Belépés
faciendum.blog.xfree.hu
"Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül." HELEN KELLER dr Szűcs Ildikó
1961.01.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
zeller
  2018-03-25 20:33:43, vasárnap
 
 



Hogyan termesszünk zellert, hogy gumója is legyen, ne csak a zöldje?
A zeller egy erősen lúgosító növény, vértisztító, emésztést segítő, megelőzi a migrént, csökkenti a vérnyomást, és kiváló a bőrproblémákra. Gazdag szerves anyagban, jól ismert természetes vízhajtó, és segíti a szervezet méregtelenítését. Jelentős a gyulladáscsökkentő képessége is, így alapvető élelmiszer kell hogy legyen azoknak a számára, akik autoimmun betegségben szenvednek. Jelentős mennyiségű kalciumot és szilíciumot tartalmaz, ezen kívül vitaminban, magnéziumban és vasban gazdag. A friss zeller ital egy kiváló tápanyag és vitaminforrás a szervezetnek.
Mindenki ismeri, hisz része a magyar konyhának. Ki többet, ki kevesebbet tesz a húslevesbe, és szinte mindenki tudja, hogy magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt nagyon egészséges növény. Vízhajtónak is kiváló. Fogyaszthatjuk nyersen és főzve egyaránt.




Tápanyagban gazdag, nedves talajra van szüksége, és a vetésforgóban az első szakaszban kapjon helyet. A talaját ősszel készítsük elő komposzttal és trágyával dúsítva. Kedveli a káliumot, ezért a a fahamut is bedolgozhatjuk a talajába.

Érzékenyen reagál a hidegre, ezért vagy előneveljük magról, vagy a fagyosszentek elmúltával palántákat veszünk, és ezeket ültetjük ki. Egymástól legalább 40 cm távolságra ültessük. A levegős tenyészhely jó hatással van a zeller kártevőinek visszaszorításában.




Olyan sekélyre ültessük, amennyire csak tudjuk. Nem baj, ha az első napokban "billegnek" a palánták, a túl mélyre ültetett zeller nem fog tudni gumót fejleszteni! Ahogy növekszik, a későbbiek folyamán, maga a gumó is kiemelkedik a földből. Termesztése folyamán a megfelelő mennyiségű tápanyag mellett a vízre is nagy szüksége van. Bátran öntözzük csak erjesztett csalánlével, és takarjuk a sorok közét mulccsal, de magát a gumót ne takarjuk.
A zeller magvetése:
Több fajtája is kapható, korai és hosszú tenyészidejű, jól tárolható, stb. Szabályos gumót nevelő fajta pl. a Hegykői zeller.




Palántanevelése: Februárban töltsünk meg cserepeket, rossz lábast, egyéb edényeket könnyű, laza földdel, vigyük be a lakásba, hagyjuk, hogy a szobahőmérsékleten a talaj átmelegedjen. A magot sűrűn beleszórjuk az edénybe, lazán takarjuk földdel - tényleg csak vékonyan, majd spriccelve belocsoljuk. A zeller lassan csírázik. Átlagos csírázási hőmérséklet igénye kb. 20oC. Ha ültetés előtt egy éjszakára beáztatjuk a magvakat, majd itatósra kiterítve leitatjuk a nedvességet, a csírázást meggyorsíthatjuk. Miután bespricceltük az elültetett magokat, takarjuk le üveglappal zacskóval stb., hogy a talaj egyenletesen nedves maradjon. Az ültetőedény ilyenkor még lehet sötét helyen, a lényeg, hogy meleg legyen. Amikor aztán kibújtak az első növénykék, távolítsuk el az üveglapot - most már nincs rá szükség - és az edény tegyük olyan helyre, ahol fény éri.
A földjét soha ne hagyjuk kiszáradni, naponta spricceljük vízzel. A palánták lassan nőnek, legyünk türelmesek. Nyári fogyasztásra már februárban, téli tárolásra március közepén vessük el a magokat. Amikor már sűrű az állomány, szét kell ültetni a palántákat. Kiültetni azonban csak a megfelelően szoktatott palántákat ültessük, és csak a fagyosszentek után.
Még ha nem is fogyasztunk túl sok zellert, a biológiai védekezés szempontjából igen jelentős növény. A káposztafélék közé ültetett zeller - lehet gumós vagy szárzeller - megvédi a káposztalepkétől. Viszont, gumót nem fog fejleszteni. A káposzta mellé ültetett zellernek szép a lombozata, a gumója azonban csak diónyi marad.
A szárzeller:
A levél- (halványító-) vagy a szárzellert megvastagodott levélnyeléért termesztik, s ezt a spárgához hasonlóan fogyaszthatjuk nyersen salátaként vagy főzve . A szárzeller
palántáit 30x30 cm tőtávolságba ültessük, és többször adhatunk nekik istállótrágyát Szeptember első felében szárát hullámpapírral vagy sötét papírral csavarjuk körül,
majd kössük meg közvetlenül a levelek alatt. Három hét múlva a levélnyelek kihalványodnak, és gyengébbé válnak. A raktározáshoz földlabdával együtt emeljük ki
a növényt, melyet azután szellős, de hűvös pince mélyére, függőleges helyzetben földbe helyezzünk. Ha sötét is a pince, a papírt eltávolíthatjuk. A szárzeller 30x30 cm tőtávolságba ültessük, hogy levelei képesek legyenek nagy mennyiségű C vitamint, karotini stb. termelni. Levelét szárítsuk, gyökerét pincében tároljuk, így télen is lesz friss növényünk.

forrás: gazigazito.hu



 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
tavaszi mák
  2018-03-25 20:20:44, vasárnap
 
 



Tavaszi mák - őszi mák
Mákos tészta, mákos bejgli, mákos kalács. Mindenki ismeri. Mégis kevés kertben termesztik meg a karácsonyi bejglibe való mennyiséget. Ha azonban mégis magunk szeretnénk megtermelni, néhány szempontot figyelembe kell vennünk.





