Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Húsvét az élet ünnepe
  2021-03-31 20:00:06, szerda
 
 




HÚSVÉT AZ ÉLET ÜNNEPE


A nagyböjt előkészület a húsvétra

Minden ami esetleges az egyén és a közösség életében, itt végső értelmet kap.

Ha a feltámadás hite és reménye tölti be az életemet, ez a hit át kell, hogy szője a minden napjaimat.

Amikor a gondolataimat és a cselekedeteimet betölti az a bizonyosság,hogy mindennek van értelme, és örök értéke, még a fájdalomnak és a kudarcnak is, akkor valósul meg az életemben a húsvét.

Isten elküldte a Fiát, hogy bizonyságot adjon a számunkra, hogy ez a földi lét semmivel nem helyettesíthető érték, minden töredezettségével és ellentmondásával együtt is.

Előttünk járt az a Jézus, akinek az élete emberileg nézve a legnagyobb kudarc volt.
Hiszen, a felkínált életet elutasítottuk mi emberek, és nemcsak elutasítottuk, hanem az élők sorában sem bírtuk látni.

Meg kell halnia, mert mindenkivel jót tett. Ez a világ legnagyobb paradoxona, mégis megtörtént.

Ez a teljes megsemmisülés nem végleges. Az igazi élet ezután kezdődik a feltámadással.

Isten végtelen szeretete meggyógyítja gyilkos indulatú lázadásainkat.

Halálában és feltámadásában magához vonz mindeneket.

A feltámadás hite és reménye szerinti élet, már itt a földön elkezdődő feltámadásnak a jele.

A keresztények élete így lesz jel a reménytelenségbe süllyedt világnak-

Tudatában vagyunk annak, hogy életünk minden pillanata, az örök életnek a része.

,,A keresztények reményének a neve a halottak föltámadása: amik vagyunk, az ebbe vetett hit által vagyunk."
Tertullianus


Link

















































 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Kétezer évvel ezelőtt - Jézusról húsvétra
  2021-03-30 21:45:39, kedd
 
 







KÉTEZER ÉVVEL EZELŐTT - JÉZUSRÓL HÚSVÉTRA


Kétezer évvel ezelőtt született egy férfi...

Hajlandó volt példát mutatni a Szeretetről és az Igazságról

Hogy az emberiség megismerje

De sokan nem értették meg az életet amit ajánlott

Elitélték és keresztre feszítették ezt az embert anélkül, hogy tudomást vettek volna a jobb életről, amit felkínált

Szenvedés, kín és sötétség.

Három napig a nap nem ragyogott, a hold nem világította meg a földet, s a harmadik napon megtörtént.

A Húsvét azért van, hogy emlékezzünk, erre a csodára amit feltámadásnak hívnak.

A mosoly az életöröm és a szeretet megszületése. A barátság feltámadása és az akarat hogy boldogok legyünk.

Az álmok és az emlékek feltámadása...

Krisztus meghalt, de Feltámadt És mindez azért, hogy megtanítson megölni a büneinket és feltámasztani az ártatlanságot, a jóságot, a becsületet, amik elvannak temetve a szívünk mélyén...

Hogy ez legyen az igazsága a te Húsvétodnak


BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!


Link











































Szeretetteljes, Áldott, napfényben tündöklő, testben és lélekben újjászülető virusmentes Boldog Húsvétot kívánok Mindenkinek!




 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Íme öt meseszép ötlet az idei tojásfához
  2021-03-29 19:30:18, hétfő
 
 




KLASSZIKUSTÓL AZ EXTRÉMIG íme öt meseszép ötlet az idei tojásfához


A húsvéti dekorációkból sosem maradhatnak el a nyulak, tojások, virágok és vidám színek, most öt meseszép ötletet mutatunk meg, amivel feldobhatja a lakást.


Klasszikus

Attól, mert valami klasszikus, még nem muszáj unalmasnak lennie! Keressen egy régi kancsót, töltse meg barkaágakkal és akasszon rájuk jó sok, egészen különböző méretű és mintájú tojást.







Rózsaszín mese

Még szintén a hagyományos vonalon mozogva íme egy szép virágcserépbe állított tojásfa, ahol már leitzstultabbak, egységesebbek a tojások is. Szaténmasnikkal még lenyűgözőbb lesz a látvány.


Barkaágas díszek tavaszra, húsvétraSzínes Ötletek Blog







Illatos-virágos

Szerezzen virágos ágakat, azokat tegye egy kisebb vázába. Aztán az egészet helyezze egy jóval nagyobb, áttetsző vázába és szórka körbe apró tojásokkal. Ez már egyáltalán nem a klasszikus vonal.







Fordított

Tényleg nem kötelező ragaszkodni a megszokott formákhoz, miért is ne készülhetne tojásfa úgy, hogy ma a a tojás a fa? Szúrjon hurkapálcát a dísztojásokba, azokat pedig egy szép tavaszi növény mellé. Amilyen egyszerű az elkészítése, olyan látványos lesz a végeredmény.







Extrém húsvét

Ezt meg már csak félve mutatjuk meg, annyira eltér a hagyományostól, pedig leginkább erre mondhatnánk igazán, hogy tojásfa.







Álomszép és egyszerű elkészíteni: az egész családot lenyűgözheti a galaxistojással

Link





 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Pünkösdi köszöntő
  2020-05-30 20:30:35, szombat
 
 










PÜNKÖSDi KÖSZÖNTŐ




Pünkösd ünnepére készül a kereszténység. A Pünkösd a szentlélek kiáradásának ünnepe. Húsvét utáni hetedik vasárnapon a Szentlélek tüzes láng nyelvek formájában áradt ki az apostolokra, Jézus tanítványaira.

A Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a vallási közösség. Az idei Pünkösd azonban némileg rendhagyó lesz a korábbi években megszokottaktól, például a koronavírus-járvány és a járványellenes intézkedések miatt idén zarándokok nélkül, a kegytemplomban tartják a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói búcsút.

Az apostoloknak egy teljesen új kezdetet jelentett Pünkösd, hiszen ők is be voltak zárkózva a félelemtől. Hozzátette, attól féltek, hogy ők is arra a sorsra jutnak mint mesterük, Jézus. Amikor azonban a Szentlélek eljött, akkor az apostolok új erőre kaptak és bátran kiálltak az emberek elé és beszéltek arról, hogy Jézus feltámadt a hálából és ő a megváltó.



