|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 19:04:04, szombat
|
| |
| |
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyházmegyei szervezői élő adventi naptárt készítenek. A készület idején mindennap egyházmegyénk családjai, közösségei adnak lelki ajándékokat. Emellett napi szentírás magyarázatokat is hallhatunk. Dr. Székely János megyés püspök előadása.
Videó Link
...... ..............
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 18:33:33, szombat
|
| |
| |
A Veszprémi Érsekség valamint Veszprém város közös adventi koszorúján az első gyertyát Dr. Udvardy György érsek és Ovádi Péter országgyűlési képviselő gyújtják meg.
Videó Link
...... ..........
...... .............
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 18:26:57, szombat
|
| |
| |
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
Az alázatos lélek imája: Bárcsak megnyílna az ég, és mennyei Atyánk elküldené az üdvösséget.
Te vagy, Uram, a mi atyánk. Mert Ábrahám nem tud rólunk, és Izrael nem ismer minket; te, Uram, te magad vagy a mi atyánk, régtől fogva ,,Megváltónk" a neved. Miért hagytad, Urunk, hogy letérjünk útjaidról, és hogy megkeményítsük szívünket, ahelyett, hogy félve tiszteltünk volna? Fordulj felénk újra, a te szolgáidért, örökrészed törzseiért. Ó, bárcsak széttépnéd az egeket és leszállnál! Színed előtt megolvadnának a hegyek, mint ahogy a láng felgyújtja a rőzsét, és ahogy a tűz felforralja a vizet. Így neved ismertté válna ellenségeid előtt, és a nemzetek megrendülnének színed előtt. Leszálltál, és színed előtt megolvadtak a hegyek! Nem hallotta soha senki, valóban fül nem hallotta, és szem nem látta, hogy lenne Isten rajtad kívül, aki ilyeneket vinne végbe azok javára, akik benne bíznak. Te elébe sietsz annak, aki az igazsághoz szabja tetteit, és aki útjaidon járva rád emlékezik.
Íme, te haragudtál ránk, és mi mégis tovább vétkeztünk; bűneinkben vagyunk régtől fogva, bárcsak megszabadulnánk! Olyanok lettünk mind, akár a tisztátalan, és igaz-voltunk, mint a beszennyezett ruha. Elfonnyadtunk, mint a falevél, és gonoszságaink, mint a vihar elsodortak minket. Nincs senki, aki segítségül hívná nevedet, aki fölkelne és beléd kapaszkodna. Mert elrejtetted előlünk arcodat, és kiszolgáltattál minket bűneink hatalmának. Mégis, Urunk, te vagy a mi atyánk; mi vagyunk az agyag, és te, aki formálsz, a te kezed művei vagyunk mindnyájan. Ne haragudj ránk, Urunk, oly nagyon, és ne emlékezzél többé gonoszságainkra. Figyelj ránk s lásd meg: mindnyájan a te néped vagyunk.
Ez az Isten igéje. Iz 63,16b-17.19b;64,1.2b.3-8
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Urunk, Jézus Krisztus megjelenését várjuk.
Testvéreim!
Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és Jézus Krisztustól, a mi Urunktól! Veletek kapcsolatban szüntelenül hálát adok az Istennek azért az isteni kegyelemért, amelyet Krisztus Jézusban nyertetek. Benne gazdagok lettetek minden tanításban és ismeretben. A Krisztus melletti tanúságtétel is megszilárdult köztetek. Így semmi kegyelmet sem nélkülöztök, amíg Urunk, Jézus Krisztus megjelenését várjátok. Ő mindvégig megerősít titeket, hogy feddhetetlenek legyetek Urunk, Jézus Krisztus napján. Hűséges az Isten, aki meghívott Fiának, Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak közösségébe.
Ez az Isten igéje. 1Kor 1,3-9
EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor érkezik az Úr!
Abban az időben Jézus így tanított: Vigyázzatok és virrasszatok! Nem tudjátok, mikor jön el az idő. Az idegenbe induló ember is, amikor otthagyja házát, szolgáira bízza mindenét, és mindegyiknek kijelöli a maga feladatát; a kapuőrnek megparancsolja, hogy virrasszon.
Legyetek hát éberek! Mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura: lehet, hogy este, vagy éjfélkor; kakasszóra, vagy reggel. Ne találjon alva benneteket, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Virrasszatok!