A növény fajtától és a környezeti tényezőktől függően 80-150 cm magasra is megnő. Kezdetben nagy kékesderes leveleket nevel, majd az elágazó szárral együtt jelennek meg a szárlevelek is. Virágai elérhetik a 10 cm-es átmérőt is, de alakjuk és színük fajtától függően változó. A fehértől a sötétliláig többféle színárnyalata lehet. Toktermésének alakja is változó. Magja apró, kék, szürke vagy fehér színű. Júniusban virágzik. A mák a talajra igényes. Ennek ellenére, a legkülönbözőbb talajokon termeszthetjük. A legjobb hozamot a meleg fekvésű helyeken, jó vízgazdálkodású, középkötött talajokon adja. Ugyanarra a helyre 3 éven belül ne ültessük, mert nagyon rossz az "öntűrő" képessége, a betegséges és kártevők is fokozott mértékben jelentkeznek.

Ősszel a területet mélyen ássuk fel és gereblyézzük is el, mert tavasszal az apró mag elvetéséhez szükséges aprómorzsás talajt így tudjuk a legkisebb vízveszteséggel előkészíteni. Februárban, amikor a talajra már rá lehet menni, vethetjük is. A sűrű vetés elkerülésére a vetőmagot valamilyen töltőanyaggal - például sárgarépa maggal - keverve vessük, sekélyen, és egymástól legalább 30-40 cm sortávolságra. Nagyon sekélyen takarjuk, mert fényre csírázik. Ne feledjük, megnőnek legalább 1 méteres magasságra, így szükséges a sorok közti távolság.




A magvak már 1oC felett csíráznak, ezért a vetés után 2 héttel már megjelennek a csíranövények. Három-négyleveles korban 10-15 cm tőtávolságra ki kell egyelnünk. Következő egyeléskor alakítsuk ki a 20-25 cm-es tőtávolságot.

Átültetni a kis mákpalántákat csak nagy földlabdával együtt kiemelve érdemes, mert hosszabb a gyökérzete, mint a levele.

Az egyelés után kapáljuk meg. Hosszú karógyökeret fejleszt, 50-90 cm mélyen is lehatol a talajba, így locsolni nem szükséges. Épp a hosszú karógyökerek miatt nem is nagyon lehet átültetni. Vetéskor ezért fontos, hogy ritkásan vessük.




A mákot júliusban aratjuk, mikor a tokok fala már merev, sárgásszürkére színeződött, és bennük a magvak rázáskor zörögnek. A tokot levágjuk, összegyűjtjük, majd felhasítjuk és kiszórjuk belőle a szemeket. Átlagos hozam 60-80 dkg/10 m2.

Kártevői: máktokbarkó, máklégy, mák levéltetű. A korai vetéssel megelőzhetjük kártételüket.

Az őszi mákot szeptember 10. és október 10. között esedékes vetnünk. Talaj előkészítése megegyezik a tavaszi mákéval. Az őszi vetés nagy előnye, hogy nem károsítja a máktokbarkó. Ha jól előkészített talajba most elvetjük a mákot, akkor az még ősszel kikel, megerősödik, áttelel és tavasszal igen gyors növekedésnek indul. Mire a kártevők felébrednek téli álmukból, az őszi mák már el is virágzott, tehát nem tudnak kárt tenni benne.





forrás: gazigazito.hu
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
zöldborsó
  2018-03-25 20:15:39, vasárnap
 
 


A zöldborsó az egyik legkiválóbb tápláló hüvelyes zöldség, amely antioxidáns, C-, K és B komplex vitamint, ezen kívül még ásványi anyagokat, mint cink, vas, kalcium és mangánt is tartalmaz. Kiváló fehérjeforrás, rostban gazdag. Az esszenciális zsírsavak (omega3) miatt ideális élelmiszer az agy és szív- és érrendszeri betegségekre és a koleszterin csökkentésére a szervezetben. Fogyókúra alatt is fogyasztható.


A zöldborsó a hüvelyesek családjába tartozik. Pillangósvirágú, és kis tápanyagigényű növény. A gyökerén gümők találhatók, melyekben nitrogént megkötő baktériumok telepednek meg, így egyidejűleg zöldtrágyát is szolgáltatnak.

Nem csupán tápanyagot von ki a földből, hanem a saját maguk által előállított tápanyagból nitrogént juttat vissza. Fontos szerepük van a vetésforgóban - a harmadik szakaszban - ugyanis felhasználhatjuk a talaj regenerálódására.

Vetéskor a sorok távolsága 12-24 cm, az alacsony növésű fajtákat sűrűbben a magasakat ritkábban vetjük. A vetés mélysége általában 6-8 cm. Vetés után ügyeljünk arra, hogy a talaj felszínén ne maradjanak el vetetlen magok, mert odavonzzák a madarakat, és azok a földből is kiszedik a

szemeket, így komoly kárt okozhatnak.

