|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 39
|
|
|
|
|
|
2015-11-11 17:24:17, szerda
|
| |
| |
Link
Mikor a spanyolok Cortez vezetésével 1520-ban elfoglalták Mexikót, megismerkedtek egy itallal, melyet az indiánok csokolátlnak neveztek. Hernandez, spanyol tudós utánajárván a dolgoknak, megtudta, hogy a mexikóiak egy Közép-Amerikában és Yucatánban termesztett fának, a kakaófának magvait használják erre a célra, s hogy vanília, kukoricaliszt és más anyagok hozzáadásával négyféle italt tudnak belőle készíteni. Egyikük az a bizonyos csokolátl. Eleinte a spanyolok nemigen barátkoztak meg a csokoládéval, s csak akkor kezdték felkarolni, mikor a cukor használata általánosabb lett. De ekkor annyira megnyerte a spanyolok, s ezek révén a portugálok tetszését, hogy nemsokára mindkét nép nemzeti italává lett. Amit eddig hallottunk, azt a kakaóbabból készítették.
Az első csokoládétablettát állítólag egy Carletti nevű utazó készítette Firenzében, az 1606. esztendőben. Bizonyos azonban, hogy az első csokoládégyárak a 17. század során nyíltak meg Európában, az első csokoládébolt pedig Londonban 1657-ben.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-10 18:50:54, kedd
|
| |
| |
Link
A mézet sokan szeretik, de ugyan ki tudja azt, hogyan lesz a méz? A méhek készítik el, vagy az általuk összehordott virágnedvekből természetes vegyi folyamatként alakul ki?
Linné, a nagy svéd természettudós, a háziméhet mézcsinálónak, "Apis mellifera"-nak nevezte igen találóan. A méhek ugyanis a mézet nem gyűjtik, hanem az összegyűjtött nyersanyagból állítják elő. Ez a nyersanyag a közismert nektár. A virágok nektárját általában a három hetesnél idősebb méhek gyűjtik. Ez igen nagy munka, hiszen egy kg akácmézhez 50 ezer, egy kg baltacimmézhez kb. egymillió méh rakománya szükséges! A méh repülésekor 14 km-s sebességgel fél testsúlynyi rakományt cipel. Azt jelenti ez, mintha egy 70 kg-os felnőtt 35 kg teherrel száguldana naponta 20-30 km-t.
A nektár felvételekor a méh a szájába torkolló mirigyváladékkal azt kissé hígítja. A kasban aztán vagy maguk öntik a sejtekbe a nektárt, vagy otthon ülő méheknek adják át. Ezt követi a vegyi átalakítás és a sűrítés. A vegyi átalakítás során a mirigyváladék hatására a nektárban levő nádcukor egy része szőlőcukorrá és gyümölcscukorrá alakul át. A nektárt elpárologtatással sűrítik. Ezért a méhek a nektárt nyitott szájukba veszik, és gyorsan mozgatják, azután lenyelik, majd újra szájukba nyomják. A kb. 10 percig tartó mozgatáskor a csepp a levegővel érintkezve veszít víztartalmából, s részben újabb mirigyváladékkal is keveredik. A nektárt a sejtek belsejében is szétkenik, így a nagy felületről a víz is könnyebben elpárolog. A kaptárban levő párát a szárnymozgatásukkal keltett légáramlattal távolítják el. (50 kg-os mézgyarapodáskor kb. másfél hektoliter víz távozik!) Egy részük a lépeken, más részük a kijárat körül gyors ütemben annyira mozgatja a levegőt, hogy a kijárathoz tett égő gyufaszál lángja - a légáramlatnak megfelelően - egyik oldalon befelé, a másikon kifelé hajlik. Ha a méz kellően besűrűsödött, a mézzel telt sejteket a munkások viaszlappal befödik. A méhkas élete tehát tulajdonképpen egy vegyi gyáréhoz hasonlít.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-09 16:24:00, hétfő
|
| |
| |
Link
Louis Francois Armand Duplessis Richelieu hercege 1756-ban Menorca szigeténél fényes tengeri diadalt aratott, s utána nyomban elfoglalta Mahon várát. A fényes győzelem emlékére kardját Pompadour márkinő "Mahon" - szalaggal díszítette. A győzelmet ünneplő lakomán a halhoz tálalt olajos mártást pedig "mahonnaise"-nek keresztelték. Idő múltán a mártástól megolajosodott a neve is. Így vált a mahonnasie a simábban csúszó majonézzé és kedvelt csemegévé.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-09 16:11:51, hétfő
|
| |
| |
Link
A régi népek halottkultuszához hozzátartozott, hogy az elhaltak sírjába drágaságokat, eledeleket, használati tárgyakat raktak, hadd legyenek mindennel ellátva a másvilágon. Később ráeszméltek, hogy kár a drága és hasznos dolgokat a sírba eltemetni, megteszi az utánzatuk is. Felesleges egész ökröket, egész házi állatokat feláldozni, amikor kőből faragott vagy tésztából gyúrt hasonmásaik is kellő tanúságot tesznek a családtagok kegyeletéről... Sőt, Egyiptomban a halottnak nemritkán be kellett érnie a sírkamrára festett felirattal is: "Ezer kenyér, ezer boroskancsó, ezer ökör, ezer ruha a halottnak!"