Ezek az evangélium igéi. Mk 13,33-37 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 17:05:47, szombat
|
| |
| |
Az elődöntőben 5 ország versenyzői vettek részt.
Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szerbia, Szlovákia
Minden országból 1 fő jutott tovább az elődöntőből.
Magyar fordítás Videó Link Lejátszási idő 2 óra
A többi videón angol nyelvű a fordítás
Virtuosos V4+ Semi Final (ENG with ESP sub) videó Link Lejátszási idő 2 óra
*
- Szerbiából: Vuk Vukajlović 15 éves gitáron játszik videó Link
- Lengyelország: Michał Korzeń 13 éves Zongorán játszik videó Link
- Szerbia: Petra Spasojevic /látás sérült/ 15 éves zongorán játszik videó Link
- Magyarország: Schmalzl Ella 11 éves Chellon játszik zenekari kísérettel videó Link
*
Tovább jutott az elődöntőből
- Szlovákia: Teo Gertler 12 éves kisfiú hegedűn játszik zenekari kísérettel. - Videó Link
- Lengyelország: Zarina Zaradna 9 éves Hárfán zenélt. Videó Link
- Magyarország: Rozsonits Ildikó 14 éves zongorán játszik zenekari kísérettel videó Link
- Szlovákia: Ajna Marosz 13 éves furulyán játszik zenekari kísérettel Magyar fordítás videó Link
- Cseh ország: Martin ©ulc 18 éves tangóharmonikán játszott Magyar fordítás videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 8-14 éves korig_ének iskolája |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 16:59:08, szombat
|
| |
| |
Gábor angyalra rábíztál egy feladatot és ő a Te általad neki adott munkát milyen szépen, eredményesen jó végre vitte!? Három dolgot szeretnék megtanulni az angyaltól, mind a te örömhírednek szolgája!!
Magnificat.ro, Böjte Csaba OFM
Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Böjte Csaba atya miséi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 16:55:48, szombat
|
| |
| |
Szent Miklóstól a béke ajándékát kérjük gyermekeinknek, magunknak, őt hívtuk segítségül, hogy békében élhessünk!!
Bizalommal, Csaba t.
Felvétel: 2016 Advent
Videó Link
*
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Férfi szentek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 16:52:00, szombat
|
| |
| |
SZENTLECKE a Jelenések könyvéből
Az üdvözültek örök világosságban élnek, mert Isten fényessége ragyogja be őket.
Az Úr angyala megmutatta nekem az élő vizek folyóját, amely kristálytisztán fakadt Isten és a Bárány trónjából. Az utca közepén és a folyó mindkét partján az élet fái álltak. Tizenkétszer hoznak termést, vagyis minden hónapban gyümölcsöt teremnek. A leveleik a nemzetek gyógyulására szolgálnak.
Átok nem lesz többé benne. Isten és a Bárány trónja áll majd ott, és szolgái hódolnak neki. Látni fogják arcát, és homlokukon hordják a nevét. Nem lesz többé éjszaka, és nem szorulnak lámpafényre vagy napvilágra. Az Úristen ragyogja be őket, és uralkodni fognak örökkön-örökké. Aztán így szólt hozzám az angyal: ,,Ezek a szavak hitelesek és igazak. Az Úr, a próféta-lelkek Istene, elküldte angyalát, hogy hírül adja szolgáinak mindazt, aminek csakhamar meg kell történnie.
Nézd, hamarosan eljövök. Boldog, aki megszívleli e könyv prófétai szavait!"
Ez az Isten igéje. Jel 22,1-7
EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Vigyázzunk, hogy az Úr eljövetele készen találjon bennünket.
Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről:
,,Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az e-világi gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt."
Ezek az evangélium igéi. Lk 21,34-36
Imádság
Uram, Jézus, a te küldötted vagyok, ezért mindenkor a te örömhíredet akarom továbbadni és rólad akarok tanúságot tenni. A te szereteted és irgalmad jele szeretnék lenni a világban, naponta gyakorolva az irgalmas szeretet cselekedeteit. Mindent a te nevedben akarok tenni, hogy te győzz a rossz és a gonosz felett. Vezess engem Szentlelked által, aki indít és megerősít engem és az egész Egyházat a küldetésben!