Link









Benedek Elek: PÜNKÖSDI HARANGOK


Olyan szépen cseng a harang,
Mindha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyil a kertben,


Kis szivünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.










Dsida Jenő - PÜNKÖSDI VÁRAKOZÁS


Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!



Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!







Gerzsenyi Sándor: JÖJJ SZENTLÉLEK!


Szólít a dallam, jöjj, égi Tűz!
Hintsd ránk a fényt, ami bűnt elűz.
Úgy kell ma nékünk a drága Láng!
Bajverte híveid szánva-szánd.
Jöjj, drága Szentlélek, adj új erőt,
Nélküled bűs és szegény a föld.

Szólít az ének, szállj,
szent Galamb!


Elnémul most minden földi hang.
Tárt szívvel várunk, költözz belénk,
Add vissza nékünk a szép reményt.
Tenélküled létünk a porba hull.
Általad győzünk. Te légy az Úr







Pecznyík Pál: PÜNKÖSD NAPJÁN


Feltámadott Urunk Jézus,
meny honába költözött,
Pünkösd napján: lángnyelvekben
hozzánk ismét földre jött.

Bűnbánókhoz, bűnbocsátó
szeretettel érkezik,


meg ígérte: velünk marad,
amíg a Föld létezik.

Lelke által, bennünk lakik,
így mi Véle járhatunk,
s utunk végén felragyog majd,
dicsőséges új napunk!













Reményik Sándor: PÜNKÖSDI SZOMORÚSÁG


A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.


A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...







Áldott Pünkösdi Ünnepeket!

Link



Békés, szép Pünkösdi Ünnepeket kivánok - Videó

Link



PÜNKÖSD köszöntő
/Egy csokor virággal, főként pünkösdi rózsával és Mozattal - A Varázsfuvola egy részletével - köszöntsük a Pünkösdöt/

Link



PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN - Kalmár Magda

Link
















 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Húsvéti köszöntő
  2020-04-10 21:00:13, péntek
 
 








HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ


Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Kellemes húsvéti ünnepeket!


















Kedves Ismerőseim, Barátaim és Látogatóim!

Sok szeretettel köszöntelek Benneteket Húsvéti oldalamon. Bízom benne, hogy elnyeri tetszéseteket.


Minden kedves Barátomnak, Ismerősömnek, és azoknak, akik ide belátogatnak hozzám

SZÍVEM SZERETETÉVEL kívánok BÉKÉS ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

BÁRHOL LEGYENEK A VILÁGON - HATÁRON INNEN, VAGY HATÁRON TÚL!


Boldog és virusmentes Húsvétot!








Consummatum est. Nagypéntek. Jézus Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának napja. Ez a nap az elcsendesedésről szól, ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a szenvedések közepette is lebegjen szemünk előtt a remény. Az idei Húsvét más, mint az elmúlt években megszokott, ám az ünnep üzenete talán nem is lehetne aktuálisabb.


Siska Finuccsi - Consummatum est

Link



Egyetlen magyar sincs egyedül. Boldog húsvétot, Magyarország!

Link








Dsida Jenő: NAGYPÉNTEKI IMA


Uram, csúfoltak,
Kínoztak Téged
Aki szerettél
Minden szenvedőt.
Szegekkel vert a
Világ keresztre,
Aki mindig csak
Vigasztaltad őt.

Mi jót is tettem
Én a világnak,
Sok-sok napomon?
Csúfolnak?


Kínoznak?
Szegeznek engem?
Mért panaszkodom?

Uram, bocsáss meg!
Haragban égni
Nincs okom;
Egyebet kérni
Nincs jogom;
Uram, csak áldlak,
Nem panaszkodom.







Juhász Gyula - HÚSVÉTRA


Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!







Kincses Zoltán: KRISZTUS A KERESZTEN


Kitárt karjával ég és föld között
rám néz, még itt van.. élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
nevemen szólít, azt suttogja: szeress!

Értem függ a fán, ujjai tárva,
nem lehet többé a szívem bezárva.
Igen, jól látom, Ő felém tekint.
Kezét szög tartja, csak szemével int.

Jézus, Megváltó megbízást ad,
szemével üzen: folytasd munkámat.


Legyél jószívű, legyél irgalmas,
hagyd el a rosszat, mindenkit meghallgass

Te légy a lábam, szívem és kezem,
hogyha vállalod, becsukhatom szemem.

Kitárt karjával ég és föld között
Rám vár, még itt van élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
Nevemen szólít, jöjj és engem kövess!







Pecznyík Pál: HÚSVÉTI FOHÁSZ


Húsvét fényes napján
fohászt rebeg ajkunk,
Jézus Krisztus előtt
fejet, térdet hajtunk.

Győzelmét hirdetjük
földünk minden táján,
Megnyílt sziklasírja
Húsvét éjszakáján!

Húsvéti fény ragyog
a sötét sír felett,


szava: megrengeti
majd a sírkerteket!

Halál csatát vesztett,
bármennyire fárad.
Akit sírba döntött,
mind életre támad!

Hozzá - ki örömre
fordította gyászunk -
szálljon hálaképpen
húsvéti fohászunk!







Reviczky Gyula: FELTÁMADÁS




Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!

Akik tanait gyűlölték,
Meg nem ölheték.
Nem rejtette sír magába
Égi szellemét.
Mert égből eredt, s nem is volt
Születése sem...
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!

Kettős ünneplés azóta
Minden kikelet!
A mennyországé és a földé...
Ünnepeljetek!
Adjatok hálát, hogy ismét


Új világ terem,
S feltámadt az istenember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső:
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen...
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!

Adjatok hálát, s virágot,
Tömjént hozzatok.
Hallelujah! Hallelujah!
Zengje ajkatok.
Mert feltámadtok ti is még
Valamennyien,
Mint az istenember egykor:
Győzedelmesen!







Reviczky Gyula: HÚSVÉT


Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen...
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen.










Sík Sándor: A KERESZTÚTON


Megy a Jézus a Kálváriára,
Fejében a töviskoronája.

Véres rózsák verték ki a testét.
Megy a Jézus, viszi a keresztjét.

Most először roskadt el alatta,
Vad pribékek keze fölrángatta.

Szeges szíjak a húsába tépnek,
Borzalommal kísérik a népek.

Szeges szíjak csontig elevenbe.
Jön az úton Szűz Mária szembe.

A szeméből mennyek mosolyognak,
De szívében hét tőre pokolnak.

Nézi Jézust, nézi a keresztfát,
Azt a véres, verejtékes orcát,

Azt az Arcot, azt az édes-egyet,
Aki az ő testéből test edzett.