Ezen az alapon a régészek azt mondják, hogy a mai perec voltaképpen nem egyéb, mint egy aranyékszernek tésztából gyúrt utánzata. Az összefüggést jól szemlélteti az illető ékszer magyar neve is: karperec. Valóban, a régi sírokban talált pereceknek nem lehetett más értelmük, mint hogy velük helyettesítették az arany karkötőt. Emellett bizonyítana a karkötő középkori latin neve is, a bracea. Ebből származott volna a perec német neve, a Erezel.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-05 17:14:06, csütörtök
|
| |
| |
Link
A szendvics "feltalálója" egy angol nagyúr, John Montague, a IV. Earl of Sandwich, vagyis a Sandwich nevű kis angol kikötőváros "grófja". Ez a tiszteletreméltó férfiú a 18. század vége felé élt, és arról volt nevezetes, hogy nagyon szeretett kártyázni. John Montague kényelmetlennek találta, hogy a kártyaasztaltól felkeljen és átmenjen az ebédlőbe. Ehelyett kiadta a parancsot, hogy egy kenyérszeletre pakoljanak minden finomságot, olyképpen, hogy azt kártyázás közben is kényelmesen fogyaszthassa. Ez a szendvics Európa-szerte elterjedt és kedveltté vált.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-05 16:55:24, csütörtök
|
| |
| |
Link
"A török császárnak igen fájt a foga Bécsre, s el is határozta, hogy elfoglalja. Hatalmas seregével körülvette a várost, s bár nap nap után hevesen ostromolta, támadásait a védők - köztük a céhek hősiesen harcoló tagjai - mindig visszaverték. A kudarc után az ostromlók elvonultak Bécs alól. A város falain kívül épült Szt. István-templom tornyára, ahová a törökök kitűzték a félholdat, visszakerült a kereszt. Ekkor, 1529-ben, tehát csaknem 450 esztendővel ezelőtt készítette a török félhold formájára az első kiflit egy Wendler nevű bécsi sütőmester. Ez a kifli hiteles története."
A kifli osztrák állampolgársága, bécsi születése szinte kétségtelen. Ráth-Végh István is így vélekedik A varázsvessző című munkájában. Itt olvassuk, hogy a kifli ötlete az első bécsi kávéház-tulajdonos, Kolschitzky úr agyában született meg. Elhatározta, hogy mivel a bécsiek eleget koplaltak az ostrom alatt, most meg fogja velük etetni a félholdat. Megbízott egy péket, süssön a kávé mellé félhold alakú süteményeket, s ezzel megszületett a kifli, melynek a francia neve, a croissant félholdat is jelent. Bécsi nevét onnan kapta, hogy a félhold az István-templom tornyán jelent meg, s az orom németül úgy hangzik: Gipfel!
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-04 16:20:56, szerda
|
| |
| |
Link
A kovász az ősember savanyítási tudományának terméke, az élesztő a szeszes erjedésé. Ebből következik, hogy az élesztőt valahol Mezopotámiában különítették el először a sörből. A kovász feltalálása még a "kásakorba" esik, az élesztőé már a kenyérkorba. A kettő között tulajdonképpen az a különbség, hogy a kovászban nagy szerepet játszanak a tejsavbaktériumok is, az élesztő ellenben csupán élesztőgombákból áll.
Az élesztő karrierje tehát Mezopotámiából, Babilonból indult el, s Plinius római író korában már Európa-szerte használták.
Liebigtől, a 19. század nagy vegyészétől származik az a mondás, hogy a sör folyékony kenyér. Ez - amint láttuk - részben igaz is. Pusztán azt kellene egy kissé alaposabban megnéznünk, hogy mi köze a sörgyártásnak az élesztőkészítéshez.