Borsó vetése részletesen:

6-8 cm mély barázdát húzunk kapával. Ha a talaj száraz - aszályos a tavasz - akkor beöntözzük a sorokat, hagyjuk, hogy a víz leszivárogjon. Ebbe a nedves ültetőágyba szórjuk a magokat egymástól kb. 3 cm távolságra. Vetés után takarjuk be a földdel, majd gereblyével tömörítsük, hogy a mag a nedves talajjal mindenhol érintkezzen. A következő sor ne legyen kisebb, mint a borsó magassága. Így, ha nagyobb sortávolságot hagyunk, könnyebb dolgunk lesz a kapálással, feltöltéssel.

Borsófajták:
Velőborsó:
Magas cukortartalmuk és kiváló ízük miatt szívesen választott fajta. Valamivel több meleget kíván mint a kifejtő fajták, és később is érnek. Hátrányuk, hogy a cukor könnyen átalakul keményítővé, ezért szedésükkel nem szabad várni.

(pl. Kelvedon csodája, Jubileum, Zsuzsi, Rondo,) vetésével várjunk április közepéig, mivel melegigényesebb, és érzékeny a hidegre. Csírázáskor az alacsony hőmérsékletet megsínyli. A szemek nagyok, sima felületűek, az érett borsószem lisztes. A száraz magja szögletes. Lassabban vénül. Édes, nyersen fogyasztva a zsenge velőborsó nagyon édes és puha.

Másodvetésnek is alkalmas, de ne feledjük, jóval kisebb hozama lesz, mint a tavaszi vetésnek.

Kifejtőborsó:
(Rajnai törpe, Debreceni világoszöld és Debreceni sötétzöld fajták) bírja a fagyos tavaszi időjárást, februárban, márciusban már vethető. A száraz magja gömbölyű.

Cukorborsó:
Ez az a borsóféle, melyet hüvelyestől is főzhetünk, vagyis nem kell pucolni. A főzésre való előkészítése a két végének levágásából áll, és hüvelyestől lehet felhasználni.

A velőt és a cukorborsót szokták keverni, mivel a velőborsó zsengén nagyon finom, édes. A cukorborsó hüvelyestől kerül felhasználásra, mikor a szemek még nem fejlődtek ki benne.

Étkezési szárazborsó:
azok a kifejtőborsók alkalmasak, melyek könnyen hántolhatók.

A borsó termesztése
Napos helyet válasszunk, így kevésbé lesz hajlamos a megbetegedésre. (A rózsa metszésekor a levágott tüskés ágakat én a borsósorokra szoktam fektetni, így a bejáró kóbor macskák akármilyen késztetést is éreznek, hogy a felmelegedett puha földbe kaparjanak, az ágak megakadályozzák őket. Kárt tudnak még okozni a madarak is, amint a kikelő borsót kicsipegetik. Hálóval, fátyolfóliával takarjuk az ágyást, amíg a növények meg nem erősödnek.)

A borsó a talajban nem válogat, leginkább a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokat kedveli. Hidegtűrő, már 3−4 oC−on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4−5 oC fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, később újra kihajtanak és tovább fejlődnek. A nagy meleget azonban - különösen ha szárazsággal is párosul - nem bírják.

Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. Az ápolási munka egy-két kapálásból áll, viszont virágzáskor és hüvelyképzéskor a locsolást meghálálja. A kikelt vetés talaját mielőbb kapáljuk meg, tartós szárazság esetén öntözni kell. A hüvelyek szedését akkor kezdjük, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésű fajtákat ajánlott támasz mellett termeszteni.

Érdemes - ha nem csávázott a vetőmag - éjszakára beáztatni, hogy a szemek megduzzadjanak. Vetés előtt a magokat nézzük át - főleg a saját szedésből származókat, távolítsuk el a sérült szemeket. Csírázás felgyorsítása áztatással: ültetés előtt 2 nappal áztassuk be a szemeket 15-20 órára, majd öntsük le a vizet, és fedjük le egy nedves ruhával. Ültetéskor ezeket a szépen megduzzadt szemek vethetjük el.

Ha alacsony borsót vetünk, akkor nem szükséges karózni, míg a magasra növő fajtákat feltétlen karózzuk. Futtathatjuk akár az alacsonyabb, akár a magasra növőt a kerítésre is, vagy uborkahálóra, így a szár nem dől el, és nem rothad meg a termés. Onnantól kezdve, hogy a borsó érni kezd, folyamatosan szedhetjük. Az időpontok fajtánként eltérőek.Termeszthetjük hálóra futtatva is. Két sor közé műanyaghálót feszítünk ki, amin a borsó felfuthat, így a csapadékos időjárásban sem károsodik.

Vetés áprilisig
Április végével lezárul a borsó vetésének idénye, és ez a berögződés nem alaptalan. Akkorra a talaj a téli csapadékból származó nedvességének a javát már elvesztette, és ez gyakran hiányos keléshez vezethet. Ezért a borsót célszerű öntözhető területre vetni, s kelesztő öntözéssel ellátni, kivéve, ha megfelelő mennyiségben esett csapadék. Április vége ezért is küszöb-időpont a borsótermesztésben, mert attól kezdve általában erősödik a nappali felmelegedés, a nappalok is jóval hosszabbak, így a borsó nem képes a fajtára jellemző zöldtömeget nevelni. Ebből kifolyólag rövid ízközökkel rendelkező alacsony állományt kapunk, amelynek a termésátlaga jóval kisebb, a szemek érése gyorsabb, és gyakran a szemméret is elmarad a fajtára jellemzőtől.

