|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2020-10-05 20:40:17, hétfő
|
| |
| |
Szent Fausztina nővérre, az Isteni Irgalmasság apostolára, a misztikusra emlékezünk halálának évfordulóján, emléknapján, október 5-én.
...... .........
Fausztina nővér Elena Kowalska néven született a lengyelországi Glogowiecben 1905. augusztus 25-én, tízgyermekes parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyerekkorától feltűnt engedelmessége, segítőkészsége, imádságszeretete és a szegények iránti érzékenysége. Első szentáldozása után, kilencéves korában tudatára ébredt Isten jelenlétének lelkében. Három évig járt iskolába, majd szolgáló lett módos családoknál, hogy segítse szüleit és testvéreit.
Szülei nem járultak hozzá, hogy kolostorba lépjen, azonban egy látomás után elhatározta, hogy követi Jézus hívását. Varsóba ment, és 1925. augusztus 1-jén fölvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába, ahol a Fausztina nevet kapta.
A varsói, vilnai és plocki zárdákban volt szakács, kertész, kapus nővér. Szerzetesi éveit kifelé a mindenki iránt megmutatkozó felebaráti szeretet és szolgálat határozta meg, belső világát pedig rendkívüli kegyelmekkel halmozta el Isten. Kinyilatkoztatásokat, látomásokat, láthatatlan stigmákat kapott, belelátott a szívekbe, része volt a misztikus eljegyzésben. A természetfölöttivel való egységét valóságosabbnak mondta, mint a látható világgal való kapcsolatát.
ézus Fausztina nővérre bízta irgalmasságának örömhírét. Fölszólította őt, hogy hirdesse a minden embernek szóló Isteni Irgalmasság kinyilatkoztatását, szüntelenül kérje ezt az irgalmat mindenki számára, és terjessze az Isteni Irgalmasság tiszteletét. Fausztina nővér Jézus kívánsága szerint mindent hűségesen följegyzett Naplójában, melyet 1981-es első kiadása óta számos nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak.
Téged küldelek az egész emberiséghez irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani. (Napló, 1588)
Az Isteni Irgalmasság tiszteletének terjesztése eszközeként Jézus átadott egy képet Fausztinának, melyen a Szent Szívből áradó két (fehér és piros) sugár az igazságosság és irgalmasság, a bűnbánat és a bűnbocsánat, az áldozat és az engesztelés, a felebaráti szeretet és az isteni szeretet szimbóluma. Emellett Jézus megjelölte az irgalmasság vasárnapjaként a húsvét második vasárnapját, melyhez a nagypénteken kezdett irgalmasság kilencede vezet, valamint kérte, hogy építsenek templomot az Isteni Irgalmasságnak és imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét.
Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia. (Napló, 1146)
Fausztina nővér betegségét és szenvedéseit a bűnösök megtéréséért ajánlotta föl. Harminchárom évesen halt meg 1938. október 5-én.
II. János Pál pápa 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá, hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján szentté avatta Fausztina nővért, és elrendelte az Isteni Irgalmasság ünnepét húsvét második vasárnapjára.
2002 augusztusában ugyancsak II. János Pál pápa fölszentelte a Szent Fausztina sírjánál épült krakkói Isteni Irgalmasság-bazilikát
...... ..............
Forrás:
Magyar katolikus lexikon
Faustyna.pl
Magyar Kurír 2020.10.05
*
- Minden Isten irgalmát hirdeti - Szent Fausztina nővér gondolatai Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Női szentek bemutatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-05 20:33:11, hétfő
|
| |
| |
Az Egyház október 5-én emlékezik Bartolo Longóra. II. János Pál pápa, amikor 1980-ban boldoggá avatta, ,,Mária emberének" nevezte őt. Az olasz férfi ötven évig dolgozott - ahogyan ő mondta - ,,a Hölgyéért". Ám nagyon nagy utat járt be addig, amíg Rózsafüzér Királynője tiszteletének terjesztőjévé vált.
