|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2020-10-07 11:18:52, szerda
|
| |
| |
Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért? Tíz tanács II. János Pál pápától
...... ..........
"A rózsafüzér - jóllehet jellegzetesen máriás imádság - lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemeinek egyszerűségében sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnificatja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezessék Krisztus arca szépségének szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből." (II. János Pál pápa)
...... .........
A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (...). Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. [...] s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal - mondhatnánk - az Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az Egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát." Szent II. János Pál pápa
*
- Tíz tanács II. János Pál pápától
II. János Pál pápa 2002. október 16-i keltezéssel adta ki Rosarium Virginis Mariae kezdetű, a rózsafüzérről szóló apostoli levelét. Ebben konkrét, gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg a rózsafüzér imádkozásának módjával kapcsolatban.
1. A rózsafüzér célja: Krisztus arcának szemlélése
,,Krisztus arcára szegezni a tekintetet, fölismerni a misztériumot [...] Krisztus minden tanítványának feladata, tehát a miénk is. Miközben ezt az arcot szemléljük, kitárulunk a szentháromságos élet misztériumának befogadására, hogy mindig újra megtapasztaljuk az Atya szeretetét, és örvendjünk a Szentlélek örömével." (9)
a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához." (36)
2. Jézus neve
,,Az Üdvözlégy súlypontja, mintegy fordulópont a két rész között: Jézus neve. Olykor, ha sietve imádkozzuk, ez a súlypont eltűnik, s vele együtt elvész a kapcsolat is Krisztusnak azzal a titkával, amelyikről éppen elmélkedünk. [...] Jézus nevét - az egyetlen nevet, amelyben az üdvösség reménye nekünk adatott (vö. ApCsel 4,12) - a Szentséges Anya nevével együtt ismételgetni, s mintegy engedni, hogy Mária sugallja nekünk ez a nevet, a hasonulásnak olyan útja, mely egyre mélyebbre bevezet Krisztus életében." (33)
3. A rózsafüzér megértése
,,A rózsafüzér megértéséhez el kell mélyülni a szeretet sajátos lelki dinamikájában." (26)
4. A csend
,,Az odahallgatás és az elmélkedés a csendből táplálkozik. Jó, ha a titok kimondása és a Szentírás szavai után megfelelő időre megállunk, hogy tekintetünket a szemlélendő titokra szegezzük, mielőtt elkezdjük a szóbeli imát. A csend értékének újrafölfedezése az egyik titka az elmélkedés és a szemlélődés gyakorlásának." (31)
5. Rózsafüzér és Szentírás
a rózsafüzér nem helyettesíti a lelki olvasmányt (lectio divina), épp ellenkezőleg, föltételezi és elősegíti azt. [...] A rózsafüzérben szemlélt titkok [...] által a lélek könnyen utakat találhat az egész evangéliumhoz, főként ha a rózsafüzért a tartós összeszedettség különleges állapotában imádkozzák. [...] Annak érdekében, hogy az elmélkedés szentírási alapot kapjon és mélyebb lehessen, hasznos, ha a titok kimondása után fölolvasnak egy, a körülményeknek megfelelő rövidebb-hosszabb szentírási részt. Az egyéb emberi szavak ugyanis soha nem érik el a sugalmazott szavak sajátos hatékonyságát. Ezeket ugyanis azzal a bizonyossággal hallgatjuk, hogy Isten szava, mely a ma számára, az »én számomra« hangzik el." (29-30)
6. Hogyan imádkozzuk a rózsafüzér titkait?
,,Az örvendetes titkokról való elmélkedés a keresztény öröm végső indítékaival és mélységes tartalmával való találkozás." (20)
,,A világosság titkainak mindegyike a Jézus személyében immár elérkezett Ország kinyilatkoztatása. [...] Kánában Mária ajkán hangzik föl és egy nagy anyai intelemmé válik, melyet minden idők Egyházához intéz: »Tegyétek meg, amit nektek mond!« (Jn 2,4) Ez az intelem jól bevezeti Krisztus nyilvános élete során mondott szavait és jeleit, és a világosság minden titka számára máriás hátteret ad." (21)
,,A fájdalmas titkok segítik a hívőt abban, hogy átélje Jézus halálát - ott állva a kereszt alatt Mária mellett -, s hogy vele együtt merüljön el Isten ember iránti szeretetének mélységében, s érezze meg e szeretet egész újjáteremtő erejét." (22)
A dicsőséges titkok ,,a hívőt arra késztetik, hogy lépjen túl a passió sötétségén, és tekintetét a föltámadásban és a mennybemenetelben szegezze Krisztus dicsőségére. Miközben a keresztény lélek a Föltámadottat szemléli, fölfedezi hitének indokait (1Kor 15,14)." (23)
7. Miatyánk, Dicsőség
,,A Miatyánk mintegy alapja az Üdvözlégyek ismételgetése által kibontakozó krisztologikus-máriás elmélkedésnek, és a titokról való elmélkedést egyházi tapasztalattá teszi akkor is, ha egyedül végzik." (32)
,,Fontos, hogy a Dicsőség mint a szemlélődés csúcspontja tudatos legyen a rózsafüzérben. Nyilvános imádkozás esetén énekelni is lehetne, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon ez a minden keresztény imádságra jellemző távlat." (34)
8. A rózsafüzér befejezése
,,A rózsafüzér végén a pápa szándékára imádkozunk, hogy az imádkozó lélek tekintete kitáguljon az egész Egyház szükségleteire."
