét
Az isteni irgalmasság rózsafüzérének magyar nyelvű szövegéhez Kovács Szilárd, a pécsi székesegyház zenei igazgatója komponált könnyen elsajátítható, a tartalomhoz tökéletesen illeszkedő dallamot.
Videó Link
BEVEZETÉS:
Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy.
(Ezután öt tized következik: mindegyik egy nagy és tíz kis szemből áll.)
NAGY SZEMEKRE:
Örök Atya! Felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak testét és vérét lelkét és istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.
KIS SZEMEKRE: mindegyikre 5x10 alkalommal
Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak!
BEFEJEZÉSRE (az öt tized után - háromszor):
Szent Isten, szent erős Isten, szent, halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk és az egész világnak!
Végén:
Könyörögjünk! Urunk Jézus Krisztus! Áldj meg és védj meg minden jóakaratú embert ezen a világon. És mindazoknak, akik távol állnak tőled, adj jóakaratot. Indítsd őket az igazság keresésére, és segítsd őket, hogy Téged megtaláljanak, megismerjenek, megszeressenek és soha el ne hagyjanak. Engedd, kérünk, hogy a Te végtelen irgalmasságoddal találkozzanak, mielőtt igazságoddal kellene szembesülniük. Amen.
*
Jézus mondta: ,,Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket“. Az általános ígéret így hangzik: ,,Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek, ... ha ez megegyezik akaratommal." Mindaz, ami nem egyezik Isten akaratával, nem jó az embernek sem, főleg örök boldogságára vonatkozóan.
Más helyen ezt mondta Jézus: ,,E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod Hozzám az emberiséget."
,,Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szentségimádás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-02 08:44:10, vasárnap
|
| |
| |
Nagy Szent Leó pápa: a mennybemenetele titkáról. Itt olvasható Link
- Pécsi egyházmegye oldalon Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-02 08:39:57, vasárnap
|
| |
| |
...... ......
Kosztolányi Dezső a Boldogság című Esti Kornél-novelláját így kezdi: ,,...mindnyájan ábrándozunk arról, hogy valamikor boldogok leszünk. Mit képzelünk el ilyenkor? Többnyire valami állandót, szilárdat, tartósat. Például egy kastélyt a tenger partján, kertet és csöndet körötte, egy nőt, gyermekeket, családot, esetleg pénzt vagy dicsőséget. Ezek csacsiságok. Az ilyen képek kiskorunkban jelennek meg előttünk. Igaz, ma is megjelennek, ha a boldogságról képzelődünk, mert igazi és éber álmainkban mindig csecsemők maradunk. A mese ez, az örök és légüres mese. Ennek a kastélynak, akár a mesebeli kastélynak, nincs tervrajza, átírási költsége, adólapja. A nő, akit magunk elé festünk, testtelen és lélektelen, nem is vagyunk vele semmiféle viszonyban. A gyermekek, akiket álmodunk, sohase betegszenek meg kanyaróban, és sohase hoznak haza rossz bizonyítványt. A dicsőségről pedig nem merjük megállapítani, hogy a valóságban nagyobbrészt a kiadókkal való tárgyalásokból áll, melyek annyira fölizgatnak bennünket, hogy később ebédelni se tudunk. Szóval ezek a képek tartalmatlanok, és ezért csábítók."
Keressük a boldogságot, állandót, szilárdat, tartósat. És sokszor rájövünk, hogy nem kívülről fakad ez a boldogság, hanem belülről. Az Egyház újra és újra elismétli Szent Pál szavait: ,,ne a láthatóra, hanem a láthatatlanra fordítsuk figyelmünket". Nagy feladatunk van. Mert egyrészt a világban kell élnünk, az anyagot kell használnunk, és állandóan figyelemmel lenni a körülöttünk lévőkre, a világ eseményeire, a felebarátom életére, szükségleteire. Ugyanakkor ,,a láthatatlant" kell néznünk. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehet úgy élni, hogy itt is és ott is? Hogyan kerülhetem el Kosztolányi élményét: ,,Itthon vagyok itt e világban / S már nem vagyok otthon az égben"? Vagy akár meg is fordíthatjuk, mert ez is előfordul velünk, hogy nem vesszük észre a körülöttünk zajló valóságot?