Elmélkedés
Jézus azt szeretné, ha követőinek szívét egyetlen dolog uralná, a szeretet. Ennek érdekében szabadulást, megváltást kínál számunkra. A gonosz befolyásától való szabadulást. Helytelen vágyainktól és rendetlen szenvedélyeinktől való szabadulást. A bűntől való szabadulást.
Életünk végén Isten fogja megítélni cselekedeteinket. Mire számíthatunk, amikor Isten elé kell majd állnunk? Irgalmasságra és igazságosságra. Bár emberi gondolkodásunkban sokszor nehéz összeegyeztetni ezt a kettőt, Istenben mégis mindkettő jelen van. Isten kész irgalmasan megbocsátani minden embernek, aki bűnbánattal tekint rá, ugyanakkor az is igaz, hogy a bűnös élettel szakítani nem akarók büntetésre számíthatnak. Felelősek vagyunk cselekedeteinkért. A keresztény bölcsesség azt jelenti, hogy az isteni ítéletet szemünk előtt tartjuk egész életünkben és döntéseinket annak megfelelően hozzuk, hogy eljussunk Istenhez az örök életre.
Ma véget ér az egyházi liturgikus év, holnaptól elkezdődik az advent, a karácsonyi előkészület. Holnaptól új út kezdődik számunkra. Küzdelmeink, gyengeségeink továbbra is velünk jönnek. És Isten jósága, szeretete is velünk jön. Legyünk ma hálásak Istennek, hogy tanításával nap mint nap elkísért bennünket! Kérjük őt, hogy az új egyházi évben is Jézus örömhíre, evangéliuma legyen a kísérőnk!
C. Horváth István Sándor
Hanganyag Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 16:45:50, szombat
|
| |
| |
Magyar kurír KULTÚRA - 2017. december 2., szombat
A költő 1975 decemberében íródott soraival kívánunk áldott adventet, áldott várakozást.
...... ............
Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-rég megtörtént.
Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három - múlt, jelen és jövő -, látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és az igazság ereje. Elég, ha a nagy drámákra vagy a nagy zeneművekre gondolunk, melyek titokzatos módon attól nagyok, hogy többek közt alkalmat adnak arra is, hogy a jövőre emlékezzünk és a múltra várakozzunk.
A minőség ideje időtlen. Mikor Bach passióját hallgatjuk: honnét szól ez a zene? A múltból? A jelenből? A jövőből? Egy bizonyos: mérhetetlenül több, mint kegyeletes megemlékezés, és sokkalta több, mint reménykedő utópia. Egyszerre szól mindenfelől.
Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódásról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden egyéb súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek - megszületvén Betlehemben - maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyhatunk: ami megtörtént, és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.
Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.
(Új Ember, 1975. december 14.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 16:41:00, szombat
|
| |
| |
Magyar kurír NÉZŐPONT - 2018. december 1., szombat
Egy nagy csöndben telt október után, adventet várva a Pilinszky-publicisztikákat kezdtem lapozgatni. Az olvasás gondolatokra indított, az imáról. Fölfedeztem, hogy az 1981-es esztendő, a költő halálának éve felé haladva mind többször bukkan fel nemcsak a szövegekben, de a címekben is az imádság szó. Bár az írások mindegyikét sokszor olvastam már korábban, ez az ív most először ragyogott ki. Élethelyzeteink, kérdéseink, azt hiszem, mindig megkapják a válaszokat valamilyen formában - ha jól figyelünk, és ha bízunk.
Ezt olvasom egy helyen: ,,Amikor imádkozunk, visszatalálunk a bizalomba." Máshol pedig így fogalmaz a költő: ,,Az imádság az Istenben való bizalom helyreállításának az útja és eszköze." S ugyanitt, valamivel lejjebb: ,,Minden vágyunk, ami legmélyén nem az Istenre való tökéletes ráhagyatkozást tartalmazza, lényege szerint távolodást jelent az atyai háztól, és minden lépésünk, legyen bármi is az, mit az Istenre való ráhagyatkozás vágya vezérel, lényege szerint mindig közeledés."
