|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 23:29:10, szerda
|
| |
| |
Egy éjszaka...
Egy éjszaka
mikor minden lehetséges,
ez nem vicces,
nem nevetséges,
az utcákon kóbor lelkek lesnek
a boldog gyermekekből áldozatok lesznek,
a világot szellemek járják
az embert a sarkon túl várják,
az erdőben farkasember vonyít
életet sirat
melyet átok szorít,
vámpír bújik házak árnyékában
semmi jó nincs szándékában,
szemfogai nyakadba vájnak
s az utca sarkán csak
egy száraz hullát találnak,
rubinvörös véred
beszínezi ajkát
jelezvén
komor hatalmát,
messziről a szél
egy lány sikolyát hozza,
az éjszaka szörnyeit
csak ez a hang vonzza.
A temető éledezni kezd
csak te lehetsz
ki rajta veszt,
öntudatra ébred mind ki holt
sírból kel ki, Múlt, mi volt,
a tükörből más arca néz
elfordulni túl nehéz,
ez nem álom, ez valóság
már elhagyott a bátorság,
démonokat visz a szél
a Gonoszé ez az éj.
Segítséget ne is várj
inkább este ne járkálj,
csukj be ajtót, ablakot
szíved félelemtől zaklatott,
bújj be az ágyba,
húzz magadra takarót!
Ez a Gonosz Álma!
Vegyél be egy altatót!
Boldog Halloweent!
(ismeretlen szerző)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 11:58:56, szerda
|
| |
| |
Vers a világító tökről
Tök, tök, sárga tök,
Halloween -re mit főztök?
Kígyót, békát, csontvázakat,
Mindenféle bogarakat.
Tök, tök, kicsi tök,
Ugye hozzánk is eljöttök?
Elmegyünk, elmegyünk,
Ajtódon becsengetünk.
Megtréfálunk, cukrot kérünk,
Aztán gyorsan odébb lépünk.
Tök, tök, csúnya tök,
Jobb lesz, hogyha nem jöttök!
Cukrot, csokit mi is várunk,
Házról-házra körbejárunk.
/Számomra ismeretlen szerző/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 11:52:08, szerda
|
| |
| |
Branyiczky Rita: A boszorkány erdejében
Sötét, komor, gonosz erdő, úgy mondja a szóbeszéd -
aki belép fái közé, utoléri azt a vég.
Ez a boszorkány erdeje, tudják jól az emberek;
ártó bűbája alatt áll rég az egész rengeteg.
Kerülik is évek óta, s ha felőle fúj a szél,
a szívükben borzongató, fekete félelem kél.
Néha hallják vihogását - ha kondérjába kerül
egy-egy állat (vagy más...), attól mindig jókedvre derül.
Kerítése csontokból és koponyákból van rakva,
éhes varjak, csókák hada ül várakozón rajta.
Ha varázsfőzetet készít, ők gyűjtik az anyagot:
kígyót, békát, denevért meg pókot, kövér kukacot...
A bibircsókos szipirtyó kertje sem épp átlagos;
ezerféle mérgező és ártó növény akad ott.
Teliholdas éjjeleken seprűre kap a banya,
s aki fölött elrepül, azt gyötri rémálmok hada.
Hogy ki látta mindezt? Senki. De így beszéli a nép,
és ez a hitelességhez számukra éppen elég.
Nem csoda hát, hogy a kicsiny csapat megszeppenve áll:
a négy gyerek fogadását mostanra megbánta már.
Topognak az erdőszélen, hisz úgy szólt az esküvés,
hogy négyük bátor bandája az erdővel szembenéz.
Pontosabban, be is mennek. Igen, bemennek oda.
Meglesik, miként néz ki a vén boszorka otthona.
Nem eshet bajuk, mert mindnél ott a védő amulett...
Zsebeik mélyén lapul egy-egy jókora fakereszt -
mogyoróágból készültek, hajszállal kötötték át
(lányok tincséből szerezni volt ám csak jó mulatság!),
s mikor a pap másfelé járt, a szenteltvíz tartóban
megmártották műveiket egymás után szép sorban.
Eképpen felfegyverkezve indul most a kis sereg,
nem rettenti vissza őket az átkozott rengeteg.
Csalogány szól, pocok surran, könnyű bogárszárny zizeg...
Szokványos nesz. A kölyköket ki is leli a hideg.
