|
 2/22 oldal 
|
Bejegyzések száma: 217
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 17:48:50, szombat
|
| |
| |
"...én itt, ennek a csodálatos víznek a partján érzem itthon magam.
Itt igazibb a napfény, itt igazán tiszta a levegő, itt én minden reggel
úgy ébredek, mint aki újjászületik. Akár ilyen gyönyörűen süt a nap,
mint most, akár borús vagy sírós az idő, mindegy nekem, csak
itt lehessek, és láthassam az ablakból vagy innen a tetőről
ezt az én tengeremet."
(Szilvási Lajos)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyar tájak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 17:44:35, szombat
|
| |
| |
A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv,
őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem.
A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban;
ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult,
nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban,
melyek összessége életed alkotja.
S életed a haza életének egy pillanata is."
Márai Sándor /Füves könyv/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 17:11:40, szombat
|
| |
| |
"A természet varázsát ontja bőven.
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!"
(William Shakespeare)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: William Shakespeare |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-27 17:05:25, péntek
|
| |
| |
Végh György: Őszi akvarell
Kék már az ősz, akár a szilva hamva,
maradj velem, ne hagyj, ne hagyj magamra.
Maholnap itt a hó, a dér, a harmat,
szeress nagyon, kívánlak és akarlak.
Még csillag nincs, az este fénytelen,
tenélküled minden reménytelen.
Amott ezüst vitorla szárnya lebben
az ónnal-szőtt higany-szín szürkületben,
borzong a víz, villózva száll a fodra,
ha itt volnál, ráhajlanék karodra.
Hol vagy, ó merre vagy, mily tájakon,
átfogja torkomat a fájdalom.
A felhők vére rőt, s a vízbe csorran,
kék sellő úszik itt a gyöngy habokban.
Egy templom tornya felkiált az égre,
emlékezz mindig rám, szemem színére.
Az égen dél felé egy fecske száll,
a boldogság, a nyár oly messze már.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-27 16:47:43, péntek
|
| |
| |
Aranyosi Ervin - A jó, öreg Ősz visszatér
Tovatűnt már a zöldellő Nyár,
az égre bíbort fúj a szél.
Forog a kör, s a festőművész,
a jó, öreg Ősz, visszatér.
Palettáján, megannyi színből,
hangulatból, élményt kever.
A természetben a sokszínűség,
a tél előtt, életre kel.
Sárgul a lomb, vörösbe hajlik,
reszket az ágon száz levél.
A félelem az elmúlástól,
uralkodik azon, ki él.
De vajon kell-e félni tőle?
Minden Telet, Tavasz követ!
Örülni kéne most az Ősznek,
s megmozgatni minden követ.
Kiélvezni az érettséget,
gyümölcseit, mit ránk hagyott.
A körforgás nem érhet véget,
az idő száll, s nem vagy halott!
Pár pillanat az életünkből,
s a körforgásunk meg nem áll.
Álomra készül a világunk,
s vágyjuk: - a tavasz jönne már!
De addig is, szeress és élvezz
minden rád váró, szép napot.
Örülj az Ősz művészetének,
szépségeit ezért kapod.
Hangulatod ne hagyd borongni,
fogadd a szépet lelkesen.
Csodálkozz rá az őszi lombra!
Én is e változást lesem.
A változás, az élet kulcsa,
Túlélni? - Az csak gyenge cél!
A levegő egy helyben állna,
ha nem kergetné lenge szél.
Csodálkozz rá az őszi tájra,
gyönyörködj benne, élj vele!
Aki szépségét meg nem látja,
egyedül az halhat bele.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aranyosi Ervin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-27 16:41:51, péntek
|
| |
| |
Reményik Sándor - A nagy piktor
Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva
Húzza hervadó világok felett.
Nézzétek, milyen biztos mozdulat!
Milyen könnyed és mily könyörtelen:
Szépséget s halált egyben osztogat.
A bágyadt lombra ahogy rálehel,
Irtóztató és hízelgő a hangja:
Meghalsz, - de utoljára szép leszel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Remenyik Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-27 16:37:42, péntek
|
| |
| |
Gyönyörű,
olyan gyönyörű volt, és mégis
olyan szomorú, mint egy hervadó
őszi liget, mely csupa szín,
és mégis csupa hervadás,
csordultig színekkel és mégis
színültig halállal tele."
(Pilinszky János)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-27 16:32:43, péntek
|
| |
| |
Szabolcsi Erzsébet - Lennél-e...?
Lennél-e kedvemért felhő, kapkodó szél?
Lennél-e kedvemért széllel szálló levél?
Lennél-e értem pitypangbóbita,
ha én lennék az ősz hűvös sóhaja?
Ha Te lennél a tél hideg lehelete,
lennék kedvedért hullongó hópihe.
Lennék kedvedért hófúvás vihara,
vagy lennék miattad csipkés zúzmara.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem és szeretet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-27 12:45:10, péntek
|
| |
| |
Ezúttal Balázs Fecóért szól a vers, és írás, de már számontartani sem tudom a gyászoltakat és azokat akikért napi ezer percben aggódunk. Elmentek egyszerű, hétköznapi emberek, művészek, orvosok és most a legjobbért aggódom, bízva benne, hogy megmarad nekünk. Isten óvjon mindenkit!
A csönd éve...
“Hűvös volt ez a nap, és az újságok szerint
Jön az eső, jön az ősz, hosszú tél lesz megint
Húzódj még közelebb, s ha egy kevés bor maradt
Oszd meg velem a poharad, ugyanúgy, mint szebb időkben
Ez a csönd éve volt, körül zárt, átkarolt
Gyere hát, legalább te légy kicsit bolond
Ez a csönd éve volt, szinte fájt, ahogy átkarolt
Gyere hát, legalább te légy kicsit bolond
Húzódj még közelebb, hajtsd a párnámra fejed
S az a páncél, ami óv, földre hullik, lehet
Ne beszélj, dal sem kell, már a zenék sem azok
Amik nehéz napokon, végül is rólunk szóltak
Ez a csönd éve volt, körül zárt, átkarolt
Gyere hát, legalább te légy kicsit bolond
Ez a csönd éve volt, szinte fájt, ahogy átkarolt
Gyere hát, legalább te légy kicsit bolond
Ez a csönd éve volt, lassan elfogy, mint a Hold
Gyere hát, legalább te légy kicsit bolond
Ez a csönd éve volt..."
Idézhetnék még megannyi dalszöveget, szemekből könnyeket kicsaló sort, lassú tánclépések ütemét, szerelmes csókok elcsattanása alatti melódiát. Rengeteget gyerekkorunkból, életünkből, érzelmeink kisérőit, saját ki nem mondott szavaink megformálóit... Idézhetném és majd fogom is számtalanszor, később. Ami most van, az a csönd évének néma hallhatása. Mert eljött a pillanat,
"Amikor vége az utolsó dalnak is,
Az utolsó hang is szertefoszlott már..."
Balázs Fecó 1951-2020
Isten nyugosztaljon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/22 oldal
|
Bejegyzések száma: 217
|
|
|
|
2020. November
| | |
|
|
| ma: |
14 db bejegyzés |
| e hónap: |
217 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10039 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1193
- e Hét: 3048
- e Hónap: 6798
- e Év: 75718
|
|
|
Online