Kis Betlehem boldog éjjelében
Ő ringatta ámuló ölében,

Ő mosott rá, főzött és dagasztott,
Ágya szélén de hányszor virrasztott!

Ruhácskáit szőtte, fonta, foldta,
Haj pedig már akkor is de tudta...!

Ó hogy nézte távolodó képét,
Mikor elment, három éve, végképp!

Nézi most is, rogyadozó testtel,
Kicsi fiát a szörnyű kereszttel.

Nézi, nézi, fátyolodó szemmel.
Megy a Jézus, utána a tenger.

Véres úton, végestelen hosszan:
Tenger ember, férfi, gyerek, asszony.

Véres tajték veri ki a mesgyét.
Valamennyi viszi a keresztjét.

Nem hiányzik senki sem a sorból:
Legelöl a tizenkét apostol,

Utánuk a számolatlan ezrek,
Ködbevesző végtelen keresztek.

Ott piheg a sok mái szegény is:
Édesapám, édesanyám, én is!

Hétfájdalmas, nézz ide miránk is,
Krisztus Anyja, légy a mi anyánk is!







Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a
másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az ÚR angyala
leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá. Tekintete olyan volt,
mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. Az őrök a tőle való félelem miatt
megrettentek, és szinte holtra váltak. Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal:
"Ti ne féljetek!


Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy
Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!" Az asszonyok gyorsan
eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt
tanítványainak. És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: "Legyetek üdvözölve!"
Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. Ekkor Jézus
így szólt hozzájuk: "Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.







Tollas Tibor: HOZSANNA HÚSVÉT


Hozsanna húsvét! Künn a tavasz száll,
Sziklasírodból föltámadtál
És csodát műveltél megint.
Puszta földünk virággá ébred,
Sok zsenge ág zsoltárt zeng néked,
Jézus, naparcod rám tekint.

Hozsanna húsvét! Hitünk sója,
Bénák, betegek gyógyítója
Fénypallosodtól a halál
Sötét szárnyával éjbe rebben,
Szétáradsz bennem győzhetetlen,
Romlandó testem talpra áll!

S futnék a fénynél sebesebben,
Húsvét tüzét a holt lelkekben
Gyújtani elvesző úton.
Hírül adni a beteg, fáradt
Társaknak újuló csodádat. -
Hozsanna Néked Jézusom!







Wass Albert: NAGYPÉNTEKI SIRATÓ


Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk...
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.

Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?

Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Judás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.

Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.

Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.

Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.

Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
judáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.

Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.

Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.

S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.


Wass Albert: NAGYPÉNTEKI SIRATÓ - Videó

Link








Kedves Rokonaim, Barátaim, és Ismerőseim. Szeretettel köszöntelek Benneteket és kívánok mindenkinek a körülményekhez képest áldott ünnepet. Tudom fájó, hogy nem tudjuk a legközelebbi rokonokkal, ismerősökkel eltölteni az ünnepet, de változtatni nem lehet. Hozzon az ünnep számunkra békét, áldást,egészséget, szeretetet. Isten óvja kis hazánkat és vigyázzon ránk.

St. Martin gyönyörű muzsikájával kívánok Minden Kedves Ismerősömnek,
Látogatómnak Áldott, napfényben tündöklő, testben és lélekben újjászülető
virusmentes BOLDOG HÚSVÉTOT!

A hölgyeknek sok locsolót, a férfiaknak jó locsolkodást!



Húsvéti üdvözlet

Link





?





?






 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Pünkösd napján
  2018-05-19 20:30:46, szombat
 
 














PÜNKÖSD NAPJÁN


A húsvét utáni ötvenedik napon /7. vasárnap), az idén május 20-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A pünkösdölés ősidők óta a tavasz ünnepe. Pünkösd az egyház születésnapja is.

A Pünkösd arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus ígéretei beteljesültek. Akik Jézust szeretik, ajándékba kapják a Szentlelket! Nem lankadnak meg az imádkozásban. Betöltekeznek Szentlélekkel! Tovább adják azt, amit Jézussal átéltek!

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, tuskócipelés, karikába dobás, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdölés: a pünkösdi király és királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.







Benedek Elek: PÜNKÖSDI HARANGOK


Olyan szépen cseng a harang,
Mindha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyil a kertben,


Kis szivünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.







Gerzsenyi Sándor: JÖJJ SZENTLÉLEK!


Szólít a dallam, jöjj, égi Tűz!
Hintsd ránk a fényt, ami bűnt elűz.
Úgy kell ma nékünk a drága Láng!
Bajverte híveid szánva-szánd.
Jöjj, drága Szentlélek, adj új erőt,
Nélküled bűs és szegény a föld.

Szólít az ének, szállj,
szent Galamb!


Elnémul most minden földi hang.
Tárt szívvel várunk, költözz belénk,
Add vissza nékünk a szép reményt.
Tenélküled létünk a porba hull.
Általad győzünk. Te légy az Úr







Pecznyík Pál: PÜNKÖSD NAPJÁN


Feltámadott Urunk Jézus,
meny honába költözött,
Pünkösd napján: lángnyelvekben
hozzánk ismét földre jött.

Bűnbánókhoz, bűnbocsátó
szeretettel érkezik,


meg ígérte: velünk marad,
amíg a Föld létezik.

Lelke által, bennünk lakik,
így mi Véle járhatunk,
s utunk végén felragyog majd,
dicsőséges új napunk!







Somogyi Imre: PÜNKÖSD NAPJA


Aki nem tud a hit szárnyán
A magasba szállni,


Nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.

Ó, emberek! Krisztus nélkül
Mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
Ahol nincs Szentlélek.

Azért tehát Őt várjátok!
Őt várjátok, - eljő
Hittel égő lelketekbe,
Mint a nyári szellő...

Eljön Krisztus szeretettel,
Eljön Szentlelkével,
Ha várjátok s imádjátok
Pünkösdi reménnyel!

Megtelik a szív és lélek
Nemes indulattal,
Ha bevonul oda Krisztus
Teljes diadallal.

Csak úgy lehet pünkösd napja
Áldás, öröm, béke -
A győzelmes, igaz hitnek
Gyönyörű pecsétje!







A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak.

Ahol egyszerre dobban minden magyar szív



Aki már volt azért érzi szívében és egész testében a bizsergést, aki még nem élte át az élményt kíváncsisága miatt vágyik a csíksomlyói búcsúba. Nem sokkal dél után megkezdődött a Csíkszereda mellett fekvő Kis Somlyó és Nagy Somlyó hegy közötti nyeregben a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat szertartása.