Suttogva szólnak egymáshoz, és azt kérdi egyikük:
mit csinálnak, ha maga az erdő fordul ellenük?
Lehurrogják. Mennek tovább, az ösvényt lesi szemük,
gombán és virágon kívül mást nem lát tekintetük.
Fogalmuk sincs, hogy mióta gyalogolnak. Idebenn
valahogy minden oly furcsa. Ismerősen idegen.
Hirtelen vékony, reszelős hangot hall a négy gyerek.
A boszorka! És akihez beszél... az egy szörnyeteg!
Lehasalnak az avarba, és az útról letérve
a sűrű bozótba kúsznak, ott lapulnak meg félve.
Óvatosan hajtják félre fedezékük ágait,
hogy közülük kémleljék ki a boszorka titkait.
Egy kis tisztás, rajta kunyhó. Fából van a kerítés.
Szörnyetegnek nyoma sincsen... De látnak egy őzikét!
Persze, valójában nem őz, hanem gyilkos rém lehet,
csak a banya megbűvölte, hogy becsapja a szemet.
Gyanakodva hegyezi két nagy fülét a bestia,
s feléjük néz. De gazdája éppen nem figyel oda.
Nem lehet tudni, mit csinál, mert lehajolva matat -
vakondokot nyúz, vagy kopaszt egy pórul járt madarat...
,,Így ni!" - szól és feláll végre. Lábánál kövér nyuszi.
,,Menj! Már összeforrt a lábad." - mondja neki a boszi.
El is iramodik nyomban, nem kéreti az magát.
Ámélkodva figyeli az eseményt a társaság.
Házába indul a néne, utána az őzike.
,,Nem barátom, patásoknak idekinn van a helye!"
Szelíden tuszkolja arrébb és becsukja ajtaját,
kinn marad a jószág és a négy bujkáló jóbarát.
Összenéznek a gyerekek. Hát most aztán mi legyen?
Talán mégsem a gonoszság tanyázik eme helyen?
Tanakodnak, a legnagyobb végül elszánja magát.
Oda fog lopózni, beles a kicsiny ablakon át!
Az őz elment, ennél jobb alkalmat már hiába vár.
Feláll, s indul. Görnyedt testtel, csendesen lépkedve jár.
Visszafojtott lélegzettel figyelik a többiek,
merészségére titokban egy picit mind irigyek.
A nyitott ablakhoz érve még fél percig habozik,
aztán benéz, sőt be is nyúl! Elvesz onnan valamit.
Iszkol vissza társaihoz, markában a figura
vad, vicsorgó farkast formáz, fehéren villog foga.
Faggatják, van-e varázsüst, látott-e benn sok csodát,
ám ő tiszta, rendes helynek írja le a kis szobát.
Csalódottak. Nem ezért jött, nem ezt várta a banda.
Pajtásaik a faluban jót derülnek majd rajta -
a vasorrú helyett csupán öreg nénit leltek itt,
pedig milyen nagy műgonddal faragták keresztjeik.
A szél egyre hűvösebb, így indulnak hazafelé,
nem számít, ha száraz faág kerül a talpuk elé,
nem törődnek már a zajjal, nincs itt veszély semmi se.
A tolvaj nézi zsákmányát. Vissza kéne vinnie...
Az az igazság, megtetszett neki a szobor nagyon,
ahogy ott állt egymagában az ósdi tölgyasztalon.
Megáll és úgy bámulja a csodálatos figurát,
melynél élethűbbet soha sehol senki nem csinált.
Észre sem veszi, hogy egyre távolodnak társai,
arra figyel, milyen furcsán bizseregnek tagjai.
Szédülni kezd, őrjítően forog a világ vele,
kiáltana, de nincsen már hozzá elég ereje.
Amazok csak mennek, mennek. Tervezik mit mondjanak,
hogy ne legyen nevetséggé a banyavadász csapat.
,,Hé, várjatok csak! Lemaradt." - mondja az egyik kölyök.
Panaszos-dühödt vonítás hangzik fel hátuk mögött.
--
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 00:22:46, szerda
|
| |
| |
Szegedi Ráhel Lina:
Halloween
Az évben egy nap van, amitől engem is kiráz a hideg,
Szürke éggel, lámpafénnyel,
Körülötted holt emberek.