Számomra az imádság: belépni Isten csöndjébe. A lélek szomjazik Isten után, vágyunk az ő házába. Pilinszky szerint ,,minden imádkozó ember az evangéliumi atyai ház ajtaján kopogtat". Itt, a földön a csöndben találjuk meg Istent, az az ő háza, Isten végtelen, nagy birodalma. ,,Csendesülj el az Úrban és várd őt" - biztat a zsoltáros. ,,A szív a földről áthelyezi szállását az imádság magaslatára, a földön hagyva »megoldhatatlan problémáit«, hogy egyedül a magaslat csendjére hallgasson - szólalnak meg ismét Pilinszky János mondatai. - A hallgató szív hallgatja a mindenség csendjét és azon is túl Isten »hallgatását«. De e néma párbeszéd, aminek nyelve szükségszerűen két hallgatás és meghallgatás párbeszéde: már nem párbeszéd többé, hanem imádság, imádkozás a neve."
A két hallgatás találkozása misztérium. Szavakkal aligha kifejezhető. Csönd találkozik a csönddel. És ebből a csöndből és hallgatásból meghallgatás lesz és szeretet. Itt, ebben a tartományban a szavaknak nincs többé értelmük. A csönd segít belépni Isten jelenlétébe. Annak jelenlétébe, akinek, bár mindenható, mégis a legfőbb, s talán az egyetlen hatalma, hogy csöndben szeret. Izajásnál, Hiszkija hálaénekében találjuk ezt a gyönyörű képet: ,,hátad mögé dobtad minden vétkemet". Háta mögé veti vétkeinket, és nem néz hátra többé. Így szeret minden embert az Atya, aki a csöndben várakozik ránk, ilyen alázattal, ilyen végtelenül. Ő, a rejtőzködő Isten, akit az imádság, az imádás csöndjében mégis szemlélhetünk. ,,Isten elrejtőzködött, Deus Absconditus, fátyollal van beborítva, amelyet egyedül a csönd tud résnyire ellebbenteni. A csönd homálya lehetővé teszi az embernek, hogy kitartóan nézze Istent" - mondja Robert Sarah bíboros. A csönd tehát az a hely, ahol olykor fellebben a fátyol, áttetszővé válik az az áthatolhatatlannak hitt fal, amely a földön élő ember elől eltakarja Isten arcának ragyogását. Sok időt adok Istennek az imádságban, hallgatom a csöndjét - ott vagyok, és ott maradok jelenlétében, hogy alakíthasson, formálhasson, szándéka szerint. Ha megtörtént a találkozás, akkor az imádkozó ember számára ez a hely, az ima és a csönd, Isten és a lélek találkozásának helye lesz az igazi valóság.
,,A hívő számára az ima jelenti a teljes valóságot. Rettenetes a súlya, de nem szabad félni tőle: Jézus az imában rakja ránk édes igáját" - szól újra Pilinszky. Legyen meg a te akaratod! És segíts elfogadni azt, add békédet, Uram! Ennyi elég. ,,Nem járok nagy dolgok után, erőmet meghaladó csodák után, hanem megnyugtattam és elcsöndesítettem lelkemet" (Zsolt 131). A békességre jutott lélek csöndje imádság, mutat rá Jeges Mirjam kármelita, s ő figyelmeztet arra is, hogy az ima nem választható el az élettől; a csöndes ima nem lehetséges, ha az ember életét ,,nem jelöli meg az egyszerűség és a csend íze". Mekkora szüksége van a léleknek a csöndre és az imára, a kegyelmi pillanatokra: a fátyolon túli világba vetett pillantásokra!
,,Csodálatos erőtere és szótlan csöndje van az imádságnak. Igen, imádkozni annyi, mint eljutni Isten csöndjébe - erősíti meg tapasztalásomat a szeretett költő -, abba a néma közegbe, amely ugyanakkor a tiszta beszéd Isten és ember, ember és minden ember között." Mert ,,az imádság nem megfutamodás Istenhez az emberek elől, hanem ellenkezőleg: egész lényünk közlését és mindenkinek maradéktalan megértését, meghallgatását jelenti abban a »csöndben«, amit Isten ajándékoz nekünk, amikor vele beszélünk." Az imádságban Isten elé visszük azokat, akiket szeretünk, odahelyezve elé szeretetünk tökéletlenségét, irgalmába és oltalmába ajánljuk őket. Valahogy úgy cselekszünk, ahogy a néma karthauzi szerzetesek: ,,Nálunk a ki nem mondott szavak imádsággá válnak. Ebben van a mi erőnk, és csak a csönd hatalmas eszközével tudunk bármi jót tenni. Istennel beszélünk azokról, akikhez nem szólunk."
