Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/164 oldal   Bejegyzések száma: 1636 
Kohut Katalin:„Mi szél hozott erre?”
  2023-02-01 04:12:29, szerda
 
  Kohut Katalin:,,Mi szél hozott erre?"

Kérdezem csak egyre:
,,Mi szél hozott erre?"

Vagy nekem, mint avar,
termékeny zivatar,
földbe döngöl a tél,
a tavasz bimbót remél.

Vagy szelíd Holdsugár,
titkos álmot bocsát rám,
remény adsz, szép jövőt,
látod az eljövőt.

Vagy lángolsz, s ég az ég,
sötét itt minden kék,
haragod űrbe száll,
bosszú sújt, ész megáll.

,,Mi szél hozott erre?"
Kérdezem csak egyre.

Miskolc, 2023. február 1.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Újév 2023.
  2022-12-29 16:37:42, csütörtök
 
  Kohut Katalin: Újév 2023.

Sötétnek gondolnak engem az emberek,
időnként leírom, szívem mért szendereg,
s a tüdőm csak hortyog, nem kapok levegőt,
elvették tőlem rég a kevés léterőt.

Istálló-Vénuszos szereplő én vagyok,
így váltják meg sorsukat a gazok és a nagyok,
egyetlen nagy közös áldozás a sorsom,
ünneplik győzelmük, nevetnek a koncon.

Emberré válik a nagyvilágon minden,
tisztulnak mocsokkal, oda minden kincsem,
végtelenül, rég tart a hosszabbításuk,
tékozolva élnek, aranyból a házuk.

Világ-Magyarország címerek alapján
feltámadni akar ispánságnak napján,
ünnepelve toroz ország legyőzéssel,
utolsók felett a pöcegödör székel.

Reményem nem enged meghalni engemet,
kínlódva sem adom át hűséges csendemet,
nem zenél a szívem, minden báj odalett,
baj volt, ki szívből, s jól beszélt és énekelt.

Mire is várhatok év végén már megint,
törvényem ismét csak hallgatásra int,
várok ítéletre, a tornak végére,
újévi igazság tetteknek a bére.

Miskolc, 2022. december 29.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Karácsony 2022.
  2022-12-05 05:36:54, hétfő
 
  Kohut Katalin: Karácsony 2022.

Legyőztek már régen, sírban vegetálok,
reménykedés éltet, a gonoszság átok.
Azért is készülök, családom nem tudja
szerepjáró sorsom - jelmezeknek pultja.

Hatalmas erővel tartásom nem enged
panaszkodni sosem, az ész is megdermed
súlyától tetteknek, megáll a képesség,
túl ésszerűségen örök a veszteség.

Hallgat a nagyvilág, kényelmét aratja,
talán van már sok hív, aki visszaadja,
jogosan ítél és tenyere igazság,
büntetését tölti minden tor-vigasság.

Karácsonyi mesét valóra váltották,
kéjvigyor szájukat nagyra kitátották,
Istálló-Vénuszos sorsot így kreháltak,
nem gondoltak vele, nyugodtan így háltak.

Karácsonyi mese ,,Ébredő játszótér",
királyköszöntéssel minden belefér,
vallások éledtek közös nagy játékra,
nem törődtek vele, jut-e táplálékra.

Minden ékességtől, beszédtől megfosztva
jeleket hagytam csak, sorsomat sorolva.
Sötétek, gonoszak, haj, de sokan vannak,
régóta temetnek, titokban aratnak!

Szeretet ünnepe csak azoknak szóljon,
kiknek a nyelve is virágokat szórjon,
szívüknek kertjében őrzik az emberit,
dicsőítés helyett letörlik könnyeid.

Várok karácsonyra, az Idő közeleg,
érkeznek-e vajon az igaz követek?
Addig is azt játszom, megvagyok, s meglehet,
szeretet fogja majd össze a kezeket.

Miskolc, 2022. december 5.
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Nem számít
  2022-11-07 10:44:34, hétfő
 
  Kohut Katalin: Nem számít

Nem számít, ha most szájad kitátva
harsogod az igazságot a szélbe.
Késő, majdnem 65 éve tart
a felfoghatatlan, ésszerűtlen,
kimondhatatlan, leírhatatlan
történelme az apokalipszis tagjainak,
melyek megváltották magukat.

Nem számít, mert véres a kezed,
véres tollal írtál mindig újabb
és újabb, végtelen hosszabbítást.
Minden szenvedést keveselltél,
bár hatalmad és erőd végtelen.
Nem volt legyőzendő cél,
ellenségkép az ember.