a lélek szükségét érzi, hogy a rózsafüzér végéhez, melynek során annyira érezte Mária anyai segítségét, a Szent Szűz dicséretét fűzze, akár a Salve Reginát, akár a loretói litániát. A belső út megkoronázása ez, melyen a hívő eleven kapcsolatba került Krisztus és az ő Szentséges Anyja titkával." (37)
9. Időbeli eloszlás
a heti beosztás lelki sajátosságot ad az egyes napoknak, a liturgiához hasonlóan, mely az év egyes szakaszait tudja megszínezni. A mai gyakorlat szerint a hétfő és a csütörtök az örvendetes titkok napja, a kedd és a péntek a fájdalmas titkoké, a szerda, a szombat és a vasárnap a dicsőséges titkoké. Hova lehetne beilleszteni a világosság titkait? [...] a szombat hagyományosan a Mária-tisztelet napja, tanácsolhatónak látszik, hogy csütörtökről kerüljenek át az örvendetes titkok szombatra, s az így szabaddá vált csütörtök lehetne a világosság titkainak napja."
arra kell ügyelni, hogy a rózsafüzért mindig szemlélődésnek tekintsék és ekként végezzék. Ezáltal, mintegy a liturgia kiegészítéseként, a keresztény hét - melynek sarkpontja a vasárnap, a feltámadás napja - a Krisztus élete titkain keresztül vezető úttá válik, s maga Krisztus az idő és történelem Uraként jelenik meg tanítványai életében." (38)
10. ,,Bízd az Úrra minden gondodat"
a Megváltó szent emberségével való találkozásba vigyük magunkkal gondjainkat, bajainkat, munkánkat, terveinket, mindazt, ami az életünket jelenti. »Bízd az Úrra minden gondodat, és Ő gondoskodni fog rólad« (Zsolt 55,23). A rózsafüzérrel elmélkedni azt jelenti, hogy gondjainkat rábízzuk Krisztus és az Ő Anyja irgalmas szívére." (25)
+1 tanács Boldog VI. Pál pápától
,,A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad." (12)
Forrás
II. János Pál: Rosarium Virginis Mariae
Magyar Kurír 2020.10.07 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szent II. János Pál pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-07 11:06:54, szerda
|
| |
| |
...... ........... ........
- Igenaptár oldalon Link
- Google oldalon sok írás Link
- Rózsafüzér Királynőjének ünnepén az evangéliumban Jézust kérik a tanítványok: ,,Taníts meg minket imádkozni." Ekkor adja nekik Jézus a Miatyánk imádságot, ami mintája lesz minden imádságnak: bensőséges és lényegre törő. Ilyen a rózsafüzér is. Bensőséges, mert az Üdvözléggyel belépünk a Szűzanya belső életébe: találkozásai Gábriellel és Erzsébettel. Lényegre törő, mert aztán Jézus életének eseményeiről elmélkedünk. Jó volna, ha minél többen fölfedeznénk a rózsafüzér nagy ajándékát, ami segít bennünket, amikor nincsenek szavaink, amikor üresnek és kiégettnek érezzük magunkat. A jól megszokott forma támogathat abban is, hogy túléljük a lelki szárazságot, és új erőre kapjunk, Mária által Jézustól.
Magyar Kurír - Útravaló
- Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért? Tíz tanács II. János Pál pápától Link
- Mária iskolája, október imádsága: a rózsafüzér Link
Szentangyalok templom Dr. Szederkényi Károly Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szentségimádás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-07 11:02:31, szerda
|
| |
| |
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a galatákhoz írt leveléből
Pál apostol - hivatása tudatában - bátran kiáll pogányságból megtért hívei lelkiismereti szabadsága mellett.
Testvéreim!
(Meghívásom után) tizennégy évre Barnabással együtt ismét visszatértem Jeruzsálembe, és Tituszt is magammal vittem. Kinyilatkoztatástól indíttatva mentem, és megbeszéltem az apostolokkal a pogányok között végzett evangélium-hirdetés ügyét. Külön tárgyaltam a tekintélyesebbekkel is, hogy ne legyen hiábavaló az eddigi fáradozásom és a most folyó munkám.