Csöndes napok jönnek. Sötét hajnalok, roráték ideje. A várakozás hetei. Sötétben botorkálunk, de biztosan tudjuk, hogy megérkezünk a fénybe, és eljön, akit várunk. Meg akarom ragadni a megszentelt időt, bele szeretnék kapaszkodni a csöndbe, hallgatni Isten hallgatását. Segítse a csöndbe való belépést Pilinszky János imája: ,,Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben. Hogy az éjszaka csöndjében asztalodhoz ülhessek, ahhoz az asztalhoz, ami mellől senki se hiányozhat. Ahhoz az asztalhoz, hol a Nappal és a csillagokkal együtt a hétköznapok is kialszanak, s egyedül a te békéd világít. Igen, hogy helyet foglalhassak már most egy rövid időre annál az eljövendő asztalnál, amit egy öröklétre megígértél, s aminek egyedül a te békéd a lámpása, eledele és terítéke. (...) Add, hogy imámban ne kérjek semmit, de annál inkább hallhassalak és hallgassalak Téged." Ámen.
Borsodi Henrietta |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-28 16:38:43, szombat
|
| |
| |
Amikor ismét belépünk a várakozás boldog heteibe, és megkezdjük a hajnalok zarándokútját a fényes éj felé, kérjük újra a költővel: ,,Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben..
...... ........
A decemberrel kézen fogva érkező adventet várva most is a szeretett Pilinszky kimeríthetetlen életművéhez fordultam. Naplóit és esszéit lapozgatva mindig újra és újra meglep, hogy olyan jó megpihenni ezekben a jól ismert szövegekben. És egy nagy, vívódó lélek társaságában időzni, aki annyira vágyott az imára és Isten közelségére.
Naplói tele vannak a vággyal: ,,szakadatlan imádság", ,,imádkozni kell szüntelenül"; ,,állandóan imában élni". Azt mondja: ,,Az ima a legtisztább »létsík«. Nem kíván mások számára is lenni: önmagában hordja realitását. Az ima a puszta létből a tiszta létbe emel."
Újra és újra be akarok lépni e ,,legtisztább létsíkba", az imádság terébe. Oly könnyű eltévedni. Lépteim, a hétköznapok feladatai, gondjai, a küszködések, vágyak, szeretetből fakadó kötelességek ezerfelé vonnak, szétszakítanak. Pilinszky szavaival: ,,Tévelygő szívünk legtöbb esetben egyszerre szeretné a tékozló fiú kétféle útját megjárni. Úgy elkódorogni hazulról, hogy az hazatérésnek tűnjék az atya szemében." Elkódorgok, távolodom, miközben közeledni szeretnék. ,,A csöndességben és a nyugalomban halad előre az istenfélő lélek, ott tanulja meg mindazt, ami az írásokban rejtőzik: ott akad rá a könnyek patakjára, amelyben éjszakánként megmosdik és megtisztul; hogy teremtőjével mind bizalmasabb kapcsolatba kerüljön: ahogy egyre jobban elszakad a világi zenebonától" - olvasom a Krisztus követésében. A költő egyik publicisztikai írásában pedig: ,,... az Evangélium tanácsa, hogy Istent rejtekben kell felkeresnünk. Ami nyilvánvalóan nemcsak a szoba rejtekét, a világ zaja elől való elrejtezést jelenti, de még inkább azt a csöndet, ami mindennél beszédesebb, ha egyszer sikerült a jelenségek mögé rejtezve Isten közelébe férkőznünk."
A csöndbe való belépés erőfeszítést igényel, és lemondást. De ,,nincs más gazdagodás, mint a lemondás" - szól Pilinszky. Egy ismeretlen karthauzi szerzetes így figyelmeztet: ,,Soha ne feledkezzünk meg a zsoltárok realizmusáról: imádságunk küszködéseink, szeretetünk és tényleges szenvedésünk szerény és konkrét körülményei között nyílik meg a világmindenségre, nem pedig egy olyan képzeletbeli világban, ahol könnyűszerrel csillaggá emelkedhetünk."