Nem számít, hogy a világ
összes más sorsával harcoló
szereplője a történelmi koroknak,
értelmiségként vigyorog,
tiszteltetve és sztárolva önmagát.
Nem érdekli, csak a látszat,
a lelkiismerete pedig még
sohasem válaszolt.

Nem számít, hogy szívvel is ellátta
teremtőjük a féktelen sereget,
hogy hasonlítsanak az emberre,
üresek és gonoszak, mert a
gonosz tőrt vet szüntelen,
kaján vigyorral készül
mindig újabb és újabb merényletre.

Nem számít már, hogy a pokolnép
purgatóriumait eljáratva,
mindent mindig elvéve, kifosztva
elhordoztatta sorsát és tetteit,
mert előre tervezték,
hogy olyat kottáznak az égre,
melyet többé nem mos le a hó.

Nem számít, mikor azt mondják,
csak szeretés van, mert áron
váltották meg magukat,
készülve feltámadásra, mind,
miknek véget ért már a vándorlásuk.
Hálásak csodás véren vett
létükért, készülnek testvériségként
az ígéret aranyföldjébe, örök életre.

Nem számít semmi sem,
csak egyetlen érvényes skarlátszó,
az igazság, mely vérzászlóként
lebeg Damoklesz kardjaként felettük.
Fehér zászlómat átaldölve
bemocskolták, nem nyújtottak
békességes kegyelmet.
Reményem megmaradt,
hogy egyesével ítéli meg
győzelmi ünnepükre válaszul
a végső számadás.

Miskolc, 2022. november 7.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Csend
  2022-09-23 07:42:27, péntek
 
  Kohut Katalin: Csend

Olyan ez a csend, melynek mélyéről kiált a szeretet, mint a tengerfenék némasága, vagy az űr szikrázó kiáltása. Én csak egy világ-terhekkel megírott lap voltam, melyet kiolvastak, majd szétszaggattak. Megdermedtem, mint az izzó kék csillag az őt körbevevő halál hidegség fogságában. Már a jeladásra sincs erő, szememben kancsal a győzelem. Meghasadt a Föld és fejre állt, mint egy szerencsekerék, melyet a féktelenek pörgetnek. A gonosz léte fenn, az embereké odalenn. Már meghalt a fájdalom, mert nem igaz a mondás, hogy nem engednek tovább szenvedni, mint amit elbírnánk. Mikor átlépte a tűréshatárt, meghalt a lélek. Egyetlen életben tartója a szeretet lett volna, mely tilossá vált, akár a hold az időjelek végén. Véres tintámmal írtam, míg a könyvszereplők szégyene hála volt. Milyen hatalom az, mely sorsukat megváltotta, s hiába a vers, a rajz, melyeket szinte senki sem ért. Háborgó tengerként kavartam fel az iszapot a leplezéssel, megállt minden józan ész, melyet túlhaladt minden történés. Egyetlen szeretet-szó elég volt, hogy bizakodón felkeljek, elhittem, hogy én is létezem, fontos a személyem. Leírtak ismét, a csend sóhaja a látomás, hogy egyszer élhetek úgy, ahogyan születtem, olyan szépen és örömmel, mint az ember.

2016. szeptember 23.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Gulyásleves
  2022-09-11 14:53:56, vasárnap
 
  Kohut Katalin: Gulyásleves

Kedvencem pár éve, szívesen készítem,
zöldségeim közé néha bevegyítem,
ínyencnek születtem, nem tehetek róla,
szükségem a finom, így hozott a gólya.

Két hatalmas hagymát zsírban megfonnyasztok,
kevés szót szórok rá, így készülnek szaftok,
fél deci vizecske, fedő alatt puhul,
szétfő az alaplé, csalogat huncutul.

Belemegy a húsi kis kockákra vágva,
őrölt kömény, só, bors, paprika csumázva,
egy-két babérlevél, paradicsom egyben,
végül a gulyáskrém, ízt fokozó lesben.

Majd" elfelejtettem a legfontosabbat:
másfél fej fokhagyma, ki ez nem maradhat,
mert muszáj az ételnek megadni a módját,
ismerjük mindennek a titkát és a kódját.

Fedő alatt puhul a pörköltöm már végre,
néha kavargatom, kiülök a stégre,
oda ne égjen a professzionális
gulyásnak alapja, gyönyörnek orális.

Egy óra ha eltelt, zöldséggel emelem
ízek orgiáját, vízzel felvegyítem.
Készre főzöm végül levesek királyát,
gerjeszti az ember örökös étvágyát,

Liszttel, sóval, vízzel tésztát is keverek,
beszaggatom nyomban és egyre nevetek:
nem volt hát hiába a ,,gourmet" leveske,
csípőspaprikával ízletes beleske.