Borsó tél alá vetése:
Október második felétől novemberig vethetjük, azaz a vetést úgy időzítsük, hogy a magok tavaszig már ne keljenek ki. Természetesen, ha szép, hosszú az ősz, akkor ezzel várni kell, mert a tél alá vetésünk idő előtt kikelhet.


Betakarításuk:
Betakarítás után ne tépjük ki a gyökerével együtt. (Én metszőollóval elvágom a szárát, és mivel sorba vetek, a borsószalmát szépen fel tudom tekerni, mint egy szőnyeget. Ha egy sorral végeztem, a z ollóval itt-ott belevágok, hogy a férjem a fűnyíróval mikor ledarálja, ne tekeredjen fel a szára a vágókésre. Kiváló talajakaró)

A borsó betegségei:
Borsófonálféreg: A növekedés leáll, a növény elsárgul, kidől. A beteg növényt el kell távolítani, és ha lehetséges, elégetni. A termőterületet változtassuk meg (vetésforgó)

Borsó fuzáriumos betegsége: Talajban élő gombák, melyek a növény gyökér és szártő rothadását, hervadását okozzák. A beteg növényt gyökérzettel együtt ássuk ki és égessük el. A vetőmagot csávázzuk. A fertőzött talajon 5 évig ne termesszünk borsót. Válasszunk rezisztens új fajtákat.

Borsó levél-, szár- és hüvelyfoltossága: Gombabetegség. Sötétbarna foltok jelennek meg a hüvelyen, lombon a száron és a magon. Csávázott vetőmag használatával, vetésforgóval és rezisztens fajtákkal védekezhetünk.

Borsólisztharmat: Gombás betegség. Fehéres bevonatáról ismerhető fel. A beteg töveket húzzuk ki és égessük el.





Borsómoly, akácmoly:
Virágzáskor permetezzük a borsót fokhagymalével, hogy megakadályozzuk a két molyfélének a károkozást. A borsómoly egy nemzedékes, életciklusa a borsó virágzáshoz kötődik, rajzása ekkor kezdődik. Kártétele ismerős mindenki számára.

Egyik védekezési mód, a korai vetés, mire a borsó- vagy akácmoly kikelt, a borsó már levirágzott, másik a fokhagymás permetezés.

Borsó tipp: Megduplázhatjuk a borsó mennyiséget, ha kelés után, mikor a növénykék elérik az 5-10 cm magasságot, a tetejüket visszacsípjük, így elágazódik, és nem egy szárat fog nevelni, hanem kettőt. Két száron több virág, több termés lesz. (valószínű, hogy azért nem terjedt el, mert kézi munkával végezve igen hosszan tartó feladat)





forrás: gazigazito.hu
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kert
  2018-03-25 20:13:21, vasárnap
 
  Retek




A retek antibakteriális, gombaellenes, és vizelethajtó. Gazdag C-vitaminban, folsavban és kiváló hatású megfázásra, asztmára, torokfájásra és rekedtség ellen. A zöld levelek is fogyaszthatóak zsengén, ugyanúgy tartalmaznak C-vitamint és kálciumot mint a gumók.

Mindenki ismeri, különböző nagyságú és színű gumós növény. A gumók belseje fehér, sokféle ásványi anyagot, főleg meszet, ként, foszfort és káliumot tartalmaz. Ezen kívül C, E és B vitamin valamint egyéb nyomelemek is találhatók benne. A növényt gyógynövényként is használják. A friss reteklé napi adagja (100-150 ml) kedvezően befolyásolja az epe krónikus betegségeit (nem a gyulladásokat, mivel ingerli a májat és az epeutakat), a gyomor- és az emésztési panaszokat. A mézzel kevert reteklé köhögés ellen is alkalmas.A vetésforgó második vagy harmadik szakaszába való. Mindegyik fajtájára jellemző, hogy egyenletes nedvességet kíván, ám a túl sok nedvességtől a zsenge gumók repednek, pudvásodnak, fásodnak. Egyik típusnak sincs szüksége külön ágyásra, a vegyes kultúrába jól illeszthetők. Mivel keresztesvirágú, (a mustár is az) akár a káposzta, így a káposztafélék szomszédságát kerüljük el ültetésekor. Hidegtűrése kiváló, ezért már február végén fűtetlen fóliába vethető, március elején közepén már szabadföldbe is. Rövid tenyészideje miatt jól beilleszthető a vetésforgóba elő- és utónövényként is.
A termesztési időszak hossza és a termesztés módja alapján megkülönböztetünk tavaszi retket, - hónapos retek -amelynek termesztési ideje 50-60 nap, nyári retket (60-90 napos vegetációs idő) és téli retket (100-130 napos vegetációs idő). Termeszthető előveteményként (tavaszi retek) köztesként (nyári retek) vagy utónövényként (téli retek), esetleg főnövényként is. Kedveli a napos, meleg termőhelyet. Legmegfelelőbbek számára a humusszal jól ellátott homokos-anyagos, agyagos-homokos talajok, a téli retek az agyagos talajt szereti.
A talaját vetés előtt megfelelően megműveljük, ha szükséges, műtrágyát is bedolgozunk. A nitrogénnal való túltrágyázás rontja a tárolhatóságot.
A retket közvetlen vetéssel termesztjük. A tavaszi vetést február végétől - márciustól április közepéig végezzük, a nyári retket áprilisban és májusban vetjük. Júliustól augusztus közepéig a téli retek kerül a földbe. A vetési sortávolság 30-40 cm. A növények egymástól való távolsága 10 - 20 cm.