...... ............
Bartolo Longo jómódú polgári családba született a dél-olaszországi Latianóban 1841. február 11-én. Édesapja orvos volt, ugyanakkor a művészetek nagy kedvelője. Édesanyja keresztény szellemben nevelte a gyerekeket. Bartolo eleven, öntudatos és intelligens fiú volt. Tízéves korában meghalt az édesanyja, ezután lassan eltávolodott a hittől.
Magántanárnál tanult, majd a nápolyi egyetem jogi karára járt, ahol 1864-ben szerzett diplomát. Barátaival egyre jobban belemerült a kor világnézeti vitáiba - antiklerikális tüntetéseken és spiritiszta szeánszokon vettek részt. Bartolo idővel elkötelezte magát egy sátánista szekta mellett, és a közösség papjává vált.
Az elkövetkezendő években rítusok bemutatásával és egyházellenes tevékenységgel gyakorolta hivatalát, és sokakra volt hatással. A szertartások megkövetelték a teljes böjtölést és komoly pszichés megterhelést is jelentettek. Bartolo végül fizikailag és lelkileg is megbetegedett. Ráadásul egy nézeteit valló barátja, aki súlyos depresszióba esett, öngyilkos lett. Ez nagyon megviselte Bartolót. Meghasonlott, és egy rémálmokkal telt éjszaka után végül segítséget kért: elment családja régi barátjához, Vincenzo Pepe professzorhoz, aki bemutatta őt egy jól képzett domonkos szerzetesnek, Alberto Radentének.
A pap vállalta, hogy katekézist tart neki. A domonkos rend lelkiségében fontos szerepe van a rózsafüzérnek, így Bartolo újra felfedezte az imádság erejét. Sok tanulás, illetve bűnbánat után ismét magához vehette a szentségeket. 1871. március 25-én belépett a domonkos harmadrendbe. A mindennapi kedves imája után a Rózsafüzér testvér nevet kapta. Később a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendnek is tagja lett.
Egy lelkigyakorlat során egyértelművé vált számára, hogy jóvá kell tennie azt a kárt, amit sátánistaként mások lelkében, hitében okozott. Egyéni tisztasági fogadalmat tett, és csatlakozott egy jámbor közösséghez, melynek tagjai a szegényekkel és betegekkel foglalkoztak.
Mindeközben jogi praxisát is folytatta - megbízást kapott az özvegy Marianna di Fusco bárónétól, hogy gyűjtse össze a Pompeji környékén lévő birtokainak bérleti díjait. Bartolo 1872-ben érkezett meg Pompeji völgyébe. Megdöbbent az ott élő egyszerű emberek elhagyatottságán, tanulatlanságán, hitetlenségén, babonásságán és szegénységén.
A környéken utazva sok ideje volt gondolkodni. ,,Egy napon egy Pompeji melletti mezőn, amit Arpaiának hívtak, eszembe jutott az az idő, amikor sátánista papnak készültem - írta le később. - Alberto atya sokszor mondta, hogy soha többé ne gondoljak erre, ne gondolkodjam róla, de akkor arra gondoltam, hogy ha a Krisztus papsága örökre szól, talán a sátán papsága is örökre szól. Bűnbánatom és gyónásom ellenére átjárt az érzés, hogy még mindig a sátán rabszolgája és tulajdona vagyok, és vár rám a pokolban. Ekkor meghallottam Alberto atya hangját a fülemben, amint a Boldogságos Szűz szavait ismétli: »Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül«. Ezek a szavak villámcsapásként oszlatták szét kétségbeesésemet. Térdre borultam, és felkiáltottam: »Elérhetem az üdvösséget, mert nem hagyom el ezt a vidéket anélkül, hogy ne válnék rózsafüzéred szószólójává!« Ez az eset pecsét lett végső elhatározásomon."
