|
2/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 183
|
|
|
|
2022-09-16 06:21:27, péntek
|
|
|
Grigo Zoltán:
Hosszú ideje kerestelek,
én, a fél évszázad vándora,
fekete hajam már megőszült,
arcom belepte az út pora.
Kerestelek, tudtam, hogy vársz rám,
téged én is nagyon vártalak,
vártam, hogy megüzend, hogy fázol,
mert régóta nem süt rád a nap.
Jöttem száguldó fellegekkel,
vad szelek kísérték utamat,
remegő szívvel szálltam hozzád,
siettem, hogy betakarjalak.
Simogatták szemem útközben
égből szálló, langyos permetek,
azt súgták, hogy akire vártál,
lám: neked most újraszületett.
Megérkeztem, végre itt vagyok,
zúgó szelek szárnyán jöttem én,
felkaplak és viszlek magammal,
elviszlek magammal messze én.
S hogyha letörölted arcomról
a nélküled bejárt út porát,
kérlek, fogadd be a szívedbe
a fél évszázad fáradt vándorát.
|
|
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
2021-12-17 11:47:12, péntek
|
|
|
Lackfi János
Ha valaki nem fogad be téged,
hagyd el azt a házat, de még a várost is,
rázd le a lábadról a port,
mintha ott sem jártál volna soha.
Nem keményszívűség ez,
nem bosszú, csak meg kell tanulnod
nem túldrámázni az ilyen helyzeteket.
Nem kell győzködni, így meg úgy,
felesleges udvariassági köröket futni,
nem kell abban gondolkodni,
hogy majd ha szeretettel reagálsz,
ő szépen megérti, elfogadja,
és nem kell szépítgetned azt a képet sem,
amely rólad él majd benne.
Nem kell kikérni a véleményét,
jól hallottad-e,
nem kell ajánlkozni,
hogy segíthetsz-e valamiben,
távozz feltűnés nélkül,
értsd meg, hogy ilyenkor
már nem ott van a helyed.
Egyszerűen ő nem rád van bízva,
nem tudsz rá hatni,
nem azért, mert rosszabb a többinél,
nem azért, mert rosszabbul csináltad,
hanem mert ilyen a dolgok természete,
az a gyógyszer, amely segít rajtad,
a testvéredre talán hatástalan.
Lehet, hogy másvalaki szavára
hipp-hopp megnyílik majd a szíve,
egyszerűen mert máshogy mosolyog,
jobban tetszik a hangszíne,
vagy más szinonimákat használ.
És az is lehet, hogy még idő kell neki,
légy nyugodt, a te Urad küld majd
hozzá másokat, nem végzett vele,
sosem fordít hátat senkinek.
És meghagyja neki a szabadságot is,
hiszen ha Isten ellen nem dönthetne,
csak mellette, az már kényszer volna.
Mikor Jézust kemény beszéde miatt
tömegével hagyták el a tanítványok,
nem szaladt utánuk, nem unszolta őket,
hogy alapvetően Isten szeret,
nincs gond, nincs baj, jöjjenek vissza.
Hanem szomorúan a tizenkettőhöz fordult,
és megkérdezte, ők is el akarnak-e menni.
Szóval leginkább azért rázd le
lábadról a port, ha Isten üzenetével
falba ütközöl, mert ha úgysem hatsz rájuk,
csak az idődet vesztegeted.
És azoktól veszed el,
akik tényleg rád vannak bízva.
|
|
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
2021-11-08 06:12:16, hétfő
|
|
|
Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.
Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.
Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.
Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:
Kétségeim az örvényekbe szórom.
A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol - és mindenütt leszek.
Reményik Sándor
|
|
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
2021-08-12 07:02:46, csütörtök
|
|
|
Mihail Eminescu
A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké
A mának arca tűn elő.
Ha ember távozik a földről,
Helyére nyomban más hatol,
S az esti nap mikor lenyugszik,
Egyúttal fölkel valahol.
Úgy látod: mindig egy a gázló,
Csak rajta más hullám suhan;
Úgy látod: mindig, minden ősz más,
Egy lomb hull mégis lassúdan.