Krisztus mennybemenetelével minket is felemel. Ahogy a katekizmus írja: ,,csak Krisztus volt képes megnyitni az ember számára ezt a felfelé vezető utat, sőt reménységgel tölt el minket, titokzatos testének tagjait, hogy ahová ő, a Fő és az Első érkezett, hozzá kapcsolódva mi is eljutunk." Jézussal egy részünk már Istennél van, egy darabkánk már célba ért, túljutott a halál küszöbén. És már otthon vagyunk az égben. Ha így tudjuk szemlélni életünket, munkánkat. Ha az égből mint otthonunkból kinézve tudunk élni, akkor életünk sok-sok dolga viszonylagossá válik, nyugodtabban és félelem, gyanakvás nélkül foglalkozhatunk a körülöttünk élőkkel, akikhez a küldetésünk szól, akiknek meg kell mutatnunk, hogy ,,az égre emelt tekintet" nem kivezet ebből a világból, nem elvarázsolt, életidegen bábukat csinál belőlünk, hanem visszavezet az életbe, annak a sűrűjébe, a tevékeny szeretet valóságába.
Krisztus mennybemenetele lelki síkra emeli Jézushoz fűződő viszonyunkat. A történelmi Jézus felment az Atyához, már nem hús-vér emberként van köztünk, hanem megdicsőült Krisztusként. És így közelebb jön hozzánk, mint bármikor is. Mert akkor az emberek között és mellett állt. De most bennünk van. Amíg valaki mellettünk él, arra összpontosítunk, amit látunk, és igazi titkát gyakran nem vesszük észre. De most a megdicsőült Krisztus, aki ,,mindent mindenben betölt", a szívünkben vesz lakást. Már önmagunkban kell keresni, és Szent Ágoston szavai jól foglalják össze az ünnep örömhírét: ,,Krisztus most már közelebb van hozzánk, mint mi önmagunkhoz." Ez adja meg nekünk a boldogságot, az állandót, szilárdat, tartósat. Ez segít bennünket, hogy itthon legyünk itt a földön és a mennyben is.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-02 08:37:09, vasárnap
|
| |
| |
Urunk mennybemenetele
........
OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből
Jézus az apostolok szeme láttára fölemelkedett az égbe.
Első könyvemben, kedves Teofil, elbeszéltem, mi mindent tett és tanított Jézus egészen addig a napig, amelyen megbízást adott a Szentlélek által kiválasztott apostoloknak, és fölvétetett a mennybe. Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él: negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról.
Amikor egy alkalommal együtt étkezett velük, megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, amelyről, mint mondta, tőlem hallottatok: ,,János csak vízzel keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni." Az egybegyűltek erre megkérdezték: ,,Uram, most fogod helyreállítani Izrael országát?" Ő azt felelte: ,,Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek az időpontokat és az alkalmakat. Ezeket az Atya szabta meg a saját tetszése szerint. De amikor leszáll rátok a Szentlélek, erő tölt el benneteket, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig." Miután ezeket elmondta, a szemük láttára fölemelkedett, és egy felhő elfedte úgy, hogy tovább már nem láthatták.
Miközben feszülten figyelték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi állt meg mellettük fehér ruhába öltözve, és megszólította őket: ,,Galileai férfiak! Miért álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki közületek az égbe emelkedett, úgy jön el ismét, ahogyan most szemetek láttára a mennybe ment."
Ez az Isten igéje. ApCsel 1,1-11
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
Isten Jézus Krisztust a mennyben jobbjára ültette.
Testvéreim!
Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és kinyilatkoztatás lelkét, hogy megismerjétek őt! Gyújtson világosságot lelketekben, hogy megértsétek: milyen reményre hívott meg titeket, milyen gazdag az a fenséges örökség, amelyet ő a szenteknek szán, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma mirajtunk, hívőkön. Nagyszerű erejét Krisztusban mutatta meg, amikor a halálból feltámasztotta őt, és a mennyben jobbjára ültette. Fölé emelte minden fejedelemségnek, hatalomnak, erőnek és uralomnak, s minden néven nevezendő méltóságnak, nemcsak ezen a világon, hanem az eljövendőben is.
Mindent lába alá vetett, őt magát pedig az egész Egyház fejévé tette: ez az ő teste, és teljessége annak, aki mindent mindenben betölt. Ez az Isten igéje.
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Krisztus magába a mennybe lépett be.
