|
 2/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 47
|
|
|
|
|
|
2019-06-24 19:08:14, hétfő
|
| |
| |
Szent Iván-nap
jún. 24. Keresztelő Szent János (Virágos Szent János) ünnepe. A → napfordulókat már a keresztény vallás létrejötte előtt megünnepelték Egyiptomban és néhány közelkeleti népnél. A keresztény világban a nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az 5. sz.-ban lett általánossá. A szent tiszteletére gyújtott → Szent Iván-i tüzet kapcsolatba hozták a napfordulóval, a tudós fényszimbolika egyházi magyarázatának kiindulópontja János evangéliuma (3:30) lett: ,,Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom". A keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket (→ hiedelem) és → rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. - Hazánkban a 16. sz. óta biztosan, de valószínűleg már régebben is örömtüzet gyújtottak ezen az ünnepen. A magyar régiségben a jún. hónapot Szent Iván havának nevezték. A tűzgyújtást tűzcsóvák forgatása (lobogózás) és hazánk egyes területein, főleg Nyitra megyében hosszú éneksorozat: a → Szent Iván-i ének éneklése kísérte. Más → mágikus eljárások, cselekmények és hiedelmek vízzel, növényekkel, füvekkel, virágokkal, gyümölcsökkel kapcsolatosak. Már Bod Péter említette a 18. sz.-ban azt a más népeknél is ismert hiedelmet, hogy ilyenkor a kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye. Az ünnep estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak, s ezt a ház elejére szokták akasztani → tűzvész ellen. Az olyan anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad gyümölcsöt ennie. A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt, → mágikus tárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; Szeged vidékén a fog- és hasfájás orvossága volt, Baranyában a sírokra is tettek a sült almából. Csongrádon azt tartották, hogy a tűzbe azért kell almát dobni, hogy az elhunyt rokonok is élvezzenek a gyümölcsből. Szerelemvarázsló (→ szerelmi varázslás) szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz, éppúgy mint → esővarázslás. A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszéd népektől kerültek hozzánk, másrészt egyházi közvetítéssel. Érdekes, hogy a népi kultúrában a szlávos Szent Iván név használatos e nap és rítusai jelölésére. - Irod. Bellosics Bálint: Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez (Ethn., 1902); Marót Károly: Szent Iván napja (Ethn., 1939); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás (Bp., 1964); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I-II. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (Bp., 1977).
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-24 19:06:20, hétfő
|
| |
| |
Szent Iván-i ének
Tyüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk.
Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,
A másikon űnek szíp öreg emberek,
Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,
Negyediken űnek szíp ifjú leginyek.
A hosszú éjszakára, s az ünnep patrónusára Szent Jánosra:Virágos
Szent-János,
Éjszakád világos:
Míg előtted leszek,
Tiszteletet tészek,
Csak addig világos;
Légy aztán homályos.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-22 21:09:39, szombat
|
| |
| |
Sütő András
1927. június 17-én született Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író.
Sütő András élete végéig hű maradt életműve eszmei vezérfonalához:
"NEM FÖLFELÉ TÖRÖK URAM: VISSZA AZOK KÖZÉ, AKIK KÖNNYEIKKEL EGÉSZ RÓZSAKERTET NEVELHETNÉNEK".
( Nagyenyedi fügevirág)
Sütő András, Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író,a romániai és az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb alakja a mezőségi Pusztakamaráson (Kolozs megye) született, 1927. június 17. - meghalt, Budapest, 2006. szeptember 30.
Regényei, esszéi és drámái a hetvenes évek elejétől kezdődően a kisebbségi magyarság sajátosságának, értékeinek védelmében emeltek szót, művészi minőségükkel pedig a kisebbségi magyar irodalmakra irányították a figyelmet, az egyetemes magyar irodalom élvonalához tartoztak.
Az erdélyi magyarság emberi jogainak védelmében többször fordult nemzetközi fórumokhoz.
Amikor a hetvenes-nyolcvanas években rengeteg magyar, köztük sok író áttelepül Erdélyből Magyarországra, Sütő András Marosvásárhelyen marad......
1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását. Magyarországon publikált.
Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve.Ezután - a törvényes tiltással dacolva - minden munkáját Magyarországon jelenteti meg, új színdarabjait is ott játsszák. Sok éves együttműködése a Nemzeti Színházzal; politikai kiáltványainak rádiós megszólaltatásában (is) Sinkovits Imrével; a politikai vihart kavaró Advent a Hargitán című színmű bemutatása 1986. január 2-án valósággal közéleti fordulatot jelentett a határokon túli magyarsággal kapcsolatos budapesti politikában. A román hatóságok tiltakozása ellenére bemutatott Advent... 1997-ig szerepelt folyamatosan a színház repertoárján, eljutott számos határon túli magyar városba, Bécsbe, Párizsba, s a Nemzetiben 285 előadást ért meg.