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsúra idén is több százezer gyalogos zarándok indult. A magyarság legnagyobb vallásos, ugyanakkor a hit mellett közösséget is erősítő ünnepére az egész világból jönnek, legtöbben a Kárpát-medencéből, Székelyföldről érkeznek, és a Somlyó-nyeregbe idősnek, fiatalnak, betegnek és egészségesnek egyaránt fel kell kapaszkodnia. Ez a minimális zarándoklat megkerülhetetlen, a test és lélek próbája.

,,A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét."








Csíksomlyó ÜZENETE

"És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad."

Wass Albert







PÜNKÖSD köszöntő 2018 ban
/Egy csokor virággal, főként pünkösdi rózsával és Mozattal - A Varázsfuvola egy részletével - köszöntsük 2018-ban a Pünkösdöt/

Link



Csíksomlyói búcsú, madártávlatból

Link














 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Húsvéti köszöntő
  2017-04-14 14:45:25, péntek
 
 







HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ


Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Kellemes húsvéti ünnepeket!













Kedves Ismerőseim, Barátaim és Látogatóim!

Sok szeretettel köszöntelek Benneteket Húsvéti oldalamon. Bízom benne, hogy elnyeri tetszéseteket.


Minden kedves Barátomnak, Ismerősömnek, és azoknak, akik ide belátogatnak hozzám

SZÍVEM SZERETETÉVEL kívánok BÉKÉS ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

BÁRHOL LEGYENEK A VILÁGON - HATÁRON INNEN, VAGY HATÁRON TÚL!


Boldog Húsvétot!









Biró András: EZ A HÚSVÉT


Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegyen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.

A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.







Flammerné Molnár Edit: HÚSVÉT NAPJÁT ÜNNEPELJÜK

H ófehér gyöngyvirág bontogatja szirmát,
Ú t szélét szegélyezik gyönyörű ibolyák.
S elymes fülű nyuszi ül a zöld fűben,
V ele szemben játszik kölyke a sűrűben.
É des virág illattal érkezett a tavasz.
T ávoli faluban megkondul egy harang.

N osza szalad a falu apraja- nagyja,
A legszebb ruháját magára kapva.
P adsorok megtelnek, együtt ünnepelnek.
J ézus feltámadott! Hozsannát zengnek.
Á rad az ének szó szerte a vidéken,
T él hamvaiból a tavasz újra éled.

Ü nnepeljük meg, hogy győzött az élet!
N apsugarunk ragyog, éled a természet.
N agylányaim hívják legkisebb gyermekem,
E gyütt készítik a hímes tojást velem.
P iros tojás készül, a sonka puhán itt vár,
E gy tepsi sütemény a sütőben sül már.
L egényeket hétfőn ezzel kínáljuk meg,
J ól meglocsolnak, hogy ne hervadjunk el.
Ü nnepünk így telik, mi együtt örülünk.
K ikelet ragyogja be egész életünk!







Kincses Zoltán: KRISZTUS A KERESZTEN


Kitárt karjával ég és föld között
rám néz, még itt van.. élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
nevemen szólít, azt suttogja: szeress!

Értem függ a fán, ujjai tárva,
nem lehet többé a szívem bezárva.
Igen, jól látom, Ő felém tekint.
Kezét szög tartja, csak szemével int.

Jézus, Megváltó megbízást ad,
szemével üzen: folytasd munkámat.


Legyél jószívű, legyél irgalmas,
hagyd el a rosszat, mindenkit meghallgass

Te légy a lábam, szívem és kezem,
hogyha vállalod, becsukhatom szemem.

Kitárt karjával ég és föld között
Rám vár, még itt van élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
Nevemen szólít, jöjj és engem kövess!


Krisztus a kereszten

Link











Wass Albert: NAGYPÉNTEKI SIRATÓ


Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk...
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.

Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?

Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Judás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.

Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.

Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.

Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.

Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
judáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.

Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.

Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.

S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.


Wass Albert: NAGYPÉNTEKI SIRATÓ

Link








St. Martin gyönyörű muzsikájával kívánok Minden Kedves Ismerősömnek,
Látogatómnak Áldott, napfényben tündöklő, testben és lélekben újjászülető
BOLDOG HÚSVÉTOT!

A hölgyeknek sok locsolót, a férfiaknak jó locsolkodást!



Húsvéti üdvözlet

Link














































 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Pünkösdi versek
  2016-05-14 20:00:29, szombat
 
 
















PÜNKÖSDI VERSEK


Pünkösd a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. A pünkösdölés ősidők óta a tavasz ünnepe. Pünkösd az egyház születésnapja is.

A Pünkösd arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus ígéretei beteljesültek. Akik Jézust szeretik, ajándékba kapják a Szentlelket! Nem lankadnak meg az imádkozásban. Betöltekeznek Szentlélekkel! Tovább adják azt, amit Jézussal átéltek!








Ady Endre: SZENT LÉLEK ÜNNEPÉRE


Mikor a basa-rózsák voltak itt
Fejedelmi virágok,
Loptunk idegen kertekből is
A templomért,
Hogy a templomban virágosan
Lássuk egymást,
Leányok, fiuk, nyugtalanok,
Mert csak a templomban
Ének, ima és beszéd mellett
Láttuk igazán egymást.

Hajh, Szent Lélek,
Be ifjú lehettél akkor
S az ákácok is ifjak lehettek:
Micsoda Pünkösdök voltak akkor.

Dehogy, a mai Pünkösdök
A szépek és igaziak.
Nem kell templom, minden templom
S ugy kiván a pünkösdi király,
Hogy tudja, mire vágyik,
Hogy tudja, zavarosból
Gyönyörűen kibontva,
Ki az, akit meztelenítve
Ujféle virágokkal
Tele és teleszór.


És sokkal szebb azóta
Az élet, a vágy és a lemondás is,
Mióta templom minden
S nem a pöf basa-rózsák,
Akácok, rózsák, semmik
Az igazi virágok,
Fejedelmi virágok.

Minden, minden és minden,
Templom, templom és templom,
Lyányok, lyányok és lyányok,
Szeretlek és szeretlek és szeretlek.







Arany János: AZ ÜNNEPRONTÓK (részlet)


Szép piros a pünkösd reggel,
Mintha tűzzel, Szentlélekkel
Menny-föld tele volna;
E napot fent s lent megűlik.
E nap oly ragyogva nyílik;
Mint hajnali rózsa.