Krisztus nem kézzel épített szentélybe lépett, amely a valódinak csak előképe, hanem magába a mennybe, hogy most az Isten színe előtt közbenjárjon értünk. Nem azért lépett be, hogy többször áldozza fel magát, mint ahogy a főpap minden évben idegen vérrel belép a szentek szentjébe, hiszen akkor a világ kezdete óta már többször kellett volna szenvednie. Így azonban az idők végén egyszer s mindenkorra megjelent, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.
Amint az ember számára el van rendelve, hogy egyszer meghaljon és utána következzék az ítélet, úgy Krisztus is egyszer áldozta fel magát, hogy sokaknak a bűnét elvegye. Másodszor nem a bűn miatt jelenik meg, hanem azok üdvözítéséért, akik rá várnak.
Testvérek, Krisztus véréért megvan tehát a reményünk, hogy beléphetünk a szentélybe. Ezt az élethez vezető új utat a függönyön, vagyis saját testén keresztül nyitotta meg nekünk.
Főpapunk is van, akit Isten az ő népe fölé rendelt. Járuljunk hát hozzá őszinte szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le. Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette.
Ez az Isten igéje. Ef 1,17-23 vagy Zsid 9,24-28;10,19-23
EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus elbúcsúzik tanítványaitól, megáldja őket, és visszatér a mennybe.
Feltámadása után Jézus utoljára jelent meg az apostoloknak, és így búcsúzott el tőlük:
,,Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnapon fel kell támadnia a halálból. Az ő nevében Jeruzsálemtől kezdve minden népnek megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni. Ti vagytok ezeknek tanúi. Én meg elküldöm nektek Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, míg erő nem tölt el benneteket a magasságból."
Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét fölemelve megáldotta őket. Áldás közben eltávozott tőlük, és fölemelkedett az égbe. Ők leborulva imádták.
Aztán nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Állandóan ott voltak a templomban, dicsérték és magasztalták Istent.
Ezek az evangélium igéi. Lk 24,46-53
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Forduljunk, testvéreim, örvendező lélekkel Istenünkhöz, mert a mi Urunk felment a mennybe, elfoglalta trónját Atyjának jobbján, mi pedig várva várjuk dicsőséges eljövetelét!
Lektor: 1. Könyörögjünk Isten szent Egyházáért, hogy a világban tanúságot tegyen Urunkról, Jézus Krisztusról!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Könyörögjünk az Egyház elöljáróiért, hogy az ítélet napján örömmel adhassanak számot a mi lelkünkről!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Könyörögjünk a népek vezetőiért, hogy igazságosságban és szeretetben, békében és szabadságban kormányozzák a népeket!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Könyörögjünk az Egyház tagjaiért, hogy Urunk mennybemenetele adjon erőt nekik a kísértésekben, és hűségesnek találtassanak!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Könyörögjünk egyházközségünkért, hogy egykor mindnyájan együtt lehessünk Krisztusnak és az ő szentjeinek dicsőségében!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Urunk, Istenünk! Segíts, hogy mindig híven szolgáljunk Szent Fölségednek, el ne veszítsük kegyelmed ajándékait, és így folytonosan velünk maradj a földön, míg egykor eljutunk hozzád a mennyei dicsőségbe. Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.
Prefáció:
URUNK MENNYBEMENETELÉRŐL I.
A mennybemenetel misztériuma
A következő prefációt Urunk mennybemenetelének napján mondjuk; mondható Urunk mennybemenetele utáni napokon pünkösd előtti szombatig azokban a misékben, amelyeknek nincs saját prefációjuk.
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, - mi Urunk, szentséges ATyánk, mindenható, örök Isten:
Mert Urunk Jézus, dicsőséges királyunk a bűnt és a halált legyőzte, és az angyalok csodálatára (a mai napon) fölment a mennybe, hogy Istennél értünk, emberekért közbenjárjon - ítélje a VIlágot, és uralkodjék rajta. Ő nem azért távozott, hogy magára hagyja az esendő embert, sőt reménységgel tölt el minket, titokzatos testének tagjait, - hogy követhetjük a MENNYbe, ahová mint az Egyház feje és az élet szerzője érkezett.
