|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 12:54:30, vasárnap
|
| |
| |
"Jézus Krisztus nagy megaláztatást szenvedett el, ezért magasztaltatott fel oly dicsőségesen. Megaláztatásában maradéktalanul betöltötte és elhordozta mindazt, amit az Atya rábízott, ezért nyerte el az Atya kitüntetését. Megdicsőülését is népe javára használja. Nem csodálatos, hogy a mindenség Ura egyúttal a bűnösök Megváltója? Van egy személyes barátunk, a Király udvarában; sőt, ez a barátunk a trónon ül! Minden hatalmát felhasználja azok érdekében, akik reá bízzák dolgaikat.
Jöjj barátom, tedd le minden dolgodat és egész életedet azokba az átszegezett kezekbe, amelyeké immár a királyi hatalom és dicsőség."
C. H. Spurgeon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Spurgeon idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 12:46:49, vasárnap
|
| |
| |
Krisztus felmagasztaltatása és isteni hatalma javunkat szolgálja. Felmagasztaltatott, hogy "legyen", és "adjon". Azért tette Isten fejedelemmé és üdvözítővé, hogy azoknak, akik elfogadják uralmát, mindent megadhasson, amire csak szükségük van. Krisztus Jézusnak semmije sincs, amit ne akarna a bűnös megváltására felhasználni, és benne semmi sincs, amit kegyelméből ki ne akarna árasztani ránk. Összekapcsolja uralkodói és megváltói mivoltát, egyiket sem gyakorolja a másik nélkül; és felmagasztalását arra használja, hogy az embereket megáldja. Van valami más, ami ennél nagyobb reménységet támaszthatna az üdvösségét Krisztusban kereső bűnösben?
C. H. Spurgeon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Spurgeon idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 12:37:50, vasárnap
|
| |
| |
Mennybe ment Urunk dicsőségének reményt kell keltenie minden hívőben. Krisztus "Fejedelem és Üdvözítő". Az emberek megkoronázott, Isten trónján ülő Megváltója, az élet és a halál teljes jogú Ura. Az Atya Őt rendelte minden ember közvetítőjévé, és a Fiú megelevenítetheti azt, akik akar. Amit Ő megnyit, azt senki be nem zárhatja. Szavára egyetlen pillanat alatt megszabadulhat a halál és a pokol kötelékeivel megkötött lélek. Kinyújthatja királyi pálcáját, és akit megérint, az életet nyer.
C. H. Spurgeon |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Spurgeon idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 12:30:43, vasárnap
|
| |
| |
A feltámadott, élő Jézus Krisztus kimondhatatlan dicsőség és hatalom birtokosa. Már nem az ellenségei előtt alázatos "fájdalmak embere" többé, nem is a munkával vesződő "ács fia", hanem feljebb emeltetett minden fejedelemségnél és hatalmasságnál, és neve dicsőségesebb minden más névnél. Az Atya neki adott minden hatalmat mennyen és földön, és Krisztus ezt a hatalmat arra használja, hogy folytassa a kegyelem munkáját.
C. H. Spurgeon |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Spurgeon idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 12:23:39, vasárnap
|
| |
| |
"Senki sem kívánja tőled azt, hogy egy halott Jézus Krisztusban higgy, hanem hogy higgy abban az Úrban, aki - noha meghalt a bűneinkért, feltámadott a megigazulásunkért. Úgy járulhatsz az Úr Krisztushoz, mint élő és jelenlévő barátodhoz. Ő nem puszta emlék, hanem örökké élő személy, aki meghallja imáidat és felel rájuk. Ő él, hogy folytassa azt a művet, amelyért egykor feláldozta az életét. Az Atya jobbján ül és közbenjár a bűnösökért, így teljességgel meg tudja váltani mindazokat, akik általa mennek az Atyához. Jöjj, és fordulj az élő Megváltóhoz, ha ezt idáig még nem tetted meg."
- C. H. Spurgeon - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Spurgeon idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 12:02:15, vasárnap
|
| |
| |
Nem vagyok én költő
Nem vagyok én költő, de rímes szavakkal;
Ha tétovázva is, de áldó ajakkal
Én most hálát mondok.
Hála-napsugara érintette lelkem,
S a szunnyadó dallam életre kelt bennem.
És most verset írok.
Gyöngyharmatos rétnek színpompáját látva;
Ha hűs erdő felém karjait kitárja,
Eloszlik a gondom.
Béke költözik be zaklatott szívembe,
S e fenséges érzés ad tollat kezembe.
Azt versben elmondom.
Ringó kalászerdők, gyümölcstermő ágak,
Élet drága ízét nékem felkínálnak.
Erről szól az ének.
Az áldás mindig több, mint a munkám bére;
Ezért a többletért mondok most cserébe
Hálát az Istennek.
Ha csillagos égbolt tündöklését látom,
Vagy egy virágbimbó kinyílását várom,
Rímek kelnek bennem.
Gőgicsélő gyermek nevetését hallva,
Idős embert békés mosollyal meghalva,
Írni késztet engem.
Meggyötört arcokon, ha ismét mosoly kél,
A kétségbeesett szív többé már nem fél,
Engem mélyen meghat.
Célját vesztett ember, ha önmagára lelt,
S egy elesett embert már ő is felemelt.
Szebb hálát nem adhat.
