|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2020-05-03 10:14:43, vasárnap
|
| |
| |
,,Illés ember volt, hozzánk hasonló természettel, és amikor buzgó imádsággal kérte..." (Jak 5,17)
Hála Istennek, hogy Illés ,,hozzánk hasonló" ember volt. Ült egy fa alatt, panaszkodott Istennek és kifejezte hitetlenségét - éppen úgy, mint ahogy mi is gyakran tesszük. Ám egyáltalán nem ez volt a helyzet, amikor igazán megérintette Isten. ,,Illés ember volt, hozzánk hasonló természettel", ám ,,amikor buzgó imádsággal kérte..." Ennek szó szerinti értelme a görögben csodálatos: ahelyett, hogy azt mondaná ,,buzgó imádsággal", azt mondja, hogy ,,imádságban imádkozott". Más szóval: ,,kitartott az imádkozásban." Az üzenet is azt foglalja magában, hogy ,,tarts ki az imádságban!"
Kapaszkodj fel a Kármel-hegyre, és lásd meg a hitnek és látásnak nagyszerű történetét! Miután Illés tüzet hívott le az égből, hogy legyőzze a Baál prófétáit, esőre volt szüksége ahhoz, hogy Isten próféciája beteljesedjék. Az az ember aki tüzet parancsolhatott le az égből, ugyanazzal a módszerrel esőt is tudott aláhozni. Ezt olvassuk: ,,Illés... leborult a földre, arcát a két térde közé tette" (1Kir 18,42), minden más látványt és hangot kizárva. Olyan helyzetben volt, ruhájával betakarva, hogy se ne lásson, se ne halljon semmit a történésekből.
Ezután Illés ezt mondta szolgájának: ,,menj föl, és nézz a tenger felé!" (1Kir 18,43) Amikor a szolga visszatért, ezt válaszolta: ,,nincs semmi". Milyen rövidnek tűnhetett ez a válasz: ,,semmi." El tudod képzelni, hogy mi mit tettünk volna ugyanilyen körülmények között? Azt mondtuk volna: ,,éppen úgy, ahogy előre gondoltam!" Aztán abbahagytuk volna az imádkozást. Illés azonban nem adta fel. Valójában hétszer mondta a szolgájának: ,,menj vissza!" Minden esetben amikor a szolga visszatért, ezt mondta: ,,nincs semmi."
Ám ,,hetedszerre ezt mondta a szolga: Íme, egy kis felhőcske jön fel a tengerből"( 1Kir 18,44). Milyen találó leírás, mert egy ember keze fölemelkedett imádkozásban Isten előtt, mielőtt az esők megérkeztek. Olyan gyorsan jöttek a záporok és olyan hevesen, hogy Illés figyelmeztette Ahábot: ,,Fogj be és menj le, míg föl nem tartóztat az eső."
Ez a hit a látás története - azé a hité, ami elszakítja magát mindentől, kivéve Istent, azzal a látással, ami néz, de mégsem lát semmit. Igen, a végtelenül reménytelen közlések ellenére, amiket a látásból kapott, a hitnek ez a története folytatódik az ,,imádságot imádkozva".
Tudod-e, hogy miként kell ugyanígy imádkozni - hogyan győzzünk az imádkozásban?
A látás hozzon bár olyan jelentéseket, amelyek a lehető legelkeserítőbbek, de ne figyeljünk azokra! Mennyei Atyánk él, és még ha késik is a válaszokkal az imáinkra, az hozzátartozik jóságához. (Arthur Tappan Pierson)
Három fiatal fiú egymás után olyan válaszokat mondott a hit meghatározására, ami illusztrálja a kitartás fontosságát. Az első fiú meghatározása ez volt: ,,A hit Krisztus megragadása", a másodiké: ,,Ragaszkodás Őhozzá", és a harmadiké: "Nem engedjük Őt elmenni".
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-03 07:30:54, vasárnap
|
| |
| |
Dicsérjétek az Urat
,,Áldjad lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét!" (Zsolt 103,1)
Buzdítsuk egymást az Úr dicsőítésére, mert jó kérni, de még jobb dicsőíteni. Különben is a dicsőítés túléli a kéréseinket. Amikor majd utolsó kérésünk is teljesült, mi még mindig köszönetet mondunk és magasztaljuk Istent. Magasztaljuk az Urat, és menjünk elébe hálaadással. A 103. zsoltár vezetése nyomán meglepődve látjuk, hogy Isten ,,jelen van". Isten nem hagyott cserben minket, inkább körülveszi életünket szeretetével. Áldjad az Urat, óh én lelkem. Tedd ezt egész személyiségeddel. ,,Egész bensőm áldja az ő szent nevét!"
Ne feledd el egyetlen jótéteményét sem, hanem idézd fel őket emlékezetedben. Először is gondoljunk kegyelmére. ,,Ő megbocsátja minden bűnödet." Isten eltávolítja azt ami közte és köztünk van. Bűneink meg vannak bocsátva, megkezdődött az élet. Dicsérd az Urat, óh én lelkem!
Aztán áldjad őt magáért az életért. Ne vedd azt természetesnek. Köszönd meg Istennek, hogy élsz. Dicsérd őt az egészségért, a megújult erőért, a visszatérő életerő csodájáért. Egészség és gyógyulás nem természeti törvényszerűségek, Isten személyes ajándékai ezek. Köszönd meg most neki, hogy új kezdetet ad, friss erőt egész személyiségednek nap mint nap. A sas tollai újból kinőnek. Az örökkévaló karok hordoznak minket. Dicsérd az Urat, óh én lelkem!
Rájövünk, hogy teljes egészében Istentől függünk. Bevalljuk, hogy semmire nincs jogunk, és (mégis) mindent megkapunk. ,,Normális" sorsunk a bűn, a betegség és a halál. Isten azonban megbocsátja bűneinket, meggyógyítja betegségeinket, és megváltja életünket a sírtól. Hűséges szeretetével és irgalmával koronázza meg életünket. Ahelyett, hogy nyomorúságban hagyna, amelyre rászolgálunk, megváltotta, meggazdagította és megújította életünket.
Hűsége minden nap folytatódik, és irgalma új. Dicsérd az Urat, óh én lelkem!
A hálaadás jobb mint a könyörgés, bár mindkettőnek megvan a maga ideje. A könyörgésben üres kezekkel megyek Istenhez, kérve, hogy töltse meg azokat. A hálaadásban viszont viszek valamit Istennek. Azt vihetem, amit előbb kaptam.
Napi gondolat
Indítson ez a zsoltár és ez a magyarázat arra, hogy egész szívedből dicsőítsd kegyelmes Istenünket.
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2020. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
470 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35910 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 448
- e Hét: 9160
- e Hónap: 21035
- e Év: 208837
|
|
|
Offline