A retkek nagyméretű magjai jól adagolhatóak. Vessük rögtön a helyes tőtávolságra, hogy megfelelő méretű gumót vagy karót növesszenek. A különféle retkek tőtávolsága 10-25 cm legyen - a zacskón lévő utasításokat kövessük. Ügyeljünk arra, hogy a nagyon sűrű vetés nem hoz megfelelő méretű gumót.

Ne vessük azonban túl mélyre, másfél centinél mélyebbre ne kerüljön, különben torzul a gumója.

Vegyes kultúrában a következőképp néz ki a retek vetése:

meghúzzuk a sorokat, egymástól harminc centi távolságra.
beleszórjuk a magokat, betakarjuk földdel,
a két sor közé húzunk egy másikat, és ebbe jön a saláta mag. A saláta távol tartja tőle a földibolhát. Azonos a vízigényük, így egy locsolással mindkét növényt megöntözzük, ráadásul a saláta rögtön jelzi, ha szomjas, így a retek is megkapja a kellő nedvességet. A nedves környezetet a földibolha nem szereti.
következik ismét két sor retek, ezek közé szintén húzunk egy sort, ebbe pedig dughagymát teszünk.
újabb két sor retek közé ismét saláta sor.
Ugyanúgy, mint a salátánál, itt is folyamatosan vethetjük. Első vetéskor két - két sor, majd 10 nap múlva jöhet a következő adag vetése.
Kikelés után egyeljük. 3-4 cm távolságot hagyunk meg a növények közt. Amikor a gumók elérik a másfél centi átmérőt, már szedhetjük, és fogyaszthatjuk.
Nehéz, kötött talajon a retek rosszul érzi magát, ezért akár jelzőnövénynek is használhatjuk. Ha szép, nagy gumókat nevelnek, akkor jó a talaj humusz ellátottsága.

Kelés után a talaját lazítjuk, kapáljuk, ha szükséges kiegyeljük. A retket olyan talajokon termesztjük, ahol lehetőség van az öntözésre, mert csupán megfelelő öntözés mellett lehet jó minőségű gumókat termeszteni. Talaját az egész vegetációs időszak alatt tisztán és porhanyósan tartjuk. A gyökereken felléphet a golyvásodás. Ennek megelőzése érdekében ajánlott a vetésforgót betartani.

Károkozói közül elsősorban a bolhák a veszélyesek, amelyek a leveleket károsítják. A földibolhák távol tartására az egyenletes talajnedvességgel, mulcsozással és a saláta köztes beültetésével védekezhetünk.

A tavaszi retket fokozatosan szedjük, amikor a gumók már alkalmassá váltak a fogyasztásra. Szedés után a gumókat minél korábban el kell fogyasztani, mivel a tárolás során romlik a minőségük. A tavaszi retket szárával együtt 0-1 oC-on 2-3 hétig tárolhatjuk. A téli retket addig hagyjuk kinn a földön, amíg lehet. Októberben, novemberben ásóval szedjük ki a földből.

Jó szomszédai a bab, a sárgarépa, a saláta, spenót és a paradicsom is.

Mitől pudvásodik a retek?
A hónapos retek már akkor pudvásodik, ha a talaj felső 2-5 cm-es talajszintje kiszárad. A pudvásodás elkerülése végett ajánlatos a retket gyakran, kis adagokban öntözni. A rendszertelen, főleg kiszáradást követő öntözés pudvásodáshoz, a gumók repedéséhez vezet.

Hónapos retek
A retek a hidegtűrő növények közé tartozik. Csírázása már 3°C-nál elkezdődik, a gumóképződés idején nappal 18-20°C, míg éjjel 6-8°C a számára megfelelő hőmérséklet - olyannyira, hogy nagy melegben csak lombot képez, és a meglévő gumók pedig pudvásodnak. Fényigényes, gyenge megvilágításban a lombja megnyúlik, a gumóképződés visszamarad.
Vízigénye nagy: a csírázáshoz nincs szüksége sok vízre, azonban a gumófejlődéshez már egyenletes vízellátásra van szüksége.
A retek számára jó szerkezetű, aprómorzsás, de tömör talajt készítsünk. Laza talajban deformálódik a gumó. Trágyázását rövid tenyészideje miatt közepes tápanyag-ellátottságú talajon mellőzzük. Vetése előtt közvetlenül ne trágyázzuk, mert erős lesz a gumó íze. Szaporítását helyrevetéssel végezzük, a vetés mélysége 2-3 cm.

