|
2020-11-14 14:51:58, szombat
|
| |
| |
Szia drága Livike!
Meg kell osztanom veled a tegnapi pesti "élményemet" Kontrollra mentünk az unokámmal. A villamoson távolságtartó maszkos emberek, egy hangosan kifejtette véleményét, hogy szerinte a kínai mocskoktól kellene kitakarítani az országot, akik tönkretették a magyar kereskedőket az emberek dobolással nyilvánítottak ki egyetértésüket. Minden megállóban ellenőrök. A kórház előtt hosszú maszkos emberek gyerekek. Mindenki maszkban azt se lehetett látni, ha rámosolyogtál egy-egy kicsire. Némán sorakoztunk a nappali sötétségben. A mentők folyamatosan jöttek szirénázva, villogva A mentősök beöltözve, a betegeket fehérbe bebugyolálva tolták a kocsin, gyerekek egy csomagba. A kedves Budapestünk a félelem városa hangulatban. Nem gondoltam innen, hogy ilyen lehet ott. Alig vártuk, hogy eljöjjünk onnan. Bocsi, ha untattalak, de sokat gondolkodtam rád, hogy veled itt mennyit kacagtunk, élveztük a látnivalókat, Jó éjszakát, én indulok dolgozni, viszem az igazolásomat, hogy kimehetek 8 után ...
Bár magánlevél, eltekintek a titoktartástól, hiszen nincs benne szinte semmi személyes. Vidéken élünk, itt teljesen másként éljük meg a vírus okozta sokkot. Budapestre színházba, múzeumba stb. helyekre járunk ill. jártunk. Nekünk a főváros oázist jelent a falu napi pletykáitól való eltávolodást, mert 1990 óta a falu is több részre tagolódott politikai utálkozás szerint.
Fáj látni és tudni, hogy kevésre szabott időmből milyen sokat vesz el a vírus és utána vajon mit hoz a jövő. Most kínaiak ellen dobognak a villamoson, holnap más ellen, és még csak csodálkoznunk sem szabad, hiszen embertársaink sorsa került válsághelyzetbe, gondoljunk csak a munkahelyekre stb. Rengetegen meghalnak, a politika sem áll a helyzet magaslatán  Sajnos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
Offline