Áprily Lajos: RAPSONNÉ ERDEJÉBEN (részlet)


Pünkösd másodnapján
gyönyörű a hajnal,
hangos pünkösdölők
indulnak a dallal:
"A pünkösdi rózsa
kihajlott az útra,
gyere bé, viloja,
szakassz egyet róla..."
Megindultunk mi is
frissen, kora reggel,
csilingelő szavú,
cifra gyermekekkel.
Százszor mondják a dalt,
soha el se vétik,
elkísértek vele
a falu végéig.







Balassi Bálint: BORIVÓKNAK VALÓ (részlet)


Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!

Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.










Benedek Elek: PÜNKÖSDI HARANGOK


Olyan szépen cseng a harang,
Mindha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyil a kertben,


Kis szivünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.










Dsida Jenő - PÜNKÖSDI VÁRAKOZÁS


Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!


Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!







Füle Lajos: PÜNKÖSD FÉNYÉBEN


Pünkösd... Fényedben élek,
teremtő égi LÉLEK,
erőd gerjeszti lelkem.
Felfogni szent csodádat
nem tudhatom, de áldlak
megújult életemmel.

Az Ige, mint zsarátnok,
hűlt szívemben lángot
lobbantott, hála érte!
Követségében járok,
ahogy a tanítványok,
rajtam a KRISZTUS vére.

Dicsőítsd ŐT ma bennem,
KI nem vetett el engem,
illesse hála, hála,
KI - érte mit se várván -
megváltott vére árán
ISTENNEK, az ATYÁNAK







Gerő Sándor: MILYEN EGYSZERŰ!


Milyen egyszerű,
csak egy kattanás
és fényben úszik
az egész lakás.

Rejtett huzalon
áramló erő
egy kis lámpából
tündöklik elő.



Szakadatlanul
árad a Lélek,
hol nem gátolják
rút szenvedélyek.

Milyen egyszerű:
csak hit és remény
legyen szívünkben,
s átölel a fény.







Gerzsenyi Sándor: JÖJJ SZENTLÉLEK!


Szólít a dallam, jöjj, égi Tűz!
Hintsd ránk a fényt, ami bűnt elűz.
Úgy kell ma nékünk a drága Láng!
Bajverte híveid szánva-szánd.
Jöjj, drága Szentlélek, adj új erőt,
Nélküled bűs és szegény a föld.

Szólít az ének, szállj, szent Galamb!
Elnémul most minden földi hang.
Tárt szívvel várunk, költözz belénk,
Add vissza nékünk a szép reményt.
Tenélküled létünk a porba hull.
Általad győzünk. Te légy az Úr







József Attila: PÜNKÖSD ELŐTT


Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott túzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vének irigy ujja.

Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyúként,
Szomorúbb lélek búsul majd utánad.

Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vízen büszkébben ússzál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.

Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak újabb csodára!







Juhászné Bérces Anikó: ERDÉLY 2010


Virágbontó május újra itt van végre,
Félreteszem gondom, s indulok Erdélybe.

Hívogat Csíksomlyó lassan már egy éve,
Több százezer magyart Pünkösd ünnepére.

Száguldó az idő, az út futószalag,
Gödrös hátán kocsink zötykölődve halad.

Lenyűgöz a látvány a látóhatáron,
Amikor a hegyek vonulatát látom.

Csodás Királyhágó fenséges magasa,
megfáradt lelkemet emeli magasra.

Sas szeretnék lenni, szárnyalni végtelen,
Hogy a messzeséget felülről kémleljem.

Távolból integet Torda hasadéka,
Látogass meg, nemzet kicsi maradéka.

Zúgó Maros vize messzire elkísér,
Kanyargó medrében velünk versenyre kél.

Zöld remény vetések minden árnyalata
A viruló tájat csíkosra szabdalta.

Székelyföld kenyerét a föld itt neveli,
A Csíki-medencét Hargita öleli.

Fekete földjének szorgos munkálója
Keze nyomán kikel és nő a pityóka.

Mosolyog már a Nap, s a virágzó rétek
Százszínű pompával üdvözölnek téged.

Ezer jázmin csillag, bódító orgonák
Juttatják eszembe édesapám dalát.

Kárpátok gyöngyszeme a mesés Hargita
Fenyvese suttogja, ami e föld titka.

Büszke székely népét nem töri meg semmi,
S mert a hite erős, nem győzi le senki.

Feltűnik Somlyó-hegy, megkondul a harang,
Nincs senki szívében ilyenkor már harag.

Bár nemzetünk fáját vad vihar szétvágta,
Gyökere ép maradt, és nő új hajtása.







Juhászné Bérces Anikó: PÜNKÖSDI RÓZSA


Kerek bokron kerek bimbók
nyújtóznak a fényben,
a mosolygó napsugártól
gömbölyödnek szépen.
Szirommal telt labda bimbók
pattannak serényen,
tündökölnek, Pünkösdünket
köszöntve szerényen.
Selymes fényük az ünnepét
tükrözni akarja,


ezért bontja ki a szirmát
Pünkösdvasárnapra.
A hatalmas virágfejek
szelíd főhajtása
a Szentlélek eljöttének
méltó fogadása.
Püspöklila vagy rózsaszín
engem elvarázsol,
fehér színű bokor körül
illatfelhő táncol.
Belélegzem, s elsimítja
lelkemen a ráncot,
alig várom, láthassam
e gyönyörű virágot!







Kárász Izabella: ÍGY TÖRTÉNT
Lukács 24:36-52/a


ELŐSZÖR: megjelent
békességet kívánva
s a régi tizenegy
hódolattal imádta.

Első rémületük:
- valami lelket látnak -
eltűnt, mikor szemük
hitt már a nagy csodának.

Lábait, kezeit
sebeinek helyével
megmutatta nekik
s ők hallal, lépesmézzel

megkínálták Uruk,
Aki elébük tárta
saját útját, utuk, -
készülve búcsúzásra.

A nagy parancsot is
hogy majd tanúi lesznek
vértanú papjai
a győzelmes keresztnek.

Saját maga helyett
Szentlelkét megígérte,
AZTÁN azt a helyet
velük elhagyva, ére

szelíd Betánia
szeretett határába.
VÉGÜL áldania
kezeit amint tárta

hirtelen elszakadt
a földtől. Sehol nem volt.
Kéklő felhő alatt
átölelte a mennybolt.