1990. március 19-én a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, a RMDSZ székház ostromakor veszítette el bal szeme világát.Budapesten ápolják, majd Amerikában kezelik. 1990 novemberében Strasbourgban Catherine Lalumière-rel, az Európa Tanács főtitkárával találkozik, és beszámol neki a marosvásárhelyi eseményekről.
Több nyílt levélben követeli az ártatlanul bebörtönzött magyarok szabadon bocsátását.Hosszú betegség után, 2006. szeptember 30-án éjjel Budapesten hunyt el.Temetése október 7-én Marosvásárhelyen volt és a református temetőben, a Bolyaiak sírjának közelében helyeztek végső nyugalomra.
LEGYEN ÁLDOTT HALÓ PORAIBAN IS!!!
"Békésebb nyughelyet keresve elvándorolhat a madár, a kárpáti gímszarvas, szélfútta magvainak útján a gyökeres fa is, ám kegyes-kegyetlen szülőföldjét lélekcsonkulás nélkül az ember el nem hagyhatja."
Írja Sütő András:Advent a Hargitán drámája előszavában.
Sütő András, Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író,a romániai és az egyetemes magyar irodalom egyik nagy alakja a mezőségi Pusztakamaráson (Kolozs megye) született, 1927. június 17. - meghalt, Budapest, 2006. szeptember 30.
Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve emelte az élvonalba.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-22 19:26:40, szombat
|
| |
| |
Weöres Sándor
1913. június 22-én született Weöres Sándor, Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós.
Hála-áldozat
Szememnek Ady nyitott új mezőt,
Babits tanított ízére a dalnak,
és Kosztolányi, hogy meg ne hajoljak
ezt-azt kívánó kordivat előtt.
Kölyök-időm mennykárpitján lobogtak
mint csillagok, vezérlő tűzjelek.
Hol e gyönyör már? jaj, csak a gyerek
érzi minden pompáját a daloknak.
De mit tőlük tanultam: őrzöm egyre.
Három kanyargó lángnyelv sisteregne,
ha fejemet izzó vasrácsra vetnék.
Oltáromon vadmacska, páva, bárány:
három költő előtt borul le hálám.
Bár a homokban lábnyomuk lehetnék.
Weöres Sándor
Weöres Sándor ( Szombathely, 1913. június 22. - Budapest, 1989. január 22.) Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós.
A magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja. Felesége, Károlyi Amy költő.
"Weöres Sándor valódi nagy költő, az is kétségtelen, hogy akinek füle van hozzá, annak rendkívül vonzó költő, de hogy kinél mennyivel nagyobb vagy kisebb korunk legnagyobb költői közül - arra nincs mérce. Ezért azt mondhatjuk, hogy századunk kitűnő magyar költészetében Weöres Sándor a másoktól legkülönbözőbb költő."
Hegedűs Géza
Szobor: Szombathely: Weöres Sándor szobra, Veres Gábor szobrászművész alkotása.
Az alkotó az idősödő költőt jeleníti meg. Padjának támlájába a következő sorokat vésték:
,,Ez a város születésem helye....
ma a Perint habjával van tele,
úszik a híd, düledez a partfal,
ó bár oltalmazná ezer angyal."
1965-ben a nagy szombathelyi árvíz idején ezekkel a sorokkal dedikálta kötetét egy barátjának az író, és a jelenben ezen idézet mellett üldögél nyugalomban és a kedvenc macskáját simogatva.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Weöres Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-22 18:53:23, szombat
|
| |
| |
Egyed Emese - A vidámság a szemzugban lakik...
A vidámság a szemzugban lakik,
az arc gödreiben, a szó gödreiben
a gond fedele alatt, a szótlanság
titokzatos árnyékában.
Velünk kel, velünk nyugszik,
várja, hogy szétáradjon,
mint a forrás a hóban -
mint a derű szívünkben.
Egyed Emese (Kolozsvár, 1957. július 5. -) pedagógus, egyetemi tanár, költő, irodalomtörténész. Egyed Péter költő testvére, Egyed Ákos történész lánya.
Díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1992),Látó-nívódíj (1994), Déry Tibor-díj (1995).
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 47
|
|
|
|
2019. Június
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | |
| 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
| 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | |
| 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | |
| 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
47 db bejegyzés |
| e év: |
634 db bejegyzés |
| Összes: |
10005 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 266
- e Hét: 783
- e Hónap: 4533
- e Év: 73453
|
|
|
Offline
