Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Arkagyij Rajkin: A nyúl
  2014-08-27 13:08:47, szerda
 
 
Arkagyij Iszaakovics Rajkin orosz színművész, rendező, konferanszié. Wikipédia
Született: 1911. október 24., Riga, Lettország
Meghalt: 1987. december 17., Moszkva, Oroszország







Nagyon régen volt, talán igaz sem volt, amikor láttam, de ez a felvétel, amint ő mondaná: Válámi ván, dé ném áz igázi'

Katt a linkre!
Link

 
 
0 komment , kategória:  Nagy nevettetőink!  
Salamon Béla
  2014-08-16 15:42:14, szombat
 
 





Salamon Béla, Saly Béla (Beregrákos, 1885. március 4. - Budapest, 1965. június 15.) magyar színész, színházigazgató, humorista, karcolat- és élcíró.



A 20. század közepének egyik legismertebb magyar komikusa, a túlélni iparkodó-ügyeskedő budapesti kisember alakjának klasszikus alakítója színpadon és a filmvásznon. Felvett alakításait máig játsszák, szerepmondatai közt voltak olyanok, amelyek őt magát is túlélő szállóigévé váltak. (,,Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni", ,,Lepsénynél még megvolt"[1], ,,Vigyázz Malvin, jön a kanyar", ,,szintén zenész".)
Egyedi jelenség volt, vérbeli, ösztönös komikus, jellegzetes, utánozhatatlan, éneklő hanghordozással. ,,Színésznek kegyetlenül rossz volt. Salamon Bélának: egyedülálló zseni," - mondta róla színpadi partnere, Szuhay Balázs.[2]

Sírja, a feleségével együtt a Kozma úti temetőben:







Salamon Bélának sok kabaréja kering a fejemben szállóigéivel együtt, de itt most csak kettőt emelek ki!

Lepsénynél még meg volt!
Katt a linkre!

Link


Ha én egyszer kinyitom a számat!
Katt a linkre!

Link









 
 
0 komment , kategória:  Nagy nevettetőink!  
Kellér Dezső
  2014-08-13 11:50:40, szerda
 
 





Kellér Dezső (Budapest, 1905. december 1. - Budapest, 1986. szeptember 24.) író, humorista, dramaturg, konferanszié.

Budapesten, a VII. kerület zsúfolt és szegény munkásnegyedében, a "Csikágóban" született. Bátyjával, Kellér Andorral nagy szeretetben nőtt fel. Pályafutását újságíróként kezdte, első kabarétréfáját 1927-ben mutatta be a Komédia Kabaré. Ezután rendszeresen írt jeleneteket, tréfákat, kuplékat a Blaha Lujza Színház, a Bethlen téri Színpad, a Talkie és a Clarus kabaré számára. 1931-ben dramaturgként dolgozott a Komikusok Kabaréjában. Először 1933-ban konferált a Terézkörúti Színpadon, saját, "Hurrá, technokrácia!" című műsorát vezette. 1937 és 1941-ig Békeffy László Pódium Írók Kabaréjának állandó szerzője volt, eközben 1940-1943 közt a Kamara Varietének is dolgozott. 1941-ben az OMIKE Művészakcióban is fellépett. 1944-ben a nyilas hatalomátvétel után ismert művészként vonult be munkaszolgálatra zsidó származása miatt.
1945 májusától 1948 elejéig a háború után újonnan alakult Pódium Kabaré szerzője és konferansziéja, 1950-1951-ben ismét a Kamara Varieté tagja. Ez időszakban többször is nézeteltérése támadt a korabeli, hivatalos művészetpolitikával szabad hangú, nyílt jelenetei, konferanszai miatt. 1951 szeptemberétől tizenkét éven át a Vidám Színpadon[1] konferált. 1955-ben Érdemes művész kitüntetést kapott. 1964-ben átszerződött a Thália Színházhoz, szintén kabaréírói és konferansziéi minőségben. 1965-ben Kiváló művész díjjal tüntették ki. 1979-től a Kis Színpadon konferált.