Ők néztek utána.
A megnyílt égben látták
Atyja jobbján állva -
s hódolttal imádták.







Kosztolányi Dezső: PÜNKÖSD


Lángszárnyakon röpül felénk a nyár,
Az éj meleg s már perzselő a reggel,
Bolygunk az éjbe álmodó szemekkel,
S ritkán találunk hűvös árnyra már.
Az ég fakó, az éj is rövid,
Alig bújik el a nap egy bokorba,
Aztán ragyogva új erőbe forrva
Kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
Leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
Leszáll a boldogság a másvilágról.
A néma csillagok reánk hajolnak,
És álmodó, fáradt fejünk körül
Színes, aranyló lepkeraj örül.










Kókay István: PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN /Kalmár Magda/


Dalszöveg

Piros pünkösd napján imádkoztam érted,
Piros pünkösd napján vártam visszatérted.
Tele volt a határ nyíló vadvirággal,
Vártalak a keresztútnál pünkösdi rózsával.

Mindhiába vártam, ősz is lett azóta,
Elhervadt már régen a pünkösdi rózsa.


/:Kacagó kis párom többé sosem hívlak,
Hisz a késő, fagyos télben jégvirágok nyílnak.:/

Ugye kicsi párom, mégis visszajöttél,
Nem a tavasz hozott, hanem a hideg tél.
/:Itt maradsz már nálam, s tavasz elmúltával,
Teleszórom az utadat, pünkösdirózsával.


Piros pünkösd napján

Link








L. Horváth Zsuzsa: PÜNKÖSD HAVA


Májusi ég hullatta záporát
hova tűntél, pünkösdi királyság?

Vetések lágyan ringó selymén
hullám-bodrokat rajzol a szél,
ezüst kalászon rebben a fény.
Pipacsok égnek, mint jelzőtüzek,
(vérszínükkel jelezve az ünnepet)
ahogy a lélek vihara közeleg.

Május fűszeres sóhaja kél
jázminok illatát terítve szét,
(szállongó szirmoktól fehérlő lég)
pünkösdi rózsákra ejti bársony leplét,
akác ringatja borzas fürtjeit
megcsillantva felhők könnyeit.

S míg égi gyémántot szárít a Nap
ragyog mindenütt zöld fényű smaragd.







MI VAN MA, MI VAN MA: PIROS PÜNKÖSD NAPJA
(Népköltészet)


Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.

Királyné pálcája.
szálljon a házára,
ha nem a házára, az úr asztalára.

Lányok ülnek a toronyba,
arany koszorúba,
arra mennek a legények,
sárga sarkantyúba.
Levenném a süvegemet,
annak örülnétek.

Királyné pálcája,
szálljon a házára,
ha nem a házára,
az úr asztalára.


Mi van ma

Link








Ölbey Irén: PÜNKÖSDI LÉLEK


Szárnyaljon bennem ének:
Legyek pünkösdi lélek.
A nemesben, a jóban
örömmel munkálkodjam.
S a célom itt a földön
az Isten felé törjön.
Mértéken túli mérték,
szépségen túli szépség:
a szeretet csodája

üssön át, mint a dárda
s hevítsen, lelkesítsen.
Éljek reményben s hitben,
s a fénylő igazságnak
igaz ösvényén járjak
s mindig ihletben égjek.
Jöjj el, jöjj el, Szentlélek!









Pecznyík Pál: BÉKEGALAMB


Békegalamb köröz,
ősi Bolygónk felett,
Leszállásra nem lel
sehol, egy kis teret.
Sokfelé haragtól
torzult az emberarc,
múló hatalomért,
régóta dúl a harc.

Egymásmellet élő,
békét valló népek,
már kicsi bántásért,
szembeszállni készek.
Közöttük: - mint üveg -
törékeny a béke,
pedig az lehetne,
népek legszebb éke!

Békegalamb várj még,


nem kell soká várnod,
lesz béke a földön,
rá lehet majd szállnod.
Ha Jézus megkezdi
béke - királyságát,
betölti a béke,
föld minden országát!
Ezer évig nem lesz
háború, a földön,
béke lesz városban,
pusztán, hegyen - völgyön.







Pecznyík Pál: PÜNKÖSD NAPJÁN


Feltámadott Urunk Jézus,
meny honába költözött,
Pünkösd napján: lángnyelvekben
hozzánk ismét földre jött.

Bűnbánókhoz, bűnbocsátó
szeretettel érkezik,
meg ígérte: velünk marad,
amíg a Föld létezik.

Lelke által, bennünk lakik,
így mi Véle járhatunk,
s utunk végén felragyog majd,
dicsőséges új napunk!







Piován Győző: PÜNKÖSDKOR


Piros pünkösd napján,
mikor gyümölcs érik
életed kalászát
angyalszemek nézik.

Ezüstös harmatot
csorgatnak tövére,
hogy termése nőjön
S vihar ki ne tépje.

Piros pünkösd napján
az Úr keres téged
zúgó szelek szárnyán
Lelkét küldi néked.

Fogadd szeretettel
a mennyei lángot,
növeljen szívedben
hitet, boldogságot.







Pósa Lajos: PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN


Kivirított a rózsafa
Piros Pünkösd hajnalán,
Falu végén fehér kis ház,
Ott lakott az én anyám!

Falu végén fehér kis ház,
Fecskemadár, gyer oda!
Százszorta szebb, majd meglátod,
Mint a legszebb palota.

Én Istenem, áldó kezed
Tartsd azon a kis házon!
Eresz alatt villásfarkú
Vidám fecske tanyázzon!

Csókolgassa a födelét
Zöld leveles akácfa,
Hajoljon be az ablakán
Piros Pünkösd virága!










Reményik Sándor: PÜNKÖSDI SZOMORÚSÁG


A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén


Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...










Reviczky Gyula: PÜNKÖSD


Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!










Reviczky Gyula: PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE


Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,


Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!







SÍK SÁNDOR: RÓZSAKOSZORÚ


Minden ige már betellett.
Az elgördült szikla mellett
Két fehér angyal lebeg.

És felelvén egy a másnak,
Énekelnek és hárfáznak
Szép angyali éneket.

"Jaj, hogy hullott drága vére
Gethsemáne friss füvére!
Keresztények sírjatok!"

"Szél a felhőt szerte fújja.
Él a Krisztus! Allelúja!
Emberek! Feltámadott!"

"Véres ajkán ostoroknak
Izzó gyöngyszemek csorognak,
Forró vére földre hull."