Téli időben jó megoldás a magvak vékony selyempapírra ragasztása, mellyel egyben a tőtávolságot is meghatározzuk. A barázda fenekére kihúzzuk a papírcsíkot és földdel letakarjuk. Minimális ápolást igényel, öntözését folyamatosan végezzük, a tenyészidő elején 10-20 mm, a közepétől pedig 25-30 mm vízzel.
A szedése viszonylag rövid idő múlva (30-50 nap) elkezdhető - amikor a gumó elérte a fajtára jellemző, a szabványnak megfelelő méretet.

A retek nagyméretű magja jól adagolható, ezért mindjárt a kívánt 5-10x25-30 cm-es tő- és sortávolságra vessük. Nagyon sűrű vetéskor a növény nem fejleszt gumót. Figyeljünk arra is, hogy a retek kemény, kötött talajon gyenge és rossz minőségű termést hoz. A retek a biogazda jelzőnövénye is lehet, mert ha jó minőségű, lédús, egyenletesen fejlett, fényes termést hoz, akkor jó minőségű, humuszban gazdag, morzsalékos a talaj, ami a természetes gazdálkodás célkitűzése.

Hónaposretek-fajták: február végétől - márciustól vethetjük
Legjobban a humuszban gazdag, könnyű, középkötött talajt kedveli. Kötött talajban nem fejlődnek jól a gumók, kevésbé lesznek ízletesek. A lassan felmelegedő talajon is rosszul fejlődik. Leggyakoribb hiba azonban a túl sűrű vetés. A gumók csak akkor fejlődnek jól, ha legalább 3 cm-es távolság van a két gumó között.

Mivel hidegtűrő növény, a fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet 13oC fok körül van, magja már 2-3 fokon csírázik. Nagy melegben a gumók nem, csak a lombozat fejlődik. Érzékeny a fényhiányra, ezért árnyékos helyre (házfal, sövény stb. árnyékába) ne vessük.

Szentesi hajtató: Lombja középnagy vagy nagy. Gumója középnagy, lapított gömb, héja vékony, skarlátvörös színű, húsa fehér.
Korai piros: Levele kicsi vagy középnagy, sötétzöld színű, gumója középnagy, szabályos gömb alakú. Héja vékony, színe kárminpiros, húsa fehér.
Szentesi óriás vaj: Felálló, középnagy levélzetű fajta. Nagy, enyhén ovális gumója skarlátpiros, húsa fehér.
Nyáriretek-fajták: májustól vethetjük
Jégcsap: Középzöld színű, erős lombozatú, gumója hosszú, alakja jégcsapra emlékeztető, húsa fehér.
Jánosnapi: Középzöld színű, erős, nagy lombú fajta. Gumója henger vagy ék alakú, alsó végén egyenletesen elvékonyodik. Héja barnássárga, húsa fehér.
Őszi-téli retekfajták: július végén vethetjük
Müncheni sör: Erős, nagy, sötétzöld lombú fajta. Gumója tompa vállú, orsó alakú, héja és húsa fehér színű.
Erfurti kerek fekete: Sötétzöld színű, erős, elterülő lombú, gumója nagy gömb vagy lapított gömb, héja fekete, húsa fehér.
Betakarítás, tárolás
Amikor a retek a fajtajellegnek megfelelő gumónagyságot eléri, szedhetjük. Ha mosni kell a gumót, vigyázzunk arra, hogy a levelet ne érje víz, mert könnyen befülled. Az őszi és téli fajtákat válogatás után (csak egészségeset) lombtalanítva, homokban vagy prizmában tárolhatjuk.


forrás:gazigazito.hu
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kert
  2018-03-17 20:39:38, szombat
 
  Aki szereti a növényeket, az szeretne minél többet látni maga körül. Kert nélküli otthonokban többnyire mindennek gátat vet a helyhiány. Erre ma már tökéletes megoldást nyújt a falikert, növényfal vagy más néven vertikális, azaz függőleges kert. Ezzel a módszerrel a tér magasságát is kihasználva helyet tudunk spórolni, ráadásként a látvány is különleges lesz. A kertekben már egyre több helyen bevetik ezt a praktikus megoldást, most az otthonokban is elkezdte hódító útját.

Milyen előnyei vannak egy fali kertnek otthonunkban?
legfőbb előnye a környezetre gyakorolt légszűrő, levegőtisztító hatás, hiszen megszűrik a környezetből a szén-dioxid és más káros anyagok koncentrációját
a zöld látványa, közelsége frissítőként hat a mai kor betondzsungelében
javítják a helyiség páratartalmát, ami különösen fontos a téli fűtési szezonban
helytakarékos és praktikus elhelyezése a növényeknek
A függőleges kert tehát az egyik legjobb megoldás a otthonunk szépítésére és egészségünk védelme érdekében. Természetesen erkélyünk szabad falára is tervezhetünk függőleges kertet, így az ott töltött idő még inkább élményteli lehet. Egy másik praktikus módja ha a konyhánkba tervezzük, ahol friss fűszernövényeink mindig kéznél lehetnek.
A növényfalat, illetve a hozzá szükséges elemeket ma már szakáruházakban beszerezhetjük, de a barkácsolás szerelmesei otthon is elkészíthetik. Ha valaki az utóbbi mellett dönt, jó, ha tudja, hogy egy ilyen kert szereléséhez némi kertészeti ismeret is szükséges. A falikert ugyanis növénynevelés nagyban, így ugyanazok a kellékek szükségesek hozzá, mint például virágtartó, földkeverék, növény, csak a virágtartó része különleges. Tudni kell tehát, hogy egy-egy adott növénynek milyen igényei vannak, és ahhoz kell tervezni a szerkezetet. Olyan tartó az ideális, amit egyrészt könnyen a falra lehet akasztani, van elég hely a növénynek is benne, és az öntözés is egyszerűen megoldható.
Milyen növényt ültethetünk a növényfalba?
A válasz egyszerűnek tűnhet: bármilyet. Mielőtt azonban elhamarkodnánk a döntést, nézzük meg, hogy a hely, ahová a növények kerülnek, milyen feltételeket biztosít. Néhány szempont:

