|
2020-12-02 09:08:56, szerda
|
| |
| |
Mindenki életében van,
Néhány olyan pillanat,
Mikor elakad a lélegzet,
Mikor nincsenek szavak.
Nem jönnek a szavak,
Mert nincs szükség rájuk,
Mikor egymás szemében,
A lelket is látjuk.
Két ismeretlen szempár,
S egy röpke pillantás,
Egy különleges érzés,
Egy szívdobbanás.
Mitől lángra lobban,
A szunnyadó parázs,
Két lelket összekötő,
Csodás varázs.
Talán órák teltek el,
Talán csak percek,
Míg a fürkésző tekintetek,
Egymásba vesztek.
S vágyakat ébresztve,
Egymásba mélyedve,
Két külön lélekből,
Végül eggyé lettek.
Két ölelkező lélek,
Kik idegenek voltak,
Egy kósza pillantás volt,
Miben összefonódtak.
Egymásba elrejtve,
Édes kis titkokat,
Némán lehellve,
Szerelmes csókokat.
Van az a pillanat,
Mikor nem kellenek szavak,
Mikor a szemek beszélnek,
S a lelkek hallanak.
Elég egy pillantás,
Mi összeköt két lelket,
Hirtelen megáll az idő,
S elakad a lélegzet.
Farkas Gábor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Grafika-rajz 4. |
|
|
|
|
|
Offline