Bartolo ezután többször is visszatért Pompeji völgyébe - két célja volt, hogy támogatást nyújtson a szegényeknek és hogy megújítsa a hitéletet. 1873-ban megrendezte az első ,,rózsafüzér ünnepet", 1875-ben pedig plébániai missziót szervezett. Megfestette a Rózsafüzér Királynőjének képét, és odaajándékozta a városnak. Missziója olyan sokakat vonzott, hogy a helyi püspök azt javasolta, építsenek egy új templomot. Bartolo Marianna di Fusco báróné segítségével gyűjtésbe kezdett, de kevés sikerrel. Egy nyilvános rózsafüzér ájtatosság alkalmával azonban csodás gyógyulás történt, és ettől kezdve mind több adomány érkezett.
Felépült az új templom, körülötte pedig egy új Pompeji. Szociális lakások és munkásszállók épültek, kórház, árvaház nyílt, bevezették a távírót, és egy geodinamikai állomást is építettek, amely a Vezúv tevékenységét figyelte. Iskolát nyitottak a szegény lányok, illetve fiúk, valamint a börtönbüntetésre ítéltek gyermekei számára - ez abban az időben egészen különleges volt, mivel a bűnözők gyermekeit kizárták az oktatásból. Bartolo könyvet írt a rózsafüzérről, kilencedet, illetve imakönyvet szerkesztett és kiadott egy katolikus folyóiratot is.
...... ...........
Idővel pletyka kelt szárnyra arról, hogy felelőtlenül kezeli a pénzeket, és szerelmi kapcsolat fűzi az özvegy bárónéhoz. XIII. Leo pápa, aki támogatta Bartolo munkáját, ezt tanácsolta nekik: ,,Jogász, te szabad vagy, bárónő, te özvegy vagy, házasodjatok össze, és senki nem szólhat egy szót sem ellenetek." 1885-ben össze is házasodtak, de mivel Bartolo tisztasági fogadalmat tett, józsefházasságban éltek. 1906-ban Bartolo minden általa kezelt tulajdont, beleértve a sajátjait is, a Szentszékre bízta. Majd a városvezetés új adminisztrációs rendszerének kialakításában segédkezett mint egyszerű alkalmazott. Nyolcvanöt éves koráig dolgozott, mindig ajánlva és terjesztve a rózsafüzért, bárhova is ment.
1926. október 5-én hunyt el Pompejiben. II. János Pál pápa avatta boldoggá 1980. október 26-án Rómában.
Forrás
Catholicnewsagency.com
Catholic.org
Magyar katolikus lexikon
Metropolita.hu
Fotó: Wikipedia, Breviariodigitale.com
Magyar Kurír 2020.10.05 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Férfi szentek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-05 20:24:44, hétfő
|
| |
| |
A törvénytudó kérdése bennünk is sokszor fölvetődik: mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? És milyen érdekes, hogy Isten kevésbé rejtélyes számára, mint a felebarát. A történet alapján és a valóságban is tényleg rejtély, hogy ki is lesz a felebarátom. Hiszen válogatósak vagyunk sokszor mi is, jól meggondoljuk, kivel állunk szóba, kinek segítünk, kivel teszünk jót, és kinek hagyjuk, hogy velünk jót tegyen, nekünk segítsen. A hallgatóság biztosan felhördült, mert a szamaritánusok nem a legkedvesebb réteg számukra, és lám-lám, tudnak jót tenni, irgalmasan viselkedni ők is. Te szintén tégy így, mert az örök élet az irgalmasság ünnepe lesz: Isten irgalmasságáé és a mienké.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-05 20:21:15, hétfő
|
| |
| |
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a galatákhoz írt leveléből
Szent Pál ünnepélyesen kijelenti: tanítása nem embertől való, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatása.
Testvéreim!
Csodálkozom, hogy attól, aki meghívott titeket Krisztus kegyelmére, ilyen hamar átpártoltatok egy más evangéliumhoz, jóllehet más evangélium nincs. Legföljebb néhány ember akad, aki megzavar titeket, és igyekszik elferdíteni Krisztus evangéliumát.