"Fényben fürdik fönn a Tábor,
Zeng az ég és zúg a távol:
Fényes felhőn száll az Úr."

"Vérzi főjét ráfonódva
Sebző tüskék szörnyű csókja.
Szánjátok meg, emberek!"

"Szeretetét ránklehelte:
Ég a pünkösd izzó Lelke,
Zúgnak élő nagy szelek."

"Nézd a véres nagy keresztet!
Jaj, sebes két térde reszket,
Jaj, le kell roskadnia."

"Rózsaszínű fellegekben
A mosolygó mennybe lebben
Asszonyunk szűz Mária."

"Föld megindul, holt megéled.
Jaj, kereszten függ az élet!
Minden elvégeztetett."

"Énekelnek allelúját,
Boldogasszony koszorúját
Szép angyali seregek."

Így dalolt az angyalének,
És mindenek figyelének,
Fű, fa, virág hallgatott.
Minden hívek koszorúja
Énekelje: Allelúja!
Él az Úr! Feltámadott!







Somogyi Imre: JÖJJ EL, SZENTLÉLEK!


Fájó emberszívbe, mint gyógyító balzsam,
Lázongó lélekbe, mint hódító dallam,
Zokogó sírásra, mint öröm harangja,
Életnek, tavasznak hívogató hangja:
Jöjj el, Szentlélek!

Gyenge női szívbe, mint az erő lángja,
Kereső lélekbe, mint lobogó fáklya,
Kedvesség és jóság langyos fuvalmával,
A szelíd Megváltó gyöngéd uralmával:
Jöjj el, Szentlélek!

Kis gyermeki szívbe, mint a csengő ének,
Ártatlan lélekbe, mint a vidám élet,
Ezüstkacagással, angyalseregekkel,
Atyai mosollyal, igaz szeretettel
Jöjj el, Szentlélek!

Családi tűzhelyre, mint a hit szikrája,
- Békesség, boldogság borulván így rája, -


Magas palotáknak fényes nagytermébe,
Kicsi házikóknak virágos csendjébe
Jöjj el, Szentlélek!

Szomorú özvegyhez, mint a remény napja,
Éhező árvákhoz, mint az árvák atyja,
Könnyek törlésére, orvosság-adásra,
Testvéri szent csókra és vigasztalásra
Jöjj el, Szentlélek!

Bűnnek tengerében hánykódó habokra,
Minden nemzetekre, kicsikre-nagyokra,
Hitnek sugarával, Jézus szerelmével,
Az örök Atyának örök kegyelmével
Jöjj el, Szentlélek!










Somogyi Imre: PÜNKÖSD NAPJA


Aki nem tud a hit szárnyán
A magasba szállni,


Nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.

Ó, emberek! Krisztus nélkül
Mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
Ahol nincs Szentlélek.

Azért tehát Őt várjátok!
Őt várjátok, - eljő
Hittel égő lelketekbe,
Mint a nyári szellő...

Eljön Krisztus szeretettel,
Eljön Szentlelkével,
Ha várjátok s imádjátok
Pünkösdi reménnyel!

Megtelik a szív és lélek
Nemes indulattal,
Ha bevonul oda Krisztus
Teljes diadallal.

Csak úgy lehet pünkösd napja
Áldás, öröm, béke -
A győzelmes, igaz hitnek
Gyönyörű pecsétje!







Szuhanics Albert: A PÜNKÖSDI RÓZSA


A pünkösdi rózsa
kinyílott tenálad,
mégis inkább nézem
két rózsás orcádat.

Május éje csodás,
pünkösd lángja járja,
árva, bús szívemnek
szerelem a járma.



Szent az Isten lelke,
kettős tüzes láng jő,
hej, páros a szív is,
mint két piros felhő.

A pünkösdi rózsát
leszakítnám nálad,
ám ha nemet mondasz,
elemészt a bánat!







Tamáska Gyula: SZENTLÉLEK, JÖJJ!


Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem Téged!
Gyújts fel szívem, oly sok, benne a vétek.
Cseréld fel erőddel erőtlenségem;
Jöjj és szentelj meg, csak ez a kérésem.

Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem téged!
Oly sokat szeretnék megvallani néked,
Hogy mindennap gúzsbaköt ellenségem;
De szentelj meg mégis: ez a kérésem.

Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem téged!
Segíts, hogy eszközöd lehessek néked.
Vezesse szent kezed minden lépésem;
Szentelj meg, Uram... és nincs több kérésem.







Téglás-Hajós Éva: PÜNKÖSDI SZONETT


Ott ülnek ők, magukra hagyottan,
a csüggedt-gyáván összebújók,
az arcukra titkon kámzsát húzók,
vacogó félelembe fagyottan,
legott rohanó szél vad erejétől
zúgva hasad fel a menyei kárpit,
s lángnyelvek ragyogó tüze válik
férfi-merészség védpajzsává. Hevétől
olvad a dermedt szó, hittel hirdetik
- útjukat fehér galambok követik -


száz nép nyelvén a Mester tanát...
Kellenének most is láng-szemű fények,
hogy Földünkön értse milliárd lélek
a tűz-áldotta Béke szavát










Tóth Juli: PÜNKÖSD


Égen kéklő fénysugárban,
Földön, május illatában,
Vigasztaló tiszta láng
Add a kezed Jó Atyánk!

Hogy enyhüljön mind a kín
Szenvedésünk sebein
Szomjazzuk a gyógyulást,
Édes, lélekújulást!







Túrmezei Erzsébet: PÜNKÖSD UTÁN


Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten.
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!







Végh Tamás: PÜNKÖSDI IMA


Uram!
Köszönöm néked a naponta újraéledő reményt,
Az erőt, mely átsegít a hétköznapi közönyön,
A lelkedet, mely lelkemet az őrülettől menti meg,
Őrizvén bennem a szellem, s a szív vigasztaló szavait.
Köszönöm a nyugalom pillanatait, amikor idebenn
Épülhet a rend, és az értelem rendezheti sorait,
S kicsinyes dühök nem festik homállyal a fény ablakait.
Köszönöm a társakat is, kikkel együtt visz a sors,
Óvd életük, hisz maga van mind, mint a levél,
Melyet a szél sodor.
Uram!
Én csak dolgozni szeretnék, s épebben élni kicsinyég.
Látszatok változhatnak kívül, de logikád mélyen belül,
Hiszem Uram, hogy mindenkoron érvényesül.
Ámen.







