|
 2/6 oldal 
|
Bejegyzések száma: 50
|
|
|
|
|
|
2019-08-28 19:16:14, szerda
|
| |
| |
Baba néni a vátesz.
Volt egy kolléganőm, mindenki Baba néniként tisztelte. Érdekes neve valószínű gyermekkorából maradt rá. Művelt és intelligens, viselkedő, ógörög verseket idéző, szórakoztató és jó humorú volt. Magánéletéről csupán annyit tudok, hogy szenvedélyesen szerette az aranyat. Ha egy unciára szert tehetett, az maga volt a boldogság. Történt, hogy egy reggel igen feldúlt állapotban érkezett, kérdésemre elmondta, valakivel éppen üzletelt, és Királyvízzel tesztelte az árut, amit sikerült neki tökéletesen feloldania. A veszteség mértékét az arckifejezéséből grammra tudtam. Szó szót követett, elmondtam én is mennyire szeretnék szép aranyláncot stb. Baba néni kedvesen rám nézett és azt mondta: dolgozz rendesen és majd lesznek szép ékszereid, igaz, majd nem mered felvenni őket, mert kitépik a nyakadból. Senki sem meri majd hordani az ékszereit olyan világ jön.
Lám nap, mint nap olvashatjuk a hírekben, hogy az utcán kitépték X-nek Y-nak a nyakából a láncot, és azon kapom magam én is eldugom vékonyka alig értékes láncomat.
Hát eljött az ,,olyan" világ?
Baba néni ezt honnan tudhatta sok évtizeddel ezelőtt?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-26 18:10:25, hétfő
|
| |
| |
Arany-Tóth Katalin : Mesemúltban
Valamikor réges-régen,
képzeletben gyufaárus voltam.
Otthonok meleg fényénél fáztam
koldus-hideg kapualjban.
Álmomban
Nap voltam, szél voltam,
esőként hulltam a földre.
Hollószárnyak röpítettek
vadvirágos, zöldellő rétekre,
tündér-leplet terítettem
bélpoklos, fekete sebekre.
Vágytam, hogy lehessek
könny-harmat reggelek,
regés szivárvány-egek,
s legendák ismerőse:
didergő királyok,
jávorfát öntöző leányok,
faragott furulyák
csöndes könyörgése.
Örökkön keresve, futva és elesve
utaztam a Föld körül,
csillagok közt, holdsugárban,
lebegve, magányos-nesztelenül.
Mesemúltból visszatérve,
vállamon maradt egy kék palást.
Rózsám tüskéje, mint a hajnal tiszta fénye,
s mint anyám, gyermekem, szerelmem ölelése,
mind, mind engem vigyáz.
Hitem, s igazam bennem érik,
s bár vagyonom szűken mérik,
tudom, hogy mi fontos, megmarad.
Lábaim már nem sietnek,
Utamon törött szárnyú angyalok
szelíd mosollyal követnek -
a Világgal egy vagyok.
S te édes-szomorú,
gyermeki varázs-világ,
úgy lobogsz bennem most is,
mint rőt gyertyaláng...
s ringatsz, ringatsz,
mint hajdani mesékbe halkuló,
hulló csillagok vágyaiba temetett
- de el soha nem feledett -
álmot hozó, örök éjszakák.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-26 18:03:40, hétfő
|
| |
| |
Kassák Lajos : A nagy kérdőjel
Mindig keresek valamit.
Olykor mintha a szívem
mintha a szemem
mintha a kezem
hiányozna.
Zárt pilláim mögött
a világosságot keresem
a hajnal szép fiatal lányát
s íme elfűrészelhetetlen rácsaival
elém áll az idő
kívüle mintha nem is lenne más
és parancsokat oszt.
Érzem hogy most
ebben a meghatározhatatlan órában is
szerethetnélek téged
ha meglenne a szívem
fölfedezhetném a szabadító csillagot
ha meglenne a szemem
gyilkosunk kezéből kiüthetném a fegyvert
ha meglenne a kezem.
Átvérzett kötés borítja homlokom
s nem tudom hol sebesültem meg.