A sörgyártás kétféle élesztőt különböztet meg. Az egyik a felsőerjedésű. Ez az erjedő malátás folyadéknak a felszínén nyálkás-habos tömegben jelenik meg. A másik a mély erjedésű élesztő, az a folyadék alján marad. A kenyérhez élesztőnek iparilag csak a felsőerjedésű sörélesztőt használják. Tiszta tenyészetét csak 1881-ben állították elő.
Mi az élesztő szerepe a kenyérsütésben?
Az élesztő megkeleszti a tésztát. A kelés alatt a cukor az élesztőgombák hatására alkoholra és szén-dioxidra bomlik. A szén-dioxid hozza létre a gázbuborékokat, melyek a tésztát meglazítják. Hogy a kenyérben alkohol van, a pékek régen tudják, sőt hajdan a kenyérből elfolyó alkohol számára csatornát vájtak a kemence sütőlapjába.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-04 16:02:08, szerda
|
| |
| |
Link
Keleten, de főleg Egyiptomban a vöröshagyma és a fokhagyma volt az egyik legfontosabb néptáplálék, s az még ma is. A görög történetíró Hérodotosz könyvében olvassuk, hogy mikor i. e. 2600-ban Kheopsz nagy piramisát építették, a munkások 1600 ezüsttalentom, azaz több mint 7 millió forint értékű retket, hagymát és fokhagymát ettek meg. Ezt. a gúlára is felvésték, olyan fontosnak és emlékezetre méltónak ítélte a főpallér. S ha ehhez még hozzávesszük a római Plinius tudósítását, miszerint az egyiptomiak a szent növényre, a fokhagymára esküdtek, akkor kellően fogjuk értékelni ezt az ízes növényt.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-03 19:21:01, kedd
|
| |
| |
Link
A paprika őshazája Brazília, a tőle északra elterülő dél-amerikai államok és az Antillák. Európában 1494-ben említik először, Chanca, Kolumbusz kísérője szól róla. Az Óvilágban Spanyolországból terjedt szét. Magyar földön az első irodalmi adatot Szenczi Molnár Albertnek köszönjük, 1604-ből.
A paprikatermesztés hazánkban ott a legrégibb, ahol a török hódoltság után bolgárok telepedtek meg. Általános élvezeti cikké csak a 19. században lett. Az 1831. évi kolerajárvány idején a paprikapálinkát mint gyógyszert nagy mennyiségben használták. Ettől kezdve lett a fűszerpaprika kereskedelmi árucikké.
A zöldpaprikát Szentes környékén kezdték nagyobb területen termeszteni az 1890-es években.
A paprika azért vált szinte magyar nemzeti fűszerré, mert porrá törése magyar találmány. Sehol másutt por alakban, tisztán, egyéb fűszer nélkül nem használják, csakis nálunk. A Duna-Száva vonalától délre csövesen főzik bele az ételbe, de porrá nem törik, nyugaton pedig csak más fűszeres porokkal keverve élnek vele.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-03 18:59:01, kedd
|
| |
| |
Link
Már a régi görögök is, sőt a régi perzsák is fogyasztottak salátát. A görögök tridaxnak nevezték, a rómaiak tejes mártással készítették, ezért a neve náluk lac lactuca volt. A középkorban a kolostorkertekben húzódott meg ez a növény. Elterjesztésén nem kisebb férfiú munkálkodott, mint Nagy Károly, a frankok királya, a későbbi római császár.
Mátyus István a Küküllő és Maros-Székből egyesült vármegyéknek "fizikusa" volt. Ő így zengi a saláta dicséretét 1787-ben:
"A zöldségek közt legelső helyet érdemel a saláta. Ezt a forró temperamentumú olaszok gyönyörűséges hívesítő és nedvesítő erejéért, minden e világra termett füveknél legjobbnak mondják... Az enyves, sűrű vért hatalmason vékonyítja... a természeti belső forróság vagy nyári erős hévség miatt... eltöröltetett ételbéli kívánságot helyreállítja. De efelett a részegséget is űzi, álmot is okoz, ahonnan a gazdagon vacsoráló és bőven poharazó régi rómaiak szeretik vala a vacsorát salátával végezni, amint azt Martialisnak szavai tanítják..."
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 39
|
|
|
|
2020. Május
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | |
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 274
- e Hét: 1101
- e Hónap: 5839
- e Év: 111983
|
|
|
Offline