Kellér Dezső sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 5B-8.
Védjegyévé vált a jellegzetes, az egyik színházi függönybe kapaszkodó konferálás. Stílusa enyhén csipkelődő, finoman gúnyolódó volt. Konferanszaiban nem egyszer komoly társadalmi, kényes politikai problémákat érintett. A mondatai mögött mindig meghúzódott az irónia, és a sorok között gyakran többet rejtett el, mint amennyit kimondott. Ez adta konferanszainak, jeleneteinek a pikantériáját. Ez a "sorok közötti olvasás" volt jellemző a kádári szocialista Magyarország időszakában, amikor gondokról, bajokról nyíltan nem lehet beszélni.
Az ő alkotása a "maszek" (magán szektor) szó. Szerzője a "Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni..." szállóigévé vált mondásnak (1964, "Pomócsi marad", előadta: Salamon Béla).
Felesége Major Ida, népszerű énekes- és színésznő volt.


Kellér Dezső konferansza
Katt a linkre!

Link

Kellér Dezső - hiánycikk
Katt a linkre!

Link









Tandari Éva


Kellér Dezső emlékére ...



Mintha gyermekkorom emlékéből jönnél
a múlt derengő ködén át újra és újra vissza ...
Csillogó szemed , s mosolyod tiszta fényét
megfáradt lelkem most mohón beissza !

Jöjj , s mutasd meg ; hol van az a régi ,
időtálló , tiszta " égi csatorna ",
hol elvesztett reményét minden ember
egyszer / tán még egy percre / visszakapja .

Mutasd meg , hol dugult el az Emberben
a humort , és tréfát árasztó lélek - csatorna ,
mely nélkül a bírálat, mi kacagtatni akar :
                           - már oly durva , és ostoba ...

Mert ha a humor szárnyán indul el
az építő célú kritika ;
az ember kacag , míg hallja a tréfát ,
de másnap tűnődve néz a szavakra vissza .

Jöjj hát, s tanítsd meg a mai ifjakat
finom iróniába burkolni a csipkedő szavakat !
Jöjj ! Hidd el az Élet Iskolájában
egy saját " csatorna " mint üresen álló katedra ;
      Számodra örökre megmarad ...



 
 
0 komment , kategória:  Nagy nevettetőink!  
Brachfeld Siegfried
  2014-08-12 16:06:55, kedd
 
 



Szeretném a fiataloknak bemutatni nagy nevettetőinket, akiket a mi generációnk nagyon szeretett!






Brachfeld Siegfried (Berlin, 1917. április 17. - Budapest, 1978. június 22.) újságíró, konferanszié.

Középiskolai tanulmányait nem fejezte be, alkalmi munkákból biztosította saját megélhetését az 1930-as évek végén. A Gestapo 1939-ben letartóztatta, 1942-ben Budapestre szállították. Munkaszolgálatának letöltése során 1945-ben szovjet hadifogságba esett.

Miután hazatért, 1949-től 1965-ig a Magyar Rádiónál dolgozott német nyelvű bemondóként, valamint riporterként. 1957-ben a Vidám Színpadon konferált. Filozófiai doktorátusát 1970-ben szerezte meg, majd az Országos Rendező Iroda főrendezője lett, ezt követően pedig a Budapester Rundschaunál volt újságíró és szerkesztő. Számos filmben láthatta a közönség. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.


Nehéz nyelv a magyar
Katt a linkre:
Link



 
 
0 komment , kategória:  Nagy nevettetőink!  
     2/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2020.05 2020. Június 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 9 db bejegyzés
e hónap: 76 db bejegyzés
e év: 939 db bejegyzés
Összes: 12990 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1070
  • e Hét: 2093
  • e Hónap: 9566
  • e Év: 126812
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.