Vida József: PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁG


Pünkösdi királynét
Választ a leányság,
Virágkoronával
Meg is koszorúzzák;
Felültetik aztán
Mennyezetes trónra
S egy sereg leányka
Lesz alattvalója.

Felséges királyné,
Figyelmezz szavamra,
Nem is bánom én azt,
Ha Isten is hallja:
Fogadd hódolásom,
S nem egy esztendőig,
Híved maradok én
A sírom széléig.










CSÍKSOMLYÓ ÉNEKE

Ki az édes Szűzanyát szívből szereti,
Szent örömmel siessen őt köszönteni.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Ki a székely nép földjében kivirágoztál.
Örömében sír bennünk a szív és lélek,
Hogy mi itt köszönthetünk, jó Anyánk téged
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Ki a székely nép szívében kivirágoztál.
Nyitva áll előttünk a somlyói templom,
Ahol eltűnik minden bú és fájdalom.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki Erdély hős földjében kivirágoztál.
Itt örömgyönggyé válik a bánat könnye,
Lecsendesül a kebel zajló tengere.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki Csíksomlyó kertjében kivirágoztál.
Átvesszük üzenetedet Csíksomlyói Szűz,
Katolikus hitünkhöz a szeretet fűz!
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki a magyar lelkekben kivirágoztál.







A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak.

Ahol egyszerre dobban minden magyar szív

Aki már volt azért érzi szívében és egész testében a bizsergést, aki még nem élte át az élményt kíváncsisága miatt vágyik a csíksomlyói búcsúba. Nem sokkal dél után megkezdődött a Csíkszereda mellett fekvő Kis Somlyó és Nagy Somlyó hegy közötti nyeregben a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat szertartása.

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsúra idén is több százezer gyalogos zarándok indult. A magyarság legnagyobb vallásos, ugyanakkor a hit mellett közösséget is erősítő ünnepére az egész világból jönnek, legtöbben a Kárpát-medencéből, Székelyföldről érkeznek, és a Somlyó-nyeregbe idősnek, fiatalnak, betegnek és egészségesnek egyaránt fel kell kapaszkodnia. Ez a minimális zarándoklat megkerülhetetlen, a test és lélek próbája.

,,A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét."







Csíksomlyó ÜZENETE

"És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad."
Wass Albert


PÜNKÖSD köszöntő 2016 ban
/Egy csokor virággal, főként pünkösdi rózsával és Mozattal - A Varázsfuvola egy részletével - köszöntsük 2016-ban a Pünkösdöt/

Link























 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Húsvéti köszöntő
  2016-03-26 19:30:36, szombat
 
 







HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ


Minden kedves Barátomnak, Ismerősömnek, és kedves Látogatóimnak

SZÍVEM SZERETETÉVEL kívánok BÉKÉS ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

BÁRHOL LEGYENEK A VILÁGON - HATÁRON INNEN, VAGY HATÁRON TÚL!


Boldog Húsvétot!







HÚSVÉT NAPJÁT ÜNNEPELJÜK

H ófehér gyöngyvirág bontogatja szirmát,
Ú t szélét szegélyezik gyönyörű ibolyák.
S elymes fülű nyuszi ül a zöld fűben,
V ele szemben játszik kölyke a sűrűben.
É des virág illattal érkezett a tavasz.
T ávoli faluban megkondul egy harang.

N osza szalad a falu apraja- nagyja,
A legszebb ruháját magára kapva.
P adsorok megtelnek, együtt ünnepelnek.
J ézus feltámadott! Hozsannát zengnek.
Á rad az ének szó szerte a vidéken,
T él hamvaiból a tavasz újra éled.

Ü nnepeljük meg, hogy győzött az élet!
N apsugarunk ragyog, éled a természet.
N agylányaim hívják legkisebb gyermekem,
E gyütt készítik a hímes tojást velem.
P iros tojás készül, a sonka puhán itt vár,
E gy tepsi sütemény a sütőben sül már.
L egényeket hétfőn ezzel kínáljuk meg,
J ól meglocsolnak, hogy ne hervadjunk el.
Ü nnepünk így telik, mi együtt örülünk.
K ikelet ragyogja be egész életünk!

Flammerné Molnár Edit







HÚSVÉTI CSEND


Lelkem, dalolj a húsvét öröméről!
Csengjen a hangod, mint a hegyi csermely
fentről hozott kristályos-tiszta hangja,
mint a hóvirágok fehér harangja.
Legyen dalodban élet és erő...
fakadó rügyek, fesledő virágok:
a tavasz, mely meggyőzte a világot.
Legyen benne ragyogó diadallal
a hosszú éjszakát elűző hajnal!
Az a mosolygó, bíborfényű reggel,
melyben a sírban hasztalan keresték
gyászt illatozó, könnyes kenetekkel
a Názáreti Jézus drága testét,
mert élt, előttük feltámadva járt.
Visszhangozd szívük ujjongó szavát.
Húsvétról zengjen, zengjen hát az ének!
Lelkem, adj hangot húsvét örömének!

Figyelek... várok... Csend van, hosszú, tiszta,
mint mikor az ég harmatkönnyét issza
minden fűszál még... és hiába kérem:
ösvényein ott jár az élő Mester
feltámadottan, tündöklő-fehéren,
bűn és halál felett vett diadallal.
Ujjongó lelkem lépteire hallgat
és ezt a csendet hogy zavarná dallal?!

Túrmezei Erzsébet










Húsvéti üdvözlet

Link



Lent a Via Dolorosán

Link



Handel: Messiah, Hallelujah

Link



Husvét

Link



Happy Easter!

Link



Easter prayer // Kun Magdolna

Link



Szentesi Horváth Gyöngyi : Áldd meg Uram...

Link



Húsvéti csend

Link



Happy Easter from Claire! Gethsemane - Claire Ryann at 3 Years Old

Link



Simogasd meg a nyuszit...
Kapcsold be a hangszórót és az egereddel simogasd meg a nyuszit.
Kívánok neked boldog húsvétot, és azt, hogy mindig úgy kacagj, mint ő.

Link



Áldott, napfényben tündöklő, testben és lélekben újjászülető BOLDOG HÚSVÉTOT kívánok!

A hölgyeknek sok locsolót, a férfiaknak jó locsolkodást!











 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Áldott szép pünkösdöt!
  2015-05-23 22:49:34, szombat
 
 











































PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN

Link



Pünkösd - album

Link














 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
     2/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 276 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 898
  • e Hét: 11976
  • e Hónap: 34464
  • e Év: 212339
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.