Miskolc, 2022. szeptember 11.

Gourmet szó jelentése: Ízélményt adás
Kimaradt a legfontosabb: pirospaprika
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Levél
  2022-09-01 18:05:56, csütörtök
 
 
Kohut Katalin: Levél

Aranyló levelem egykor Neked küldtem,
leírva panaszom, hogyan menekültem.

Vitte a szél messzi, fel a mindenségbe,
holtak világán át csillagok kékjébe.

Sárba pottyant sokszor, verte az út pora,
el is alélt közben avaros korona.

Ismét nekilendült a mélyből kikelve,
kereste a méltót, aki megfelelne.

Lángbetűkkel írva, nagy szükség van itten,
sötét magyar honban elveszett az Isten.

Kaszálják az embert, torzítják mindenét,
gyalázatos tort ül pöcegödör, szemét.

Kósza szellő végül elébed helyezte,
lesz-e vajon végül igazul győzelme?

Miskolc, 2022. szeptember 1.
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Sötét szereplők között
  2022-08-26 17:30:33, péntek
 
  Kohut Katalin: Sötét szereplők között

Én nem vagyok szereplője
a világ-könyvtárnak,
mint sátán népének,
sem a nagypán ál-Babylon
vagy űrbabel csapása,
így nem utazhattam
rácsodálkozva a világ népére.

Kezdetben kirándultunk
a Hegyközbe, Balatonra,
vártúrákra meneteltünk.
Csúnyának láttam a mackónadrágot,
ezért szoknyát és szandált vettem.
Butaság, de senki sem mondta,
mi a praktikus ilyenkor.
Kisvonattal jártunk,
szamócát, somot, kökényt,
vadalmát szemezgettünk,
de utólag már tudom,
a kiránduláshoz fel kell nőni.

Már tudom, mit jelent
a természet-tisztelet,
a zöld és a kék kevercse,
nem élnék forrásvíz nélkül
és meghalnék a fenyőillatért.
Örökzöldje a vérföldnek,
nem véletlen a karácsonyi
jelkép kiválasztása
akkor, amikor a legnagyobb
és leghosszabb a sötétség.
Ebben éltem én,
szerepeiket és ruháikat
rám aggatták,
közben utazgattak,
járták a világot,
míg az ébredő játszótér
vallásai emelkedtek.

Nincs menekvés a Földön
a fekete sereg ellen.

Miskolc, 2022. augusztus 26.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: A győztesek ünnepe
  2022-08-07 19:27:13, vasárnap
 
  Kohut Katalin: Győztesek ünnepe

Mostan nem a csehek jöttek
egrieket kifosztani,
Lengyel László frigyben nőttek
magyar, s lengyel kebel főnyi.

Amerre a szem csak ellát,
halált és kórt ünnepelnek,
űrbabelnek nem nyit cellát
sötét népe a csencsennek.

Gazdagulnak, tékozolnak,
pokol népe itt háziúr,
toroznak rég és mulatnak,
győzött pöcenépnyi ficsúr.

Leányokat kínáltak fel
pusztítóknak, rémségeknek,
testük teli őrülettel,
nincs otthona szépségeknek.

Általverik otthonában
az emberi gyenge szívet,
éhínség bére, búbánat,
tisztességed elveszíted.

Mostan mentik a nagy vagyont,
végtelenül hosszabbítva,
sír, halálnép itt törvényt bont,
senki sincsen megsiratva.

,,Fut a rabló megrakottan,
nyomja vállát súlyos préda.
S a bitang nép, a sok céda
veszekedik a lopotton."

Miskolc, 2022. augusztus 7.

Idézet: Arany János Egri leány V.

  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Az emberi szív (Pantun)
  2022-07-24 12:20:07, vasárnap
 
  Kohut Katalin: Az emberi szív
(Pantun)


A remény éltetett idáig, azt hiszem,
képtelen az ember elhagyni önmagát,
a szíve a harmóniában megpihen,
nem érti a létét gátló sok akadályt.

Képtelen az ember elhagyni önmagát,
hűsége örök, ha valakit megszeret,
nem érti a létét gátló sok akadályt,
nehezen bízik meg, de őrzi a neved.

Hűsége örök, ha valakit megszeret,
de hitét rombolni egy pillanat elég,
nehezen bízik meg, de őrzi a neved,
sajogva, repesve, szívébe beleég.

Miskolc, 2022. június 24.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     2/164 oldal   Bejegyzések száma: 1636 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 29 db bejegyzés
Összes: 7244 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 293
  • e Hét: 451
  • e Hónap: 2810
  • e Év: 55076
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.