|
2019-11-11 12:26:35, hétfő
|
| |
| |
Anselm Grün írásából részlet
Három példát is hoz az Ószövetségből:
A Biblia soha nem tökéletes és makulátlan embereket állít elénk a hit példaképeiként, épp ellenkezőleg, olyan embereket, akiket súlyos bűn terhel, és a mélységből kiáltanak Istenhez.
Ilyen Ábrahám, aki Egyiptomban megtagadja a feleségét, húgának mondja, mert előnye származik belőle. Ennek eredményeként a fáraó felveszi Sárát háremébe. Istennek személyesen kell közbelépnie, hogy a hit atyját megszabadítsa hazugságától (Ter 12,10-20).
Ilyen Mózes, aki kiszabadítja Izraelt Egyiptomból.
Mózes gyilkos: haragjában megölt egy egyiptomit. Először saját alkalmatlanságával kell szembesülnie, melyet a csipkebokor képében lát visszatükröződni, hogy kudarcot vallott emberként Isten a szolgálatába fogadja.
Ilyen Dávid, Izrael példás királya, minden királyok mintaképe. Súlyos bűnt követ el akkor, amikor Batsebával, Urija feleségével hál. Amikor aztán Batseba teherbe esik, megparancsolja, hogy hagyják magára a csatában a hettita Uriját, akit így könnyen megölnek.
Az Ószövetség nagy, jelentőségteljes és útmutató személyeinek először bűnük és tehetetlenségük mélypontján kellett túljutniuk, hogy reményüket egyedül Istenbe vessék és hagyják, hogy Isten átalakítsa őket, ezáltal a hit és az Isten iránti engedelmesség eszményképeivé váljanak.
Mi is hányszor és hányszor érezzük a tehetetlenségünket (bűneink súlyát) az életünk különböző helyzeteiben. A reményvesztettség idején bizalmunkat vessük egészen Istenbe. Ha őszintén az Ő kezébe tesszük vágyainkat, gondjainkat, Ő a rosszból is jót fog kihozni, gondoskodik. Ebben biztosak lehetünk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
|
|
Offline