De még ha mi, vagy egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen! Amint már kijelentettük, most újra megismételjük: ,,Ha valaki más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit tőlünk hallottatok, átkozott legyen!" Az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét?
Talán embereknek akarok tetszeni? Ha az emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája. Biztosítalak benneteket, hogy az általam hirdetett evangélium nem embertől való. Hiszen nem embertől kaptam vagy tanultam, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából.
Ez az Isten igéje.
Gal 1,6-12
...... ............
EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus példabeszédet mond az irgalmas szamaritánusról, és ezzel világítja meg, hogy az idegen ember is felebarátunk.
Abban az időben egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt: ,,Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Jézus így felelt: ,,Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne?" A törvénytudó így válaszolt: ,,Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat." Jézus ezt mondta neki: ,,Helyesen feleltél. Tedd ezt, és élni fogsz." A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: ,,De hát ki az én felebarátom?"
Válaszul Jézus ezt mondta neki: ,,Történt, hogy egy ember Jeruzsálemből lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra. Ő is meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy vendég fogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: »Viseld gondját, és ha többet költenél rá, visszatérve megadom neked.«
Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?" A törvénytudó így válaszolt: ,,Aki irgalmasságot cselekedett vele."
Jézus így folytatta: ,,Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!"
Ezek az evangélium igéi. Lk 10,25-37
Imádság
Úr Jézus! Te vagy életem sziklája, a biztos talaj, melyen nem inog meg lábam. Könnyebb a homokra építeni. Sokszor csábít az egyszerűbb megoldás, a világ kincset, hírt, gyönyört ígér. De aki az eke szarvára tette a kezét, nem nézhet hátra, és Péterrel együtt mondja: ,,Uram, kihez mennénk, az örök élet forrásai belőled fakadnak!" Sziklaházként a te templomod leszek. Jöhet az eső, és fújhat a szél, nem vesztem el a hitem, nem lesz úrrá rajtam a bizalmatlanság vagy a depresszió, életem értelme dicsőséged hirdetése!
Elmélkedés
Jézus a legfőbb parancsról tanít a mai evangéliumban. Az Isten felé és az embertárs felé irányuló szeretetet nevezi az ember legfőbb törekvésének. Elmond egy történetet egy bajba került emberről, aki mellett ketten is úgy mennek el, hogy nem segítenek rajta. Végül aztán egy idegen, egy szamaritánus volt hozzá jószívű és irgalmas. A történet talán csak egy példabeszéd, de az is elképzelhető, hogy megtörtént a valóságban.
A történet kapcsán mindenesetre elgondolkodunk azon, hogy miért van annyi rossz és szenvedés a világban, miért okoz egyik ember a másik embernek annyi rosszat és fájdalmat? A jóságos, irgalmas és minden embert szerető Isten miért nem változtatja meg úgy mindenkinek a szívét, hogy minden emberben szeretet éljen? Miért nem törli ki az emberek szívéből az egymás iránti gyűlöletet és haragot? Talán éppen a világban jelenlévő rossz miatt gondolják sokan azt, hogy nincs Isten. Mert ha létezne, - hangoztatják ők - akkor nem engedné meg a rosszat.
Talán helyesebb volna úgy tekintenünk a rosszra, mint kihívásra. A gonosz munkálkodása sajnos megtapasztalható a világban, a megromlott emberi kapcsolatokban. Isten arra hív minket, hogy legyünk a munkatársai. Legyünk az ő jóságának, szeretetének és irgalmasságának a képviselői, osztogatói az emberek között. Legyünk tehát jószívűek és irgalmasok!
C. Horváth István Sándor
Hanganyag Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2020. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
417 db bejegyzés |
| e év: |
6233 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3316
- e Hét: 10006
- e Hónap: 22682
- e Év: 256429
|
|
|
Offline