Fényigényes növényt ne tegyünk árnyékba.
A kisebb növények, melyekből több egyformát is tudunk ültetni, egységesebb felületet ad.
A konyhában nagyszerű megoldás a fűszernövényekből készült falikert.
Az alábbi fűszernövények jó szolgálatot tehetnek a konyhában:

Petrezselyem - A magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere.
Bazsalikom - Univerzális dísz-, fűszer- és gyógynövény. Kiválóan alkalmas levesek, saláták, főzelékek, szószok, sültek elkészítéséhez, sőt szörpök és öntetek ízvilágát is megbolondítja.
Borsmenta - Szörpök, teák , saláták, hústöltelékek, sültek ízesítésére, és még sok egyéb hasznos dologra is felhasználhatjuk a háztartásban.
Citromfű - A borsmenta mellett az egyik legkedveltebb teanövény. Friss levelét felhasználhatjuk salátákba, levesekbe, szószokba, de fűszerezhetünk vele húsokat és szárnyasokat is, és készíthetünk belőle karmelita vizet is.
Levendula - A konyhában főleg előételekhez és desszertekhez illik, de készíthetünk még belőle, teát, szörpöt, likőrt és még fagylaltot is.
Majoranna - Az egyik legnépszerűbb fűszer, libasültekhez, vagdalt húsokhoz, máj mellé, egytálételekhez, valamint a paradicsomhoz is illik, de a krumplifőzelék is elképzelhetetlen nélküle.
Rozmaring - Sokoldalúan alkalmazható, intenzív fűszernövény, pizza tészta, burgonya, szárnyas, gombás- halételekhez illik, ráadásként az illata memóriajavító is.
Oregánó - A görög konyha alapfűszere, de a legkülönfélébb hal- és húsételek fűszerezésére is használjuk. Egészségmegőrző hatása is említésre méltó.
Kakukkfű - A kakukkfű alkalmas levesek, szószok, pástétomok, vadak, szárnyasok, egytálételek, gombák, paradicsomos ételek és természetesen a pizza ízesítésére.
Zsálya - Jól illeszkedik a paradicsomos ételekhez, főleg az olasz paradicsommártásokhoz.
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kert
  2018-03-17 19:27:07, szombat
 
 



Egyre jobban terjed a kiskertekben, balkonokon a függőleges kertészkedés. Ezek a praktikák tökéletes megoldások a helykihasználásra, Ahogy mondani szokták, ha nincs hely vízszintesen, akkor haladjunk felfelé.




Az otthoni függőleges kert egyik kedvence a piramis forma, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen magasságban tervezzünk. A szabadalmaztatott formaterv lehetővé teszi, hogy a növények gyökere megfelelő mennyiségű tápanyagot vehessen fel, ezáltal biztosítja a maximális növekedést. Plusz előny, hogy ha a növénypiramis egyik sarkát észak felé fordítjuk, akkor biztosítjuk, hogy minden oldal napfényhez jusson. A piramis formájú függőleges kert igen praktikus a városi kertekben, ahol kevés a megművelhető terület. Fűszernövényeket, zöldségeket vagy díszvirágokat szinte bárhol termeszthetünk ezekben a “ládákban". Elkészítése némi hozzáértést igényel, de a barkácsolóknak biztos, hogy nem jelent problémát a megvalósítás.

Link
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kert
  2017-06-24 23:23:15, szombat
 
 



A paradicsomot és az uborkát egyetlen betegség sem támadja meg.
Sokan nem használnak vegyi anyagokkal kevert öntöző szereket a zöldségeskertben, hanem inkább természetes növényvédő szereket alkalmaznak. Ma egy olyan házilag elkészíthető növényvédő szert mutatunk be nektek, amelyet bárki el tud készíteni és a növényekre gyakorolt hatása egyszerűen zseniális! Semmi másra nem lesz szükség csak vízre, élesztőre és cukorra. Ez a keverék nem csak növényvédő szer, hanem segít a növekedésben, erőteljesebbé teszi a zöldségek színét és ízét. Most nézzük, hogyan is kell elkészíteni!

Melegítsünk fel 4 liter vizet 35 fokosra, majd tegyünk a vízbe 15 evőkanál cukrot és 15 g porélesztőt. A víz nem kell 35 fokosnál melegebb legyen, mert az élesztő elveszíti a hatását. Hagyjuk az elkészített keveréket állni 8 órán keresztül, közben kavarjuk egyet - egyet rajta. Nagyon fontos tudni, hogy a növényvédő szert egy nagyobb edényben készítsük el (kb. 10 literes) mert az élesztőtől megnőhet, pezseghet.