Bénultan állok
és nézem hogy elvérzik
életem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kassák Lajos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-25 13:04:52, vasárnap
|
| |
| |
Böszörményi Zoltán - Az ámulat kútja
Míg a hajnalpír a domb csípőjén tétovázik,
degeszre tömött zsákokat cipel a képzelet,
magányos szőlőkarók között matat a reggel,
cammog az idő,
magában beszél,
megáll,
újra elindul,
megáll,
hallgatózik.
A folyó túlsó partján míg a szél kifújja magát,
Jajdon kertjei felett
füstcsíkokat terel a gondba merült emlékezet.
A görbe hátú látszat árnya átballag az udvaron,
a deszkakerítésnek dől a fény,
morzsákat szór szerteszét.
Titokcserepek közt lépked a lélek,
csodát rügyezik az akarat,
a vézna nyár, mint kinek semmi dolga,
az üres söntés mögött üldögél.
Csendesen ragyog ma a minden,
a tájon meztelenül szalad át a pillanat,
bámulják a kapuk tátott szájjal,
az ámulat kútjába kövek hullnak.
Szilágyi István 80. születésnapjára
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-25 13:00:12, vasárnap
|
| |
| |
Turcsány Péter - Életnyitány (Triptichon)
Könyörtelen, éles, kemény
vídia-kamasz voltam én,
mivé a konok dac tett,
jellemem csupán az lett.
Szememben a szomorúság
volt legősibb fegyverem,
ha visszanézek, a jóság
ült hullámzó lelkemen.
Álltam csak gőgős tévhitek
hamisan ácsolt állványain,
láttam - mögöttük ház, haza
nem nőtt, csak pusztult tovább.
Mi tartott mégis erőt ragyogni
holdfény-kráteres csendben?
Rejtőzkodő némaságban hangok
kockáit rázni kezdtem.
II.
Életem nyitánya,
'hatvanhét,
erdőnyi kiáltásom
hallom még.
Nem szűnhet meg az a
segélyszó,
kórus nélkül is
vezényszó,
féltve tömnék el azt
a zsákot,
mit a szellem lángfoga
kirágott,
de mint palackból hűség
szelleme,
kamaszlélekből ömlött
hű zene.
III.
Ti, idő sodorta
barátaim,
hoztok derűt rám
vasárnapin,
emlékezni tenger-
szemekre,
pillanat-szemcsék közt
szemelgetve:
ragyogó léleknek oly
ruháját,
mit fodrai közt
szépség jár át,
visszatérni az örök
körbe -
hol maga Isten kapott
ölbe!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-25 09:22:36, vasárnap
|
| |
| |
Nemes Nagy Ágnes : Férfi, nő
A férfi
Kiszívtam ép foga közül a nyelvét,
mint csonthéjából gyönge osztrigát.
Körülöleltem csípőjén a földet,
és azt hittem: odaadta magát.
A nő
Fölém hajolt, mint sűrü felhő.
Villódzott, míg a számra lelt.
Forró keze bőrömre simult,
és azt hittem, hogy megölelt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemes Nagy Ágnes |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-25 09:03:25, vasárnap
|
| |
| |
A szerelem úgy viszonylik a szexushoz, mint a tagolt beszéd a makogáshoz. Jellemző nyavalyás korunkra, hogy míg egyfelől kimondja (főképp csak úgy a levegőbe) a nő egyenjogúsítását, másfelől ezt is nemi regresszióra használja fel. Szerelempárti vagyok. Hogy mi a különbség a szerelem nemisége és a puszta nemiség közt, azt annak, aki nem tudja, úgyis hiába magyaráznám. Ha angyaloknak nyelvén szólnék is, akkor sem értené. Az a különbség, ami a marharépa és a manna, a rossz vers és a jó vers között.
Nemes Nagy Ágnes[
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemes Nagy Ágnes |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/6 oldal
|
Bejegyzések száma: 50
|
|
|
|
2019. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
50 db bejegyzés |
| e év: |
634 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 442
- e Hét: 1408
- e Hónap: 10994
- e Év: 79914
|
|
|
Offline