A húsvéti öröm ezért kiárad az egész földre, a nagyvilág örvendezve ujjong, a mennyei erők és a hatalmas angyalok, - (a te) dicsőséged himnuszát ZENgik, és vég nélkül mondják: (éneklik:)
Imádság
Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! Te kaptál meg minden hatalmat az Atyától és ebben a hatalomban részesítetted apostolaidat. Ez a lelki hatalom nem uralkodást, hanem szolgálatot jelent. Taníts minket alázatos lelkületre, hogy hűséggel tudjuk végezni ezt a szolgálatot. Taníts, hogy égre emelt tekintettel éljek, életem minden napján szem előtt tartsam, hogy a mennyországban Isten vár rám! Vezess engem Szentlelked által, hogy reményem beteljesedjen és az örök üdvösségre jussak! Hiszem, Uram, hogy a mennyei örök dicsőség várt rád földi életed után, és hiszem, hogy engem is az Atya vár a mennyországban.
Elmélkedés
A görög mitológiából ismerhetjük Cassandra történetét, aki a trójai király leánya, Hektór és Parisz hercegek húga volt. Apollón szemet vetett szépségére, de Cassandra a jövőbe látás, a jóslás képességét kérte szerelméért cserébe. Amikor ezt megkapta, mégis elutasította Apollónt, aki viszont azzal büntette meg őt, hogy jóslataiban senki nem hitt. Így is történt, hiába látott meg mindent előre, senki nem hallgatott rá.
Bár sokan hangoztatják, hogy szeretnék előre ismerni egy-egy döntésük jövőbeli következményeit és szeretnének belelátni a jövőbe, a valóságban a legtöbb ember egyáltalán nem szeretne olyan képességet, hogy ismerje a jövőt, főleg saját jövőjét nem. A görög mitológiában Cassandra karaktere nagyon is igaz és ezt modern korunk tudományos vizsgálatai is alátámasztják. Az emberek többsége jobban szereti izgatottan várni a meglepetéseket, mintsem kiszámítható módon mindent előre tudni. Egyes felmérésekben a megkérdezettek mindössze egy százaléka használná szívesen a jövőbelátás képességét, és kétharmaduk semmit sem szeretne tudni arról, hogy mi várható a jövőben. Azt ugyan sokan mondják, hogy a szerencsejáték számait szeretnék előre tudni, hogy meggazdagodjanak, de ez nagyon komolytalan vágyakozás. A kutatások érdekessége, hogy az egyetlen dolog, amit az emberek többsége szeretne előre tudni, az a születendő gyermek neme, fiú vagy lány lesz-e?
Érdekes, hogy a jövőbe látás vágya az embereknél csupán a földi életre, a földi világra korlátozódik és nincsenek nagyobb távlatai. Pedig jó volna kissé távolabb nézni, örök sorsunk világába. Mi vár ránk a földi élet után? Erre a kérdésre ad választ a mai ünnep, Jézus mennybemenetelének napja. Mire emlékezünk ezen az ünnepen és mit tanít nekünk ez a nap?
Mire emlékezünk ma? Jézus feltámadása húsvétkor történt. Ezt követően az evangéliumi beszámolók szerint negyven napon keresztül megjelent az asszonyoknak, az apostoloknak és a tanítványoknak, azoknak, akik hittek benne. E jelenések, megmutatkozások, a feltámadt Krisztussal való találkozások egy idő után véget értek. A feltámadás utáni negyvenedik napon Jézus az apostolok szeme láttára felemelkedett az égbe. Visszatért a mennybe, ahonnan megtestesülésekor eljött közénk, visszatért a mennyei Atyához, aki elküldte őt. Földi küldetése befejeződött, művét mostantól az ő akarata szerint az apostolok fogják folytatni, akiknek megbízást adott, hogy evangéliumát az idők végéig hirdessék világszerte minden népnek. Ezt az apostoli küldetést az Egyház közössége végzi a történelmi időben.
Mit tanít nekünk az Úr mennybemenetele? Az Úr mennybemenetele azt az ígéretet hordozza, hogy Isten minden embert meghív a mennyországba. Földi életünk véget fog érni a halállal, de Isten bennünket is feltámaszt az örök életre. Mi is eljuthatunk a mennyország örökké tartó boldogságába, az Istennel való életre, ha hiszünk Krisztusban és ő a vezetőnk az üdvösség útján.
Látjuk-e, várjuk-e ezt a jövőt? Vágyakozunk-e arra a dicsőségre, amit Isten mindannyiunknak készít? Úgy tekintünk-e a mennyországra, mint örök otthonunkra, ahol Istennel élhetünk a tökéletes boldogságban a szeretet teljességében?