Sötét az éj egész nappal,
Vérengzés van az erdőkben.
Erjedt testek szörnyű szaga,
Szellemeknek furcsa hangja,
Túlvilági félelem,
Kísér át egy életen.
Töklámpások az utcákban,
Fényt mutatnak, szépen sorban.
És szerintem ez az ünnep,
Gyönyörűbb, mint bármelyik más.
Nem túl gazdag,
Nem túl szegény,
De mégis egy hatalmas élmény.
2010. október 9. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 00:20:22, szerda
|
| |
| |
Bojár Cassino:
Halloween
Vidáman száll már az ének,
Kacagva jár sok táncos láb,
Jönnek ifjak, jönnek vének,
Halloweennak áll most a bál.
Összebújva, kapaszkodva
Járja Anna, járja Bálint,
Ördögűző maszkabálon
Párt találjon, arra számít.
Csak a szél ne hozzon havat;
(Medve jár a kertek alatt)
Északon, fenn Labradorban
Született egy sárkánygyerek,
Sikolyát a szél felkapta,
Görgeti a tundrák felett,
Megkerüli a nagy tavat,
Éjfélre már ide érhet,
Ide érhet, jaj, elérhet.
Mi lesz veled, kicsi Anna,
Vihar készül, hoz nagy havat.
(Medve jár a kertek alatt)
Forog a tánc, pörög a tánc,
Kimelegszel, kicsi Anna.
Bálint hívna, szíved vinne,
Repülj vele, azt akarja.
Betakar majd köpenyével,
Hogyha fáznál, hogyha félnél,
Csillagtalan éjszakában,
Hófúvásban eltévednél,
Nem találnál vissza-utat;
(Medve jár a kertek alatt)
Gyenge lányka, kicsi Anna,
Nem kegyelmez, hideg a tél,
Farkasordító a hangja,
Elbújt a hold, mindenki fél.
Ne hallgass a hívó szóra,
Nem a szíved az, csak a szél,
Nem a szíved - az örömtől -
Tundrák szele, az dörömböl,
Téged keres, Téged kutat;
(Medve jár a kertek alatt)
Fárad a láb, lassul a tánc,
Elpihen a báli sereg.
Éjszakának fátyla oszlik,
Nap korongja fel-feldereng.
Hívja Bálint maszka-párját,
Nem találja kicsi Annát.
Mind keresi, mind kutatja,
Nem válaszol kicsi Anna.
Szél sodor egy letört gallyat;
(Medve járt a kertek alatt)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 00:18:41, szerda
|
| |
| |
Kurczina Terézia:
Töklámpás
Kisöcsémmel
csütörtökön;
Megmunkáltuk
sütőtököm.
Elterveztük
jó előre;
Mi készüljön
el belőle.
Kikapartuk
a közepét;
Üregében
kis mécses ég.
Van orra, és
szája, szeme,
Fejére még
mi kellene?
Mókás arcán
gyönyörködöm;
Lámpássá lett
sütőtököm!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 00:15:06, szerda
|
| |
| |
Ander Patricia:
Halloween
Kifaragott tökök az ablakban,
rémes lények a faluban.
Furcsa ünnep e nap,
félek, hogy valami el-e kap.
Ördögszarvval szalad a kislány,
utána repül a boszorkány.
Utcán állva nézem ezt én,
ez félelmetes, ez biztos tény.
Szellem mögött nincs árnyék,
inkább hazavágynék.
Jön egy ember felém,
megfagy bennem a vér.
Látom, farkasember az már,
ne állj ott, fuss már!
Futok, lábam a földet nem éri,
csak azt lesem, hogy nyomom valaki utoléri.
Sarkomba liheg egy zombi,
futok a legmagasabb dombig.
Látom az egész falut,
tele lényekkel, ki kopogtatja a kaput.
Piroska pirosban,
tündér világításban,
és nem is félek annyira.
...mégis egy kicsit szívremegtető,
de van, ami kecsegtető.
Mindenki valamilyen jelmezben van,
mégis csak HALLOWEEN napja van.
Ander Patricia |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 00:11:37, szerda
|
| |
| |
Wittinger József:
Nem kell nekünk halloween!
A csukott ablakon a telehold beragyog,
Sárguló levél a szélben vadul kavarog.
Bukdácsolva száll fel-alá, tán tréfálkozik
Halloween, fütyülő szélben egyensúlyozik.