Ha ezt a szert reggel elkészítjük, akkor már estefele ki is próbálhatjuk. Én először meglocsoltam a paradicsomot, majd az uborkát vízzel, ezután 6 liter vízzel felhígítottam a házi növényvédő szert, majd mindegyik növényre öntöttem 1 litert ebből a keverékből. Ha nagyobb kerted van, készíts nagyobb adagot a természetes növényvédő szerből, hogy ne legyen túlságosan felhígítva. A fenti mennyiséghez 6 liter víz elégséges. Az uborka ennek a növényvédő szernek a hatására gyorsabban terem, csak úgy mint a paradicsom.

Egy részét ennek a keveréknek szórófejes flakonba tettem és a növények leveleit bespricceltem vele, hogy védve legyenek a betegségektől. Ez az otthon elkészíthető növényvédő szer nem igényel anyagi befektetést és mégis nagyon hatásos ezért ha szeretnétek, hogy a zöldségeskertetekben a növények egészségesek legyenek, próbáljátok ki minden képen ezt a csodaszert!
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
csiga riasztó
  2017-06-23 21:30:12, péntek
 
 



A legjobb csigariasztó - ne hagyd, hogy megdézsmálják a kertedet!

Hogy minél több bosszúságtól kíméld meg magad a kertészkedés során, jó ha tisztában vagy néhány egyszerű praktikával, melyek segítségével megőrizheted növényeid épségét. Mikor a csigák ellepik a kertedet, akkor ember legyen a talpán, aki meg tudja védeni a növényei levelét a hivatlan vendégek elől.
A bosszúság forrása

Minden napodat kint töltöd a jó idő beköszöntével a kertedben. Szépen ápolod növényeidet, alig várod, hogy új hajtást hozzanak, majd hogy virágba boruljanak, de megérkeznek a nemkívánatos kártevők, akik dugába döntik a gyönyörű kertedről való elképzeléseidet, hiszen gondosan belakmároznak azok leveleiből és friss hajtásaiból, mely végső soron a növények halálához vezet.

Ebben a cikkben egy olyan csigariasztót mutatunk be nektek, melynek használatával megóvhatod növényeidet az éhes kártevők támadásától, s ezáltal kihúzhatsz egy újabb pontot a kerti problémákról összeállított gondolatbeli listádról.





Mire lesz szükséged?
Keserűsóra
Sörre
Vízre
Szódabikarbónára

Egészen egyszerűen fél liter vízhez keverj hozzá két kanál keserűsót és egy kanál szódabikarbónát! Ezzel el is készültél a szuperhatékony permetezőszerrel!
Ahhoz pedig, hogy végképp sikerrel járj a leglátogatottabb növények tövébe helyezz egy fél literes palackba egy pohár sört, mely “eltereli a csigák figyelmét" a növenyeidről.
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
biokertészkedés
  2017-05-25 14:18:16, csütörtök
 
 



Ha van egy kis zöldséges kertünk, tudjuk, hogy nagyon sok odafigyelést, és gondozást igényel. Nem elég csak elvetni a magokat, és várni a roskadozó termést, oda kell figyelnünk a szakszerű ápolásra is.
Ne vegyszerezzük a kertünket, gondoljunk arra, hogy a vegyi anyagok a terméssel együtt mind bejutnak a szervezetünkbe. Inkább alkalmazzuk természetes tápanyagokat, és védőszereket.

Az alábbi természetes szer megvédi az uborkát, és a paradicsomot a lisztharmat, és a gombásodás ellen.

Nézzük, mit kell tennünk!
Forraljunk fel 3 liter vizet, legtöbb 38 fokra, hogy ne pusztuljanak el az élesztőgombák. Oldjunk fel benne 10 evőkanál cukrot, és 10 gramm szárított élesztőt. Vigyázat, a folyadék mennyisége szinte kétszeresére fog nőni, ezért mindenképp egy 3 literesnél nagyobb edényt használjunk!



Miután beletettük az élesztőt a felmelegített vízbe, hagyjuk 6-10 órán keresztül állni, időközönként kavargassuk meg. Ha reggel fogunk neki elkészíteni az élesztős oldatot, akkor este, amikor már nincs olyan meleg odakint, akkor alkalmazhatjuk is.

Öntsünk egy vödörbe 7 liter vizet, majd adjuk hozzá a 3 liter élesztős oldatot, és öntözzük meg az uborka, és paradicsom töveket. Tulajdonképpen bármelyik zöldségre alkalmazhatjuk, hiszen nagyon jó hatása van. Az uborka esetében 12 naponta, a paradicsom és a többi zöldségek esetében 15 naponta ismételjük meg a műveletet. Mielőtt az élesztős levet használnánk, öntözzük meg alaposan tiszta vízzel a növényeinket.

Az élesztős lé elősegíti a termés, és a levél fejlődését, és megakadályozza a gombásodás kialakulását. Miért működik? Mert az élesztőgombák megakadályozzák a más kártékony gombák megtelepedését. A hatás 3-4 nap múlva érzékelhető lesz, a növény levelei szép, élénkzöld színűek lesznek, és sokkal jobban fog fejlődni, a termése is szebb lesz. Ezt a módszert mindenképp naplemente után alkalmazzuk, semmiképp se tűző napon.

forrás: tudasfaja.com
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kert
  2016-08-04 07:30:41, csütörtök
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  kertészet  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 7620 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 18
  • e Hét: 507
  • e Hónap: 2558
  • e Év: 30781
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.