Vak éj nyomán a drága reggel,
A szép királyasszony libeg -
Még a halál is csalfa látszat,
Új életünket őrzi meg.
Egy ősigazságról beszélnek
Parányi percek, nagy korok:
Halhatatlan az Univerzum,
S a végtelen körül forog.
Ezért, ha illan ez az év is,
S a múltba mállva szétomolt,
Lelkedben ott a kincs örökre,
Amely valaha benne volt.
A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
Szemedben mégis folyva-folyvást
A mának arca tűn elő.
A csillogó s a változó táj,
Az elszáguldó földkerek:
A Gondolat fényzáporában
Örök-egyformán szendereg.
(Dsida Jenő fordítása)
|
|
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
2021-08-10 06:45:56, kedd
|
|
|
Baranyi Ferenc - EGYSZERŰ
Oly egyszerű ez: ha elvesztelek -
belepusztulok. Bármi lesz veled:
autó üt el, cserép zuhan le rád,
vagy ravatalod lesz a betegágy -
én utánad halok, nincs más utam.
A sorsomat kezelni egymagam
már túlontúl önállótlan vagyok,
élek, ha élsz - s ha meghalsz, meghalok.
Oly egyszerű ez. Semmi komplikált
nincs abban, hogy csakis harmóniát
fog fel fülem, hangom is puszta csend,
ha nincs másik hang, mellyel összecseng.
Megírták mások már, mi vagy nekem:
lányom, anyám, húgom és kedvesem,
testnek s kenyér, parasztnak a föld,
prófétának ige, mely testet ölt,
te vagy a fény az éjszakában - oly
banális mindez s mégis oly komoly.
Nekem te vagy a velem-futó magam:
kétágú útnak egy iránya van
s ágaink párhuzama oly szoros,
hogy a tekintet szinte összemos.
Értsd meg tehát, hisz olyan egyszerű:
mikor magadhoz - hozzám vagy te hű,
magaddal azonos csakis velem
lehetsz mindig már.
Ez a szerelem.
|
|
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
2021-03-09 10:51:23, kedd
|
|
|
Benned, asszony, szép és büszke bálvány,
rejlik szívemnek minden kínja s vágya,
de művészetem gyenge, hogy kivájja
a boldogság szobrát, ahogy kívánnám.
Buonarroti Michelangelo
|
|
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
2021-01-25 06:29:37, hétfő
|
|
|
Egyszer sokáig és csillapíthatatlanul nagyon fájt a vállam. Gyógytorna,
masszírozás, csodakrémek és kenőcsök. Semmi. Ám a sors, amit
hajlamosak vagyunk véletlennek nevezni, összehozott egy kínai mozgás
tudóssal, aki hosszan nézegetett engem, tapogatta, forgatni próbálta a
karomat, a nyakamat hajlítgatta, majd azt mondta:
- Nem lehetséges-e, hogy nagyon sok ölelés benne maradt a váll- és
karizmaiban? Többet kellene ölelnie. Először a párnáját, a kutyáját, aztán
a rokonait, a barátait, a szerelmeit. Ettől elmúlhat a fájdalom. Próbálja meg.
Egyelőre ne tegyünk mást.
- S ha ehhez nincs bennem elég szeretet?
- Nem azt mondtam, hogy gyűlölködve vagy közönyösen öleljen. Amit
mondtam, azt jelenti, hogy merjen ölelni. Érzem, hogy feszítik a nem
vállalt érzelmek, amelyeket nem mer kifejezni. Az ölelés majd fellobbantja
magában a szeretetet. Így hat a lélekre. Mint ahogy az elfojtott érzelmek
a testre hatnak és fájdalmat okoznak.
(Popper Péter)
|
|
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
2/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 183
|
|
|
|
2020. április
| | |
|
|
ma: |
2 db bejegyzés |
e hónap: |
210 db bejegyzés |
e év: |
3092 db bejegyzés |
Összes: |
34512 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 649
- e Hét: 4900
- e Hónap: 21581
- e Év: 130225
|
|
|