Eljött volna a borzalmak zord éjszakája?
Reszketve landolt az erkély rideg vasára.
Hasonlókról néha a Levéltata mesélt.
De akkor még nem tudták mi az a Halloween.
Sokat megért; látta amint a bölcs Salamon
Ködlámpása világított a vár ablakon.
Papírra veté az irodalom gyöngyszemét,
Lúdtollal karcolá az Énekek énekét.
Látta Mátyás királyt és a sok-sok Corvinát,
Lelkében derűs nyomot hagyott a reneszánsz.
Nem hiszem, hogy e kelta eredetű napot
Átvették volna, mit Amerika ránk hagyott.
Akár a matrica ránk ragadt minden nagyon,
Bálintból Valentin lett egy szerelmes napon.
Már rozsda színűre váltott a rab falevél,
Ez már nem tréfa, értem jön ma Halloween.
Jöjj! Trézike, nézd az emberek milyen buták,
Szólt le Szélike, közben dobott egy figurát.
Maskarásan hívják maguk ellen a sorsot,
Tökfejjel törnek egymás orra alá borsot.
Lepedős alakok szellemeket idéznek,
Sötét temetőkben gonosz lelkek kísértnek.
Nézd! Amott Faludi lelke nyugtalan bolyong,
Várja, mit nem kapott temetésén egykoron.
Mezítelen párokra vár bokrok tövében,
Ez tenne koronát élete értelmének.
Jajj, Szélike magasan jársz, túl sokat beszélsz!
Engem leköt a dér, nem kell nekünk Halloween!
Átélem, hogy szenvedhet Trézike a fagyban,
Talán még az angol kiejtéssel is baj van.
Kilépek hozzá halkan, szállj tova a széllel!
Lelke hálát rebeg, biztatom a seprűvel.
Őszi széllel magasra száll, még letekint
S zizegve szól: nem kell nekünk Halloween!
Nem kell nekünk Halloween! Csak egyetlen napon,
Mikor a tréfát űbereli a borzalom.
Biccent, megemeli kalapját a holdsugár,
Csakis azon az egyetlen éjszakán.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 00:04:44, szerda
|
| |
| |
Grósz Dávid:
Halloween
Halloween ünnepe elérkezett,
szellemhadsereg figyel tégedet.
Sehol sem vagy biztonságban,
a lelkek rád találnak biztosan.
Gyújts töklámpát, védd magad,
véletlenül se idézz halottat.
Vajon most te is hallottad?
Valaki hevesen ajtódon kopogtat!
Külvilágban sok álarcos gyermek,
rajtuk ijesztő, félelmetes jelmezek.
Cukrot kérnek, ha nem adsz, pórul jársz,
megtréfálják házadat, rád hozzák a frászt.
Mindenütt csontvázak és koponyák,
gonosz kerti törpék, boszorkák.
Enyhíteni szívüket édességgel lehet,
így kívánok boldog Halloweent neked.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-31 00:03:19, szerda
|
| |
| |
Hegedűs Emese:
Fekete macska-keringő
Holdsugár játszik csillagos éjjel,
Fekete macska háztetőn lépdel,
Amíg a macska nesztelen mászik,
Alant sok gyermek kopogóst játszik.
Rengeteg gyermek átmegy most szörnybe,
Vámpírnak, rémnek mind felöltözve,
Vadul kopognak ház ajtajának,
"Csokit, vagy csalunk!" - így kiabálnak.
A macska látja töklámpás-fényben,
Ahogy tetőről letekint éppen,
Aztán átugrik másik tetőre,
Így látogat ki a temetőbe.
Temetőben most élnek a holtak,
Szellemük egymással táncba fognak,
Táncukkal emlékeznek a létre,
És arra, egyszer mindennek vége.
Múlik az éjjel, átmegy hajnalba,
Visszatár akkor fekete macska,
Mosolygós gyermekarcokat lát ott,
Édességgel telve gyűjtőzsákok.
Fekete macska fentről mind látja,
"Boldog Halloween- t" - szól nyávogása.
Eltűnik akkor hajnali ködbe,
Visszajön ilyenkor tán jövőre. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HALLOWEEN VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2020. Június
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 518
- e Hét: 5360
- e Hónap: 9393
- e Év: 68646
|
|
|
Offline