Én nem vagyok költő, de ha bűnös embert,
ki soha nem tisztelt sem Istent, sem embert,
Imádkozni látok,
Ihlet jön szívembe, hogy mondjam el másnak,
akik ily nagy csodát soha még nem láttak.
- És új csodát várok.
Vajda Pál |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 11:39:58, vasárnap
|
| |
| |
Elmúlt a nyár
Elmúlt a nyár s a nappalok
Mint Függönyözött ablakok,
Kevés Fényt adnak s jön a tél;
A vándormadár útra kél.
Még visszanézek: mit adott
A nyár, ha munkás aratott...
Volt-e gyümölcs bőven a fán,
Hogy az áldásból, mi jut rám?
A munkáskéz most megpihen;
A szív azt kérdi, mit tegyen
Az Úr elé, az oltárra,
Hogy ne legyen adóssága?
De az eszünk számolni kezd:
"A szorgalmam jutalma ez,
Amit gyűjtöttem, mind enyém,
Nem az én gondom a szegény!"
A lélek hangja rendre int:
"Tél után, tavasz jön megint,
S ha hálátlan marad szíved,
Az új magot majd, hogy veted?"
"Elfelejted, Ki esőt ád,
Napsugarát, Ki hinti rád?
Istent, Ki karod emeli,
Ki benned fiát szereti?!"
Vajda Pál
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 11:32:44, vasárnap
|
| |
| |
,,Mert vak állatot hoztok áldozatul, és nem tartjátok rossznak. Sántát vagy bénát hoztok, és nem tartjátok rossznak. De vidd csak azt a helytartónak: kegyes lesz-e hozzád, és szívesen fogad-e? - mondja a seregek Ura." Malakiás 1,8
Isten népe számára nem volt kérdés, hogy milyen áldozati állatokat kíván tőle az Úr. Ezeknek hibátlanoknak kellett lenniük. Isten elvárta Izráeltől, hogy nyájainak legkiválóbb állatait áldozza föl. Isten mindig a legjobbat kívánja tőlünk.
De mit tettek az izraeliták? Vak, béna és beteg állatokat áldoztak Istennek. Hiszen a válogatott jószágokat igen magas áron lehetett értékesíteni a piacon, és szaporítás szempontjából is azok voltak a legjobbak. Ezért azután Istennek a selejtet kínálták fel, ezzel kifejezve: ,,Az Úrnak ez is elég jó."
Mielőtt azonban felháborodva és megvetően néznénk ezekre az izraelitákra, gondoljuk csak végig, hogy mi, a 20. század keresztyényei vajon nem szégyenítjük-e meg ugyanúgy Istent akkor, amikor a legjobbat visszatartjuk Tőle?!
Egész életünket azzal töltjük, hogy vagyont halmozunk fel, nevet szerzünk magunknak, hogy örvendezhessünk az élet szép dolgainak, és Istennek mi marad: egy kiégett élet nyomorúságos vége. Legjobb képességeinket üzleti és hivatásbeli életünkben használjuk fel, és az Úrnak esetleg csak szabad estéinket és hétvégéinket adjuk.
Gyermekeinket ennek a világnak neveljük, arra biztatjuk őket, hogy sok pénzt keressenek, ,,Jó partit csináljanak". De nem tárjuk szemük elé az Úrért való munkát, mint olyan utat, amiért érdemes küzdeni. A missziói munka jó dolog, de mindig mások gyermekei, és nem a mieink számára.
Drága ruhákat hordunk, és el vagyunk magunktól ragadtatva, ha levetett holminkat valamiféle jó célra odaajándékozzuk.
Mindezzel azt fejezzük ki, hogy végső soron az Úr számára minden elég jó, de a legjobbat magunknak tartjuk meg. És az Úr erre azt mondja: ,,Menj csak, és ajánld fel ezt a köztársasági elnöködnek. És majd meglátod, örül-e majd." Miért cselekszünk úgy Vele, ahogy soha nem tennénk a köztársasági elnökkel?
Isten a legjobbat kívánja tőlünk abból, amink csak van. Hogy a legjobbat adjuk Neki. Teljes becsületességgel el kell határoznunk, hogy ezentúl mindig a legjobbat kapja tőlünk.
William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-17 11:27:44, vasárnap
|
| |
| |
,,Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét?!" (Mt 10,25)
Ha valakit a világ eretneknek, csalónak, hazugnak és lázadónak mond, az biztos jele annak, hogy az illető jóravaló ember, hasonló az ő Urához Krisztusához, mert őt ugyanilyennek mondták, és gyilkosai által el kellett ítéltetnie és keresztre feszíttetnie. Ha engem prédikátor létemre a világ ördögnek tartana, ugyan mit érdekelne engem, ha tudom, hogy Isten szerint angyal vagyok? Tartson engem a világ csalónak, amíg jólesik neki, hisz közben Isten hűséges szolgának és sáfárnak tart, az angyalok társuknak, a szentek testvérüknek, a hívők atyjuknak, a nyomorult lelkek gyógyítójuknak, a tudatlanok világosságuknak; Isten pedig igazolja ezt, az angyalok is minden teremtménnyel együtt. Ej, szépen szemembe hazudott a világ az ördöggel együtt, mikor szidott és gyalázott! Ugyan milyen nyeresége volt rajtam? Mekkora kárt okozott nekem?
Luther Márton |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2019. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
533 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35918 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1621
- e Hét: 15195
- e Hónap: 27070
- e Év: 214872
|
|
|
Offline