C. Horváth István Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-02 08:28:15, vasárnap
|
| |
| |
Pont olyan megoldhatatlan, mélyen sistergő konfliktus, amelynek a pápa maga is része.
...... ............
Apró cseppekben, fáradtan, már lassacskán elhalva esik az eső, miközben két fehér ruhás pap karon fogva kíséri a nehézkes járású argentin pápát az oltár mögé. Katolikus misén ritkán tapsolnak, most kiáltásokat is hallani, ahogy a pápa mosolygó arca megjelenik az erdő nyergére néző kivetítőn. Az elmúlt percek szinte feszült csendben teltek, miközben Ferenc egy szakrálisnak legkevésbé nevezhető két dobozépületben készült föl a misére a kivetítő fölött. Az áthatott lelkesedés hullámokban tör rá a több tízezer zarándokra. Nemrég még sikongatva rohantak a pápamobillá alakított fehér Dacia Duster után, amint az megérkezett a Nyeregbe, majd egy hosszú, zötykölődő kört írt le, hogy a keményen kapaszkodó Ferenc integethessen a híveknek. Most csönd van.
A Hármashalom-oltár késői Makovecz-mű, és be is mutat szinte mindent abból, amiért a korabeli Magyarország egyik legnagyobb építészét szeretni és megvetni lehet. A három ív organikusan simul a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó feszítette Nyeregbe, még a felújítás után rászerelt siklóernyőszerű kiegészítés sem tudja azt éreztetni, hogy ezt az épületet nem ide teremtették. Az oltár 1997-ben épült, és ugyanaz az átok szállt rá, ami a művész legtöbb épületére. Hiába a mesterséges és az organikus keveredése, ha a beton jobban bírja az esőt, mint a fa. Ezért kellett már most felújítani, és ez az, amit Makovecz Imre sosem tartott fontosnak.
A siklóernyő alatt papok tömege várja, hogy Ferenc elfoglalja a helyét. Az idős pápa nem jön előre az oltárhoz, a misét ülve celebrálja, egymást követve olaszul, románul és magyarul. Az énekek szintén magyarok, a zarándokok is így imádkoznak.
Néhány órával korábban még emberek tízezrei kaptattak fel a nehéz, lassú, de annál kitartóbb cseppekben hulló esőben a Jézus-hágón. A zarándoklat nem könnyű műfaj, ma se lett azzá. Esernyők, kapucnik és szemeteszsákok alatt roskadó emberek viszik az eső keresztjét a domboldalon, ami hajnal óta szivaccsá itta magát. A sor néha megakad, amikor nagyobb csoport ér fel a Salvator-kápolnához, hogy ráfordulva már lássák a szélesedő tisztást, amelynek a közepén az oltár áll.
Hiába az eső, sokan tíz-tizenkét órát vonatoztak és vezettek, hogy itt lehessenek, és ennyi nem is fogja elvenni a kedvüket. Az oszlopként futó, néha román zsandárbuszokkal kísért tömeg egy része már a könnyű, Csíkszeredáról Csíksomlyóra átvezető részen is énekelt, majd felváltva káromkodott, mert különböző helyzetekre különböző fohászok működnek.
Az oltárral szembeni elkerített kordonok között messze nincsenek annyian, mint korábban vártuk. Százezres becsléseket lehetett hallani, de az időjárás sokakat elijeszthetett, harminc, legfeljebb ötvenezren lehetnek. Az esőben megtett kilométeres séták és a többórás várakozás szinte nem is érződik, mert a tömeg felett a távolban a Csíkszeredát ölelő hegyek és a fényeket hajnal óta tompító sűrű köd kezd elválni egymástól.
Pápai látogatások alkalmával érdemes igazán távolmaradni a szakrális hasonlatoktól, de Ferenc miséje közben elállt a hajnal óta kitartóan zuhogó, bénító eső, először depressziós csepergéssé zsugorodott, majd mire a hátizsákos papok végigjárták a tömeget a kelyhekkel, erőteljes, szúró napsütés lett belőle.