Ellenkezés nélkül elismerték, hogy én éppen úgy megbízást kaptam az evangélium hirdetésére a pogányok között, mint ahogy Péter a zsidók körében. Aki ugyanis hatékonnyá tette Péter apostoli munkáját a zsidóknál, az enyémet is hatékonnyá tette a pogányoknál. Amikor Jakab, Péter és János, akiket oszlopoknak tekintenek, felismerték a nekem adott kegyelmet, az egyetértés jeléül jobbjukat nyújtották nekem és Barnabásnak: Mi apostolkodjunk a pogányok között, ők pedig a zsidók között! Csak gondunk legyen a szegényekre! Törekedtem is arra, hogy ezt megtegyem.
Amikor azonban Péter Antiochiába jött, nyíltan szembeszálltam vele, mert okot adott rá. Mielőtt ugyanis a Jakab környezetéből való testvérek Antiochiába jöttek volna, együtt étkezett a pogányokkal. Amikor viszont azok megérkeztek, visszahúzódott, és tartózkodott a pogányságból megtért testvérektől, mert tartott a zsidóságból megtért keresztények véleményétől. Ehhez a viselkedéséhez aztán többen is csatlakoztak; még Barnabást is belesodorták a kétszínűségbe. Amikor tehát láttam, hogy nem az evangélium igazságához híven viselkednek, mindnyájuk előtt kijelentettem Péternek: ,,Ha te zsidó származásod ellenére sem ragaszkodsz a mózesi törvény előírásaihoz, milyen alapon kényszerítheted pogány származású testvéreinket, hogy aszerint éljenek?"
Ez az Isten igéje. Gal 2,1-2.7-14
EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Ma Lukács evangéliumából halljuk az Úr imádságának egy rövidebb változatát; a hosszabbat a Máté-evangélium közli.
Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát: Ekkor egyik tanítványa arra kérte: ,,Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait." Jézus erre így szólt hozzájuk: ,,Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe."
Ezek az evangélium igéi. Lk 11,1-4
...... ........... ......
Imádság
Jézusunk köszönjük, hogy megmutattad, mit vársz tőlünk. Te többet kívánsz tőlünk, mint elődeinktől. Kemények a szavaid, de csak hálát adhatunk nagy bizalmadért, mert parancsaid értünk, és nem ellenünk szólnak. Előtted kedvesebb a megbocsátás az oltárra helyezett áldozatnál, az igaz szó az esküvésnél. Segíts csírájában elfojtani a rosszat, segíts nem elnézőnek lennünk magunkkal szemben. Kemény a szavad, de hiszem, hogy jobb nekem bármely tagomat elveszteni, saját akaratomról egészen lemondani, ha az akadályoz az örök élet felé!
Elmélkedés
A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy a tanítványok imádkozni látják Jézust. Naponta láthatták, hogy Mesterük kissé félrevonul, hogy az Atyával legyen. A tanítványokban felébred a vágy, hogy ők is úgy tudjanak imádkozni, ahogyan Jézus. Ők is olyan kapcsolatban legyenek Istennel, ahogyan Mesterük. Ezért kérik, hogy tanítsa meg őket imádkozni.
Ekkor Jézus a Miatyánk néven ismert imádságot mondja nekik. Ez az ima szemléletváltást hozott az imádkozásban. Jézus ugyanis arra bátorítja tanítványait és minket is, hogy Istenre ne csak úgy tekintsünk, mint az egész világ mindenható urára, hanem mint barátra, családtagra, atyára, a mi Atyánkra, aki szeretettel fordul felénk. Istennek ilyen módon való megszólítása rögtön bensőségesebbé teszi az imádkozást. Ne úgy tekintsünk az imára, mint az Isten és az ember közötti hídra, amely két egymástól távoli világot, az emberi világot és az Isten világát hivatott összekötni. Valójában ugyanis ez a két világ egymáshoz egészen közel van. Jézus szavai szerint Isten gyermekei vagyunk, ő pedig a mi mennyei Atyánk.
Egészen természetes az, hogy gyermeki bizalommal fordulunk Istenhez kéréseinkkel, aki szeretettel figyel ránk és szeretettel gondoskodik földi és örök életünkről egyaránt. Imádságom mindig abból induljon ki, hogy Isten gyermeke vagyok és bátran Atyámnak szólíthatom Istent.
C. Horváth István Sándor
Hanganyag Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2020. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
417 db bejegyzés |
| e év: |
6233 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 8101
- e Hét: 19731
- e Hónap: 52885
- e Év: 286632
|
|
|
Offline