Van, hogy kilátástalanul hosszú ideig nem látom a napot; úgy érzem, Isten távol van. S a sűrű, sötét éjszakában nehéz mégis bízva tudni, hogy éppen az éjszaka és a sötétség legmélyén van a találkozás legbiztosabb helye. A költő naplójában a legsürgetőbb feladatként jelöli meg: ,,mind mélyebbre szállva »Isten távollétébe« - minél közelebb kerülni hozzá". És fohászkodik: ,,Engedd, Istenem, hogy javamra, s minden erőmmel tudjam ezt szolgálni, s kérlek, gondviselő kezeddel súlyosan figyelmeztess, ha vétenék vagy tévednék örök céljaiddal szemben."
Hát miféle éjszaka ez, amiben botladozom? Valóban Isten távolléte? Talán én szöktem el tőle és feledkeztem el arról, hogy a tenyerén hordoz szüntelen. ,,A jó ima mindig megtérés, mindig a hazatalálás csodája." Amikor sikerül belépni az ima csöndjébe, ráébredek, hogy a sötétség valójában nem Isten távolléte, hanem a legszorosabb közelség. Szárny sötét. - ahogy Weöres Sándor híres egysorosa mondja. Hiszen Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Hozzásimulok az imában és a csöndben, s eszembe jutnak a zsoltáros oly sokszor ismételt szavai a szárnyak árnyékának oltalmáról. Hogy ott nyerünk oltalmat és ott találunk menedéket az Ő szárnyai árnyékában. Ebben az oltalomban örvendezhetünk, bízhatunk, semmitől nem lehet félnünk többé. Nincs más biztos menedék.
A csöndben Isten jelenléte megszólal. Örökké vágyik hallani ezt a csendet, aki egyszer hallotta. A rejtőzködő Isten (Iz 45,15), a fátyollal borított Isten megmutatja arcát. ,,Visszafogad az ősi rend." Az idő kitágul, nem percekben mérődik többé. Az örökkévalóság lüktet. Itt elcsitul a fájdalom, elhallgatnak a nyugtalan kérdések. Itt csak béke van. Tudom, hogy igaz, amit Pilinszky ír, hogy ,,a szenvedés a meghívónk" az Atyához. Hogy ,,nem szabad megfutni a szenvedéstől", mert az ,,az Istennel való találkozás senki földje". Csak a találkozás a lényeges. ,,Ha sebet üt rajtad, majd be is kötözi, ha szétzúz is, meggyógyít a keze" (Jób 5,18). Csak soha el ne hagyj. Zárj karodba, ne engedj elkódorogni. ,,Megtapasztaltalak, Istenem, örökké közeledben kívánok maradni. Örökké útban akarok lenni feléd." Ez megint két mondat a naplóból. A költő saját megküzdött életével arra tanít, hogy az atyai ház felé vezető úton soha nem lehet megállni. Az ismeretlen karthauzi szavai így rímelnek erre: ,,Az imádságban élt élet vég nélküli túlemelkedést kíván: sehol sem szabad megvetnünk a lábunkat, és szomjaznunk kell a végtelenre."
Az éjszaka és a sötétség legmélyén van Isten és ember találkozásának legbiztosabb helye. Az advent igazolja ezt. A sötétség egyre mélyül, és amikor a leghosszabb lesz az éjszaka, a sötétség mélypontján föllobban a fény és fölzeng majd az angyalok éneke. ,,Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben" (Jn 8,12) - mondja az Úr. Az imádság a lélek lélegzetvétele, szünet nélkül szüksége van rá a léleknek. A szakadatlan imádság Krisztus követésének biztos módja.
Segítse az ima csöndjébe való belépést idei adventünk kezdetén is Pilinszky János imája: ,,Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben. Hogy az éjszaka csöndjében asztalodhoz ülhessek, ahhoz az asztalhoz, ami mellől senki se hiányozhat. Ahhoz az asztalhoz, hol a Nappal és a csillagokkal együtt a hétköznapok is kialszanak, s egyedül a te békéd világít. Igen, hogy helyet foglalhassak már most egy rövid időre annál az eljövendő asztalnál, amit egy öröklétre megígértél, s aminek egyedül a te békéd a lámpása, eledele és terítéke. (...) Add, hogy imámban ne kérjek semmit, de annál inkább hallhassalak és hallgassalak Téged." Ámen.
Borsodi Henrietta/ Magyar Kurír 2019 11.30 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2020. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
482 db bejegyzés |
| e év: |
6233 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 580
- e Hét: 23640
- e Hónap: 56794
- e Év: 290541
|
|
|
Offline