Ritkán látni olyan fesztivált, ahol senki nem iszik alkoholt. Persze ez sem fesztivál volt, csak a tömeg alapján tűnt annak, hiszen a Szigeten már rég tönkretett volna egy napot ez a brutális eső, miközben itt a mise után boldogan kempingező embereket kerülgetnek a hegyoldalban a fáradtan, de különösebb panasz nélkül aláereszkedők.
Ferenc pápaságának pontosan ez a vallásosság az éltető ereje. Ez a pozitív, alulról jövő, minden különösebb pátoszt nélkülöző lokális hit, ami évszázadok óta része volt a Kárpát-Medencének.
És ez a típusú hit pont a kegyhelyek, és különösen a székely mária kultusz térségében erős.
Az argentin pápa politikája, és az egyházon belüli harcok gyakran félreértettek, és ebben a magyar politika is felelős. Magyarországról annyit kapunk a pápából, hogy kedves a migránsokkal. Illetve, ha egészen pontosak akarunk lenni, úgy viselkedik a vándorolni kényszerülőkkel, mint ahogy egy mélyen keresztény embernek viselkednie kell. De a valódi törést a XX. század közepe óta nem az okozza a római katolikus egyházban, hogy Ferenc ,,soros pápa" lenne. A törés a nyitottak és a zártak között van.
Nagyobb kép Link
...... ........... .........
Az egyház egyik fele azt gondolja, hogy a katolicizmus erejét a változatlanság adja, hogy évszázadok óta érintetlen világítótorony a viharos tengeren, amely a legsötétebb időkben is utat mutat az eltévedetteknek. Még ha nem is igaz sok az egyház változatlanságából, vannak könnyedén elfogadható érvei a befelé fordulóknak is, akik azt mondják, nem követni kell a nyájat, hanem vezetni. Ferenc nem közéjük tartozik. A kifelé forduló papság szerint a katolikus egyház csak úgy tudja felvenni a harcot a modern kor küzdelmével, ha képlékeny, alakul, és a mindennapi, élő hitre épít. Az ő hatalmas győzelmük volt a II. Vatikáni zsinat, amelyen bevezették az anyanyelvi misét, és a papok hirtelen az ökumené felé fordultak.
Ennek a kétosztatú vitának nem lesz hamar vége. Minél határozottabban lép egyik irányba egy pápa, annál erősebben húzza vissza a következő, mert az egyház egyensúlyra törekszik. Ferenc pápa viszont folytonos törésvonalakon áll az egymással szembefordult oldalak között. És a romániai pápalátogatás is valami ilyesmiről szólt. Ez a látogatás nyitás volt Románia és a keleti egyházak felé, és gesztus a székely katolikusoknak, akik olyan régóta vártak már egy hasonló gesztusra.
Persze ez a gesztus grammra ki volt számolva, ezt mutatja Ferenc útja Románián át, ahol csak egyetlen állomás volt Hargita megye. Ahogy ezt mutatja az is, hogy Magyarországot csak két névleg jelentős, politikailag viszont tökéletesen súlytalan szereplő, Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt határon túli kapcsolatokért is felelős miniszterelnök-helyettes képviselte. A valódi hatalom, Orbán Viktor, nem jelent meg. Erre természetesen rá lehet vágni, hogy egy napon van a pápa miséje a Bajnokok Ligája-döntőjével, Orbán pedig végre gyülekezetet választott, de szinte biztosan nem ez történt.
Nehéz elképzelni Magyarországról, hogy milyen lehet kisebbségben élni egy másik nemzetben, de többségben a szűken vett környezetünkben. Elsőre egyszerre kényelmes és mélyen zavarbaejtő, amikor az ember átutazik Erdélyen, majd többszáz kilométernyit vezet olyan falvakon keresztül, ahol a román szó van többségben, hogy végül kikössön egy Lidlben, ahol természetes, ha magyarul szól hozzá az eladó. És legalább ilyen furcsa lehet ez Hargita megye román ajkú lakosainak. Nehezen megoldható, folyamatosan, sokáig sistergő konfliktus ez, pont olyan, mint amelyben Ferenc maga is részt vesz.
Ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől,
- mondta a Magyarországon soros pápának csúfolt Ferenc a magyarországi magyaroktól ezer hosszú, de nehezen elszakítható érzelmi szálon függő hargitai katolikusoknak. Mert szerinte a csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/ 24.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csiksomlyo szentmisék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2019. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
333 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 580
- e Hét: 23640
- e Hónap: 56794
- e Év: 290541
|
|
|
Offline
